Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-17 / 90. szám

1955 április 17. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Á fegyelem megszilárdítása elmaradóból élenjáróvá tette a Nezőgépgyárat A 1 iirtiksxenímiklóai Mezőgazda­sági Gépgyár nem egészen egy esztendő alatt lemaradóból a inegye egyik legjobb, legszervezettebb üzemévé küzdötte fel magát. Már­ciusban százéves fennállásának re­kordjait produkálta s egyik esé­lyese az élüzeimjelvényen kívül a Megyed Pártibizottság jutaüomsec- legének is. A jó eredmények eléré­sében kétségtelenül része van a munkafegyelem megjavulásának. Míg egy évvel ezelőtt március­ban 49 nap esett ki a termelésből igazolatlan hiányzás miatt, ez év márciusában csak 10. Az önkényes kilépők száma 24-ről 5-re csökkent s áprilisban — bár a hónap köze­pén járunk — mindössze egy em­ber folyamodott ehhez a távozási módhoz. Még egy mutatószóm: a munkanap tényleges hossza 7.87 óra, mely arra vall, hogy a kapun belüli munkanélküliség kiveszőben van — s átlagban mérve minden dolgozó néhány perc hijján tényle­ges termelőmunkával töltötte a napi 8 órát. Kétségtelen, a fegyelem meg ja­vulásában a dolgozók növekvő ön­tudatán, a hatásos nievelőmunkán kívül része van a liberalizmus felszámolásának is. Az üzem dol­gozóinak többsége régi munkás s nem szívesen látják maguk között a „vándormadarakat", akik alig hogy beleszoktak a brigádba, máris elmenőben vanriak s újabb ember betanításával kell bajlódnick. Ép­pen ezért nagy megélésre talált az igazgatóság határozata, hogy a'kd egyszer kilép, annak nincs visszaút. Bár a tavasz elején újra felütötte fejét a távozási láz, mégis többen meggondolták a dolgot, mi­kor látták, hogy nincs könyörgés, marasztalás. % A múlt hónap végén fontos exportszállítmányt kellett útnak indítani. A rakodóbrigád az ex- porbboronákat csak behányta a va­gonba. A brigád egyik tagja az egyébként szorgalmas Deák elvtárs vitte a legjobban a hangot, mikor újból kirakatták velük a vagont. Később aztán megsértődve állított be az irodába a munkakönyvéért, — és ott bejelentette, ha más­képp nem, önkén y esen távozik. Azóta minden fát megmozgatott, hogy visszajöhessen — s ha erre mégis lehetőséget kap, úgy csak 6 gyermekére való tekintettel. Nem­csak ő, hanem a márciusban kilé­pettek, számszerint öten, mind szóltak már, hogy visszajönnének, köztük az az esztergályos is, aki néhány társa nevében is szeren­csét próbált a ceglédi gépjavító­ban — s kénvfelrn volt azt a meg­állapítást leszűrni, hogy „ott sincs kolbászból a kerítés.“1 E néhány eset, — bár nem ad­minisztratív jellegű intézkedések­ről volt szó, — mégis meggondo­lásra késztette 'a fegyelmezét! ebe­ket; % A hiányzóinál önkényes kilé­pésnél nem kevesebb károkat okoz­hat az egész üzem, d'e minden dol­gozó számára Is a szocialista fe­gyelem másik jellemző vonása, a technológiai és más utasítások be- nem tartása. E téren még van javí­tanivaló a törökszentmiklósi gép­gyárban. A napokban pl. megtör­tént, hogy az eszbergaiműhelyben félrefúrták a szénarendrakó man­kókerekének csapágyát. Nem vette észre az esztergaműhely vezetője, átengedte a hibás alkatrészeket a m"os. átvette a szalag művezetője s végül az elkészült gépekből kel­lett kiszerelni a 20 darab hibás al­katrészt. A feleslegesen elfecsérelt munkaidőkből, utánmunkálásokból hozzávetőlegesen 2000 forintos kára keletkezett az üzemnek, egy szak­munkás mósfélhavi keresetének megfelelő összeg. Ha már a forgá­csolóban észrevették volna a hi­bát, jelentősen csökkenthették volna a kárt. De nemcsak a gyár károsodik az effajta fegyelmezetlenséggel, hanem maguk a dolgozók is. Egy másik példa erre: az egyik jó prés­munkásnak, Pataki elvtársin a* 90 milliméteres alkatrészeket kellett kivágni gépével — technológia sze­rint 93 milliméteres szalagból. A darabolóból azonban csak 90 milli­méteres szalagot kapott, mert ne­kik így szólt az utasításuk. Nyil­ván 90 milliméter vastag szalagból 90 milliméter átmérőjű dara­bokat kivágni igen nehéz feladat, hacsak nem akar sílejtet gyártani. Pataki elvtárs kis noteszbe jegyzi fel naponként teljesítménysaázalé­i kát. Az előtte való napon 134, az utána való napon 144, később 161 százalékot ért el. Mikor a hibás anyagot kapta, C9ak 64 százalékkal végzett —! egy forintot keresett óránként. — Csak egyet kérdez. „Kinek köszönjem ezt?“’ % Az önköltség rendszeres cs^k- kentése iparunk egyik nagyon fon­tos feladata. A gyártmányok ön­költségének csökkentése növeli a szocialista felhalmozást, ami nélkül elképzelhetetlen a szocialista bő­vített újratermelés, az ipar, min­denekelőtt a nehézipar fejlesztése, a mezőgazdaság árutermelésének fokozása. Az üzem előzetes számí­tások szerint mintegy 0.6 százalék­kal túlszárnyalta önköltségcsök- kentési tervét. Mégis vannak e té­ren ki nem hasznait lehetőségek, különösen a selejt csökkentése te­rén, mely tudvalevőleg hátrányo­san befolyásolja e tényező alaku­lását. Elég például arra utalni, hogy az öntödei selejt — mely leg­magasabb az üzemben, 6.3 száza­lék. Ha csak a felére csökkentenék is, sok anyagot, munkaerőt takarít­hatnának meg. Nem kerülheti el a műszakiak figyelmét az, hogy az öntödei sa­le jt nem valami objektív ok kö­vetkezménye, hanem túlnyomó- részt fegyelmezetlen, hanyag mun­kából ered. Akárki az öntödébe jár, elég csak egy pillantást vetnie az elkészült formák piszkosan ha­gyott beöntőnyílására, máris tud következtetni a leendő öntvény minőségére, A folyékony vas, mely beáramlik a homokszemcsékkel — egyenetlenségekkel tarkított nyílá­son, magával viszi az idegen anya­gokat s megszilárdulva üreges lesz a felöntés körül. Egyes esetekben a túl nedves öntőhomok okozza a bajt. öntéskor az izzó vas „főzi" a vizet s a gőzfeszültségek megint- csak lerontják az öntvény minősé­gét, egyes esetekben hasznavehe­tetlenné teszik. Még a nagyobb alakok formázásánál sem alkal­mazzák a biztonságosabb kiszárí­tást, hanem nyersen formáznak. Ehhez járul még sokszor az, hogy a kupolóból leengedett izzó vasról nem húzzák le a tetején úszkáló salakot, s így az az öntvénybe ke­iül s ott megszilárdul. % Az üzem életében ebihez hasonló és más esetek naponként előfor­dulnak s szinte hozzátartoznak már. E téren egyik napról a má­sikra nem is lehet teljes javulást várni — azonban egy percre sem szabad Madni az ellenük való harcot. A műszakiaknak nem sza­bad szemethúnyni, hanem határo­zottan ki keli állni a munkafegye­lem megsértőivei szemben — így cselekedhetnek legjobban a dolgo­zók érdekében. Népgazdasági ter­veink teljesítése, az önköltség csökkentése, a márciusi párthatá­rozatok valóra váltása, — meily éle­tünk jobbrafordítását célozza, — csak fegyelmezett munkával való­sítható meg, Palatínus István BELFÖLDI HÍREK A Kisiparosok Országos Szabad­szakszervezete újabban modellraj- zokat küld a vidéki női szabó kis­iparosoknak a tavaszi divatról, hogy a lakosság igényeit mindenütt job­ban kielégíthessék. A rajzokat a női szabók díjmentesen kapják, * Tovább gépesítik a MÁV-nál a rakodást. Jelenleg több pályaud­varon harminchat kerekes és da­rupályán mozgatható, úgynevezett bakdarut szerelnek a rakodás megkönnyítésére; * Az épülő győri pályaudvar egyik érdekessége lesz, hogy a felvételi épületből külön alagúton szállít­ják a peronokhoz a pocigyászokat és a postacsomagokat. Az alag­útból a peronra pedig felvonó to­vábbítja majd a csomagokat . * A héten többek között a követ­kező könyvek jelentek meg. Szikra Könyvkiadó: Leninről. Ré­gi bolsevikok visszaemlékezései. — 138 o. fűzve hét forint. Szépirodalmi Könyvkiadó: Déry- Tibor: Két emlék. Fűzve 8.50. — Kármán József válogatott műveC 280 o. (magyar klasszikusok) köt-, ve 21.50. Uj Magyar Könyvkiadó: Sztye- pnyak-Kravcsinszkij: Egy rajongó útja 271. o. Kötve: 17 forint; Befejeződött az országos villamosenergiaipari tanácskozás Az országos villamosenergiaipari tanácskozás szombaton folytatta munkáját. Mekis József, a Magyar Dolgo­zók Pártja Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke beszé­det mondott. (MTI); Színes szandál műanyagból a Helyiipari Vásáron A hónap végén megnyíló Buda­pesti Helyiipari Vásáron csaknem százmillió forint értékű árut állít ki a budapesti és a vidéki helyi­ipar. A kiállítók között nagy a ver­sengés, hogy ki készít több jómi- nőségü és tetszetős cikket, újdon­ságot. üj készítményekkel lepik meg a vásár látogatóit a kézműipari tröszt vállalatai is. Egyik érdekes cik­kük lesz a műanyagból készült luxus kivitelű, színes szandál, amit száz forint körüli áron hoznak for­galomba. A ceglédi cipőipari vállalat érte­sítette a Budapesti Helyiipari Vásár rendezőségét, hogy — ötezer pár — gyógybetétes gyermekcipőt hoz a vásárra. Ezek közül kettőezeröt­száz pár fehér nubukból, a többi barna borjú- és marhaboxból ké­szül. IBICTXííIlIPESXI TÄVÄSZ Szolnokon nagy sikerrel mutatták be a „Budapesti tavasz" című legújabb ma­gyar filmalkotást, amely Karinthy Ferenc, Kossuth-díjas frő hasonló cimü regényé­ből készii.t. A film művészi eszközökkel ábrázolja a Budapest felszabadításáért folyó küzde.em szovjet hőseit, egy kommunista csoport harcát, széles társadalmi képet nyújt a fasiszta és a haladó erők magatartásáról. A filmet vasárnapig a Vörös Csillag filmszínház, hélfőtől szerdáig pedig a Tisza játssza. A DISZ ÉLET HÍREI Alapszervezetünk igyekszik szövetkeze­tünk DlSZ-bizottságá- nak megfelelő segítsé­get adni az ifjúság ne­veléséhez. A DlSZ-tit- kár minden pártvezető­ségi ülésen résztvesz, így tapasztalatokat is szerezhet, s megismer­heti a szervezet problé­máit. Ezenkívül segít­ségére vagyunk a DISZ-gyűlések szerve­zésénél, s ezeken a pártvezetőség egy-egy tagja is megjelenik. A DISZ-bizottság mun­kája meg is javult. Ez többek között meglát­szik a fiatalok terme­lési eredményein is. F. Kiss Mária munkacsa­patával április 4. tisz­teletére 150 százalékra teljesítette a fejtrágyá- zási tervét. Monok La­jos a szölőültetésnél ért el 200 százalékot. Szendre Erzsébet, P. Kiss Erzsébet, F. Kiss Teréz a palántázásnál értek el igen szép ered­ményt. NÁNÁS1 LÁSZLÓ, a kisújszállási Táncsics TSZ párttitkára Huszonhat eljárás indult a szolnoki vásár árdrágítói ellen Beszámoltunk arról, hogy a csü­törtöki szolnoki vásár alkalmával a megyei állami kereskedelmi fel­ügyelőség ellenőrei árdágitókat lep­leztek le. A végleges adatok szerint a felügyelőség hat esetben ügyész­ségi eljárást indított árdrágítás és üzérkedés címén, tizenhat árdiá- gító 100—300 forintig terjedő pénz- büntetésben részesült, három vá­sározó ellen kihágást feljelentést tett, mivel nem hitelesített súlyo­kat és mérleget használtak. A rendőrség egy törökmézes el­len külön eljárást indított, mivel az nem tudta kimutatni az áru ere­detét és árdrágítást is követett el, Két hír Tissasülyről A DOLGOZÓ PARASZTSÁG társadalmi munkával tevékenyen résztvesz a községpolitikai terv megvalósításában. Már eddig új piacteret létesítettek és most fo­lyik 950 négyszögöl járdának kő­lapokkal való burkolása. Ezenkívül most pénteken fejez­ték be a község dolgozói az új vásártér létesítését. A vásártér ke­rítéséhez önkéntesen 210 oszlopot adtak. Az új vásártéren ma, va­sárnap — több mint 15 esztendei szünet után — országos vásárt tar­tanak. * PÉNTEKEN este a kulturházban gyűlés volt, amelyen az 1718 hold réti föld ármentesitésére vonatkozó feladatokat beszélték meg. A gyű­lésen képviseltette magát a me­gyei népfrontbizottság és a vízügyi igazgatóság is. Csontos Gábor tech­nikus, a csatornázással kapcsolatos műszaki feladatokat ismertette és a dolgozó parasztok véleményét kérte. A jelenlévő dolgozó parasztok ki­jelentették: társadalmi munkával még az ősz előtt elvégzik a terület ármentesítését. Újfajta szemüveg fekvőbetegeknek Mindenki tudja. — akit már betegség ágyhoz kötött, — hogy milyen kényelmetlen és fárasztó ágybanfekve olvasni. Ezt a kényel­metlenséget most megszüntetik a leningrádi optikai műveknél gyár­tott újfajta, prizmás szemüvegek, amelyek segítségével az ágyban, háton fekve kényelmesen látja az ember a takaróra letett könyvet. Különösen hasznos ^z a hosszas betegség miatt ágyhozláncolt gyer­mekek részére, mert betegségük ideje alatt is tanulhatnak. (Der Abend) A kunhegyes! Vörös Október TSZ DISZ szervezetének igen sok segítséget ad a szö­vetkezet pártvezetősé- ge. Rendszeresen be­számoltatják a fiatalo­kat munkájukról, meg­kérdezik problémáikat, tanácsokat adnak. En­nek köszönhető, hogy élénk DISZ élet folyik itt. Nemrégen tizenhat új fiatallal erősítették so a'kát, ez * k'vül t> kívülálló. Már arról beszélnek, hogy belép­nek a TSZ-be. A kul- turmunkában aktívan kiveszik részüket. A fiatalok most versenyt indítottak a 300 mun­kaegység eléré'éé t. Ha továbbra is ilyen segítséget kapnak a pártszervezettől, mint eddig, nem kétséges, hogy teljesítik is. KOL.LÄTH JÓZSEF Kunhegyes, DISZ jár. ágit. prop. titk. * Nagyszerűen sikerült Mezőtúron a kulturális seregszemle, Sokat se­gítettek a kulturális szakemberek és az út­törőcsapatvezetőki Az alapszervezetek több­sége be is nevezeti a versenyre. A szavaló, mesemondó, szólótán­cosok, szólóénekesek versenyén 65-en vettek részt 132 számmal; Különösen gazdag műsort adtak a táncos- és énekcsoportok. Na­gyon szép volt az ál­lami gazdaság sertés­telepi fiataljainak ka- násztánca. Komoly tel­jesítményt nyújtottak a szövőgyár, a Rákóczi TSZ tánccsoportjai is; A színjátszók verse­nyét május 2-án és 8-án rendezzük megi Jelenleg őket kell fel­készítenünk. A legjobb szereplőket a DISZ- bizottság megjutal­mazza.­Ádám István, a Városi DISZ-bizottság Ha Vlagyimir lljics Le­ninnek, az egész dolgozó emberiség legnagyobb lánglelkű vezérének szü­lőhelyére gondolok, min­dig a Volga, az a hatal­mas orosz folyó jut eszem­be, amelyet századok óta szeretettel emleget a nép. Sokszor láttam a meg­áradt Volgát, s olyankor mindig arra kellett gon­dolnom, hogy ilyen lehe­tett akkor is, azon a na­pon, mikor a csendes Szimbirszlcben megszüle­tett Vlagyimir Vljanov- Lenin. A csendes vidéki város körül 'ahol csak két népiskola és egy heten­ként kétszer megjelenő sovány hivatalos lapocska volt) földbirtokos uradal­mak terpeszkedtek, „ne­mesi fészkek" virágzottak és a parasztok jelentékte­len, nyomorúságos kuny­hói húzódtak meg, a föl­deken pedig a feldarabolt nadrágszíj j-parcellákcn gyenge termés érett be. A kormányzóságban, úgy látszott, örökre változat­lan marad a nyugalom és a rabszolga-alázat. Ter­mészetesen tehát, senki a világon fel sem tételezte, hogy 1870. április 22-én megszületett Ilja Nyikola- jevics Vljanov népiskolai LENIN SZÜLŐFÖLDJÉN tanfelügyelő családjában a szocialista forradalom eljövendő nagy lángesze; azé a forradalomé, mely örökre felszámolta a föld­birtokosok és tőkések lé­tezésének lehetőségét és az egész önkényuralmi, kizsákmányoló, jog fosztó, népet kimerítő és nyo- morgató rendszert. A mi nemzedékünk már nem Szimbirszket, hanem a nagy vezérről elneve­zett Uljanovszkot ismeri Lenin szülővárosának. A városban pedig mindenki szeretettel veszi körül a szovjet embereknek és az egész haladó emberiség­nek szent lenini helyeket. Egy alkalommal sokáig álldogáltunk a Lenin-ház előtt. Kissé csípős téli este volt. Es Kaskadamova me­sélt. — Olyan tisztán, vilá­gosan emlékszem, mintha most látnám mindnyáju­kat, akiket úgy szeret­tem ..; — fejezte be em­lékezését. A félemeleten, ahol az Uljanov-család ifjabb nemzedékének szobái vol­tak elhelyezve, a faragott korlátoszlopú lépcsők fo­kai emelkedtek, melyek hajdan vidáman nyikorog­tak a hat gyerek gyors léptei alatt. íme a gyer­mekszoba, ime az idősebb leány, Anna Iljicsina szo­bája, Alexandr Iljicsé és mellette Vlagyimir Iljicsé egy udvar ablakkal, egy­szerű vasággyal és dolgo­zóasztallal. A falon pol- cocska gimnáziumi tan- és egyéb könyvekkel, melyek mintegy bepillantást nyúj­tanak a korán megférfia- sodott, élénkeszű ifjú lel­kivilágába. A szülői ház munkássserető és egyetértő környezetében az orosz demokratikus mozgalom szabadságszerető, bátor és nemes eszméinek hatása alatt nevelkedett. Élénken odaképzeljük tanulóasztala mellé a bar­naszemű, boltozatos, bölcs homlolcú ifjút. Szemei előtt lám ez a füves ud­varka zöldéit, a kis gyü­mölcsös a virágoskerttel, az öreg filagória, a kút, melynek vizével a gyer­mekek minden este szor­galmasan megöntözték a gyümölcsöst és virágos­kertet, De lelki szemeivel Vlagyimir lljics már mér­hetetlenül messze látott: látta az egész akkori orosz élet torz és kegyetlen rendszerét és a dolgozó nép szörnyű jog)osztottsá­gát. E ház falai között hallotta meg Lenin a cár elleni merényletben részt- vett bátyja, Alexandr ki­végzésének hírét. E ház falai között ejtette ki a 17 éves Lenin a legnagyobb történelmi jelentőségű sza­vakat: „Nem, mi nem ezen az úton haladunk. Nem ezt az utat kell járni". E falak között érett meg a lángeszű ifjú lelkében az elhatározás, hogy felké­szül a harcnak olyan for­májára, mely meggyőző­dése szerint Uyőxelemre vexeti a népet. A Lenin utcán, a volt Moszkovszkáján, félelme­tes villák és rácskerítések mellett járt a gimná­ziumba Vologya Uljanov, Azokat az öregeket, akik akkor látták őt, legutolsó kirándulásomkor már nem sikerült meghallgatnom, de gyermekeik, unokáik és dédunokáik kegyelettel őrzik a nekik hagyatékul átadott emlékezéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom