Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-16 / 89. szám

1955 április 16, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 „Qlwwi üetílkídésre hívjuk . . Pár nappal ezelőtt járási aktíva értekezleten gépállomásun­kat a járási párt-végrehajtóbizottság megjutalmazta. Örömmel fogad­tuk a jutalmat és igyekszünk arra a további munkánkkal is rászol­gálni. Idáig 52 százalékra teljesítettük tavaszi tervünket. A felsza­badulás évfordulója tiszteletére tett ígéreteinket is valóra váltottuk. Az április 4-i verseny továbbfejlesztése érdekében augusztus 20-a, Alkotmányunk ünnepének tiszteletére most versenyt kezdeményez­tünk és nemes vetélkedésre hívjuk járásunk két gépállomását, a kengyelit és a törökszentmiklósit. Vállaljuk, hogy 8640 normálhol- das tavaszi tervünkkel szemben a munka folyamatosságának biztosí­tása mellett 9500 normálhold talaj- munkát végzünk el a körzetünkhöz tartozó termelőszövetkezetek és egyéni gazdák földjén. A gépek munkáját úgy irányítjuk, hogy az üresjáratokat csökkentsük. Ennek megfelelően 10 százalékos üzem­anyag és 8 százalékos alkatrészfel­használási megtakarítást érünk el. A hiba-megelőző vizsgálatok pon­tos elvégzésével a megengedett 5 százalékról 2 százalékra csökkent­jük a műszaki kiesést. Ezzel a módszerrel a talajmunkára fordí­tandó költségekből normálholdan­ként 2 forintot megtakarítunk. Te rmiel ősz ö ve! keze t e ifikben a ínunka összetorlódásának elkerü­lése céljából a kukoricát és a napraforgót úgy vetjük, hogy azt géppel kapálni lehessen. A TSZ- ekben bemutatót tartunk az új módszerek elterjesztése érdekében. Többek között bemutatjuk, hogyan lehet a 40—50 cm-re vetett cukor­répát függesztett vagy sorművelő kultivátorral megkapálni. Az univerzális traktorokra füg­gesztett fűkaszálókkal, valamint kapcsolt, íogatos kaszákkal terme­lőszövetkezeteinkben a kézi mun­kától jórészt mentesítjük a ter­melőszövetkezeti tagokat. A szénát rendsodróval forgatjuk és a műhe­lyi munkások által készített szer­kezettel rudasokba gyűjtjük. A ka­zalozásnál pedig elevátorral segí­tünk, Nátuly László vez. mezőgazdász, Fegyvernek! Gépállomás. — Itt a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója, Simon József. — Aziránt érdeklődünk, hogy milyen változásokat jelent a Szol- nokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat és a MEZÖKER felszámolása? — Először talán az anyagi meg­takarításról beszéljünk. Már a Nép­lap is írt arról, hogy Szolnokvidéki Kisker működése csak fölösleges adminisztrációs és szállítási költsé­geket jelent. Ugyanez volt a hely­zet a MEZÖKER-nél. Azzal, hogy vállalatunk átvette mindkettő fel­adatkörét, ez csak az adminisztrá­ciós vonalon havonta 35—40 ezer forint megtakarítást eredményez. Ezenkívül most már felszabadult az a három egyszoba-konyhás lakás is, amelyet eddig a Szolnokvidéki Kisker foglalt el. — És az ellátás vonalán nem lesz majd zökkenő a két vállalat meg­szüntetésé miatt? — Éppen ellenkezőleg: a gyü­mölcs- és zöldségellátás Szolnokon csak javul és olcsóbb is lesz. — Miért? — A mi üzleteink a múlt­ban a MEZÖKER-től kapták az árut. Legtöbbször a mi üzle­teinkbe már csak a másodé és harmadrendű zöldség és gyümölcs jutott, mert a MEZŐKER előzőleg kiválogatta a javát. Most vállala­tunk közvetlenül a MESZÖV-től vásárolja majd meg az árut, de ezenkívül szerződés útján, közvet­len összeköttetésbe kerülünk ál­lami gazdaságokkal és termelőszö­vetkezetekkel is. Érv pedig idáig nem volt lehetőség. — És miért lesz olcsóbb az áru? — Mert igen sok felesleges költ­séget és felszámolt hasznot takarí­tunk meg. Hat-hét szállítási költség terhelte azt a gyümölcsöt és zöld­séget, amelyet mi a MEZÖKER-nél vásároltunk. Ez most egy-kettőre csökken. A haszonkulcsnál pedig az volt a helyzet, hogy százalékot szá­molt fel a felvásárló, a MEZÖ­KER és mi. Most ha a MESZÖV-től vásárolunk, akkor két haszonkulcs, ha pedig közvetlenül állami gazda­ságtól, vagy TSZ-től, akkor csak a mi százalékunk terheli az árut. — Tehát megírhatjuk, hogy Szol­nokon megjavul a zöldség- és gyü­mölcsellátás, a dolgozók több, jobb és olcsóbb áruhoz jutnak majd, mint eddig? — Igen és mi ezért vállaljuk a felelősséget,,, További jó munkát, fiatalok! A Túr herei Vörös Csillag TSZ Vad-brigádja elvállalta, hogy határidőre elvégzi a műtrágyaszórást. Munkaközben kiderült, hogy egyedül nem tudják a feladatot megoldani. A brigád ekkor meg­kérte L. Nagy Margit munkacsapatát, legyen segítségére. A munka­csapat — amelynek minden dolgozója DISZ-íag, — nyolc főből áll. A fiatalok eleget tettek a kérésnek és másfél nap alatt 200 hold búzavetésen elszórták a műtrágyát. Különösen jó munkáit végzfett- L. Nagy Margit. Gönci Mária, Gadl Zsuzsanna és Juhász Piroska. Egyébként ez a munkacsapat nyerte el a városi DISZ Bizott­ság vándorzászla ját, az április 4. tiszteletére indított, versenyben. Minden tavaszi növény ápolási munkát elvégeztek, a csutkatövet ki­szedték. Somogyi Lajos, DÍSZ titkár. Nagy öröm számomra, hogy részt- vehettem hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett Első Országos Úttörő találkozón. A szép élményért jó tanulással mon­dok köszönetét. A tanév végére fél­évi négyes átlagomat ötösre javí­tom. (ifj. Darázs Imre csapattanács­elnök, Jászberény,) * Több gazdatársamtól hallottam már, hogy idegenkedve veszik át az őrölt rézgálicot. Én többéves tapasz­talatból mondhatom, hogy helyes keverési _ aránnyal, ugyanolyan jó permetezni, mint, a darabos- Külö­nösen-akkor jó, ha kétnapos állott vízben oldjuk. (Túri P, József, Já- noshida.) * Szövetkezetünkben elvetettük a tavaszi takarmányokat. Mi nók, a csutkatövet szedtük. Azóta már a dinnyemagot is melegágyba tettük. Jelenleg a burgonyát ültetjük s a kukoricát vetjük, Szorgalmasan dol­gozunk. mert munkánktól függ jö­vedelmünk. (Tríz Istvánná, Jászfel- sőszentgyörgy.) Uj iskolát kapunk. Ez számunkra nagy dolog. Több kilométerről jár­tunk eddig iskolába. Órákat kellett gyalogolnunk, ami különösen télen volt nagyon rossz. Ezév őszén már a nagykerti új négytantermes iskola padjai várnak bennünket. Már csi­náljuk a vdx-ágos kertet, ültetjük a fákat, s mikorra az épület elkészül, az udvar is szép lesz. Örömmel tesz- szük mindezt szabadidőnkben, mert tudjuk, hogy a második otthonunkat építjük. (Szabó Ilona VII ,o. t., Uj- szász, Nagykert. jHemhk — intézkedések Két hold földemet, amelyre még az ősz­szel 'eszerződtem, felszántotta a kunszent­mártoni gépállomás. Közbenjárásukat kö­szönöm. Rabb Imre Cserkeszöllő, Tanya. * Fehér János és szomszédjai panaszát meg­vizsgáltuk. Kérelmük teljesíthető. Gondos­kodunk róla. hogy az újonnan épült járdák kocsiátjáróit lehető'eg a nyár folyamán'ter­méskőből építsük meg. Farkas Antal Törökszentmiklós, Városi Tanács. ■ I ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága i. Április 14-én, csütörtökön dél­előtt a megyei tanács házának kis­termében megtartotta harmadik ülését a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Az ülésen — a bizott­ság tagjain kívül — resztvettek a járási és városi népfront-bizottsá­gok elnökei is. Megjelent Kálmán István, a megyei pártbizottság má­sodtitkára és Jánosi Ferenc, a Ha­zafias Népfront Országos titkára. DR. BENE ZOLTÁN megyei el­nök mondott megnyitót, majd KUN ELEK megyei titkár számolt be a népfront-bizottságok munkájáról. Bevezetőül Rákosi elvtárs a Köz­ponti Vezetőség márciusi ülésén el­hangzott megállapításait idézte a Hazafias Népfronttal kapcsolatban. — Ezek világosan elismerik a népfront-mozgalom eddigi eredmé­nyeit, amelyeket a népi-nemzeti egység kialakítása terén elért, s félreérthetetlenül megmutatják azt a hatalmas távlatot, amely a moz­galom előtt áll — mondotta Kun Elek, majd az eddig elért eredmé­nyeket ismertetve arra mutatott rá, hogy a népfront-bizottságok munkájának irányítása nem volt szilárd. Emiatt helyenként liberá­lis, gyakran majdnem ellenzéki po­litikát folytattak a bizottságok, ör­ményesen például határozatot hoz­tak a beadási kötelezettségek el­törlésére s másutt is akadtak ha­sonló jelenségek. Kun Elek rámutatott arra, hogy a népfront-bizottságok támaszkod­janak szilárdan a kebelükön belül megalakult pártcsoportokra. így megszüntethetik az eddigi bizony­talanságot s jó munkát végezhet­nek. II. A hozzászólások során NYIKOS KÁROLY Kisújszállásról azt mon­dotta el, hogy nem múlik el olyan termelőszövetkezeti taggyűlés, ame­lyen nie vennének fel új tagokat. Ebben a népfront-bizottságnak is része van, hiszen az új belépők kö­zött sok az olyan, akihez a nép­front jutott el a termelőszövetke­zetbe hívó szóval. LACKÓ JÓZSEF csépai dol­gozó paraszt a tavaszi munkákról számolt be, TAKÁCS SÁNDOR, a mezőtúri népfrohtbizóttság elnöke pedig azt mondotta el, hogy Me­zőtúron a tavaszi munkák sikere nagymértékben függ a családtagok bevonásától. Ezért az MNDSZ-szel karöltve, ezen a téren is dolgoz­nak. Eddig negyven asszony jelent­kezett, hogy résztvesz a murvá­ban. MERZ PÉTER, a törökszentmik­lósi városi népfront-bizottság el­nöke azt kérte, hogy a megyei bi­zottság jobban törődjön a helyi bizottságok munkájával. SZEPESI JÖZSEF (Turfceve) arról számolt be, hogy a népfront segítette a begyűjtés munkáját s nem siker­telenül, amit az is mutat, hogy a város vándorzászlót nyert. A bi­zottság tagjai az I. típusú termelő­szövetkezeti csoportok tegjai kö­zött végeznek felvilágosító mun­kát, a legközelebbi ülés pedig ko­molyan foglalkozik majd a kuko­rica vetésének és rizsföldek fel- szántásának kérdésével, III. MOLNÁR GERGELY (Kunma­daras) arról szólt, hogy a párt irá­nyítása és a tanáccsal való együtt­működés lehetővé teszi komoly társadalmi erő mozgósítását a köz­ség fejlesztése érdekében. A min­dennapi feladatok megoldása terén pedig, mint községünkben is ta­pasztalható, sokat jelent a nép­frontbizottsági tagok példamuta­tása. GÁL ISTVÁN református espe­res (Törökszentmiklós) azt hangoz­tatta, hogy a népfront nem járhat külön utakon, hanem a párt irá­nyításával kell végeznie munkáját, hiszen ahol ez így volt, ott eddig is szép eredményeket értek el. HOLLÓ FÁL, a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gépgyár szta­hanovistája arra mutatott rá. hogy szükséges a népfront-bizottságnak helyiséget fenntartani. DR. KOR­PÁS LÁSZLÓ javasolta, hogy a párttal és a tanáccsal való szoro­sabb kapcsolat kiépítésének mun- kálására akcióbizottság jöjjön létre. IV. Az üiésen felszólalt KÁLMÁN ISTVÁN elvtárs, a megyei párt- bizottság másedtitkára is. Mint mondotta, a Hazafias Népfront mozgalmát a párt hozta létre a III. kongresszus határozata síerint. A pártnak ez a népi-nemzeti egység megteremtésére irányuló törekvése helyes volt. Ezt mutatja a népfront eddig végzett munkája. A megyei pártbizottság elismerését és dícsé­retét fejezi ki azoknak, akik lelke­sen dolgoztak a répírentmoz­g alomban. Rámutatott, hogy a párt bírálata a népfront munkájáról nem azt mondta, hogy nincs szükség a nép- frontra, hanem azt, hogy igenis szükség van. A párt a népfrontban látja azt az erőt, amely egyesíteni tudja azokat is népünk érdeké-i ben, akik eddig távolabb voltak a párt politikájától. Éppen ezért a párt- és állami-vezetők adják meg a népfront-bizottságoknak a kellő segítséget. Ugyanakkor ezt jobban igényeljék a bizottságok is. — A feladat az, hogy a párt és a kormány politikáját népszerűsít-« sük, hogy elmélyítsük az igazi ha-« zafiságot. Fogjunk újult erővel, új lendülettel munkához, hiszen a legnemesebb célokért dolgozunk —« mondotta befejezésül. V. JÁNOSI FERENC, a Hazafias Népfront országos főtitkára tájé« koztatta ezután a megjelenteket a feladatokról. Többek között elrrion- dotta, hogy az akcióprogrammok célkitűzéseit meg kell valósítani. Többet kell törődni a hazafias ne-« velőssel. így a Járműjavító száz-« éves története melleit gondot kel-« lene fordítani a magyar proleta­riátus 1919-es hős tiszai harcainak feldolgozására is. Fontos feladata a népfront-bi­zottságoknak, hogy növeljék a munka szeretetét, hogy kifejlesszék az emberekben az alkotó hazasze­retetei. A munkásság és a paraszt­ság szövetségének elmélyítése ér­dekében május 1-én és augusztus 20-án szervezzenek munkás-pa­raszt találkozókat, hozzák össze a termelőszövetkezeti és egyéni dol­gozó parasztokat. A népfront lényegéből fakad, hogy a népfrontbizottságok mun­kája nem hárulhat egyetlen em­berre, az elnökre. A kollektív ve­zetés teszi csak képessé a bizott­ságokat élénk tevékenység kifejté­sére, hasznos működésre. Igein jó munkaimódszer az akcióbizottságok létrehozása közérdekű javaslatok tétele érdekében, valamint a leve­lezés útján végzett közvélemény­kutatás is. Végezetül Jánosi Fehanc jó mun­kát és sok sikert kívánt a megye népfrcwtblzottságaának, majd dr. Boné Zoltán megyei elnök mondott zárószavakat. Levél a karcagi Szabad Ifjúság Ter«e!ősz8?e.kezel eleikének Kedves Elvtársam! Pártunk Központi Vezetőségének határozatát tanulmányozva, meg kell állapítanunk, hogy ipari üzemeinkben és termelőcsoportjainkban is sok tenni­való van a társadalmi tulajdon védelme és az állam- polgári kötelesség teljesítése terén. Minket, vezető­ket komoly felelősség terhel, hiszen pártunk azért állított az üzem és a termelőszövetkezetek élére, hogy következetesen, megalkuvás nélkül hajtsuk végre azokat a feladatokat, melyek dolgozó népünk fel- emelkedését, életviszonyainak megjavítását szol­gálják. Az elmúlt évben e fontos célkitűzésnek a mi üzemünk is csak részben tett eleget. Az 1954. éves tervet 85.9 százalékra teljesítettük, ugyanakkor az önköltség kötelező kétszázalékos csökkentésében csak 0.6 százalékot sikerült, elérni. Ez komoly kiesést jelent népgazdaságunk életében, hisz a tervezett nyereség befizetésére biztosan számítottak. Dolgozóinkkal megbeszéltük az elmaradást és elhatároztuk, hogy még ez évben pótoljuk mulasz­tásunkat. Ennek érdekében dolgozóink vállalták, hogy normájukat átlagosan 138 százalékra teljesítik. A tervezett anyagfelhasználást 5 százalékkal csök­kentik, globális önköltségünket pedig 3 százalékkal csökkentjük. Ennek eredményeként már az első negyedévben terven felül 40Ö ezer forintot takarí­tunk meg népgazdaságunknak. Ezzel is hozzá kívá­nunk járulni a Központi Vezetőség határozatában kitűzött célok megvalósításához: a nehézipar és # mezőgazdaság fejlesztéséhez. A mi üzemünk Karcag legjelentősebb üzeme. A felszabadulási munkaversenyben a Begyűjtési Minisztériumhoz tartozó vállalatok közül az első helyet értük el. Figyelemmel kísérjük mezőgazda- Ságunk fejlődését, a termelőszövetkezetek munkád ját, helytállását. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata foglalkozott azzal, hogy az ál­lampolgári kötelezettségek teljesítése terén vannak hiányosságok, melyek kijavításra várnak. Tudomá­sunk van arról, hogy a Szabad Ifjúság TSZ is adósa államunknak 12 mázsa hízottsertéssel, 80 kg tojással és 150 kg baromfival. Adósságuk letörlesztése a munkásosztály jobb ellátását szolgálja, A munkás- paraszt szövetség további erősítése azt kívánja, hogy a parasztság is érezze becsületbeli kötelességének az egymásiránti segítségnyújtást. Ennek elsősorban abban kell megnyilvánulnia, hogy maradéktalanul teljesítik termelési terveiket, s eleget tesznek állam­iránti kötelezettségeiknek. Kérjük az Elvtársat és szövetkezetük vala­mennyi tagját, hogy teljesítsék begyűjtési tervüket is. Biztosítsák, hogy minél több kenyér, hús, tojás kerüljön a dolgozók asztalára. Elvtársi üdvözlettel: FÁBIÁN MARTON igazgató Karcagi Hántolómalom <yl Jlmittí (Júí'kiluui Irta: B. Zsirnov A tavaszi napfényben csillogva húzódik a kasiri országút Moszkvától dél­re. Az út elágazásánál, a harmincharmadik, kilomé­terkőnél áll a Lenin-em- lékmű. • Innen árnyékos sétány vezet a Pahra-folyó felé. A dombon egy ősi parkban fehér, kétemele­tes oszlopos ház áll. Itt pihent és dolgozott a szo­cialista forradalom terem­tő szelleme, a kommunista párt megalapítója, a szov­jet állam megalkotója, — Vlagyimir Iljics Lenin. Ezeken az emlékezetes helyeken terülnek el Gor­ki falu szántóföldjei. A falu parasztsága 1921 ja­nuár 9-én találkozott a népek nagy vezérével. .4 parasztok kérésére Lenin akkor egy gyűlésen elő­adást tartott a szovjet köz­társaság nemzetközi és belső helyzetéről. Iljics azután elbeszélgetett a parasztokkal a mezőgaz­daság gépesítéséről, me­sélt azokról a közeli idők­ről, amikor az országban mindenütt villanyfény vi­lágít és a villamoserő a dolgozók szolgálatába lép. Lenin tanácsára és se­gítségével Gorki falut vil­lamosították. A szeretett vezér és tanító emlékére a parasztok a falujukat Lenini Gorkinak. nevez­ték el és az 1924-ben léte­sült kolhoznak „Vlagyimir Iljics” nevét adták. A Leninnel történt ta­lálkozás óta eltelt eszten­dők alatt óriási változá­sok történtek a faluban. Megváltozott a falu képe, más lett kulturális és gaz­dasági helyzete, megvál­toztak az emberek is. A Lenini Gorkiban ba­ráti kollektívában dolgoz­nak a parasztok. Sokágú, közös gazdaságot létesítet­tek. A korszerű gépek és az élenjáró agrotechnika segítségével hektáronként 20—25 mázsa búza és őszi rozs, 200 mázsás burgonya és 500 mázsás káposzta- termést értek el. A kol­hoz melegágyaiban télen is megterem az uborka, a paradicsom, a káposzta. Fejlett az állattenyész­tés. Az öt állattenyésztő­telepen nagymennyiségű szarvasmarha, sertés, ló, baromfi és házinyúl talál­ható. Minden egyes tehén évenként 4.5 ezer liter te­jet ad. A „Vlagyimir lljics"- kolhoz mezőgazdasági ter­ményeit eladja az állam­nak, vagy a moszkvai kol­hozpiacokon értékesíti. Jövedelme meghaladja az évi 3.5 millió rubelt. A kolhozparasztok bőségben élnek. Esténként, amikor a Lenini Gorki falu házai­ban felgyújtják a villany- lámpákat és bekapcsolják c, televíziós készülékeket, a vezetőségi épületben gyakran összeülnek a kol­hozparasztok. Ivan Buja- nov kolhozelnök, a szocia­lista munka hőse, megbe­széli velük a fontos kér­déseket. Gyakran esik szó az új építkezésekről. A kolhozban működik a mozi, de a kolhozparasz­tok kultúrpalota építésére gondolnak ... Biztos tu­dattal néznek a jövőbe, amelyet beragyognak a nagy Lenin halhatatlan eszméi,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom