Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-15 / 88. szám

1955 április 15. SZOLNOKMEGYET NÉPLAP 3 A fegyelmezett munka a termelés fontos feltétele a Tisza Cipőgyárban is Hl Hétfőn, negyed hét után tíz perccel lihegő fiatalember ugrik le a bicikliről a Tisza Cipőgyár por­tája előtt: Bárány Mihály. Első te­kintete a bélyegzőónára esik, majd a portás szigorú arcára. — Valahogy lekéstem a vona­tot — mondja mentegetőzve. — Ügy jöttem kerékpáron. Nem szo­kott ez előfordulni velem .,. most 10 percet késtem. Nincs kegyelem a késő számára, teleionom jelentik a személyzeti vezetőnek, míg az nem határoz, he sem mehet. Kiss János a vonal másik végén a részletek után tudakolódzik. Hangja szigorú. — Azonnal fog­lalja el munkahelyét, és még egy­szer elő ne forduljon. — Figye­lembe kell venni, hogy a fiatal­emberben él a felelősségtudat, s inkább a hűvös hajnalban nekivág a hosszú sáros útnak, mintsem ké­nyelmesen megvárja a délelőtti vonatot, vagy mulasszon egy napot. Bárány Mihály késése mindemel­lett, — csakúgy, mint a többié sem, — nem dicsőség, s károkat is jelent az üzemnek. A gyártó- szalagok pontosan indulak s ha csali egy ember nincs is a helyén, mást kell helyette beállítani. Még komolyabb problémák elé állítják a művezetőket az igazolatlan hiányzők. Mi tagadás, a húsvét utáni hét­fői napot kissé félve várták az üzemben. Többéves tapasztalatok mutatják, hogy hétfőre mindig megnövekszik az igazolatlan hiány­zók száma s az ünnepeket követő napon pedig hatványozódik. Ta­valy ugyanezen a napon 30, az előtte való évben 52 dolgozó mun­kahelye állt üresen. A munkások növekvő öntudatát, fegyelmezettségét mutatja az, hogy az aggodalom felesleges volt, ment bár az üzem létszáma az előző évekhez képest megmásfélszerező- dött, az igazolatlanul távolmaradók száma négy főre csökkent. Ez az arány az állományi létszámhoz vi­szonyítva kedvező. Ha nem szá­mítjuk bele a notórius mulasztó Jobbágy Jusztina esetét, nagyobb­részt be nem jelentett megbetege­désekből ered. A néhány példa is igazolja, — hogy a Tisza Cipőgyárban — csak­úgy, mint megyénk többi üzemé­ben — a márciusi párthatározatok óta van javulás a munkafegyelem területén. Ipari munkásaink több­sége híven akarja követni azt az irányt, mely boldogulása felé vezet s egyben legfőbb érdeke népünk államának is. Helytelen volna azonban ebből azt a következtetést levonni, hogy e téren már nincsenek feladatok s most már, miután a tőkés Bata nyomorfegyelme megszűnt, minden dolgozó erénye lett a szocialista vasfegyelem. Dü A Tissa Cipőgyár nagy üzem és a júniusi párthatározatokban lefektetett irányelveknek megfele­lően tovább növekszik. Ebben az évben nem kevesebb, mint egymil­lió párral emelkedik termelése s minőség terén is állandósítani kell a felszabadulási műszak legjobb átlagát, a 92.2 százalékot. A ter­melés térfogatának ilymérvű eme­léséhez természetesen újabb mun­káskezeikre van szükség s lassan az üzem felszívja a környék — egyidőben kimeríthetetlennek vélt — .munkaerőfeleslegét. Néhány évvel ezelőtt reggelen-» ként ötven-hatvan ember várako­zott felvételre hét elején a gyár kapujában. Messze vidékről hó­dított magának munkaerőt az üzem jó híre, a jó ellátás, állandó és megfelelő kereseti lehetőség. Most reggelenként néhány lány, fiatal- asszony várakozik a személyzeti előszobában. 9—10 dolgozót tudnak felvenni egy-egy alkalommal s. még további munkáskezekre van szük­ség. ! Bizony, -nagyot változott a világ. Nem elérhetetlen vágy a földvári, cibaki, tiszaugi lányoknak a „Cikita." A tapasztalat mégis azt mutatja, hegy sokan csak vendég­ségbe jöttek az üzembe s ha nem ezer forintos keresettel várják őket, visszakérik a munkakönyvét. Tavaly az év közepétől decem­berig 11O0 dolgozót vettek fel. ez- zri szemben 734-en távoztak. Ez a hatalmas munkaerőforgalcm ebben az évben sem csökkent. Az el­múlt héten 32 felvétellel szemben 20 leszámolás volt; Az ilyen nagymérvű vándorlás nemcsak azzal okoz károkat a vál­lalatnak, hogy elvész az új embe­rek betanítási költsége s a gya­korló idő alatt okozott selejt több lesz stb., hanem rendkívül megne­hezíti a minőségi gyártást is. — Amellett, ha sok új munkás van egy körnél, kisebb a termelékeny­ség, a gyakorlott szakmunkások keresete is csökken. Dü A munkafegyelem megszilárdí­tásáért folyó harc középpontjában kétségtelen ül az új dolgozókkal való foglalkozásnak kell állni. — E téren a szakszervezeten kívül komoly feladata van az üzemi DISZ szervezetnek, mert hiszen a munkások többsége fiatal itt. Az állandó munkásgárda kiállítá­sáért folyó munkát fokozott gond­dal kell irányítani a pártszerve­zetnek. A fegyelmezetlenség ©dk meg- nviilvámilása bérügyi vonatkozású az üzemben s e felett sem lehel szemethúnyni. Gyakori eset, hogy egyesek több elvégzett munkát ír­nak be maguknak, mint a való­ság. A művezetők laza ellenőrzési módszere miatt megtörtént ez a felsőrészszabászaton, ahol 22 dol­gozó béréből kellett emiatt le­vonni, a 39-es műhely felsőrész- készítőinél, akik 4200 párral többet írtak ki és számoltattak el ma­guknak, mint járt volna, a felső­rész serf öleknél, akik 1640 párral többet számoltak és másutt. Van­nak olyan üzemrészek is, ahol csak globálisan tudják kimutatni ellen­őrzésnél a löbbletkiírást s a műve­zetők. És tekintve, hogy a béralap- túllépés a premizálás kizáró felté­tele, a részleg minden dolgozójá­tól egyenlő arányban vonják le a különbözetiét, akár része volt a termelés fiktív felnagyításában, akár nem. Nyilván ebben az eset­ben a lelkiismeretes dolgozók is csorbítva érzik jogaikat s kerese­tük is csökken. Palatínus István Ismét gyarapodott a szolnoki új gépállomás gépállománya A Szolnok és közvetlen környé­kén levő termelőszövetkezetekben még az elmúlt évben is a szajoli, csataszögi és besenyszögi gépállo­más gépiéi dolgoztak. Ez év első napjaiban kezdte meg működését Szolnokon az újonnan épített száz erőgépies üzem. Nemcsak a meg­lévő kis gépállomások gépparkját egyesítették, hanem év eleje óta tovább gyarapodott a gépállomány is. A munkásosztály tizenhárom G 35-ös traktort, két tehergépko­csit, dömpert, ezenkívül számos munkagépet küldött. Az új szer­számgépekkel felszerelt műhelyben gyorsabban és pontosabban tudják helyrehozni az esetleges hibákat, sőt a gépjavítások befejezése óta a szerelőmunkások két drót­verérlésű négyzetes vetőgépet is készítettek. Ezzel nyújtanak segítséget többek között a termelőszövetkezetek ku­korica vetésében és a gépi kapá­lás előkészítésében. A három gépállomás az elmúlt években a hengerezéshez, kultivá- torozáshoz, tavaszi vetésekhez — növényápoló gépiek, univerzál trak­torok hiányában — még nem tu­dott megfelelő segítséget nyújtani. Ezzel szemben az idén Balpataki Károly traktoros, DISZ tag, egyedül a szolnoki Szabadság TSZ-ben 116 hold gabonát vetett el s 50 hold őszi szántást tárcsázott meg univer­zál traktorral. A csataszögi Szebb Élet TSZ-ben a gépállomás dömpere szállítja a földekre a trágyát és nem ritka az olyan nap, amikor 750 mázsát is kihordanak vele. A besenyszögi Erdai TSZ-ben a gépállomási gé­pek jelentős segítséget nyújtottak a rizsgát építésében. A gépek jobb kihasználását is lehetővé teszi az új gépállomás. —• Most kora tavasszal a vetés ide­jére a szolnoki hatálba tudták cso­portosítani a traktorokat. Később, amikor a rizsföldeken a rizsvetés­nél lesz rájuk szükség, akkor Kő­telek, Nagykörű Termelőszövetke­zeteinek és egyénileg dolgozó pa­rasztjainak sok száz holdas rizs­tábláira küldhetik át dolgozni. A gépállomás amellett, hogy a szolnoki és más környékbeli ter­melőszövetkezeteknek segít, az egyénileg dolgozó parasztok szá­mára is munkát végez. 1800 nor­mál hold tavaszi munkára szer­ződtek a Szolnoki Gépállomással az egyénileg dolgozó parasztok s ebből 500 holdat elvégeztek a trak­torosok. Tüzelőanyag aheió április 15-től A SZOT kedvezményes tüzelő­anyag akciója az elmúlt évben si­kerrel járt, így az idén még széle­sebb körben terjesztik ki. Az ak­cióban résztvevők tíz mázsa háztar­tási szenet és két mázsa fát kap­nak. A tüzelőanyag ellenértékét akkor kell letörleszteni, amikor a tüzelőt már házhoz szállították és négy havi részletben kell kifizetni. Az idei kedvezményes tüzelőanyag­akcióban Budapesten és vidéken, hozzávetőleges számítás szerint, mintegy 350.000 család jut kedvez­ményes tüzelőanyaghoz. A SZOT tüzelőanyagakciója április 15-én kezdődik. BELFÖLDI HÍREK A Keleti-pályaudvar dolgozói a „kulturált utazás” mozgalomDan vállalták, hogy a késve indított vonatok számát — amely az első negyedévben három százalék volt — május egyig kettő százalékra csökkentik. A menetrend fokozot­tabb megtartása érdekében a for­galmi dolgozók megfogadták, hogy az állomás előtt, a jelzőnél feltar­tóztatott érkező vonatok számát másfél százalékra szorítják le. * Az idei Budapesti Helyiipari Vá­sáron számos vidéki kisiparos is árusítja készítményeit. Remekbe készült csizmáikat állítják ki a hír­neves debreceni csizmadiák. Kis­kunfélegyházáról és Békésről szű­csök, Békéscsabáról kötélgyártók, Debrecenből és Csorvásról kefe- és ecsetkészitő kisiparosok utaznak a fővárosba. * Az idén a cipőipar 4 százalék­kal több borjúbox cipőt készít, mint tavaly. Ezenkívül a multévinél lé­nyegesen több kreppgumítalpú ci­pőt is gyártanak. Az ipar vezetői elhatározták, hogy megszüntetik a préselt sertésbőrből készült zárt­cipők gyártását. * Tavaly kissé elhúzódott az apró­magvak cséplése. A késést az okozta, hogy gépállomásaink nem rendelkeztek megfelelő mennyiségű herefejlővel. Az idén a tavalyi 50 hereiejtővei szemben 800-at kap­nak a népállomások. Minden re­mény megvan arra, hogy ebben az évben nem lesz fennakadás az ap­rómagvak cséplésénél. (MTI) * Az építőiparban 1428 dolgozó nyerte el „A szakma kiváló dolgo­zói a" oklevelet és az ezzel járó — félhavi fizetésnek megfelelő — pénzjutalmat. A kitüntetéseket a hélen és a jövő hét elején sorra- keríilő tervismerlető értekezleten adják át a kiváló dolgozóknak. * A rádió pénteken, április 15-én 19.15 órakor a Kossuth-adón Vla­gyimir Majakovszkij, a szovjet nép nagy költője halálának 25. évfordu­lója alkalmából „Teli torokból” címmel emlékműsort sugároz. Szombaton, április 16-án 18 óra­kor irodalmi műsorban emlékezik meg a rádió Katona József, a nagy magyar drámaíró halálának 125. évfordulójáról. A műsort a Pelófi- adó közvetít^ Á r d rág í tok a szolnoki vásáron A szokásos vásári kép és zsi­^ bongás: portékájukat han­gosan kínáló árusok, édességet majszoló, papírtrombitát jújó gye­rekek, alkudozó, vevők és eladók. Márk elvtárssal, a megyei ál­lami kereskedelmi felügyelőség vezetőjével járjuk a vásárt. Rajta kívül ma még hat ellenőr figyeli az árakat és az egészség- ügyi követelményeket. Megállunk egy norinbergi árus sátra előtt. Névtábla nincsen, ár­jelző cédulákat sem látunk. — Mennyibe kerül ez a bo­rotvakészülék — nyúl utána Márk elvtárs. — Hét forint — hangzik a vá­lasz. *­Sorra „vásároljuk” meg a kö­vetkező árukat: öt ruhacsiptetőt, darabját 40 fillérért, 3 borotva- pengét 9.—, egy fanyelű fogkefét 3.— forintért. Márk elvtárs kifizeti az árukat, aztán megmutatja az igazolvá­nyát: — Kérem az iparengedélyt. Az, Szabó Pál ceglédi bazárárus nevére szól. A kereskedelmi felügyelőség vezetője sorra visszarakja a hol­mikat: — A borotvakészülékért 90, a ruhacsíptetőért 16, a borotva­pengéért darabonként 70, a fog­keféért szintén 70 fillérrel szá­molt többet, mint amennyi a sza­bott ára. Az iparengedélyét majd visszakapja, ha felvettük a jegy­zőkönyvet. A következő hely, ahol meg- állunk, Magda Imréné, kunhegyest fésűkészítő. Ö a 6.30-as szarufésűért 12 forintot kér. Ez majdnem 100 százalékos árdrágítás. Márk elvtárs elkoboz­za a készletet. Végvári Gyula szolnoki kefe- kötömesternéi, Palóczi Kálmánná norinbergi árusnál minden rend­ben. Az árak fel vannak tün­tetve. A bútorárusítási résznél sem ^ találni visszaélést. Itt Sántha István 10 holdas szanda- szöllősi egyéni gazda éppen 77 da­rab százast számol le egy háló­szobaberendezésért. — Jól beütött a disznóhizlalás — dicsekszik. A cukorkaárusoknál az egész­ségügyi követelményekkel van baj. Az árusok közül többen kéz­zel rakják papírba a nápolyit, a cukorkát. A tavaszi szél port ka­var, de ritka hely, ahol az áru le van takarva. A készruhás sátraknál egy férfiballonkabátot nézegetünk. — Mi az ára? Szemrebbenés nélkül hangzik a válasz: — Hétszáznyolcvan forint. Márk elvtárs azonnal „meg­veszi”. rJj íz órakor van az első talál­kozás a többi ellenőrrel, ök is leltek árdrágítókat. Botán Mihályné kenderest zsibárus a 120 forintos zeugnadrágot 140 forintért árulta. A 4.80-as gyer­mekbicskáért 8 forintot számitett ötvös Zoltán budapesti bazáros. Tóth Sándor ceglédi norinbergi kereskedő pedig vagy nyolcféle árunál követett el 20—40 százalé­kos árdrágítást. Sajnos a szolnoki Kiskereske­delmi Vállalat 43. számú vásározó részlegénél is találkoztak az el­lenőrök jogtalan árakkal. Itt a 14.40-es borotvaecsetet 26.50-ért árulták. Megérkezik a 780 forintos bal­lon eladója is: Mátyás István tiszaföldvári szabó. Egy biok■ kot mutat, mely szerint ö a ballont Törökszenlmiklóson a ruházati boltban 678.60 Ft-ért vette. Tehát jogtalanul kiskereskedelmi áron vásárolt és ehhez még több mint 100 forint illetéktelen hasznot akart számolni. J^z volt a kétórai ellenőrzés eredménye. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a vásározók és kisiparosok többsége becsülete­sen betartja az árakat. Akadnak azonban jópáran, akik visszaél­nek azzal, hogy iparengedélyt kaptak: becsapják, megkárosítják a vásárló dolgozókat. Nyilván, hogy az ilyenek szigorú büntést érdemelnek és akiknek ez sem használ, azoktól vissza kell vonni az iparigazolványt. t. k. A Szókra Könyvkiadó áprilisi kiadványai közt megjelenik „Lenin >K, Lenin él, Lenin élni fog‘‘ cím­nél a magyar dolgozók visszaem- ékezése Leninre. Mélységes szere- etről beszélnek ezek az írások, nelyeket olyanok írtak, kik szemé- yesen ismerték, látták vagy be- izélni hallották Vlagyimir Iljics Leninit. Herczegh Tibor „A tudomány :s a vallás a világ keletkezéséről'’ :ímű könyve népszerű módon is- nerteti a tudomány harcát a világ keletkezésére vonatkozó vallási és íz ezt alátámasztó idealista néze- ;ek ellen, • Érdekfeszítő élmény a második dláighábörú idejéből. Dékán Ut­án „Partizán utakon“ című írása. első rész Ihász Sándor honvéd, így fiatal parasztfiú fejlődését áfo­A SZIKRA ÁPRILISI KÖNYVEI rázolja: hogyan válik a félreveze­tett, tudatlan gazdasági cselédből — akit a magyar urak szovjetelle­nes háborúba kergettek — egyre tudatosabb antifasiszta harcossá. A második részben megismerke­dünk a partizán élet nehézségei« vei, apró örömeivel, a partizánok hősi harcaival. * . Bahsijev „Pártépítés a szocializ­mus győzelmének viszonyai között a Szovjetunióiban*’ című műve tör­ténelmi fejlődésében egyes téma­körök szerint csoportosítva mutat­ja be a párt építés kérdéseit. Első­sorban a párt 1934—1941. közötti tapasztalatait ismerteti, de figye­lembe veszi a XIX. pártkongresz- szuson elhangzott útmutatásokat is. A Szikra Könyvkiadó megjelen­teti a régen várt „A politikai gazdaságtan tankönyvé*‘-t is, cA léieklálá (Viilámtréfa) DOMOKOS (vidám fiatalember, bri- gádvezető a TSZ-ben): Barátom, én léleklátó vagyok. MÁTÉ (kissé lomha észjárású, de különben jóravaló fiú. Ő is a TSZ dolgozója): Mi a csoda az a léleklátás? DOMOKOS: Eltalálom az emberek gondolatát. MÁTÉ: Ugyan már, az nem lehet­séges. DOMOKOS: Fizetsz egy menet sört a brigádnak, ha sorban eltalálom három gondolatodat? MÁTÉ: Tessék, itt van húsz forint; DOMOKOS: Hát akkor most gon­dolj erősen valamire.;; Megvan? :. Már tudom is .;. Arra gondol­tál, hogy jó lenne ma este a Vi­rág Pannival andalogni. MÁTÉ: Nahát!;:; Valóban arra gondoltam..;. De hogy tudtad kitalálni? DOMOKOS: Na hallod 1. Aki ta­vasszal nem gondol szerelemre, az nem is ember.;, Gondolj va­lami nehezebbet.;. Ejha, most nagyon csúnyát gondolsz magád­ban ... Érzem, ahogy ütőeredet tapintom, hogy igen mérges vagy. MÁTÉ: Úgy is van!.:; De azt mondd meg, mért vagyok mér­ges? DOMOKOS: Mert arra gondoltál, hogy mi lehet a borban, amit az Italboltban mérnek? MÁTÉ: ördögöd van! Honnan tu­dod? DOMOKOS: Láttam, hogy az imént ittál egy fröccsöt.:: Nem volt nehéz kitalálni. MÁTÉ: No, megállj!;:: Most va­lami rettenetes nehezet gondo­lok... Azt találd ki, ha igazi lé­leklátó vagy! DOMOKOS: Gyerünk ::: (Megint megfogja Máté ütőerét. Vgy tesz, mintha nagyon erősen gondol­kozna. Merően a szemébe néz. Némi hókusz-pókusz után.) Meg­van! Te most arra gondolsz, hogyha megkapjuk a munkaegy­ségre az előleget, akkor a pénz nagy részét a Takarékba teszed! MÁTÉ: Hohó, most felsűltél;.. Én erre egyáltalában nein gondol­tam. DOMOKOS: Nem? MÁTÉ: Nem! DOMOKOS (zsebrevágja az asztal­ra tett pénzt): Akkor elvesztetted a húszast. MÁTÉ: Miért? DOMOKOS: Mert akinek annyi esze sincs, hogy erre gondoljon, az rászolgált a büntetésre, hogy fizessen a barátainak egy menet sört! (A közönséghez nagyon kedvesen.) Igaz ? ... Király Dezső Mit tesz a megszokáz A görögországi Szaloniki város adóállomásénak bemondója nem­régiben a következőképpen fejezte be a késő esti híreiket: „A közeli órákban erős földrengés várható Delfiben. Most pedig — nyugodal­mas jóéjszakát kívánunk minden hallgatónknak,*’ (Der Abead)

Next

/
Oldalképek
Tartalom