Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

1955. április 9. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A Jászberényi Tangazdaságban befejezték a koratavaszi növények vetését A Jászberényi Tangazdaságból Örömmel jelentették, hogy a korata­vaszi vetéseket április 7-én befe­jezték. Most a burgonya és kuko­rica talajának előkészítése van so­ron. A kultivátorozás után már si- mítóval is elmunkálták a területet s a műtrágyázást is befejezték. A burgonyavetőmag a jövőhét folya­mán a földbe kerül. Az őszi kalá­szosok ápolásában is szép eredmé­nyeik vannak. A fejtrágyázást már elvégezték, s most a búzát boro- nálják. Eredményük a gazdaság dolgo­zóinak lelkiismeretes, odaadó mun­kája nyomán született. A traktoro­sok közül Nagy József és Kolozs Ferenc DISZ-tagok mutatnak pél­dát a talajelőkészítésben és a ve­tési munkáknál. Bugyi Pál Lanz- Bulldog vezető és Banka Lajos munkagépkezelő 137 normálholdas teljesítményéért érdemel elisme­rést. A lucerna műtrágyázásánál és boronálásánál összekapcsolt gépek­kel dolgoztak s tervelőirányzatukat 346 százalékra teljesítették. Fásítás Fegyverneben ... A fásítási hét Fegyverneken is eredménnyel zárult. Az általános iskolák VII—VIII. osztályának ta­nulói Gledura Lajos igazgatóhe­lyettes vezetésével lelkes munkát végeztek. Csányi Lajos dolgozó pa­raszt gazdatársait szervezte meg a faültetésben való részvételre. A községben 1400 facsemetét, su- hángot ültettek el, akácot, juhart és gesztenyét. A fásításnál végzett társadalmi munka értéke 4000 fo­rintot tesz ki. Kiss Béla Fegyvernek . . . s tervek Jászalsószenfgyörgyön Jászalsószentgyörgyön félnapi odaadó miinkával 7500 facsemetét ültettek el. Ezenkívül á község dol­gozói 1000 ciprusdugványt igényel­tek az ujszászi csemetekertből. Ez azonban nem érkezett meg. A cse­metekert helytelenül vasúti szállí­tásra adta fel a dugványokat, hol­ott jól tudják, hogy Jászalsószent- györgynck nincs is vasútállomása. Nagyobb körültekintésre, lelkiis­mer tesebb munkára van szükség ahhoz, hogy az ilyen vagy hasonló hibák ne ismétlődjenek és ne gá­tolják a kitűzött tervek teljesítését. LAJKÓ MIHÁLY ■ J ászalsószentgyörgy Szeretettel gondolunk a papírgyáriakra A Szolnoki Papírgyár segítségadása folytán sokat erősödött szövetkezetünk. Legutóbb április 3-án voltak nálunk. A gyár kultur- csóportja felejthetetlen estét szerzett számunkra. Ezenkívül DISZ szervezetünket megajándékoznák egy futball felszereléssel. Mi, a Vörös Október TSZ fiataljai forró szeretettel gondo­lunk a Papírgyár dolgozóira. Jobb munkánkkal is bizonyítani akar­juk irántuk érzett vonzalmunkat. A DISZ tagok csatlakoztak a 300 munkaegységes mozgalomhoz, hogy ezzel is elősegítsük szövetkezetünk gazdagodását s azt, hogy több hús és zsír kerüljön a munkásosztály asztalára. K. Tóth Erzsébet, Kunhegyes, Vörös Október TSZ. A mezőgazdasági termelés fej­lesztéséről szóló 1953. évi decem­beri párt- és kormányhatározat fontos feladatként szabja meg a szilárd takarmányalap megterem­tését. Kimondja, hogy a legfonto­sabb és legnagyobb takarmányár­ukét adó kukorica országos termésátla­gát az utolsó 6 évhez képest .'5 év alatt kát. holdankáént '£ mázsával kell emelni. Ehhez szükséges a jó talajelőké­szítés, a növény gondozása s nem utolsó sorban minőségi vetőmag használata. Most van a kukorica vetésének ideje, s a jó talajelőkészítés mellett biztosítani kell a megfelelő vető­magot is. Pártunk és kormányunk ebben is komoly segítséget nyújt megyén k term előszőve tkezete in e k és egyéni gazdáinak. 2600 mázsa hibrid kukoricaveéőmagot bocsá­tott megyénk rendelkezésére. A Szovjetunió tapasztalatai és a ha­zánkban folytatott számos kísérlet azt bizonyítja, hogy hibrid vetőmag felhasználásá­val biztos terméstöbbletet le­het elérni. Jelenleg az a tapasztalat, hogy a kedvező fettételekkel cserélhető vetőmagot megyénkben alig egy­két termelőszövetkezet vagy köz­ség vette igénybe. Ez a közömbös­ség a járási, városi tanács mező­gazdasági osztályainak mulasztásá­ból adódik. A törökszentmiklósi járás föagronómusa nem ismertet­te a termelőszövetkezeteikkel .■) csere lehetőségét. — Kijelentette, hogy a járásban nem kívánnak hibrid kukoricát vetni. Szavait megcáfolja többek között az a tény, hogy a tiszabői Petőfi TSZ. 10 mázsa hibrid vetőmagot igé­nyelt. A kunhegyes! járásban mind­össze 6 TSZ részére rendeltek vetőmagot, de az egyénileg dol­gozó parasztok szükségletéről is elfeledkeztek. A jászberényi járás főagrcnómusa beteg, s a járási mezőgazdasági csztáily egyáltalán nem foglalko­zik a kukorica vetőmag cserével. Sorolhatnánk tovább a járások, városok, vagy községek neveit, ahonnan csak igen kis mennyiség­ben vagy egyáltalán nam is ér­kezett be igénylés hibrid vető­magra. A mezőgazdaság fejlesztését szol­gáló párthatározat végrehajtása megköveteli, hegy n járási, várost és községi pártszervezetek mezőgazdasági ügyekkel foglalkozó funkcioná­riusai ebben is segítsék, ellen* ' sék a tanácsok mezőgazda- sági osztályait. Az agvoinómuábk, szakemberek fel- világosító szóval, a bevált módsze­redé ismertetésével járuljanak hozzá, hogy a termelőszövet­kezetek és az egyénileg dolgozó parasztok is minőségi vetőmagot használjanak a kukorica vetéshez. ÚJ KÖNYVEKRŐL - RÖVIDEN A SZOVJET NÉPEK NAGY HAZÄJA. (Szikra) A mű az 1949-ben megjelent ..A Szovjetunió a szocializmus orszá­ga" című könyv új, jelentős mér­tékben átdolgozott kiadása. Az előbbihez hasonló világos, élveze­tes stílusban áttekintést nyújt a Szovjetunió földrajzi viszonyairól, népeinek történetéről, a Nagy Hon­védő Háború' egy-egy szakaszáról és érdekes részleteket közöl a kom­munizmus építésének kérdéseiről. Wolff: AZ EZER SZIGET ORSZÁGA. (Szikra) Az író személyes tapasztalatai alapján megismerteti az olvasót Indonéziával s ennek a természeti kincsekben oly gazdag országnak népével. A munkásokkal és a pa­rasztokkal való találkozásokon megelevenedik előttünk Indonézia bátor, áldozatra kész népének füg­getlenségi harca. A szerző színe­sen. riportszerűen írja le útiélmé­nyeit. Caleffi: MILÁNÓTÓL A POKOLIG. (Érdekes könyvek) A szerző vallásos érzületű olasz' értelmiségi, aki mint lelkes hazafi, 1943 nyarán bekapcsolódott az el­lenállási mozgalomba és a partizá­nokkal együtt harcolt a fasiszták ellen. Az olasz rendőrség elfogta, kiszolgáltatta a Gestapónak s Ca- leffit Mauthausenbe hurcolták. A könyv a mauthauseni szörnyű na­pokat eleveníti fel — emlékezte­tőül. * Barabás Tibor: A SZERETET FORRÁSA. (Szépirodalmi) Kossuth-díjas írónk e kötete húsz esztendő írói termésének legjava­novelláit gyűjti-egybe: 1934—1954 között írt elbeszéléseit. Minden egyes írásából — akár a múlt tár­sadalmának elesettjeiről, akár je­lenünk égető kérdéseiről szólnak az emberszeretet melege sugár­zik. A kötetet Szőnyi Gyula illuszt­rációi díszítik. a megyei tanács munkájának középpontjában a termelőszövetkezeti mozgalom megszilárdítása és fejlesztése áll Beszélgetés Juhász Imréné elvtárs nő vet Mesyénli\ termelőszövetkezetei megalakulásuk óta többéves mű­ködésük alatt bebizonyították élet- képességüket. Eredményeik arról tanúskodnak, hogy a dolgozó pa­rasztság felemelkedéséinek egyedül járható útja a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás. Az 1954-es gazda­sági évben 20 millió forinttal nőtt a Szolnok megyei termelőszövetke­zetek közös vagyona s ma már megközelíti a 109 milliót. A szor­galmas TSZ-tagok 1500—-2000 forin­tos havi fizetésnek megfelelő jöve­delemmel zárták a múlt esztendőt. Cseh János 28.000 forintot keresett az abádszalóki Lenin TSZ-ben, Szi­lágyi Sándor 65 éves parasztember, a turkevei' Harcos TSZ tagja zár­számadáskor 1-6.tOO forint értékű terményt és készpénzt kapott. Uno­kája névnapjára pár nappal ezelőtt vásárolt 700 forintos kerékpárt a szolnoki Állami Áruházban. Az el­múlt évben több mint 3800 új tag­gal erősödtek közös gazdaságaink. Az ilyen eredmények ellenére sem fejlődött kielégítően megyénkben a termel (5; zöve t keze ti mozgalom az elmúlt évben. Megkérdeztük Ju­hász Imréné elvtársnőt, a megyei tanács vb. elnökét, miben látja a megyei tanács feladatait a TSZ-ek megszilárdításában és fejlesztésé­ben. — 1 megvet | tanács teendője lényegében két kérdés körül össz­pontosul. Az egyik: a meglévő TSZ-ek megerősítése. A másik: elő­segíteni, hogy már ebben az esz­tendőben minő! több egyénileg dol­gozó paraszt válassza a szövetke­' zeti gazdálkodást. A meglévő TSZ-ek megerősítése, elsősorban a I vezetés megjavításán múlik — mondotta Juhász Imréné elvtárs­nő. Bár az elmúlt esztendőben és ez. év tavaszán több, mint húszán kerültek a felsőbb vezetésből a TSZ-ek élére — ebből tizenketten a tanácsoktól — ez az eredmény még nem kielégítő. Meg kell gyor­sítani ezt a mozgalmat, s g legne­hezebb, legnagyobb problémákkal bajlódó szövetkezetekben a legjobb, legképzettebb elvtársakra lesz szükség. — Akik korábban oda­kerültek, megállták a helyüket. A tiszabői Petőfi, a töröszentmiklósi Alkotmány, a tiszasülyi Vörös Csil­lag termelőszövetkezet az új TSZ- elnök megválasztása óta indult gyorsabb ütemű fejlődésnek. Ab­ban, hogy a kengyeli Sallai TSZ a felszabadulási verseny győztese lett, jelentős része van Majnár József elvtársiak, aki a kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztá­lyának éléről nemrégen került ha­za mezőgazdásznak a TSZ-be. A közelmúltban választották meg el­nöknek Csótó István elvtársat, a megyei tanács vb. elnökhelyettesét, a mezőhéki Táncsics TSZ-ben. A terme'nmxöretfiexeteU j termésátlagainak, vagy az állatte­nyésztés hozamának emelkedése je­lentős mértékben függ a szakembe­rek jó munkájától. Az eredmény­telenség estén a. szükséges felelős- ségreVcnás nem fog elmaradni. Fcntcs feladata a szakembereknek, hc-gy az alapvető agro- és zootech- nikgi követelmények biztosítása mellett a növénytermelésben és az állattenyésztésben törekedjenek' a magasabb fokú agro- és zootechnika alkalmazására. Az a körülmény, hogy ezévben 2185/ij taggal erősödtek termelőszö­vetkezeteink, valamint az elmúlt hetek során 8 új mezőgazdasági termelőszövetkezet és tszcs alakult, igazolja, hegy megyénkben a ter­melőszövetkezetek gyorsabb ütemű fejlesztésének megvan a lehetősége. A termelőszövetkezetek tagjainak 70—80 százaléka 3—4 éves tapasz­talattal rendelkezik, s a közös gaz­daságok már túljutottak a kezdeti nehézségeken. Tanács- és pártveze- tőhik is megismerkedtek ezekkel a kérdésekkel és mind többet foglal-1 koznak vele. Karcagon például teg­napelőtt vb. ülésen tárgyalták a Szabadság TSZ problémáit. A szö­vetkezeteik gazdasági megerősödése is vonzóvá teszi az egyénileg dol­gozó parasztok előtt a közös gaz­dálkodást. Fontos, hogy a tanács- vezetők átérezzék, milyen jelentő­sége van példamutatásuknak, s mi­nél többen lépjenek be a már meg­lévő TSZ-ekbe, vagy alakítsanak új közös gazdaságot. Gacsal elvtárs abádszalóki mezőgazdasági előadó Arany Kalász ré'w III. típusú TSZ-t alakított. 4 megyei tanáén | végrehajtóbi­zottsága most nagy gondot fordít a meglévő termelőszövetkezetek ered­ményeinek ismertetésére. Mezőtú­ron például másfél esztendő alatt 80 TSZ tag vett házat. A turkevei Táncsics TSZ-ben 22 dolgozónak van motorkerékpárja. A megyei tanács szakosztályai a beruházási tervek elkészítésénél és azok kivitelezésénél szintén figye- lembeveiZik a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítését. Kútfúrás, villany- és úthálózat építés, vil­lanyhálózat bővítés, elsősorban is ezekre a területekre összpontosul. A meglévő bölcsődék, napközi ott­honok 92 százaléka eddig is mező- gazdasági területen volt, a jövőben ezek létesítésénél szintén a terme­lőszövetkezetek részesülnek előny­ben. Mo?t van intézkedés azirány- ban, hogy a tanácshoz tartozó vál­lalatok a terven felül termelt tég­lát, s egyéb építőanyagokat a ter­melőszövetkezetek rendelkezésére bocsássák. / Az ország más megyeit megelőz­ve Szolnok megyében alakult meg legelőször a TSZ-ek jogvédelme. Több mint 2 millió forint jogtalan követelést hárítottak el a TSZ-ek- nek nyújtott díjtalan jogi képvise­let útján. 4 termelötxévetkexeíeh | további fejlesztése és megszilárdí­tása csak a kulákok elleni fokozott harc folytán lehetséges. A TSZ-ek- ben még bentlévő ellenséges eleme­ket az alapszabályban foglaltak alapján sürgősein el kell távolítani és ügyelni arra, hegy az új belépé­seknél. új TSZ-ek alakulásakor a kulákok ne furakedhassanak be — fejezte be nyilatkozatát Juhász Im­réné elvtársnő. A lakásprobléma enyhítését a jobboldali opportunizmus is akadályozza A KÖZFONTI I Vezetőség 1955 március 4-i határozata világosan és félreérthetetlenül feltárta a hazánk politikai, gazdasági és kulturális élőében megnyilvánuló jobboldali elhajlást. A határozat rámutatott arra, hegy a jobboldali opportuniz­mus, az csztályeiienség „erejének1* és „veszélyességének" lekicsiny­lése, a vele való megalkuvás Vesze­delmet jelent a szocializmus épí­tésére nézive, hiszen akkor erősíti és védi a kapitalista elemeiket, amikor a fejlődés az ellenség egy­re hevesebb ellenállását váltja ki, amikor egyre inkább élesedik az osztály'harc. Ilyen helyzetben jelen­tősen nehezebb leküzdeni a fejlő­dés szükségszerű nehézségeit is. Éppen ezért — a Központi Vezető­ség határozatának megfelelően — elsőrendű feladatunk, hogy az élet bármely területén jelentkező jobb­oldali elhajlást leküzdjük, hogy szétzúzzuk a kapituláns nézeteket. Ez a cikk arra törekszik, hogy mindennapi életünk egy kis terü­letének éles keresztmetszetével mutasa meg, mennyire veszélyes a jobboldali elhajlás. MINDENKI FI OTT | tudött tény, hogy nemcsak szolnoki, hanem megyei viszonylatban is fejlődé­sünk komoly nehézsége a lakás- kérdés. Megoldásától, annak gyor­sabb, vagy lassúbb ütemétől nem kis mértékben függ a megye dol­gozó lakosságának hangulata, mun­kakedve, következésképpen pedig az iparunk és mezőgazdaságunk elé kitűzött célok megvalósítása. A jobboldali opportunizmus a lakásfkérdés térülőén a taná­csok munkájában mutatkozott meg leginkább s legfőképpen abban a for­mában, hegy nem a dolgozók ér­dekeit tekintették, hanem a törvé­nyesség helytelen értelmezésével az csztályeUenségét. Mezőtúron például egész hadjá­rat indult meg a külákck és csz- tályidog'Sn elemek részéről annak érdekében, hogy a korábban álla­mosított házingatlanaikat vissza­szerezzék. A tanács a benyújtott kérelmeknek több mint 50 száza­lékát jogosnak tglálta, s 67 ház­ingatlant adott vissza volt tulaj­donosaiknak. Ezek között — az ed­digi vizsgálat szerint — tizenegy kuiiák és oszt'ályidegen elem van. Szutor Lajos tíz helyiségből álló államosított házára eddig mintegy 180.000 forintot költött kormányza­tunk. A tanács visszaadta Szutor Lajosnak a házat, majd 100.000 fo­rint póthitelt kért a megyei ta­nácstól a ház ^megvásárlására. ABADSZ AJ.ÖKON Libertényi Gyuláné, volt esendőről mes ter fe­lesége visszaigényelte államosítod házát, amelyben népi demokrá­ciánk bölcsődét létesített a falu dolgozó parasztjainak gyermekei számára s a nők munkába való jobb bevonása érdekében. Liber- tényi Gyuláné kérését még a já- jási tanács is helybenhagyta. A csendőrfeleség a végzés kézhezvé­tele után „kegyesen“ megengedte, hegy egy darabig még használhat­ják a házat bölcsődének, utána azonban kell neki. Végső fokon az államosított há­zak visszajuttatása az osztályé Ilen- ségnek — nehezíti a lakás,kérdés megoldását, hiszen, ha a házingat­lan megüresedik» a tulajdonos be­leköltözhet. S ugyan, melyik ku- iák nem csinálja meg, hegy a vá­rosban, vagy községben lévő nagy házába be ne költözzön, ha ezt hagyják neki, sőt elő 'is segítik? SZOLNOKON ahol a lakás­kérdés a li&gsúly,v'abb s leginkább megkövetelné, hegy megoldása so­rán egyesegyedül csak a dolgozók érdekeit vegyék figyelemé?,, külö­nös eset történt: Munkácsi Ferencné kulákasz- szony Vágchíd-utca 38. szám alatti nem államosított házában egy párífunkcicnárius lakott. Mikor ez a pártfunkoionárius kiköltözött, a tanács város- és községgazdálko­dási osztályának vezetője, Kátai Sándor, a lakást visszajuttatta a tulajdonos használatába. Megelőző­leg a megyei pán bizottság felhívta figyelmét ara a, hogy utalja ki- a lakást egy olyan dolgozónak, aki­nek kisgyermekei vannak s egész­égi ekekből is szüksége van arra. A VKG osztály vezetője azonban még a pár'.bizottság figyelmezteté­sére sem hajlott a dolgozók érde­keinek megfelelő megoldás felé. hanem a kulákasszony érdekeit segítette, s az azon nyomban oda- csődítette a lakásba rokonait, al­bérlőket fogadott. Ugyanakkor pe­dig egy dolgozó családja elesett a lakástól. Kirívó esetek ezek, de nem egye­dülállóak. Arra figyelmeztetnek, hogy az élet minden területén kö­vetkezetesen és. keményen kell folytatni a harcot az osztályellen­séggel szemben. Nem szabad meg­történnie annak, hogy a törvényes­ség látszatával terít nyerjen az csztályeiienség. Arról van szó, hogy népi demokráciánk minden törvénye a do’gozókért van, a dol­gozók, a munkások, parasztok, ér­telmiségiek, kisemberek érdekében hozza kormányzatunk őket, nem pedig a kulákok, az oszitályellenség érdekében; I PA MINDENFAJTA | csürés-csa­varás ezeket a ‘örvényeket az osz­tályellenség javára fordítja, akkor — jelen esetben — munkások ma­radnak lakás nélkül, termelőszö­vetkezeti tagnak kell elhagynia otthonát, állami szerveknek kell kiköltözni. Mi ez. ha nem jobb­oldali elhajlás? Mj ez, ha nem a fejlődés akadályozása?! A jobboldali elhajlás elleni harc sikerének fontos alapfeltétele a párt vezetésének, irányításéinak biztosítása minden téren, így a ta­nácsoknál is. Fártszervezeteink éberen őrködjenek azon, hogy a dolgozók érdekei ne csoibuljanak, hanem szélesedjenek. S harcolja­nak a kapitalista, osztály idegen elemek, a kulákok korlátozásáért. Ez a harc csak egyfajta harc le­het: megalkuvás nélküli! Minőségi vetőmagot a huhoried vetéshez

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom