Szolnok Megyei Néplap, 1955. április (7. évfolyam, 77-7101. szám)

1955-04-27 / 98. szám

1955 ápriSis 27. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 SHAKESPEARE: A MAKRANCOS HÖLGY L stéröl estére zsúfolt nézőtér ^ előtt játssza a Szigligeti Szín ház Shakespeare „A makrancos hölgy’’ c. vigjátékát. A darab olasz földön játszódik ugyan, de valójá­ban a korabeli angol világot mii- tatja be egy mulatságos történet keretében. Első pillantásra egyszerű komédia, melyben Petruchio, az életvidám, kalandokra éhes nemes válogatott eszközökkel, jól kigon­dolt fortéllyal kezes báránnyá szelik díti Katót, a makrancos hölgyet. Az öreg Baptista másik lánya szép és fiatal, nem is egy kérőtől körülrajongott Bianca. Shakespeare szándéka szerint ez a lány apja és az idegenek szemében is maga megtestesült szerénység és tartóz­kodás, aki — látszólag — sokat szenved nővére rigolyái miatt. Az események során azonban kiderül, hogy e mögött a magatartás mögött önzés és képmutatás rejtőzik. Való­jában élvezi ezt a helyzetet, me­lyet a környezet által alkotott „közvélemény” kialakított es ahol csak lehet, ki is használja azt. A darab végén azonban kitűnik, hogy 'zerelme korántsem olyan mértékű, mint azt a kívülállók hitték. Shakespeare azonban nem csu- pán ennyit akart mondani a vígjátékkal. A darabból ugyanis az is nyilvánvalóvá válik, hogy a két főszereplő — Kató és Petruchio — egyaránt nem találja helyét az őket körülvevő szűk, korlátolt polgári világban. Kató jellemző vonásai — egyenesség, hirtelen harag, inger lókenység — például azt akarják kifejezni, hogy a „makrancos hölgy ilyen módon tiltakozik környezete llen, mely apja személyében érez teti vele, hogy Bianca, a fialalobb leány a kedvenc, felette csak gú­nyolódnak, házasságát is csupán adás-vételi ügyletnek tekintik. Ta­lálkozik azonban Petruchióval, a hozzáillő férfivel és a darab végén elmondott szavaival azt bizonyítja, hogy ez a találkozás boldoggá tette. Petruchio szeliditési manővere te­hát nem holmi „pedagógiai tapasz- talacsere“ gyenge férjek számára, hanem azt a célt szolgálja, hogy a szerelmesek egymásra találjanak, megtalálják a másik különc visel­kedése és külseje alatt a valóságot: az érző szívet, az őszinte érzéseket. Az előadás legnagyobb erénye ■ti az, hogy — ha nem is mindig egyértelműen — elsősorban az író­nak ezt a szándékát juttatja kife­jezésre. KALMÁR ANDRÁS ren­dező úttörő munkát végzett ezen a téren, amikor dicséretreméltó ön­uralommal állt ellent a kézenfekvő kísértésnek: a szöveg, a helyzetek erősen csábíthatták a könnyebb, esetleg hatásosabb megoldás: a túl­zott kornédiázás felé. Ez azonban végeredményben „állatszelidítő” cir­kuszi produkcióvá süllyesztette vol­na az előadást. Bizonyos, hogy Sha­kespeare korában másképpen ját­szották ezt a darabot, de helyesen gondolkodott a rendező, mikor a mai közönséget vette figyelembe. Más kérdés persze az, hogy czeú a a helyes alapfelfogáson belül meny­nyire sikerült tisztáznia az egyes alakok jellemét, egymáshoz való vi­szonyát. Ez — véleményünk szerint — nem sikerült egészen, és nehezen dönthető el, mennyiben múlott a rendezőn, vagy az egyes szereplő­kön. Külön kiemelendő erénye a rendezésnek, hogy mindvégig biz­tosította az eseményeknek megfelelő pergő vígjátéki ritmust. 1/ ERES EMIL játszotta Petru chiót és nyújtotta egyben az előadás kiemelkedően legjobb ala­kítását.' Magávalragadó tempera­mentummal vitte színre a vérbő, először csak hozományra vadászó fiatal nemest. Játéka tele van szel­lemes ötletekkel, az egész alakra va­lami kedves évödö humor jellemző. (Pl. az I. felvonásbeli találkozási jelenet.) A szerep megformálásában előadásról előadásra érzékelhető, hogy Petruchio nem megszelídí­tendő vadállatnak tekinti Katót, hanem első pillantásra megtetszik neki a leány és a továbbiakban azt akarja elérni, hogy — a legcélrave­zetőbbnek látszó eszközökkel — megtalálja Kató igazi lényét. Ezért tud minden hangoskodása mellett szeretetreméltó lenni, ezért őszinte és elhihető a játéka. BŐD TEREZRÖL már nem lehet elmondani, hogy ilyen egyértelmű és a rendezői felfogásba beleillő el­gondolással vitte színre a makran­cos Kató figuráját. Durcáskodása legtöbbször ellenszenvesnek hatott; a vad, de nem szívtelen leány nem egy helyen gonosznak tűnt, úgy­hogy végső soron alig hihető, hegy az előadás Petruchiójának az első pilanatban megtetszik és hogy az ezért a leányért küszködjék két és fél felvonáson keresztül. Az alakí­tás mutat némi fejlődést, és különö­sen az utolsó jelenetek néhány ked­veskedő mozzanata villantja fel en­nek a jellemnek megformálandó lényegét. Bőd Teréz egyéniségétől meglehetősen messze áll ez a sze­rep, ennek vele való eljálszatása A Szigligeti Színház előadása — úgy hisszük — szereposztási té- védés T jJVÁRY VIKTÓRIA játssza ^ Biancát, a kisebbik leányt. Eleinte alig-alig éreztette az alak kettősségét, és végig egy talán kissé játékos, de szerelmes leányt ját­szott. Az ő alakítása is fejlődött az utóbbi előadásokon már a darab elején tanúsított magatartásán is át-átvillan egy mozdulattal, egy mosollyal az egyelőre még titkolt valóság. Helyenkint azonban még így is színtelen, és éppen az előbb mondottak miatt legkevésbé tisztá zott apjához és nővéréhez való vi­szonya. SOMOGYVÁRY PÁL elevení­tette jneg Lucentiónak, a szerelmes fiatalembernek figuráját. Alapjá­ban helyesen ragadta meg a shake- speare-i jellemet: rajongó, tiszta- lelkű, kedves ifjú. Szép szövegmon­dása egyik legdicsérendőbb erénye, megjelenése, magatartása jól illesz­kedik szerepéhez. Kár, hogy időn- kínt átérzése veszít mélységéből; feltűnő, hogy például jókedve, ne­vetése sokszor nem hat elég őszin­tén. A szerelmi jelenetek elragad­tatásában használt túlzott ellágyu- lásai nem mindig a kívánt hatást váltják ki a nézőből. LENDVAY GYULA — Tranio szerepében — hasonló érzéseket kelt a nézőben. Rá talán még in­kább vonatkozik az a megállapítás, hogy játéka nem eléggé őszinte, meggyőző. Nem azokra a jelenetek­re gondolunk, amikor — szerepe szerint — az urat játssza, hanem amikor saját magát adja. KOMPÓTHY GYULA, mint Bap­tista, a két leány apja becsületes színészi munkát végzett. Tiszta, szép szövegmondása méltó a shake- speare-i szöveghez, A szépséges Biancáért versengő két kérőt BÁNKY RÓBERT (Gremio) és VELENCZEY ISTVÁN (Hortensio) alakította. Mintha ezút­tal egyikük sem mélyedt volna el kellőképpen; csupán rutinjukat használták fel a szerep megoldá­sára. Meglévő színészi kelléktáru­kat vették elő, melyben sok ügyes, hatásos, jő ötlet van, de nem ke­resték meg az új szerephez szüksé­ges új művészi eszközöket. Bánky Róbert orgánuma nem felel meg a klasszikus, verses szöveg szép és érthető előadásának; Velenczey Ist­ván kiejtésében pedig egyre gyak­rabban jelentkezik valami kelle­metlen mondatvégi éneklő hanglej­tés. A szépszámú szolgahadból első­sorban FILLAR ISTVÁN emelke­dik ki. Keres Emil mellett az elő­adás másik nagyszerű alakítását produkálja. Jókedvűen, mégis egé­szen komolyan véve szerepét komé- diázik — minden túlzás nélkül Éppen ez, hogy igy együtt él az ala­kított figurával, ez teszi végtelenül elhitetővé játékát, ezért nem bán- tóak még bohózatos jelenetei sem. Sokféle arckifejezéssel, a hangok és mozdulatok számtalan árnyalatával teszi szinessé szerepét. Szép szö­vegejtése különösen alkalmassá te­szi Shakespeare-szerepek játszá­sára. JY i kell emelnünk még VARGA GYULÁT. Igen tehetséges, fiatal színész, akinek ez élete első nagyobb szerepe. Eleven figurát te­remtett, nagyon sok jó ötlet van játékában, de néha — feleslegesen — túlozta az agyafúrt szolga együ- gyűséget. Komoly elmélyedéssel készült feladatára, amit legjobban az a remekül megoldott monológ bizonyít, amikor a társaságnak Petruchio jövetelét adja elő. A kis szerepek alakítói közül di­cséretet érdemel BENYOVSZKY BÉLA (Vincentio), BERTA AND RÁS (iskolamester) és a szolgák közül CSERÉNYJ BÉLA. — Rácz Nelly, Lorányi Román, Pataki Im*e, Bors Béla, Borbás László, Czakó Jenő, Szerényi Viktor is jól meg- állták a helyüket. A díszletek — tervezőjük: BAKÓ JÓZSEF — nem egy előadáson lcü lön tapsot kaptak. Dicséret illeti a műszaki részleget, mely a díszletek ügyes összeállításával a legrövi­debbre mérsékelte a színek közötti szüneteket és ezzel áthidalta a Shakespeare-daraboknál majdnem mindig elengedhetetlen forgószin pad hiányát. A zene ezúttal stílu­sosan illeszkedett a darabhoz és jól készítette elő hangulatilag a sorra következő színeket. A ruhák ízlésesek, szépek. A z előadás végeredményben hí- ven tükrözte az egész együttes komoly előtanulmányait, becsületes munkáját, művészi elmélyedését. A közönség őszintén élvezte a produkciót és azzal a ta­pasztalattal térhetett haza, hogy — ime — nem csak operettért érde­mes színházjegyet váltani. A szín­ház vezztöi pedig azt a tanulságot vonhatják le, hogy Szolnokon is le­het sikert elérni prózai darabbal. „Csupán" jó darab és művészi szí­nész-munka kell hozzá ... KISFALUDI SÁNDOR Jobb műszaki szervezéssel biztosítsák a verseny alapjait a Mezőgazdasági Gépjavítóban | PARTUNK | Központi Vezető­ségének márciusi határozata jó munkát, kifogástalan minőséget kö­vetel különösen azoktól az üze­mektől. melyek a mezőgazdaság gépesítését, berendezéseinek jó ál­lapotát vannak hivatva biztosítani. Fontes feladat is ez, hiszen a ne­héz és a gépipar fejlesztése nem öncél országunkban, hanem első­sorban a népj ólétet — s ami eh­hez szorosan hozzátartozik, — az erősödő mezőgazdaságot szolgálja. „Szolnok megyed Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kétségtelenül ért el eredményeket e téren. Feb­ruár végére végzett az erőgépek javításával s sek jóiizemü traktor hirdeti azóta a földeken a vállalat vasainak jó munkáját. [mégsem MONDHATJUK I hogy minden segítséget megadott az üzem a tavaszi és nyári munkák­hoz. Az első negyedévet már bizo­nyos elmaradással végezték. A má­sodik negyedév sem indul kecseg­tetőbben az elsőnél. A május 1-i verseny, mely az első lendületet adhatná a két negyedév közötti zökkenő áthidalásához, nem talált elég termékeny talajra. Fersze nem véletlen ez. A gépjavító vasasai csaknem ki­vétel nélkül olyan emberek, akik szeretnék dolgozni, s ha a munka úgy kívánja, szó nélkül toldják össze a nappalt az éjszakával, hogy semmi fennakadás ne legyen a termelésben. Most azonban más helyzet. Kürti Mátyás meg társa Turcsányi István szerelő egy nagy SzTZ láncta’pas traktoron dc’gnz- zik. Kürti Mátyás egy satuba fo­gott darabon munkálkodik éppen, mikor megkeressük.-i Ezt a két SzTZ-t vállaltuk május elsejére — mulat a mö­götte lévő két gépi’?. Nekünk sike­rül is egy kis szerencsével elké­szíteni, úgy hogy ezzel vonulhatunk fel majd május 1-én. Az egyik már kész, a másikon is apróbb munkák vannak még, úgyhogy hol­napra készen lesz ez is. — Most haladunk valahogy, de nagyon sokat kell tétlenül várni, mert nincs meg, ami a szereléshez kellene. | EGYÉBKÉNT | ezt többen el­mondják még, s a szereidében két­ségtelenül a bizonytalanság vétette a legnagyobb gátat a verseny elé. A szerelők nem tudják, mire mer­jenek Ígérni, — hisz minden az előfeltételektől függ. Ha nincs al­katrész, a munka, a legnagyobb igyekezet is hiábavaló. Talán ez a főoka annak, hogy csak a legki­válóbb szakmunkások, mint Csapó. Balázs, Balaskó, Zeher és néhány más ember merte vállalni azt, hogy megküzd a nehézséggel. A rendszertelen ellátás Oka a vál­lalat igazgatási szerve a gépjavító tröszt, s az üzem vezetősége sok­szor tehetetlenül ál! az objektív nehézségek előtt. Nincs jó hatás­sal a munkára a gyakori átszer­vezés sem. Most olyan helyzet ala­kult ki, hogy az üzem vezető mű­szaki gárdája csak féllábbal van a vállalatnál s a szakmunkások kö­zül is sokan más helyet keresnek Az állandósítás a módszerek terén, csakúgy, mint a személyi állomány terén, sokat javíthatna a vállalat munkáján üzemiben |TALALKOZUNk| az olyan esettel is, mikor objektív okokkal kevéssé magyarázható a verseny elhanyagolása. Ez a hely­zet pl. a forgácsolóban. Itt koránt sincsenek olyan nehézségek, mint a szereidében, mert az alkatrészek előregyártás’át, a nagyjavítás elő­készítését megkezdhetik s részben már meg is kezdték. Fábián elvtárs dolgozik itt az egyik esztergán. Ez a fiatal esz­tergályos a felszabadulási ver­senyben élénk párosversenyt kez­deményezett a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár egyik forgácsolójával Blaskó elvtárssal, amelyet aztán végül meg is nyert 176 százalékos átlagteljesítménnyel. —1 Most nem tüdője ennyire fel­menni — mondja. Sokat kell ák lítgatni a gépen, mert gyakran hoz­nak sürgős munkákat, amibe azon­nal bele kell fogná. — Versenyvél- lalást sem tettem most — foly­tatja tovább. — Az az elgondolá­som, hogy május 1-ig megsasTzem a sztahanovista címet. A fiatal esztergályosnak kár volt leállania a versennyel, amivel olyan szépen megindult a felsza­badulási műszakon. Egy újabb má­jus 1-i kezdeményezése után való­színű, többen követték volna még őt a forgácsolóban. | A MEZOGAZPASAGi] Gépja­vító korszerű, jólfelszerelt üzem. A lehetőségek nagyrészt megvannak ahhoz, hogy hamarosan rendbe- szsdjék a termelés ügyét. Ehhez azonban nagyobb segítséget kell adni a vállalat új vezetőségének különösen az üzemi pártszervezet­nek. Sürgősen kézbe kell venni a pártszervezet aktíváinak a ver­seny ügyét is, egy percre sem meg­feledkezve arról, hogy a munkások lelkesedésével, segítségével le le­het küzdeni az akadályok nagy­részét. •• Ülést tartott a Hazafias Népfront jászberényi járási bizottsága A Hazafias Népfront jászberényi járási bizottsága a napokban ülést tartott. Az ülésen résztvettek a helyi népfrontbizottságok elnökei is. A bizottság tagjai és a helyi nép­frontbizottságok elnökei beszámol­tak eddig végzett munkájukról s meghatározták azokat a tennivaló­kat, amelyeknek végrehajtása a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata után a népfrontbizottságokra vár. Árvái István elvtársnak, a járási pártbizottság első titkárának javas­latára határozatot hoztak. Eszerint a helyi akcióprogramokat részletei­ben is felülvizsgálják és társadalmi munkát szerveznek a program, va­lamint a községfejlesztési terv megvalósításához. Előmozdítják az állampolgári fegyelem megszilárdí­tását, a beadási és adófizetési kö­telezettség határidőre történő telje­sítésére mozgósítják a dolgozó pa­rasztokat, augusztus 20-ra pedig begyűjtési és adófizetési verseny­mozgalmat szerveznek. A termelő­szövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében erősítik a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok kö­zötti baráti kapcsolatot s a termelő- szövetkezetek eredményeit ismerte­tik a népfrontbizottsági üléseken is, májusban és júniusban pedig termelőszövetkezeti napokat ren­deznek. A járási népfrontbizottság kibő­vített ülése komoly mértékben elő­relendíti a járás népfrontbizottsá­gainak munkáját. Gyorsítsák meg Szolnokon a lakáskialakifási munkákat t A szolnoki dolgozók előtt emlé­kezetes a megyei pártbizottságnak az a februári felhívása, amely rá­irányította az illetékes szervek figyelmét arra, hogy igen sok le­hetőség van a városban új lakások nyerésére. Az új lakások kialakí­tásának munkálatai meg is kez­dődtek, s több régi, romos, vagy más célra hasmáit épületiből iroda- helyiségből alakított lakást már ki is utáltaik. A tapasztalat azonban az. hogy az új lakások nveresének munkái nem haladnak kellő ütem­ben. Ezért a napokban a megyei és a városi pártbizottság egy-egy mun­katársa és a Szolnokmegyei Nép­lap újságírója ellátogattak egy sor tervezett új lakáshoz, hogy ellen­őrizzék a ta tarozás i és szerelési munkák folyását. A Vers-'ghy-út 46. szám alatt a KIK egy addig lomtárnak használt épületből formás, cgy-szoba kony- hás lakást alakított ki. Itt a lato gatás idején már csak a festés, ; parkett lerakása hiányzott, vala­mint a mellékhelyiségek építése tégla hiányában nem halad. A Gazdaságii Vasutak vök iro­dájának helyén, a Lehel-u. 6. szám alatt egy lakást már át is vett la­kója, egy másik két-szor>a kony- hásban pedig már a mázolás mun­kái is befejezéshez közeledtek. Ez az elmúlt hét folyamán elkészült. Az épület udvari részében két cgy-szoba konyhás lakást már régebben kiutaltak, két olyan he- viség van azonban még, melyek­ből két darab egy-szoba konyhás. vagy egy nagyobb családnak meg­felelő két szoba, konyhás, össz­komfortos lakás alakítható. Az aj­tók zárva és semmi nyoma annak, hogy a közeljövőben megkezdenék az átalakítási. munkákat. A Fiumei-út 4. szám alat‘\ a piactérnél a Tatarozó Vállalat egy régi garázsból egy kétszobás és két egyszobás lakást alakít ki, A terv szerint ezeknek a lakásoknak áp­rilis 4-re készen kellett volna len­niük, de még ma sincsenek beköl­tözhető állapotban. Igen kernel szépséghibája ennek az átalakítás­nak, hogy tetemes összeget és anyagot emészt fel PQ ígéret történt anra vonatkozó­lag is, hogy a Kolozsváni-út 21. szám alatt egy fáskamrának hasz­nált, rossz állapotban lévő egy- szoba konyhás lakást rendbehozat a KIK. Az ügyben annak idején cikk is jelent meg a Néplapban. Ennek ellenére a KIK mindezideig hozzá sem fogott a munkához, sót az ott lakók nem is tapasztalták, hogy ez szándékában lenne. Megtörténik, hogy a lakások át­alakítása során egyes munkákat rosszul végeznek el. A Csarnok-u. 20. szám alatt kialakított egyik egyszoba-konyhás lakásba Kovács József, a Papírgyár mérnöke köl­tözött be. Ez a helyiség a Sütőipari Vállalat irodahelyisége volt. Az át­alakítás során nem vették figye­lembe, hogy a szoba külső falának támaszkodó fészer tetőzete a szom­széd udvarban rossz, s emiatt eső esetén a fal átnedvesedik. Ková­csék nem tudják a falig húzni a bútorokat. Ugyanakkor a konyhá­ban rossz a vízcsap lefolyója is. Az itt felszabadult irodahelyisé­gekből egy kétszobás lakást is ki­alakítottak. A látogatás idején itt; még hiányzott a parkettázás. Ezt már el is lehetett volna végezni korábban is. . ED Igen megnyugtató, ahogyan nagy­üzemeink, a Cukorgyár és a Papír­gyár kezelik a lakáskialakítások kérdését. A Cukorgyárban eddig már két garzon-lakást alakítottak át családok részére. S ezek a la­kások igen szépek, kényelmesek. Előreláthatólag — ez a célgazda­ságban folyó lakásépítkezések üte­métől függ — összesen mintegy tíz lakást tudnak kialakítani a lakó­telepen. A Papírgyár lakótelepén pedig három egyszoba, összkomfor­tos lakást építenek. Ezek június 30-ra készen, beköltözhető állapot­ban várják majd lakóikat. Feltétlenül szükséges — s ezt a lakáskérdés különösen nehéz volta is aláhúzza, — hogy az illetékes szervek, így elsősorban a KIK, a ■ Tatarozó Vállalat, amelyéken la­kások építésének gyorsasága mú­lik, sokkal nagjobb lendülettel vé­gezzék ezt a munkát. Az építkezé­seket az időjárás nem gátolja, pusztán a megfelelő szervezésen, a pontos anyagellátáson múlik, hogy a lakások minél előbb készen le­gyenek.' A megyei és városi pártbizottság továbbra is figyelemmel kíséri a lakásátalakítások ügyét s ellen- őrzni fogja a munkálatok folyását annak érdekében, hogy az eddig más célra használt helyiségekből szép, egészséges lakások legyenek s otthont nyújtsanak egy-egy dol­gozó családjának. Korszerű szálloda—étterem nyílik május 1-én Jászapátin Ha az átutazó Jászapátin akart éjszakázni, ez a legnagyobb nehéz­ségbe ütközött, mert a község nem rendelkezett szállodával. Ezenkívül hiányzott egy rendes étterem is, amely a helybeliek szórakozását szolgálja. A jászapáti földművesszövetkezet felismerve ezt a követelményt, 350 ezer forintos beruházással egy mo­dem szállodát létesített a község­ben. A szállodához egy étterem is tartozik, mely műiden igényt ki­elégít. Egyébként a tizenhat szobás új szállodának és a szépen berende­zett étteremnek felavatására mré- jus 1-én kerül sor. Krämer Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom