Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-22 / 68. szám
1955 mám as 22. SZOLNOKMEGYEI N8PLÄP * A jászkiséri Kossuth ts:-íie ezévhen negyvéÉi^n léptek he .Megelégeltem | már az egyedül való küszködést, az elemi csapásaktól, az időjárástól való örökös rettegést. Hiszen egy-egy gyengébb termésű, aszályos esztendőben, jégverés alkalmával még a kenyémekvaló is szűkösen volt a háznál. Kölcsönre szorultam. Én sem vagyak ellensége a jónak. Ezért a múlt év tavaszán a családdal, meg a 11 hald földdel beléptem a tsz- be. Aki nem szégyenli a munkát, annak itt, a szövetkezetben igazán nincs panasza a jövedelmre. 1954- ben is volt elemi kár, kevesebb lett a termés, de mégis több termett, mint az egyénieknek. A szövetkezetben mindenkinek megvan a kenyémekvalója. Nekem sincs rá gondom, nem kell senkitől se köl- c.-:öpkérnem. Másfél mázsás hízót vágtam. Sokkal' jobban élek, mint egy esztendeje". Ezeket mondotta pár nap előtti beszélgetésünk alkalmával Fodor Mihály, a jászkiséri Kossuth tsz tagja. Forgó János | 10 holdas gazda pár nappal ezelőtt kérte felvételét. Bánja, hogy előbb nem gondolt a belépésre — mondotta. Csak hát nem akart adóssággal jönni, előbb rendezte a tartozását. A szövetkezetben most otthon érzi magát. Itt mindenki tudja, mi a teendője, öt már az első napon beosztották, azóta is szorgalmasan dolgozik. A nagyobb jövedelmen kívül Forgó Jánost a fejlettebb, szervezettebb jnurika vonzotta a közösségbe. A Kossuth tsz tagjainak többsége azelőtt 10—12 holdas középparaszt volt. Nem éltek rosszul. Az egyéni, majd az I. típusú tszcs alapszabályai szerinti gazdálkodás keretei azonban már szűknek bizonyultak számukra. 1953-ban áttértek a fejlettebb termelőszövetkezeti formára. Két esztendő Óta | a mezőgazdaságii termelőszövetkezetek alapszabálya szerint gazdálkodnak. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a közösen szerzett jövedelemből munkaegység szerint részesülnek, hanem elsősorban abban, hogy a nagyobb eredmények elérése érdekében bátran alkalmazzák az agrotechnikai eljárásokat. A kukoricát kezdettől fogva minden éviben négyzetesen vetették. Más közös gazdaságokat is megelőzve, mér 1953-ban bevezetek a kapásnövények területének egyénekre való felosztását és aszerinti művelését. A négyzetes vetésű kukorica átlagosan 10 mázsával magasabb termést adott holdanként, mint a sorosan vetett. Keresztben-hos'szában többször tudták géppel megművelni a területet, s csak aztán került sor a kézikapálásra. Nem ritka az olyan terméseredmény, mint Fodor Mihályé, aki a részére kimért 1000 négyszögölön 28 mázsa kukoricát termelt. A termelőszövetkezeti munka- szervezéts eredményességéről tanúskodik az is, hogy a múlt héten, csütörtökön a családtagok segítségével a 45 mázsa vetőburgonyát egy nap alat kiválogatták. A szövetkezés előnyeit| mindennél jobban igazolja a tsz tagok évről-évre. növekvő jövedelme. 1954-ben 41 forint 70 fillér volt egy munkaegység értéke. Tervük szerint ezévben 65 forint lesz. Most éppen ezen fáradoznak a tsz tagjai. „Ha kenyér van, minden van" — mondják a jászkisériek, ezért már az ősszel túlteljesítették 30 százalékkal a kenyérgabona vetéstervet. Az újonnan belépett dolgozó parasztok kenyérgabona járandóságáról és a biztonsági tartalékról azonban gondoskodni kell. Ezért 5 hold búzát is vetnek. Tavaly is jól fizetett náluk a tavaszi búza. Bár 30 százalékos jégkáruk volt, a 6 és fél mázsát megadta holdanként. Az 5 hold tavasza búza és a 25 hold tavaszi árpa — a jól előkészített magágyba szombat estére már földbe került. A község | egyénileg dolgozó parasztjai példát vehetnek a szövetkezetiektől a tavaszi búza vetésében. Ezzel ugyanis igen elmaradtak a jászkiséri egyéni gazdák. A termelés agrotechnikájáról a Kossuth tsz-beliefc szívesen felvilágosítják az egyéni gazdákat. Vegyék igénybe ezt a segítséget. A kenyér mellé azonban hús is, zsír is kell. Erről is gondoskodnak a tsz tagjai: 210 sertésük van, s ebből 100-at meghízlalnak. Egyré- szét beadási kötelezettségük teljesítésére, a többit pedig szabadpiaci értékesítésre adják. Évközben ebből, valamint a szerződéses növények termelési előlegéből rizstelepi hal- és kacsatenyésztésből osztanak előlegeket. Év végére 240 birkájuk lesz s a gyapjú értékesítése is sokezer forintot hoz. A 13 holdas gyümölcsös mellé most 9 holdat telepítenek és 40 hold új telep építésével 94 holdra növelik a rizstermő területet. Ezek, a tervek I nem maradtak. titokban az egyénileg ■dolgozó parasztok előtt. A Kossuth tsz tagjai, — ahogyan azt Szuróczki István elvtárs mondotta, ■— megalakulásuk óta állandóan feladatuknak tartották az új tagok toborzását. A tsz-ből 1953-ban sem lépett ki senki. A júniusi határozatok megjelenése óta 120 taggal gyarapodott a szövetkezet és a Központi Vezetőség márciusi határozata óta szinte naponta jelentkeznek új tagok felvételre. Ezévben idáig negyvenhatan léptek be a Kossuth tsz-be, s mindjárt bekapcsolódtak a munkába. Széleskörű mozgalmat a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében Lapunk legutóbbi számában hírt adtunk arról, hogy a Magyar Jogász Szövetség Szolnokmegyei csoportja és a Hazafias Népfront: megyei bizottsága — a megyei párt- bizottság javaslatára — ankétot rendezett a jogászok társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatairól és kötelességeiről. Március 19-én. szombaton a megyei tanács házának nagytermében lezajlott ankéton dr. Jankó Péter, a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke mondott vitaindító beszédet. Dr. Jankó Péter igen magas elvi színvonalon mozgó beszédében mindenekelőtt leszögezte, Sztálin elvtárs megállapítását idézve, hogy a társadalmi tulajdon döntő feltétele a szocialista rend biztonságának. előrehaladásának. Fia a kapitalizmusban szent és sérthetetlen a magántulajdon., ■ ezerszeresen szent és sérthetetlen a nép tulajdona, a társadalmi tulajdon. Rámutatott, hogy a társadalmi tulajdon védelmének fokozása több tényező miatt szükséges. Mindenekelőtt azért, mert az emberek tudata nem fejlődött egyenes arányban gazdasági életünkkel. Emiatt a személyi tulajdonban esett kárt erőteljesebben ítélik el s nem látják, hogy a társadalmi tulajdon megkárosítása esetén az egész nép, így minden állampolgár károsodik. Ugyanekkor az ellenség romboló tevékenységet fejt ki. Éppen ezért ebben az időszakban feltétlenül szükséges a büntető jogszabályok következetes és szigorú alkalmazása. A társadalmi tulajdont megkárosító osztályellenséggel szemben kíméletlenül és könyörtelenül kell eljárni, a dolgozók közül kikerülő társadalmi tulajdont megkárosítók büntetése pedig ellensúlyozza az emberek tudatának fejlődésében mutatkozó elmaradást. Részletesen beszélt rj bíróságok és a% ügyvédek szerepéről. Mint mondotta, a bíróságoknak nem szabad egyedileg tekinteni az egyes eseteket, hanem az egész népgazdaságot érintő összefüggéseit tekintve kell meghozni az ítéletet, különben az ítéletnek nem lesz súlya s következésképpen visz- szatarfó hatása. Az ítélet mindig az emberi tudatra hasson s ne dogmákat sorakoztasson fel, hanem élesen világítson rá az okozott kárra s annak társadalommal, emberrel való összefüggéseire. A bíróságok olyan felelősséggel vállalják a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos feladatokat, mintha ők lennének e feladat végrehajtásának egyedüli letéteményesei. Az ügyvédek ne hátráltassák, hanem segítsék a bíróság munkáját. Végezzenek nevelőmunkát 'a dolgozók között, a vádlott és környezete körében ne állítsák be túlzottnak az igazságos ítéletet, mint ez gyakran történik. Dr. Jankó Péter különösen hangsúlyozta, hogy az igen enyhe ítéletek miatt nem csökken a társadalmi tulajdonban történt károkozás. Bíróságainkon meg kell szűnnie a kispolgári álhumanizmusnak s a helyes elvi alapoknak megfelelőm kell biztosítani az ítéletek helyességét. Rámutatott, hogy az ellenőrzés hiányosságai növelik a károkozás lehetőségét, ezért hasznos lenne egy széleskörű társadalmi mozgalom megindítása a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében. Ebben a munkában kétségtelenül nagy segítséget tudna nyújtani a Hazafias Népfront. A mozgalom elősegítené a Központi Vezetőség márciusi határozatának végrehajtását. A hozzászólások során Újlaki László vezető dön főbíró a vállalati jogászok nagy szerepéről beszélt, majd Szabó Sándor megyei ügyész gyakorlati tapasztalatokra hivatkozva annak a véleményének adott kifejezést, hogy jobban ki kell terjeszteni a jogpropagandát, mivel a dolgozók, de még vezetők körében is tájékozatlanság van egyes — így a társadalmi tulajdon védelmét szolgáló — jogszabályok tekintetében, Molnár Imre, a megyei bíróság elnöke elmondotta, hogy töhhízhen volt már sző az enyhe ítéletekről, a hibákon azonban a megye bíróságai nem változtattak. Véleménye szerint nagyobb teret kell biztosítani a nevelés érdekében az ítélkezések nyilvánosságának. Sebestyén Mihály, a Szolnoki Ügyvédi Kamara elnöke arról számolt be. hogy a törökszentmiklósi ügyvédek ankétot rendeztek a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatban. Ezt a .mozgalmat továbbfejlesztik. Benkő Gyula,., a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezetője a polgári bírák kötelességeiről beszélt. Bozsik János, a megyei pártbizottság adminisztrációs osztályának vezetője arra mutatott rá, hogy a jogászok egyes jelenségekre későn reagálnak. Ennek Oka a politikai képzettség hiányosságaiban keresendő. Rámutatott, a párt azt várja a jogászoktól, hogy minden tudásukkal védjék a társadalmi tulajdont. Ezzel segítsék a termelőszövetkezetek megerősítését. a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását. Garai Géza megyei ügyész az ügyvédiek munkáját bírálta, majd Danfcó Sándor megyei bírósági tanácstag arra mutatott rá, hogy a dolgozókkal való törődés kihat a társadalmi tulajdonra. — Többen beszéltek még az ügyvédek feladatairól, az ellenőrzés szükségességéről, így Ács Antal, az igazságügyminisztérium ügyvédi osztályának vezetője, Nádas Gyula járási ügyész, Farkas István törökszentmiklósi ügyvéd. Az amkétnak különös súlyt adott, hogy felszólalt Czakó Kálmán legfelsőbb ügyész is, valamint Kovács Kálmán igazságügyminiszterhelyettes. Czakó Kálmán rámutatott, hogy a társadalmi tulajdon fosztogatói sokmillió forintos kárt okoznak. Éppen ezért a liberalizmus megengedhetetlen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a begyűjtés és az adózás kérdéseivel is többet foglalkozzanak a jogászok. A megye ebben elmaradt. Kovács Kálmán miniszterhelyettes helyeselte a javasolt tömegméretű mozgalom kialakítását s hasznos tanácsokat adott ehhez. Az értekezlet nemcsak azért volt jelentős, mert az első ilyen megbeszélés volt — Budapestet kivéve — az országiban, hanem azért is, mert elhatározták résztvevői, a megye jogászai, hogy megindítják a mozgalmat a társadalmi tulajdon fokozott védelme érdekében. — Újból gyártják az auíoszifono- kat és szénsavpatronokat a Gáz- értékesítő Vállalatnál. Ebben az évben 30-009 autoszifont és több mint egymillió patront hoznak forgalomba. Egy készülék ára 12 patronnal 140 forint, egy patron utántöltése pedig 60 fillér lesz. Mosolygó lányok Molnár Mária DISZ tag jó utat választott. Felvételét kérte a tiszaigari Petőfi tsz- be. A tsz dlszistáinak egyik csoportjával, Sütő Máriával, Kányási Juliskával, Gazdag Máriával és Kányási Ilonával mosolyogva néz gépünk lencséjébe. Március 27-10! április 30-ig — öepjtési hónap A megyei begyűjtési hivatal közli, hogy Metőrur tsz város termelőszövetkezeteinek kezdeményez ésére hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére március 27-től április 30-ig begyűjtési hónapot tartanak. A hivatal kéri megyénk valamennyi termelőszövetkezetét és egyénileg dolgozó parasztját, hogy csatlakozzanak ehhez a nagyszerű kezdeményezéshez. A BEGYŰJTÉSI HÓNAP FÖ CÉLKITŰZÉSEI: 1. Az első négy hónapra esedékes hízottsertésbeadási kötelezettség maradéktalan teljesítése 2. A tej-, tojás-, baromfihátralékok cs az esedékes kötelezettségek teljesítése. 3. A vágómarha-begyűjtésben lévő elmaradás pótlása és az esedékes kötelezettségek begyűjtése. 4. Az éves begyűjtési terv minél nagyobb százalékban való teljesítése. A mezőtúri felhívás többek között ezt mondja: „A felszabadulásunk 10. éves évfordulója tiszteletére indult munkaversenyben az ipari dolgozók tízezrei már eddig is nagyszerű eredményeket értek cl. Ezért arra kérjük a községek vezetőit, tanácstagokat, állami, vállalati, szövetkezeti vezetőket, termelőszövetkezeteket és egyénileg dolgozó parasztokat, hogy beadási kötelezettségük teljesítésével mutassanak példát községük, járásuk termelői előtt. A beadási kötelezettség teljesítésével megyénk parasztsága bizonyítsa be, hogy tettekkel segíti az életszínvonal emelkedését, a népjólét állandó növelését." I Annak érdekében, hogy az esedékes beadási kötelezettségének április 30-ig minden termelő eleget tehessen, a községi begyűjtési megbízottak, begyűjtési állandóbizottsági tagok, népnevelők, minden beadásra kötelezett termelőt felkeresnek és a beadás időpontját megbeszélik. HÍREK — BEFEJEZTÉK a „Budapesti tavasz” című új magyar film jelvételeit, — A POSTA április 4-re, hazánk jelszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából négy értékből álló fel- szabadulási bélyegsorozatot ad ki. — A MÉSZÖV, a TÜZÉP és a Termény- jorgalmi Vállalat dolgozói élenjárnak az egyéni takarékossági mozgalomban. A dolgozók 86, 90, illetve 60 százaléka betétkönyv tulajdonos. — A KISZÖV Szolnokon rendezte meg a fodrász KTSZ-ek megyei versenyét. Jászberény, Karcag, Mezőtúr és Szolnok legjobb férfi és női fodrászai mutatták be tudásukat. A férfi haj vágó versenyben az első díjat Bíró Gyula szolnoki, a másodikat Kosa István karcagi, a harmadikat Nagy István szolnoki fodrász nyerte. Női fésülő versenyben a nappali frizurakészítésben sorrendben Kormos József szolnoki, míg a színházi frizura készítésében Munkácsi Hona karcagi. Kormos József szolnoki, Kári Lászlóné jászberényi fodrászok értek el legjobb eredményt. — A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ közli, hogy műsora a kiadott Értesítjük kedves Olvasóinkat. / hogy lapunk csürtör- töki száma a szokásos 6 oldal helyett 4 oldalban jelenik meg. Helyette pénteki lapszámunk lesz 6 oldalas. plakátokon feltüntetett műsortól eltérőéit alakul. A 26-ára hirdetett Sybill előadás helyett hazánkban vendégszereplő szovjet énekkar műsora kerül bemutatásra, míg 27-én, vasárnap délután a Párizsi vendég helyett a Sybill, s vasárnap este ugyancsak a Sybill kerül színre. — A SZEGEDI Kossuth Zsuzsánna Állami Ápolónőképző iskolában 1955 szeptember 1-én új évfolyam indul. Az iskola kétéves, bentlakásos, teljesen díjtalan. Jelentkezhetnek azok a 17—30 év közötti fiatalok, akik hivatást éreznek a betegápolónői pályára. Szükséges előképzettség: 8 általános iskola, magasabb előképzettséggel rendelkezők előnyben részesülnek. A felvételhez beküldendő iratok: születési. Iskolai, vagyoni, orvosi bizonyítvány, életrajz és fénykép. Az iskola felvételi feltételekhez szigorúan ragaszkodik. Részletes felvilágosítást az iskola vezetősége (Szeged, Tolbu- chin-u. 1. sz.) ad; — A MEZŐTÚRI Cipész KTSZ dolgozói a felszabadulási versenyben 14.000 forint értékű árut termeltek eddig terven felül. — A KISÚJSZÁLLÁSI Kocsigyártó KTSZ dolgozói átlagos 110 százalékos tervteljesítést vállaltak a fel- szabadulási műszakban. Ezzel szemben 115 százalékot értekei. Terven felül 30 igás- szekeret gyártottak. — MEGYÉNKBEN a múlt évben 89 esetben tartott sorsolási tanácsadást az Országos Takarékpénztár. Az átvizsgált sokezer kötvény között 274 darab régebben kisorsolt kötvényt is találtak. Ezekre több mint 20.000 forintot fizettek ki nyereményként. Volt köztük egy 5000 forintos és két 1000 forintos nyeremény is. — A SELYEMHERNYÓ tenyésztési kedv fokozása érdekében az idén felemelték a selyemgubó beváltási árát. Míg az elmúlt években az elsőoszfá- lyú gubót kilónként 25. a másodosztályút 16, a harmadosztályút egyforintos árban vették, az idén a fonható selyemgubó beváltási ára kilónkint 32,50 forint, a fonhatatlan gu- bóé pedig 5 forint. — „Magyar püspökök az Egyesült Államokban“ Ezzel a címmel jelent meg az Országos Béketanács legújabb kiadványa, amely az Egyházak Világtanácsa evanstoni nagygyűléséről számol be. A nagygyűlésen résztvettek a magyar protestáns egyházak vezetői, képviselői is, akik hazatérésük után híveik nagy nyilvánossága előtt számoltak be az Egyházak Világtanácsának munkájáról, arról, miképpen vettek részt ők maguk személy szerint ebben a munkában, milyen személyes élményeket szereztek útjuk során. A kiadvány a küldötteknek a nyilvánosság előtt elhangzott ben számolója alapján készülj
