Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-29 / 74. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1955 március 29. Tevékenyebb a pártszervezet9 élénkebb a munka | A TURKBYEI | Vörös Csillag tsz rendezvényeit nem nagyon látogattak a dolgozók. Még a taggyűlésekről is elmaradozott az elvtársak jelentékeny része. Az a nézet uralkodott, hogy „nem megyek sehová,, úgy sem csinálnak semmit a vezetők, ha szóvá teszek vala- mit.‘‘ A pártvezetőség sok esetben elnézte a felelőtlenséget. A tsz vezetői megígérték például, hogy a terv túlteljieisítéséért prémiumban részesítik a tagokat (az alapszabály is biztosítja ezt), mikor azonban az ígéretet végre kellett volna hajtani, egyes esetekben elodázták a dolgot. Februárban aztán új pánt- és gazdasági vezetőséget választottak a tsz-ben. Gönczi Lajos elvtárs Lett a párttdtkár. Azóta a taggyűléseken, különböző párt rendezvényeken kétszer-iháramszor annyian vesznek részt, mint régebben. Kétségen kívül az új pártvezetőség iránti bizalomnak köszönhető ez. | A BIZALOM | pedig abból faltad, hogy az új vezetőség meghallgatja a tagok kéréseit, javaslatait és igyekszik segíteni. A nagycsaládos Vitáris Lajos az előlegosztás előtt azzal a kéréssel fordult a pártvezetőséghez, hogy anyagilag nyújtsanak támogatást, rnnrt beteg van a családban. Gönczi elvtárs kieszközölte ezt neki. Tóth Imre, a lakatos-részleg vezetője pedig azt kérte, hogy tüzelőanyaggal segítsék. Kemencéje nem volt, csak kályhája, így nehezebb helyzetben volt, mint a többiek, akik könnyen megoldották a tüzelőanyagproblémát. A pártvezető- ség javaslatára kapott tüzelőt, F'ersze nemcsak személyi problémával fordulnak a pártvezetőséghez. A dolgozók látják, hogy figyelembe veszik véleményüket, így egyre jobban magukénak érzik Uj gépek az állami gazdaságokban Az állami gazdaságok ebben az évben sok ms gépen kívül 700 ZT—• 183-as típusú Zetor fűkaszát kapnak. A csehszlovák gyártmányú gépek napi teljesítménye 11 hold. A 700 új fűkaszával és a már meglévő kaszálógépekkel az állami gazdaságokban csaknem száz szá-. Zalákig gépesíthetik a kaszálást; _ Tovább csökkentik a kézi aratás arányát is, az állami gazdaságok még ebben az évben 400 hazai gyártmányú KA—8. típusú kévekötő-aratógépet kapnak. A halastavak dolgozóinak jelentenek majd nagy segítséget a csehszlovák gyártmányú. ESSOX típusú, motoros nádaratógépek, amelyek a haltenyésztésre káros vízinövények irtására is alkalmasak. Az idén 15 ilyen gépet kapnak a halgazdaságok. (MTI) a szövetkezetét, s maguk is sürgetik egy-egy kérdés megoldását. — Bartha Mihály például a legutóbbi ■taggyűlésen azt manót a: „1000 holdon kint van még a esutkatő, fel kellene szedni. A felajánlást már megtettük, szerezzünk is érvényt neki.“ Igán helyes Bartha elvtárs figyelmeztetése, hiszem a mostari legfontosabb munka, a vetés, nem foglalja le a szövetkezet erejének egészét, jutna ember erre a munkára is. |IGKN ÉRDEKES I kérdést vetett fel a pártvezetőségnek Kiss Lajos elvtárs: „Közel tízezer holdon gazdálkodunk — mondotta — s a nadrágszíj-parcellás gazdálkodás hátrányairól beszélünk. A valóságban azonban mégis hasonló elvek alapján dolgozunk mi is. Egy-egy brigád területén az azonos növényféleségeket apró táblákban, két- három helyre vetjük. Nyilvánvaló, hogy helytelen ez, jobb vetésforgót kell kialakítani.1* Számtalan, ehhez hasonló példát lehetne megemlíteni, annak bizonyítására, hogy a párttagok szívügyüknek tartják a szövetkezet ügyeit és észrevételeiket el is mondják a pártvezetőségnek. j Ösztönzi őket Gönczi elvtárs példája is. Az ő figyelme mindenre kiterjed. A tavaszi árpa vetése előtt például az agromómus elvtárs- sal kiment a tsz központi tanyájára és megvizsgálták a vetőmagot. Megállapították, hogy a csíraképesség csak hetven százalékos, s felhívták erre a vezetőség figyelmét. Ebiből is kitűnik, hogy a párttagok javaslataikkal elősegítik a gazdaság jövedelmezőségének fokozását. Persze, nemcsak szóval küzdenek ezért. A vetés kezdete előtt például a pártos cpo-rtbi zaimiiak, a pártveze- tőségi tagok nemcsak azt hangoztatták, hogy „minél előbb meg kell kezdeni a vetést*1, hanem ők maguk is figy-lték, alkalmas-e már a talaj. Nem véletlen jelenség, hegy akik elsőnek kezdték meg a vetést, kommunisták voltak, Biró Mihály brigádjának tagjai. S nemcsak a Vörös Csillag tsz brigádjait buzdították ezáltal, hanem az egész szövetkezeti városnak tettekkel adták hírül: nincs idő a késlekedésre. | MOST OK IS I a felszabadulás 10. évfordulójára készülnek. Csinosítják, meszelik a tsz épületeit, rendfoeftozzák a gazdaságot. Az idejében elvégzett tavaszi munkával pedig arról tesznek hitet, hogy maguk gazdájaként örömmel dolgoznak, fl nagyiváni Rákosi Csillaga tsz elnökéül kéri Vadász Kálmán elvtársat, az egri járási tanács elnökhelyettesét Termelőaxövethexetiinh szép eredményt ért el az elmúlt esztendőben. Elmondhatjuk, hogy egy-egy tag jövedelme meghaladta a középparaszti jövedelmet. Mi azonban még ezzel sem vagyunk megelégedve. Azt szeretnénk, ha még gazdagabbá válna szövetkezetünk. Az a véleményünk, hogy ennek minden előfeltétele megvan, ha megjavítjuk a politikai munkát s jobbá tesszük a gazdaság irányítását. A Központi Vezetőség határozata után közgyűlést tartottunk. Éppen erről beszéltünk. A tagok felemlítették, hogy a párt most lehetővé teszi az olyan elvtársak visszatérését a tsz-foe, akik magasabb beosztásba kerültek. Községünkből is sokan kerültek már különböző funkciókba. így többek között Vadász Kálmán elvtárs, aki már 1948 óta az egri járási tanács elnökhelyettese. A tagság úgy döntött: megkérjük Vadász elvtársat, vállalja el a tsz elnökségét. Jól emlékszünk rá mindnyájan, még abból az időből, amikor a község MKP titkára volt. Odaadó munkájával, jó szakértelmével kivívta az emberek megbecsülését, s azóta is törődik velünk. Ha hazajött szüleihez, első dolga volt édesapjától megkérdezni: mi újság a tsz-ben? S aztán már jött is, adta a jó tanácsokat, hol a pártszervezetnek, hol az elnöknek. Érthető hát, hogy a tagság lelkesen várja. , Persze az ellenség sem alszik. A kulákok, akik látják, hogy így is gazdagok vagyunk, s nyilván félnek, hogy jobb vezetés "mellett, még jobban erősödünk, — megpróbálják Vadász elvtársat „lejáratni’'. Azt híresztelik, hogy azért jön vissza, mert úgyis haza kellett volna jönnie. Ez szemenszedett hazugság, hiszen azért nincs még itt Vadász elvtárs, mert a tanácstól bizony igen nehezen engedik. Elhatároztuk, harcolunk, hogy idekerüljön. A kulá- keknak meg csak ennyit: „A kutya ugat, a karaván halad1’. Vadász elvtársnak Ígérjük, hogy mi, a tsz kommunistái mindenben ott leszünk mellette, segíteni fogjuk. S ezt Ígérik a pórton- kívüli tsz tagok is. Jöjjön haza. szeretettel várjuk. Közös munkával, jó együttműködéssel még virágzóbbá tesszük szövetkezetünket. Szőke Béla párttitkár, Nagyiván, Rákosi Csillaga tsz. A földünkhöz legköze- lebb eső égitest a Hold. Korszerű teleszkópjainkkal már százméteres, sőt kedvező viszonyok között tízméteres mélyedéseket, magaslatokat és más domborzati elemeket is meg tudunk különböztetni rajta. A tudósok már részletes térképet is készítettek a Hold felszínéről, de anyagi összetételére vonatkozólag a legutóbbi időkig sem sikerült lényegeset megállapítani. Ennek az az oka, hogy a Holdnak nincs saját fénye. A Hold szilárd, sötét és hideg égitest, amely csak a napsugarakat veri vissza. így a spektrál- analizis (színképelemzés) nem siet segítségünkre. Amikor repülőgéprölle- nézünk a Földre, a szemnek jól esik a földi táj tarkasága. Egyes égitestek a színek változatossága tekintetében . nem maradnak el a Föld mögött. A Marson például a vöröses-sárga alapszínből élesen kiemelkednek az úgynevezett „tengerek” barna, zöld, vagy kék foltjai és a pólusok hófehér területei. Egészen más a helyzet a Holdon, amelyen azonnal kivehetjük a fénylő és a sötét foltokat, de ezek között színbeli különbséget nem látunk. Csak igen éles megfigyelőképességű emberek veszik észre figyelmes tanulmányozás esetén, hogy a holdfelszín egyes részei A tudomány világából Milyen a Hold felszíne? valamivel sárgásabbak, mások zöldesebb árnya- latúak, ismét mások bar- násabb színezetűek a többinél. Ha szabadszemmel nézzük a Holdat, éjszaka nehéz megmondani, milyen színű is a valóságban, különleges műszerekkel végzett mérések azonban megmutatták, hogy fénye szegényebb a Nap fényénél kék- és ibolyaszínű sugarakban, következőleg gazdagabb vörösökben és sárgákban. Ebből tudhatjuk, hogy a Hold sárgás színezetű. Hold színének tanulmányozása némi lehetőséget ad annak megállapítására, hogy miből állhat és miből nem állhat a Hold felülete. A vizsgálatok alapja a földi kőzetfajták fényvisszaverésének tanulmányozása. Feltehető, hogy a Hold felszíne azokból az anyagokból áll, amelyek a Holdhoz hasonló mértékben verik vissza a fénysugarakat a földön. A Hold felszínén jelentős változásokat okoznak a meteoritok. Köztudomású, hogy a Földre is állandóan hull a meteorszerű anyagok esője. Az apró meteorok (ezek az úgynevezett „hullócsillagok", amelyek fel-féllobbannak az éjszakai égen) elégnek a levegőben és finom meteorit-por formájában jutnak a Föld felszínére. Egyes adatok szerint a Földre hulló meteoritpor mennyisége évente eléri a száz, sőt az ezer tonnát is, ami négyzetkilométerenként körülbelül egy kilogramm kozmikus eredetű anyagot jelent. Ezt csak azért nem vesszük észre, mert anyaga elvegyül a földi porral, A Hold felszínének minden négyzetméterére feltehetőleg ugyanannyi meteorit-anyag jut, mint a Föld egy-egy négyzetkilométerére. A Holdon azonban nincs szél, amely szétfújná a meteoritport, nincsenek esők, amelyek elmoshatnák. Sokmilliárd év alatt a Holdon vastag réteget kellene képeznie, egyszínűvé kellett volna tennie a Hold egész felszínét. Miért látunk mégis különböző színű foltokat a Holdon? A légkör hiányának a Holdon van egy fontos következménye. A „hullócsillagnak’’ látszó meteorrészecskék, amelyek a Föld légkörében elégnek, a Holdon akadálytalanul 20—30, sőt 50 kilométeres másodpercenkénti kozmikus sebességgel csapódnak a Hold felszínére. Mozgási energiájuk a becsapódáskor hővé változik. A hőmennyiség jóval több annál, ami a kőből vagy vasból álló meteori- tot gőzzé változtatja. Feltehető, hogy a becsapódásnál nemcsak maga a meteorit, hanem a hold- felszin anyagának egy része is gőzzé változik. A nagymennyiségű gőz hirtelen keletkezése „robbanásszerűen" megy végbe. A meteoritok tehát mint nagy rombolóerejű bombák csapódnak a Hold felszínére. K. P. Sztanyukovics és V. V. Fegyinszkij szovjet tudósok számításai azt mutatják, hogy a becsapódáskor keletkező gőz nagyrésze a robbanás óriási ereje következtében elhagyja a holdat és továbbsodródik a világűrben. így aztán a Holdra állandóan becsapódó meteorittömegekkel nemhogy nőne, hanem ellenkezőleg, csökken a Hold tömege. Iképzelhető, hogy a holdfelszínre hulló meteoritek fokozatosan végigszántották az égitest felületét és mindenütt aprószemű, szétforgácso- lódott, kiégett anyaggal borítják, amely a vulkanikus salakhoz lehet hasonló. Ez az anyag talán egyáltalán nem hasonlít az alatta rejlő eredeti sziklás talaj színéhez, de kétségtelenül függ a megváltozott kőzet színétől is. Ezért lehetséges, hogy a Holdat sűrűn fedő meteoros eredetű termékek színe egyes területeken mégis különböző, Kiket gazdagítanak a párizsi egyezmények ? Irta: M. GUSZ Amióta az északatlanti tanács elmúlt évi decemberi ülésszakán áldását adta az atomfsgyverkiezéstre, az európai agresszív tömbök szervezői nagy erővel dolgoznak hadseregeik felszerelésének megújításán. Ismeretes például, hogy az Egyesült Állomok, Anglia és Francia- ország képviselői január végén Párizsban értekezletet tartottak, s megtárgyalták „az atomteohnikai vívmányok fegyverkezési felhasználhatóságát.“ Egyszóval az imperializmus hallatlanul nagy, halálos üzletéről van szó. A következő kis példa szemléltetően mutatja, milyen hatalmas üzlet ez és milyen kapcsolatban vannak az üzlettársak. Az egyik amerikai szakértő bizottság az elmúlt évben nagy megelégedéssel állapította meg, hegy a nyugatnémet tervezők új könnyű gépkocsi és könnyű fegyvertípusokat dolgoztak ki. Ezután ezév januárjában Bonn közelében kiállítást rendeztek az új gépkocsimodellek- ből. A NATO vezérkarának képviselői, miután megnézték a kiállítást, úgy döntötték, hogy a nyugatnémet iparnak ilyen gépkocsikkal kell ellátnia az északatlanti tömbben résztvevő összes országokat. Ez ellen azonban hevesen tiltakoztak a francia gyárosok. És itt van a kutya elásva: a nyugatnémet hadosztályok felfegyverzését és és az északatlanti tömbben résztvevő országok hadseregeinek új technikával való ellátásának rendkívül jövedelmező terveit lényegében az amerikai és a nyugatnémet monopóliumok valósítják meg. Ebben egyeztek meg 1954 végén New-Yorkban és Washingtonban a bonni gyárosok szövetségének vezetői Dullesszel, Wilson hadügyminiszterrel, Flem- minggel, a védelmi és mozgósítási hivatal vezetőjével s a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank igazgatóságával (amely különösen szoros kapcsolatban áll a rockefelter.i „pénzbirodalommal.“) Nyugat-Németországban, amely az agresszív európai tömbök „ipari közipontja’1 kell, hogy legyen, a fő súlyt a Pentagon stratégiájának megfelelően az olyan hadiiparáigak- ra fektetik, mint a repülőgépgyártás és az atomipar. Ennek az „ipari központnak“ a felélénkítésében különösen az amerikai monopóliumok érdekeltek. Érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt év nyarán az Egyesült Államokban élet,beléptetett atomenergia-törvény jelentékeny mértékben kiszélesítette a nagy monopóliumok lehetőségeit az atomberondezé'sek építése és használata terén. Rockefeller, Mellon, Dupont és Firestone már egy különleges csoportot hozott létre, amely az Egyesült Államokban és a külföldön lévő atomvállalatokat fogja pénzelni. Hozzá kell tenni, hogy Nyugat- N émetországban a nzerény „Fizikai Kutató Társaság“ nér alatt létrehozták az atomipar vezető központját. A társaságot dr. Bötz- kes, a düsseldorfi „Ipari Hitelbank“ igazgatója vezeti. Ez a bank pedig, amely a nehézipar pénzelésével foglalkozik, a pénzügyi eszközök nagy részét az úgynevezett „amerikai segélyből" kapja. Innen vezetnek a szálak a már előbb említett Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz. Az j,Ipari Hitelbank“ megfigyelő Bizottságába tartozik Hermann Reusch, a Gutehoffnüngshütfe acél- konszernnek, a Fizikai Kutató Társaság egyik alapítójának vezetője. A megfigyelő bizottságban Reusch mellett elnököl a Phönix gumi- kemszemnefc, az amerikai Firestone cég leányvállalatának vezetője. így húzódnak a szálak az amerikai atomiparból a nyugatnémet ipar mágnásaihoz. A fizikai kutató társaságban jelentékeny szerep jut a drezdai banknak is, amely már régóta szoros fizleli kapcsolatban áll Morgannal. Morganhoz vezet a szál a Fizikai Kutató Társaság még két alapítójától, az AEG és a Siemens konszernektől. Az AEG tőkéjének egy- negyedc-egyhairmada az amerikai General Electric kezében van. A Siemens konszernt találmányi és karteltegyezmény fűzi a General Electrichez, valamint a Westinghouse céghez, amely vezető helyet foglal el az Egyesült Államok atomiparában. I Hasonló képet látunk a repülői gépiparban is, mindössze azzal a különbséggel, hogy a repülőgép- gyártás a bonni köztársaságban kényszerű ideiglenes szünet után születik újjá. A nyugatémet repülőgépipar megőrzéséről a második világháború után tevékenyen gondoskodtak az amerikai monopóliumok. Az „American Aviation“ c. amerikai repülőgépipari lap szavai szerint Nyugat-Németországban 2f> repülőgépgyár áll teljesen üzemkészen. A Krupp által megvásárolt Gőring-féle „Weser-F’1 üzemekben az Egyesült Államokból visszatért Focke helikopterek gyárfásat szervezi, amelyek az amerikai atomháborús tervekben a fő harcászati légiszállítási eszközök szerepét játsszák. Az Egyesült Államokiban a hadsereg részére a „Beil-Telegraph and Telephome“-hoz tartozó „Bell-Aircraft“ szállít helikoptereket. Ennek kezében van Németországban a Lorenz cég, amely a hitleri légi haderő számára villamos és rádióberendezést száHí- tott. A Lorenz céggel már régóta kapcsolatban áll a Focke cég. Krupp —Focke—Lorenz — Bell—Morgan s egy láncolat. Mint látjuk, Nyugat-Németorszóg- ban az agresszív atlanti tömb és fiókintézménye, a nyugateurópai unió hadiipari bázisát 20—30 nagy monopólium hozza létre. 127 mágnás vezeti az amerikai monopóliumok csoportját és 30 kollegájuk áll a nyugatnémet bankok, konszernnek ólén. így érthető, hogy a Rajna és a Hudson partjain a monopóliumok sajtója miért fogadta olyan veszett dühvei az új szovjet javaslatokat, amelyek követelték, hogy semmisítsék meg az összes atom- és hid- rogénfegyver-készleteket, ne növeljék a fegyveres erőket és a fegyverzetet az 1955 január 1-i szinthez s a hadikiadásokat az 1955; évi költségvetéshez ’ viszonyítva. „A halál iparának1’ mágnásai nem akarnak egyetlen centet, egyetlenegy pfenninget sem veszíteni profitjukból... A népek azonban, amelyek verejtékükkel, köny- nyeikkial, vérükkel fizetik ezt a profitot, másképp gondolkoznak. S az utolsó, a döntő szó mindig a népeké. A nemzetközi viszonyok enyhítésére irányuló ázsiai értekez’et napirendié Delhi (TASZSZ). Április 6-tól 10-ig tartják meg Delhiben a nemzetközi feszültség enyhítése céljából összehívott ázsiai értekezletet. Az értekezleten tizenhárom ázsiai ország társadalmi szervezeteinek küldöttei vesznek részt. A Szovjetunió küldöttségét Nyi- koláj Tyihonov, a szovjet békebizottság elnöke, a kínai küldöttséget Kon Mo-zso, a kínai békebizottság elnöke vezeti. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője Pak Den Aj, a Békevilágtanács tagja lesz. Az indiai sajtó rámutat arra, hogy milyen jelentőségű lesz ez az értekezlet az ázsiai béke szempontjából. így a New Age című hetilap hangsúlyozza, hogy az ázsiai népek nagy reményeket fűznek a delhi értekezlethez és az a meggyőződésük, hogy az értekezlet elősegíti majd az ázsiai feszültség enyhülését. (MTI). Schaerf osztrák alkancellár nyilatkozata B é c s (MTI). Schaerf osztrák alkancellár az Osztrák Szocialista Párt vasárnap megtartott évi konferenciáján nyilatkozott az osztrák kérdésről tervbevett négyhatalmi konferencia gondolatáról. Schaerf úgy vélekedett, hogy „jó dolog a Szovjetunióval tárgyalni Ausztria jövőjéről”, majd hozzátette: „kívánatos, hogy a négy szövetségessel folytatott tanácskozásokon garantálják Ausztria jövőjét"; Az alkancellár ezután annak a nézetének adott kifejezést, hogy az ilyen tárgyalásokon rendezni kell az Ausztriában található német javak kérdését.
