Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-20 / 67. szám
Tizenkettedik csÍDés SZATIRIKUS OLDAL 7955 március 20 INTELEM Néplapunkat olvasgatva Eltátom a számat: Hátuljára kettőt írtak, Elejére hármat! Első oldalt az van írva: Március hó három. Hátul pedig pont egy számmal Kevesebbnek látom. Mi történt? — Tán nem jól látok? Bis? uccse ezt hittem. Lám, ez nem vicc, hiszen még csak Április 1 sincsen! Lapozgatom kezemben az ötvenkettes számot, S hüledezek: ejnye azt a... Ilyet még ki látott? — Felhördülök — szinte fújok Mégiscsak rettentő! Mit jelent ott az elmúlott Március hó kettő? Szép jelszavunk folyton hangzik: „Mindig csak előre!” A tegnapot visszahozni, Álomnak is dőre! Tán e jelszót nem tudják a Néplap nyomdájában, Ahol senki sem botlott meg Az eltévedt számban?! Vagy talán a szerkesztőség Szülte ezt a viccet? Szép mából az elmúlt napba Visszatolni minket!? — Lehetetlen!.. -. Nem hinném el, Bár akárki mondja, Ily rossz tréfát ők nem űznek; Mindnek más a gondja! Mégis, mégis, én úgy vélem: Nincs valami rendben, Különben a bizonyíték Nem volna kezemben! Szerkesztőség! Jó Elvtársak! Tudom, sok a munka; De idő a figyelésre Jusson egy picurka! Én, a Néplap olvasója Azt kívánom mostan: Minden betűt, minden számo‘ Nézzenek meg jobban! A figyelmet nagyobb súllyal Rakják majd a latra. Árgus-szemmel tapadván a Kefelenyomatra! A korrektor a munkához nagyobb gőzzel lásson: Sose kelljen mérgelődni Nyomdai botláson! Egyed János Kőtelek A Szolnukmegyci Néplap sícrkcsitSségc köszöni a bírálatot. Arra törekszik, hogy sajtőhlba nélkül jelenjen meg a lap. Eli* nek érdekében megtette a stükséges intézkedéseket. JASZ-KUN KAKAS. I tHqy szerű megoldás A közismert bankár sétálgatott a korzón, míg hintója lassú lépésben követte a kocsiúton. Jobbról- balról alázatos köszöntések röpködtek a hatalmas úr felé, ő pedig méltóságos kézlegyintésekkel viszonozta. Egyszerre egy sápadt, sovány fiatalember lépett eléje: — Méltóságos uram.,. A direktor kényelmetlenül nézett rá. — No, mi baj, mit akar? — Méltóságos uram, már két napja nem ettem és ma sem tudok ebédelni. A méltóságos úr elmosolyodott és könnyed, élcelő hangon válaszolt: — Tegyen úgy, mint én, sétáljon délben egy félórácskát és akkor megjön az étvágya. S elégülten lépkedett tovább. A Jász-Kun Kakas levelei nyomán Varga András (Mezőtúr, Molotov-u. 17.) telekj uttatásl ügyben fordult a szerkesztőséghez. A megyei tanács város- és községgazdálkodási osztályának város- és községrendezési csoportja értesítette a szerkesztőséget, hogy a telek- juttatás jogerős, s ha a juttatáskor meghatározott vételár 25 százalékát befizeti, a mezőtúri tanács város- éá községgazdálkodási csoportja a kérdéses telken engedélyezi az építkezést Varga Andrásnak. ♦ A Jász-Kun Kakas legutóbbi számában „Történet a menetdíjtáblázatról” címmel megjelent cikkre az alábbiakban válaszolt az 56. sz. Autóközlekedési Vállalat: „A díjszabásban szereplő téves adat gépelési hiba, mivel ezeket a díjszabásokat stencil sokszorosítással készítjük. A birtokunkban lévő díjszabásokat, a helyes árnak megfelelően, a díjszabás ellenőrzésekor átjavítottuk. Ez a díjszabás tévedésből valóban javítatlan állapotban maradt. Az errevonatkozó bírálatot elfogadjuk. Tájékoztatásképpen azonban szeretnénk azt is közölni, h'ogy az említett panasz nem gyakori jelenség a MÁV- AVT-nál. Az elszámolások ellenőrzésénél megállapítottuk, hoőv a kérdéses alkalommal mindössze két utas volt Jászapátiba, akik közül az egyik visszaérkezése után reklamálta a túlfizetést s vállalatunk a 6 forintot vissza is térítette. Több hónapra visszamenőleg is ellenőriztük a ménetdíjak helyességét, de rendellenességét a fentemlített két utas jegyén kívül nem találtunk.” Ma ÖRÖK E M L E K »éj' Tessék sietni, mert éppen azt a fát szeretnénk kivágni. EGY AKARATON A CSALÁD Borbély József pusztamonostori középparaszt fiát követve belépett a termeló- szövetkezetbe. — Akárhogy is osztok, szorzók anyjuk, mégiscsak a gyereknek van igaza ebben a tsz dolog ban. , —Hát akkor lépjünk be. — Csak nem gondoltad, hogy kintmaradok? A munkaverseny lázában =3-4M % — Mi van, szakikéin? — Na hallod, brigádot kell szerveznem, mert egyedül már nem győzöm állandóan javítgatni a versenytáblákat. Kicsit korán A jászberényi gépá'lomáson nem minden gépet javítottak gondosan. „Quod licet...” Már a régi rómaiak megmondták, s nagyon bölcsek voltaik, mert íme, 2000 év után is találni példát rá. Ügy adódott, hogy Cserfiovkaá fusizás céljából 20, azaz húsz centi rézlemezt csapott a hóna alá az üzemben abból a célból, hogy öngyújtókat készítsen balöle. Történt azonban, hogy a rézlemez, mint társadalmi tulajdon éber őre, Kropacsek Benő raktáros észrevette ezt és jegyzőkönyvezvén az ügyet, feljelentést tett Cserhovkai ellen. S teljes joggal, Cser- hovkai száz-százalékig megérdemelte. Efelől nem volt kétség. Kropacsek elégedetten vonult vissza barlangjába ezen a napon: a legközelebbi termelési értekezleten az igazgató megdicséri, mint a társadalmi tulajdon éber őrét. Meg is érdemelte volna ha.., Egyszóval Kropacsek úgy eltelt saját dicsőségével, hogy rögtön felhívta menyasszonyát . 200 km távolságból telefonon, s beszámolt neki az aznapi eseményekről, többek között Cserhovkai esetéről is. Valahogy imigyen: „...tudod, Mancikám, mert ez kell, éberség, gondos őrzése a nép vagyonának ... Egyébként hogy vagy?... És a mami?... Api?... A Csöpi kutyus szobatiszta-e már,..“ — s így tovább vég nélkül. \ A telefonszámla majd 100 forintra rúgott. Érről azonban- sem Kropacsek, sem más nem vett tudomást, I Koszorú.-m Visszajöttem,., — Micsoda dolog hajnali négykor hazajönni?! — Ne haragudj, de éjjel a sötétben sokáig tart, míg az ember egy szál ibolyát talál neked. . ’ - - -1_-y •—- .............. ■ vv^i Ezek a mai lányok ! — Hol voltál? — Egy esküvőn, mama. — Érdekes volt? — Hát,ói — Ki volt „a menyasszony? — Én. d
