Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-19 / 66. szám

2 SZOLNOKMEGVE1 NÉPLAP 1955 március 19. A márciusi hcrtározaf körültekintőbb munkát követel Két hozzászólás a megyei partakt von elhangzottakhoz iránti kötelezettségeiket, főleg az Köz'em -‘iiy Anglia és a Ssorjelunió kormányfői találkozó fának kérdéseben W. Churchill és V. M. Mo'otov között lezajlott levélváltásról Az elmúlt szombaton megtar­tott megyei pártaktíva-ülésen igen sok elvtárs kért szót, azonban az idő rövidsége miatt nem volt al­kalmuk a megy? kommunistáinak plénuma előtt elmondani vélemé­nyüket, javaslataikat, a Központi Vezetőség márciusi határozatával kapcsolatban. Ezért az aktíva úgy határozott, hogy ezek az elvtársaik írásban adják be hozzászólásukat, s azoknak a Szolnokmegyei Néplap hasábjain adjon hebet a megyei párt-végrehajtóbizottság. A követ­kezőkben dr. Sállá Ferenc elviárs, a megyei tanács terv­osztályvezetője hozzászólását közöljük. Salló elvtárs hangsúlyozza, hogy a júniusi határozat óta komoly ered­mények vannak nálunk is. A me­gye áruforgalma az 1952. évvégi állapothoz viszonyítva 833 millióról 1954. év végéig 1 milliárd 200 mil­lió forintra emelkedett. Ez a bő­vítés hatalmas áruforgalmi keresletet indított meg, de ezt tovább tartani, fokozni csak úgy le­het, ha a munka termelékeny­sége nő. Majd arra hívja fel a figyelmet, hogy rendkívül drágán, messze az előirányzottak felett, sok minőségi hibával, komoly határidő-kiesések­kel építkezünk. Éppen ezért min-, den kommunista vezető indítson szervezett harcot az építkezések — mindenekelőtt a mezőgazdasági építkezések — olcsóbbá tételéért, az önköltség és az anyagtakarékos­ság vonalén. Salló elvtárs megbí­rálja a Földművelésügyi Miniszté­riumot, azért, mert a gépállomá­sok gépi munkáját normálh old ak­ti oz szabja. Véleménye szerint nem arra van szükség, hogy a gépállomásokon szállítással, da­rálással teljesítsék a gépkihasz­nálást, hanem több búza, kuko­rica kell. Éppen ezért helyes volna, ha a gépállomások már ebben az évben természetes holdban kapnák meg, mennyi területet kell katasztrális hold­ban szántani, vetni, növény­kapálni. Ez mutatná meg a valóságban a munka minőségét, s így biztosít­ható csupán az, hogy minden ten­nivalót időben elvégeznek a gép­állomásokon. Kiss Endre elvtárs, megyei ügyész az eredmények közül, mint leg­fontosabbat, azt emeli ki, hogy so­kat szilárdult a törvényesség és a közbiztonság a megyében is, jobb a társadalmi tulajdon megbecsülé­séért végzett propaganda s a ter­melőszövetkezetek jogvédelme. Ke­vesebb az élet- és testi épség elleni támadás, erősödött az üzemi dolgo­zók munkavédelme. A törvényes­ség kötelezettségi oldala azonban nem arányos a jogosultságival. Az állampolgárok igen élénken reagál­nak jogaik legkisebb csorbításáéra, de sokan elhanyagolják álllam­ado es begyűjtés terén. Kiss elvtárs leírja, hogy a ku- lákság, az osztályellenség valóság­gal megrohamozta az ügyészséget, háza, földje visszaszerzése érdeké­ben, s azt is leszögezi, hogy az ügyészség nem utasította el hatá­rozottan követeléseiket. El kell mondanom, hegy nem végeztünk jó munkát az osz­tályharc terén, nem használtuk fel büntetőpolitikai eszközein­ket kellő eréllyei az osztály­ellenséggel szemben. A termelőszövetkezetek anyagi vé­delme mellett elhanyagoltuk az er­kölcsi és büntetőjogi védelmet. — Ezekben a hibákban benne van az, hogy nem láttunk tisztán, s hogy ügyészi munkánk általános kultú­rája, s mindenekelőtt politikai érettsége fogyatékos, Kedves Olvasóink, Előfizetőink kérésének teszünk eleget azzal, hogy ezentúl rendszeresen fog­lalkozunk lapunkban azokkal a gyermekbetegségekkel, — se be­tegségek elhárításával — melyeit a leggyakoribbak, melyek min­den Édesanyát, szinte minden családot érintenek. Ezekkel a rö­vid cikkekkel az a célunk, hogy eloszlassuk a különböző hidelme- ket, a tudományos alapot nélkü­löző feltevéseket, tájékoztatót ad­junk arról, hogyan lehet megóvni az egészséges gyermeket, s ho­gyan lehet gyógyulását a leg­könnyebben elősegíteni, hogyha már beteg. • ŐSZ ÖTA iskoláinkban, óvodá­inkban, bölcsődéinkben város- és megyeszerte járvámyszerűen előfor­duló kiütéses megbetegedés, a bá­rányhimlő. Kórokozója virus, me­lyet a beteg kiköhögött, kilégzett s ennek nyálcseppjein át terjed. Mindenki megkaphatja, úgy a cse­csemő, mint a gyermek, s a felnőtt. Aki egyszer átvészelte, egész életre szóló védettséget szerez. 14—21 napi lappangás után — mely alatt a beteg teljesen panaszmentes — 1—2 napig tartó enyhe láz és hu- rntes tünetek kíséretében (kötő­hártya-, orr-, garat- légcsőhurut) megjelennek a kiütések, melyek néha órák alatt tiszta vízhez ha­sonló folyadékot tartalmazó, vörös udvarral körülvett hólyagocskákká alakulnak. 8—10 nap alatt a hó­lyagok beszáradmak, s az első tisz­tasági fürdő alkalmával leesnek. Jellegzetesen a hólyagok a hajas fajbőrön, a szem kötőhártyáján és a szájban is megjelennek. A BETEGSÉG igen enyhe lefo­lyású, szövődmények a legritkáb­ban fordulnak elő. A gyanús bete­get azonba mutassuk meg azonnal orvosnak. A pörköfc beszáradásáig a beteg maradjon ágyban. Naponként egy­két ízben langyos vízzel mossuk le, majd jól hintőporozzuk be a gyermeket. Belsőleg az orvos eny­he nyugtatót, 'esetleg lázcsillapítót szokott adni. A Központi Vezetőség határozata nyomán körültekintőbben szervez­zük meg a munkát, úgy hogy a törvényesség élét elsősorban az osz­tályellenség ellen a társadalom fosztogatói és elherdálói ellen irá­nyítsuk. Fő feladatunknak tekint­jük a közbiztonság, köznyugalom további megszilárdítását. Intézkedéseket tettünk az üzér­kedők, a feketevágók, valamint a beszolgáltatás elől a termé­nyeket, állatokat elven ók lelep­lezésére, a begyűjtés elősegíté­sér« A törvényesség terén legfőbb gondunk a párthatározat szellemé- bán a társadalmi tulajdonban oko­zott kár megtérítésének biztosítása áll. Emellett munkánk központjába a termelőszövetkezetek erősítését, az ipari és mezőgazdasági tervek maradéktalan teljesítését, illetve szorgalmazását tesszük. Hibás az az elterjedt nézet, mely szerint nem szabad a kiütéses, így a báránytoimlős gyermeket le­mosni. Teljesen helytelen volna a csecsemőket és a kisgyermekeket példának okáért 8—10 napig meg­fosztani a tisztálkodástól. Szintén közkedvelt nézet a kiütéses, így a báxányhimlős gyermeket túlfűtött szobában, s még ezen felül túlzot­tan öltöztetve dunna .alatt tartani, abból kiindulva, hogy a kiütések különben „nem jönnek ki.*’ A MOSDÁS HIÁNYA, valamint a nagy .meleg fokozza az amúgy is igen kínzó viszketést. A. beteg lekaparja, lemarja magáról a hó- lyagocskákat, amelyek így egész életre nyomot hagyó apró hegeire! okozva gyógyulnak. Másrészt a túlzott takargatás következtében görcsökben nyilvánuló rohamokat okozhat. A bárányhiimlő igen ma­kacs betegség, ha beveszi magát például egy bölcsődébe, onnan el nem tűnik, míg azt mindern bent­lakó csecsemő át nem vészelte. MEGELŐZÉSÉRE enyhe lefo­lyása miatt — a tisztaságot ki­véve — alig alkalmazunk más el­járást. A lábbadozó vérsasóval, legújabban gamma globu! innal vé­gezhető védőoltása csak ideig-óráig hatásos. A himlőoltás módjára vé­gezhető eljárást sem alkalmazzuk. A betegség nem esik bejelentési kötelezettség alá. Bölcsődékbe, nap­közikbe járvány idején is felvehe­tők a jelentkezők, csupán a szülő nyilatkozatot ír alá, miszerint tu­domása van arról, hogy gyermekét olyan helyre adja, ahol bárány- himlő előfordul. Sz. J. Vasárnap is nyitva lesznek a tayaszi búza vetőmagot kiosztó raktárak A Begyűjtési Minisztérium Tcr- ményforgalmi és Raktározási Igaz­gatósága a tavaszi vetőmagcsere meggyorsítására utasítást adott a megyei terményforgalmi vállala­toknak, hogy azokon a helyeken, ahol a kiosztást még nem fejezték be, március 20-án, vasárnap a rak­tárakat egész nap tartsák nyitva. Moszkva (TASZSZ). Március 14- én az Angol Alsóházban azzal a munkáspárti határozati javaslattal kapcsolatban lefolyt vita során, hogy szervezzék meg Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió miniszterelnökeinek találkozásai, W. Churchill angol miniszterelnök beszédet mondott. W. Churchill március 14-én az angol parlamentben tett nyilatko­zatában ismertette annak a bizal­mas jellegű levelezésnek a tartal­mát, amely 1954 július—augusztu­sában zajlott le W. Churchill és V. M. Molotov, a Szovjetunió külügy­minisztere között Anglia és a Szov­jetunió kormányfői találkozójának megszervezése kérdésében. W. Churchill azonban nem idézte a megfelelő üzenetek pontos szöve­gét. Az említett üzenetek tartalmából kitűnik, hogy W. Churchill jólle­het a múlt év július 4-én javasolta Anglia és a Szovjetunió kormány­főinek találkozóját, julius 27.-1 üze­netében sajátmaga vonta vissza ja­vaslatát. Ezt azzal az ürüggyel tette, hogy a szovjet kormánynak julius 24.-i jegyzékében az európai kollek­L on dón (MTI). A Daily Mirror írja: — A világ húzódozik a háború­tól. Dulles, midőn a történelem leg- hosszadalmasabb diplomáciai kön­törfalazása után még mindig eldön­tetlenül hagyja azt a kérdést, va­jon háborút indítana-e az Egyesült Államok két apró partmenti szi­getért (Kimojért és Macuért), vak­merő, de átlátszó játékot űz. Ezzel Pekingben a köznevetség tárgya lett, Párizsban és Londonban pe­dig a legnagyobb fejgörcsöket tív biztonság kérdésével foglalkozó értekezlet összehívására vonatkozó javaslata a két kormányfő W. Churchill által javasolt találkozó­jának „helyébe lépett”. Ennek az indokolásnak megalapozatlansága már abból is kitűnik, hogy miután az angol miniszterelnök elutasította Anglia és a Szovjetunió kormány­főinek találkozóját, az angol kor­mány az európai kollektív bizton­ság kérdésével foglalkozó értekez­letén sem volt hajlandó résztvenni. V. M. Molotov július 31-i és augusztus 11-i válaszüzenetében egyenesen rámutatott arra, hogy nem volt indokolt a két kormány­fő találkozásának kérdését függés­be hozni a Szovjetuniónak az ál­talános európai értekezlet összehí­vására vonatkozó javaslatával, a genfi értekezlet ezidőtájban létre­jött sikere pedig előmozdíthatta volna más kérdések rendezését is. Közzétették Moszkvában annak az üzenetváltásnak teljes szövegét, amely 1954-ben zajlott le W. Chur­chill és V. M. Molotov között Anglia és a Szovjetunió kormány­fői találkozójának megszervezése kérdésében. (MTI) okozza Csang Kaj-sek, amikor azt állítja, hogy a kivonulás Kimojból és Macuból halálos csapást mérne az ENSZ-re, veszedelmes ostobasá­got fecseg. Ha ez a romlott, rothadt vén rablóvezér azt képzeli, hogy az ENSZ hidrogénháborúba keveredik két kis sziklaszigetért, amely a kí­nai szárazföldtől alig 4000 yard-* nyira, ellenben az Egyesült Álla­moktól több mint 9000 mérföld- nyíre fekszik, ez azt mutatja, hogy gyógyíthatatlan gyengeelméjű. KÜLFÖLDI HÍREK Párizs (MTI). Feszült légkör­ben folynak a nemzetgyűlésben a különleges pénzügyi felhatalmazás tárgyában pénteken meginduló vita előkészületei. A kormány ezt a kü­lönleges felhatalmazást az adóre­form megvalósítása céljából kéri. Az rHumanité hangsúlyozza, a kormány most arra készül, hogy még több kedvezményt adjon a nagyvállalatoknak és még több adót fizettessen a szegényebb osztályok­kal. Márpedig — hangsúlyozza az l’Humanité — van rá mód, hogy demokratikus adózási rendszert ve­zessenek be az országban. A Kom­munista Párt erre vonatkozóan törvényjavaslatot terjesztett be. BELFÖLDI HÍREK A kisipari cipészszövetkezetek és a kisiparosok új díjszabás szerint vállalják a cipőjavításokat. Leszál­lították a javításokhoz szükséges talpbőrök árát és így olcsóbban talpalhatják a cipőket. Bőrtalpú fél­cipők féltalpalása például 35 forint helyet 29.20 század forint. A cipő- és csizmafejelés eddigi árát helyte­lenül állapították meg és az ilyen munkát nem szívesen -vállalták a mesterek. Ennek a munkának a dí­ját is újból szabályozták. Az új díjszabás kifüggesztése minden cipőjavító műhelyben köte­lező. Moszkva (TASZSZ). Alekszij Pátriárka meghívására március 17- én Moszkvába érkezett a finn pra­voszláv egyház képviselőinek egy csoportja. Kopenhága (TASZSZ). — A Land Og Folk című lap a legújabb statisztikai adatokra hivatkozva —1 közli, hogy Dániában 119,917 mun-i kanélkülit tartanak nyilván. Külö­nösen nagy a munkanélküliség az építőipari és textilipari munkások között. A textiliparban a munka- nélküliek száma 1955 január 1-től 8.8 százalékról 13—14 százalékra emelkedett. A termelőszövetkezetek é s az egyénileg dolgozó parasztok az év elejétől kezdve élénken érdeklőd­nek a melegágyak építése iránt. A fokozódó igények kielégítésére a Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalat folyamatosan gyártja az ablakkereteket, amelyek 150x125-ös méretben olajfestéssel, üveg nélkül 100 forintért vásárolhatók. A vásár­lás megkönnyítésére a vállalat az eddigitől eltérően a közvetlenül be­érkező rendeléseknek is eleget tesz a rendelőhöz eső — legközelebbi casutállcmásig bérmentve elszállít­ja az árut. ANYÁK ISKOLÁJA A bárányhimlőről A Daily Mirror gyengeelméjűnek minősíti Csang Kaj-seket A BIOLÓGIÁBAN régebben a legnehezebb problémának tekintet­ték a növények szintetikus műkö-i désének megfigyelését. Ma már e té­ren is sikeresen kísérleteznek. A növényfiziológiai kísérletekben különösein jó eredményekkel alkal­mazzák az úgynevezett jelzett ato­mokat, vagy izotópokat. Jelzettek­nek azokat az atomokat nevezzük, amelyek súlyuk és ráddóaktivitásuk tekintetében különböznek ugyan­azon vegyianyag más atomjaitól. A rádióaktív sugárzást ma már rend­kívüli pontossággal tudják mérni a különleges berendezések segítségé­vel. így vált lehetővé például, hogy pontosan megfigyelhessék a rádió- aktív izotópokkal telített növényi tápanyagok mozgását a növények belsejében. Ezértis nevezték el eze­ket az atomokat jelzetteknek. A múlt évben a Szovjetunió Tu­dományos Akadémiájának irányítá­sával körülijeiül 30 tudományos in­tézet folytatott kísérleteket jelzett szuperfoszfáttal a növények foszfor- tartalmú tápanyag-felvételének ta­nulmányozása céljából. A kísérlete­ket különböző talaj és éghajlati vi­szonyok között végezték, s különbö­ző növényeken — cukorrépán, bur­gonyán, gyapoton, gabonaféléken, dohányon, gyümölcsfákon, szőlőn, stb, A kísérletekhez jelzett foszfor­AZ ATOMFIZIKA a mezőgazdaságot is szolgálja izotópokat tartalmazó szuperfoszfé- tot használtak. | E KÍSÉRLETEK | eredményeiről számolt be a közemultban a Szov­jetunió mezőgazdasági miniszté­riuma tudományos tanácsának ülé­sén V. M. Klecskovszkij, a vegyi tudományok doktora. A jelzett szuperfoszfátot a kísér­letezés során felhasználtuk annak tanulmányozására — mondta az előadó —, hogy miként lehetséges a növények gyökérén kívüli, a lombozaton át történő foszfor-fej- trágyázása. Továbbá meg akartuk tudni, hogyan hasznosítják a növé­nyek a különböző módon, külön­böző időszakban és talajmélységben adagolt szuperfoszfátot. Végül meg­figyeléseket folytattunk abban az irányban is, hogy a szuperfoszfáttal egyidőben adagolt szerves tápanya­gok és a mész, hogyan befolyásolja a foszfor felvételét. Az eredmények összegezése so­rán arra a következtetésre jutot­tunk, hogy a jelzett atomokkal foly­tatott kísérleti módszernek, neveze­tesen pedig a jelzett szuperfoszfát alkalmazásának igen nagy a gya­korlati jelentősége a trágyázás mód­szertani kérdéseinek tanulmányo­zásában. A GYÖKÉRÉN I lkfvii1 alkalma­zott trágyázási kísérletek újból megerősítették azt a régebbi meg­állapítást, hogy a növények nem­csak gyökerükkel, hanem lombju­kon át is fel tudják venni a fosz­fort és felhasználják a termés ki­alakításában. Ugyancsak bebizo­nyosodott, hogy az őszi gabonafé­lék koratavaszi szuperfoszfátos fej­trágyázása alkalmával a foszfor nem csupán a talajon át a gyöke­reken, hanem jórészben a levele­ken keresztül jut a növényekbe. Megállapítást nyert, hogy fej­trágyaként a talajba juttatott szu­perfoszfát foszfortartalma leggyak­rabban nem azonnal, hanem csak bizonyos idő múlva (az alátakarás mélységétől és a talajban való el- osztódástól függően) kezd erőtelje­sen hatni. A jelzett szuperfoszfáttal folyta­tott kísérletek azt mutatják, hogy a szuperfoszfát sekély alátakarása esetén főként a növény fejlődésé­nek legelső szakaszában hat, a mé­lyen alátakart szuperfoszfát ellen­ben huzamosabb ideig biztosítja a növény foszforszükségletét. Kimu­tatták továbbá, hogy a növények iöszforellátásában úgy teremthet­jük meg a legkedvezőbb feltétele­ket, ha a sortrágyázás mellett a talaj mélyebb rétegeibe is jutta­tunk szuperfoszfátot. | A JELZETT atomok segítségé­vel egész sor új adatot kaptunk a vetéssel egyidőben a sorokba ki­szórt foszfor felszívódásával kap­csolatban. így megállapították, hogy például a gyapotnövények közül nem mindegyik veszi fel egyenlete­sen a foszfort. Továbbá fontos gya­korlati jelentőségű tapasztalatokat szereztek a kísérletek során a szu­perfoszfát legmegfelelőbb szemcse­nagyságára vonatkozóan. A jelzett szuperfoszfátot sikerrel alkalmazták annak a kérdésnek tisztázására is, hogy mennyire be­folyásolja a szuperfoszfáttal ke- verten adagolt televény a foszfor felvételét. Kiderült, hogy a vegetá­ció legelső szakaszában a keverten adagolt szuperfoszfátból jóval ke­vesebbet vettek fel a növények, mint amikor tiszta állapotban szór­ták ki, ugyanakkor azonban a ké­sőbbi fejlődési szakaszokban a ke- vérek foszfortartalma érvényesül erőteljesebben. Mindezekből levon­hatjuk a következtetést: a növé­nyek fejlődésének első szakaszá­ban kisebb adag szemcsézett szu­perfoszfátot kell kiszórni a sorok­ba, a televénnyel kevert nagyobb adagot pedig még a talaj előkészí­tésénél mélyebben alá kell takarni. A jelzett szuperfoszfáttal folyta­tott kísérletek — mondotta a továb­biakban V. M. Klecskovszkij —, például szolgálnak arra. milyen si­kerrel alkalmazhatjuk a korszerű atomfizikát a mezőgazdaság gya­korlati kérdéseinek megoldásában. Feltétlenül tovább kell szélesíteni a jelzett atomokkal folytatott kísér­leteket a mezőgazdasági kísérleti állomások munkájában. ~közeljövoben| a je!zett szuperfoszfát és egyéb jelzett mű­trágyák alkalmazása hatalmas se­gítséget nyújthat a Malcev-féle új talajművelési módszerrel kapcsolat­ban a legésszerűbb trágyázás! mód kidolgozásában. Ennek során a jelzett atomok segítségével tanul­mányozni kell azt is, hogy a kor- mánylemeznélküli ekével különböző mélységben végzett szántás esetén, hogyan oszlanak, keverednek el a talajban^a tápanyagok. A nem fe- koteföldű vidékeken ugyanezen kérdéseket a talaj meszezésével kapcsolatban lesz érdemes vizsgá­lat tárgyává tenni; á

Next

/
Oldalképek
Tartalom