Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-18 / 65. szám
1955 március 18. SZOLNOKMEÜYEl NEDLAi A szolnoki utakról és járdákról Tudjuk jól, hogy a vái'osi tanácsinak állandó gondot okoz a város utcáinak állapota. Ebben az ügyben történt már javulás, de az általános tapasztalat mégis az, hogy a tanács nem foglalkozik eléggé ezzel, a lakosságot legközvetlenebbül érintő problémával. A hozzánk érkező levelek azt mutatják, hogy a városi tanács nem lép fel kellő eréHyel azokkal a ház- tulajdonosokkal szemben, akik felelősek az előttük elhúzódó járdáért. Erre mutat rá Ivánfi Lajos, Szolnok, Törteli-u. 8. szám alatti levelezőnk, aki többek között a következőket írja: „A gyökérutcai gyalogjárda olyan rossz állapotban van, hogy a gyerekeknek valósággal lehetetlen arra járni. Ugyanez a helyzet a törteli- úti, a cukorgyári gyalogjárdánál és az olajkút környékén is. Tudomásom szerint a gyalogjárót az illető háztulajdonosnak, illetve vállalatnak kell rendbetartania, de azok nem törődnek vele.” Ugyanez a levelezőnk arról panaszkodik, hogy a környéken az utcai világítás is igen hiányos, sok helyen nem ég a lámpa. Egy másik levelezőnk, Zala Róza, Szolnok. Sziget-utca 5. szám alatti lakos így ír: „A Csokonai- és Szántó-utca kereszteződésénél lévő gyalogjárdát, most, az idő javulásával meg kellene csinálni. Én már az építése idején jártam a megyei tanács tervosztályán és a városi mérnöki hivatalban, de minden eredmény nélkül. Itt azt felelték, hogy a mérnökök jobban értenek hozzá. A gyakorlat azonban mást mutat. A gyalogjárda esős időben járhatatlan. Feltétlen szükséges a kocsiút és a gyalogjárda közötti vízlevezető árok betoncsővel való ellátása. Mindössze 2 méterre lenne szükség. Nagyon kérem a Néplapot: legyen segítségemre, hogy az illetékesek lássák be végre, nem helyesen oldották meg az átjáró építését és ez nem maradhat így.” Égy harmadik levél a 4. számú főútvonal József Attila-űti szakaszával foglalkozik. Ezt a levelet 15 gépkocsivezető írta alá. Elmondják: ennek az útszakasznak a rossz állapota milyen nagymértékben rongálja a gépkocsikat. Aztán a következőket írják: „Gondolt-e már arra a városi tanács és az Útfenntartó Vállalat, hogy ezen az állapoton jó lenne egyszer segíteni? Eddig nem vettük észre, hogy gondolt volna rá. A gödrök és az alattomos mélyedések egyre szaporodnak, a meglévők pedig bővülnek. Mi ugyan bírálatot gyakorolunk, de egyben segíteni is szeretnénk. Szerintünk a József Attila-úti szakasz azért van olyan rossz állapotban, mert az említetet úton tavasztól késő őszig állandóan „foltoznak” a vállalat munkásai. Igen, a baj elsősorban itt keresendő. Kijavítanak egy szakaszt, de mire a végére érnek, az első része már újra rossz. Javasoljuk, hogy a 4. sz. út József Attila- úti szakaszát teljesen kövezzék kt, egy vízlevezető árokrendszer kivételével. Ugyanis az út itt azért romlik olyan gyorsan, mert egyrészt a lovaskocsik állandóan felhordják a sarat és ez nedves állapotban tartja az úttestet, másrészt pedig a víz nem tud lefolyni. Egy sekély mélységű árok elegendő lenne, hogy a felgyülemlett vizet felfogja és megmentse az utat annak rombolóhatásától:’ A három levelet azért fogtuk egy csokorba, hogy felhívjuk a városi tanács figyelmét: behatóbban foglalkozzon a város útjainak és járdáinak kérdésével. Ernevo- natkozólag várjuk a városi tanács válaszát. Már megérkeztek a kereskedelem raktáraiba a tavaszi mezőgazdasági kisgépek és kéziszerszámok A mezőgazdasági kisgépek gyártása vontatottan indult az év elején és így az értékesítést is később kezdték meg. Ezért a 4/a. és 5/a. típusú lóvontatású ekékből még kevés került forgalomba, viszont a második negyedévben már kielégítő lesz az ellátás. — A tizenkétsoros vetőgépet — amit a dolgozó parasztság igen kedvel — már árusítják, ezekből március folyamán 1400 kerül az üzletekbe. A háromkéses Ideál és a négykéses Plantage lókapákból jóval több készült, mint az elmúlt évben. Bőven fedezi a szükségletet a rögtörő és vetési boronákból gyártott mennyiség is. Űj kisgép lesz az Arbor nevű magasnyomású permetezőgép, amit gyümölcsfák permetezésére is kiválóan lehet majd használni. Ezeket a második negyedévben kezdik árúsítani. Mire a nagy tavaszi munkák megkezdődnek, az üzletekben lesz a legtöbb mezőgazdasági kéziszerszám is. így például kapából 225 ezer készült. 300.000 ásó is van raktáron. A keresletnek megfelelően nagy tétel gereblye, kasza és hozzájuk tartozó szerszám készült. Villából azonban még kevés van, sokkal többre lenne szükség. A mezőgazdasági kisgépekből és kéziszerszámokból lényegesen több készült, mint tavaly, de még ennél is többre lenne szükség. A még hiányzó mennyiséget az ipar ígérete szerint az év második felében elkészítik. (MTI.) Orosz zenei est vasárnap dáiután az egyetemen A Magyar-Szovjet Társaság megyei szervezetének pedagógiai szakosztálya és a szolnoki állami Varga Katalin általános leánygimnázium a magyar-szovjet barátság hónapjának keretében március 20-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel orosz zenei estet rendez a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem dísztermében. A műsoron Glinka, Musszorg- szkij, Borodin, Rimszkíj-Korszakov és Hacsaturján művek szerepelnek. A nagy érdeklődésre számot tartó estre a jegyeket a Varga Katalin leánygimnáziumban lehet beszerezni. A belépődíj egységesen 2.— forint. Dr. Jankó Péter, a legfelsőbb bíróság másodelnöke tart előadást szombaton a jogász-ankéton A Magyar Jogász Szövetség Szol- nokmegyel Csoportja és a Hazafias Népfront megyei bizottsága március I9-én, szombaton délelőtt 10 óraj kezdettel jogász-ankétot rendez a megyei tanács házának nagytermében. Az ankéton dr. Jankó Péter, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának másodelnöke tart előadást. Az ankét a jogászok feladatait és kötelességeit vitatja meg a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatosan. A megye jogászainak körében nagy érdeklődéssel várják az an- kétot: A 84 éves Vincze Mári néni takaros, tiszta szobáját zsúfoltságig megtöltik a jászapáti gimnázium fiataljai. Ismerkednek, a régmúlt időkről beszélgetnek. Mári néni szívesen beszél a fiatalságáról. 13 éves korában már bálba járt és vidáman ropta a „lassú”-t, meg a „frisset”, a csárdás két változatát. — Mulatság volt minden vasárnap — emlékszik vissza Mári néni. — Husvéttól Mindenszentekig a kocsmában, Mindenszentektől husvétig a dudás, meg a tambu- rás házaknál. — Aztán meddig tartott az ilyen tam- burás mulatság? — Két részből állt, kedveseim. Délután az első fele, este 7-től 12- ig a másik. Mikor az első résznek vége lett, hazamentünk vacsorázni. Utána vissza, csak úgy, kíséret nélkül. Mert mindig a legények fizettek értünk, éjfélkor aztán ők kísértek hazat — És meddig maradt a legény a kiskapuban? — Nem sokáig. Nem volt ám még abban az időben olyan nagy barátság a fiúk meg a lányok között. Ha az utcán legényt láttunk, lesütöttük a szemünket, meg kikerültük. Ezt követelte a leánybecsület. — Hát akkor hogyan hívta el a legény a leányt a bálba? — Arra való volt a cigány. Elküldték őket a lányokért. Azok már tudták, hogy ki, kinek a szeretője. Meg aztán bekiabálták a legények azt a lányt, aki tetszett neki. — Bekiabálták? — Ez a kocsmában történi. A legények odabent mulattak, a lányok meg az ablak alatt lesték, meg arra sétáltak. A legények intettek nekik: „Gyere táncolni.” — Ez volt a felkérés? — Arra nem volt szükség. Minden lánynak megvolt a párja. Ha valaki legény más-> sál akart táncolni, akkor egymás között cserélték a táncosnőjüket. — Mit csináltak a táncszünetben? — A lányok leültek, a körberakott székekre, a legények meg iszogattak. No, voltak ám huncut legények is. Amelyik lányra haragudtak, behivatták a cigánnyal a terembe, aztán lelocsolták egy liter borral, így küldték vissza. Némelyik lányt meg kimuzsikál- tatták. Behívatták a kocsmába, aztán elhú- zatták neki a Rákóczi indulót. — Volt-e petrezselyemárulás? — Nem, mert csak olyan lányok voltak ott, akiket behívott a szeretőjük. Azokért meg minden táncszü netben visszajöttek a legények. Hát ilyen érdekes dolgokat mesélt Vincze Mári néni 70 évvel ez- előttről, amikor ö még csitri lány volt. BORZAK LAJOS Jászapáti LAPZÁRTAKOR JELENTIK: A cibakházi Vörös Csillag tsz befejezte a tavaszi búza vetését A cibakházi Vörös Csillag tsz tagjai évek óta jó eredménnyel termesztik a tavaszi búzát. Az idén is elhatározták, hogy termelnek ebből a kenyérgabonaféléből. — A tavaszi búza, ha most, ezekben a napokban földbe kerül, akkor még bő termést ád, mert megvan a te- nyészideje. A tsz-tagok szerdán reggel kezdték el a munkát és csütörtökre a tavaszi búza vetését befejezték. Utána nyomban sor került a többi koratavaszi növényféleségekre. A Vörös Csillag tsz tagjainak példáján felbuzdulva csütörtökön délelőtt a község legtöbb gazdálkodója szintén munkához látott. — Veti a tavaszi búzát, a borsót és a tavaszi árpát, K. Szabó Lajos, tanácselnökh. r A szolnoki Űi Élet tsz tágját tegnap délután szintén munkához láttak A szolnoki Uj Élet tsz tagjai tegnap délután megkezdték a tavaszi búza vetését. A város határában már mindenütt lehet dolgozni, simítózni, a magágyat készíteni. A tsz-tagok példáját érdemes követni a bő termés elérése érdekében, D\S1 -1 ítf Legyen tevékenyebb a vezetőség 1954 tavaszán léptem a DISZ szervezetbe, s egyidejűleg tsz- tágnak is jelentkeztem. Azóta módomban állt megismerni a DISZ munkáját. A bírálat nagyon is ráfér a vezetőségére. — Vegyünk egy példát. Vezetőségünknek tizenkét tagja van, Ha a titkár vezetőségi ülést hív össze, mindenkinek küld meghívót. Mikor eljön a megbeszélés kezdete, s csak négyen-öten jövünk össze, akkor Simon Mária DISZ-titkár nem foglalkozik velünk, pedig öt emberrel is meg kellene tartani a vezetőségi ülést. Súlyosabb hiba, hogy taggyűléseinket nem tartjuk meg rendA tanulók is helyeslik a KV határozatát A kunszentmártoni állami általános gimnázium DISZ tagjai gyűléseken beszélték meg a Központi Vezetőség márciusi határzatát. Teljes egészében elfogadták és helyesnek tartják azt. A határozatból azt a következtetést vonták le, hogy a tanu'mányi színvonal emelésével, a fegyelem megszilárdításával, a nyári szünetben a mezőgazdasági munkák segítésével, a falusi DISZ szervezetek patronál ásóval kell bizonyítaniuk párt iránti hűségüket. DÓBA KAROLY DISZ sajtófelelős. szeresein, s így az új tagok felvétele is akadozik. Valamelyik nap azt mondja nekem a DISZ- titkár: „Add már át az újonnan beszervezett fiataloknak a tagsági könyvet.“ Tudvalevő, hogy ezt DISZ gyűlésen kellene megtenni. Fiataljaink a múlt gazdasági évben szép eredményeket értek el a termelőmunkában. Most, a tavasz kezdetén is erre törekszenek. A DISZ vezetőség a szervezeti élet megélónikítésével is növelje lelkesedésüket, akaraterejüket. Erdős József, Tünkévé, Harcos tsz. Mi is versenyzünk A karcagi gépállomás DISZ-fia- taljai örömmel értesültek az ifjú traktorosok és traktorosbrigádok országos versenyéről. Négy ifjúsági brigád csatlakozott ehhez a mozgalomhoz. Vállalták, hogy minőségi munkát végeznek, s a tavaszi vetés mielőbbi teljesítéséért mindent megtesznek. Üzemanyagnormáikat átlag 10 százalékkal csökkentik, s alkatrészfelhasználásukat a lehető legkisebbre szorítják. A DISZ-szervezet azzal segíti a feladatok valóraváltását, hogy minden héten értékeli a fiatalok versenyét, s az elmaradóknak munkamódszerátadással nyújt támogatást. M. TÓTH ENDRE DISZ-titkár ASSZONYOKRÓL FEHÉR IMRÉNÉ, a karcagi Táncsics tsz propagandistája példamutatóan végzi pártmegbízatását. Kongresszusi középfokú szemináriumot vezet. Huszonhat hallgatója van, s azok közül huszonegyhuszonkettő rendszeresen résztvesz a foglalkozásokon. Fehér elvtársnőnek többéves tapasztalata van a propaganda munkában. Egyetlen szemináriumon sem mulasztja el a jegyzetek ellenőrzését. Ebből következtet arra, hogy ki, hogyan készült fel, a lényeges kérdéseket ragadta-e ki. Tanácsaival segítséget ad a jegyzeteléshez. Megkönnyíti ezáltal a hallgatók tanulását. Szemléltető eszközként gyakran használja a táblát. így adtak számot legutóbbi foglalkozásuk során termelőszövetkezetük önköltségcsökkentési lehetőségeiről. A múlt év őszén a tiszaszentimrei MNDSZ szervezet nem élt szervezeti életet. Később — a jótanácsok meghallgatásával — szaktanfolyamot indított meg. A szabásvarrás mesterségét tanulták itt. A tanfolyamon mintegy negyvenöt asszony vett részt. Többségükben az MNDSZ szervezeten kívül állottak, s itt értesültek először annak célkitűzéseiről, nemes feladatairól. A nemzetközi nőnap előkészítéséből már ők is tevékenyen kivették részüket, s kérték felvételüket az MNDSZ-be. Eredményes munkájáért dicséret illeti özv. Somogyi Jánosnét, az alapszervezet titkárát. A tanfolyam záróünnepélyén mindannyiuk közös gondolatát fejezte ki a beszámoló: „Ne búcsúzzunk most el. Maradjon mindenki velünk. dolgozzunk, a békéért folytatott harcban meneteljünk együtt.” FONTOS TUDNIVALÓK Kik kapnak beadási szociális kedvezményt? A Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségéhez és a Megyei Begyűjtési Hivatalihoz is naponta több levél érkezik, melynek írói sérelmezik, hogy nem kapták meg a beadásnál a szociális kedvezményt. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul a következőket közöljük: Az 1953. évi 27. számú törvény- erejű rendelet lehetővé teszi, hogy azok a termelők, akik koruknál, vagy munkaképtelenségüknél fogva arra rászorulnak és szociális helyzetük ezt indokolttá teszi, csökkkentett beadási kötelezettséget teljesítsenek, Az elmúlt évben államunknak ezt a segítségét igen sokan félreértelmezték. Nemcsak a termelők, hanem még az államigazgatás egyes szervei is. így előfordult, hogy olyan termelők is megkapták a csökkentést, akik erre nem voltak rászorulva. A rendeletben előírt korhatárt el érték ugyan, de háztartásukban önálló keresettel rendelkező gyermekeik voltak, vagy földjüket nem művelték, hanem bérbeadták. A szociális kedvezmény indokolatlan megadása gyengítette a beadási fegyelmet, s azt az alapot, amelyből a dolgozó nép állandó és fokozott ellátását kell biztosítani. Sok vagon gabona, hús és más élelmiszer esett ki az állami készletből a rendelet helytelen értelmezése, illetve végrehajtása miatt. Egyes termelők jogtalan kedvezményhez, előnyhöz jutottak, s ez az eljárás sértette a falu dolgozóinak igazságérzetét. Éppen ezért a jelen gazdaság évben a begyűjtési miniszter 1/1955. számú rendeletével az 1953. évi 27. számú törvényerejű rendelet idevonatkozó részének alkalmazását világosan, félreérthetetlenül szabályozza. Meg kell mondani, hogy az állam a szociális kedvezményt csak azok részére adhatja meg, akiknek vagyoni, családi és szociális körülményei ezt indokolttá teszik. Nem adható meg a csökkentés például Gulyás Sán- dorné abádszalóki termelőnek, aki lányával és vejével egy házban lakik. Vígh Sándomé tiszaszentim- rei 5 holdas termelő vejével. Kakó Lajosné tiszaburai gazdálkodó fiával lakik együtt. Természetesen a közös háztartásban élő termelők föld utáni jövedelme is közös és megélhetésük akadálytalanul biztosítva van. A jogtalanul megadott kedvezmény államunk alapjait gyengítené. Ezért a rendelet a dolgozó parasztság széles tömegeinek igazságérzetén alapulva határozottan kimondja, hogy a termény és húsbeadási kötelezettség 3 kh.-ra eső mennyiségének elengedésére jogosultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetőleg 60. életévüket betöltött nők, továbbá a munkaképtelen, vagy az első tényleges katonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők. Feltéve minden esetben, hogy a beadásra kötelezett termelőnek nincs munkaképes, Illetve önálló keresettel rendelkező, eltartásra kötelezhető családtagja, A felsorolt feltételek esetében is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális helyzetére. Nem lehet az elengedés kedvezményében részesíteni az olyan termelőt, aki maga, vagy akinek, munkaképes családtagja munkaviszonyban áll. — aki bármilyen címen rendszeres pénzbeni, vagy természetbeni juttatásra jogosult, kivéve a nyugdíjat, kegydíjat, rokkantsági és baleseti járulékot, — aki földjét részben haszonbárbeadás útján hasznosítja, aki földet vesz bérbe, vagy aki ipari, kereskedelmi tevékenységet folytat. Munka-képtelennek kell tekinteni azt a dolgozót, aki egészségi állapota miatt előreláthatóan egy éven át mezőgazdasági munkát nem végezhet. Ezt a körülményt fekvő betegeknél a körzeti orvossal, egyéb betegeknél pedig az erre a célra alakult orvosi bizottság 6 hónapnál nem régibb keletű igazolványával kell igazolni. A termény és húsbeadási kötelezettség elengedése egy naptári évre szól. A kedvezmény iránti kérelmet minden év február 10-ig kell a községi begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Községi tanácsaink és begyűjtési megbizottaink fő feladata, hogy a szociális kedvezmény megadásának feltételeit ismertessék a termelőkkel. A kedvezmény megadásánál a legkörültekintőbben járjanak el, alaposan mérlegeljék a termelők szociális heyzetét, családi körülményeit, Lévaj Zsigmond Megyei Begyűjtési Hwafelj
