Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-18 / 65. szám

1955 március 18. SZOLNOKMEÜYEl NEDLAi A szolnoki utakról és járdákról Tudjuk jól, hogy a vái'osi ta­nácsinak állandó gondot okoz a város utcáinak állapota. Ebben az ügyben történt már javulás, de az általános tapasztalat mégis az, hogy a tanács nem foglalkozik eléggé ezzel, a lakosságot legköz­vetlenebbül érintő problémával. A hozzánk érkező levelek azt mutat­ják, hogy a városi tanács nem lép fel kellő eréHyel azokkal a ház- tulajdonosokkal szemben, akik fe­lelősek az előttük elhúzódó jár­dáért. Erre mutat rá Ivánfi La­jos, Szolnok, Törteli-u. 8. szám alatti levelezőnk, aki többek között a következőket írja: „A gyökérutcai gyalogjárda olyan rossz állapotban van, hogy a gyere­keknek valósággal lehetetlen arra járni. Ugyanez a helyzet a törteli- úti, a cukorgyári gyalogjárdánál és az olajkút környékén is. Tudomá­som szerint a gyalogjárót az illető háztulajdonosnak, illetve vállalat­nak kell rendbetartania, de azok nem törődnek vele.” Ugyanez a le­velezőnk arról panaszkodik, hogy a környéken az utcai világítás is igen hiányos, sok helyen nem ég a lámpa. Egy másik levelezőnk, Zala Róza, Szolnok. Sziget-utca 5. szám alatti lakos így ír: „A Csokonai- és Szántó-utca ke­reszteződésénél lévő gyalogjárdát, most, az idő javulásával meg kel­lene csinálni. Én már az építése idején jártam a megyei tanács terv­osztályán és a városi mérnöki hi­vatalban, de minden eredmény nél­kül. Itt azt felelték, hogy a mér­nökök jobban értenek hozzá. A gyakorlat azonban mást mutat. A gyalogjárda esős időben járhatat­lan. Feltétlen szükséges a kocsiút és a gyalogjárda közötti vízlevezető árok betoncsővel való ellátása. Mindössze 2 méterre lenne szük­ség. Nagyon kérem a Néplapot: le­gyen segítségemre, hogy az illeté­kesek lássák be végre, nem helye­sen oldották meg az átjáró építését és ez nem maradhat így.” Égy harmadik levél a 4. számú főútvonal József Attila-űti szaka­szával foglalkozik. Ezt a levelet 15 gépkocsivezető írta alá. El­mondják: ennek az útszakasznak a rossz állapota milyen nagymér­tékben rongálja a gépkocsikat. Az­tán a következőket írják: „Gondolt-e már arra a városi ta­nács és az Útfenntartó Vállalat, hogy ezen az állapoton jó lenne egyszer segíteni? Eddig nem vet­tük észre, hogy gondolt volna rá. A gödrök és az alattomos mélyedé­sek egyre szaporodnak, a meglévők pedig bővülnek. Mi ugyan bírála­tot gyakorolunk, de egyben segí­teni is szeretnénk. Szerintünk a József Attila-úti szakasz azért van olyan rossz állapotban, mert az említetet úton tavasztól késő őszig állandóan „foltoznak” a vállalat munkásai. Igen, a baj elsősorban itt keresendő. Kijavítanak egy sza­kaszt, de mire a végére érnek, az első része már újra rossz. Javasol­juk, hogy a 4. sz. út József Attila- úti szakaszát teljesen kövezzék kt, egy vízlevezető árokrendszer kivé­telével. Ugyanis az út itt azért rom­lik olyan gyorsan, mert egyrészt a lovaskocsik állandóan felhordják a sarat és ez nedves állapotban tartja az úttestet, másrészt pedig a víz nem tud lefolyni. Egy sekély mély­ségű árok elegendő lenne, hogy a felgyülemlett vizet felfogja és meg­mentse az utat annak rombolóhatá­sától:’ A három levelet azért fogtuk egy csokorba, hogy felhívjuk a városi tanács figyelmét: behatób­ban foglalkozzon a város útjainak és járdáinak kérdésével. Ernevo- natkozólag várjuk a városi tanács válaszát. Már megérkeztek a kereskedelem raktáraiba a tavaszi mezőgazdasági kisgépek és kéziszerszámok A mezőgazdasági kisgépek gyár­tása vontatottan indult az év ele­jén és így az értékesítést is később kezdték meg. Ezért a 4/a. és 5/a. típusú lóvontatású ekékből még kevés került forgalomba, viszont a második negyedévben már kielé­gítő lesz az ellátás. — A tizenkétsoros vetőgépet — amit a dolgozó parasztság igen kedvel — már árusítják, ezekből március folyamán 1400 kerül az üzletekbe. A háromkéses Ideál és a négy­késes Plantage lókapákból jóval több készült, mint az elmúlt év­ben. Bőven fedezi a szükségletet a rögtörő és vetési boronákból gyár­tott mennyiség is. Űj kisgép lesz az Arbor nevű magasnyomású per­metezőgép, amit gyümölcsfák per­metezésére is kiválóan lehet majd használni. Ezeket a második ne­gyedévben kezdik árúsítani. Mire a nagy tavaszi munkák megkezdődnek, az üzletekben lesz a legtöbb mezőgazdasági kéziszer­szám is. így például kapából 225 ezer készült. 300.000 ásó is van raktáron. A keresletnek megfele­lően nagy tétel gereblye, kasza és hozzájuk tartozó szerszám készült. Villából azonban még kevés van, sokkal többre lenne szükség. A mezőgazdasági kisgépekből és kéziszerszámokból lényegesen több készült, mint tavaly, de még ennél is többre lenne szükség. A még hiányzó mennyiséget az ipar ígé­rete szerint az év második felében elkészítik. (MTI.) Orosz zenei est vasárnap dáiután az egyetemen A Magyar-Szovjet Társaság me­gyei szervezetének pedagógiai szak­osztálya és a szolnoki állami Varga Katalin általános leánygimnázium a magyar-szovjet barátság hónapjá­nak keretében március 20-án, va­sárnap délután 5 órai kezdettel orosz zenei estet rendez a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetem dísztermében. A műsoron Glinka, Musszorg- szkij, Borodin, Rimszkíj-Korszakov és Hacsaturján művek szerepelnek. A nagy érdeklődésre számot tartó estre a jegyeket a Varga Katalin leánygimnáziumban lehet besze­rezni. A belépődíj egységesen 2.— forint. Dr. Jankó Péter, a legfelsőbb bíróság másodelnöke tart előadást szombaton a jogász-ankéton A Magyar Jogász Szövetség Szol- nokmegyel Csoportja és a Haza­fias Népfront megyei bizottsága március I9-én, szombaton délelőtt 10 óraj kezdettel jogász-ankétot rendez a megyei tanács házának nagytermében. Az ankéton dr. Jankó Péter, a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának másodelnöke tart elő­adást. Az ankét a jogászok felada­tait és kötelességeit vitatja meg a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatosan. A megye jogászainak körében nagy érdeklődéssel várják az an- kétot: A 84 éves Vincze Mári néni takaros, tiszta szobáját zsúfolt­ságig megtöltik a jászapáti gimnázium fiataljai. Ismerkednek, a régmúlt időkről be­szélgetnek. Mári néni szívesen beszél a fia­talságáról. 13 éves ko­rában már bálba járt és vidáman ropta a „lassú”-t, meg a „fris­set”, a csárdás két változatát. — Mulatság volt minden vasárnap — emlékszik vissza Mári néni. — Husvéttól Mindenszentekig a kocsmában, Minden­szentektől husvétig a dudás, meg a tambu- rás házaknál. — Aztán meddig tartott az ilyen tam- burás mulatság? — Két részből állt, kedveseim. Délután az első fele, este 7-től 12- ig a másik. Mikor az első résznek vége lett, hazamentünk vacso­rázni. Utána vissza, csak úgy, kíséret nél­kül. Mert mindig a le­gények fizettek ér­tünk, éjfélkor aztán ők kísértek hazat — És meddig maradt a legény a kiskapu­ban? — Nem sokáig. Nem volt ám még abban az időben olyan nagy ba­rátság a fiúk meg a lányok között. Ha az utcán legényt láttunk, lesütöttük a szemün­ket, meg kikerültük. Ezt követelte a leány­becsület. — Hát akkor ho­gyan hívta el a legény a leányt a bálba? — Arra való volt a cigány. Elküldték őket a lányokért. Azok már tudták, hogy ki, kinek a szeretője. Meg aztán bekiabálták a legé­nyek azt a lányt, aki tetszett neki. — Bekiabálták? — Ez a kocsmában történi. A legények odabent mulattak, a lányok meg az ablak alatt lesték, meg arra sétáltak. A legények intettek nekik: „Gyere táncolni.” — Ez volt a felké­rés? — Arra nem volt szükség. Minden lány­nak megvolt a párja. Ha valaki legény más-> sál akart táncolni, ak­kor egymás között cse­rélték a táncosnőjü­ket. — Mit csináltak a táncszünetben? — A lányok leültek, a körberakott székek­re, a legények meg iszogattak. No, voltak ám huncut legények is. Amelyik lányra ha­ragudtak, behivatták a cigánnyal a terembe, aztán lelocsolták egy liter borral, így küld­ték vissza. Némelyik lányt meg kimuzsikál- tatták. Behívatták a kocsmába, aztán elhú- zatták neki a Rákóczi indulót. — Volt-e petrezse­lyemárulás? — Nem, mert csak olyan lányok voltak ott, akiket behívott a szeretőjük. Azokért meg minden táncszü netben visszajöttek a legények. Hát ilyen érdekes dolgokat mesélt Vincze Mári néni 70 évvel ez- előttről, amikor ö még csitri lány volt. BORZAK LAJOS Jászapáti LAPZÁRTAKOR JELENTIK: A cibakházi Vörös Csillag tsz befejezte a tavaszi búza vetését A cibakházi Vörös Csillag tsz tagjai évek óta jó eredménnyel termesztik a tavaszi búzát. Az idén is elhatározták, hogy termelnek eb­ből a kenyérgabonaféléből. — A tavaszi búza, ha most, ezekben a napokban földbe kerül, akkor még bő termést ád, mert megvan a te- nyészideje. A tsz-tagok szerdán reggel kezdték el a munkát és csü­törtökre a tavaszi búza vetését be­fejezték. Utána nyomban sor ke­rült a többi koratavaszi növény­féleségekre. A Vörös Csillag tsz tagjainak példáján felbuzdulva csütörtökön délelőtt a község legtöbb gazdál­kodója szintén munkához látott. — Veti a tavaszi búzát, a borsót és a tavaszi árpát, K. Szabó Lajos, tanácselnökh. r A szolnoki Űi Élet tsz tágját tegnap délután szintén munkához láttak A szolnoki Uj Élet tsz tagjai tegnap délután megkezdték a ta­vaszi búza vetését. A város hatá­rában már mindenütt lehet dol­gozni, simítózni, a magágyat készí­teni. A tsz-tagok példáját érdemes követni a bő termés elérése érde­kében, D\S1 -1 ítf Legyen tevékenyebb a vezetőség 1954 tavaszán léptem a DISZ szervezetbe, s egyidejűleg tsz- tágnak is jelentkeztem. Azóta módomban állt megismerni a DISZ munkáját. A bírálat na­gyon is ráfér a vezetőségére. — Vegyünk egy példát. Vezetősé­günknek tizenkét tagja van, Ha a titkár vezetőségi ülést hív össze, mindenkinek küld meghí­vót. Mikor eljön a megbeszélés kezdete, s csak négyen-öten jö­vünk össze, akkor Simon Mária DISZ-titkár nem foglalkozik ve­lünk, pedig öt emberrel is meg kellene tartani a vezetőségi ülést. Súlyosabb hiba, hogy taggyű­léseinket nem tartjuk meg rend­A tanulók is helyeslik a KV határozatát A kunszentmártoni állami álta­lános gimnázium DISZ tagjai gyű­léseken beszélték meg a Központi Vezetőség márciusi határzatát. Tel­jes egészében elfogadták és he­lyesnek tartják azt. A határozatból azt a következte­tést vonták le, hogy a tanu'mányi színvonal emelésével, a fegyelem megszilárdításával, a nyári szünet­ben a mezőgazdasági munkák se­gítésével, a falusi DISZ szerveze­tek patronál ásóval kell bizonyíta­niuk párt iránti hűségüket. DÓBA KAROLY DISZ sajtófelelős. szeresein, s így az új tagok fel­vétele is akadozik. Valamelyik nap azt mondja nekem a DISZ- titkár: „Add már át az újonnan beszervezett fiataloknak a tag­sági könyvet.“ Tudvalevő, hogy ezt DISZ gyűlésen kellene meg­tenni. Fiataljaink a múlt gazdasági évben szép eredményeket értek el a termelőmunkában. Most, a tavasz kezdetén is erre töreksze­nek. A DISZ vezetőség a szerve­zeti élet megélónikítésével is nö­velje lelkesedésüket, akaratere­jüket. Erdős József, Tünkévé, Harcos tsz. Mi is versenyzünk A karcagi gépállomás DISZ-fia- taljai örömmel értesültek az ifjú traktorosok és traktorosbrigádok országos versenyéről. Négy ifjúsági brigád csatlakozott ehhez a mozga­lomhoz. Vállalták, hogy minőségi munkát végeznek, s a tavaszi vetés mielőbbi teljesítéséért mindent megtesznek. Üzemanyagnormáikat átlag 10 százalékkal csökkentik, s alkatrészfelhasználásukat a lehető legkisebbre szorítják. A DISZ-szervezet azzal segíti a feladatok valóraváltását, hogy min­den héten értékeli a fiatalok ver­senyét, s az elmaradóknak munka­módszerátadással nyújt támogatást. M. TÓTH ENDRE DISZ-titkár ASSZONYOKRÓL FEHÉR IMRÉNÉ, a karcagi Táncsics tsz pro­pagandistája példamutatóan végzi pártmegbízatá­sát. Kongresszusi középfokú szemináriumot vezet. Huszonhat hallgatója van, s azok közül huszonegy­huszonkettő rendszeresen résztvesz a foglalkozáso­kon. Fehér elvtársnőnek többéves tapasztalata van a propaganda munkában. Egyetlen szemináriumon sem mulasztja el a jegyzetek ellenőrzését. Ebből következtet arra, hogy ki, hogyan készült fel, a lényeges kérdéseket ra­gadta-e ki. Tanácsaival segítséget ad a jegyzetelés­hez. Megkönnyíti ezáltal a hallgatók tanulását. Szemléltető eszközként gyakran használja a táblát. így adtak számot legutóbbi foglalkozásuk során termelőszövetkezetük önköltségcsök­kentési lehetőségeiről. A múlt év őszén a tiszaszentimrei MNDSZ szervezet nem élt szervezeti életet. Ké­sőbb — a jótanácsok meghallgatásával — szaktanfolyamot indí­tott meg. A szabás­varrás mesterségét ta­nulták itt. A tanfo­lyamon mintegy negy­venöt asszony vett részt. Többségükben az MNDSZ szerveze­ten kívül állottak, s itt értesültek először annak célkitűzéseiről, nemes feladatairól. A nemzetközi nőnap előkészítéséből már ők is tevékenyen kivet­ték részüket, s kérték felvételüket az MNDSZ-be. Eredmé­nyes munkájáért di­cséret illeti özv. So­mogyi Jánosnét, az alapszervezet titkárát. A tanfolyam záróün­nepélyén mindannyiuk közös gondolatát fe­jezte ki a beszámoló: „Ne búcsúzzunk most el. Maradjon minden­ki velünk. dolgoz­zunk, a békéért foly­tatott harcban mene­teljünk együtt.” FONTOS TUDNIVALÓK Kik kapnak beadási szociális kedvezményt? A Szolnokmegyei Néplap szer­kesztőségéhez és a Megyei Begyűj­tési Hivatalihoz is naponta több levél érkezik, melynek írói sérel­mezik, hogy nem kapták meg a beadásnál a szociális kedvezményt. Ezzel kapcsolatban tájékoztatásul a következőket közöljük: Az 1953. évi 27. számú törvény- erejű rendelet lehetővé teszi, hogy azok a termelők, akik koruknál, vagy munkaképtelenségüknél fog­va arra rászorulnak és szociális helyzetük ezt indokolttá teszi, csökkkentett beadási kötelezettsé­get teljesítsenek, Az elmúlt évben államunknak ezt a segítségét igen sokan félre­értelmezték. Nemcsak a termelők, hanem még az államigazgatás egyes szervei is. így előfordult, hogy olyan termelők is megkapták a csökkentést, akik erre nem voltak rászorulva. A rendeletben előírt korhatárt el érték ugyan, de háztartásukban önálló keresettel rendelkező gyer­mekeik voltak, vagy földjüket nem művelték, hanem bérbeadták. A szociális kedvezmény indoko­latlan megadása gyengítette a be­adási fegyelmet, s azt az alapot, amelyből a dolgozó nép állandó és fokozott ellátását kell biztosí­tani. Sok vagon gabona, hús és más élelmiszer esett ki az állami készletből a rendelet helytelen ér­telmezése, illetve végrehajtása miatt. Egyes termelők jogtalan kedvezményhez, előnyhöz jutottak, s ez az eljárás sértette a falu dol­gozóinak igazságérzetét. Éppen ezért a jelen gazdaság évben a begyűjtési miniszter 1/1955. számú rendeletével az 1953. évi 27. számú törvényerejű ren­delet idevonatkozó részének alkal­mazását világosan, félreérthetet­lenül szabályozza. Meg kell mon­dani, hogy az állam a szociális kedvezményt csak azok részére ad­hatja meg, akiknek vagyoni, csa­ládi és szociális körülményei ezt indokolttá teszik. Nem adható meg a csökkentés például Gulyás Sán- dorné abádszalóki termelőnek, aki lányával és vejével egy házban la­kik. Vígh Sándomé tiszaszentim- rei 5 holdas termelő vejével. Kakó Lajosné tiszaburai gazdálkodó fiá­val lakik együtt. Természetesen a közös háztartásban élő ter­melők föld utáni jövedelme is közös és megélhetésük akadálytalanul biztosítva van. A jogtalanul megadott kedvez­mény államunk alapjait gyengí­tené. Ezért a rendelet a dolgozó parasztság széles tömegeinek igaz­ságérzetén alapulva határozottan kimondja, hogy a termény és hús­beadási kötelezettség 3 kh.-ra eső mennyiségének elengedésére jogo­sultak a 65. életévüket betöltött férfiak, illetőleg 60. életévüket be­töltött nők, továbbá a munkakép­telen, vagy az első tényleges ka­tonai szolgálatot teljesítő beadásra kötelezett termelők. Feltéve min­den esetben, hogy a beadásra kö­telezett termelőnek nincs munka­képes, Illetve önálló keresettel ren­delkező, eltartásra kötelezhető csa­ládtagja, A felsorolt feltételek esetében is figyelemmel kell lenni a termelő családi és szociális helyzetére. Nem lehet az elengedés kedvezményé­ben részesíteni az olyan termelőt, aki maga, vagy akinek, munkaképes családtagja munkaviszonyban áll. — aki bármilyen címen rendszeres pénzbeni, vagy természetbeni jut­tatásra jogosult, kivéve a nyugdí­jat, kegydíjat, rokkantsági és bal­eseti járulékot, — aki földjét rész­ben haszonbárbeadás útján hasz­nosítja, aki földet vesz bérbe, vagy aki ipari, kereskedelmi tevékeny­séget folytat. Munka-képtelennek kell tekinteni azt a dolgozót, aki egészségi álla­pota miatt előreláthatóan egy éven át mezőgazdasági munkát nem vé­gezhet. Ezt a körülményt fekvő be­tegeknél a körzeti orvossal, egyéb betegeknél pedig az erre a célra alakult orvosi bizottság 6 hónap­nál nem régibb keletű igazolvá­nyával kell igazolni. A termény és húsbeadási kötele­zettség elengedése egy naptári évre szól. A kedvezmény iránti kérelmet minden év február 10-ig kell a községi begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Községi tanácsaink és begyűjtési megbizottaink fő feladata, hogy a szociális kedvezmény megadásának feltételeit ismertessék a termelők­kel. A kedvezmény megadásánál a legkörültekintőbben járjanak el, alaposan mérlegeljék a termelők szociális heyzetét, családi körül­ményeit, Lévaj Zsigmond Megyei Begyűjtési Hwafelj

Next

/
Oldalképek
Tartalom