Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-17 / 64. szám
1955 március ÍT. SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP Jelentés a szolnoki lakásfrontról MIRŐL ESETT SZÓ a (Szolnőkme(pjei Qléplap iiacppéoi ankéten n ? í A Szolnotomegyed Néplap szerkesztősége a közelmúlt napokban sajtóankétot tartott Nagyrévein. — Sokmindenről esett szó. így többek között arról, hogy érdemes-e tavaszi búzát vetni? Akadt olyan gazdálkodó, aki azt vallotta, késő van mar a vetésre, meg hogy a tavaszi búza termése igen alacsony hozamú. Nézzük meg, mi a véleménye ezzel kapcsolatban Szabó Gyula elvtársinak, a cibakházi Vörös Csillag tsz ag- ronómusának. (Tudvalévő, hogy a szövetkezet és a nagyi-évi gazdálkodók hasonló talajadottságolklkal rendelkeznek.) 2 „Az, hogy későn nyílt a tavasz, n«m befolyásolja a tavaszi búza terméseredményét — mondja Szabó elvtárs. — Érdemes vetni, többéves tapasztalatunk bizonyítja ezt. Tavaly például — a mostoha időjárás következtében későn kelt őszi búzánk 4 és fél mázsás átlag-termést hozott. Ugyanakkor a tavaszi búzából holdanként 7 mázsa 80 kilót (tehát az őszinek majdnem a dupláját) takarítottunk be. Tavalyelőtt, még szebb eredményt értünk el. Tavaszi búzánk holdanként 1'5 mázsa 70 kilót hozott. A szolnoki mezőgazdasági kiállításon első díjat kaptunk érte. Érdemes tehát tavaszi búzát vetni, csak jól kell megválasztani az előveteményt. — Legjobb az ősszel méJyenszámtott cukorrépaföld, vagy a szintén őszszel szántott, trágyázott kukoricaföld. Műtrágya használatával megrövidíthetjük a növény tenyész- ídejét, Szövetkezetünk terven felül A NÉPLAP ELINTÉZTE A szerkesztőség intézkedésére megkaptam a 4 hízó beadása után járó árkülönbözetet, 560,— forintot. Segítségükért ezúton mondok köszönetét. Timárl Istvánné Kunmadaras. * Tari István panaszát jogosnak találtuk. Valóban vett 1954. tavaszán egy pár gumicsizmát a kőtelki föídmüvesszövetkezet- től. Az áru hibás volt. — Kártalanításáról gondoskodtunk. tökös Miklós íg. elnökh. MÉSZÖV, Szolnok. * özv. Komár Istvánné megírta szerkesztőségünknek, hogy a jászberényi 62/3. sz. építőipari vállalat szolnoki kirendeltsége nem fizette ki négy dolgozójának szállás- költségét. 2 hónapon át hiába várta 750 forintját. Intézkedésünkre a vállalat főépítésvezetője. Berényi János ezt írta: Nagy János szolnoki építésvezetőnket utasítottuk, hogy Komámé követelését — 750 forintot fizesse ki. * Földügyemet a szerkesztőség közbenjárására a járási tanács mezőgazdasági osztálya elintézte. Segítségükért ezúton mondok köszönetét. özv. Pató Lajosné Törökszentmiklós. — A TISZASZENTIMREI állami gazdaság kulturcsoportja és ifjúsági otthona bemutatta a „Szabadszél" című operettet. Az operettnek igen nagy sikere van. 15 hold tavaszi búzát vet. Javaslom a nagyrévi gazdálkodóknak, kövessék példánkat, ezt követeli az ország és az egyéni érdekük is.“ 3 Oláh László gazdálkodó azit vetette fel, hogy nem érdemes pálinkát főzni. Mi az igazság ezzel kapcsolatiban? Vegyünk egy példát, öt mázsa szállításra ruem alkalmas, de nem rothadt, hanem közepes minőségű szilva pálinkává főzése esetén a költség így alakul: A szilva ára mázsánként 100—120 forint, összesen 600 forint. Ebből körülbelül 20 liter 50 forintot számítanak fel tüzelőanyagra. Hozzájön még ehhez 120 forint főzési díj és a természetben fizetett állami adó. A pénzbeli ráfordítás tehát összesen 780 forint. (Ebben az összegben a szilva értéke is benne van.) Ezért kap a termelő 20 liter jóminöségű szilvapálinkát. Literenként 39 forintba kerül ez neki. Az ilyen pálinka forgalmi ár-’ 70—80 forint literenként. Érdemes tehát pálinkát főzetni. Sokkal előnyösebb most, mint a régi rendszerben. Akkor ugyanis a szeszfőzdének kellett fizetni az egész pá'I irk amen ny isé.g 14 százalékát. A tüzelőanyagot akkor is a termelő adta. Ezen felül az államnak olyan összegű adót kellett fizetni (hektoliterfokonként 2—3 pengőt), amely az össztermelési költséget teljesen a termelői forgalmi árra emelte fel. 4 Fálíalvi Lajos elmondta az ankéten, hogy gyümölcsbeadásukat szeretnék szőlőben teljesíteni, de erre nincs mód, mert szőlőt a közA KIOSZ nőiszafoó szakosztálya a napokban tartotta ta/vaiszi divatbemutatóját Budapesten. — A nagy érdeklődéssel várt bemutatón több mint 100 modell szerepelt. A tavalyihoz képest lényegesen nem változott a divat, de volt néhány újítás és újdonság. — A kabátok egyenes vonalúak, nem lefelé szű- külőek, bár így is azt a hatást keltik, miután a felsőrész, illetve az ujj japán, ragián, de legtöbb esetben ejtett vállú. A köpenyek gombolás nélküliek, míg a kabátok, majdnem kivétel nélkül dupla gombolással záródnak. A gallérok szélesek — sállal — vagy férfiruha kihajtóra hasonlítanak. A klasszikus vonalú kosztümök rövidek, ezekhez csak szűk szoknyát viselnek. A szoknya hossza a földtől számítva 35—38 cm hosszú. Kulikosztümöt, illetve kabátot mutattak be legtöbbet, elől gombos, nagy gallérokkal. Ezekhez sokszor rakottszoknyát viseltek. A tavaszi és nyári szűk ruhák mellett, nagyon sok a bő húzott, rakott és sugárszerűen plissérozott. Nagyon favorizálják újabban az ejtett derekat, ez azt jelenti, hogy deréktól 15 centinél kezdődik a ségben nem vesznek át, csak másfajta gyümölcsöt. Többen kifogásolták a gyümölcsátvevő munkáját. Elmondták, hogy elsőosztályú áruként soha nem vette át a terményeiket. Ugyanakkor, ha más községibe átvitték árujukat, még prémiumot is kaptak, pedig a hosszú út alatt törődött a gyümölcs. Az illetékes szerveknek fel kell figyelni ezekre a jelenségekre. Sckan voltak ezen az ankéten. Zsúfolásig megtöltötték a népkör helyiségét. Egyesek éppen ezzel a példával illusztrálták, menyire kellene egy kulturház, ahol különböző összejöveteleket meg lehetne tartani. Egyöntetűen véleményt nyilvánítottak a megjelentek azzal kapcsolatban, hogy készek társadalmi munkával, azonkívül mintegy 50—60 ezer forint értékű téglával, faanyaggal hozzájárulni az új kul- túrház építéséhez. Addig is, míg megvalósul vágyuk, szeretnék, ha az egyik fontos kulturális góc, a mozi jobban működne. A jelenlegi helyzet ugyanis az, hogy ha van hang, akkor a kép nem megfelelő. A MOKÉP a sok ígérgetés után rendet teremthetne a moziban. 5 Igen fontos kérdések vetődtek még fel az ankéton. Az ott elhangzottakkal kapcsolatban a begyűjtésről, az állattenyésztésről, a törzskönyvezésről, a szociális kedvezmények ismertetéséről, a rézgálic- cal kapcsolatos problémákról, a sportolóknak a bajnoki mérkőzésekre való utazási lehetőségeiről és egyebekről lapunk következő számaiban cikket írunk. Ezért kérjük az ankét résztvevőit, kísérjék figyelemmel híradásainkat. szoknya, ami legtöbbször rakott vagy húzott. Szűk ruha is lehet ejtett derekú, de abban az esetben, az összedolgozott résznél, egy 4 cm széles sréh pánt van rátéve, ami oldalt vagy elől csattal zár. Ez a vonal az 1924—25-ös divatra emlékeztet, de most még a derék feszes, az 1924-es divat teljesen egyenes volt, mint egy mai kuligán. — Nehezen elképzelhető ugyan, hogy a mai nők belemennek abba, hogy karcsú derekukat ne mutogassák. Ami a színeket illeti, minden divat, ami általában tavasszal divat szokott lenni. Legtöbb a sötétkék, sok fehérrel a középkéktól a világoskékig, a drap, szürke, sárga és a piros. Az anyagok között nagyon sok szép háziszőttest láttunk, spiccelt- szerű bolyhos feldolgozásban, sok düftint kulira, síma kék szövetet főleg kosztümre és fiúkabátcknak. Ezekhez rendszerint olyan kalapot viseltek, hogy a sál és a kalap egy anyagból készült. A ruhaanyagok közül kiemelkedő a sok háziszőttes, tropikál és gyap- júzsorzsett. A sikerrel végződő tavaszi bemutatót, nagy tapssal hálálta a főkép szakmai közönség. Csaknem két hónap telt el pártunk megyebizottságának azon határozata óta, hogy Szolnokon azokat az irodákat, amelyek a múltban lakásul szolgáltak, vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. Hogyan áll jelenleg a helyzet e párthatározat végrehajtásában ? Februárban kilenc olyan lakást adtak át a dolgozóknak, amelyek eddig irodák voltak. Ebben a hónapban előreláthatólag újabb 10—12 lakás válik beköltözhetővé. Ebből hat olyan, amelyet a vállalatok adtak ót és már folyik az átalakításuk. A másik hat pedig kihasználatlan helyiségekből lett igénybevéve. Például a Kolozsvári utca 21 szám alatt a városi tanács olyan szoba-konyhás lakást talált, amelyet eddig tüzelő tárolásra használtak. A Szabadság-tér 2. számú házban, egy nagyméretű szobában, felesleges bútorokat raktároztak, most egy egy szoba-konyhás lakást alakítanak belőle. Ha azt vesszük, hogy a januári párthatározat értelmében ebben az évben a vállalatok és intézmények irodahelyiségéből 50 lakást kell a dolgozók rendelkezésére bocsájta- ni, akkor az első három hónap tényei igen soványak. Mindössze 15 lakás az eredmény; Ennek oka az, hogy egyes intézmények és vállalatok vezetői még mindig csak az elvi helyeslésnél tartanak. Átadjuk helyiségeinket A szolnoki Fényképész Szövetkezet vezetősége olvasta a Néplap február 16-d számában megjelent „Törődjék többet a lakáskérdéssel“ című cikket. Erre az alábbiakban adjuk meg a választ: A szövetkezet megalakulása óta rendelkezik mindkét műteremmel. Ügy az I-es, mint a II-es számú helyiségben általában 30—40 felvétel van naponta. Tekintettel arra, hogy egyes felvételek félóráig is eltartanak, — azok a dolgozók, akik ezt nem tudják megvárni, átmennek a másik helyiségbe. Bővebben nem szándékozunk foglalkozni ezzel a kérdéssel. Ha azonban az illetékes felettes szerveink az átadást jónak látják, mi alávetjük magunkat döntésüknek. Lomb Gábor: A mezőgazdaság villamosítása. A mezőgazdaság valamennyi termelési ágának villamos berendezéseit, gépeit ismerteti. Leírja a gépek és berendezések üzemeltetését és előnyeit a tüzelőanyaggal hajtott erőgépekkel szemben. Hazánk mezőgazdaságának villamosításában elsősorban az öntözés és az állattenyésztés villamosítása döntő fontosságú. A könyv ezekkel a kérdésekkel részletesen foglalkozik. A gépállomások, állami gazdasáHallgat a Tatarozó Vállalat, — amelynek pedig két egyszoba* lconyhás lakást kellene átadnia; Semmi hír arról, hogy mikor szándékozik elköltözni a városból és átadni jelenlegi irodahelyiségét a Szolnoki Kiskereskedelmi Vállalat. De beszélhetünk a megyei tanácsról is, amely még a múlt hónapban Ígéretet tett, hogy épületébe befogadja a Megyei Vöröskeresztet. A Vöröskereszt még ma is a régi helyén van. Az 50 lakás felszabadításának ügye nagy feladat, s nem megy magától. A társadalmi bizottság kötelessége, hogy állandóan napirenden tartsa és a vállalatok intézmények vezetőitől követelje ígéreteik vaióraváltását. A lakások felszabadítása nem az egyetlen mód a lakásprobléma enyhítésére. A városban jelenleg a piactéren folyik nagyobbarányú építkezés, de sajnos azt kell tapasztalni, hogy építői nem tartják be a határidőket. Az építkezésen olyan lemaradás mutatkozik, amely veszélyezteti a negyvenhárom lakás májusra tervezett átadását. A Szolnokmegyei Építő Vállalatnak sokkal jobban szívén kell viselnie a lakásépítkezéseket hiszen mostoha körülmények között lakó többgyermekes családok várják, hogy rendes fedél alá jussanak. lakás céljaira, de... Megjegyezni kívánjuk azonban, hogy ha lakás céljára átadjuk helyiségeinket, — úgy üzemünk dolgozóinak igényeljük azt. Többen vannak lakás nélkül s így legalább egynek a lakásproblémája megoldódna. Kiss Sándor, elnök. Szolnokon több szerv és hivatal megtalálta a módját annak, hogy enyhítse a lakásproblémát. Ez alól a Fényképész Szövetkezet sem lehet kivétel, mivel ezt meg tudja tenni. Atban egyetértünk, hogy szolgálati lakásként igényeljék egyik dolgozójuk részére a helyiségeket. (A szerk.) gok mérnökei, gépészei, agronómu- sai, továbbá a villamosítással foglalkozó szakemberek részére a villamosítással foglalkozó szakemberek részére készült. Kb. 360 lap, kötve 60 forint. Szekeres László: Általános kémia. Az általános és szervetlen kémia alapjait tartalmazó tankönyv. Nagy példaanyagát az agronómia, az állattenyésztés, a mezőgazdasági gépesítés, a kertészet és szőlészet kiterjedt területéről meríti. Kb. 456 lap, kötve 60 forint. A K10SZ divatbemutatója Új mezőgazdasági szakkönyvek FONTOS TUDNIVALÓK a családiházépítkezésről Az országszerte nagy lendülettel folyó családiházépítkezésekkel kapcsolatban megkérdeztük a Város- és Községgazdálkodási Minisztérium Lakásgazdálkodási Főigazgatóságán Hedry Árpád főmérnököt, milyen tapasztalatok vannak? — A falusi és városi dolgozók részére családiházak építéséhez messzemenő segítséget nyújt államunk — mondotta Hedry eivtárs. — Ezt a célt szolgálta a Miniszter tanács határozata, mely jelentős kedvezményeket nyújt az építtetőknek telekjuttatással, típustervek rendelkezésre bocsátásával, az építési anyagok biztosításával, tizenötévi házadó mentességgel, továbbá a vállalatok dolgozói részére az anyagszállításhoz szükséges fuvareszközök kedvezményes áron történő biztosításával. A határozat azt is kimondja, hogy a felépült lakás tulajdonosa a lakás felett szabadon rendelkezik és az semmiféle címen nem vehető igénybe. Az építkezéshez az állam kölcsönt is nyújt, de ez csak a saját anyagi erő kiegészítésére szolgál. Az elmúlt évben a tanácsok több. mint 30.000 családiház építésére adtak engedélyt. — Mik voltak a tapasztalatok a lebonyolítás terén? — Főleg anpak következtében, hogy 1954-ben csak mintegy 15,000 családiház építésével számoltunk és ennél több mint kétszeres igény jelentkezett, nehézségek merültek fel, főleg az építőanyag ellátás terén, ezenibelül különösen a fa- és tetőfedő anyagok biztosításával. — Hogyan csökkentik az anyag- ellátás nehézségeit 1955-ben? A családiházépítkezések zavartalan lebonyolítása érdekében egyrészt gondoskodni kell az építési anyagok tervszerűbb elosztásáról, másrészt — és ez a tanácsok leglényegesebb feladata — az építési hiányosságok pótlása érdekében fel kell tárni a helyi építőanyag felhasználási lehetőségeket és gondoskodni kell az előregyártott épületelemek gyártásáról, valamint azok minél szélesebbkörű alkalmazásáról. Az épületek födéméihez (rnetny- nyezetéhez) ma már vasbetongerendák kaphatók különféle méretekben. Ezek nehezebbek ugyan, mint a fagerendák, de tűzbiztosak, korhadásmentesiek és teheibirók. Vasbetongerendák segítségével, a gerendák között lapjára lefektetett téglával, a téglahézagokban egymástól 25 centiméter távolságra elhelyezett 8—10 mm. vastag gömb- vasszálakkal famentes, tűzbiztos födém készíthető, a téglahézagok híg betonnal való kiöntésével. Forgalomba kerülnek ol^an újabb típusú, köny- nyefcb vasbetongerendák is, melyeket nem az eddig szokásos kb. 1 m-es, hanem 60 cm-es távolságban elhelyezve, 1 db. álló salakbeton- födém idomtesttel is át lehet hidalni. Ez nagymértékben meggyorsítja az építkezést. Lehet vasbetongerendákkal • alsófelső nádpalló-borításos födémet is készíteni. A különbség a fagerendákkal szemben csak annyi, hogy az alsóborítást nem lehet a gerendákra rászögezni, hanem a nádpallókat felülről kell a vasbetongerendákhoz hozzádrótozni. Ha a nádpallók alatt a vasbetongerendákkal párhuzamosan egy vas (drót)- szálat helyezünk el és azt húzat- juk oda drótozással a gerendákhoz, a felerősítést még szilárdabbá tehetjük. Nem feltétlenül szükséges a vas- betongerendák végét a falakon koszorúgerendába bsbetonozn-j. Még vályog, vagy vertfalon is elhelyezhetők a vasbetongerendák, legfeljebb a felfökvések a-latt kell a falakon egy-két ser téglát elhelyezni. De nemcsak a födémek, hanem a tetőszerkezet (fedélszék) is elkészíthető úgy, hogy ahhoz a lécezésen kívül más faanyagot nem kell felhasználni. Forgalomba kerülnek olyan vasbeton tetőszerkezeti elemek és előregyártott salakbeton fedélszék elemek, melyekből faanyag nálkül tűzbiztos tetőt lehet készíteni. — Az elmondottakon kívül vannak egyéb előnyei is az előregyártott elemeknek? A tűzbiztonságot szeretném elsősorban kihangsúlyozni, aminek falusi viszonylatban igen nagy jelentősége van. Ezenkívül igen nagy előnyük ezeknek a szerkezeteknek, hogy könnyebben szerezhetők be és a salakbeton elemek lényegesen olcsóbbak is, mint a fából készültek. Az építeni szándékozók a legközelebbi TÜZÉP telepeiken tájékoztatást kaphatnak az előregyártott építési szerkezetekről, anyagokról és módszereikről. — Milyen egyéb intézkedések történtek az építkezések könnyítésére? — Kész ajtók, ablakok ízléses kiviteliben, jó minőségű anyagból jutányosán beszerezhetők. Ezenkívül a lakóházaikhoz szükséges vasalások, felszerelések, berendezési tárgyak (kályha-, mosdó-, fürdőszoba-berendezések stb.) kerülnek forgalomba. Kapható olyan villamos vízszivattyú-berendezés1 (hidrofor) is — kb. 4600 forintos árban — mely megoldja a vidéki lakóház vízellátását, ott, ahol elektromos áramszolgáltatás van. Az ilyen közművesített vidéki ház a városi lakás kényelmét nyújtja. Megkönnyítik az építkezéseket a forgalombaho- zott típustervek is. 22 különféle földszintes egy-két szobás szaba- donálló és ikeriakóház terve már 1954 augusztus óta rendelkezésre áll Ezek száma a közeljövőben 30-ra emelkedik. Az építtető előre pontosan meg tudja állapítani, milyen és mennyi anyag szükséges ahhoz, hogy házát felépíthesse. Előnyt jelent a típusterv az építés-engedélyezési eljárásnál is. mert a beadvány mellé nem szükséges tervet mellékelni, elegendő a típusterv számának megjelölése, »
