Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-16 / 63. szám
1955 március 16. SZOÉNOKMEGYEI NÉPLAt 3 Előre a felszabadulási verseny sikeréért, a megyei pártbizottság jutalomserlegéért! A február havi tervek teljesítésében elért eredményekkel újabb jelentős lépést tettek előre üzemi munkásaink a felszabadulási verseny sikeréhez vezető úton. A versenynek további lendületet ad a most megindult felszabadulási műszak. Az ünnepi műszak s az üzemek között folyó verseny rendszeres értékelése, a legjobb dolgozók népszerűsítése serkenti a tervek teljesítését. A felszabadulási műszak idején fokozottabb gondot fordítsanak az üzemek igazgatói, a termelés szakirányítói a termelékenység emelésére, a munka minőségére, az anyagtakarékosságra és az önköltség csökkentésére. E tényezők döntően hozzájárulnak ahhoz, hogy a végleges értékelés alapján melyik üzem nyeri el a megyei pártbizottság jutalomserlegét. A versenyértékelő bizottság n február havi eredmények alapján a következő sorrendet állapította meg: Nehézipar I A törökszentmiklósi Mező- *• gépgyár. Befejezett termelési tervét 122.3 százalékra teljesítette. A termelékenység terén 109.9 százalékot ért el, 93°/0-ban vette igénybe a munkáslétszámát. A magas öntödei selejt csökkentéséért azonban fokozottabban kell küzde- niök a gépgyáriaknak, mert veszélyezteti első helyük megtartását. ty A jászberényi Aprítógép- “• gyárnak, amely 105.3 százalékos termelékenységet ért el. Elsőnegyedéves exporttervét az üzem március 8-ára befejezte. o A Tiszamenti Vegyiművek. “• Termelési tervét 115.7, termelékenységi tervét 114.6 százalékra teljesítette. Példamutatóan túlszárnyalta exporttervét is. Ilyen eredménnyel első lehetett volna az üzem, de az elmúlt hónapban nem kellően gazdálkodott a béralappal. Erre kell a következő időben nagyobb gondot fordítani. Könnyűipar j A Tisza Cipőgyár február _ *• havi eredményeivel tartja az elismerésreméltó első helyet. Termelési tervét 117.2, termelékenységi tervét 116.6 százalékra teljesítette béralapmegtakarítás nélkül. Exporttervét az üzem túlteljesítette, rj A Tisza Bútorgyár 100.9 szá- " zalékkal tartja a második helyet. A termelékenységi terv teljesítésében 107 százalékot értek el. Élelmiszeripar . A Törökszentmiklósi Ba- *» romfifeldolgozó Vállalat február havi tervének 202.4 százalékos teljesítésével mutat példát. Dicséret illeti az üzem dolgozóit a termelékenység 127.1 százalékra való felemeléséért, az exportterv túlszárnyalásáért. n A Karcagi Rizshántoló Ma- “• lom a béralap s a munkáslétszám helyes felhasználásával érte el 167.9 százalékos tervteljesítését. A termelékenység mutatószáma is igen jó, 165.7 százalék. o A Szolnoki Tejipari Vállalat “■ 123.4 százalékos termelési és termelékenységi tervteljesítéssel érdemelte ki a harmadik helyet. Építő- és építőanyagipar « A Közlekedési Építő Válla*• lat 117 százalékos eredményével. n A Szolnoki Gőzfűrész 106 2 százalékos teljesítménnyel. * Súlyos elmaradás mutatkozik a tervteljesítésben a Szolnokmegyel Építőipari Vállalatnál. A kedvező A szolnoki Petőfi Sándor Iparitanuló Intézet a felszabadulás tizedik évfordulójának tiszteletére kulturversenyt és kiállítást rendezett a szombathelyi, a jászberényi és a debreceni iparitanulóintézetek részvételével. Vasárnap reggel ünnepélyes keretek között nyitották meg a kiállítást, majd kiosztották az intézetek között a díjakat a bemutatott munkákért. Az első díjat — egy ezüst serleget — a szolnoki intézet nyerte. Második a szombathelyi, harmadik a debreceni intézet lett. A kiállításon csak a vasutas iparitanulóintézetek vettek részt. A kiállítást, amely a szakemberek szerint is, elsőrendű a maga nemében, már az első nap több mint ezren keresték fel. Van is mit nézni a kiállításon. Az iparitanulóintézetek tanulói bemutatják itt a lakatos, kovács, villanyszerelő, asztalos munkához szükséges és saját maguk által készített szerszámokat. Ezenkívül miniatűr mozdonyok, Ajax-kalappácsok, emelődaruk, esztergapadok, gyalugépek, kovácstűzhelyek kicsinyített másai is megtalálhatók. Érdekes, hogy mind a szombathelyi, mind a szolnoki iparitanulók elkészítették egy faluvillamosítási munka kicsinyített mását is. A látogató nehezein tud megválni a szinte remekbe készített kiállítási tárgyaktól és azzal az érzéssel távozik, hogy nem pazarolta hiába az időt, amit a kiállításon töltött. Ugyancsak vasárnap, a kiállítás időjárás most már lehetővé teszi, hogy a vállalathoz tartozó munkahelyeken pótolják az eddigi mulasztásokat. Szervezzék meg a fel- szabadulási műszakot, tegyék élővé a versenyt, amely lendítő je a terv teljesítésének. A Szolnoki Papírgyárban és a Mezőtúri Pamutszövőben is erőfeszítéseket kell tenni az elmaradás felszámolásáért. A verseny szélesítésével, a felszabadulási műszak lendületével mindkét üzemben elérhetik, hogy a legjobbak közé kerüljenek. Az agitációs politikai felvilágosító munka fokozásával biztosítsák minden üzemben a dolgozók bekapcsolódását a versenybe. A fel- szabadulási műszak alatt is segítsék az újítómozgalom szélesedését, a munkamódszerátadást. A műszaki vezetők teremtsék meg ehhez á szükséges feltételeket, adjanak segítséget a versenylendület fokozásához. megnyitása után került sor a kul- turverseny lebonyolítására. Ezen a jászberényi iparitanulóintézet is résztvett. A kulturverseny bemutatójára zsúfolásig megtett a Petőfi Kultúrotthon. A műsort a jászberényi intézet tánccsoportja kezdte meg „Jászsági lakodalmas” című táncával. A jászberényi tánccsoport nemcsak táncéval aratott sikert, hanem azért is dicséretet érdemel, hogy komolyan ügyelt a ruházkodás terén is a jászsági jelleg megőrzésére. A ruhákat a jászsági községekből kérték kölcsön. A szolnokiak „Drágszéli táncára is sikeres volt, a debreceniek „Hajdúsági la- kodalmasv-a is nagy tapsot kapott. Nycilcvantagú énekkaruk és színjátszócsoportjuk a verseny legjobb teljesítményét nyújtotta. — Szépen szerepelt Tóth Mária II. éves szolnoki iparitanuló is zongorajátékával. Végeredményben a kulturversenyben az első helyet a debreceniek a másodikat a szolnokiak, a harmadikat a jászberényiek hódították el. A kiállítás és á kulturverseny megrendezéséért a szolnoki intézet dicséretet kapott felettes szerveitől. A kiállítás március 20-án zárja kapuit. Addig is délelőtt 10 órától délután 17 óráig mindennap nyitva áll az érdeklődők előtt s tanúbizonyságot tesz az iparitanulók, a jövő szakemberei jó munkájáról, alapos felkészüléséről. Nagy sikere van a vasutas íparitanuiéfntézetek szolnoki kiáliitásának Begyűjtési tervíárgyalás a szászbereki tanácsházán A szászbereki tanácsházát néhány nap óta sokan felkeresik. A világos, kellemesen fűtött irodában az íróasztal mellett kedvesarcú, fiatal leány, Konka Anna begyűjtési előadó ül. Vele szemben ifj. Győré Józsefné 5 és félholdas egyénileg dolgozó parasztasszony. Éppen most kezdték el a beszélgetést. Hivatalos nyelven: a „tervtárgyalás”-t. A begyűjtési előadó előtt a kitöltésre váró kartonlap fekszik. Gyö- rénének a beadási könyve, a vételijegyek és a termelési szerződések vannak a kezében. Mivel a földterületben a múlt év óta nem volt semmi változás, így mindjárt a vetésterület számbavételére kerül a sor. Megtudjuk, hogy két és fél hold a búzavetés, másfél holdon kukoricát, fél holdon napraforgót, 400 négyszögölön cukorrépát, 1100 négyszögölön hereszénát, bükkönyt, 200 négyszögölön takarmányrépát termel. A vetésterületi adatok bemondása során derül ki, hogy a cukorrépa vetésterületét 200 négyszögöllel meg kell toldani, mert a szántóterülethez viszonyítva a szerződött 400 négyszögöl nem éri el a 8 százaíékot. A begyűjtési előadó most megmondja, hogy 848 búzakilogramm az egészévi beadás. Ezt a mennyiséget kell kenyér- és takarmánygabonára felosztani. Eközben Györéné felmutatja az éppen most módosított cukorrépaszerződést. így, a most már 600 négyszögöl cukorrépatermőterület alapján 62 búzakilogrammmal és 3 húskilogrammal csökken a beadási kötelezettség. Ez azt jelenti, hogy is van. Magabiztos mosollyal mondja Györéné: „Úgy adjuk be azt az idén is, mint ahogy már jó néhány éve megszoktuk. Közvetlenül a cséplőgéptől." Az árpabeadás kis gondot okoz Györénének. Az árpa ugyanis kimaradt a vetéstervből. A begyűjtési előadó azonban szíves szóval segítségére van az asszonynak. Megmondja, tetszése szerint búzát, ■— Rövid számvetés után Györéné úgy dönt, hogy felét búzával, felét pedig kukoricával teljesíti. Most a burgonyabeadási kötelezettség megállapítása következik. Ez újabb gondot okoz, hiszen köztudomású, hogy a szászbereki határban nem minden föld alkalmas burgonya termelésére. Emiatt a burgonya helyett napraforgót ad be Györéné. A hízónak való már az ólban van. Augusztusra eléri a 130—140 kilót. „Be is adom még augusztusban, hogy megkapjam a kilónkénti két forint prémiumot. A baromfi beadása nem okoz gondot, hiszen minden esztendőben százig való aprójószágot nevelek” — mondja Györéné s ezzel véget is ér a beszélgetés. A hivatalos beszélgetés befejezését az arcokon is lehet látni. Az addig feszült figyelmet mosoly old- jo fel. A begyűjtési előadó kedvesen mondja: „Győré néni, a községben már 170 gazda csatlakozott a begyűjtési versenyhez, sőt 142 már teljesítette is vállalását. Azi szeretnénk, ha községünk minden termelője úgy teljesítené a beadási kötelezettségét, hogy megelőzzük a zcgyvarékasi versenytársakat.” Györéné már nyúl is a „felajánlási ív”-ért és beírja, hogy egészévi tojás és baromfi beadási kötelezettségét április 4-ig teljesiti. Ahogy a vállalást írja, föléje hajol ozv: Dankó Józsefné 5 holdas dolgozó parasztasszony és odasúgja: — „Tölts ki egyet nekem is, Mariska, Én is behozom akkor, amikor te.” —M— Kifizető a seprőcirok termelése Megyénk parasztsága a seprő- cirok-termelés elől elzárkózik. Ez annak tudható be, hogy nem ismerik eléggé jövedelmezőségét. Kormányzatunk a seprőcirokszakáll árát mázsánként 250 forintról 400 forintra emelte. Ez azt éten ti, hogy egy jó közepes termés esetén 2500. 3000 forintos jövedelmet ad egy és ez, különösen a növendék jószágoknak és a baromfiaknak igen jó takarmány. A leszerződött terület mentesül a húsbeadás alól. másfél hold pedig a termémybeadás alól. A termés kórója fedezi a család f űtőany agszükségtetét. A fentieket figyelembevéve elmondhatjuk, hogy jól számol az a dolgozó paraszt, aki seprő-cirokra hat zsák csöves kukoricával több marad Györéné góréjában. A 358 kg búzabeadási kötelezettség megállapítása egy-kettőre rendben hold föld. A szerződött ciroktermésből csak a szakállt kell átadni. A mag megmarad a termelőnek, s szabadon rendelkezhet vele. Egy hold területen 13--15 mázsa mag is terem termelési szerződést köt. A szerződések kötése megkezdődött a helyi földművesszövetkezetekben és a Magtermeltető Vállalat termelési felelőseinél. Qtaqij. Qézjef bpienqizöqi ktizéppaiaizt belé pelt a Mentit tsz-be Nagy József besenyszögi 14 holdas középparaszt barátai és rokonai már hosszabb idő óta a Benin tsz-bcn dolgoznak. Munkájukat érdeklődéssel figyelte mindig s látta, hogy a tsz-ben megtalálják számításukat. Éppen ezért elhatározta, hogy családjával együtt belép a termelőszövetkekzetbe. Elhatározását tett követte, s ma már családjával együtt a szövetkezetben dolgozik. — A képen Nagy J6- zsef fiával, aki vele együtt szintén tsz-tag lett. KÜLTURÉLETÜNK HÍREI I Csokonai emlékest Szolnokon a költő halálának 150. évfordulója alkalmából Március 21-én, hétfőn este 7 órai kezdettel a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat, a Hazafias Népfront és a Verseghy Könyvtár Csokonai-em- lékestet rendez a költő halálának 150. évfordulója alkalmából a Szigligeti Színházban. A megemlékezést Vargha Balázs, az Irodalomtörténeti Társaság titkára tartja. Az emlékest mű-* sorában közreműködik Török Erzsi Kossuth-días énekművész, Palotai Erzsi előadóművész, A. Chio- vini Márta, az Állami Zeneiskola művésztanára, Veilenczey István színművész, az Állami Szigligeti Színház tagja és a Fűtőház tánc- együttese. Zongorán kísér: András Béla és Nagy Pál. Bokor Miklós Munkácsy-díjas festőművész kiállítása Turkevén Március 13-án, vasárnap délután nyílt meg a Turkevei Múzeum téli időszaki kiállítás-sorozatának zárókiállítása: Bokor Miklós Munkácsy-díjas festőművész grafikus kiállítása, a Műcsarnok rendezésében. A kiállítást Vincze Gergely, a Képzőművészek és Iparművészek Országos Szövetségének kiküldöttje adta át és Simon Sándor VB-tag vette át a város nevében. Külön érdekessége a kiállításnak, hogy a kiállított művek Turkevén készültek, a helyi tájat, turkevei embereket ábrázolják. Az 55 képből álló sorozat első része rajzokból, metszetekből áll, második része vízfestményekből és pasztellraj- zokból. A kiállításért Nemes Mihály, a Táncsics tsz tagja mondott köszönetét. A megnyitón 243 látogatója volt a kiállításnak. A látogatók az első termekben, a rajzsorozatokban, ceruza-arcképekben először örömmel és érdeklődéssel fedezték fel az ismerős arcokat, köztük a város néhány kiváló dolgozóját, vagy az egyes munkahelyek, a helyi élet néhány jellegzetes alakját, sokan sajátmagukat a róluk mintázott rajzon. — Ugyanez, az ismerős vidék élethű képe ragadta meg figyelmüket a színes tájképeknél, városrészleteknél is. De mindezt a művész jellemző ábrázolásában látták viszont, és míg nézegették, egymásnak magyarázták, hogy melyik képen melyik utca van, melyik tsz rizsföldje, hol áll a csonka szélmalom, egymást érték a megjegyzések: „De sokszor láttam ezt!” és utána: „De milyen szép ez!” A művész szeme, mély megfigyelései és alkotó tudása megmutatott nekik valami újat az ismerős tájakban, elgondolkoztatta őket. S amikor hazaindulóban mégegyszer megálltak egy-egy rajz előtt — akár a munkában, gondban megráncosodott parasztember, akár a kocsmában nevetségesen alvó részeg, akár a beteg öreg néni, akár a vidám fiatalság, vagy a ma is eleven „öreg harcos” jólismert arcképe előtt —; megérezték, megértettek valamit az emberábrázolás, a művészet értelméből olyanok is, akik számára a „kép” generációkon keresztül csupán az „első szobát” díszítő olcsó régi nyomatok, vagy a családi fényképekkel megtöltött képkeret volt. Hogyan fogadták az igazi képet, amit itt láttak, a művészi alkotást? „Sokszor volna jó látni ezt!” — „Máskor is tessék ilyen képeket hozni!” — „De jó lenne, ha ezek ittmaradnának!” — ezek voltak a legsűrűbb elköszönő szavak. Ifjúsági irodalmi délutánokat kezdeményezett a Szigligeti Színház A Szigligeti Színház igazgatósága, hogy segítse a pedagógusok munkáját és megszerettesse az irodalmat az ifjúsággal, elhatározta: irfjúsági irodalmi délutánokat rendez. Az első ilyen rendezvényre március 17-én kerül sor a szebb alkotásait, illetve egyes művek részleteit adják elő. A Szigligeti Színház kezdeményezése komoly elismerést érdemel. A tervek szerint a további előadásokon az új magyar és a szovjet irodalom maradandó alkcJózsef Attála-kultúrotthonban. A csütörtök délutáni előadáson a színház művészei a magyar klasz- szikus költők és drámaíróik legtásainak ismertetésére kerül sor. Az előadássorozat nagy mértékben segítheti ifjúságunk irodalmi műveltségének növelését. Egy év óta hiába kérjük Még az elmúlt évben az egyik tanácsülésen szóbakerült, hogy a helyi postahivatalban nincsen asztal, ahol a felek kitölthetnék a feladóvevényeket, vagy akár megírjanak egy levelezőlapot. Akkor ígéretet. kaptunk Veres elvtársnőtől, a postahivatal vezetőjétől, hogy szerez asztalt. A minap, amikor bentjártam a postahivatalban, láttam, hogy egyik dolgozótársam a falon írta a feladóvevényt, a tintásüveg pedig lent volt a földön. Megkérdeztem Veres elvtársnőt, hogy mi van az asztallal. Azt válaszolta, hogy már vagy huszonötször kérte, de mindeddig nem kapták meg. Nem tudom megérteni, hogy miért kell egy kis asztalért annyit könyörögni. Jó lenne, ha a helyi posta felettes szervei utánanéznének a dolognak. PETŐ BÉLÁNK Nagykörű
