Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-16 / 63. szám
----A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG-ÉS A - MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam. 63. szóm * Ara jQ fillér_____________1955. március 16. szerda r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Beszámoló a szolnoki március 15-1 ünnepségekről (2. o.) Kossuth-díjat kapuit Veres Zoltán, a Karcagi Üveggyár főmérnöke (2. o.) A megyei pártbizottság jutalomserlegéért folyó verseny állása (3. o.) Kolltáh edzó nyilatkozata a Légierő vasárnapi szerepléséről (4. o.) ITT AZ IDŐ A VETÉSRE! J dolgozó parasztok legnagyobb örömére tegnap reggel beköszön- tött az első igazi tavaszi nap. A szorgalmas gazdák már hetek óta várták ezt a pillanatot. Most csak az a fántos, hogy senki ne tétlenkedjen egy percet sem. Gyorsasággal napok alatt pótolni lehet az elmúlt hetek időjárás okozta munkakiesését. Ne feledkezzünk meg arról a közmondásról, hogy aki idejében vet, az sokat arat. Igazi, szivet-lelkct gyönyörködtető öröm ilyenkor a földeken dolgozni. De az az igazi boldoság minden parasztember számára, amikor a földje szépen el van művelve, s be van vetve. A termelési bizottságok tagjai és a tanácsok vezetői segítsék a dolgozó parasztok tavaszi munkáját. Ne feledjék, hogy most minden perc drága. Nem szabad tétlenkedni, mert azzal csak ártunk. Néhány községben, ahol a tanács vezetői a naposidő beálltával azonnal munkához láttak, ott ma reggel már megkezdték a vetést. Csütörtökön, pénteken megyénk valamennyi községében vetni lehet a koratavasziakat s elsősorban a tavaszi búzát. Itt az idő! Kezdődjön hát a nagy munka! _______________________________ Ak ik már elvetették a tavaszi búzát A jaszszentandrasi dclgozo parasztok egyrésze már a hét elején munkához látott. Bállá Beláné és még jőnéhányan, hétfőn földbe tették a tavaszi búzát. Vetik az árpát és a zabot is. A hét utolsó felében Jászszentandráson valamennyi dolgozó paraszt megkezdi a koratava- sziak vetését. A tiszakürti dolgozó parasztok az elmúlt napokban munkához láttak. K. Kocsis József gaazdálkodó hétfőn délelőtt megkezdte a tavaszi búza vetést. Másfél holdat vetett s tegnap befejezte ezt a munkát. Ma reggel vetnek A tiszaföldvári párt- bizottság titkára és a tanács elnöke néhány nappal ezelőtt végigjárta a határt, megnézte, hol lehet leghama- rább munkához látni. A község vezetői éppen a legjobbkor tartottak határszemlét, mert kedden reggel megjött a munkára alkalmas tavasz. A tanács mezőgazdasági előadója, Erdei Mihály elvtárs nyomban intézkedett, hogy a falu dolgozó parasztjai haladéktalanul megkezdjék a tavaszi búza vetését. A községben ennek a munkának az elvégzése a legfontosabb. 120 holdat kill vetni. A vetőmagcseré, illetve kölcsönzés még most folyik, de ezt ma estig be akarják fejezni. A mezőgazdasági előadó kedden délelőtt beszélgetett azokkal a dolgozó parasztokkal, akiknek a földje leghamarabb megszikkad. Ennek a beszélgetésnek eredményeként több dolgozó paraszt megígérte, hogy szerdán megkezdi a búzavetést. Csíkos István két hold tavaszi búzát vet s hogy a mag mielőbb földbe kerüljön, segítségül hívja szomszédját is. Szerdán estig végezni akar. Kukovecz Lajos sem, késlekedik, ma reggel is hozzáfog a vetéshez. Józsa Sámuel eddig halogatta a vetőmagcserét, de kedden reggel ő is kijelentette, hogy most már nem vár tovább, hanem kiviszi a szükséges vetőmagot. A mezőhéki „Táncsics” tsz-ben ma reggel szintén megkezdték a vetést. A tiszabői termelési bizottság kedden határszemlét tartott Kedden reggel a tiszabői termelési bizottság tagjai, a mezőgazda- sági előadó és az agronómus határszemlét tartottak. Megállapították, hol, melyik részen pirkadt annyira a föld, hogy szerdán-csütörtökön rá lehet menni.' Este a tanácstagok a mezőgazdasági állandóbizottság és a tennelési bizottság részvételével megbeszélték, mit tesznek a tavaszi munka gyors lebonyolítása érdekében. Elhatározták, hogy a szikkadt területek gazdáinak felhívják a figyelmét a vetés azonnali megkezdésére; A tiszabői tanács már gondoskodott a tavaszi búzavetőmag kicseréléséről. Valamennyi dolgozó parasztnak megvan a szükséges vetőmagja, s a vetés gyors lebonyolítását ez is segíti; Jászberény határában 140 hold tavaszi búzát kell vetni A jászberényi városi tanácsnál kedden reggel megjelent Bató János középparaszt, a termelési bizottság tagja és bejelentette, hogy csütörtökön reggel megkezdi a vetést. „Most már nem szabad egy percig sem várakoznunk, mert egyik munka követi a másikat, s aki most elmarad, az már az idén nem éri utói magát” — mondotta. A példamutató termelési bizottsági tagot ezekben a napokban sok gazdálkodó követi. A jászberényi határ alsómuszályi és felsőmuszályi részén ma délután, de legkésőbb holnap délelőtt mindenfelé lehet vetni. A város határában annál is inkább érdemes iparkodni, mert 140 hold tavaszi búzát kell vetni. A városi tanács végrehajtóbizottságának most a vetésre mozgósítás legyen egyik legfontosabb feladata, A törökszentmiklósi traktorosok munkához láttak Megyénk gépállomásai ezévben töt* mint 75.000 nonnálhold tavaszi talajmunkát végeznek a termelőszövetkezetekben. Az egyéni parasztokkal }cb. 32—33.000 nar- málhO'd tavaszi talajmunka szerződést kötnek. -Jónéhány gépállomás traktorosai máris munkához láttak. A törökszentmiklósiak három brigádja hétfőn már rá tudott menni a földekre s megkezdték a munkát a Dózsa és a Vörös Csillag tsz-okben. Ugyancsak; Törökszentrniklóson az óballai határrészen a traktorosok az egyéni rizstermelőik csoportjának földjén a sáncolási munkálatokat végzik, Szp. Rendbehozfák a szabadságharc szolnoki emlékművét 1868-ban a Külső-Szolnok Megyei Honvéd Egylet emlékművet állított fel a mai Szabadság-téren, hogy hirdesse az utókornak az 1548—19-cs szabadságharc és a szolnoki csatában hősi halált halt honvédek dicsőségét. Az időjárás és a második világháború viszontagságai erősen megrongálták az emlékművet, úgyannyira, hogy felírásai szinte olvashatatlanokká váltak már. A városi tanács ezért elhatározta, hogy restauráltatja az emlékművet. A restaurálás munkái a határozat nyomán hamarosan megkezdődtek s Papi Lajos vezetésével még március IS. előtt befejeződtek. Március IS-én a koszorúzást ünnepség már az újjászületett emlékműnél zajlott le, Megkezdődött a felszabadulási műszak a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárban Az első derűs reggelen mintha az öreg gyár is megfiatalodott volna. A felső szerelőcsarnok üvegtetején vastag nyalábokban omlik be a napsugár. A nagyszereidé olajos falai között is megritkult a szürkeség, a gyár minden zugában beköszöntött a tavasz. Jobb kedvvel megy a munka is ilyenkor. Mór a reggeli röpgyülóseken, melyeken útnak indították a fel- szabadulási műszakot; lelkesen készülődtek az elkövetkezendő két hétnek, amely betetőzi majd az első negyedév eredményeit. Két óra télt el azóta s eleven élet folyik az egész gyárban. Akármerre járok a műhelyek között, mindenütt bizakodva beszélnek a munkáról. Kocsis elvtárs öntödei művezető talán csak az egyedüli, aki borúsan lát. — Mi nem számítunk valami nagy mennyiségi eredményre ezen a műszakon — mondja. — Igaz 14 százalékról 9.6 százalékra szorítottuk le a selejtet. De még ez iß igen magas. Most délben összehívom az öntödeieket, s megbeszéljük, mit fogunk tenni a selejt ellen, az ünnepi műszakon. Ezek szerint az öntöknek bőven lesz feladatuk hátralévő időben. Sok még, igen sok a műhely előtt beöntésre szánt selejtes fogaskerék, morzsolótárcsa és más alkatrész. A gyártmányokhoz pedig várják az anyagot. A verseny hevében fokozódik a termelés, több, egyre több előkészített alkatrész kell a szerelőbrigádoknak, hogy haladni tudjanak. Kohódi elvtárs, a lógereblye- gyártó csoport művezetője is meggyőz erről. — Március 10-re befejeztük első negyedévi tervünket. Azóta minden darabot terven felül adunk ki. Ma a 155. darabba fogtunk. Számításunk szerint e hó 20-ára elkészítjük a terven felül vállalt 68 darabot is.. .Csak anyag kell... Igaz, eddig nem panaszkodhattunk, de előre kell gondoskodni. — Ahol viszik a tengelyeket már a forgácsolóba — kapcsolódik a beszédbe egy vékony fiatalember, Holp József szerelőlalcatos. Szemével követi a csarnok végén áthaladó anyagszállítókat. Holp József igen érdekeit ugyanis ebben a problémában. Ő a legnagyobb anyagfogyasztók egyike. Nem azért, mintha pazarolna, vagy selejtet csinálna. Amit tegnap írtak neve mellé a versenytáblára, a 390 százalék, megmagyarázza, hogy miért hajszolja az alkatrészeket. — Az előbb voltam a forgácsolóban, megnéztem, hogyan haladnak a tengelyöntvények megmunkálásával. Csak tengely legyen, meg alkatrész, mi haladunk — mondja széles mosollyal. — Azt szeretnénk, hogy mielőbb készen legyünk vállalásunkkal, de legkésőbb 20-ára. Ezen a héten Szabó elvtárs munkáját is én csinálom, mert beteg lett. A megafon öblös hangja harsogja túl a beszédet, a kopácsolást. — Ajándék hanglemezét küldenek a legjobbaknak. A lógereblye-gyártó részlegen Németh Andrást, Szabó Zsigmondot, Vígh Ferencet illeti dicséret. Valamennyien kétszeres nonr.át teljesítettek, kivéve Holpot, aki háromszorosát. Szárnyakat kapott a munka a nagyszereidében is. A szénarend- rakó részlegtől, a morzsolószalagtól jó hírek érkeznek. A kultivátor sokáig az egyetlen lemaradt gyártmány volt. Ahogy áthaladunk a készülő gépek^ között, Barócsi elvtárs igyekszik, túlkiabálva a zajt, megértetni velünk: — A kiszabott 140 helyett 180 darabot akarunk megcsinálni ebben a hónapban. Meg is lesz. A hangos bemondó központjába egymás után érkeznek a legújabb eredmények. — Egy fiatalasszony nagyvomalas irkalappal állít be. — A legutolsó értékelés ,— mondja. — Néni lehet ez — tamáskodik a_ beolvasó — 312 százalék két óra alatt nagyon sok. Végül megérkezik Sándor művezető bizonyságul. — Én is alig hittem, de úgy dolgoznak a lányok, hogy öröm nézni. Néhány perc, s a pótalkatrész készítő lányoknak szól a nóta — Kenyeres Ágnes, Csontos Mária, Nemeth Ilonka DISZ fiatalok 7 oratol 11 óráig 312 százalékot érték el fejenként a kultivátor csavarjainak utánmetszésével, Azt nem mondták be, de az is igaz, hogy ilyen jólsikerült napon 100 forint körül keresnek a lányok s úgy tártják, ezrét érdemes is dolgozni, Palatiuus István, I termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a tiszafüredi járásban A tiszafüredi járás dolgozó pa- . rasztjainak többsége az elmúlt évek során belátta, hogy számukra igazi jólétet, boldog életet, ma- gasszínvonalú termelést csak a nagyüzemi gazdálkodás biztosít. E felismerés következménye, hogy ma már a járás földterületének mintegy 66 százaléka a szocialista szektorokhoz tartozik. A pártszervezetek felvilágosító munkája mellett a helyi tanácsok agitációja, a termelőszövetkezeti mozgalom érdekéten kifejtett fáradozása is hozzájárul ehhez, A múlt évben azonban a tisza- füredi .járásban dolgozó elvtársak erőfeszítése lanyhult, a tsz mozgalom fejlesztését nem tartották egyik legfontosabb, szünet nélküli ncvclőtmwkát igénylő feladatuknak. így aztán január 1-től március 7-ig a termelőszövetkezetekbe belépett 69 új tag jelentkezése túlnyomórészt s span tanításnak köszönhető. Az utóbbi hetekben — a megyei pártbizottság útmutatása nyomán — megélénkült az élet a járás pártszervezeteiben. Most már jobban törődnek a szövetkezetek taglétszámának növelésével. A járási pártbizottság azzal segíti munkájukat, hogy a községei: patronálár sával egy-egy fejlett elvtársat bíztak meg a járás vezetői közül. A megélénkült nrvclóinunka következtében március 12-ig az új tsz-tagok szama kilencvcn- egyre emelkedett. A helyi tanácsok munkájában azonban még mindig nem tapasztalható kellő változás. Az elmúlt vasárnap például agitációs napot tartottak a járásban a tsz-moz- galom erősítéséért. A járási pártbizottság megkérte Fábián elvtársat, a járási tanács elnökét, hogy tanácsvonaion is készítsék ezt elő. Fábián elvtárs megígérte, hogy megteszi, a megfelelő intézkedést mégis elmulasztotta. így aztán több községben — pl. Tíszaörvényen Tóth Lajos tanácselnök — nem tudtak az agiiáciÓB munkáról, — Nem kell nagyon bizonygatni, hogy az ilyen eljárás nem áll összhangban a Központi Vezetőség márciusi határozatával, mely kimondja: „...párt és állami szerveink sokoldalú politikai, gazdasági és szervező munkát végezzenek a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése és kiszélesítése érdekébe«.“ A tanácsokban — főleg a ve- zető elvtársiknak — látni keli, hegy a szövetkezeti mozgalomnál való eddigi foglalkozás nem kielégítő. Mitsem ér az. • 1 . — ba tanácsülésen hangoztatják: „segíteni kel) a község tsz-eit‘‘, de ezen túlmenői cg sem' sokat tesznek. A tanácstagok között Is igen sok az-egyéni leg gazdálkodó, sok esetben köztiszteletben álló középparaszt. Ha ezekkel foglalkoznának, s meggyőznék őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, máris sokat tennének a szövetkezeti mozgalom érdekében. Helytelen lenne azonban az egész tanácsapparátust elmarasztalni, hiszen a járási tanács mezőgazda- sági osztályának munkatársai — Pintér József, Nagy Tibor, Kovács József — sokat tesznek a tsz-ek erősítéséért, Ifj. Klek Imre tíszaderzsí ta- nácselnöklielyettcs például belépett a Szabadság tsz-bc. Szűcs elvtárs, a tiszafüredi ta- nácsehiökhclyettcs előkészítő bizottságot szervezeti. T. típusú tszcs-t akarnak alakítom. Az. ő cselekedetük, a személyes példamutatás egyike a legjobb agitációs módszereknek. Persze, nemcsak a tanácsoknál:, hanem a pártszervezeteknek is akad tennivalója, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés elősegítése terén. A területi glapszervezetefcbem is sol: még az egyénileg dolgozó paraszt párttag. Az ö meggyőződésűi: elsőrendű fontosságú, A párttagoknak minden lehetőséget ki kell használni a tsz-moz- galotn fejlesztésére. Most még kólán tsincs meg a lehetőségek gyors észrevétele és kiaknázásai A tisza- derzsi Béke tszcs esete tanúskodik erről, A csoport tagjai már régen beszelik, hogy hasznosabb volna áttérni a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabálya szerinti gazdálkodásra (mint ők mondják, a III. típusra), vagy pedig egyesülni a Szabadság fsz-szel, A felsőbb párt- •szervezetek azonban csak az utóbbi időkben figyeltek fel erre a kívánságra. Ha ezt korábban észreveszik s még szorgalmazzák is, már régen megvalósíthatták volna. Az eset tanulságul szolgál: állandó figyelemmel kell kísérni a tszcs-k éleiét is, hiszen azok tagjai előbb- utóbfo belátják, hogy a fejlettebb módon való gazdálkodás az ő egyéni érdekük szempontjából is hasznosabb. Ma már a tiszafüredi járásban sem kétséges, hogy a szorgalmas tsz-tagok jobban megtalálják számításukat, mint az egyénileg gazdálkodók. A tiszafüredi Zöld Mező tsz-ben dolgozó Gulyás-család évi jövedelme például 65.000 forintra rúg. Pedig ez a tsz nem a leg- .jobb a járásban. A párttagok keressék fel az egyénileg gazdálkodókat — elsősorban azokat, akik már voltak érdeklődni a tsz-efcnéj, és az ilyen példák ismertetésével, az önkéntesség elvét szemelőtt tartva, szorgalmazzák, hogy járásukban minél több erős tsz legyen.
