Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-15 / 62. szám

i Síofrwkmegyd r PLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS' LAPJA VII. éviolyam, 62. szára Ara 50 fillér 1955. március 15. kedd L MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL; Két új termelőssövetkesetj csoport alakalt a jászberényi járásban (3. ©.) Megyénk országosan első két üzemének átadták a Minisztertanács és a SZOT Vörös Zászlaját (3. oldal.) Megérdemelt vereséget szenvedett a Légierő (4. oldal.) Sporthírek (4. o.) Dolgozzanak úgy a kommunisták, hogy Szolnok megye ismét élen járjon a falu szocialista átalakításáért vívott harcban A Megyei Párt»végrehajtóbisottság pártakfíve ülése A szombati megyei aktíva értekezlet több mint 800 résztvevője egységesen és lelkesen foglalt állást a Központi Vezetőség márciusi határozata mellett. Ezt lehetett érezni a felszólalásokból, a be­számolót és a hozzászólalásokat követő lelkes tapsokból. Az ipari munkások és termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek, a párt és gazdasági vezetők találkozója volt ez a tanácskozás. Résztvett az aktíva értekezleten Matolcsi János, a Központi Vezetőség titkára, Dögéi Imre, a Központi Vezetőség tagja, a SZÖVOSz elnöke, a megye párt és gazdasági vezetői, s azok a Szolnok megyei kommunisták, akik fáradtságot nem kímélve küzdöttek hazánk felvirágoztatásáért, a szocializmus építéséért. „Őszin­te öröm tölt el bennünket, — mondotta Hegedűs László, a Szolnoki Papírgyár párttitkára, hogy az általunk patronált Kunhegyest Vörös Október Termelőszövetkezet Szolnok megye legjobb közös gaz­daságai közé tartozik. Ez egyben meg is szabja a további teendőnket is. Üzemünk termelési felada­tainak megoldása mellett minden erőnkkel a mezőgazdaság fellendítését, a termelőszövetkezetek meg­szilárdítását, fejlesztését kell szolgálnunk. Az ipari és mezőgazdasági termelés fellendítése, a tsz. fejlesztés azonban nem csekély feladatot ró a párttagokra. Pártszervezeteinknek bíztosítaniok kell, hogy minden kommunista váll­vetve küzdjön a határozat végrehajtásáért. Erről beszélt többek között Ungor Tibor elvtárs, a kun­szentmártoni járási párt-végrehajtóbizottság titkára. Kiss Emánuel tsz. agronómus, Szabó István tsz. elnök Kőműves János tsz. párttitkár és a többiek felszólalásaikban arra tettek ígéretet, hogy minden erejükkel, képességeikkel a termelőszövetkezetek fejlesztéséért, a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért küzdenek, Matolcsi János elvtárs9 a Központi Vezetőség titkárának felszólalása Kedves Elvtársak! Átadom Szol­nok megye kommunistáinak, mai ' aktivaülésünk minden résztvevőjé­nek a Központi Vezetőség elvtársi üdvözletét. (Viharos taps.) Matolcsi elvtárs bevezetőjében azt hangsú­lyozta, hogy a KV márciusi határo­zata, rövid idő alatt megnövelte a kommunisták aktivitását, a falun és városon egyaránt, s hogy erőt adott a pártszervezeteknek a to­vábbi munkához, a szocializmus építéséhez. Mindenki megérti, hogy jólétünk növelésének alapja a szor­galmas munka, s hogy ebből kö­vetkezik az első és legfontosabb feladat: növelni kell a termelés mennyiségét az iparban, és. a me­zőgazdaságban egyaránt. Jelenleg az a legnagyobb gondunk, hogy ke­veset és drágán termelünk, tűr­hetetlenül alacsony a munka ter­melékenysége az iparban, s még- inkább a mezőgazdaságban. Nem tekinthető kielégítőnek az állami fegyelem sem. Érről különösen azért szükséges beszélni, mert dolgozó parasztsá­gunk a nagy állami támogatások ellenére, sokezer vagon terménnyel és hússal adós, s ez az ellátásban, a spekuláció növekedésében érez­teti kedvezőtlen hatását. Miután azt akarjuk, hogy az életszínvonal nőjjön, nem hallgathatjuk el az ez­zel összefüggő nehézségeket sem, ezért fordul most a KV országunk dolgozóihoz, hogy megmutassa: A népjólét emelkedését csak ak­kor érhetjük el, ha növeljük a termelést, a munka termelékeny­ségét, ha a legszigorúbb takaré­kosságot valósítjuk meg, ha fe­gyelmet teremtünk a munkában. az állampolgári kötelezettségek teljesítésében és az önköltséget osztani csak azt lehet, amit meg­termeltünk! a jelenlegihez képest lényegesen csökkentjük. A jobboldali hibás, opportunista nézetek — melyek a pártban és az allami szervekben elterjedtek — •éppen e legfontosabb feladatok megvalósításához szükséges erőfe­szítéseket fékezik. Ha növeljük a termelékenységet, emelni tudjuk az életszínvonalat — egyben csapást mérünk a jobboldali elhajlásokra, nézetekre. Az ipar és benne a ne­hézipar fejlesztése teszi lehetővé ez 1953 júniusi határozatok, vala­mint a III; pártkongresszus hatá­rozatainak végrehajtását; Miért? Azért, mert csak a termelőeszközö­ket gyártó ipar fejlesztése bizto­sítja, hogy egyre több és korsze­rűbb gépeket kapjanak ipari üze­meink, s mezőgazdaságunk, mert a többtermelést ez teszi lehetővé; Azt kell világosan megértenünk. hogy üres Ígéret nagyobb kenye­ret, több húst, több ruhát Ígérni a dolgozóknak, ha termelésünk a mezőgazdaságban és az iparban nem nő a kívánt mértékben, ha­nem egyhelyben topog, vagy vis<­szafelé megy. A nén között széf­Az ellenség ezefcről a dolgokról akarja elterelni a figyelmet, ami­kor a határozatot személyi ügygyé akarja leszűkíteni. A Központi Ve­zetőség határozata rámutatott, hogy Nagy Imre elvtáms egy sor kér­désben helytelen, jobboldali néze­tet vallott. Pártunk Központi Ve­zetősége mindent ed fog követni azért, hogy Nagy élvtárs hibáit belássa, kijavítsa, s felszámolja szocializmus építését veszélyeztető néaeteit. A jelenlegi nehézségek egyik oka, hogy gyakran párttagjaink is meg­feledkeznék az alapvető kötele­zettségekről. Egyes ipari üzemek­ben pazarolják a nyersanyagot, rosszminőségű terméket gyárta­nak, sok a selejt. A gépállomáso­kon és állami gazdaságokban nem takarékoskodnak az üzemanyaggal, a takarmánnyal. A kommunisták, az üzemek vezetői, igazgatói har­coljanak bátrabban, következete­sebben a gazdaságos termelésért Küzdjenek a laza munkafegyelem ellen, a munkaidő teljes kihaszná­lásáért, az állami és szövetkezeti vagyon védelméért! Népszerűségü­ket féltve, ne vonakodjanak a bá­tor, határozott fellépéstől. A hatá­rozat tanulsága, hegy gyökeres változást kel-1 elérni a gazdasá; élet minden területén. A márciusi határozat eloszlatja azt a bizonytalanságot, mely sok termelőszövetkezetünkben az utób­bi időben megmutatkozott. Elosz­latja azzal, hogy leszögezte világo­san a mezőgazdaság szocialista át­szervezésének szükségességét. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy tovább nem kell támo­gatni az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztokat. Politikánk sar­kalatos tétele a munkás-paraszt szövetség erősítése. S ezt nem szű kíthetjük le parasztságunk egy ré­szére, a szövetkezeti parasztságra hanem az egész dolgozó paraszt­sággal, ahogyan Lenin tanítja, a szegényparaisztságra támaszkodva tartós, szilárd szövetséget akarunk továbbra is teremteni a közép- parasztsággal, következetesen har­colva a kulákok ellen. Továbbra is el akarjuk látni az egyénileg gaz­dálkodókat gépekkel, műtrágyával. A kölcsönös bizalom azt jelenti, hogy mi segítjük, támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat, de ugyanakkor elvárjuk, hogy kész­séggel eleget- tegyenek állam­iránti kötelesség-üknek, mert e téren engedménynek helye nincs. Azt jelenti továbbá, hogy rend­szeres felvilágosító munkát vég­zünk közöttük azért, hogy meg­győzzük őket a szövetkezetbe való belépésről. A mezőgazdaság szociálist» át­váltásában a legnagyobb szerep a meglévő termelőszövetkezeteknek jut. Azért, mert az ő példamutatá­suk, jó gazdálkodásuk, az egyé­niekkel való viszonyuk teremti meg a kívülállók belépésének elő­feltételeit. Itt az alapvető kérdés a termelés, ez mindennek a mé­rője. Az egyéniek között végzett agitáció a termelőszövetkezeti fej­lesztés egyik része. A legdöntőbb része: a többtermelés, a tagok jó­létének szakadatlan növekedése! Különösein nagy feladat hárul a szóin okmegyei elvtársalcra, akik eddig is élenjártak a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésében, s elértéle, hogy a szocialista átszer­vezés ügye ebben a megyében jó­val előbbre haladt, mint másutt. Azt várja a párt az elvtársaktól, hogy ezután) is dolgozzanak lelke­sen, következeteken a szövetkezeti gazdaságok felvirágoztatásáért, to­vábbifej lesz téséért! Matolcsi elvtárs ezután a párt felszabadulás óta végzett nagy harcáról emlékezett meg, majd így folytatta: El kén gondolkoznia mindem eHvtársnak, vajon egysége­sen szembeszáH-e minden párt­tagunk azokkal, akik a tsz-ektoem, az állami gazdaságokban 8 órás munkaidőt hirdetnek, akik a ház­táji gazdaság mértéktelen megnö­velésévé! a közös gazdaságot akar­ják gyengítem? Azokkal, akik i tsz-eíkben a közösség vagyonát pa­zarolják, s fékezik azok gyors gazdasági fellendülését? Őszintén meg kell mondani, hogy mulasztások történtek a kommunisták részéről, s ha a párt mostani határozatát követ­kezetesen akarjuk végrehajtani, akkor a kommunistáknak egysé­gesen, vállvetve kell szembcszáll­niok minden, a szövetkezeti moz­galmat akadályozó tényezővel, A kommunista példamutatás nagy erejéről szólva Matolcsi ©tet­ters area utalt, hogy az olyan kom/• munista, aki maga sem tartja be az alapszabályt, elveszti az erkölcsi alapot ahhoz, hogy másokat a rend, a fegyelem megtartására figyelmeztessen. A munkát a kom­munistáknál kell kezdeni, arra van szükség, hegy minden elvtár- sunk lelkes, odaadó híve legyen a közös gazdálkodásnak, értse annak minden fortélyát, részletét. Ha a mi pártszervezeteink a szövetkeze­tekben ilyen erőt fognak képvi­selni, akkor a dolgozók bizalma hallatlanul megnő. A szövetkezeti alapszabályt minden párttagnak kívülről kell ismernie. Ahol ez megvan, ott nem könnyű megsér­teni a szövetkezeti demokráciát, nem könnyű csalni, vagy lopni, mert a pártszervezet az ellenőrző szerv, amely vigyáz az alapsza­bály megtartására. A párthatározat világosan ki­mondja, hogy a szövetkezeti moz­galom fejlesztése nem távoli fel­adat, s el köti érni, hogy már etn ben az évben is legyenek belépé­sek, s új tsz-ek alakuljanak. Ez a terv úgy lesz teljesíthető, ha a pártszervezetek javítanak a mun­kájukon. Ha tudatosítják a ter­melőszövetkezetek eredményeit, ha feltárják az egyénileg dolgozó pa­rasztok előtt, milyen nagyszerű lehetőségei vannak a közös gazdál­kodásnak. Bűn lenne elmulasztani mindezt, hiszen a párt agt akarja, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok megtalálják a boldogulásukat, jól éljenek. A paraszti felemelke­dés útja a szövetkezet. Bízom abban ■— húzta alá Maj tolcsd elvtárs, — hogy a szolnok- megyei kommunisták egységesen végrehajtják a párt határozatát, 8 továbbra is élenjárnak a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­ben. A továbbiakban Matolcsi elv-* társ a Hazafias Népfront mozga­lom kérdéseivel, a termelési bizott­ságok feladataival foglalkozott e ezekben a pártvezetés, a pártirámyí-i tás fontosságára hívta fel az ak- tivaülés résztvevőinek figyelmét. Rámutatott a kulákok elleni harc fontosságára, a kulákspekuláció len leplezésének szükségességére, Befejezésül azt hangsúlyoztad Ügyelni kell arra, hogy amikor © nagyjelentőségű határozat végre­hajtásához fogunk, nehogy egyik végletből a másikba essünk. A lé­nyeg — mondotta Matolcsi elvtáre mindenütt a termelés, a terme­lékenység növelése, az önköltség csökkentése, az anyagtakarékosság. Ha a párt e téren változást ér él, megteremtjük az életszínvonal emelés feltételeit, csapást mérünk jobboldali opportunizmusra, e biztosítjuk a párt vezetőszerepét. Nem kétséges, hogy csak így ju­tunk el — a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésén keresztül —- a szocialista társadalomba, mind­nyájunk szebb, boldogabb életé­hez; Dávid Ferenc elvtárs — a megyei pártbizottság első titkárának beszámolója _ Dávid elvtárs referátumát a már­ciusi párthatározat azon megálla­pításával kezdte, hogy pártunk he­lyes politikájának végrehajtását a jelenlegi helyzetben a jobboldali veszély akadályozza, majd azokról torzításokról beszélt, melyek a szocialista iparosítás, a tervek vo­nalain bekövetkeztek; A mezőgazdaság problémáiról szólva, elmondotta, hogy a dolgozó parasztság igazi érde­különösen a kulákok tartozásából áll. Súlyos az elmaradás sertésből, vágómarhából, tejből és tojásból. A szövetkezetek megszilárdítása, számszerű fejlesztése terén csu­pán az elmúlt 2—3 hónapban van némi javulás; Eddig ebben a* évben 1200 új keinek védelmében le kell küz­deni azokat a káros nézeteket és törekvéseket, melyek elhomályo­sítják. akadályozzák a paraszti felemelkedés és jólét egyetlen helyes útját: a termelőszövetke­zetek fejlesztését. A dolgozó parasztok érdekeit sértik az olyan nézetek, melyek el­túlozzák az egyéni gazdálkodás lehetőségeit, s a kis és középpa­raszti gazdaságok korlátlan fejlődé­sének illúzióját keltik. Elkövettük azt a hibát —- hangsúlyozta Dá­vid elvtárs, — hogy intézkedése­inkben, agitációnkban, a megyei Néplapban főleg az egyéni paraszt­gazdálkodást népszerűsítettük, s megfeledkeztünk azokról a biztató eredményekről, melyeket termelő- szövetkezeteink, termelőszövetke­zeti városaink elértek az elmúlt években. , A jobboldali nézetek lazították az állampolgári fegyelmet. Megen­gedhetetlen liberalizmus terjedt el a begyűjtés és az adózás terén. A helyi tanácsok és a begyűjtési ap­parátus sok helyen nem lép fel keményen az ellenséges elemekkel szemben. Az opportunista maga­tartás következtében nőtt meg a átralékosok száma Ezek többsé- az egyénileg dolgozó parasztok, taggal erősödtek termelöszövet­kezeteink. örömmel üdvözöljük a szajoli, pusztamonostori újon­nan megalakult termelöszövetke zetek tagjait, s Jászjákóhalmán, Öcsödön, Kunhegyesen, Tisza­szöHőgön, Jászberényben és a többi községekben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kez­deményezését, hogy termelőszö­vetkezetet alakítanak. A közelmúlt eredménye! — bár biztatóak, de kezdetiek. Sokkal na­gyobbak lehetnek, ha pártszerve­zeteink, termelőszövetkezeteink fel­számolják a befeléfordulást, a szek­tás magatartást, ha lelkes, lendü­letes munkát fejtenek ki a ter­melőszövetkezetek számszerű fej­lesztése érdekében.- Milyen feladatok állnak most előttünk? A mezőgazdaság fejlesz­tésére, a termelés emelésére kell minden erőnket összpontosítani. Az egyénileg dolgozó parasztok az elő­irányzott őszi búzát nem vetették el. Helyi tanácsainknak gondoskod­tok kell arról, hogy ahogyan az idő erre alkalmas, a tavaszi búzát mindenütt elvessék. Megyeszerte nagyobb gondot kell fordítani az állattenyésztésre. Az állatállományt, az állatsűrűséget mindenütt fokoz­ni kell. Különösen előtérbe kell helyezni u szarvasmarhatenyész- ést elsősorban a termelőszövetke­zetekben; Ä tagság magas jövedel­me, a szövetkezet földjeinek termő­ereje nélkül nem tartható és nem fokozható. Folytatni kell azt a he­lyes kezdeményezést, melyet a kisújszállási, kunhegyesi, 8 más szövetkezetekben sikerrel alkál­in aztak, hogy a legjobb dolgozókat küldték a szarvasmarha tenyész­tésbe; A termelőszövetkezeti mozgalom tovább fejlesztése és megszilárdítá­sa érdekében fel kell lépnünk a helyenként megmutatkozó spekulá­ciós törekvések, a háztáji gazdaság túlzott, az alapszabályelíenes meg­növelése, s más hasonló jelenségek ellen. Különösen nagy feladat vár megyénk gépállomásaira; Az 1954-es esztendőben gépállo­másaink egészségesen fejlődtek, tizenkilenc mérnökkel, — ötver. szakmunkással és több, mint két­száz mezőgazdásszal erősödtek. Ezévben több, mint 90 százalék­kal növeljük az univerzális-trakto­rok számát, s mintegy 22 száza- lékkal a szántó-traktorokét. —• Gépállomásaink előtt továbbra is fő feladat, a termelőszövetkezetek gazdasági megsegítése, de emel­lett a gépállomási kommunisták­nak fokozott politikai munkai kell a termelőszövetkezetekben végezniük. Ezután Dávid elvtárs a Hazafias Népfront-bizottságok munkájáról beszélt. Ismertette a mozgalom eredményeit, elemezte azokat a hi­bákat, melyek a mi megyénkben s megtörténtek. Azt, hogy- a Nép­(Folytatása a 2. oldalon.) í

Next

/
Oldalképek
Tartalom