Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

0 $Sűínokmgud A 'MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG - ES A MEGYEI TAN ACS LAPJA. v 11. evtoiyam. 59. szánt Ara áu tiller 19oÖ. március ti. pernek. MA! SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Az ujszaszi népfrontbizoltság tevékenyebb munkájáért. (2. o.) A felszabadulási műszakra készülnek üzemeinkben. (3. o.) Irodalom—Művelődés—Művészet. (4. o.) ...és a mező'úri gépállomás? — Az újítóbrigád gépekkel segíti a termelőszövetkezeteket. (5. o.) Kisújszálláson szemlebizottság ellenőrzi a tsz-ek tavaszi felkészülését Kisújszállás és Turkeve, a két szomszédos szövetkezeti város már n-ek óta vetélkedik egymással a nezőgazdasági munkák jó és ide- ében való elvégzése érdekében, vlmdkét helyen a mezőgazdasági állandó bizottság a gazdája ennek. Kisújszálláson a felszabadulás évfordulójának tiszteletére a Tán­csics tsz tagjai indították el a versenyt. A tavaszi felkészülés el­lenőrzésére a kisújszállási bizott­ság már két ízben tartott szemlét a szövetkezetekben. Az öt héttel ezelőtti szemle alkalmával a Tán­csics tsz-t még az elmaradók közé sorolták. A hangosbeszélő, a ver- scmytábla azonban nem rejtette* véka alá ezt az „eredményt“’ sem. S a legutóbbi szemlén a bizottság­nak az volt egyöntetű vélejnénye; a kisújszállási szövetkezetek közül a Táncsics tsz legjobban felkészült a tavaszi munkálatokra. Mihelyt a hó eltűnik a határból, újabb szemlét tartanak minden •szövetkezetben. Ez alkalommal kü­lönösen az őszi vetések állapotát vizsgálják, miként telelt át a bú­za és hol a legszükségesebb a fej­trágyázás. A turkevei szövetkezetek sem akarnak alulmaradni e vetélkedés­ben. Eddig már 680 holdon fejtrá­gyázták őszi vetéseiket. A legtöbb közös gazdaságban a gépek kija­vítva állnak, a vetőmagvakat ki­tisztították és csávázták. Most a bizottságok munkája arra irányul, hogy a termelőszövetkeze­tek állattenyészete is a legjobb eredményt érje el a felszabadulási verseny értékeléséig, s azt egész éven át megtartsák és fokozzák. A kisújszállásiak vállalták, hogy ezév végére a termelőszövetkeze­tekben 7.5 literre emelik a fejépi átlagot. Ezzel szemben már feb­ruár végén 7.1 liternél tartottak. S ha bátrabban alkalmazzák a má­sik két szövetkezeti városban már elterjesztett ^ új módszereket, ennél nagyobb eredményeket is elérhet­nek. A mezőtúri Béke tsz-ben például az állandó gondozó személyzet, a helyes takarmányozás, a négyszeri fejés megvalósításával már hóna­pok óta, most a téli időszakban is 14 liter a fejési átlag. Nem ártana, ha a kisújszállási és turkevei ve­zetők, a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai — ellátogatnának Karcagra; vagy Mezőtúrra is, s az ott szerzett tapasztalatokat otthon gyümölcsöztetnék. ÚJ gyógyszer: a novalgin Gyártását a Chinoin-gyár új üzemrészében kezdik meg. A no­valgin fokozott hatású amidazo- phen származék, fájdalomcsillapító és gyulladást csökkent. Bizonyos erős fájdalmaknál, mint például az epekő-kólika, morfiumot is helyet­tesít. A Tisza Cipőgyár és a Szolnoki Fűtőház megérdemelte a Minisztertanács és a SzOl Vörös Zászlaját Ismeretes, hogy pártunk III. kon­gresszusa óta egy-ep miniszté­riumi ipar legjobb üzemei — a jók között is a legjobbnak járó Vörös Zászlóért küzdenek, melyet a Miniszt-rtanács és a SzOT ala­pított. Eddig megyénk egyetlen üzemének sem sikerült elhódítania a dicső kitün-etést, mert hiszen az országban egy-egy ipar legjobbjá­nak lenni nem kis dolog. Lelkes, áldozatkész munkát kíván minden dolgozótól, színvonalas munkaszer­vezést a műszakiaktól, megalkuvás n. :üü küzdelmet, harcosságot a gyár vezetődtől. És most egyszerre két zászló is útban van megyénk felé. Az egyi­ket, — a könnyűiparét — a Tisza Cipőgyár érdemelte ki, a tizedik élüzemjelvénnyel együtt. — Hogy miért? — sokszor megírtuk már. A termelékenység, a tervteljesítés, a minőség, az önköltség alakulása ebben a gyárban a legjobb. Meg­tették ?~t is, amit egyes helyeken lehetetlennek tartanak. A terv je­lentős túlszárnyalása mellett több- százezer forintos béralapmeg taka­rítást értek el. A másik a Szolnoki Fűtőház — a közlekedés legjobbjának járó zászlót kapta. Ezen a vontatási te­lepen dolgoznak a szocialista vasút legjobb úttörői. Innen fut ki a leg­több „500-as mozdony“. Itt vállal­koznak a derék mozdanyosbrigá- dok a legfőbb túlsúly továbbítására s itt takarítanak meg legtöbb sze­net a megtett úthoz képest. Mindkét üzemben szorgos előké­születek folynak már a szombaton délután tartandó zászlóátadó ün­nepségre, Feldíszítik, kicsinosítják a műhelyeket erre az alkalomra s a hátralévő napon a termelés újabb sikereivel mutatják meg, hogy va­lóban érdemesek a nagy kitünte­tésre s az igen tekintélyes pénz­jutalomra. A Jászberényi Aprítógépgyár teljesiteite negyedévi exporttervét A Jászberényi Aprítógépgyár dol­gozói szerdán büszkén jelentették, hogy február 8-án elkészítették a negyedévi tervükben előirányzott utolsó darab exportgépet is s ezzel teljes egészében elvégezték export- feladatukat. Méltán lehetnek büszkék erre az eredményre a gyár vasasai, mű­szaki dolgozói. Az üzem ugyanis a magyar gépipar legnagyobb külföldi szállítói közé tartozik. Az „Aprító- gépgyár, Jászberény““ márkájú kü­lönféle törő- és aprítóberendezések, téglagyári és bányaipari gépek a vállalat hároméves fennállása alatt is túljutottak a demokratikus or­szágok határain s elismerést sze­reztek maguknak Közel-Keleten és délen. Ezidőszerint 10—12 demo­kratikus és Kapitalista országba szállítja gépeit s ezen a téren fö­lötti? áll az ország többi gépgyá­rainak. Ehhez tartozik még az, hogy az exportberendezések igen tekinté­lyes súllyal szerepelnek az üzem termelésében s az első negyedévi tervek szerint egy hónapi áruter­melés értékével egyenlők. Mindezt csak igen kemény és megfeszített munkával érhették el a dolgozók — merthiszen ebben az évben az el­múlt évihez képest terveik is mintegy 40 százalékkal emelkedtek. Most elhatározták, hogy első ne­gyedéves feladataik idő előtt való teljesítésével, gazdaságos termelés­sel elnyerik az élüzem kitüntetést s megfelelő helyre küzdik fel ma­gukat a Megyei Pártbizottság Ver­senyzászlajáért folyó küzdelemben. A negyedéves exporttervek telje­sítése alkalmából ehhez kívánnak erőt, egészséget és sok sikert a gépgyár vasasainak, a megye üzemi dolgozói. A Magyar Potaozók Párt'a Megyei Végretia'tóbizottsága megyei porták! va értekezletet tart A Magyar Dolgozók Pártja Megyei Végrehajtóbizottsága 1955. március hó 12-én délelőtt fél 10 órakor MEGYEI PÄRTAKTIVA ÉRTEKEZLETET TART a szolnoki Szigligeti Színházban. Az aklívaülés napirendje: A Köz­ponti Vezetőség márciusi ülésének határozata és végrehajtásának fel­adatai. Előadó: Dávid Ferenc elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, a Me­gyei Pártbizottság első titkára. A beszámolót vita követi. A pár aktíva-értekezleten résztvesz és felszólal Matolcsi János elvtárs. a Központi Vezetőség tagja és titkára. Kérjük a meghívott elvtársakat az akth a ülésre való felkészü­lésre és a pontos megjelenésre. Százezer egyénileg dolgozó paraszt a begyűjtési versenybeit A felszabadulás tiszteletére in­dult begyűjtési versenyben a Be­gyűjtési Minisztérium .egutóbbi ér­tékelése szerint az év első két hónapjában elért eredmények alap­ján a megyék, járások, városul:, községek és termelőszövetkezetck rangsora a következő: Megyék között: 1. Győr. 2. Ko­márom, 3. Somogy, 4. Vas, 5. Vesz­prém, 6. Zala, 7. Tolna, 8. Békés 9. Szelnek, 10. Csongrád, 11. Fejér, 12. Pest, 13. Baranya, 14. Borsod, 15. Szabolcs, 1G. Heves, 17. Hajdú, 18. Nógrád, 19. Bács. A begyűjtési versenyben élen­járnak a nagyobb járások között: a mátészalkai (Szabolcs), a kis- várdai (Szabolcs) és a pápai (Veszp­rém), A közepes járások között: a pécsváradi (Baranya), a tabi (Somogy), a mohácsi (Baranya). A kis járások között: a soproni (Győr) a szobi (Pest) és a gödöllői (Pest;. A nagyobb mezőgazdasággal ren­delkező városok között vezet: Oros­háza (Békés), Nyíregyháza (Sza­bolcs), Kisújszállás (Szolnok). A közepes nagyságú városok között: Szekszárd (Tolna), Miskolc (Borsod) Fápa (Veszprém). A kis városok kö­zött: Kcmárcm (Komárom), Zala­egerszeg (Zala), Sopron (Győr). A nagyobb községek között: Me- zccsát “Borsod), Bálványos (Somogy) Nagykálló (Szabolcs). A kis közsé­gek között pedig Hejőbába (Bor­sod), Tiszaeszlár (Szabolcs), és Gödrekeresztur (Baranya) vezet. A nagyobb termelőszövetkezetek között legicfcb: a besnyői Köz.ár- saság (Fejér), az abonyi „Uj világ” (Pest), a hajdúnánási „Haladás““ (Haidu). A közepes nagyságú ter­melőszövetkezetek között: az ál- mosdi ..Táncsics” (Hajdú), a páz~ mándi „Lenin” (Fejér), a kétpói „Uj barázda“ (Szolnok). Jdahíháv JCáhnáii 'Xaveaqmi A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM FEJLŐDÉSE A KUNHEGYES! JÁRÁSBAN Fenti képünk a neveltetés kiváló művésze, Lat a bár Kálmán Kossuth- dijas legutóbbi karcagi szereplése során készült, A közkedvelt mű­vész a Táncsics termelőszövetkezet vendégeként járt a nagykun város­ban. Amint a felvétel mutatja, a vendég és a vendéglátók egyaránt kellemesen érezték magukat. Egymást barátságosan átkarolva koccint- giftnak egy liangulatos sarokban (balról jobpra) Gabi Sándor állat­gondozó, Latabár Kálmán, márki Elek, az országoshírü juhász es Madarász Lajos, a Táncsics tsz clnölsc. számának növelésében a kunhegye­st járás az elsők között van. Ja­nuár 1-től március 6-ig kétszáz hat­vannyolc belépő volt a szövetkezet­ben, s ez a szám napról-napra nö­vekszik. Nem véletlen jelenség ez. Az eredmény annak köszönhető, hogy a pártszervezetek, — minde­nekelőtt a járási pártvégrehajtó­bizottság — azt tartotta szemelőtt, hogy az önkéntesség tiszteletben- tartása nem azonos a spontanit ás­sál, a termelőszövetkezetek érdeké­ben kifejtett agitáció megszünteté­sével. Januári ülésén a járási pártbi­zottság is foglalkozott a tsz moz­galom fejlesztésével. A végrehajtó­bizottság pedig ebben az évben há­romszor hívta össze a szövetkeze­tek párttitkárait, intette őket a be- feléfcrdulés megszüntetésére, az IWUIUMAŰUI to- X X. uti U1CW Oi'OIJJ” szervezeteikben az egyénileg gaz­dálkodó párttagokkal ismertették a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit. A meggyőző szónak lett is eredmé­nye. A tiszahurai Lenin fsz-beti pél­dául egyetlen közgyűlésen hu­szonkét új tagot vettek fel. JVlég szemiéltetőbb a fejlődés, a tisza- gyendaj Kossuth tszcs-ben. Ebben a csoportban három éven keresztül nem növekedett a lét­szám. Mindössze tízen voltak. Most, két hónap alatt huszonkilenc dol­gozó paraszt, — köztük tizenegy párttag — csatlakozott hozzájuk. A szövetkezeti mozgalom fejlesz­tésére nagy hatással van az is, hogy a pártszervezetek, pártbizott­ságok agitációs munkáját a szövet­kezeti tagok is segítik. A kunhe­gyes! Vörös Október tsz Sári bri­gádja a tavaszi tervfelbomfáskor megállapította, hogy a munkák ide­jében és jóminőségben való elvég­zéséhez kévés az erejük. A pártta­gok javaslatára elhatározták, hogy a hiányzó munkaerőt új tagok szer­vezésével pótolják. Ezáltal a szö­vetkezet, s az új belépők is nyer­nek. Fogadalmukat valóraváltották. Az ilyen kezdeményezések eredmé­nye, hog-' Kunhegyescn ezévben kilcncven- két dolgozó paraszt választotta r nagyüzemi gazdálkodás útját. A kunhegyesi Lenin t:sz a múlt gazdasági évben nem ért el olyan terméseredményeket, s ezáltal a tagság, jövedelme sem növekedett olyan _ mértékben, amint azt az adottságok lehetővé tették volna. A tsz párttagjai mégsem hagytak fel a tsz érdekében végzett agitációval. Felkeresték az egyénieket, s el­mondták nekik, hogy nem a szö­vetkezeti gazdálkodásiban, hanem a munkaszervezésben volt a hiba. — Megmondták azt is, mit tettek a rendellenességek megszüntetésére. A dolgo/ó parasztok hallgattak szavukra, s huszonhármán léptek január óta a Lenin tsz-be A jár*; területén egyöntetű a vé­lemény: „új tagok kellenek a szö­vetkeze okbe“. Az egyéniekből való elzárkózás most már nem tapasz­talható. Sok helyen — így az abád- szalóki Lenin tsz-ben — rossz idő esetén sem tétlenkednek a tagok, hanem felkeresik az egyénieket, s beszélgetnek velük. Sokat változott a vezetőit gondolkozásmódja is. A tiszaburai Lenin tsz elnökének pél­dául tavaly még az volt az állás­pontja: „így is sokan vagyunk, nem tudjuk átfogni a tagságot". Most eljár a területi pártszervezetbe, s ott is tevékenységet fejt ki a tsz érdekében. Varjú elvtárs, az abád- szalóki Lenin tsz elnöke a népkör­ben ismertette terméseredményei­ket, s ez évi terveiket. Egyéb módon is igyekeznek köze­lebb kerülni az egyéniekhez. Az ősszel Abádszalókon a szövetkezet szántott, vetett nekik. A tiszarofíi „ötéves terv” tsz fogaterőt köl­csönzött a trágya kihordásához. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy egyre több dolgozó paraszt ismeri meg a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét. Ennek tudható be, hogy a járás 32 tsz-c közül harmine­ban vettek fel új tagokat az utób­bi két hónapban. Legtöbb belépő természetesen a jól gazdálkodó tsz-eknél. volt. Ez a jelenség arra inti a termelőszövet­kezetek pártszervezeteit, hogy a tagok jövedelmének fokozása, s a tsz számszerinti fejlesztése is meg­követeli, többet foglalkozzanak a termelés pártellenőrzésével. Az ed­digi tapasztalat szerint a tervek el­készítésével még csak törődik a pártvezetőség, de a terv nem telje­sítésével, az abból származó károk ismertetésével nem. A termelőszö­vetkezeti csoportokban pedig úgy­szólván semilyen pártej lenőrzés nincs. Minden bizonnyal ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy amelyik cso­port I. típusúnál? alakult, az még jelenleg is úgy dolgozik, nem fej­lődött magasabb fokra. A pártbi­zottságoknak meg kellene vizsgálni ezt a kérdést. A szövetkezetek pártszervezetei­nek oda kell hatniok, hogy gazda­ságuk legalább olyan rendben le­gyen, mm: a Kenderest naiaaas tsz-é. Az ott dolgozó elv.ársaknak rizsterületre alkalmas földjük nincs. — Nem baj — vallották. — Ipari növényekkel növeljük jövedelmün­ket. Tavaly 10 hold kenderük volt, most 20 holdra szerződtek. Hagy­májuk holdanként 10.000 forint t hozott a múlt évben. A trágyát minden évben kihordták. Azt tartják: „50 hold kukoricán­kat úgy műveljük meg, hogy any- nyi termést hozzon, mint máshol 70 hold". Véleményük szerint a cukorrépa jövedelme a rizsével vetekszik. Ál­latállományuk is igen jó. A fejési átlag 10 liter körül mozog. Igen helyes, hogy a párttagok szorgalmazására a járásban növel­ték a négyzetes vetés, s ezáltal a gépi növényápolás tervét. Jó az is, hogy valamennyi szövetkezetben egyénekre osztják a területet. Nem kétséges, hogy ez a termésátlagok, s következésképpen a tsz vonzó ha­tásának növelését szolgálja. örvendetes jelenség, hogy az új belépők között igen sok a fiatal. Meggondolásra készteti azonban a pártszervezeteket, hogy köz­tiszteletben álló közepparasztok nincsenek köztük. Ez jórészt annak a nézetnek a kö­vetkezménye, hogy „munkaerő kell, de föld nem”. Másrészt annak tud­ható be, hogy a középparaszlok többsége rokonszenvezik a szövet­kezeti gazdáldodássai, de haragosa, vagy a tsz nem kielégítő gazdálko­dása miatt nem kéri felvételét. Ezért igen helyes lenne, ha a párt­tagok szorgalmaznák új szövetke­zetek alakítását is. A szervezeti kérdések mellett nagy gondot kell fordítani a párt­szervezetek erősítésére, s a pártok­tatás fokozására. Súlyos mulasztá­sok vannak ezen a téren. JeLefpző példa: Kunhegyes és közvetlen Kör­nyékének tíz tsz elnöke közül csak egyetlen egy tanul. A szövetkezeti mozgalom fejlesztése pedig megkí­vánja ezt. Gondolkozzanak -ezeken a kunhegyesi járásbeli elvtársi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom