Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-10 / 58. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TÁN ÁCS LAPJA, VII. évfolyam, 58. szém « Ara 50 fillér 1955. március 10. csütörtök r MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL; A termelés i'-ár teUenőrzésének kérdésével foglalkozott a karcagi pártbizottság ülése. (2. o.) t onlos tennivaló m őszi vetések ápolása. (3. o,) Oszipova eh társnő levele a Nemzetközi Nőnap alkalmából. (3. o.) A megyei labdarugó ba jnokság I. osztálya tavaszi fordulójának sorsolása. (4. o.) Hírek. (4. o.) Április 4-én magyar filmhét kezdődik Lengyelországban Magyarország felszabadulásának tizedik évfordulóján, április 4-éu a Kultúrkapcsolatok Intézetének közreműködésével magyar filmhét kezdődik Varsóban. A filmhéten három magyar filmalkotást: „A feltámadott a tenger“, az „Életjel“ és a „Kétszer kettő néha öt“ című filmet mutatják be a lengyel mozi- látogató közönségnek. A filmhét megrendezése alkalmából magyar filmművészeti delegáció utazik a Lengyel Népköztársaságba. (MTI.) A IfeisgaMianígi Könyv és Folt óirat Kiadó Vállalat 19SS. évi tervéből A Mezőgazdasági Könyv- és Fo­lyóirat Kiadó Vállalat 11)50. évi tervében sok fontos mezőgazdasági szakkönyv kiadását tervezi. A ki­adásra kerülő könyvek túlnyomó részével a mezőgazdaság gyakor­lati dolgozóinak igyekeznek segít­sége.. nyújtani. Ezt a célt szolgálja többek között a nemrég elhunyt ki­váló mezőgazdasági szakember, Grábner Emil '„Szántóföldi növény- termesztés c. könyve, melyet rég­óta érdeklődéssel várnak a mező- gazdaságok. Újszerű munka lesz Ormos Imre főiskolai tanárnak Kerttervezés“ című könyve. Csep- regi Pál és Zilahy János „Szőlő­fajtáink“ című munkája, a Ma­gyarországon termesztett szőlőfaj­tákat csoportosítva sorolja fel. — A aokezer házinyúltenyésztő is bizonyára örömmel fogadja majd Major Ákos „Nyúltenyésztés“ című könyvét. Nagyüzemi gazda­ságokban jó haszonnal forgatják tnajd Hajós József és Rázsó Imre „Mezőgazdasági adatok“ című munkáját, amely tartalmazni fogja az üzemszervezéshez szükséges fon­tosabb adatdkat. • Tervezik több szovjet mű ma­gyarra fordítását is. Ezévben ke­rül kiadásra többek között A. N. Kosztjakov Sztálin-dijas könyve: ,.A melioráció alapjai.“ Schandl József Kossuth-díjas akadémikus: Juhtenyésztés-', szarvasmarha te­nyésztés, sertéstenyésztés című munkái második kiadásával együtt jelenik meg „Lótenyésztés“ című újabb műve is. Ugyancsak má­sodik kiadást ér ez évben több mással együtt Mohácsi Mátyás Kossuth-dijas egyetemi tanár „Há­zikert gyümölcsöse“1 és Örösi Pál Zoltán „Méhek között1 c. könyve. (MTI.) ____________________ Ki váló földművesszövetkezet Ünneplőbe öltözött, vídámarcú férfiak, asszonyok és leányok gyü­lekeznek a turkevei kulturház előtt. Március 6., vasárnap van. A nap úgy süt és melegít, mintha május 'enne. Az embernek jól esik szívni a friss levegőt. és elbeszél­getni. az ünnepségre várakozókkal. A turkevei földművesszövetke­zet tagsága és dolgozói ünnepeltek itt. Ekkor adták át a SZÖVOSZ és a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének vörös vándorzászlaját, az 1954. negyedik negyedév folyamán elért kiváló eredményekért. A takarékos gazdálkodással 5G0.82O forint tiszta felesleget él­tek ej a múlt év utolsó negyedé­ben. A dolgozó parasztság és a földművesszövetkezet közötti kap­csolat megszilárdításával 313 új taggal erősödött a szövetkezet. Az ünnepi beszámolót Serfőző László a SZÖVOSZ főosztályveze­tője tartotta, ő adta át a vándor- > zászlót, az ezzel járó pénzjutalmat és elismerő okleveleket a turkevei dolgozóknak. Jutalmat kaptak: Simon József ügyvezető. Madarász Sándor veze- tökönyvelő, Havaocsák Gyula kis­kereskedelmi üzemág csoportve­zető, Szabó János Sz. B. elnök. Vits Béla cukrász. Vad Lajos áru- házyezető, Tárcsái József boltve­zető és még számosán. Varga Illés elv társ több dolgozó­nak adta át a „Kiváló földműves* szövetkezeti munkáért“ és az ..Élenjáró földművesszövetkezeti dolgozó'1 oklevelet. Csáti Lajos, Szolnok. MÉSZÖV, A FELSZABADULÁS! VERSENY SIKERÉÉRT A Mezőgépgyár szénarendrakö és lógereblye gyártói határidő előtt teljesítették tervüket A Törökszentmiklósii Mezőgazdasági Gépgyár dolgozói a felszabadulási versenyben fokozott, har­cot indítottak az élüzeim cím elnyeréséért. Tervüket igyekeznek teljesíteni, sőt miinél nagyobb mértékben túl akarják szárnyalni azt. Az üzemiben szép eredményt értek el a széna- rendrafcó szerelőcsoport dolgozói. Februárban 80 gépet kedett volna elkészíteniök. Tervüket azonban már február 24-<re teljesítették, sőt túlszárnyalták. E cso­portban kiváló a kollektív szellem s a jó összmunka tévén kiemelkedő egyéni teljesítményt érnek el a csoport tagjai. Köztük is legjobb Bischof József la­katos, aki 182 százalékot teljesített. Erdei Mihály a sztahanovista szintet hosszú ideje tartja és most a „kiváló dolgozó“ cím elnyeréséért harcol. Papp János sztahanovista már a „kiváló dolgozó“ címet is megszerezte, most a „szakma kiváló dolgozója“ cím elnyerésére törekszik. A szénarendrakö csoport dolgozóinak munkájá­hoz nagy segítséget ad Nagy Ferenc diszpécser. Karakas Miklós művezető, a műszaki feltételek biz- tosítsásával, intézkedéseivel segíti a versenyt. Csema Lajos és Sütő Zoltán minőségi ellenőrök főleg a minőség javítása terén nyújtanak nagy segítséget. A szénarendrakö készítődnek méltó harcostársai a lógereblyecsoport dolgozói, akik szintén kiváló munkájukkal járultak hozzá, hogy üzemünk az első negyedévben elnyerje az élüzem címet. Februárban 150 gépet kellett elkészíteniök. Február 22-ón már jelentették, -hogy az utolsó darab is kiváló núuöség- ben készen áll. Dicséretet érdemelnek ebben a cso- oortbair Szabó János, Szabó Zsigmond és Ruder Erzsébet lakatosok. Kohódi Rezső művezető együtt dolgozik a csoporttal a tervek minél nagyobb mérvű túlteljesítéséért. Joó Kálmán, üzemi levelező. t ;9CS0K8C§C*c9CSaK8CS I ;8<»JWK8<3<aK3SO}<»C0fc*<3CSOK8<»CKtC8c*<»aS<^^ Az „alföldi építők" E$y nap a Közlekedési Építővállalat munkahelyein Az l. sz. Mélyépítő Vál­lalt szolnokmegyei főépí­tésvezetőségének dolgo­zóit nevezik így a vállalat központjában s Szolno­kon, mert régóta dolgoz­nak már megyénkben kü­lönféle munkákon. Cse­csei Kálmán építésvezető irányitásával az elmúlt évben is többnyire mező- gazdasági létesítménye­ken munkálkodtak. Je­lenleg is a pusztabánrévi, az alcsiszigeti állami gaz­daságban s másutt utat, ipari vasutat építenek. Csúcséi építésvezető ér­deme az — a lelkes szak- és segédmunkásbrigádo­kén kívül —, hogy vala­mennyi munkájukat a la­kosság és az építtető tel­jes megelégedésére végez­ték el, többnyire határidő előtt, gyorsan, jól és ol­csón. Az év elején az építke­zés kollektívája csatlako­zott a felszabadulási ver­senyhez. A ceglédi, turke­vei és szolnoki munkahe­lyek párosversenybe lép­tek a táborfalvi munka­helyen dolgozó építőkkel s a versenyben tovább öregbítették hírnevüket. A szolnoki papírgyárépít­kezésnél elérték a 173 százalékos átlagot, ami egyben biztosíték arra is, hogy határidő előtt végzik el ezt a munkát. A Közlekedési Építövál- lalat szolnoki főépítésve­zetőségének munkahe­lyein úgy határoztak az építő- és kubikosbrigá­dok, hogy felszabadulási hetet tartanak, melynek minden napján kiemelke­dő eredményekkel terem­tenek jó kiindulópontot a további munka sikerei­Pénteken, a versenyző brigádok vetélkedéséből Korom József és harminc- tagú ltubikosbrigádja ke­rült ki győztesen. Átlagos teljesítményük 193 száza­iéit volt. Nem sokkal maradtak el'mögöttük a jónevű, öt­veri tagból álló S. Pál Mihály csoport tagjai. Teljesítményük elérte a a 191 százalékot. Nagy Kálmánéit 167 százalék­kal a kubikosok között folyó verseny harmadik helyére kerültek. Igen jól dolgoztak a \ munkahelyek szakmun­■ kásái is. Nagy István kő- ; műves 64 százalékkal ■ szárnyalta túl normáját. Jánosi Ignác ács — né­gy edmagával — 160 szá­zalékot ért el, hez. 4,000 fej borai saláta a fcetpói Szabadság termefösztiveikszetbeii A ketpói Szabadság termelőszövetkezet igen jól gazdálkodik. Ezt bizonyítja, hogy melegágy! kertészetében a korai zöldségfélék termesztésére rendezkedett be. Ennek eredménye, bogy a ter­melőszövetkezetnek már 4000 fej elszállításra váré korai salátája van. Átvételkor mintegy 10.000 forintot kapnak érte. VISSZA A FAI, URA Tegnap járási tanácselnök helyettes, - ma párttitkár Jászfelsőszentgyörgyön Hetekkel ezelőtt több vezető­állásban lévő funkcionárius elha­tározta, hogy falura m<-gy s ott, a helyszínen segíti a termelőszövet­kezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat. Jónéhányan már* el is foglalták új munkahelyüket. Cs. Nagy Sándor elvtársat még akkor kerestem fel, amikor a jászberényi járási tanács elnökhelyettese volt. Munka köziben találtam. Az iro­dájában nem volt egyetlen feles­leges bútordarab sem. Világos nagy szoba, szekrény, íróasztal, fogas. Beszédbe elegyedtünk. Sza­kadozott volt a beszélgetésünk, mert közben állandóan jöttek-men- tek, s az elnökhelyettesnek intéz­kednie kellett. Jászfelsőszentgyörgyön, a falujá­ban mindenkit ismer, Tóth János­sal, Ézsiás Istvánnal, a Vörös Sarok tsz tagjaival, valamikor, abban a régi huncut úri világban együtt volt arató. Kedves ismerőse neki a határ valamennyi dűlője. Tudja, hol. melyik részen kezdődik leg­előbb a tavaszi munka. Jóleső örömmel beszélt id. Magyar Lász­lóról. a kertészkedéssel foglalkozó dolgozó parasztról, akit tavaly az a kitüntetés ért, hogy soron kívül lett a párt tagja. Cs. Nagy elvtársinak a családja is Jászfelsőszentgyörgyön lakik, tehát mdndenhogyan jó lesz haza­méról ie. ,Szükség is van rá. A Vörös Sa­rok tsz további erősödése is ezt kívánja. A községben erősen fel­ütötte fejét a spekuláció, s nagyon meglazult az állampolgári fegye­lem. Érdeke ^tehát a falu vala­mennyi becsületes dolgozó paraszt­jának, hogy egy oi-őskezű párt ti t- kár segítségével ez az állapot meg­szűnjön. — Szerettem a mostani munká­mat is. De éppen az itteni tapasz­talataim győztek meg, milyen nagy szükség vari arra, hogy minél töb­ben menjünk vissza falura. An­nakidején a mi járásunkban is el­készült valamennyi községben a mezőgazdaság fejlesztésének helyi terve. A tájékozatlanság miatt azonban nem mindenütt birkóztak meg a nagy feladatokkal. C«. Angry elvtárssal való be­szélgetésünk sűrűn félbeszakadt, mert nyakig volt munkával. Illeté­kes szakelőadókkal a járás éleiére nézve igen fontos dolgot tárgyalt éppen, amikor bejött a hivatal- segéd. •— Itt van két ember, hoztak egy csomó zászlót Jászjákóh almá­ról. Ezek a zászlók nem a mieink, miit csináljak velük? — kérdezte. A két ember már jött is befelé. •— Adjonisten — köszönlek, mi­kor beléptek. — Az irodában folyt beszélgetés egy időre félbeszakadt, a két szakelőadó elhallgatott. — Jákóhalméról küldték a ta­nácstól. Azt mondták, hozzuk ide a Zászlókat. — A múlt héten kértük kölcsön őket az állat­tenyésztési bemutatóra, Itlhagyy nánk, de nem akarja senki sem átvenni, — mondta az öreg. Figyeltem Cs. Nagy elvtársat, bizonyosra vettem, hogy bosszús lesz, mert ilyen semmiséggel za­varják. Nem ez történt. Sírna hom­loka ránc nélkül maradt. Barna szemével érdeklődve fordult a két jövevény felé, figyelmesen végig­hallgatta az öreg mondókáját, s csak azután válaszolt: — Ne fáradjanak most már to­vább, hagyják itt a zászlókat, majd mi eljuttatjuk őket a tanácshoz. A két ember köszönt és elment. A községi tanács megbízatását tél­iesítettek. Biztos nem lesz hiba, ha Cs. Nagy elvtárs megígérte, hogy eljuttatja rendeltetési helyére a zászlókat. Nem történt valami nagy ese­mény. Az elnökhelyettes és má­sok is sokszor megtettek olyat, amely látszólag szóra sem érde­mes. Mégis , az ilyen rövid epizó­dok mutatják meg legjobban egy- egy ember jellemét. 1— Nagyon szeretem a falusi munkát. Már tavaly áprilisban kértem a megyei tanácstól, hogy engedjenek vissza Jászfelsőszent- györgyre. Akims'" nem sikerült, most talán igen, — mondta bú­csúzóul Cs. Nagy elvtárs. Sikerült. Néhány nappal ezelőtt visszament a falujába, s ma már az ottani pártszervezet titkára. Lesz sbk tennivalója. De akiben sok emberség van és sok lelkese­dés a nagy ügy iránt, az legyőzi az akadályokat. Cs. Nagy elvtárs rendelkezik mindazokkal a tulaj­donságokkal, amelyek az előrelátó vezetőt jellemzik. Sokan vannak hozzá hasonlóak. Sokan mennek ezekben a hetekben vissza a falura, hogy erejükkel, tudásukkal segítsenek. Egyszerű, de ■ mégis nagyszerű emberek ezek, — kanfmuiisták- _ Sz, I*. — Halló, itt a Néplap beszél. — Itt a szolnoki városi tanács iparügyi osztályának vezetője, De- rnény János. — A Patyolat az elvtársak fel­ügyelete alá tartozik. Aziránt sze­relnék érdeklődni, milyen változást jelent a vállalat munkájában az, hogy új üzemet kapott? — A Patyolat új üzeme — amely 1,700.000 forintba került — az or­szág egyik legmodernebbül felsze­relt mosodája. A vállalat az új te­lephelyén az eddiginél több ruhát ívd mosni és minőségileg is javul a munkája. — Tehát nem lesz okuk panasz­ra u szolnoki háziasszonyoknak? — Bizony eddig sok jogos kifo­gás hangzott el a Patyolattal szem­ben, különösen a kilós ruháknál. Az asszonyoknak nem egyszer ott­hon ki kellett mosniok azt a ruhát, amit a vállalat tisztaként adott ki. Ez egyrészt a korszerűtlen gépi fel­szerelésből, másrészt a nem elég lelkiismeretes munkából és ellenőr­zésből adódott. Az új üzemben két modern mosó- és egy csavarógép­pel van több, mint a régiben. Az­előtt a ruhák szárítása úgy történt, mint a háztartásokban: padlásra teregették. — Az új üzemben egy olyan modern szárítóhelyiség van, amelyben 15 perc alatt meg­szárad a ruha. Mindez együttvéve biztosítja a gyorsabb és a jobb munkát. Most még arra van szük­ség, hogy az üzemben megjavuljon a minőségi ellenőrzés'. Mi arra kér­jük a háziasszonyokat, hogy ha pa­nasz merülne fel a vállalat mun­kája ellen, akkor hívják fel rá a fi­gyelmünket. A Patyolatnak most már megvan minden adottsága ah­hoz, hogy kifogástalanul dolgozzoni, r— Köszönjük a felvilágosítást. Halló. Még két dolgot szeret­nék mondani. Az egyik az, hogy a vállalat most már elfogad pipere­mosást, tehát akár egy darab fe­hérneműt is be lehet adni mosásra. A másik: a v egy tisztítás. Itt a ta­vasz, tehát a felsőruhák rendbeho­zásának ideje. Sajnos, a Patyolat nem tudja elvállalni, mert az új üzem építői késlekednek a vegy­tisztító rész befejezésével. Arra kérjük őket, hogy jobban siessenek az építkezéssel, hiszen egészen biz­tos — nekik is van tisztításra váró tavaszi ruhájuk. Nyolcvanöt magyar költemény jelenik meg Argentinéban „B világ új költészetének antológiáiá<‘-ban Argentínában a közeljövőben „Antológia de la nüva poesia del mundo“ címmel nagyszabású an­tológia jelenik meg a világ költé­szetének legújabb és legkiemelke­dőbb alkotásaiból. Az antológiában tekintélyes helyet foglal el a ma­gyar költészet is: Ady Endre, Jó­zsef Attila, Kornját Aladár, Gábor Andor, Tóth Árpád, Babits Mi­hály, Juhász Gyula éa Radnóti Miklós legszebb versei mellett mai költészetünk alkotásai: Aczél Ta­más, Benjámin László, Deveeseri Gábor, Gereblyés László, Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Juhász Ferenc, Keszthelyi Zoltán, Képes Géza, Kiss Ferenc, Kónya Lajos, Kuczica Féter, Lányi Sarolta, Na^y László, Pilinszky János, Simon Ist­ván, Sipos Gyula, Somlyó György, Szüdi György f Tamási Lajos, Veszi • Endre és Zelk Zoltán életrajza és ■művei — összesen 85 magyar köl­temény szerepel a kötetben. A Kultúrkapcsoiatok 1 Intézete mar befejezte az előkészítő mun­kákat és • rövidesen elküldi az anyagot Julio Galernek, az antoló­gia főszerkesztőjének (MTI.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom