Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-27 / 73. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 73. szám * Ara 50 fillér 1955. március 27., vasárnap----------------- ^ MA I SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Nemzetközi szemle (2. o.) Már buszán vannak az abádszalóki termelőszövetkezeti előkészítő bizottság tagjai (3. o.) Az ünnepi műszak hírei (5. o.) Móka, játék, szórakozás (4. o.) A vasárnap sportja (6. o.) I------------------------—-----Rá kosi Mátyás elvtárs felszólalása a járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs a szocialista iparosítás és a nehézipar fejlesztéséA KV határomat lendületet adott munkánkhom Tizenöt új belépő a Lenin ísz’be A Központi Vezetőség határozata nagy lendületet adott a besenyő szögi kommunisták munkájához is. A megyei nagyaktiva ülése után — ahol még világosabbá váltak a konkrét tennivalók — hozzáfogtunk a munkához. Máris vannak eredményeink. Legjobban példázza azt a Lenin tsz. Bár még mindig vannak hiányosságok a tsz munkájában, de a jelek szerint ezeket hamarosan kijavítja. A mezőgazdasági szerszámokat itt idejében rendbehozták. Ez is hozzájárult, hogy a rossz időjárás ellenére március 21-ig húsz hold árpát elvetettek. Az őszi mélyszántásból elsimítóztak 50 holdat, őszi vetéseikből pedig istállótrágyával 27 holdat, pétisóval 60 holdat fej trágyáztak. Ezenkívül fejtrágyáztak még 25 hold lucernát is, s ezt meg is fogasolták. A szövetkezet 160 holdnvi rizsterületének gátjait teljesen rendbehozták Vízleeresztőcsatornákat létesítettek, miáltal mintegy 100 hold őszi vetést mentettek meg. Nemcsak, a szövetkezetnek, Iranern egyéni parasztoknak is van vetésterülete. Ez a tettük legalább 7 vagon búzát jelent. Ez is hozzájárult, hogy a tsz tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok között jó a kapcsolat. A községi pártbizottság is igyekszik segíteni ezen a téren. Az eredménye mindennek, hogy a Központi Vezetőség határozata óla tizenöten leptek a szövetkezetbe. Olyan emberek, mint Bogdánv Sándor kovácsmester, aki községünk egyik legjobb szakembere, Jerkovics Lajos okleveles kertész, aki a tsz területén kívánja hasznosítani tudását. Már eddig 8 holdra való melegágyat készített el, amelyben dohány, káposzta, paprika, paradicsommagvakat vet majd. Vagy Berényi Illés középparaszt, aki szintén örömmel lépett a közös gazdálkodás útjára. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy qszre 100—120 taggal növelik a tsz létszámát, földterületét pedig több mint 1000 holddal. Z1MA JÓZSEF párttitkár Besenyszög Kisújszálláson ma estére befejezik az árpavetést nek jelentőségéről beszélt, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. —« Az elvtársak ne felejtsék el —i mondotta többek között —, a föld hetven százaléka egyénileg dolgozó parasztok birtokában van és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezeteket — még hosszú esztendőkön keresztül tíz- és százezrével lesznek egyénileg dolgozó parasztok. Ha erről elfelejtkezünk munkánkban, olyan benyomás keletkezhet, hogy a párt és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az ilyen helytelen vélemény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demokráciának és természetesen magának a parasztságnak is. —< Ezt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan megmondotta, hogy változatlanul támogatjuk az egyéni parasztságot úgy, ahogy ezt az 1953 júniusi határozatban és pártunk III. kongresszusán kifejtettük. A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dolgozó paraszt Síiként, a szövetkezetek vonzó példájának hatására el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse. Ebből a célból rendelkezésére bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelőeszközöket és árucikkeket, amelyek többtermelésre serkentik, termelését elősegítik, s ezzel életszínvonalát emelik. — Az elmúlt másfél esztendő alatt — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs — az egyénileg dolgozó parasztság egy részében az a nézet alakult ki, hogy mi tulajdonképpen lemondtunk a termelőszövetkezet fejlesztéséről, vagy legalábbis hosszú évekre elnapoltuk. Ezért, ha valóban egészségeden, az önkéntesség szigorú betartásával akarjuk a szövetkezeteket növelni — és csak ezen a módon lehet —, akkor az elvtársaknak nagyon alapos politikai meggyőző munkát kell folytatniok a termelőszövetkezetek érdekében. Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy nem elég csak a szövetkezetek számszerű növeléséről beszélni, rendkívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további javítása. — Kevés szó esett arról a tanácskozáson, hogy még sok a fegyelmezetlenség a szövetkezeteken belül, ami az egyénileg dolgozó parasztságot taszítja ős nem vonzza. Nem beszéltek eleget arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül és nem tartják be az idevágó szabályokat. Az állatállomány fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságának megfelelően. Márpedig az állatállomány fejlődése szorosan összefügg a szövetkezet jövedelmezőségével és — ami ezzel párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Keveset hallottunk a családtagok beléptetéséről, holott ismeretes, hogy egy sor szövetkezetben sok a föld és kevés hozzá a munkaerő, mert a családtagok jelentékeny része nem dolgozik a termelőszövetkezetben. M — A mi feladatunk a meglévő szövetkezetek további erősítése, hogy vonzó példájuk meggyőzze az egyénileg dolgozó parasztságot. — Meg egyszer Ismétlem: óvakodni kell attól, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak az legyen most az érzése, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése miatt nem kapja meg mindazt a támogatást, ami termelésének — cs ami ezzel jár —> jövedelmének fokozásához szükséges. Az elvtársak ezt ne tévesszék szem clöl, s gondoskodjanak továbbra is, hogy az egyéni gazdaságok termelését is előscgit- BÓk. Befejezésül Rákosi elvtárs — többek között — a következőket mondotta: •—i Megállapíthatjuk, hogy valamennyi hozzászóló helyeselte és örömmel fogadta a Központi Vezetőség márciusi határozatait. Mi is tudtuk, éreztük, hogy nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép várta e határozatokat, melyek megvilágítják a gazdasági és politikai munkában a követendő utat. — Az idei jó tervteljesítés, a legközelebbi hónapok jó politikai és gazdasági munkája veti meg az alapját az új ötéves tervnek. Meg vagyok győződve róla: ha az elv- társak mélyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak minden részletét lclkiismere- íoíen végrehajtják, akkor az eredmény nem marad el, s csakhamar a jólvégzelt munka eredményeiről, az új sikerekről és győzelmekről számolhatnak be. (Hosszantartó, lelkes taps.) A termelőszövetkezeti városok határát pár nappal ezelőtti esőzések miatt huzamosabb ideig sár- tenger borította. Így csak e héten csütörtökön kezdhettek hozzá nagyobb ütemben a munkához. A partosabb részeken a traktorok megkezdték a tavaszi szántást, és a magágy készítését. A mezőtúri termelőszövetkezetek tagjai, akik a karcagiakkal állnak párosverseny- ben, a hét első napjaiban még ló- fogatokkal vetették a búzát és az árpát. A mezőtúri Béke tsz-ben amely a város közös gazdaságai között a felszabadulási versenyben jelenleg az első helyen van, igv került a földbe a 150 hold tavaszi árpa. A hét.- végefelé aztán a gének is hozzáláttak a vetéshez és a műtrágya szóráshoz. A Szabad Nép tsz-ben a gépállomás dolgozói maeukszerkesztette műtrágya- szóró géppel 650 hold oszd gabonát fej trágyáztak. Ezzel gyorsabb fejlődése seifeentük kalászos vetéseiket s megteremtik a nagyobb tér* més egyik előfeltételét* A karcagiak nem maradnak el a mezőtúriak mögött. Itt különösen az Április 4. tsz tagjai igyekeznek a legjobban. Befejezték a 160 hold tavaszi árpa, 80 hold takarmánykeverék és 40 hold zab vetését. A Béke tsz-ben 100 hold árpa került a földbe. Ezenkívül 520 holdat fej trágyáztak, Turkeve Kisújszállással versenyez. A Farkas Mihály tsz-ben befejeződött a tavaszi árpa vetés és a földb'n van a cukorrépamag. A Vörös Csillag tsz-ben 50 hold tavaszi búza és 200 hold árpa került a földibe. A kisújszállási termelőszövetkezeteik közül jelenleg a Dózsa tsz van az első helyen. Kukoricán, napraforgón és cukorrépán kívül elvetették a koratava- sziaikat és a város közös gazdaságaiban ma estére földben lesz a tavaszi árpa. Dávid Ferenc elvtárs felszólalása A márciusi határozat — mondotta Dávid elvtárs — új erőt és lendületet adott a pártszervezetek, a párttagok további munkájához. Világosan látni kell azonban: ha rosszul magyarázzuk a párt politikáját és túlzásokat követünk el, lényegében az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Következésképpen megállapíthatjuk: ahol a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztése, a falu szocialista építése úgy kerülne előtérbe, hogy közben megromlik a termelőszövetkezetek viszonya az egyénileg dolgozó parasztokhoz, ahol úgy gondolják, hogy az egyénileg dolgozó parasztok között végzett politikai munkát és érdekeinek figyelembevételét elhanyagolhatják, ott nem értették meg a Központi Vezetőség legutóbbi határozatának jelentőségét, ott lényegében máris elferdítik a párt politikáját. Igen fontos, hogy a falun olyan politikai légkört biztosítsunk, hogy az egyénileg dolgozó parasztok a szebb és jobb paraszti életforma megvalósítóit lássák a termelőszövetkezetek tagjaiban. A továbbiakban hangsúlyozta, hegy a határozatokat csak úgy tudjuk helyesen végrehajtani, ha szoros kapcsolatot tartunk az élettel. A most megtartott pártaktívaülések tapasztalatai is bizonyítják, hogy milyen sokat fejlődtek és tanultak a pórt egyszerű tagjai, s hogy a mi párttagjaink — ha hozzájuk fordulunk — milyen nagy segítséget nyújtanak számunkra; ' Ezután a szolnokmegyei termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólt. Elmondotta, hogy a szövetkezetek többsége szilárd, gazdaságuk fejlődik és a Központi Vezetőség legutóbbi határozata nyomán megnőtt a szövetkezeti tagok önbizalma, s jövőbe vetett hite. Az a feladatunk — folytatta —, hogy az egyénileg dolgozó parasztok előtt kézzelfoghatóan bebizonyítsuk a szövetkezeti gazdálkodás fölényét és mindenekelőtt a példa erejével hassunk a dolgozó parasztságra. Ungor Tibor, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. A többi között a következőket mondotta: A termelőszövetkezeti mozgalom mellett tanácskozásunkon még kevés szó esett a járási pártbizottságoknak az egyénileg dolgozó parasztokhoz való viszonyáról, pedig ez nagyon fontos dolog. Mi a járási pártbizottságnak álláspontja az egyénüeg dolgozó parasztokhoz való viszony tekintetében? A mi pártunk is azt tanítja a munkás- paraszt szövetségről, hogy a szövetség nem a dolgozó parasztságnak csak egy részére, hanem a dolgozó parasztság egészére vonatkozik. És hiba volna számunkra az, hogy ha mi a munkás-paraszt szövetséget csak a termelőszövetkezeti parasztságra korlátoznánk, <— mert ezzel kizárnánk a szövetségből az egyénileg dolgozó parasztokat. Nekünk a szövetséget a hatalom szempontjából is az egész dolgozó parasztságra kell értenünk é? éppen ezért a járási pártbizottság erejét megfeszítve dolgozik ezért. Befejezésül hangsúlyozta, hogy pártszervezeteink és a párttagok mindinkább érzik, hogy felelősek a termelőszövetkezetek sorsáért. Most arra van szükség, hogy a járásokban és falvakban minden kommunista lelkes, odaadó híve legyen a szövetkezeti gazdálkodásnak, hogy ismerjék a szövetkezeti mozgalom, a gazdálkodás, az élet problémáit, hogy a szövetkezetek tagjai mindenütt kövessék a pártszervezetek útmutatását. hogy a munkás-paraszt szövetség az elkövetkező időben helyesen és jól alakuljon a falun. A másik dolog — folytatta amely miatt nekünk az egyéni parasztokhoz való viszonyunkat helyesen kell meghatároznunk, az a tény, hogy a mi járásunkban is az egyénileg dolgozó parasztok kézén van a szántóföldnek hetven százaléka, az állatoknak nyolcvan százaléka. És úgy gondoljuk, hogy aki erről elfeledkezik, az nagyon súlyos hibát követ el a párt és egész népünk szempontjából. Különben az egyénileg dolgozó parasztokat úgy kell kezelnünk, mint a jövő termelőszövetkezeteinek tagjait. A munkát úgy kell megoldani, hogy a párt és az egyénileg dolgozó parasztok közti bizalom erősödjék. Ezt a bizalmat úgy kell nekünk kezelni, hogy a kormány ad támogatást az egyénileg dolgozó parasztoknak, de az egyénileg dolgozó parasztoknak az állam iránti kötelezettsége terén nincs semmi engedmény. Ezen a téren nagyon súlyos hibát követtünk el az elmúlt esztendőben is. Uogor Tibor elvtárs felszólalása ....................................i. i. ül ést tartóit szombaton a megyei tanács A megyei tanács március 26-án, szombaton délelőtt 9 órai. kezdettel ülést tartott a megyei tanács házának nagytermében. Napirend előtt a végrehajtólbi- zottság tagjai letették a törvény által előírt esküt, majd Juhász Im- réné, a végrehajtóbizottság elnöke számolt be a tanácsok és a megyei végrehajtóbizottság munkájáról. Ezt követően Csótó István, A végrehajtóibizottság elnökhelyettese ismertette a végrehajtóbizottság beszámolóját a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozat végrehajtásáról, a megyei mezőgazdasági vonatkozású eredményeiről ás hiányosságairól, valamint a feladatokról. (lüuiep£ly.eien {oyadták a Szolnokra érkezett c/Uíami Orosz. DCóruit Szombaton délután öt. óra után néhány perccel három hatalmas Ikarus-autobuszon érkeztek meg Szolnokra az Állami Orosz Kórus taigjai. Fogadásukon megjelent Szigeti László, a városi pártbizottság titkára. Elek Lajos, a városi tanács elnökhelyettese, Kurucz István, a Magyar-Szovjet Társaság megyei és Gáli Mihályné, a Magyar-Szovjet Társaság városi titkára, a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselője, valamint a város társadalmi életének több vezetője. Szigeti László üdvözölte a kórus tagjait és A. V. Szvesnyikov elvtársat, az OSZSZSZIC Sztálin- díjas népművészét, a kórus veztó- t'.jét. — Ez a mai este — mondotta. — amikor városunk lakói találkoznak a szovjet kultúra kimagasló követeivel, amikor Önök a művészet nemes nyelvén átadják a szovjet nép baráti üdvözletét Szolnok város lakóinak, kifejezi azt, hogy igaz barátja van a magyar népnek. i Ezután a Beloiannlsz-űti iskola két .egyenruhás úttörője orosz nyelven üdvözölte a kórus tagja-* it, s virágcsokrot ' és ajándékot nyújtott át A, V. Szvesnyikov elvtársnak, Az üdvözlő szavakra A. V, Szvesnyikov elvtárs válaszolt: — Kedves Elvtérsak! — mon-1 dotta. — Köszönjük a meleg fogadtatást. Amikor Szolnokra érkeztünk, láttuk, milyen szép ez a város. Két hete tartózkodunk Magyarországon. Sok várost láttunk. Elsősorban azonban az emberekkel ismerkedtünk meg. S azt tapasztaltuk, hogy ez a nép szeret dolgozni, szereti a zenét, az éneiket, a táncot. — Sole sikert és jó egészséget kívánok szocializmust építő munkájukhoz. Az úttörőknek pedig azt kívánom, hogy tanuljanak jól és legyenek? jó polgárai a magyar hazának! Az üdvözlések után a szolnoki Úttörőház énekkara és táncosai dallal és tánccal köszöntötték a kedves szovjet vendégeket. Az Állami Orosz Kórus este 7 órakor tartotta előadását. Az előadásról legközelebbi számunkban részletesen beszámolunk. k i