Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 73. szám * Ara 50 fillér 1955. március 27., vasárnap­----------------- ^ MA I SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Nemzetközi szemle (2. o.) Már buszán vannak az abádszalóki termelőszövetkezeti előkészítő bizottság tagjai (3. o.) Az ünnepi műszak hírei (5. o.) Móka, játék, szórakozás (4. o.) A vasárnap sportja (6. o.) I------------------------—-----­Rá kosi Mátyás elvtárs felszólalása a járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs a szocialista ipa­rosítás és a nehézipar fejlesztésé­A KV határomat lendületet adott munkánkhom Tizenöt új belépő a Lenin ísz’be A Központi Vezetőség határozata nagy lendületet adott a besenyő szögi kommunisták munkájához is. A megyei nagyaktiva ülése után — ahol még világosabbá váltak a konkrét tennivalók — hozzáfogtunk a munkához. Máris vannak eredményeink. Legjobban példázza azt a Lenin tsz. Bár még mindig vannak hiányosságok a tsz munkájában, de a jelek szerint ezeket hamarosan kijavítja. A mezőgazdasági szerszá­mokat itt idejében rendbehozták. Ez is hozzájárult, hogy a rossz idő­járás ellenére március 21-ig húsz hold árpát elvetettek. Az őszi mélyszántásból elsimítóztak 50 holdat, őszi vetéseikből pedig istálló­trágyával 27 holdat, pétisóval 60 holdat fej trágyáztak. Ezenkívül fej­trágyáztak még 25 hold lucernát is, s ezt meg is fogasolták. A szö­vetkezet 160 holdnvi rizsterületének gátjait teljesen rendbehozták Vízleeresztőcsatornákat létesítettek, miáltal mintegy 100 hold őszi ve­tést mentettek meg. Nemcsak, a szövetkezetnek, Iranern egyéni pa­rasztoknak is van vetésterülete. Ez a tettük legalább 7 vagon búzát jelent. Ez is hozzájárult, hogy a tsz tagsága és az egyénileg dolgozó parasztok között jó a kapcsolat. A községi pártbizottság is igyekszik segíteni ezen a téren. Az eredménye mindennek, hogy a Központi Vezetőség határozata óla tizenöten leptek a szövetkezetbe. Olyan em­berek, mint Bogdánv Sándor kovácsmester, aki községünk egyik legjobb szakembere, Jerkovics Lajos okleveles kertész, aki a tsz terü­letén kívánja hasznosítani tudását. Már eddig 8 holdra való meleg­ágyat készített el, amelyben dohány, káposzta, paprika, paradicsom­magvakat vet majd. Vagy Berényi Illés középparaszt, aki szintén örömmel lépett a közös gazdálkodás útjára. A szövetkezet tagsága elhatározta, hogy qszre 100—120 taggal nö­velik a tsz létszámát, földterületét pedig több mint 1000 holddal. Z1MA JÓZSEF párttitkár Besenyszög Kisújszálláson ma estére befejezik az árpavetést nek jelentőségéről beszélt, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. —« Az elvtársak ne felejtsék el —i mondotta többek között —, a föld hetven százaléka egyénileg dolgozó parasztok birtokában van és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezeteket — még hosszú esztendőkön keresztül tíz- és százezrével lesznek egyénileg dolgozó parasztok. Ha erről elfe­lejtkezünk munkánkban, olyan be­nyomás keletkezhet, hogy a párt és a kormány most kevésbé törő­dik az egyénileg dolgozó parasz­tokkal. Az ilyen helytelen véle­mény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demokrá­ciának és természetesen magának a parasztságnak is. —< Ezt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan megmondotta, hogy vál­tozatlanul támogatjuk az egyéni parasztságot úgy, ahogy ezt az 1953 júniusi határozatban és pár­tunk III. kongresszusán kifejtet­tük. A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemel­kedésének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dol­gozó paraszt Síiként, a szövetkeze­tek vonzó példájának hatására el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termel­hesse. Ebből a célból rendelkezé­sére bocsátjuk mindazokat a gépe­ket, termelőeszközöket és árucik­keket, amelyek többtermelésre ser­kentik, termelését elősegítik, s ez­zel életszínvonalát emelik. — Az elmúlt másfél esztendő alatt — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs — az egyénileg dol­gozó parasztság egy részében az a nézet alakult ki, hogy mi tulaj­donképpen lemondtunk a termelő­szövetkezet fejlesztéséről, vagy legalábbis hosszú évekre elnapol­tuk. Ezért, ha valóban egészsége­den, az önkéntesség szigorú betar­tásával akarjuk a szövetkezeteket növelni — és csak ezen a módon lehet —, akkor az elvtársaknak na­gyon alapos politikai meggyőző munkát kell folytatniok a termelő­szövetkezetek érdekében. Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy nem elég csak a szövet­kezetek számszerű növeléséről be­szélni, rendkívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további javítása. — Kevés szó esett arról a ta­nácskozáson, hogy még sok a fe­gyelmezetlenség a szövetkezeteken belül, ami az egyénileg dolgozó parasztságot taszítja ős nem vonz­za. Nem beszéltek eleget arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül és nem tartják be az idevágó szabályokat. Az ál­latállomány fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságának megfelelően. Márpedig az állat­állomány fejlődése szorosan össze­függ a szövetkezet jövedelmezősé­gével és — ami ezzel párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Ke­veset hallottunk a családtagok be­léptetéséről, holott ismeretes, hogy egy sor szövetkezetben sok a föld és kevés hozzá a munkaerő, mert a családtagok jelentékeny része nem dolgozik a termelőszövetkezet­ben. M — A mi feladatunk a meglévő szövetkezetek további erősítése, hogy vonzó példájuk meggyőzze az egyénileg dolgozó parasztságot. — Meg egyszer Ismétlem: óva­kodni kell attól, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak az legyen most az érzése, hogy a termelő­szövetkezetek fejlesztése miatt nem kapja meg mindazt a támogatást, ami termelésének — cs ami ezzel jár —> jövedelmének fokozásához szükséges. Az elvtársak ezt ne té­vesszék szem clöl, s gondoskodja­nak továbbra is, hogy az egyéni gazdaságok termelését is előscgit- BÓk. Befejezésül Rákosi elvtárs — többek között — a következőket mondotta: •—i Megállapíthatjuk, hogy vala­mennyi hozzászóló helyeselte és örömmel fogadta a Központi Ve­zetőség márciusi határozatait. Mi is tudtuk, éreztük, hogy nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép várta e határozatokat, melyek meg­világítják a gazdasági és politikai munkában a követendő utat. — Az idei jó tervteljesítés, a leg­közelebbi hónapok jó politikai és gazdasági munkája veti meg az alapját az új ötéves tervnek. Meg vagyok győződve róla: ha az elv- társak mélyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak minden részletét lclkiismere- íoíen végrehajtják, akkor az ered­mény nem marad el, s csakhamar a jólvégzelt munka eredményeiről, az új sikerekről és győzelmekről számolhatnak be. (Hosszantartó, lelkes taps.) A termelőszövetkezeti városok határát pár nappal ezelőtti eső­zések miatt huzamosabb ideig sár- tenger borította. Így csak e héten csütörtökön kezdhettek hozzá na­gyobb ütemben a munkához. A par­tosabb részeken a traktorok meg­kezdték a tavaszi szántást, és a magágy készítését. A mezőtúri ter­melőszövetkezetek tagjai, akik a karcagiakkal állnak párosverseny- ben, a hét első napjaiban még ló- fogatokkal vetették a búzát és az árpát. A mezőtúri Béke tsz-ben amely a város közös gazdaságai között a felszabadulási versenyben jelenleg az első helyen van, igv került a földbe a 150 hold tavaszi árpa. A hét.- végefelé aztán a gé­nek is hozzáláttak a vetéshez és a műtrágya szóráshoz. A Szabad Nép tsz-ben a gépállomás dolgo­zói maeukszerkesztette műtrágya- szóró géppel 650 hold oszd gabonát fej trágyáztak. Ezzel gyorsabb fej­lődése seifeentük kalászos vetései­ket s megteremtik a nagyobb tér* més egyik előfeltételét* A karcagiak nem maradnak el a mezőtúriak mögött. Itt különö­sen az Április 4. tsz tagjai igye­keznek a legjobban. Befejezték a 160 hold tavaszi árpa, 80 hold ta­karmánykeverék és 40 hold zab vetését. A Béke tsz-ben 100 hold árpa került a földbe. Ezenkívül 520 holdat fej trágyáztak, Turkeve Kisújszállással verse­nyez. A Farkas Mihály tsz-ben be­fejeződött a tavaszi árpa vetés és a földb'n van a cukorrépamag. A Vörös Csillag tsz-ben 50 hold tavaszi búza és 200 hold árpa ke­rült a földibe. A kisújszállási ter­melőszövetkezeteik közül jelenleg a Dózsa tsz van az első helyen. Ku­koricán, napraforgón és cukorré­pán kívül elvetették a koratava- sziaikat és a város közös gazda­ságaiban ma estére földben lesz a tavaszi árpa. Dávid Ferenc elvtárs felszólalása A márciusi határozat — mondotta Dávid elvtárs — új erőt és lendü­letet adott a pártszervezetek, a párttagok további munkájához. Vi­lágosan látni kell azonban: ha rosszul magyarázzuk a párt politi­káját és túlzásokat követünk el, lényegében az ellenség malmára hajtjuk a vizet. Következésképpen megállapíthatjuk: ahol a termelő- szövetkezetek számszerű fejlesztése, a falu szocialista építése úgy ke­rülne előtérbe, hogy közben meg­romlik a termelőszövetkezetek vi­szonya az egyénileg dolgozó pa­rasztokhoz, ahol úgy gondolják, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok között végzett politikai munkát és érdekeinek figyelembevételét el­hanyagolhatják, ott nem értették meg a Központi Vezetőség leg­utóbbi határozatának jelentőségét, ott lényegében máris elferdítik a párt politikáját. Igen fontos, hogy a falun olyan politikai légkört biz­tosítsunk, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok a szebb és jobb pa­raszti életforma megvalósítóit lás­sák a termelőszövetkezetek tagjai­ban. A továbbiakban hangsúlyozta, hegy a határozatokat csak úgy tud­juk helyesen végrehajtani, ha szo­ros kapcsolatot tartunk az élettel. A most megtartott pártaktívaülések tapasztalatai is bizonyítják, hogy milyen sokat fejlődtek és tanultak a pórt egyszerű tagjai, s hogy a mi párttagjaink — ha hozzájuk for­dulunk — milyen nagy segítséget nyújtanak számunkra; ' Ezután a szolnokmegyei termelő­szövetkezeti mozgalom fejlődéséről szólt. Elmondotta, hogy a szövetke­zetek többsége szilárd, gazdaságuk fejlődik és a Központi Vezetőség legutóbbi határozata nyomán meg­nőtt a szövetkezeti tagok önbizal­ma, s jövőbe vetett hite. Az a fel­adatunk — folytatta —, hogy az egyénileg dolgozó parasztok előtt kézzelfoghatóan bebizonyítsuk a szövetkezeti gazdálkodás fölényét és mindenekelőtt a példa erejével hassunk a dolgozó parasztságra. Ungor Tibor, a kunszentmárto­ni járási pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. A többi között a következőket mondotta: A termelőszövetkezeti mozgalom mellett tanácskozásunkon még ke­vés szó esett a járási pártbizottsá­goknak az egyénileg dolgozó pa­rasztokhoz való viszonyáról, pedig ez nagyon fontos dolog. Mi a já­rási pártbizottságnak álláspontja az egyénüeg dolgozó parasztokhoz való viszony tekintetében? A mi pártunk is azt tanítja a munkás- paraszt szövetségről, hogy a szö­vetség nem a dolgozó parasztság­nak csak egy részére, hanem a dol­gozó parasztság egészére vonatko­zik. És hiba volna számunkra az, hogy ha mi a munkás-paraszt szö­vetséget csak a termelőszövetke­zeti parasztságra korlátoznánk, <— mert ezzel kizárnánk a szövetség­ből az egyénileg dolgozó paraszto­kat. Nekünk a szövetséget a hata­lom szempontjából is az egész dol­gozó parasztságra kell értenünk é? éppen ezért a járási pártbizottság erejét megfeszítve dolgozik ezért. Befejezésül hangsúlyozta, hogy pártszervezeteink és a párttagok mindinkább érzik, hogy felelősek a termelőszövetkezetek sorsáért. Most arra van szükség, hogy a járások­ban és falvakban minden kommu­nista lelkes, odaadó híve legyen a szövetkezeti gazdálkodásnak, hogy ismerjék a szövetkezeti mozgalom, a gazdálkodás, az élet problémáit, hogy a szövetkezetek tagjai minde­nütt kövessék a pártszervezetek útmutatását. hogy a munkás-paraszt szövetség az elkövetkező időben helyesen és jól alakuljon a falun. A másik dolog — folytatta amely miatt nekünk az egyéni pa­rasztokhoz való viszonyunkat he­lyesen kell meghatároznunk, az a tény, hogy a mi járásunkban is az egyénileg dolgozó parasztok kézén van a szántóföldnek hetven száza­léka, az állatoknak nyolcvan szá­zaléka. És úgy gondoljuk, hogy aki erről elfeledkezik, az nagyon sú­lyos hibát követ el a párt és egész népünk szempontjából. Kü­lönben az egyénileg dolgozó pa­rasztokat úgy kell kezelnünk, mint a jövő termelőszövetkezeteinek tag­jait. A munkát úgy kell megolda­ni, hogy a párt és az egyénileg dolgozó parasztok közti bizalom erősödjék. Ezt a bizalmat úgy kell nekünk kezelni, hogy a kormány ad támogatást az egyénileg dolgozó parasztoknak, de az egyénileg dol­gozó parasztoknak az állam irán­ti kötelezettsége terén nincs sem­mi engedmény. Ezen a téren na­gyon súlyos hibát követtünk el az elmúlt esztendőben is. Uogor Tibor elvtárs felszólalása ....................................i. i. ül ést tartóit szombaton a megyei tanács A megyei tanács március 26-án, szombaton délelőtt 9 órai. kezdettel ülést tartott a megyei tanács há­zának nagytermében. Napirend előtt a végrehajtólbi- zottság tagjai letették a törvény ál­tal előírt esküt, majd Juhász Im- réné, a végrehajtóbizottság elnöke számolt be a tanácsok és a me­gyei végrehajtóbizottság munkájá­ról. Ezt követően Csótó István, A végrehajtóibizottság elnökhelyettese ismertette a végrehajtóbizottság beszámolóját a mezőgazdaság fej­lesztéséről szóló határozat végre­hajtásáról, a megyei mezőgazdasági vonatkozású eredményeiről ás hi­ányosságairól, valamint a felada­tokról. (lüuiep£ly.eien {oyadták a Szolnokra érkezett c/Uíami Orosz. DCóruit Szombaton délután öt. óra után néhány perccel három hatalmas Ikarus-autobuszon érkeztek meg Szolnokra az Állami Orosz Kórus taigjai. Fogadásukon megjelent Szi­geti László, a városi pártbizottság titkára. Elek Lajos, a városi ta­nács elnökhelyettese, Kurucz Ist­ván, a Magyar-Szovjet Társaság megyei és Gáli Mihályné, a Ma­gyar-Szovjet Társaság városi tit­kára, a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselője, valamint a város társadalmi életének több vezetője. Szigeti László üdvözölte a kó­rus tagjait és A. V. Szvesnyikov elvtársat, az OSZSZSZIC Sztálin- díjas népművészét, a kórus veztó- t'.jét. — Ez a mai este — mondotta. — amikor városunk lakói találkoz­nak a szovjet kultúra kimagasló követeivel, amikor Önök a művé­szet nemes nyelvén átadják a szovjet nép baráti üdvözletét Szol­nok város lakóinak, kifejezi azt, hogy igaz barátja van a magyar népnek. i Ezután a Beloiannlsz-űti iskola két .egyenruhás úttörője orosz nyelven üdvözölte a kórus tagja-* it, s virágcsokrot ' és ajándékot nyújtott át A, V. Szvesnyikov elv­társnak, Az üdvözlő szavakra A. V, Szvesnyikov elvtárs válaszolt: — Kedves Elvtérsak! — mon-1 dotta. — Köszönjük a meleg fo­gadtatást. Amikor Szolnokra ér­keztünk, láttuk, milyen szép ez a város. Két hete tartózkodunk Ma­gyarországon. Sok várost láttunk. Elsősorban azonban az emberekkel ismerkedtünk meg. S azt tapasz­taltuk, hogy ez a nép szeret dol­gozni, szereti a zenét, az éneiket, a táncot. — Sole sikert és jó egészséget kívánok szocializmust építő mun­kájukhoz. Az úttörőknek pedig azt kívánom, hogy tanuljanak jól és legyenek? jó polgárai a magyar hazának! Az üdvözlések után a szolnoki Úttörőház énekkara és táncosai dallal és tánccal köszöntötték a kedves szovjet vendégeket. Az Állami Orosz Kórus este 7 órakor tartotta előadását. Az elő­adásról legközelebbi számunkban részletesen beszámolunk. k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom