Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

2

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1995 március 26.

A tömegek körében végzett politikai tevékenységet a termelés növelésére kell összpontosítani

(Folytatás az 1-ső oldalról.)

A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, megedződtek, jónéhány közülük megtanulta a helyes pártmunkát. Erősödtek a termelőszövetkezeti párt- szervezetek, azáltal is. hogy a termelőszövetkezetek fejlődéséért folytatott harcban kitűnt pártonkívü- liek egyrészét felvették a pártba. Ma termelőszövetkezeteink zömében már van pártszervezet, és a termelőszövetkezeti tagok 25 százaléka kommunista párttag. Hatalmas erő ez!

A termelőszövetkezetek pártszervezetei sokhelyütt jól megszervezik a tagok nevelését, mozgósítják a tagokat a jó munkára, harcolnak a munkafegyelemért. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz pártszervezete nagy figyelmet fordít a tsz gazdálkodására és jövedelmezőségének fokozására. A termelőszövetkezet közgyűlésein a pártszervezet helyet javaslatokkal segíti a fejlett agrotechnika alkalmazását, új, gazdasági ágak bevezetését. Az 1955-ös évben a pártszervezet javaslatára 100 kh kukorica 80 százalékát négyzetesen fogják elvetni. A tsz birtokában lévő szőlőt szervestrágyával fogják feljavítani. Szervestrágyával alászántott földbe vetik a burgonyát és ültetéskor műtrágyát is alkalmaznak. A pártszervezet javaslata alapján a tsz nagyobb gyümölcsösök létesítését is tervbe vette olymódon, hogy éven- kint 10—20 kh. gyümölcsöst telepítenek;

Ez a példa azonban még nem általános. A feladat éppen abban áll, hogy biztosítsuk:

a termelőszövetkezetek pártszervezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágosító munkát folytassanak —mert ez még általában nincs így — mindezekért a feladatokért, amelyek a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálják, mint például a munkafegyelemért, a családtagok bevonásáért, az állatok gondos ápolásáért, a szövetkezeti demokrácia biztosításáért stb.

Ezeknek kell a termelőszövetkezeti, pártszervezeti munka döntő kérdéseivé válniok. Mindezekben valamennyi termelőszövetkezeti kommunistának a mainál sokkal jobban példát kell mutatnia: vonatkozik ez olyan kérdésre is, mint például a családtagok bevonása a termelőszövetkezetbe, amelyben a párttitkárnak, a tsz-elnöknek, a párttagoknak kell élenjárniok, mert a tapasztalatok szerint az azzal jár, hogy a termelőszövetkezet többi tagjának felesége, gyermeke is — kellő felvilágosító munka nyomán — résztvesz a közös munkában.

A termelőszövetkezetek kommunistáinak fokozottabban kell részt- venniök a falu életében is; segíte- >'iök kell a falusi egyénileg gazdálkodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet az egyénileg dolgozó parasztok körében végzet felvilágosító munkában és minden más feladatban;

— A járási pártbizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkezetek kommunistáit, DISZ-tagjait. Ezt teszi a kunhegyesi járási pártbizottság, amely időnként napirendre tűzi a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban végzett munkát;

de a járási pártbizottság fő munkája magukban a termelőszövetkezeteikben folyik. A járási pártbizottság tevékenyen segíti a szükséges értekezletek előkészítését, a végrebajtóbizottság tagjai, munkatársai minden nagyobb feladat előtt a helyszínen népnevelő aktíva-értekezleteket tartanait. Például zárszámadási közgyűlések előkészítésekor, az elvégzett évi munka tapasztalatainak megbeszélésekor és más alkalmakkor, Ezeken az értekezleteken a <; áron lévő feladatok mellett megtárgyalták a termelőszövetkezet belső problémáit, a pártszervezet munkáját, a csoportnak az egyénileg dolgozó parasztokhoz való viszonyát stb.

Kevésbé helyeselhető a tiszafüredi járás módszere, mert itt elsősorban csak a tanács, a gazdasági vezetők munkájával foglalkoznak időnként, a párttagságra és a tsz aktíváira kevesebb figyelmet fordítanak.

A termelőszövetkezet részére a gépi technikát, a nagyüzemi gazdálkodás e döntő feltételét a gépállomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatalmas politikai jelentőségét. A gépállomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró harcosa. Ezért igen döntő a gépállomás jó munkája.

Gépállomásainknak több mint

10.000 traktoruk, csaknem ezer univerzál traktoruk, több mint ezer vontatójuk és több mint 1200 kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszervezésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti mozgalmat Is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gé<pi technikája ez évben is s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállomásaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomások kötelékébe tartozó 3800 agro- nómus munkájának jó megszervezésével nyújthatják a termelőszövetkezeteknek.

*— Sajnos, sem gépállomásaink gépi technikája, sem az agronó- musok nagy hadserege még nem segíti megfelelően a termelőszövetkezeteket. A nagy gépi technika ma még sok tekintetben kihasználatlan. Az agronómusok zöme még nem végez igazi szervező, nevelő munkát a termelőszövetkezetekben, i

A gépállomások nem nyújtottak elég segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak, különösen a szegényparasztoknak,

A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, hogy magas önköltséggel dolgoznak. Ez arra inti járási pártbizottságainkat, hogy a gépállomások kommunistáinak, DISZ tagjainak. szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműködésével, segítésével harcot kell kezdeményezniük a gépállomásokon az önköltség csökkentéséért.

De különösen fontos éppen a termelőszövetkezetek terméshozamainak emelése érdekében, hogy időben elvégezzenek minden munkát az alapvetően fontos szántás biztosítása mellett. El kell érni azt hogy a munka minősége kifogástalan legyen. Ennek érdekében járási pártbizottságainknak elsőrendű kötelességük, hogy nagv figyelmet fordítsanak a gépállomásokon a f luktuáció, a munkáscserélődés megszüntetésére és állandó munkáistörzs kialakítására, _ ezenkí vül a traktorosok neveléséért, své gül, de nem utolsó sorban a fegyelem megteremtésére. így biztosítható, hogy a gépállomás — a népgazdaság egyik legköltségesebben dolgozó ága — valóban javítson munkáján. i

— A gépállomások, pártszervezetei az utóbbi időben lényegesen megjavították munkájukat; a falusi pártszervezetek közül, a legaktívabbaknak, a legjobbaknak mondhatók. Ez annak tudható be, hogy a múlt év őszén megkezdték munkájukat a gépállomásért felelős járási párttitkárok. Működésük eredményeképpen jónéhány gépállomáson lelepleződtek a hanyag, korrupt igazgatók és más rossz vezetők, s megtisztultak tőlük a gépállomások. A járási párt- titkár megszervezte a rendszeres taggyűléseket, vezetőségi gyűléseket, a kommunisták oktatását, nevelését.

— Ezek bíztató, de csak kezdeti eredmények. A gépállomásért felelős járási párttitkár munkája még kevéssé mutatkozik meg a gépállomás gazdaságos üzemeltetéséért, az önköltség csökkentéséért, a termelékenység növeléséért, a fegyelemért, az üzemanyag takarékosságért vívott harcban. Most éppen az a feladatuk a gépállomásért felelős járási titkároknak, hogy saját munkájukat, a pártszervezet munkáját e kérdések megoldására központosítsák. Különösen nagy figyelmet kell fordítandók a gépállomások pártszervezetednek, a traktoristák és az ag- ronómusok nevelésére, felelősségük fokozására.

Döntő feladat, hogy a gépállomások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politikai tekintetben is több segítséget nyújtsanak nekik.

Az állami gazdaságok munkájáról

gozó parasztokra, közöttük a középparasztokra. Tekintettel kell lenni arra, hogy a dolgozó parasztság, a középparasztság csak szívós, kitartó, türelmes munkával, saiát jó tapasztalatai révén hozható közelebb a szövetkezéshez, a szocializmushoz. Falusi politikánkban, falusi munkánkban minden szélsőség, túlzás, önkény megengedhetetlen.

Mindezek mellett azt is hangsúlyozni kell, hogy a dolgozó parasztság számára változatlanul fennállnak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biztosított réJaviisuk meg a

Falusi pártszervezeteink az ^feyé- nileg gazdálkodó parasztok között, sajnos, még nem végeznek megfelelő munkát. Ennek főoka, hogy a falusi, a községi, úgynevezett területi alapszervezetekben általában igen kevés a dolgozó paraszt. Ezért e szervezetek befolyása, tekintélye nem elégséges. Ma a többi falusi partszervezet — a termelőszövetkezet, a gépállomás, az állami gazdaság pártszervezete — szintén meglehetősen elhanyagolja az egyénileg dolgozó parasztok közötti munkát. Ezen változtatnunk kell. A Központi Vezetőségnek, a falusi pártmunkáról hozott határozata végrehajtásával biztosítani kell, hogy a falusi párttagok, pártszervezetek nevelő, felvilágosító munkája gyorsan megjavuljon, hogy az egyénileg dolgozó parasztok között népszerűsítsék a mezőgazdaság szocialista szektorának — mindenekelőtt a termelőszövetkezeteknek — eredményeit, pártunk politikáját. A falusi pártszervezetekbe pedig nagyobb számban kell felvenni a népi demokráciához hű. kötelezettségeit pontosan teljesítő parasztokat, fia falókat, mert ez is fontos feltétele annak, hogy a dolgozó parasztok körében növekedjék a párt tekintélye, befolyása;

A falusi pártszervezeteknek fokozniuk kell — éppen ezekben a napokban — a dolgozó parasztok között a felvilágosító munkát, hogy pártunk Központi Vezetősége márciusi határozatát jól, helyesen értsék és választ adjanak a dolgozó parasztság kérdéseire, úgy mint arról az előbb szó volt.

Ismeietes, hogy az állami gazdaságok termelése nem kielégítő, hogy az allami gazdaságok jelentékeny része deficites, hogy az allami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegye-lmezettlenség, s különösen súlyos a társadalmi vagyon herdálása, sőt fosztogatása. Nyíltan meg kell mondani, hogy e téren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfelelő fejlett technikával rendelkeznek, állatállományuk Is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van helybenlakó, becsületes munkás törzse, munkésgárdája. Mindez alkalmassá teszi az állami gadasá- gokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Ennek óriási politikai jelentősége van, miért a jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gazdálkodás fölényének.

De az igazgatók, az agronómusok gyakran nem kielégítő munkája a pártszervezetek, a DISZ szervezetek gyengesége miatt a legtöbb állami gazdaságban egyáltalán nem használják fel megfelelően a lehetőségeket a gépi kapacitást, a munkás gárdát.

Az állami gazdaságokban a derék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakembernek álcázó, a mezőgazdasághoz nem értő régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt föld- birtokos, eillenséges elem, — akik itt meghúzódnak. Az állami gazdaságok rossz eredményeiben az ellenség munkája is jelentékenyen közrejátszik. Meg kell állapítani, hogy az állami gazdaságok pártszervezetei a leggyengébbek közé tartoznak a falun. E párt- szervezetek befolyása vezető, irányító szerepe, nevelő munkája, ellenőrző szerepe, aktivitása, helyen- kint szinte egyáltalán nem érezhető. A mai állapotokon lehet és kell is változtatni. A minisztérium, az állami irányítás megjavítása mellett mindenekelőtt gyökeresen meg kell javítania az állami gazdaságokban a pártmunkát. A legfőbb feladat az, hogy biztosítsuk <— elsősorban a legnagyobb és a közepes nagyságú állami gazdaságokban — megfejelő párttitkár működését.

Fejlett, harcos, kultúrált, a politikai és a gazdasági munkához értő, élettapasztalattal rendelkező pártmunkást kell küldeni legalább a száz leggyengébben dolgozó állami gazdaságokba

s feladatukká kell tépni a pártélet megszervezését, a párttagok, a DISZ tagok, a legjobb pártomkívü4 dolgozók kollektíváiénak kikovácsolását. E kollektíva harcának megszervezését, a hanyagság, a mulasztás, a felületesség, a f egyel- mezettlenség ellen. A pártszervezetnek, az állami gazdaságokban sürgősen fel kell lépnie a gyakran elhanyagolt szociális, kulturális viszonyok megjavítása érdekében is Járási pártbizottságainknak változatlanul komoly figyelmet kell fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdaságaikra, termelésük növelésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőigazdasági termékek többségét a begyűjtés számára a piacra jelenleg még az egyéni parasztgazdaságok adják. A paraszti gazdaságokra általában jellemző, hogy traktort, kombájnt, modem mezőgazdasági gépeit nem igen használtak. A paraszti gazdaságok kevéssé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudomány eredményeit, igen nehéz ki- alakítaniok kicsiny területük miatt a helyes vetésforgót.

Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata világosan leszögezi: változatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat ts, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezetbe, mivel még nem értette meg a termelőszövetkezeti mozgalom előnyeit. Egy pillanatra sem szabad elfelejteni, az 1953. évi júniusi Központi Vezetőségi ülés a III. pártkongresszus idevágó határozatai változatlanul helyesek, érvényesek:

Fártunk változatlanul azon az állásponton van: a termelőszövetkezetek létrehozása a dolgozó parasztok önkéntes szövetkezése révén kell, hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természetesen pártunknak hatalmas szervező, nevelő, felvilágosító munkát kell szakadatlanul végeznie.

Pártunk politikája arra irányul, hogy a munkásosztály mind szorosabbra fűzze szövetségét a dolgozó parasztsággal, nemcsak a termelőszövetkezeti parasztsággal, hanem valamennyi dolgozó paraszti réteggel. A szocializmus építésére irányuló munkás-paraszt szövetség erősítése változatlanul falusi politikánk homlokterében áll. Éppen ezért biztosítani kell a falun a törvényességet, pem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erőszakoskodást.

Figyelemmel kell lenni a dol*— Járási pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, falusi kommunistáinknak politikai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai, szervező, nevelő, felvilágosító tevékenységüket mindenekelőtt a termelés növelésére kell összpontosítaniuk.

Elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektoraiban, de a kisáru- termelő szektorban is napról napra küzdelmet, harcot kell folytatni azért, hogy folytonosan kihasználjunk minden napot. Ebben a szellemben fogant pártunk Központi Vezetőségének azon határozata, hogy figyelembe véve a mezőgazdaság reális erőviszonyait, ez éviién 7—8 százalékkal kell emelni az egész mezőgazdaság termelését.

A falun dolgozó kommunisták, párttagok, DISZ-tagok jórésze kiváló eredményeket ért el munkájában, jó ismerője területének. Mindenekelőtt tőlük kell tanulniok járási pártbizottságainknak. Ezenkívül a pártonkívüliektől is, ha azok jó munkásai a mezőgazdaságnak. Rendkívül fontos, hogy a pártbizottságok nagyon megbecsüljék az agronómus, a mezőgazdaság szakembereinek munkáját, dolgozzanak velük, kikérjék tanácsaikat, véleményüket, támaszkodjanak rájuk.

Különösen nagy feladata a járási pártbizottságoknak, hogy megismerjék, tanulmányozzák a járásban élenjáró dolgozók munkamódszereit, tapasztalatait. Amit az egyik termelőszövetkezetben meg lehet valósítani, az általában megvalósítható a másikban is; amit az egyik dolgozó paraszt véghez tud vinni, azt véghez tudja vinni a másik is. Ehhez azonban az kell, hogy az elmaradók folytonosan tanuljanak az élenjáróktól. Ez pedig ritkán történik meg magától, tehát járási pártbizottságaink tudatos szervező tevékenysége nagyon is fontos e kérdésben,

Megérlelődött annak az előfeltétele is, hogy elsősorban a mezőgazdaság szocialista szektorában megszervezzük, megteremtsük az ipari Üzemekéhez hasonlatos állandó, a mezőgazdasági termelést előbbre vivő országos versenymozgalmakat. Ehhez biztosítani kell a verseny széles, országos nyilvánosságát, de a helyi nyilvánosságot is, a verseny rendszeres értékelését, s ez mindenekelőtt a tanács és a MEDOSZ feladata.

A továbbiakban Acs elvtárs a beadás kérdéseiről szólt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: az élet- színvonal emelkedése mindenekelőtt

szűkre. Ezért érdemes és kifizető gazdaságát fejlesztenie, földjét trágyáznia, állatállományát növel kukoricáját megkapálnia. Mini h dolgozó parasztság mind az eg .sz nép számára rendkívül fontos, hogy az utóbbi időben megnövekedett mumkakedv, termelési biztonság változatlanul megmaradjon, sőt növekedjék a falun. Végül azonban újból hangsúlyozni kell. hogy az egyéni parasztgazdaság lehetőségei mindeme segítség mellett is nagyon korlátozottak, — hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó^ parasztság igazi jóléte a termelőszövetkezetek révén érhető el.

falusi pártmunkát

a becsületes, szorgalmas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsúlyozni. A beadás és minden más állami kötelezettség pontos teljesítését a politikai tömegmunkában újból előtérbe kell állítani. Sajnos, az elmúlt hónapokban erről kevés szó esett, elsősorban opportunizmusból, holott a beadás biztosítása a falusi munka egyik legfontosabb része.

r— A járási pártbizottságoknak — folytatta — természetesen mindenekelőtt a termelés növekedését kell biztosítaniuk, mert a beadásnak is az alapja. De nem szabad megfeledkezniök a beadásról sem. Ellenkezőleg: a járási pártbizottság, a falusi pártszervezet egyik fő feladata, hogy a beadás kérdését töviről-hegyire ismerje annak érdekében, hegy megfelelő ellenőrzést végezzen a tanács ezirányú munkája fedett, mozgósítsa a ta- ácsot, a begyűjtési szerveket e feladat megoldására.

*— Ma a beadásban a tanácsok, a begyűjtési szervek, a pártszervezetek legalapvetőbb feladata megszilárdítani, helyreállítani, biztosítani a beadási fegyelmet, minden máa állampolgári kötelezettség pontos megtartását, lelkiismeretes, határidőre való teljesítését. Biztosítani keli ezt az egyénileg dolgozó parasztgazdaságokra, a termelőszövetkezetekre, az állami gazdaságokra vonatkozóan egyaránt.

— Járási pártbizottságaink becsületbeli kötelessége: a politikai tömegmunka megfelelő vezetése, a tanácsok segítése, irányítása, ellenőrzése révén elérjék, hogy a mezőgazdaság a beadási . tervet pontosan teljesítse.

— 1955-ös tervünk biztosítja a dolgozók életszínvonalának emelkedését, de csaló abban az esetben, ha a terv minden előírását pontosan teljesítjük. Ezért az egész nép érdeke, hogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kötelezettséget. Jelenleg elsősorban a sertés- beadásban vannak súlyos hibák. Az év első két hónapjában Is nagy az elmaradás. A járási pártbizottságok, a tanácsok egyik legfontosabb feladata ezért a sertósbe- gyüjtés jó megszervezése.

— Mindenekelőtt bíztosítaniok kell azt, hogy a becsületesen teljesítők mellett na legyenek olyanok, akik hónapokon, sőt éveken át nem tesznek eleget a beadásnak, vagy hiányosan teljesítik beadási kötelezettségüket. Velük szemben a tanácsoknak a törvény előírásait kell alkalmaz- nick.

— A beadási fegyelmet rendkívüli mértékben rontja az elharapózott spekuláció. A spekuláció felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasztoknak, hanem elsősorban a kulák- ságnak, a kupeceknek biztosít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dolgozó parasztságot, a városi munkásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vaskézzel kell véget vetni.

— A beadási fegyelem helyreállításának egyik alapvető kérdése az, hogy a kommunisták, a

párttagok, a tanácstagok, a falu

vezető emberei mindig pontosan

eleget tegyenek beadási kötelezettségeiknek.

Mert ez ma sok esetben nein egészen így van. Ezért járási bizottságaink, pártszervezeteink, tanácsaink biztosítsák eme feladat

megoldását is.

— A falusi munkában, a párt politikai munkájában, a tömeg- munkában állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy a felvilágosító munka folytatása közben a falusi osztályellenség, a kulákság. valamint segítői, a kupecek, kizsákmányoló elemek, a reakció eilenagltációjába ütköznek. A falusi politikai tömegmunka sikere döntőien azon múlik, hogy a falu dolgozó parasztjaitól elszigetelje a

(Folytatása a 3-ik oldalon■)