Szolnok Megyei Néplap, 1955. március (7. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-26 / 72. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1995 március 26. A tömegek körében végzett politikai tevékenységet a termelés növelésére kell összpontosítani (Folytatás az 1-ső oldalról.) A termelőszövetkezetekben a pártszervezetek az utóbbi években jelentékenyen megerősödtek, meg­edződtek, jónéhány közülük meg­tanulta a helyes pártmunkát. Erő­södtek a termelőszövetkezeti párt- szervezetek, azáltal is. hogy a ter­melőszövetkezetek fejlődéséért foly­tatott harcban kitűnt pártonkívü- liek egyrészét felvették a pártba. Ma termelőszövetkezeteink zömé­ben már van pártszervezet, és a termelőszövetkezeti tagok 25 szá­zaléka kommunista párttag. Hatal­mas erő ez! A termelőszövetkezetek pártszer­vezetei sokhelyütt jól megszervezik a tagok nevelését, mozgósítják a tagokat a jó munkára, harcolnak a munkafegyelemért. Az ásotthalmi Szabadságharcos tsz pártszervezete nagy figyelmet fordít a tsz gazdál­kodására és jövedelmezőségének fokozására. A termelőszövetkezet közgyűlésein a pártszervezet helyet javaslatokkal segíti a fejlett agro­technika alkalmazását, új, gazda­sági ágak bevezetését. Az 1955-ös évben a pártszervezet javaslatára 100 kh kukorica 80 százalékát négyzetesen fogják elvetni. A tsz birtokában lévő szőlőt szervestrá­gyával fogják feljavítani. Szerves­trágyával alászántott földbe vetik a burgonyát és ültetéskor műtrá­gyát is alkalmaznak. A pártszer­vezet javaslata alapján a tsz na­gyobb gyümölcsösök létesítését is tervbe vette olymódon, hogy éven- kint 10—20 kh. gyümölcsöst tele­pítenek; Ez a példa azonban még nem ál­talános. A feladat éppen abban áll, hogy biztosítsuk: a termelőszövetkezetek pártszer­vezetei, a termelőszövetkezetek kommunistái állandó felvilágo­sító munkát folytassanak —mert ez még általában nincs így — mindezekért a feladatokért, ame­lyek a termelőszövetkezetek megerősödését szolgálják, mint például a munkafegyelemért, a családtagok bevonásáért, az ál­latok gondos ápolásáért, a szö­vetkezeti demokrácia biztosítá­sáért stb. Ezeknek kell a termelőszövetkezeti, pártszervezeti munka döntő kérdé­seivé válniok. Mindezekben vala­mennyi termelőszövetkezeti kom­munistának a mainál sokkal job­ban példát kell mutatnia: vonat­kozik ez olyan kérdésre is, mint például a családtagok bevonása a termelőszövetkezetbe, amelyben a párttitkárnak, a tsz-elnöknek, a párttagoknak kell élenjárniok, mert a tapasztalatok szerint az az­zal jár, hogy a termelőszövetkezet többi tagjának felesége, gyermeke is — kellő felvilágosító munka nyomán — résztvesz a közös mun­kában. A termelőszövetkezetek kommu­nistáinak fokozottabban kell részt- venniök a falu életében is; segíte- >'iök kell a falusi egyénileg gazdál­kodó kommunista párttagokat, a községi pártszervezetet az egyéni­leg dolgozó parasztok körében vég­zet felvilágosító munkában és min­den más feladatban; — A járási pártbizottságoknak az az alapvető feladatuk, hogy ezeknek a céloknak érdekében mozgósítsák a termelőszövetkeze­tek kommunistáit, DISZ-tagjait. Ezt teszi a kunhegyesi járási pártbizottság, amely időnként na­pirendre tűzi a termelőszövetke­zetekkel kapcsolatban végzett munkát; de a járási pártbizottság fő mun­kája magukban a termelőszövet­kezeteikben folyik. A járási párt­bizottság tevékenyen segíti a szük­séges értekezletek előkészítését, a végrebajtóbizottság tagjai, munka­társai minden nagyobb feladat előtt a helyszínen népnevelő ak­tíva-értekezleteket tartanait. Pél­dául zárszámadási közgyűlések előkészítésekor, az elvégzett évi munka tapasztalatainak megbe­szélésekor és más alkalmak­kor, Ezeken az értekezleteken a <; áron lévő feladatok mellett meg­tárgyalták a termelőszövetkezet belső problémáit, a pártszervezet munkáját, a csoportnak az egyé­nileg dolgozó parasztokhoz való viszonyát stb. Kevésbé helyeselhető a tiszafü­redi járás módszere, mert itt elsősorban csak a tanács, a gaz­dasági vezetők munkájával fog­lalkoznak időnként, a párttag­ságra és a tsz aktíváira kevesebb figyelmet fordítanak. A termelőszövetkezet részére a gépi technikát, a nagyüzemi gaz­dálkodás e döntő feltételét a gép­állomás szolgáltatja. Ez maga megmutatja a gépállomás hatal­mas politikai jelentőségét. A gép­állomás a mezőgazdaság szocialista átszervezése ügyének élenjáró har­cosa. Ezért igen döntő a gépállo­más jó munkája. Gépállomásainknak több mint 10.000 traktoruk, csaknem ezer univerzál traktoruk, több mint ezer vontatójuk és több mint 1200 kombájnjuk van. E hatalmas gépi technika biztosítja nemcsak a meglévő termelőszövetkezetekben a nagyüzemi gazdálkodás megszerve­zésének lehetőségét, hanem képes a fejlődő termelőszövetkezeti moz­galmat Is ellátni, annál is inkább, mert pártunk politikája révén a gépállomások gé<pi technikája ez évben is s a következő években is jelentékenyen növekszik. Gépállo­másaink a gépi technika mellett a legtöbb segítséget a gépállomá­sok kötelékébe tartozó 3800 agro- nómus munkájának jó megszerve­zésével nyújthatják a termelőszö­vetkezeteknek. *— Sajnos, sem gépállomásaink gépi technikája, sem az agronó- musok nagy hadserege még nem segíti megfelelően a termelőszövet­kezeteket. A nagy gépi technika ma még sok tekintetben kihasz­nálatlan. Az agronómusok zöme még nem végez igazi szervező, nevelő munkát a termelőszövetke­zetekben, i A gépállomások nem nyújtottak elég segítséget az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztoknak, kü­lönösen a szegényparasztoknak, A gépállomások munkájának döntő fogyatékossága abban áll, hogy magas önköltséggel dolgoz­nak. Ez arra inti járási pártbi­zottságainkat, hogy a gépállomá­sok kommunistáinak, DISZ tag­jainak. szakszervezeti tagjainak, legjobb dolgozóinak közreműkö­désével, segítésével harcot kell kezdeményezniük a gépállomá­sokon az önköltség csökkenté­séért. De különösen fontos éppen a ter­melőszövetkezetek terméshozamai­nak emelése érdekében, hogy idő­ben elvégezzenek minden munkát az alapvetően fontos szántás bizto­sítása mellett. El kell érni azt hogy a munka minősége kifogás­talan legyen. Ennek érdekében já­rási pártbizottságainknak első­rendű kötelességük, hogy nagv figyelmet fordítsanak a gépállomá­sokon a f luktuáció, a munkáscseré­lődés megszüntetésére és állandó munkáistörzs kialakítására, _ ezenkí vül a traktorosok neveléséért, své gül, de nem utolsó sorban a fegyelem megteremtésére. így biztosítható, hogy a gépállomás — a népgazda­ság egyik legköltségesebben dol­gozó ága — valóban javítson mun­káján. i — A gépállomások, pártszerve­zetei az utóbbi időben lényegesen megjavították munkájukat; a fa­lusi pártszervezetek közül, a leg­aktívabbaknak, a legjobbaknak mondhatók. Ez annak tudható be, hogy a múlt év őszén megkezd­ték munkájukat a gépállomásért felelős járási párttitkárok. Műkö­désük eredményeképpen jónéhány gépállomáson lelepleződtek a ha­nyag, korrupt igazgatók és más rossz vezetők, s megtisztultak tő­lük a gépállomások. A járási párt- titkár megszervezte a rendszeres taggyűléseket, vezetőségi gyűlése­ket, a kommunisták oktatását, ne­velését. — Ezek bíztató, de csak kezdeti eredmények. A gépállomásért fe­lelős járási párttitkár munkája még kevéssé mutatkozik meg a gépállomás gazdaságos üzemelte­téséért, az önköltség csökkentésé­ért, a termelékenység növeléséért, a fegyelemért, az üzemanyag ta­karékosságért vívott harcban. Most éppen az a feladatuk a gépállo­másért felelős járási titkároknak, hogy saját munkájukat, a párt­szervezet munkáját e kérdések megoldására központosítsák. Külö­nösen nagy figyelmet kell fordíta­ndók a gépállomások pártszerve­zetednek, a traktoristák és az ag- ronómusok nevelésére, felelősségük fokozására. Döntő feladat, hogy a gépállo­mások javítsák kapcsolataikat a termelőszövetkezetekkel és politi­kai tekintetben is több segítsé­get nyújtsanak nekik. Az állami gazdaságok munkájáról gozó parasztokra, közöttük a kö­zépparasztokra. Tekintettel kell lenni arra, hogy a dolgozó paraszt­ság, a középparasztság csak szívós, kitartó, türelmes munkával, saiát jó tapasztalatai révén hozható kö­zelebb a szövetkezéshez, a szocia­lizmushoz. Falusi politikánkban, falusi munkánkban minden szélső­ség, túlzás, önkény megengedhetet­len. Mindezek mellett azt is hangsú­lyozni kell, hogy a dolgozó paraszt­ság számára változatlanul fennáll­nak azok a lehetőségek, amelyeket pártunk eddig is biztosított ré­Javiisuk meg a Falusi pártszervezeteink az ^feyé- nileg gazdálkodó parasztok között, sajnos, még nem végeznek megfe­lelő munkát. Ennek főoka, hogy a falusi, a községi, úgynevezett terü­leti alapszervezetekben általában igen kevés a dolgozó paraszt. Ezért e szervezetek befolyása, tekintélye nem elégséges. Ma a többi falusi partszervezet — a termelőszövet­kezet, a gépállomás, az állami gaz­daság pártszervezete — szintén meglehetősen elhanyagolja az egyé­nileg dolgozó parasztok közötti munkát. Ezen változtatnunk kell. A Központi Vezetőségnek, a falusi pártmunkáról hozott határozata végrehajtásával biztosítani kell, hogy a falusi párttagok, pártszerve­zetek nevelő, felvilágosító munkája gyorsan megjavuljon, hogy az egyé­nileg dolgozó parasztok között nép­szerűsítsék a mezőgazdaság szocia­lista szektorának — mindenekelőtt a termelőszövetkezeteknek — ered­ményeit, pártunk politikáját. A falusi pártszervezetekbe pedig na­gyobb számban kell felvenni a népi demokráciához hű. kötelezettségeit pontosan teljesítő parasztokat, fia falókat, mert ez is fontos feltétele annak, hogy a dolgozó parasztok körében növekedjék a párt tekin­télye, befolyása; A falusi pártszervezeteknek fo­kozniuk kell — éppen ezekben a napokban — a dolgozó parasztok között a felvilágosító munkát, hogy pártunk Központi Vezetősége már­ciusi határozatát jól, helyesen ért­sék és választ adjanak a dolgozó parasztság kérdéseire, úgy mint ar­ról az előbb szó volt. Ismeietes, hogy az állami gaz­daságok termelése nem kielégítő, hogy az allami gazdaságok jelen­tékeny része deficites, hogy az allami gazdaságokban igen magas a termékek önköltsége, nagy a fegye-lmezettlenség, s külö­nösen súlyos a társadalmi vagyon herdálása, sőt fosztogatása. Nyíl­tan meg kell mondani, hogy e té­ren a változás nagyon is lassú. Az állami gazdaságok megfelelő fejlett technikával rendelkeznek, állatállományuk Is elég magas. Az állami gazdaságok zömének van helybenlakó, becsületes munkás törzse, munkésgárdája. Mindez al­kalmassá teszi az állami gadasá- gokat arra, hogy a mezőgazdaság mintaszerű nagyüzemei legyenek. Ennek óriási politikai jelentősége van, miért a jó állami gazdaság élő bizonysága a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényének. De az igazgatók, az agronómu­sok gyakran nem kielégítő mun­kája a pártszervezetek, a DISZ szervezetek gyengesége miatt a legtöbb állami gazdaságban egy­általán nem használják fel megfe­lelően a lehetőségeket a gépi ka­pacitást, a munkás gárdát. Az állami gazdaságokban a de­rék, régi, becsületes agronómusok mellett igen sok a magát szakem­bernek álcázó, a mezőgazdasághoz nem értő régi tisztviselő, volt horthysta katonatiszt, volt föld- birtokos, eillenséges elem, — akik itt meghúzódnak. Az állami gazdaságok rossz eredmé­nyeiben az ellenség munkája is je­lentékenyen közrejátszik. Meg kell állapítani, hogy az állami gazda­ságok pártszervezetei a leggyengéb­bek közé tartoznak a falun. E párt- szervezetek befolyása vezető, irá­nyító szerepe, nevelő munkája, el­lenőrző szerepe, aktivitása, helyen- kint szinte egyáltalán nem érezhe­tő. A mai állapotokon lehet és kell is változtatni. A minisztérium, az állami irányítás megjavítása mel­lett mindenekelőtt gyökeresen meg kell javítania az állami gazdasá­gokban a pártmunkát. A legfőbb feladat az, hogy biztosítsuk <— el­sősorban a legnagyobb és a kö­zepes nagyságú állami gazdaságok­ban — megfejelő párttitkár műkö­dését. Fejlett, harcos, kultúrált, a po­litikai és a gazdasági munkához értő, élettapasztalattal rendelkező pártmunkást kell küldeni lega­lább a száz leggyengébben dol­gozó állami gazdaságokba s feladatukká kell tépni a pártélet megszervezését, a párttagok, a DISZ tagok, a legjobb pártomkívü­4 dolgozók kollektíváiénak kiková­csolását. E kollektíva harcának megszervezését, a hanyagság, a mulasztás, a felületesség, a f egyel- mezettlenség ellen. A pártszerve­zetnek, az állami gazdaságokban sürgősen fel kell lépnie a gyakran elhanyagolt szociális, kulturális vi­szonyok megjavítása érdekében is Járási pártbizottságainknak vál­tozatlanul komoly figyelmet kell fordítaniok az egyénileg dolgozó parasztokra, gazdaságaikra, terme­lésük növelésére. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a mezőigaz­dasági termékek többségét a be­gyűjtés számára a piacra jelenleg még az egyéni parasztgazdaságok adják. A paraszti gazdaságokra ál­talában jellemző, hogy traktort, kombájnt, modem mezőgazdasági gépeit nem igen használtak. A pa­raszti gazdaságok kevéssé tudják hasznosítani a mezőgazdasági tudo­mány eredményeit, igen nehéz ki- alakítaniok kicsiny területük miatt a helyes vetésforgót. Nem szabad elfelejteni, hogy a Központi Vezetőség márciusi hatá­rozata világosan leszögezi: válto­zatlanul, teljes erővel támogatjuk az egyénileg dolgozó parasztokat ts, tehát azt a dolgozó parasztot is, aki még egyelőre nem lép be a termelőszövetkezetbe, mivel még nem értette meg a termelőszövet­kezeti mozgalom előnyeit. Egy pil­lanatra sem szabad elfelejteni, az 1953. évi júniusi Központi Ve­zetőségi ülés a III. pártkongresszus idevágó határozatai változatlanul helyesek, érvényesek: Fártunk változatlanul azon az állásponton van: a termelőszövet­kezetek létrehozása a dolgozó pa­rasztok önkéntes szövetkezése révén kell, hogy bekövetkezzék, amelynek érdekében természete­sen pártunknak hatalmas szer­vező, nevelő, felvilágosító mun­kát kell szakadatlanul végeznie. Pártunk politikája arra irányul, hogy a munkásosztály mind szo­rosabbra fűzze szövetségét a dol­gozó parasztsággal, nemcsak a ter­melőszövetkezeti parasztsággal, ha­nem valamennyi dolgozó paraszti réteggel. A szocializmus építésére irányuló munkás-paraszt szövetség erősítése változatlanul falusi politi­kánk homlokterében áll. Éppen ezért biztosítani kell a falun a tör­vényességet, pem szabad eltűrni a baloldali túlzást, erőszakoskodást. Figyelemmel kell lenni a dol­*— Járási pártbizottságainknak, falusi pártszervezeteinknek, fa­lusi kommunistáinknak politikai munkájukat, a tömegek körében végzett politikai, szervező, ne­velő, felvilágosító tevékenységü­ket mindenekelőtt a termelés növelésére kell összpontosítaniuk. Elsősorban a mezőgazdaság szo­cialista szektoraiban, de a kisáru- termelő szektorban is napról napra küzdelmet, harcot kell folytatni azért, hogy folytonosan kihasznál­junk minden napot. Ebben a szel­lemben fogant pártunk Központi Vezetőségének azon határozata, hogy figyelembe véve a mezőgaz­daság reális erőviszonyait, ez éviién 7—8 százalékkal kell emelni az egész mezőgazdaság termelését. A falun dolgozó kommunisták, párttagok, DISZ-tagok jórésze ki­váló eredményeket ért el munká­jában, jó ismerője területének. Min­denekelőtt tőlük kell tanulniok já­rási pártbizottságainknak. Ezenkí­vül a pártonkívüliektől is, ha azok jó munkásai a mezőgazdaságnak. Rendkívül fontos, hogy a pártbi­zottságok nagyon megbecsüljék az agronómus, a mezőgazdaság szak­embereinek munkáját, dolgozzanak velük, kikérjék tanácsaikat, véle­ményüket, támaszkodjanak rájuk. Különösen nagy feladata a já­rási pártbizottságoknak, hogy meg­ismerjék, tanulmányozzák a járás­ban élenjáró dolgozók munkamód­szereit, tapasztalatait. Amit az egyik termelőszövetkezetben meg lehet valósítani, az általában meg­valósítható a másikban is; amit az egyik dolgozó paraszt véghez tud vinni, azt véghez tudja vinni a má­sik is. Ehhez azonban az kell, hogy az elmaradók folytonosan tanulja­nak az élenjáróktól. Ez pedig rit­kán történik meg magától, tehát járási pártbizottságaink tudatos szervező tevékenysége nagyon is fontos e kérdésben, Megérlelődött annak az előfelté­tele is, hogy elsősorban a mezőgaz­daság szocialista szektorában meg­szervezzük, megteremtsük az ipari Üzemekéhez hasonlatos állandó, a mezőgazdasági termelést előbbre vivő országos versenymozgalmakat. Ehhez biztosítani kell a verseny széles, országos nyilvánosságát, de a helyi nyilvánosságot is, a verseny rendszeres értékelését, s ez minde­nekelőtt a tanács és a MEDOSZ feladata. A továbbiakban Acs elvtárs a be­adás kérdéseiről szólt. Ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: az élet- színvonal emelkedése mindenekelőtt szűkre. Ezért érdemes és kifizető gazdaságát fejlesztenie, földjét trá­gyáznia, állatállományát növel kukoricáját megkapálnia. Mini h dolgozó parasztság mind az eg .sz nép számára rendkívül fontos, hogy az utóbbi időben megnövekedett mumkakedv, termelési biztonság változatlanul megmaradjon, sőt nö­vekedjék a falun. Végül azonban újból hangsúlyozni kell. hogy az egyéni parasztgazdaság lehetőségei mindeme segítség mellett is nagyon korlátozottak, — hogy a termelés igazi növekedése, a dolgozó^ pa­rasztság igazi jóléte a termelőszö­vetkezetek révén érhető el. falusi pártmunkát a becsületes, szorgalmas munka gyümölcse. Ezt kell most a politikai munkában hangsúlyozni. A beadás és minden más állami kötelezettség pontos teljesítését a politikai tö­megmunkában újból előtérbe kell állítani. Sajnos, az elmúlt hónapok­ban erről kevés szó esett, elsősor­ban opportunizmusból, holott a be­adás biztosítása a falusi munka egyik legfontosabb része. r— A járási pártbizottságoknak — folytatta — természetesen min­denekelőtt a termelés növekedését kell biztosítaniuk, mert a beadás­nak is az alapja. De nem szabad megfeledkezniök a beadásról sem. Ellenkezőleg: a járási pártbizott­ság, a falusi pártszervezet egyik fő feladata, hogy a beadás kérdé­sét töviről-hegyire ismerje annak érdekében, hegy megfelelő ellen­őrzést végezzen a tanács ezirányú munkája fedett, mozgósítsa a ta- ácsot, a begyűjtési szerveket e fel­adat megoldására. *— Ma a beadásban a tanácsok, a begyűjtési szervek, a pártszerve­zetek legalapvetőbb feladata meg­szilárdítani, helyreállítani, biztosí­tani a beadási fegyelmet, minden máa állampolgári kötelezettség pontos megtartását, lelkiismeretes, határidőre való teljesítését. Bizto­sítani keli ezt az egyénileg dol­gozó parasztgazdaságokra, a ter­melőszövetkezetekre, az állami gazdaságokra vonatkozóan egy­aránt. — Járási pártbizottságaink be­csületbeli kötelessége: a politikai tömegmunka megfelelő vezetése, a tanácsok segítése, irányítása, el­lenőrzése révén elérjék, hogy a mezőgazdaság a beadási . tervet pontosan teljesítse. — 1955-ös tervünk biztosítja a dolgozók életszínvonalának emel­kedését, de csaló abban az esetben, ha a terv minden előírását pon­tosan teljesítjük. Ezért az egész nép érdeke, hogy a falun pontosan teljesítsék a beadási kötelezettsé­get. Jelenleg elsősorban a sertés- beadásban vannak súlyos hibák. Az év első két hónapjában Is nagy az elmaradás. A járási pártbizott­ságok, a tanácsok egyik legfonto­sabb feladata ezért a sertósbe- gyüjtés jó megszervezése. — Mindenekelőtt bíztosítaniok kell azt, hogy a becsüle­tesen teljesítők mellett na le­gyenek olyanok, akik hónapokon, sőt éveken át nem tesznek eleget a beadásnak, vagy hiányosan tel­jesítik beadási kötelezettségüket. Velük szemben a tanácsoknak a törvény előírásait kell alkalmaz- nick. — A beadási fegyelmet rendkí­vüli mértékben rontja az elhara­pózott spekuláció. A spekuláció felveri a termény, a sertéshús árát. Ez nem a dolgozó parasztok­nak, hanem elsősorban a kulák- ságnak, a kupeceknek biztosít anyagi előnyöket. A spekuláció megkárosítja a dolgozó parasztsá­got, a városi munkásságot, az egész dolgozó népet. Éppen ezért ennek vaskézzel kell véget vetni. — A beadási fegyelem helyre­állításának egyik alapvető kér­dése az, hogy a kommunisták, a párttagok, a tanácstagok, a falu vezető emberei mindig pontosan eleget tegyenek beadási kötele­zettségeiknek. Mert ez ma sok esetben nein egé­szen így van. Ezért járási bizott­ságaink, pártszervezeteink, taná­csaink biztosítsák eme feladat megoldását is. — A falusi munkában, a párt politikai munkájában, a tömeg- munkában állandóan szem előtt kell tartani azt, hogy a felvilágo­sító munka folytatása közben a falusi osztályellenség, a kulákság. valamint segítői, a kupecek, ki­zsákmányoló elemek, a reakció eilenagltációjába ütköznek. A fa­lusi politikai tömegmunka sikere döntőien azon múlik, hogy a falu dolgozó parasztjaitól elszigetelje a (Folytatása a 3-ik oldalon■)

Next

/
Oldalképek
Tartalom