Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-20 / 43. szám

1953 február 20 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP Mi újság a tirSkszealniklisi járásban? Mozgalmas élet az olvasókörökben Tiszabön, Fegyverneken. Ken­gyelen és a járás többi községeiben is igen látogatottak az olvasókörök és népkörök. Most a legfontosabb feladatról beszélgetnek a gazdák, a tavaszra való felkészülésről, a ke­nyérgabona termesztéséről. A já­rás szakemberei, a kihelyezett ag- ronómusok szakelőadások megtar­tásával segítik, hegy az 500 hold tavaszi búzát megfelelő magágyba és idejében vessék el a gazdálko­dók. A járási tanács gondoskodott a vetőmagbiztosításról, s arról is hogy a községekbe idejekorán megérkezzen a vetőmag. Kengyelen fellendült a kulturmunka A téli hónapok alatt Kengyelen a kultúrotthon igazgatója. Palotai Mihály és Szalai Sándor pedagógu­sokkal komoly munkát végzett a kulturmunka megjavításáért. Ki­lenctagú zenekart szerveztek s olyan eredményesen dolgoznak, hogy a járási kulturversenyen már résztvesznek. A Sallai tsz fiataljai, a gépállo­mási és a DlSZ-szervezet tagjai is bekapcsolódtak a kulturmunkába. Felszabadulásunk 10. évfordulójá­nak tiszteletére 3 egyfelvonásos színdarabot tanulnak, ezenkívül a „Liliomfi” bemutatására is készül­nek. A Szigligeti Színház patronál­ja a kulturotthont, segíti a fiatalo­kat és vezetőiket, hogy színvonalas műsorai járulhassanak hozzá a fa­lusi kultúra fejlődéséhez. Á lakosság érdekében ményt. 14 százalékkal elmarad­tak az egyhavi terv teljesítésé­ben. A pénzügyi állandóbizott­ságok és a tanács vezetői komo­lyan fogtak munkához, hogy az elmaradást behozzák. Februar közepére már pótolták mulasztá­sukat. Az utolsó 10 nap alatt 18.8 BIRG ÉS LÁSZLÓ, a szolnoki Segédipari Vállalat vasbeton- elem-előgyártó brigádjának vezetője. Cso­portjának tagjai a felszabadulási verseny­ben több, mint másfélszeresen túlszárnyal­ják normájukat s fontos alkatrészeket ké­szítenek az építkezésekhez. százalékos emelkedést értek el. Jelenleg Fegyvernek község ve­zet az adófizetési terv teljesíté­sében, 56.8 százalékos eredmé­nyével. A második Kengyel. Leg­gyengébb az eredmény Kétpón, ahol csak 36.9 százalékra teljesí­tették ezideig az elsőnegyedéves tervet. PETRIK MARIA, a cibakház! Kendergyár tilolósa BRANCZ ERZSÉBETTEL áll párosversenyben. Se­lejt nélkül dolgozik s a legutóbbi értéke­lés szerint közel 20 százalékkal túlszár­nyalta tervét. Ezzel megelőzte verseny­társát. WÉZKtoÜCK Fegyverneken. Tiszapüspökin és a többi községekben a dolgozók ké­résére a járási tanács lehetővé tette, hogy olyan kisiparosok, akik a dolgozók szükségleteinek kielé­gítésére termelnek, iparengedélyt kaphassanak. Tiszabön komoly probléma volt az, hogy a kenyeret Fegyvernekről szállították a köz­ségbe. Sokszor zökkenők adódtak a kenyérellátásban. A tiszabőiek megelégedésére Hein Béla pékipa­ros most már jóminőségű kenyérrel látja el a községet. Cipészek, ko­vácsok, géplakatosok is kaptak iparengedélyt. A tanács úgy is se­gíti termelésüket, hogy a Mező­gépgyárban összegyűlt haszonvasat, amely ott hulladéknak számít, a kisiparosok és a KTSZ-ek rendel­kezésére bocsájtia. Csortos Dezső fegyverneki géplakatos már két ta­nulót szerződtetett s azokkal úgy foglalkozik, hogy jó szakemberekké váljanak. A járásban a kormány- programm óta összesen 106 iparen­gedélyt adtak ki. A dolgozók ellátásának javítását szolgálja az az intézkedés is. hogy egyes közséeekben a magánkeres­kedők engedélyt kaptak árusításra. Fegyverneken 4 vegyeskereskedés kapcsolódott be az áruellátásba. Ezenkívül több községben piaci árusításra, cukorka, zöldség árusí­tásra is adtak ki engedélyt. Adófizetési verseny a járásban A járás községeiben április 4- ' éré adófizetési verseny indult. Mintegy négyszáz dolgozó pa­raszt tett felajánlást, hogy ha­táridő előtt rendezi első negyed­évi adóját. A gazdák vállalásai­nak alapján a járási tanács ígé­retet tett arra. hogy elsőnegyed­éves adófizetési tervét 102 száza­lékra teljesíti. Január hónapban nem érték el a kitűzött ered­Ádler Miklósné szolnoki lakos kérését teljesítjük. Férjétől két részletben vonjuk le a gyermektar­tási díjat és ennek megfelelően postázzuk pénzét. Fővárosi Vasútépítő Vállalat. Budapest. * „A Vasipari Vállalat fémtömeg­cikkgyártó részlegénél dolgozom. Több dolgozótársam nevében ké­rem, hogy fürdőhelyiségünket hoz­zák rendbe. Az ablaka ki van tör­ve, hideg vízben mosdunk és hideg helyiségben öltözünk.“ — Ezt írta hozzánk Török Sándor Szolnokról. Panaszukra ez a válasz érkezett: Dolgozóink felvetése jogos. Meg­felelő fűtőberendezések hiányában a fürdési lehetőségeket megoldani eddig nem tudtuk. Február 28-ig egy új boylert fogunk beállítani. A hiányosság ezzel megszűnik. VASIPARI VÁLLALAT Szolnok A nagykunsági állami gazdaság­tól jogos munkabér-követelésemet a január 10-i fizetés alkalmával megkaptam. Köszönöm közbenjá­rásukat. VIDA KAROLY, Turkevo, * Balogh József kunihogyesi lakos részére a sütögetőt iparengedélyt február 1-én kiadtuk. Megyei Tanács Ipari Osztálya. * Fiam bevonulási segélyét, az 564 forintot február 2-án a Vízügyi Igazgatóságtól megkaptam. Köszö­nöm segítségüket. ÖZV. MAJZIK JÓZSEFNÉ Nagykörű • 1117 forint nyugdíjamat vissza­menőleges időre is megkaptam. — Pártfogásukért fogadják köszöne- temet DÉKÁN ISTVÁN, Kengyel. A szolnoki iparitanuló-intézet DISZ bizottsága egyik tavaly vég­zett növendékét, — az azóta szak­munkássá lett Cseh Ferencet kérbe fel, hegy ismertesse munkamód­szerét, beszéljen a fiataloknak ar­ról, hogyan érte el eredményeit. Cseh Ferenc moist a Járműjavító dolgozója. Tavaly, minit ipainitanuló az országos versenyben első helye­zést ért el s megszerezte a ..Szakma legjobb tanulója“ meg­tisztelő címet. Cseh Ferenc leg­utóbb mintegy kétszáz tanuló előtt ismertette módszerét az intézet ott­honaiban. A tanulók nagy figye­lemmel hallgatták beszámolóját, melyben főleg a szakmai fogásokra és a tanulás módszereire tért ki részletesen. Többek között elmondta, hogy mint elsőéves tanuló — az első negyedévben gyenge eredményeket ért el. Aztán szégyelte, hogy az ál­lam sok áldozatát nem tudja meg­hálálni — s iwkl fogott a munká­nak. Szilárd elhatározásának kö­szönhette, hogy év végére kitűnő rendű és a második félévben az or­szág legjobb ipari tanulója lett. Kérte a fiatalokat, akik most át­vették a régiek helyét az iskolá­ban, — hogy úgy dolgozzanak és tanuljanak, hogy az idei verseny­ben is a szolnoki iparitanulók le­gyenek elsők. A tanulók kérésére az intézet a jövőben rendszeresen meghívja szakmunkássá lett volt tanulóit, Sz. J.-né. Sikeres tapasztalatcsere a szolnoki iparitanuló intézetben Mindannyiszor lekapta sapkáját s nagyot kurjantott a vidám zajjal teli levegőbe: — Hő! Hő! — vala­hányszor kamaszosat rikkantott a kürt. Gyönyörködve szaladgált le-fel a kömellvérten, míg a „Szatmáf‘ víznek ellenében kikötött. Vére gyorsabban kavargóit ereiben, mi­kor a kerekek sustorogva, hab­zsolva kiadták erejüket, hogy a gőzös pontosan a kiszállóhely mellé fcroljon. Smaraglai fáradt, az évek szomorúságában ellágyult pillan­tása megelevenedett. Eletet vitt bele a hullámok játéka, ahogy fé­nyüket a hajó oldalán futkároztal- ták. Attól kezdve, ha éjjel volt, ha nappal, reggelre keltek vagy alko­nyat szállt a szőlőt érlelő hegyol­dalakra — az öreg hajógépész min­dig kiszaladt a kikötőbe, ha a „Szatmár” dudáját meghallotta: — Tuuu, tutuuu, tutuuu. ■,: Egykori kollégái egyszer a gép­házba is lehívták. Remegett a bol­dogságtól. Bekapcsoltatta a gépe­ket s úgy hallgatta behunyt szem­mel duruzsolásukat. Néha össze­ráncolta homlokát, némán muto­gatott a kazán valamelyik pont­jára, szerszámot kért, csavart itt is, ott is, aztán jelentősen bóloga­tott. Négyévtizedes ismeretség fűzte munkahelyéhez, nem volt titka előtte a gépnek sem. Lassanként felengedett lelkének fagya. Semmiért nem adta volna azokat a félnapokat, melyeket ha­jója közelében tölthetett. Ha nem tartózkodott ott ismerős, leült a víz szélére és végtelen nyugalom­mal társalgóit gondolatban a „Szat- már”-ral. Már útra is merészke- dc-.tet vele. Titokban persze — odakacsintott a képzeletbeli kapitánynak, fel­osont a hajóra, be a gépházba, meg­indította a kerekeket. Zajtalanul kilopakodtak. Először csak séta­hajókázásra, hogy kedve teljen az ősz hajósnak. Kiment a fedélzetre, a korlátra támaszkodva nézte a Tisza szőke, hullámos tündérhaját. Töméntelen szárnyas rovarocska röpköd, pörög, sistereg, veri hártyás szárnyaival a vizet. Mintha forrna a folyó. Ezer­nyi sárgacsíkos, villásfarkú bogár szántja gondolatsebesen a habokat, ugyanakkor ezernyi más leereszti szárnyát és élettelenül zuhan hul­lámsírjába. Virágzik a Tisza. Majd felemeli pillantását a víz­ről, melle szélesedik, egész lénye együtt emelkedik a jobbparton ku­corgó szőlőborította hegyekkel. Mo­solyogva * * nézegetik magukat a víz csendesebb részein. Balfelől az aranyfényben nevető, lefelé menő síkságon pihenteti sze­mét.: — Hej, csak még egyszer meg­lovagolhatnálak a Szatmárral — sóhajtott keserveset Smaraglai Sándor és lemondóan vágta vízbe a szájaszélén csípősre ázott cigaretta- csikket. Sándor bácsi, ráérne néhány napra? — kereste fel másfél hó­nap múltán egy fiatal hajómunkas. — Mit akartok? — dobbant meg az öreg szíve, de ezt csak az sejt­hette, aki figyelte belesápadt ar- cát, — A Szatmár. -.. nem tudja ösz- szerakni a gépeket a főgépész ,,j * Már csak a kikötőből üzent haza, hogy ne várják másnap délig, S a gépházat, amivel a még tapaszta­Mindenki sürgősen váltsa ki személyi igazolványát A Belügyminisztérium Szolnokmegyei Főosztálya értesíti a községek és a városok lakosságát, hogy a személyi igazolványok ki­adása egyes községekben február 25-ig, a legtöbb községben és vá­rosban pedig március 1-ig befejeződik. A főosztály éppen ezért felhívja a lakosságot, hegy akik ^e_ mélyi igazolványukat még nem állíttatták ki, azok e kötelességüknek haladéktalanul tegyenek eleget, mert a kirendeltségek eltávozása után a mulasztókat rendbírsággal sújtja. Azokban a községekben, amelyekből a személyi igazolványo­kat kiállító kirendeltségek eltávoztak és vannak akik igazolványukat még nem váltották ki, azok a szomszédos községekben cs a járási székhelyeken működő kirendeltségeknél még kiválthatják. A főosztály közli, hogy záros határidő után a hivatalokban, üzemekben, vállalatoknál, a termelőszövetkezetekben és egyéb szer­veknél csak olyan személyeket lehet alkalmazni, akik személyi iga­zolvánnyal rendelkeznek. Éppen ezért a főosztály felhívja a megye hivatalainak, üzemeinek, termelőszövetkezeteinek. gépállomásainak és egyéb szerveknek a vezetőit, intézkedjenek annak érdekében, hogy dolgozóik a legrövidebb időn belül kiváltsák személyi igazolvá­nyukat. Az ötven főnél többet foglalkoztató üzemekhez, hivatalokhoz és egyéb szervekhez a kirendeltségek terv szerint meg fognak ér­kezni. A Minisztertanács 1 /1954. sz. rendeleté értelmében a személyi igazolványok kiállítása minden 16 éven felüli személy részére köte­lező. Ezért a föosztá’y kéri a lakosságot hogy szemé^vi ivazolványét mindenki sürgősen állíttassa ki a lakóhelye szerint illetékes kiren­deltségnél. MIÉRT MOSTOHÁK ? K ét utca, mintegy 250 házzal, bazárra emlékeztető parányi bolt, meg az iskola, — ez Puszta- szalkállas. Ha meg alkarod közelí­teni, három kilométert gyalogol­hatsz a surjánj állami gazdaság­ból. Ez azonban a jobbik eset. A rosszabb az, ha helybeli lakos lé­vén, megbetegszel és Pusztasza­kállasról gyalogolsz ki a gazda­sághoz, ott meg nem férsz fel a buszra. Sok kellemetlenség adó­dott már ebből. A MÁVAUT se­gíthetne ezen, ha legalább piaci napokon betérne a busz Puszta­szakállasra. A település kulturális góca az iókola. A két tanító munkáját azonban sokminden akadályozza, így például egyiküket — Tóth Józsefet — megkérte a járási könyvtár, vállalja el a fiókkönyv­tár vezetését. Szíves-örömest ele­get tenne a megbízatásnak, hi­szen ő is szeret olvasni, de nincs egyetlen szekrény sem a kötetek­nek, s így csak tervezik a köny­vek ismertetését. A járási tanács egy kis jóakarattal, bizonyára se­gít majd nekik. Az iskola egyetlen tantermé­ben tanulnak a település, meg a környező tanyavilág nebulói. A nevelők munkáját a hiányos ké­miai és fizikai felszerelés mellett a szülők jórészének magatartása is akadályozza. Sokan otthon fog­ják még ma is gyermekeiket, hogy ügyeljen a jószágra, s ilyen­kor a tanítónak megsokszorozó­dik a tennivalója. Beszélni kell a szülőkkel, s pótolni a gyermekek elmaradását. A szemléltető eszközök rend- toentarlása ebben az iskolában szerzett tapasztalat szerint — na­gyobb gondot igényel a felsőbb szervek részéről. Ott van például egy nagy számológép. Szükség volna rá, javítása mindössze 50— 60 forintba kerülne. Erre nincs pénz. Ugyanakor kapott az is­kola három rézkarcot, melyet ke­ret és üveg hiányában a szek­rényben tárolnak. Ezek ára da­rabonként 120—150 forint. Van az iskolának 2800 kvadrá- tos „iskolaföldjé’ is. Ebben van a tanítók háztáji földje, meg gya­korlókért a gyerekek számára. Jelenleg egy hold őszi búza dísz­ük benne. A szomszédok azonban mitsem törődve a tanítók, s az egész iskola érdekével, rajta le­geltetik állataikat. Kérés nem használ nekik. A tanácsnak eré­lyesebb módszerhez kellene fo­lyamodnia. A többi iskolát patronálja egy- egy üzem, vagy vállalat. A pusz- taszakállasi „kimaradt a szórás­ból”, pedig szüksége volna rá. Gondolkozzanak ezen üze­meink. Állattenyésztési nap Ma, 9 órai kezdettel Jászjákóhal- mán állattenyésztési napot tarta­nák. 9 órától 12 óráig állatbemu­tató lesz, utána az állattenyésztési kiállítás megnyitása és megtekin­tése következik. Délután 2 órától pedig állattenyésztési tanácskozás a gazdakörben, amelyet kultúrmű­sor és tánc követ. llaszoiiló árverést tart: Az Építőipari Vájlalat február 25-én, Karcagon délelőtt 9 óra­kor 26 lovat a vásártéren, február 26-án, Szolnokon 32 lovat 9 órakor a vásártéren; március 1-én Jászberényben, délelőtt 11 órakor 11 lovat a Bcresényi-u. 7. sz. alatt. Az árverési feltételek: minden 2000.— Ft kiállítási értékű lóért 2 q májusi morzsolt ku­koricát kell a legközelebbi Termcnyforgalmi V. telepén eladni 280. Ft-os áron. Amennyiben az árverésre került lovak értéke 2000.— Ft-nál magasabb, akkor minden 500.— Ft után további 1 q kukoricát kell eladni. Tehát egy 4000.— Ft-os becsértékű ló­ért 6 q kukoricát tartozik a vevő 280.— Ft-os áron eladni a Ter­ményforgalmi Válalatnak. Kukoricát csak annak keli eladni, aki az árverésen lovat vásárolt. lattan főgépész csaknem egy hétig bajlódott, az öreg fél nap alatt rendbetette. Mikor befejezte, izzadtan, mos- datlanul, lihegve állt a kikötőpa- rancsnokság egyik szobájában. Kö­rülötte mindenki meghatottan hall­gatott. A közel hetven éves ember valósággal könyörgött: — Elvtár­sak, nem vagyok én olyan nagyon öreg. Vegyenek vissza a hajóra... Ezért a mostani munkámért sem­mit nem kérek , -. Adják vissza a kedvemet 51 Smaraglai Sándor hetvenkétéves fejjel Idén tavasszal is útra készül. Nem nyugszik, míg egyvégiében végig nem hajózza nem egyszer, sokszor a Tiszát. Dolgozik rendü­letlenül, behunyt szemmel tudja, hova nyúljon, ha beteg a gép... Újjászületett. Újjászületett a Tiszával, melynek két partja mentén lélegzetelállító meglepetések várták eddig is. ♦— Kinek van ma szíve megöre­gedni? — válaszol, ha valaki nyug­díjazása felől érdeklődik. Tóth István A lapterjesztés hírei A törökszentmiklósi postahivatal dolgozói a február 16-án megtartott i'öpgyűlés alkalmával a felszabadu­lási verseny továbbfejlesztése ér­dekében vállaltaik a Szolnokmegyei Néplap előfizetőik számának emelé­sét. Ezzel kapcsolatiban versenyre hív­ják Kisújszállás postahivatal dol­gozóit. Versenyfeltételek: a Szol­nokmegyei Néplapban megjelentek szerint. Az értékelést mindkét hi­vatal részéről a hírlapfelelős he­tenként végzi és az eredményről a két hivatal egymást kölcsönösen tájékoztatja. Kraftsik József Fehér András hivatalvezető. hírlapfelelős. Szöllösi János Sz. B. elnök. * Értesítjük a kiadóhivatalt, hogy- a Szolnokmegyei Néplap versenyé­ben résztveszünk. Tiszafüredi Postahivatal dolgozói. * A Szolnokmegyei Néplap verse­nyében a kunmadarasi postahivatal dolgozói közül a következők vesz­nek részt: Nitz Adám. B. Tóth Já­nos, Csontos András kézbesítők és Szűcs Ferencné hírlapfelelős. AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom