Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-16 / 39. szám

2

SZOLNOKMLGVEI NÉP LAE

1995 február 16.

Hazafias nevelés középiskoláinkban

iy if egyénik középiskoláinak igaz- IVl gátéi, diákotthonvezetői és a meghívott osztályfőnökök a közelmúltban értekezletet tartottak a hazafias nevelés problémáiról. Az alábbiakban Andrási Béla, a jászberényi tanítóképző igazgatója előadásának néhány részletét közöljük.

A magyar ifjúság a történelem során sokszor hozott áldozatot a távoli jövőért- Most abban a tudatban küzdhet, hogy ez a jövő az ő saját élete. Azt lehetne mondani, hogy ez nyilvánvaló igazság. Valóban az. De ezt az igazságot megértetni minden fiatallal, felkészíteni az ifjúságot arra, hogy történelmi küldetését sikerrel betölthesse, éppen ez az ifjúság vezetőinek, nevelőinek s a DISZ szervezetnek legfőbb feladata.

II.

I

gen helyes lenne, ha a szocialista ipar, a mezőgazdaság, s a kereskedelem jelenlegi helyzetének, perspektíváinak feltárása, a középiskolai, elsősorban pedig az általános gimnáziumi tanulóifjúságnak az abban való elhelyezkedése érdekében a DISZ Központi Vezetősége, vagy a DISZ Megyei Bizottsága szakképzett, jól felkészült előadóikat tudna biztosítani. Ifjúságunk joggal teszi fel a kérdések sorozatát, hogy mi, miért történik, látni akarja az összefüggéseket, meg akarja érteni a különböző párt és kormányhatározatok szerepét, értelmét, tisztán akarja látni nemcsak a ma kérdéseit, hanem a jövőt is.

A szakköri munkáról szólva, helyes lenne, ha egy-egy jólsikerült előadás nem csupán az illető szakkörben, hanem a DISZ ifjúsági napjain is elhangoznék. Egy-egy ilyen ifjúsági napon szerepelhetne két-három előadás, felolvasás is. Ez ugyanis nagymértékben elősegíthetné a nem szakköri tagok fejlődését, ismereteinek gyarapítását. A bírálatok, hozzászólások fejlesztenék az ifjúság vitakészségét, eleven, ’ élénk, gyors gondolkozását. Szavalatok, ének- és zeneszámok, novellák, elbeszélések tehetnék még színesebbé, változatosabbá ezeket az összejöveteleket.

Jó lenne az is, ha az egyes szakkörök. vagy maga a DISZ szervezet pályatételeket tűzne ki minden tanévben, elsősorban a magyar irodalombé egyéb tárgyak köréből is. A pályázatok témája a folyó tanévben elsősorban a felszabadulás gondolatköréhez kapcsolódna. A pályanyerteseik >— amellett, hogy

nevük bekerülne az iskola dicsőség albumába, — komolyabb könyv, vagy pénzjutalomban is részesülhetnek. A jutalmazáshoz* anyagi alap megteremtésében segítséget adhat a szülői munkaközösség, — vagy az iskolát patronáló üzemi vállalat.

HL

A

z előadás, s a hozászólások nyomán több figyelemre méltó javaslat is hangzott el az értekezleten. Említsünk meg néhányat:

A hazafias érzés egyik megnyilvánulása a hazai táj, a szülőföld, az ország megismerése, megszerettetése. — Haladó hagyományaink ápolására kívánatos volna művészi kivitelű történelmi képsorozatnak az iskolákhoz való juttatása. Szükséges lenne járási és megyei viszonylatban is a haladó hagyományok összegyűjtése. Ebben igen tevékeny szerepet játszhatnak a tanulók, tanári irányítással. A karcagi gimnázium tanulói, Karcag történelmének megírásához gyűjtött anyaggal már eddig is szép eredményeket értek el.

Az érettségizett tanulók elhelyezkedésénél a fizikai munka felé való irányításban nem elég a nevelők, igazgatók felvilágosító munkája, segítséget kell ebben nyújtani a szülőknek, párt-, tanácsszerveinknek, a sajtónak és az egész társadalomnak.

Igen hasznos lenne a történelmi szakkörök számára, ha olyan könyvek és brosúrák jelennének meg, amelyek élményszerű formában tárnák az ifjúság elé a honvédő és végvári harcosok hőseinek életét, tetteit, de ugyancsak üdvös lenne a magyar tudósok és feltalálók életrajzának könyvben való összefoglalása, jó történelmi tankönyvek írása, azoknak bőséges illusztrációkkal való ellátása, történelmi térképek szerkesztése. A nagyobb történelmi események megfilmesítése csak színesebbé és eredményesebbé tehetné a történelem tanítását.

IV.

A Rádió reggeli emlékezését történelmi nagyjainkról 7.30- ról 7.45—8 óra közötti időre kellene tenni, mikor közvetlenül 8 óra előtt ezt a néhány perces emlékezést a rádióval és hangszóróval rendelkező középiskolákban szervezetten meghallgathatná az ifjúság, vagy pedig az emlékező szövegét mindig egy hétre megkaphatnák az iskolák, hogy felhasználhassák azokat az osztályfőnöki órákon.

összeállította: Kovács Zoltán középiskolai tanulmányi felügyelő.

Vitassuk

E sorok írója előrebocsájtja: minden tisztelete és megbecsülése Szurmay Ernőé, akinek a vezetése alatt a TTIT irodalmi szakosztálya igen helyes és dicséretre- méltó irodalmi-ismeretterjesztő tevékenységet -folytat. Ezt a véleményét lapunk vasárnapi számában meg is írta.

Most mégis zavarban van. Valahogy úgy járt, mint az a szerelmes legény, aki megkérdezte szívszerelmétől: „Jössz-e velem moziba?’’ — „Nem” — hangzott a válasz. — „Aztán miért?” — „Csak.” — „De mégis?” — „Csak!”

Hát mit lehet egy ilyen „csak”- kal kezdeni?

Valahogy ugyanígy hangzik Szurmay Ernőnek a válasza a „Di- cséretreméltó kezdeményezés” című cikkünkre. Lapunk tegnapi számában szószerint a következőket írja: „Irodalmi szakosztályunk tagjai és a jelenlévők ezzel ellentétben meg voltak elégedve mind az összekötőszöveggel, mind annak elmondásával”.

Az újságíró kifogásolnivalókat talált az összekötőszöveg mondásáMeg Ven* a „PROPAGANDISTA“ legújabb száma

A Propagandista februári száma különösen ,Az államigazgatás és a tanácsok feladatai'' c. téma első részének feldolgozásához nyújt segítséget a propagan- distáknak.

A lap clsS helyen hozza J E N E 1 JENŐ: „A propaganda munka megjavítása — a pártmunka fellendítésének fontos feltétele” c. cikkét.

„Az MDP III. Kongresszusa anyagainak tanulmányozásához” közli a folyóirat

LUCA FERENC cikkét: „A termelőszövetkezetek további erősítésével a szövetkezeti mozgalom fellendítéséért” címmel. A cikk részletesen elemzi azokat a feladatokat, amelyek a termelőszövetkezetek megerősítése terén 1955-ben előttünk állanak.

TÓTH JÓZSEF: „A szocialista munkaverseny — a terv teljesítésének fontos eszköze” c. cikkében azokat a hiányosságokat vizsgálja, amelyek az elmúlt időszakban fékezték a munkaverseny Jen- dületét, s rámutatott arra, hogy a jövőben milyen fő kérdésekre irányuljon a ver- senyagitáció és propaganda.

MARKÓJA IMRE: „Államunk demokratizálásáról” című cikkében a proletárállam magasabbrendűségét, s az államrendünk demokratizmusának továbbfejlesztése érdekében megoldandó feladatokat elemzi.

BEÉR JANOS cikke: ..Tanácsaink államhatalmi és államigazgatási feladatai” a tanácstörvény alapján tömören összefoglalja a tanácsok ezirányű feladatait.

C Z É H FERENC: „A tanácsok szerepe a helyiipar irányításában” című cikke foglalkozik a helyiiparnak a népgazdaság egészében elfoglalt helyével s a tanácsoknak a helyiipart irányító és ellenőrző szerepével.

„Válasz a propagandista kérdéseire” című rovatban közli a folyóirat

KALMAN ENDRE írását: „Az Illegális és legális módszerek alkalmazása pártunk tevékenységében a két világháború között’ címmel. A cikk különösen a magyar párttörténet önálló tanulóinak nyújt nagy segítséget. Megismerteti az olvasót, hogyan dolgoztak a kommunisták az illegalitás sötét éveiben s a pártmunka milyen különböző formái léteztek.

A „NEMZETKÖZI K É R D ÉS E K” rovatban „Az olaszországi helyzetről’' címmel Róbert László ismerteti az olasz belpolitika alakulását az 1953. júniusi választásoktól napjainkig.

„A propagandamunka tapasztalataiból” c. rovatban jelenik meg ILLÉS LAJOS cikke: „Harcoljunk a frázisok ellen a pártoktatásban”. Részletesen foglalkozik a frázis különböző megnyilvánulási formáival, s az ellene való harc fontosságával.

E rovatban közli még a folyóirat B a- ráth Györgynél ..Helyesen mutassuk meg a párt szerepét a foglakozásokon”

és Tóth LÁSZLÓ: „A DISZ Petőfi iskolák — a marxizmus-leninizmus iskolái” című cikkét.

Mit olvasson a propagandista” c. rovatban HEGEDŰS GÉZA: „Olvassuk a világirodalom klasszikusait” című írásában ad rövid tájékoztatót a „Világ- irodalom klasszikusai” sorozatban eddig megjelent művekről.

m e g • •.

ban — ehhez joga volt ■— és megírta.

Erre jön a válasz, hogy mindenki másnak tetszett.

Hogy miért?

Csak!

Mert megindokolva nincsen, hogy miért is volt jó az összekötőszöveg.

Arról nem is beszélve, hogy tudomásunk szerint az irodalmi szakosztály az előadás óta ülést nem tartott és Szurmay Ernőnek rövid két nap alatt nem igen állt módjában, hogy az irodalmi esten megjelentek véleményét kikérdezze.

Tehát a cikkre adott választ Szurmay Ernő magánvéleményének kell tekinteni.

Van tehát két álláspont. Az egyiknek tetszett, a másiknak nem az összekötőszöveg mondása.

Ez kiinduló alap egy vitához, tehát vitassuk meg.

T. K.

n Szovjetunióban járt amerikai újságírók nyilatkozatai

(MTI.) Nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy W. R. Hearst, Kingsbury-Smith és H. F. Ccniff amerikai újságírók, akik a közelmúltban a Szovjetunióban beszélgetést folytattak a szovjet állam vezető személyiségeivel. Moszkváiból hazatérőben vasárnap átutaztak Berlinen.

Az amerikai újságírók a berlini repülőtéren tett nyilatkozatukban annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a „szovjet, kormány legutóbb történt átalakítása nem jelenti a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélésére törekvő szovjet külpolitika megváltoztatását.“

Londonba érkezésükkor az amerikai újságírók ugyancsak nyilatkoztak moszkvai beszélgetéseikről. W. R. Hearst így foglalta össze moszkvai tapasztalatait: „A szovjet vezetők nyilván meg akarják szilárdítani eddig elért eredményeiket és a békés egymásmelleit élés hívei.*1

„Bulganyin marsall állandóan hangsúlyozta, mennyire fontosnak tartja a békés kapcsolatok fenntartását az Egyesült Államokkal és más nyugati hatalmakkal“ — fűzte hozzá Hearst.

Kingsbury-Smith hasonló értelemben nyilatkozott és hangsú- ’yozta. hegy „az oroszok semmiféle dvániiékot sem mutatnak arra hogy résztvegyenek egy konfliktusban.“

J. M. Lomakin beszéde a pekingi szovjet nagykövetség fogadásán

Peking (Uj Kína). J. M. Lomakin. a Szovjetunió ideiglenes ügyvivője a kínai-szovjet barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának ötödik évfordulója alkalmából adott fogadóestjén beszédet mondott.

Az elmúlt öt esztendő tapasztalatai meggyőzően bizonyítják a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között létesült együttműködésnek, a Távol-Kelet békéje és biztonsága megbízható bástyájának, az egyetemes béke fenntartása fontos tényezőjének hatalmas erejét — mondotta többek között.

Nem szabad azonban elfeledni, hogy a béke és a haladás ellenségei új háború lángját próbálják felszítani. Igyekeznek, ismét a bankárok hatalmába juttatni mindazokat az országokat, amelyek széttörték a kapitalizmus láncait. Különösen megmutatkozott ez a Tajvan és a többi kínai sziget térségében történt legutóbbi provokációkban és abban a ténvben, hogy az amerikai imperialisták rátették kezüket Tajvanra. Ez az igyekezetük azonban nem járhat sikerrel. A haladó gondolkodású emberek milliói őrködnek a béke felett.

Mi a nemzetközi feszültség enyhítése mellett széliünk síkra és a béke ügyét támogatjuk. De — mint V. M. Molotov mondotta — a nemzetközi feszültség olyan enyhítésére gondolunk, amely nem egyik, vagy másik ország, egyik vagy másik nép szabadságának és nemzeti jogainak aláaknázása vagy megnyirbálása árán, hanem azoknak a demokratikus jogoknak biztosítása és lehető megszilárdítása útján érhető el, amint ezt az államok és a népek életében a haladás érdekei megkövetelik.

A Szovjetunió és a Kínai Nép- köztársaság a béke, a demokrácia és a szocializmus táborához tartozó valamennyi népi demokráciával együtt rendületlenül védelmezi a békét és azokat a nagy vívmányokat és sikereket, amelyeket ezeknek az országoknak belső és külső ellenségei ellen folytatott szívós küzdelemben elért. (MTI)

KÜLFÖLDI HÍREK

jiiimiiiiiiiiHiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniMimiiiiiiiiiiiiiiiiii

I D0STÁS DOLGOZOK I

| ■ VEGYETEK RÉSZI

I a Szoluokmegyei NÉPLEP

| előfizetést gyűjtő | versenyében, értékes díjakat nyerhettek.

'iiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiitiiiiii

London (MTI). Az AP amerikai hírügynökség szerint Mikardo angol munkáspárti képviselő egy vasárnapi liverpóli gyűlésen „a legélesebb kirohanást intézte az Egyesült Államok ellen, mindazon támadások közül, amelyek közé’éti személyiségek részéről a háború utáni években érték Amerikát’-.

Mikardo így jellemezte a Tajvannal kapcsolatos amerikai politikát: „Az amerikaiak a formozai kérdésben és a kínai szigetek kérdésében tanúsított magatartása több mint képtelen ostobaság*’.

Az angol képviselő befejezésül annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a tajvani kérdésben nem kerül majd sor nagyarányú konfliktusra, mégpedig „egy- = szerűen azért, mert ez olyan hábo- = | rú lenne, amelynek megvívásában I az amerikaiak csak önmagukra | számíthatnának; az Egyesült Alii lamok újkori történelmében azon- ban semmi sem tanúskodik amel§ jbűn

III

......

FÉ

LTETT KINCSÜNK VÉDELMÉBEN

Lü

asárnap volt, koratavaszi, lan' gyos, kissé borús délután. Zöldellettek a rozstáblák a hegyek közé szorított keskeny parcellákon, a szlovák parasztok vetették a krumplit.

A majosmezei erdőszélen táborozó katonákat is jókedvre hangolta az élettel teli tavaszi levegő. Még Kovács László, ez a zömöktermetű szőke tiszaroffi gyerek is visszanyerte régi tréfálkozó kedvét, márpedig ez nagy szó volt, mert állandóan azt hajtogatta: „nem kerülünk mi élve haza”. Az alsóvisó- ra való öreg Beszkiblibóri is gyermekes jókedvvel tréfálkozott. Azt remélte, rövidesen magáhozölelheti családja tagjait;

Később megeredt az eső. Nagy forró cseppekkel permetezte az erdőt. A katonák a teherkocsi köré gyülekeztek, ott helyezték el előzőleg köpenyeiket. Ekkor —■ mielőtt fedezéket kereshettek volna — villámcsapásként három gránát csapott közéjük. Az öreg Beszkib- libórit — fejét szétroncsolva — földre terítette az egyik. Estében félkezével görcsösen, az életet szerető ember kétségbeesésével markolta a puszta levegőt. A mosolygó Kovácsot meg derékbakapta a lövedék — ő sem szólt egy szót sem;;. A többiek segélytkérően annál keservesebben jajgattak.

no

I ukács Pál — kunhegyesi tar- talékos honvéd — odaszaladt, hogy bekötözze őket. Láng zászlós parancsa azonban tétlenségre késztette: „Feküdjön le. mert

észreveszik a mozgást és mégegy- szer idelőnek”. Félóráig várakoztak, félóráig véreztek a sebesültek. Tóth Lajos kocsivezető egyre kö- nyörgött: „Zászlós úr, lőjjön

agyon”. Dede Lajos nem jajgatott, makacsul összeszorított szájjal, saját lábán szállt fel a kocsira, pedig féloldaláról a repeszek letéo- ték a ruhát, s tetőtől talpig vérzett. Mire a kötözőhelyre értek, meghalt ; : :

Horki dombnakfutó kicsiny temetőjében helyezték el a halottakat. — Szegény nép lakhat erre — gondolta a temetés közben Lukács Pál. — Nem látni egy kőkeresztet sem. Mindegyik fejfa fából készült, durva faragással... Aztán elszomo- rodott. Miért kellett ezeknek meghalni, hiszen a család, a munka foglalta le minden gondolatukat. Micsoda őrült erő kényszerítette őket, hogy érthetetlenül, céltalanul lelkűkben mély iszonyattal vonuljanak a frontra.

m

Az első vonalban pedig kegyet” len az élet. Lám, most is öten meghaltak a gépkocsi körül, ugyanakkor a motorházat nem érte repesz, s a gumikban egy szilánk sem volt.;: A németek idejében kereket oldottak arról a környékről ::;

Hosszú évek teltek el azóta. Lukács Pál hazakerült Kunhegyesre s elvitte a szomorú hírt Tiszaroff- ra, Kovácsékhoz. A férjét szerelmes szívvel váró fiatalasszony, s két kislánya nem akarta elhinni a történteket. Értelmük felfogta, szívük mégis reménykedett»

m

I ukács Pálnak, a kunhegyesi

L Lenin tsz elnökének szavai nyomán jegyeztem fel a fenti történeteket, mikor a napokban a szövetkezetben jártam. Este az irodában többen összegyűltek. Egyesek csak beszélgetni, a hosszú órákat eltölteni tértek be, mások viszont komoly dologban mesterkedtek. Fúvós hangszereket hoztak magukkal, próbára készültek. A szövetkezetnek ugyanis külön zenekara van. Legalább olyan büszkék erre, mint a termelőmunkában elért egy- egy sikerükre.

A zenekar vezetőjére várva, csendben beszélgettünk. Kovács Imre, a tsz egyik alapító tagja csak annyit fűzött Lukács elvtárs szavaihoz: „Bizony, aki már megismerte a háborút, nem kívánja mégegyszer. Nálunk mindenki a háború ellen van. Apám az első világháborúban esett el. jómagam IP hónapot szenvedtem a másodikban.”

III

1/ őzben egvre-másra jöttek a tsz-tagok. Fiatalok-öregek vegyesen. Pénzesné — a békebizottság egyik tagjának — szavára egymásután aláírták a sarokban lévő kisasztalon elhelyezett békeívet. Egymásután sorakoztak a nevek: Bartha Ferenc, Rózsa Lajos, Ku- czera Sándor, Varga József, s ki győzné valamennyit felsorolni. Különböző korú, gondolkozásű, s mégis egyakaratú emberek hitvallása a magukirányította élet mellett;

Simon Béla

lett, hogy az amerikaiak szívesen harcolnak egy háborúban olyan tekintélyes udvartartás nélkül, mint amilyent nagyszámú szövetséges jelent.*’ *

Düsseldorf (MTI). Max Rei- mann, a Német Kommunista Párt első titkára a Freies Volk főszerkesztőjének adott interjújában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésén elhangzott szovjet javaslat tokkal kapcsolatban kijelentette, hogy a nyugatnémet szövetségi képviselők körében, sőt a kormány- koalícióban egyre többen helyeslik a parlamentek közötti kapcsolatok felvételét. „Csak kívánatos volna, ha lehetőleg rövidesen szövetségi gyűlési képviselők és más parlamentek képviselői küldöttséget indítanának a Szovjetunióba. Ez kétségtelenül hozzájárulna a megértéshez és egyengetné az utat Németország újraegyesítése előtt.'*. Max Reimann befejezésül kijelen- tette: „A döntés közel van. A párisi szerződések ratifikálását az egységes és erős népi mozgalom meg tudja akadályozni és meg is kell, hogy akadályozza. Most nem félerővel, hanem teljes erővel kell harcolni és akkor győz a német nemzet ügye, az egység, a béke és a demokrácia ügye.”

*

Párizs (MTI). A Revu Generale

de Belgique legújabb száma közli Van Zeeland, volt belga miniszter- elnök cikkét. A volt miniszterelnök cikkében kijelenti: meggyőződése, hogy a Kelettel folytatandó tárgyalások lehetségesek és szükségesek; *

Párizs (MTI). A franciaországi békemozgalom kezdeményezésére hétfőn egész Franciaországban megkezdődött a német felfegyverzés elleni akcióhét. Az akcióhét célja rábírni a köztársasági tanácsot, hogy vesse el. illetve módosítsa a párizsi szerződések becikkelyezését kimondó, a nemzetgyűlés által elfogadott törvényjavaslatot.

*

Dzsakarta (TASZSZ). Sajtójelentések hírt adnak arról, hogy a Já- va-szigetén fekvő Szurakartában különleges csapattest alakult Nyu- gat-Irián felszabadítására. A csapattest 25.000 főből áll. Szukamo elnök a csapattest képviselőivel folytatott beszélgetés alkalmával annak a reményének adott kifejezést, hogy „a felszabadítási csapattest tagjai a nemzet hősei lesznek.”

*

Dzsakarta (TASZSZ). Az An->

tara hírügynökség közölte Muisz- nak, az Indonéz parlament külügyi bizottsága elnökének nyilatkozatát, amelyben helyeselte a tajvani helyzettel foglalkozó értekezlet összehívásáról szóló szovjet javaslatot, — ,.Kitűnő elgondolás” — mondotta Muisz.

A jelentések szerint az indonéz kormány február 17-én fogja megtárgyalni a tajvani helyzetet &»