Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-15 / 38. szám
1935 február 15. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Elkészül-e február 28-ra? ® A két kép a filmszínházzá átalakítandó szolnoki Móricz Zsigmond kultúrotthon, utcai és belső építkezését mutatja be. Az építő, a Vegyesipari Javító Vállalat, Ígéretet tett, hogy a munkát február 28-ra befejezi. A MOKÉP tervei szerint a magyar-szovjet barátság hónapja alatt bemutatásra kerülő szovjet filmeket már itt, az új filmszínházban akarja vetíteni. Február 28-án a szerkesztőség ismét ellátogat az új filmszínházhoz és újabb felvételeket készít: vajon az építő vállalat teljesíti-c Ígéretét? Ismét a MÁVAUT I A martfűi [ Tisza Cipőgyár dolgozói közül sokan laknak Rákóczi- falvún. Martfűről Rákóczii dívára nincsen vonatközlekedés, tehát a MÁVAXJT-ra vannak utalva. Mi elismerjük ,hogy a MÁVAUT- nak súlyos gondjai vannak a közlekedés zavartalanságának biztosítása miatt. Azt azonban nem tudjuk szó nélkül hagyni, hogy nem fordít kellő gondot a munkásjáratokra. Ugyanis a Tisza Cipőgyár Rákóczii alván lakó munkásait nem egyszer órákig hagyja várakozni az autóbuszra. Számtalanszor előfordult, hogy fél négy helyett öt, hat, /sőt este 9-kor vagy egyáltalában nem jött autóbusz, a munkások pedig ott álltak télvíz idején a hóban, sárban, fagyban. Pénteken hasonló eset fordult elő. Az autóbusz nem jött, állítólag a reptérnél állt üzemképtele nül. A MÁVAUT nem küldött másik autóbuszt, de még arra sem méltatta a cipőgyári munkásokat, hogy kitelefonáljon a gyárba és megmondja: mikorra tud autóbuszt küldeni. A munkások tehát ott áll tak és vártak a hideg szélben, a napi munkától fáradtan. t A MÁVAUT-nak jobban tiszteletben kell tartania a munkásokat és az eddigieknél sokkal több figyelmet kell tanúsítania irántuk, S ZÓVATESSZUK... Hogyan lett a 60-ból 1600 Tiszaroffon 1947 tavaszán osztották ki a házhelyeket. Én azonban csak júliusban jutottam hozzá. Akkor is azért, mert tizenegy gyermekem van. Az akkori elöljáróság az állami tartalékföldből mért ki számomra házhelyet és ezért a 60 forintot műszaki és átírási költség címén be is fizettem. Azóta már felépült a házam és többször jártam a tanácsnál a te- lekkönyvezés érdekében. Legutóbb megdöbbenéssel vettem tudomásul, hogy a házhely nevemre írása még nem intéződött el, sőt 1600 forintot kell érte fizetnem; Id. Móczár János Tiszabura, Lenin tsz Hozzászólás „Kié legyen az alcsiszBgi Holt-Tisza“ cimű cikkhez A Néplapban megjelent cikkekre válaszolva az a véleményem, hogy a November 7 halászati szövetkezet és a horgászegyesület tagjaié legyen. Mert ők inkább az igazi ha lászatot folytatják. Nem úgy. mint a szajoli halkeltető állomáson. Ott ugyanis a hal pusztítása folyik. A szövetkezeti halászok és a horgászegyesület tagjai pedig a múlt év őszén is sok ezer halivadékot és halat mentettek át a rizstelepekről. KAPOSVÁRI GYÖRGY Szajol, Tanya NAGYOBB SZERVEZETTSÉGET AZ ÉLELMISZERIPARBAN Ahol a szállítási költség nem számit K ormányunk határoeata arra kötelez bennünket, hogy tartsuk be a tervszerűséget, csökkent síik az önköltséget, mert ez előfeltétele és biztosítéka a dolgozók életszínvonala emelésének. Sajnos sok esetben egyes szervek kényszerhelyzet elé állítanak bennünket, nem tudunk tervszerűen dolgozni. — Vállalatunk legutóbb Jászberényből és Kengyelről 1500 mázsa gabonát kapott a mezőgazdasági dolgozók járandóságának kifizetésére. A szállítás felesleges volt, merthiszen nagymennyiségű központi gabonakészletet tárolunk, amiből bőven futotta volna a járandóságokra. Igaz, hogy nem erre a célra tartjuk a búzát, de az átminősítés mégiscsak kevesebbe került volna, mint a szállítás. Egy másik esetben minden külön értesítés néMriil 1200 mázsa búza érkezett a jászberényi és kengyeli szállítmányok mellett annak ellenére, hogy raktári kapacitásuk úgyis 200 százalékban kihasznált. A váratlanul jött szállítmányt nagy kocsiálláspénzzel és csak szükség- raktárakban tudtuk elhelyezni. Elkerülhető szállításokra érkezett rendelkezés a kisújszállási és kenderesi terményforgalmi vállalatoktól is. A felesleges anyagmozgatások átlag 6 forint 50 fillérbe kerülnek mázsánként s ez ezermázsákról lévén szó — igen nagy értékű felesleges kiadást jelent üzemünknek és a népgazdaságnak egyaránt. Észszerűbb és átgondoltabb rendelkezésekkel kell elkerülni a felesleges keresztbeszállításokat. Egészségtelen környezetben dolgoznak a jászapáti malomban N emrégen olvastuk egyik újságban, milyen nagy gondot fordítanak a Szovjetunióban a dolgozók egészségére. Az üzemek és gyárak levegőjét állandóan vizsgálják, nincs-e ez káros hatással a dolgozók egészségére. Miközben ezt olvastuk, arra gondoltunk, de nagy boldogság is lehet egy ilyen üzemben dolgozni. Sajnos a mi munkahelyünkön, a jászapáti malomban nincs így. A levegő rossz, poros. Sok betegség előidézője lehet ez. Több, mint egy éve kérünk egy zsákrázó gépet, amit a mai napig sem kaptunk meg. Pedig szükség lenne rá, mert nem akarjuk szaporítani a betegek számát. A zsákok rázása ugyanis nagy erőt igényel, s aki ezzel foglalkozik, tízszer annyi levegőt lélegzik be, mint az, aki ül vagy .áll. így többet használ el a malmi poros levegőből, jobban ki van téve a megbetegedésnek. Mindent elkövettünk már a levegő megtisztítására, sajnos ez a szákok közelében — a zsákszövetek ritkasága miatt — lehetetlen. Ugyanis ha a töltésre felkötött zsákot 10-szer, húszszor odaütögetjük az oldalfalhoz, hogy ülepedjék, porfelhő keletkezik, mégpedig a dolgozó orra és szája közvetlen közelében. Mondhatjuk szinte porfelhővel táplálkozik. Nem térhetünk napirendre ezek felett, mert egy néhány százforint költséggel beszerezhető rázógéppel ezeket a problémákat meg lehetne oldani. Ehhez természetesen az illetékesek akarata és hozzájárulása szükséges. Csonka, János, Nagypál Gábor, Szlávik József, Horváth Balázs a jászapáti malom dolgozói. Átkelőhelyet kérünk az áruda elé Több dolgozótársam nevében kérem a Néplap segítségét, hogy a Kisker. IV. árudája elé, amely a VII. kerület legmodernebb berendezésű üzlete, átkelőhelyet létesítsenek. Mióta az esős időszak bejött, ar áruház olyan, mint egy fellegvár, csak csizmával lehet megközelíteni, akinek pedig nincs csizmája, az inkább elmegy a többszáz méterre lévő másik boltba. Ez a körülmény forgalmunkat és tervünk teljesítését nagyban csökkenti, hátráltatja. Az illetékeseknek már többször felhívjuk a figyelmét erre a lehe-t tetten állapotra, s a mai napig nem kaptunk rá orvoslást. Mi, a holt dolgozói naponta többször ellapátoljuk és elsöpörjük a sarat, de ha egy autó elmegy előttünk, ismét ugyanolyan lesz az úttest, amilyen az eltakarítás előtt volt. Ida nagyobbmennyiségű salakra, vagy köves átjáróra lenne szükség. Reméljük, hogy a Néplap segítségünkre lesz és az illetékesek végre intézkednek. SEBESTYÉN UÁSZUQ a IV, áruda vezetője Tiszaörsön is vonják felelősségre a beadással hátralékos termelőket | A JANOSHIDAlj dolgozó parasztok a múlt hónap végén felszabadulási begyűjtési versenyt kezdeményeztek. E mozgalomhoz megyénkben sdkszáz termelő csatlakozott. A jánoshidaiak azóta kiegyenlítették a multévi hátralékot Húsz mázsa hízottsertést és 13 mázsa vágómarhát szállítottak be az adósság törlesztésére. Ezenkívül teljesítették a januári sertésfcie- gyüjtési tervet. A dolgozó parasztok ígérete szerint februárban sem maradnak el. A begyűjtési megbízottak pontos névsort vezetnek arról hogy kire mikor kerül sor a beadásiban. S a termelőket általában két héttel a beadás időpontja előtt meglátogatják s elbeszélgetnek velük. Az ilyen látogatások, megbeszélések előmozdítják a dolgozó parasztok és a begyűjtő szervek közötti kapcsolatot. Ez is egyik biztosítéka a község terv- teljesítésének. |tURKEV£n| 164 tsz és tszcs tag tett vállalást a felszabadulás tiszteletére. — ötvennégyen már nemcsak a negyedévi, hanem a félévi tojás- és baromfibeadást is teljesítették. Ifj. Ducza Istvánnak, a Kossuth tszcs tagjának csak ez- év októberben kellett volna beszállítania hízott sertését. A napokban csatlakozott a begyűjtési versenyhez s hogy szavának még nagyobb nyomatékor adjon, egy 130 R kunszentmártoni láSZÜV gondoskodjék a rézgálic ésszerűbb elosztásáról Cserkeszöllő községben ma délelőtt a termelési bizottság és a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai együttesen értékelik, hegy községükben a termelőszövetkezet és és az egyénileg gazdálkodók miGondolatok egy tanácsülésről Már több mint egy hét telt el a szolnoki városi tanács legutóbbi ülése óta. A lapban csak rövid beszámoló jelent meg erről az eseményről,: hol, mikor történt, miről vdt szó. Hogy most visszatérünk rá, annak magyarázata: az utóbbi időben több helyről kaptunk tanácsülésről szóló jegyzőkönyveket, amelynek tanulságai egybeesnek a szolnoki tanácsülésen szerzett benyomásokkal és tapasztalatokkal, így együtt tehát általánosításokra adnak alkalmat. 1 Az ember hallgatja a felszólalásokat és határtalan jóérzés fogja el: az egyszerű, sokszor tán rosz- szul megfogalmazott mondatok mögött, hogy világít a kötelességtudás, az odaadás a hivatás iránt, a város szeretete és az egyszerű emberek okossága. Nincsenek nagy szavak, csillogó szónoklatok, a tárgy, amiről beszélnek, nem is tűrné ezt, hiszen olyan gondokról van szó, mint a város tisztasága, az autóbusz körüli zavarok, a közellátás kérdései. Mindennapi életünk kisebb-nagyobb gondjai. A legszebb dologról van szó: az emberrel való törődésről. 2 Molnár Ferenc tanácstag arról beszél, hogy a város jelenlegi úthálózata nem képes lebonyolítani a forgalmat, tehát további útvonalak bekapcsolására van szükség. Részletes tervet ad elő. arra vonatkozólag. hogy mindaddig, míg az Ady Endre-út csatornázása be nem fejeződik, hogyan lehet a forgalmat jobbá, biztonságosabbá tenni, javasolja a III. kerület érintett utcáinak mielőbbi kiépítését és ezzel a főutca tehermentesítését. Ebből a javaslatból neki semmi közvetlen haszna nincsen, hiszen, ha tervét elfogadják, az az utca, amelyben lakik, talán forgalmasabb, porosabb lesz. Molnár Ferenc csak egy a sok közül, aki az elmúlt 10 év alatt a szó legnemesebb értelmében, közéleti személyiséggé nőtt; 3 Több mint húszán szólaltak fel. Valamennyi javasol, segít, hogy Szolnok város községoolitikai terve minél jobban sikerüljön. Az egyik arról beszél, hogv meg kell javítani a kpnvér minőségét, a másik MEZÖKER-boltot javasol a kerületébe. a harmadik felaiánlia: társadalmi munkával felsalakozzák az utcát, a nesvedik teigvüitő felállítását iavasolia a misztanálotási iskolánál. az ötödik az ellen szólal fel. hogv körzetének biztnsítottiai a Beloiannisz-u t.cába kénytelenek tárni orvosi rendelőbe, mikor a VII. kerületi közelebb van. Elhozták ide választóik kéréseit, -ondiait. javaslatait. Ha meeold- ták őket. elégedettebbé lesznek az emberek. Ez a tanácstag legszebb feladata 4 A legtöbb javaslat, kérelem és panasz is, a külterületi tanácstagok részéről hangzott el. Nem véletlen, hiszen a régi városatyák a város belterületén laktak, tehát elsősorban arról gondoskodtak, hogy ott legyenek jók az utak, ott legyen jó a közvilágítás, legyen elég üzlet, s ide építsék a legjobb, legszebb házakat. Nem törődtek a külvárosok lakóival, hiszen esténként nem kellett a sarat tapos- niok, nem kellett bukdácsolniuk a sötétben, nem mérgelődtek a rossz közlekedés miatt, nem az ő gyermekeik laktak sötét, vizes lakásokban. A külvárosok lakói várják, hogy elsősorban az ő gondjaikon, bajaikon, életkörülményeiken segítsenek, javítsanak. És az is történik. Évszázados mulasztást azonban tíz év alatt is nehéz pótolni. Sok pénz kell hozzá. Sok pénz és idő. Tanácstagnak lenni, nagyszerű feladat, de mondjuk meg. nem mindig könnyű. Vállalnia kell azt a nem népszerű feladatot is. hogy megmagyarázza: a kérés, követelés jogos, de elintézése, megvalósítása anyagi eszközök híiián még időt vesz igénybe. Segítenie kell. hogy a dolgozók, amit lehet, saját erejükből oldjanak meg. hiszen sokszor ezen igen sok múlik. 5 Odaadó gondoskodás körzet iránt, az emberekkel való törődés, ez a tanácstag legfőbb kötelessége. És a mi tanácstagjaink, akiknek múltjuk, jelenjük és jövőjük egy a dolgozó nénével, becsülettel el is látják ez* a feladatukat. T. K. lyen eredményt értek eí a felszabadulási versenyben. A legtöbb gazdaságban előkészítették és kitisztították a vetőmagot. A szőlőkben -most forgatják be a földbe a télen át kihordott istállótróigyáf. A fatisztogatás a jövő hét végére befejeződik. A permetezés azonban akadályokba ütközik. A 2000 holdas szőlővel és gyümölcsössel rendelkező községbe összesen 10 mázsa rézgálic érkezett, míg a kun- szemtmártená járás más, nem gyümölcstermelő községeiben sokkal jobb az ellátás. — Helyes lenne, ha a JÁSZÖV mielőbb intézkedne a védekezőszerek észszerűbb elosztása iránt. Ne ismétlődjön meg a múlt évi állapot, amikor éppen oda irányítottak legkevesebb réz- gálicot, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá. kg-os hízót beszállított. L. Nagy Sándornak, a Béke tszcs tagjának szintén az utolsó negyedévben kel-* lett volna beadnia a sertést. Ö már most bevitte. ITISZAIGARON [ december vé-i gén mindössze 27 hátralékos ter-t meló volt, s azóta 21-en már hely- rehozták mulasztásukat. A község az ősszel is első volt a tiszafüredi járás községeinek versenyében. S megvan a lehetőség arra, hogy most sem adja alább. Bényei István vezetőmegbizott és a tanács- titkárnő állandóan figyelemmel kíséri a begyűjtési tervek teljesítését. A dolgozó parasztokkal gyakran beszélgetnek a hazafias kötelességekről. A kötelességtudó gazdálkodók mellett azonban számosán vannak, akik csak a jogokat hangoztatják, a kötelességteljesítéáben azonban igen hátul kullognak. Ugró Mátyás 17 holdas tiszaörsi gazda még mindig tartozik 423 kg. hízottsertéssel. |a községben! január első napjaiban 210 hátralékos volt. —* Többségük a sertés hízóba állításáról sem gondoskodott. Tiszaör- sön sokan üzérkednek baromfival, tojással. — Ellenük azonban megtorló intézkedést nem alkalmaztak. A hátralékosokat sem vonták felelősségre. Sőt a tanácstagok között is van jó néhány, aki az állaimnak tartozik. Néhány napon belül megkezdődik megyénk községeiben az 105«. évi begyűjtési tervek felbontása. A tanácsok és begyűjtési hivatalok dolgozói ezt az alkalmait is használják fel a dolgozó parasztokkal való beszélgetésire, a hazafias kötelességek teljesítésének szorgalmazására. Egyévi börtönbüntetés valótlan hír terjesztéséért Melicher Istvánná a budatétényi „Sport” italboltban mint csapos dolgozott. Múlt év november 18-án szabadnapos volt, de bement az italboltba és ott ismerőseivel szórakozott. Este jóval később tért haza, mint amikorra férjének jelezte és ittas is volt. Férje felelősségre vonta és úgy megverte, hogy az asszony arcán visszamaradtak a verés nyomai. Dulakodás közben kiesett és el is gurult Me- heherné egyik fülbevalója. Másnap az italboltban dolgozó társainak — és több napon át a vendégeknek is — Melicherné azt híresztelte. hogv az utcán — a helyet is pontosan megjelölte —. egy alacsonytermetű férfi megtámadta, elrabolta pénztárcáját, kitépte egyik fülbevalóját és le akarta húzni a bundáját Élete úgyszólván egy hajszálon füg gött. A fülbevalót később otthon megtalálta. Amikor ismét hordani kezdte, azt mondotta, hogy a tett helyén fiával együtt kereste és ott találta meg. A rendelőintézetbe is ejment, hogy látleletet vétessen fel magáról. Sérüléseinek eredetét nézve az orvosok előtt ugyanezeket mondotta el. A rendőrségi kihallgatás során beismerte, hogy az egész történetet azért találta ki. mert munkatársainak és a vendégeknek szégyelte megmondani, azt hogy férje bántalmazta. A fővárosi bíróság Fűrész Endre tanácsa a napokban tárgyalta az ügyet. A bíróság Melicher István- nét köznyugalmat zavaró hír terjesztése miatt egyévi börtönre ítélte. (MTI)
