Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-13 / 37. szám
Sülivel érdemes foglafkozn i A földművesszövetkezetek többféle tevékenységet végeznek. Legfontosabb feladatuk a falu lakossága fogyasztási cikkekkel való ellátása, s a felesleges termények és termelvények szabadpiacon való felvásárlása, a piaci kapcsolatok kiszélesítése. Mód adódna azonban olyan kisegítő gazdaságok létesítésére is, melyek nyomán még több húst tudnának biztosítani mind a tagok, mind az üzemi munkások asztalára. Gondolunk itt házinyúl, baromfi- és sertéstenyésztésre, valamint kacsa és liba hizlalásra. Megyénkben egyedül a kunmadaras! földművesszövetkezetnél üzemeltetnek kisegítő gazdaságot. Itt házinyulat tenyésztenek, de megakarják szüntetni, mivel a Mészöv és a Szövosz nem ad elegendő segítséget sem gazdasági, sem szakszempontból. Gondolkozzanak többet szövetkezeteink vezetői a lehetőségeken, s fogjanak hozzá mielőbb jói jöve- de’mező üzemágak létesítéséhez. Jó munkát végez Trer.ka János, a kenderesi húsfeldolgozó üzemrész vezetője. — Megyénk föidművesszö vetkezeteibe szállítanak füstölt árul. 'omában gömbölyö- letén levő -vezeti hízlaldá- _^6y a nyár folyamán zavartalanabb legyen a húsellátás A törökszentmiklósi szövetkezetnél 95 sertés hízik már, de tervbe vették, hogy 150-et fognak be. Innen látják ed Tiszapüspöki, Kétpó és Kengyel lakosait a nyár folyamán friss hússal és szalonnával. Jászlad árnyon az elmúlt évben 04 hízót vágtak. Az átlagsúly meghaladta a 160 kilogrammot. Ebben az évben 200-at hizlalnak. A község lakosad a nyári nehéz munkák idején beszerezhetik majd hússzükségleteiket. Öcsödön tavaly 112-ót vágtak, 1955-re pedig 170 süldőt állítanak be hizlalásra. Komoly eredményeket értek el Kunszenifcmáréonban is a hizlalásban. Megtörtént több esetben, hogy 300 kilón felüli súlyú disznót vágtak le a lakosság részére. A kun- madarasi földművesszövetkezet készítményei ez év januárban a SZÖVOSZ budapesti kiállításán a II. díjat nyerték. Ugyancsak kitűnő hentesárut állítottak elő a turkevei és kenderest szövetkezeteknél is. Általános panasz, hogy a földművesszövetkezetek felettes szervei nem adtak kellő segítséget a jószágok takarmányszükségleteinek biztosításához, a felvásárláshoz. A SZÖVOSZ és a felvásárlási igazgatóság esetenként mostohagyermekként kezelte a földművesszövetkezeteket. A takarmányárakat úgy szabták meg, hogy azok mindig a piaci árak után kullogtak. Bár történt már javulás ezen a téren, de az nem kielégítő. Itt kell szóvá tenni a takarmánymész (futor) hiányát is. A földművesszövetkezetek igen szép kiállítású díszes plakátot kaptak a futár népszerűsítésére. Ezen egy mintaszerű hízó látható. Azonban áru sehal nem kapható. Az illetékes szervek szüntessék meg mielőbb e hiányosságokat, hogy még jobb eredményeket érhessenek el földművesszövetkezeteink. Aszalókat építenek Megyénkben nagy a kereslet a konzerválással, vagy az aszalással tartósított gyümölcs, zöldség éá egyéb áruféleségek iránt. Huszonkét helyen működik már a földművesszövetkezetek kezelésében tar- tósitó üzem, de ezek még nem tudják teljesen kielégíteni a szükségletet. Már most fel kell készülniök a szövetkezeti vezetőknek a zöldségfélék felvásárlására, hogy a jövő télre elegendő áru álljon rendelkezésre. Folyamatos beszerzéssel biztosítani kell göngyölegeket, üvegeket, hordókat. A múlt évben a legjobb eredményeket a törökszentmiklósi, tisza- földvári, vezsenyi és kunszentmártoni szövetkezetek mutattak fel. Ez évben a kunszentmártoni és szolnoki járásban aszalókat építenek, így központilag tudják irányítani a munkát. Több helyen lehetőség lenne ecetgyár létesítésére. így nem kellene a vizet az ország másik feléről szállítani, sok vasúti kocsi szabadulna fel más célra. Az Élelmiszeripari Minisztériumtól azonban nem sok segítséget kaptak a földművesszövetkezetek ily irányú kérelmeik elintézéséhez, terveik valóraváltá.sáihoz. Mit gyártsanak a kisegítő műhelyek A már eddig említett földmü- vesszövetkezeti kisegítőműhelyek termelvényei is nagyban segítették a lakosság áruval való jobb ellátását. Ezekkel az eredményekkel azonban nem elégedhetnek meg szövetkezeteink. Tovább kell fejleszteni a lehetőségeket. Át kell térni olyan áruk gyártására, melyekből a központi készletben nincsen elegendő. Ilyen pl. a cement disznóvályú, cement- gyűrű, kosárfonás, seprűkötés, háziipari csipkekötés, stb. A kunhegyesi járási központnak lehetősége lenne egy seprűkötő- uzem felállítására, azonban nem törődnek ezzel, pedig a földművesszövetkezetek útján beszerezhetnék a szükséges nyersanyagot. A tószegi és vezsenyi földművesszövetkezeteknél sem űzetnél még a kosárfonó részleg, mert a szövetkezet vezetői és a járási központ dolgozói nem foglalkoznak érdemben ezzel. Sajtot, vajat, s mi jó falat [a JÁSZBERÉNYII földművesszövetkezetek járási központjának vezetői tejtermék feldolgozó üzemet létesítettek. Ez é<v januárjában kezdték meg a munkát, s máris szép eredményeket értek el. Az a cél vezette őket, hogy az országosan híres juhtúrót eljuttassák a munkások, a vásárlók asztalára, s az eddigi termelői árat csökkentsék. Horváth Sándor és Cs. Szabó Imre a törökszentmiklósi földművesszövetkezet dolgozói etetik a hizlalásra befogott s prt~s •»«.-<»* Egy hónap alatt 20 mázsa túrót és 10 mázsa vajat adtak át a kereskedelmi szerveknek. Tervük az, hogy 1955. első felében 200 mázsa tejterméket vesznek át a parasztságtól a beadási kötelezettségen felül megmaradó feleslegből. Eddig több mint 10 Népboltot és 13 földművesszövetkezeti üzletet láttak el áruval. Az év második felében füstölt sajtot és csomagolt árut is készítene1Cs, Molnár István és Czifra Zsigmond fegyvemeki dolgozó parasztok a község földművesszövetkezeti boltjában érdeklődéssel nézege- tilt a jóminősésfű lóíjTPrccríns«* tek. Itt főleg azokat a konfekció- árukat készítik, melyek beszerzése nehézségekbe ütközik, vagy a táj- jeilegnek megfelelőt nem gyárt iparunk. * A karcagi földművesszövetkezet szabó részlege múlt év októberében kezdte meg a munkát. Előbb férfi csizmanadrágot készítettek, majd áttértek az esőkabátok, fiú iódenkabátok varrására. Már 3 villany és 2 lábhajtós varrógéppel rendelkeznek. A múlt évben 70 gyermeköltönyt, 165 gyermekkabátot, 128 esőkabátot, 202 csizmanadrágot adtak át a kereskedelemnek. 1955-ben férfi és gyermek típus- öltönyökből is kielégítik a város dolgozóinak igényét. Jászapátiban fehérnemű-feldolgozó kisegítő üzemág alakult. Műit év novembere óta 598 férfi ingéé és 78 női kötényt varrtak. Ez év első negyedében mintegy 180.000 forint értékű árut dolgoztak fel. « A mezőtúri és törökszentmiklósi földművesszövetkezetnél munkaruhát, munkásnadrágot, fiú- és leányka tavaszi kabátot, valamint esőkabátot készítenek. A kisújszállási, kunszentmártoni és kunhegyesi szövetkezeteknél* női fehérneműket és ágygarniturákat gyártanak. * Az elmúlt évben a túrkevei föld- művesszövotkezet tagjai társadalmi munkában nagyobb mennyiségű caigatésztát csináltak. Most olyan tervük van. hogy tésztakészítő gépet vásárolnak, hegy ezáltal is jctfoátegyék az áruellátást. * A földművesszövetkezetek pálinkafőzéssel Is foglalkoznak. — Megyénkben 34 szeszfőzdét üzemeltetnek. Itt részben vásárolt gyümölcsből termelnek különböző pá- tinkafclescgeket. ászberényben tejfeldolgozó üzemrészt létesítettek. A föidművesszi vetkezeti boltokat látják el tejtermékkel. — László Antal művezető mindent e'kövei hrsry megismerjék készítményeiket. A karcagi földmüvesszövetkezet szabó részlegében hatan dolgoznak. Csordás Sándor, most fiú lódenkabátot készít munkatársaival, mert ebből igen nagy a kereslet megyénkben. Földművesszövetkezeteink a folyamatos áruellátás biztosításáért feldolgozó műhelyeket is szerveznhegyesi földművesszövetkezet cukrász részlegé- i József. Bőven jut krémes, berliner, gyermekédesség készítményeikből a község lakóinak. (Jöl dmű oes s zö net keze ti HÍRADÓ
