Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

SZOL NUR MEG VEI NÉPLAP 1955 február 11. fi Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának felívása a világ népeihez és parlamentjeihez foszkva, február 9. (TASZSZ.) , Szovjet Szocialista Köztársa- ok Szövetségének Legfelső Ta- ;sa az alábbi felhívást intézte világ népeihez és parlamentjei­i Szovjet Szocialista Köztársa- ;ok Szövetségének Legfelső Ta- 3sa kötelességének tartja fel­ni valamennyi állam népeinek parlamentjeinek figyelmét az rópában, Ázsiában, valamint a ág más körzeteiben kialakuló lyzetre, amely sok tekintetben tozza a nemzetközi feszültséget a népek biztonságát fenyegető szélyt. Európában egyes államok kato- ij csoportosulásai alakulnak. Ezek ás európai államok ellen irányul- • k. A német militarizmus helyre- lításának veszélyes politikáját lytatják, pedig a német milita- zmus nemrégiben a népeknek lérhetetlen nyomorúságot hozó ilághábcrút robbantott ki. Keletkezőben van az a veszély, ogy Európa új háború színterévé ■hét. Az ilyen háború elkerülhe- ;tlenül új világháborúvá válnék. Az ázsiai és távol-keleti helyzet zintén feltétlenül felkelti a béke orsáért érzett aggodalmat. Minden lép kötelessége, hogy ott is meg- kadályczza a háborút, mego'tal- nazza Ázsia népeinek nemzeti jo- ;ait, függetlenségüket és szuveré- »itásukat. Tovább folyik a fegyverkezési iiajsza és a katonai támaszpontok létesítése idegen területeken, ami a háborús tömbök alakításának po­litikáját kíséri. Ez fokozza az álla­mok közti feszültséget. Eltitkolva a népek elől, atomhá­borút készítenek elő. Ennek során nem számolnak azzal, hogy a pusz­tító atomháború szörnyű rombolást és mérhetetlen emberi szenvedést hozna, különösen azokban az álla­mokban, ahol csekély terü’eten a legsűrűbb a lakosság és az ipar. I Bár az Egyesült Nemzetek Szer­vezete megengedhetetlennek minő­sítette és elítélte a háborús propa­gandát, egyes országokban nyíltan és zabolátlanul uszítanak háborúra, az atomfegyver alkalmazására és nem ütköznek visszautasításba. Mindez megköveteli, hegy a tóke fennntartására és megszilárdítására törekvő államok megsokszorozzák erőfeszítéseiket, amelyek olyan ma­gasztos célokra irányulnak, mint az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése és a más népeit belügyeibe való külföldi be­avatkozás megszüntetése, aminek mostanában különös jelentősége van a távol-keleti béke fenntartása szempontjából. A Szovjetunióna.k az a vélemé­nye, hegy véget kell vetni a fegy­verkezési hajszának. Haladéktala­nul meg kell oldani a fegyverzet egyetemes csökkentésének kérdé­sét és mindenekelőtt a nagy álla­mok fegyverzete jelentékeny csök­kentésének kérdését. Az atomfegy­vert és minden más tömegpusztító fegyvert be kell tiltani. A meg­felelő intézkedések végrehajtását hatékony nemzetközi ellenőrzésnek ke” biztosítania. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa rendkívüli jelentőséget tulaj­donít annak, hogy az államok — nagyok és kicsinyek — közti kap­csolatokat olyan nemzetközi elvekre alapozzák, amelyek megfelelnek a népek közti baráti együttműködés békés, nyugodt életkörülmények közötti fejlesztése érdekeinek. — Arra van szükség, hegy az ál'amok közti kapcsolatokat az egyenlőség, a belügyekbe való be nem avatko­zás, a meg nem támadás, és a más államok területi épsége elleni me- rénv’etckrő! velő lemondás elveire a szuverénitás és a nemzeti füg­getlenség tiszteletbentartására ala­pozzák. A Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, India és egész sor más állam már külkapcsolatainak alap­jává tette ezeket az elveket, ame­lyeknek szem előtt tartása bizto­sítja az államok békés egymás mellett élését, függetlenül társa­dalmi és államrendjüktől. A népeknek létérdekük az egye­temes béke megszilárdítása. A né­peknek teljes lehetőségük van arra, hagy megakadályozzák az új hábo­rút, mert a béke erői rendületle­nül növekszenek és már most is hatalmasabbak az agresszió és a háború erőinél. A Szovjetunió, népeinek rendít­hetetlen egységére, kimeríthetet'en erőforrásaira támaszkodva eltö­kélte, hogy biztosítja állampolgá­rainak békés munkáját és megóvja őket minden kívülről jövő merény­lettől. Más népek a békéért és ha­ladásért fo’yó harcban, mint azelőtt is, szilárd, rendíthetetlen támaszt találnak a szovjet államban. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa megállapítja, hogy a parla­mentek nagy felelősséggel tartoz­nak a béke megóvásáért és megszi­lárdításáért. Hiszen a parlamentek teszik meg a törvényhozási lépése­ket a háberú és béke kérdéseiben. A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Legfelső Ta­nácsa úgy véli, hogy a par’amentek közti közvetlen kapcsolatok meg­teremtése, a parlamenti küldöttsé­gek cseréje, az egyik ország par­lamenti küldöttségének más állam parlamentjében elhangzó megnyi­latkozásai megfelelnek a népek azon törekvéseinek, hogy fejlesz- szék a baráti kapcsolatokai és együttműködjenek. A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetségének Legfelső Taná­csa őszintén üdvözölni feg a más államok parlamentjei részéről meg­nyilvánuló minden olyan lépést, amely a népek közti béke megszi­lárdítására irányul. Moszkva, Kreml, 1955. február 9. Mao Ce-tung elnök tiszti szolgálati szabályzatot adott ki Peking (Uj Kína). Valamennyi szerdai pekingi lap közölte a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg tiszt­jeinek Mao Ce-tung elnök által aláírt szolgálati szabályzatát, A szabályzatot az országos népi gyű­lés elnökségének keddi hatodik ülésszakán fogadták el. A szabályzat pontosan megálla­pítja, honnan kerülnek ki a tisz­tek, meghatározza a katonai rend­fokozatok rendszerét, a tisztek ki­nevezését, előléptetését, áthelyezé­sét, jogaikat és kötelezettségeiket, a tartalékos-szolgálatot és a nyug­díjazást. A szabályzat összhangban van az ország katonai szolgálatának azzal a megváltoztatásával, amely Békeidőben a tisztek a katonai akadémiák, felsőfokú katonai mű­szaki iskolák, vagy műszaki inté­zetek végzett növendékeiből, a tar­talékos tisztek közül és a válogató vizsgát tett, vagy külön kiképző tanfolyamokon résztvett altisztek­ből kerülnek ki. Háború idején a fentieken kívül tiszti rangot érhet­nek el olyan altisztek és közkato­nák is. akik kiváló harci érdeme­ket szereztek. A katonatiszti rangsor 14 foko­zatból áll. A rangsor élén a Kína! Népköztársaság legfőbb marsallia áll. Öt követik a marsallok, tábor­nokok, ezredesek, őrnagyok és más tiszti rendfokozatok. az önkétességről a hadkötelezett­ségre tér át és célja, előmozdítani a Kínai Népi Felszabadító Hadse­reg kiépítését korszerű reguláris hadsereggé. A legfőbb marsall! és marsalli rangot csakis a Kínai Népköztársa­ság elnöke adományozhatja, az or­szágos népi gyűlés elnökségének jóváhagyásával. (MTI). Pinay v'sszaad a a korn Párizs (MTI.) Az AFP jelentése szerint Antonie Pinay közölte, hogy lemond a kormány megalakí­tásáról. Csütörtökön délelőtt fel­kereste René Coty köztársasági el­nököt. nényarakí’ási megb:zást A politikai körök általában úgy vélik, hegy René Coty, Pierre Pfiimlin MRP-vezefőt, a tengeren­túli ügyek volt miniszterét kéri fel az új kormány megalakítására. Az amerikai szei a csangkajsekistákí Washington (MTI.) Az amerikai szenátus — mint az AFP jelenti — szerdán fejezte be a csangkajsekis- tákkal kötött katonai paktum rati­%átus ratifikálta iái kötött paktumot fikálási törvényjavaslata feletti vitát. A szenátus 64 szavazattal 6 elle­nében úgy döntött, hogy támogatja a katonai paktum becikkelyezését. Dánia moszkvai követe á Moszkva iTASZ^y 1 K J v-rm ■sílov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csai Elnökségének einoae it^ruar 9-én a Kremliben fogadta A. fnyujfofta megbízó'evelét Moerch-t, Dánia moszkvai rendkí­vüli követét és meghatalmazott mi­niszterét, aki átnyújtotta megbízó­ieveiét. (MTI.) A párttagok nevelőmunkája nyomán egyre több dolgozó paraszt lép be a tiszaburai Lenin Isz-be Kia falu Tiszabura. Ha egyenes utcát választ ki az ember, könnyen elláthat a falu másik végére. így aztán nem csoda, ha mindenki is­mer mindenkit, s a legjelentéktele- nebb eseményről is azonnal tudo­mást szereznék. Hát még olyanok­ról, mint a Vona Sándor ügye. Ezzel az emberrel az történt, hogy a közelmúltban jelentkezett a Lenin tsz-ben. A tagok többsége úgy vélekedett, szorgalmas, jól dol­gozó ember, méltó a tagságra. —• Szükség is lett volna dolgos kezé­re. így aztán már a közgyűlés előtt véglegesnek tekintették fel­vételét. A döntés meghozatalakor azonban akadt egy-'két személy, aki a tsz érdekeit és Vona Sándor javát egyaránt figyelmen kívül hogyva, a szövetkezet egésze előtt alaposan ledorongolta a felvételre jelentkezőt. „Miért nem jelentke­zett hamarabb? — Miért dolgozott az állami gazdaságban? * •— vetet­ték szemére. A végén annyira öl- mérgesedett a helyzet, hegy Vona Sándor — bár felvette a közgyűlés '— idegennek érezve magát, elke­rüli a szövetkezetei. A párttagok — bár jórészük helytelenítette az esetet — nem álltak ki következe­tesen Vona mellett. Aztán még egy-két felvételre jelentkező kis- és középparasztot is elutasítottak, s elterjedt róluk a hír, hogy „be- felőfordulnak’1, „maguknakvalók“, stb. Némi leaznáa; volt ebben a meg­határozásban. Tény az, hogy a 16 holdas Postás Imre, meg Menyhárt Antal középparaszt felvételét jogo­san, az alapszabály szerint vetették el, mivel azok nem voltak hajlan­dók földjüket teljes egészében a csoportéhoz csatolni, s gazdasági felszerelésüket sem akarták bevin­ni. Tény azonban az is, hogy el­terjedt az a helytelen nézet: „Ele­gen vagyunk már, nincs szüksé­günk a kívülállókra”. Az ilyen vé­lemények következtében siklott ki Vona Sándor felvétele, s vontatot- tá válik az egyéniek áramlása a szövetkezet felé. Pedig sokan figyelemmel kísérték a tsz tagok életét, számvetést tet­tek, s a mérleg mindig a szövetke­zet javára billent. Nem cscda, aki egész évben rendesen dolgozott, annak a fejadagon kívül még el­adásra is jut. Szebeni Gyula tsz- tag például 23 mázsa búzát vitt haza, míg a kívülállóik közül Sípos Miklósnak, meg még egynéhány­nak az évi fejadagja sincs meg, Januárban aztán újjáválasztot­ták a pártszervezet veze'őségát. — Lett is eredménye. A taggyűlésen a párttagek 98 százaléka megje­lent, s többek között megbeszélték azt is, hogy helytelen az egyéniek­től való elzárkózás, árt a tsz érde­keinek. A szövetkezet ugyanis 49 forint részesedést tervezett munka­egységenként a mostani gazdasági évben. Persze ez csak akkor válik valósággá, ha el is végzik a kitű­zött feladatokat. Ehhez pedig a ta­valyinál több munkaerő, vagyis új tagok felvétele szükséges. Nem is olyan nehéz megoldani ezt a kérdést. Az esti baráti be­szélgetéseken van mit elmondani az egyénieknek. így például azt, hogy a szövetkezet a községben el­sőnek 180 hold új rizstelepet épít. (Hétfőn már meg is kezdték a munkát). Márpedig a rizs igen jö­vedelmező. Ismerik is a failuban a nagykörüiek eredményeit. A rizs, s az egyéb szerződéses növények után a tavalyinál mintegy 220 má­zsával csökken a gabonabeadásuk. Nem kétséges, hogy ez is a tsz tagok vagyonát gyarapítja. Meg aztán öntözéses kukoricatermelést valósítanak meg, s számtalan más tervük van a gazdaság felvirágoz­tatására. Uj teherautójukat is so­kan megcsodálják. A párttagok az utóbbi időkben élnek is az adottsággal, s a téli es­téket kihasználva agitációs munkát folytatnak szövetkezetük érdeké­ben. Amint a pártszervezet meg­szabta nekik, nem rejtik véka a'lá eredményeiket, s terveiket. Meg is van az eredménye. A múlt szom­baton tartott közgyűlésen tíz új tagot vettek fel, s azóta ,is jelent­kezett kettő. Egyikük — Barcsik József kovácsmester — az iparból tér vissza a szövetkezetbe. De nem csak a kívülállók véle­ménye változik a szövetkezetről, hanem a tsz-tagok gondolkodás- módja is formálódik. Szósz Gábor tavaly még úgy vélekedett: „nem vonom be a családom a szövetke­zet munkáiba.” Fiát el is küldte máshová dolgozni. Év végén aztán mikor összehasonlította jövedelmét a fiáéval, azt mondta: „Te úgy­szólván semmit sem kerestél, ez­után jössz a csoportba.'“ Ott is dol­gozik azóta a fiú, mégpedig nem is akárhogyan./ Egyik legjobb mun­kásnak tartják. Ha a szövetkezet párttagjai a most megkezdett módon folytatják nevelőmunkájukat, bizonyára még több új taggal szaporodik a szö­vetkezet létszáma. S ez a tsz-nek is, az új belépőknek is hasznára vélik. FRANCIA ZENE-EST Harmadszor rende­zett lemezhangver­senyt a napokban a Varga Katalin Leány- gimnázium a Közleke­dési Egyetem előadó­termében. A műsoron kizárólag francia ze­neszerzők művei sze­repeltek. Ügyes ötlet­nek bizonyult a rende­zőség részéről, s a to­vábbiakban is helye­seljük a nemzetek sze­rinti csoportosítást. A műsor I. részé­ben, mely zenekari és zongoraművekből ál­lott, kimelkedelt Saints-Saens zongora- versenyének Hl. téte­le Gilels Emil szédü­letes iramú előadásá­ban, továbbá a Gise- king Walter által esz­ményi poézissel tol­mácsolt Debussy: „Holdfény” c. szerze­ménye. Igen tetszett még Delibes: Balettjeiből részletek a Moszkvai Filharmónia nagysze­rű előadásában. A műsor második felében egész soroza­tát hallottuk páratlan népszerűségű opera­áriáknak, így: Deli­bes: „L akmé” csen­gettyűáriáját; Gounod „Faust"-ból: a) Valen­tin imáját, b) Templo­mi jelenetet (Salja- pin), c) Cavatinát (Ca­ruso): Bizet: „Car­men” -jéből a Virág­áriát (Gigli), „Torreá­dor dalát” Lavrence Tibet mesteri tolmá­csolásában. A francia zenei ■ncgysáook közül még Cesar Franck-nak sze­repelt műsoron egy szimfonikus költemé­nye, s Berlioznak a „Római Carnevál” c. nyitánya. Hiányzott a műsor­ból a korábbi forma­alkotó nagy francia mesterek (Lully, Ra- mean, Comperin) al­kotásaiból bemutató, továbbá szíve'sen hall­gattuk volna Raveltől s Offenbach népszerű „Hoffmann meséi”- ből, végül Berlioztól a Rákóczi induló zene­kari feldolgozását. Megállapítható, hogy ez a lemezest, mind műsor, mind rendezés tekintetében az eddigi legsikerültebb volt, s várjuk a további ha­sonló szép rendezvé­nyeket. elsősorban a jövő hóra jelentett orosz zeneszerzők hanglemez-estjét, Közzétették a Nyugat-Némefország újrafegyverzése ellen Varséöan tartott nemzetközi értekezlet határozatát Berlin (MTI.) A német sajtó közli a Varsóban február 6-án Nyu- got-Németország új rafelfegyvérzésé és a német militarizmus feltámasz­tása ellen tartott nemzetközi érte­kezlet határozatát. A határozat hangsúlyozza, hogy a londoni és párizsi megállapodá­sok ratifikálása megakadályozza Németország újraegyesítését és ez­zel a nemzetközi feszültség egyik legveszedelmesebb okának felszá­molását. A párizsi militarista szer­ződések elvetése ezzel szemben le­hetővé tenné, hogy a németországi megszálló hatalmak azonnal meg­egyezzenek a következő főbb kér­désekben: 1. A megszálló csapatok kivonása egész Németország területéről; 2. Nemzetközi ellenőrzés alatt tartandó szabad össznémet válasz­tások végrehajtása még 1955-ben: 3. A potsdami egyezmény ren­delkezéseinek betartása: 4. A katonai szövetségeken kívül maradó Németország területi épsé­gének szavatolása az európai or­szágok és az Amerikai Egyesült Államok által. (MTI) r v. Ez történt a nagyvilágban J London. A DPA közli, hogy Ollenhauer, a Német Szociáldemo­krata Párt elnöke szerdán több mint egyórás megbeszélést folyta­tott Nehru indiai miniszterelnök­kel. A megbeszélésen a nemzetkö­zi helyzettel foglalkoztak. Peking. (Uj Kína). Az Egye­sült Államok egyik katonai repü­lőgépét, amely szerdán reggel be­hatolt a Kínai Népköztársaság Csö- csiang tartományának partmenti része fölötti térségbe, majd mélyen szállva erőg tüzet nyitott, a Népi Felszabadító Hadsereg egyik lég­elhárító ütege lelőtte. P h e n j a n (Uj Kína). Szerdán hivatalos tiltakozó nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra az Egyesült Államok repülőgépeinek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területe fölé történt legutöbbi be­hatolásai mialt — jelenti a Koreai Központi Távirati Iroda. Washington. A Reuter hír- ügynökség jelenti, hogy az ameri­kai képviselőház kedden megsza­vazta a jelenleg érvényben lévő hadkötelezettségi törvény további négy évre történő meghosszabbí­tását. (MTI). Könyvek a mezőgazdasági szakkönyvvásárokra A február hóban meginduló or­szágos mezőgazdasági szaíkkönyv- vásárckra a Mezőgazdasági Kiadó­nál több gyakorlati szakkönyv je­lent meg, melyek hasznos útmuta­tásokat nyújtanak dolgozó paraszt­ságunk mindennapi munkájához. Teichman—Rieger—Szabó: BURGONYATERMESZTÉS. A burgonya munkaigényes nö­vény. A termesztés során minden egyes tővel külön-külön kell fog­lalkozni az ültetés és szedés, va­lamint a töltögetés idején. Ez a könyv foglalkozik a fajtaismeret­tel, a vetőburgonya előkészítésével, az előhajtott burgonya, a vetőbur­gonya termesztéssel, a nyári ülte­téssel, a fojtott burgonya termesz­tésével. Képeken mutatja be a burgonyabetegségeket, s hasznos útmutatást nyújt az ellenük való védekezéshez. Nizsalovszky—Szondy—Jócsik: _ trágyázás, műtrágyázás! A könyv első részében ismerteti azoikat a talajban végbemenő fo­lyamatokat, amelyeknek ismerete alapján ki kell alakítanunk helyes trágyáz ás i rendszerünket. A má­sodik rész a szervestrégyáik kezelé­sét, illetve készítését és alkalmazá­sát tárgyalja, Ebben van szó a zöldtrágyázásról is. A harmadik rész a műtrágyázással, a negyedik a szemcsézett trágyaszerek készíté- sével és alkalmazásával foglal­kozik. Erdős Sándor—Almási Gábor: A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ALAPJAI. A mezőgazdasági ismeretek en­ciklopédiája. Részleteiben foglalko­zik a növénytermelés, zöldség- és gyümölcskertászet, az állattenyész­tés, állatgyógyászat és állatihaszno­sítás legfontosabb tudnivalóival. Geiger Béla: JUHASZ ABC. Az ősi juhászmesterség nem foly­tatható úgy, ahogy nagyapáink ko­rában űzték. A kezdő juhászok ki­oktatására és a régi juhászok to­vábbképzésére készült a könyv. Az általános tudnivalókon kívül nap- társzerűen, havonként csoportosítva leírja a juhász tennivalóit. Áfa délután 6 órakor Ligeti László, a KPDSZ országos elnöke a városi tanács kultúrtermében elő­adást tart a Szovjetunióban szer* zett tapasztalatairól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom