Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-10 / 34. szám

Í955 február 10. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 5 Rendbehoxsuk a hásunk táját Elmondta: Bencze Pál, a tiszarofíi ötéves Terv tsz elnöke Alig két hónapja, hogy a szö­vetkezeti tagok elnöknek válasz­tottak. Elődömtől nem valami di­csek vés reméltó örökséget vettem át, és közös gazdaságunk megerő­sítésében mindamnyiunkra felelős­ségteljes munka vár. Első és legfontosabb feladatom­nak tartom a megromlott munka- fegyelmet rendbehozni. Megértetni a tagokkal, hogy a közös gazda­ság mindannyiunké és rajtunk múlik, miből mennyi jövedelemre teszünk szert. A tagok közötti egyenetlenség szintén gátlója, fékezője a munkának. A fogatosok civódtak a nö­vénytermelőkkel, azok meg a fogatosokkal. — Hozzátehctem, egymás kárára. S ez az álla­pot még ma sem szűnt meg egészen. Szombaton közgyűlést tartottunk s megbeszéltük a tavaszi nagy munkára való felkészülés módját. Ismertettem a tagokkal, hogy 15 hold rizstelep beépítése, 50 hold füves here, ugyanennyi lucerna­féle, 40 hold kukorica. 10 hold répa, de legelőbb az árpa és a zab elvetése képezi legfontosabb tenni­valónkat. A vetőmagokat biztosí­tottuk és kitisztítottuk. A szer­számokkal sincs baj, s amint a ta­laj alkamassá válik, nyomban hoz­zákezdhetünk a simítózáshoz, fo­gasoláshoz és a vetéshez. A közgyűlésen a tagok túlnyomó része megfogadta, hegy a tavalyi hibák nem ismétlődnek meg az idén. Az ötéves Terv tsz-t ezentúl a jók között emlegetik. Számbavettük, hogy egy-egy tagnak hány holdon kell sor­közi művelést végeznie. A nö­vényápolásra ugyanis szerző­dést kötünk a gépállomással. Mégis jut két és fél hold ka- pálnivaló mindenkire. Ezt úgy gondolom, könnyűszerrel el lehet végezni. Szűcs Jánosné, Ratkai Zsigmondné és nóhányan olyanformán nyilatkoztak, hogy nem győzik meg ennek a terület­nek a megművelését. Ezekkel a tag­társakkal' beszélgetnünk kell. — Megmondjuk nekik, ha mi nem csináljuk, abból saját magunknak származik kára. Kevesebb kuko­rica, burgonya terem. Szűcs Já­nosné harmadmagával van. Egyik fia fogatos, a másik a Vízügyi Igazgatóságnál dolgozik. Egy kis akarattal mégis megtalálhatja a módját, hogy hozzátartozóival együtt gondosan megművelje a rá­bízott területet. Akkor több lesz a termés, több jut munkajegységre és az egész családnak hasznára vá­lik a magasabb kereset. Másoknál is hasonló a helyzet Egyesek úgy vélik, korai még ezekről a dolgokról beszélni. Sze­rintem most van a legfőbb ideje. Abból ugyanis nem származik semmi jó, ha a szántás, simítózás, fogasolás és vetés idejét töltjük el a hosszantartó vitákkal. Most tisz­tázzuk tehát, hogy kire mi vár, hol mit kell tennie. Első és legfontosabb most meg­erősíteni a munkacsapatokat, több felelősségeit és nagyobb önállóságot adni a munkacsapat vezetőknek. Biztos vagyok benne, hogy szövet­kezetünk valamennyi tagja segíti a vezetők munkáját. Jómagam szintén részt kérek a közös munkából és az elnöki teendők ellátása mellett egy hold kukorica, 200 négyszögöl cukorrépa kapálását vállaltam. Hasonló ígéretet tettek a ve­zetőség tagjai. Említettem, hogy mindössze két hónapja irányítom a termelőszö­vetkezetet, de megismertem kik azok szövetkezetünkben, akik a rendesség és a pontosság minta­képei. Egy néhányat említek meg: Molnár Istvánt, Nagy Zsigmondit, Gál Mihályt. Rajtuk kívül még sok becsületes dolgozója van közös gazdaságunknak. Az ő segítségük­kel megértetjük a munkafegyelem lazítóival, hogy mindent magunk­nak csinálunk. Szorgalmunknak mi élvezzük a gyümölcsét. Éppen ezért arra kell ügyelnünk, hogy ebből a gyümölcsből sok teremjen. Itt van előttünk a szomszédos abádszalóki Lenin termelőszövet­kezet. példája. Szilárd munkával, közös akarattal egy esztendő alatt ők is rendbe hozták a házuk tájé­kát. Jobblétünk biztosításáért — harc az üzérkedők ellen zetcs letartóztatásukat és gondos­kodik arról, hogy minél sürgőseb­ben keményen lesújtson rájuk az igazságszolgáltatás. Az ilyen elemekkel szemben ke­ményen fel kell venni a harcot. Megfelelő, gyors, hatékony eljá­rást és intézkedést követel nyo­mozó hatóságaink, bíróságaink és tanácsaink részéről is. De nemcsak á'lamhatalmi szerveink feladata és kötelessége üldözni az ilyen speku­lánsokat és üzérkedőket, hanem minden becsületes állampolgárnak. Most nézzük meg, miből adódott az, hegy minderre a 156 darab sertés elfeketézése után jöttek rá illetékes szerveink? Nemtörődöm­ségből, felületes, hanyag ellenőr­zésből, továbbá abból, hogy taná­csainknál nincsenek felelős szemé­lyek állítva a járlatlevelek kezelé­sére. Ez azt vonja maga után, hogy nem tudják figyelemmel kí­sérni egyesek magatartását, vala­mint azt, hogy ki, mikor, mennyi járlatlevelet kap. Meg kell találni a módszerét, hogy az üzérkedők és spekulánsok tettesen kiszorultanak és megsem­misüljenek. A jobb életet és bőséget csak úgy tudjuk megvalósítani, ha minden erőnket latbavetve, kímé­letlen harcot folytatunk a speku­lánsok és üzérkedők ellen. NÄDHÄZI ZOLTÁN, MB. pol. munkatárs. A termelés állandó fokozásához szorosan és elválaszthatatlanul hoz­zátartozik az állami fegyelem meg­tartása is. Népünk döntő többsége megállja a helyét ezen a téren is és eleget tesz állampolgári kötele­zettségének — sok esetben határ­idő előtt, de vannak, akik nem ren­dezik az állammal, dolgozó né­pünkkel szemben fennálló adóssá­gaikat. hanem spekulálnak, üzér­kednek. Akadályozzák közellátá­sunk zavartalanságát és igyekeznek jogtalan hasznot húzni a becsületes dolgozók becsapásán és hatósá­gaink félrevezetésén keresztül. L. Szabó István és Fábián Sán­dor turkevei lakosok is a becsüle­tes munka helyett dolgozóink be­csapását cs hatóságaink félreveze­tését választották. L. Szabó 105, Fábián pedig 51 sertést feketézőit el a közelmúltban. — Mind a két ..tisztességtudó“ állampolgár külön­böző fondorlattal vezette félre ha­tóságainkat. Nemlétező sertésekre hamis adatok alapján járiatleve- leket csaltak ki Turkevén, Kisúj­szálláson és Törökszentmiklóson. Ezzel a módszerrel L. Szabónak 20. Fábiánnak pedig 15 felesleges járlatlevele volt. Több eset­ben megtörtént, hogy a „felesleges“ járlatlevelekből egy sem volt egyező a gazdát cserélni kívánó sertéssel, ilyenkor attól sem riad­tak vissza, hogy meghamisítsák. Ezért a cselekedetükért a mezőtúri városi ügyészség elrendelte az elő­KORTIZON — ÚJ GYÓGYSZERKÉSZÍTMÉNY IRTA: N. N. SZUYOROV, A KÉMIAI TUDOMÁNYOK KANDIDÁTUSA A „Néplap” folyó évi január 25-i számában egy cikk jelent meg : „A tizenhároméves Bállá Sanyi sorsa”. Ez a cikk azt tartalmaz­ta, hogy Bállá Sanyi kiskorút Fekete Sándor tiszaszöllösi bol­gárkertész, — a gyermek anyjá­val megállapodva — magához vet­te azért, hogy a gyermeket ki­zsákmányolja. Fekete Sándor a kiskorút bántalmazta, istállóban lakatta, rongyosan járatta, s nem engedte iskolába. A tiszaszöllösi tanács vb. foglalkozott a kiskorú sorsával, de megelégedett azzal, Sándor bolgárkertészt kötelezte: a gyermeket úgy kezelje, mintha sa­játja lenne, s rendesen járassa az iskolába. Utasítottuk a tiszafüredi járási tanács vb. gyámhatóságát, hogy a gyermeknek megfelelő elhelye­zéséről haladéktalanul gondoskod­jék és kizsákmányolója ellen — indokolt esetben — büntető eljá­rást indítson. oktatásügyi minisztérium Fehér Lászlóné csoportvezető * A zagyvarékasi dolgozók nevé­ben több aláírással levelet kapott a szerkesztőség. A levél aláírói Á/yffMASAU kérték: a felsőbb szervek intézzék el, hogy az új házhelyeket a vasút­állomáshoz közal osszák ki. A megyei tanács város- és köz­séggazdálkodási osztálya a zagyva- rékasiak köriemét helyesnek és jo­gosnak tartja. Egyben közli, hogy a zaigyvarékasiak kérelmét a me­gyei tanács végrehajtóbizottságá­nak állásfoglalása után jóváhagyás végett az illetékes minisztérium­hoz fogja felterjeszteni. * KÖZLEKEDÉS ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM I. VASÚTI FŐOSZTÁLYA Kedves Elvtársak! F. évi január 25-i számukban, a hírek rovatban „Egy szál száraz kóró-’ című cikkel kapcsolatban közöljük, hogy a közelmúltban tar­tett MÄV igazgatóság! osztályve­zetők értekezletén a cikket ismer­tettük, s felhívtuk az osztályveze­tők figyelmét, hogy a melegítőita­lok kiszolgáltatásának körülmé­nyeit a jövőben fokozott mérték­ben ellenőriztessék. Dr. Bácskai István osztályvezető h. Az áldozatkészség mozgalma Sokan azt hiszik, hogy a reuma viszonylag könnyű betegség. Pedig előfordul néha, hogy egészen sú­lyos formában jelentkezik, magas láz és erős fájdalom kíséri, a bete­get hosszú időre ágyhoz köti, sőt a reumában szenvedő gyakran telje­sen munkaképtelenné válik. A reuma keletkezésének okait még nem sikerült véglegesen tisz­tázni. Általában azt tartják, hogy sztreptokokkuszok — a torokgyul­ladás, a felső légzutak hurutjának kórokozói — a szervezetben foko­zott érzékenységet idéznek elő. A s/trep tokok kuszok ismétlődő ha­tosa a kötőszövet kóros elváltozá­sához vezet. A szovjet tudósok megfigyelései azt bizonyítják, hogy a reuma ke­letkezésének fő oka az idegrend­szer megbetegedése. A reuma gyógyítása igen bonyolult Egyrészt helyre kell állítani az idegrendszer normális működését, másrészt csökkenteni kell a szer­vezet érzékenységét a külső beha­tásokkal szemben. A reumás bete­geket jelenleg Iszapkúrával. gyógy­tornával. nátriumszalicilikum ada­golásával gyógyítják, amely csök­kenti a túlérzékenységet. A ná­triumszalicilikum hatása azonban nem tartós. Elhanyagolt reuma estében semmi eredményt nem hoz. Éppen ezért keltett olyan nagy ér­deklődést az 1949-ben felfedezett új készítmény, amely jóval haté­konyabb még elhanyagolt betegség esetében is. Tudjuk, hogy a belső elválasz­tási mirigyek tevékenysége fontos szerepet tölt be az emberi szerve­zet működésében. E mirigyekhez tartozik az úgynevezett mellékvese. Az ember mellékveséiének súlya rém haladja meg a 12 grammot, jelentőségét azonban az az egyet­len tény is bizonyítja, hogy a mel­lékvesén percenkint körülbelül 85 gramm vér — tehát salát súlyá­nak hétszerese — megy keresztül. Már régen megállapították, hogy a mellékvese teljes eltávolítása egyre erősödő izomgyengeséget, hömérsékletsüllyedést, vérnyomás- csökkenést, erős lesoványodást és végül az élőlény elpusztulását vonja maga után. Különböző kísér­letek azt mutatták, hogy a mellék­vese külső kérge életfontosságú hormont termel. 1930-ban a mel­lékveséből sikerült olyan kivonatot kapni, amely meghosszabbította az állatok életét, ha a mellékvesét el­távolították. Ezt a kivonatot kor- tinnak nevezték el. A kortin gon­dos kémiai tanulmányozása lehe­tővé tette, hogy számos kémiai anyagot válasszanak ki belőle. E kiválasztott anyagok egyikét ne­vezték el kortizonnak. A kortizon inkább elméleti érde- kességű anyag maradt volna, ha a kutatók nem figyelnek fel egy igen érdekes tényre. Ismeretes, hogy ha egy reumában szenvedő nő teherbe esik, a reumatikus fo­lyamat egy időre megnyugszik. Ugyanez történik, ha a reumatikus beteg sárgaságba esik. Azt tudták, hogy a terhesség és a sárgaság a mellékvese tevékenyebb működé­sét vonja maga után. Ezért a mel­lékvesével kapcsolatos kísérleteket abban az irányban folytatták, hogy a reuma gyógyítására alkal­mas kivonatot találjanak. És a kortizon valóban hathatós szernek mutatkozott a reuma gyógyítására. A kortizon gyorsan megszünteti a heveny reumatikus folyamatot Ha azonban adagolását idő előtt megszüntetik, a heveny reumás megbetegedés ismét kiújul. Éppen ezért a kortizonnal való kezelés hosszabb időt vesz igénybe. A ke­zelést legcélszerűbb nagy adagok­kal — 30—75 milligrammal — kez­deni és azután áttérni a kisebb adagolásra, egészen 5 milligram­mig. A kortizon erősen ható-, gyógy­szer, ezért csak orvosi ellenőrzés mellett kórházban lehet alkal­mazni. A kortizon sok már súlyos betegségnél is hatásos gyógyszer­nek mutatkozik; A kortizont először mellékvesé­ből állították elő. A mellékvesében azonban a kortizontartalom jelen­téktelen. Egy tonna sertésmellék- vese mindössze 755 milligramm kortizont tartalmaz. Épjüen ezért felvetődött az a gondolat, hogy a kortizont szintézis útján állítsák elő. A kortizon kémiai összetételében közel áll az úgynevezett szteroi- dokhoz. A szteroidok csoportjába számos fontos anyag tartozik, így például az állati és növényi zsira­dékok, az epesav, azonkívül szivbefegség gyógyítására alkalmas készítmény. Ezek az anyagok mind a kortizon nyersanyagainak tekinthetők. Ahhoz, hogy a kémikusok szin­tézis útján kortizont állítsanak elő, számtalan bonyolult kémiai műve­letre van szükség. Hogy például az epesavat kortizonná alakítsák át. körülbelül 40 különböző folyama­tot kell elvégezni és minden egye? folyamatban különböző főzési, le­párlási, kristályosodási eljárás sze­repel. Éppen ezért a kortizon szin­tetizálását ma még nehéz feladat­nak tekintik a gyógyszerkészítő iparban; A kortizon szintézis útján való előállításában legbonyolultabb fel­adat a közbeeső termékek oxidá­ciója. A vegyészeknek nemrégen sikerült segítőtársakat találni eh­hez a mikroszkopikus gombák alakjában. Régóta ismeretes, hogy a mikroorganizmusok képesek oxi­dálni a szerves anyagokat. Ez a folyamat megy végbe a tej sava­nyításánál. a bor erjedésénél Adott esetben az oxidáció szintén mikroorganizmusok segítségével történik; Ma még nehéz megjósolni, hogv a kortizon milyen helyet foglal majd el a gyógyszerek között. De az, amit a kortizonról eddig tu­dunk. reményt nyújt arra. hogy al­kalmas lesz a legkülönbözőbb olyan betegségek gyógyítására, amelyeket nem közvetlenül mikro­bák idéznek elő. A vérátömlesztés az orvostudo­mány eddigi gazdag tapasztalatai alapján a leghatásosabb gyógyító eljárások közé tartozik. Sok dol­gozó, számtalan családapa és anya vagy gyermeke a vérátömlesztés­nek köszönheti a biztos haláltól való megmenekülését. A múltban a beteg, ha vérátömlesztésre volt szüksége, a rokonai, illetve ismerő­sei jóindulatára, vagy a hivatásos véradók könyörtelen üzleti szelle­mére volt utalva. Kormányzatunk­nak az a célja, hogy minden rá­szoruló beteg kellő időben és keliő mennyiségben ingyen kapja meg a gyógyulásához szükséges vért. Ezért hozta létre a szervezett vér­ellátó szolgálatot és a „Véradásra kész” mozgalmat. Ennek keretén belül létesült a szolnoki véradó állomás is, mely tíz hónapja mű­ködik. Ezidő alatt a szolnoki kórház or­vosai több mint 30<}0 vérátömlesz­tést végeztek a kórházban fekvő betegeiknél. Ezt azok a véradók tették lehetővé, akik a Magyar Vöröskereszt felhívására önként je­lentkeztek és vért adtak. A vér­adás terén élenjárnak a szolnoki honvéd alaku­latok fiatal katonái, az egyetemi hall­gatók, a Ruházati ktsz., a Vágóhíd, a Vízügyi Igazgatóság, a Járműjavító, a Fütőház és a kórház dolgozói. Az utóbbi időben a vidék is bekapcsoló­dott. A legszebb példát mutatja ezen a (éren a törökszentmiklósi járási tanács. Onnan a tanács elnöke és el­nökhelyettese több m-nt húsz dolgozó­val együtt adott vért. A szolnoki és a szolnokmegyei dol­gozók tehát megértették az önkén­tes véradás nagy jelentőségét. De talán legjobban megértette Döbrei József tiszaföldvári dolgozó pa­raszt, akit súlyos gyomorvérzése életveszélybe sodort. 31 véradó összesen 8 és fél liter vért adott neki és Döbrei József felgyógyult. A véradók nem látták Döbrei Jó­zsefet és nem is ismerik őt. Ezért ezen a helyen közöljük a fényképét és azoknak a véradók­nak a névsorát, akik véradással hozzájárultak élete megmentésé­hez: Király István Jászberény, Józsa Antat gy. m. Szolnok, Farkas A bertné Ceg­léd, Tóth Ferenc Szolnok, Cserkúti Pál Szolnok, repülőtér, Mochács Sán­dor papírgyári dolgozó, Szolnok, Bá­lint Sándor tanító Szolnok, Gyalal Géza mozdonyvezető Tiszavárkony, Bánszki Gyula MÁV asztalos Szolnok, Horváth Ilona a véradóállomás mű­tősnője Szolnok, Csabai Mihály Jár­műjavító Szolnok, Molnár Rozália a mezőgazdasági iskola tanulója Jász­berény, Bagl Mihályné, a Gyógyszer- tár V. do'gozója Szolnok, Nyírfalvi Aranka a T1TASZ dolgozója Szolnok, Hesz Terézia egyetemi hallgató Szol­nok, Ladányi Pál járműjavítói mun­kás Szolnok, Szabó István Tiszakécs- ke, Csillag János a véradó állomás műtőse Szolnok, Bacsó Dénes egyete­mi hallgató Szolnok, Monoki Etelka a MVK munkatársa Szolnok, Hetényi László a MEZÖKER pénzügyi előadója Kisújszállás, Rácz Mátyás Zagyvaré- kas, özv. Bódi Károlyné főzőnő Szol­nok, Gaál Imréné Textilnagyfcer. dol­gozója Szolnok, Papp F. Istvánná Szolnok, Szép András Szolnok. Szép Andrásné vendéglátóipari dolgozó Szolnok, Tólh Mária a tüdőkórház dolgozója Szolnok, K. Kovács Mihály­né, Szolnok, Törőcsik Jánosné a MVK munkatársa Szolnok, Sass Jőzsefné Szolnok. Döbrei József ezúton is köszöne­tét mond véradóinak önzetlen se­gítségükért. Dr. Düh András főorvos A Páriohtatás Húsa februári programút ja Február 11 péntek este V26 óra Előadás: „Az imperializmus kibontakozása és a mun kásmczgalom kettészakadása“. Előadó: Kárpáti György fhdgy elvtárs, a Megyei Elő- adói Iroda tagja A Magyar Párttörténet I. évfolyamán tanuló elvtár sak részére a P. II. II. emeleti tanulószobájában. Február 11 péntek este V26 óra Konzultáció: „A nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdései“. Konzultáns: B. Kiss Mátyás elvtárs, a Városi Végre­hajtóbizottság első titkára. Pártnapi előadók, propagandisták részére a P. H. földszinti nagytermében. Február 16 szerda este 6 óra Konzultáció: „Mit jelent az, hogy a proletárdiktatúra a munkás-paraszt szövetségen alapuló szélesebb osztályszövetség? “ Konzultáns: Fodor Mihály elvtárs. a Megyei Tanács elnökhelyettese. A kongresszusi tanfolyamokon tanuló eivlársak részeié a P. H. földszinti nagytermében. Február 23 szerda este 6 óra Előadás: „Jó munkával készülünk hazánk felszabadu­lásának 10. évfordulójára.“ Előadó: Bíró Antal elvtárs, a Megyei Előadói Irodr tagja. A megyei és városi pártnapi előadók részére a P. H földszinti nagytermében. Március 1 kedd este 6 óra Előadás: „A szabadpiacról és az állam piacszabályozó szerepéről.“ Előadó: A Központi Előadói Iroda tagja. Párt, állami, gazdasági, tömegszervezeti vezetők és pártoktatásban résztvevő e’vtársak részére.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom