Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-10 / 34. szám
$io/nokmegyei A MÉGSE I PARTS IZ OTTS ÁG É SA MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, 34. szám •* Ara oO fillér 1955. február 10., csütörtök MAI SZAMUNK TARTALMÄBÖZ: A pénz birodalmában. — Látogatás a Magyar Nemzeti Bank szolnoki járási és városi fiókjánál (2. o.) V. M. Molotov beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsának ülésszakán a nemzetközi helyzetről és a Szovjetunió kormányának külpolitikájáról (3—4. o.) Rendbehozzuk a házunk táját (5. o.) V _____________________ A termelőszövetkezetek erősítése egész dolgozó népünk ügye Irtai Csábi litván, a Megyei Várt-vég rehajt óbisottság titkára A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1953 december 19-i párt- és kormányhatározat célul tűzte, kegy: „Dolgozó népünk életszínvonalának emelése érdekében a mezőgazdasági termelés minden fontos területén harcot kell indítani a többtermelés, a nagyobb hozam eléréséért, a mezőgazdasági termelés általános felemeléséért”. A határozat az egész mezőgazdasági termelés fejlesztését állította elénk, mert az ország ellátása ezt követeli meg. E téren az elmúlt gazdasági év viszontagsága és minden nehézsége ellenére van számottevő eredmény, amely máris kedvezően érezteti hatását az ország ellátásában. A mezőgazdasági termelés általános fellendítésén belül továbbra is alapvető kérdés hazánkban a mezőgazdaság szocialista szektorának, különösen a termelőszövetkezeteknek politikai, gazdasági megerősítése. a szövetkezetek számszerű és területi növelése. S*8vetUc»cügazdaságaink az elmeit év során erősödtek, gazdagodtak. A gazdasági feladatokat altatóban időre és az előző éveknél jobb minőségben végezték el. A szervezettebb, fegyelmezettebb munka a zárszámadás eredményeiben is kifejezésre jut. Több mint 40 szövetkezetünkben a munkaegység értéke meghaladta a 30 forintot. Számos szövetkezetben a tagok jövedelme elérte, sőt túlhaladta. 93, átlagos középparaszti jövedelmet. A rákóczifalvai „Rákóczi” tsz-ben pl. 50, a csataszögi „Szebb Élet” tsz-ben 54, a kőteleki „Ezüst Kalász” tsz-ben pedig 56 forint volt egy munkaegység értéke. Olyan szövetkezetek, mint a kunhegyesi „Vörös Október", a jászteleki „Tol- buchin” egy év alatt az élenjárók Soraiba küzdötték fel magukat, a jászkiséri „Kossuth” pedig országos hírre tett szert. Községeink jórészében megnőtt a szövetkezeti mozgalom tekintélye, annak ellenére, hogy a kulákok teliszájjal igyekeznek gyalázni a szövetkezeti gazdálkodást. Hazugságukat mi sem leplezi le jobban, mint a dolgozó parasztság egészségesen alakuló véleménye. 1954-ben 3895 új tag, 1955 januárjában pedig 250 család 370 taggal választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. Ezek az eredmények biztatóak, de- csak kezdetinek fogadhatjuk el. Az igazság az. hogy a múlt évben korántsem használtuk ki megyénkben azokat a lehetőségeket, amelyek a szövetkezetek erősítéséhez, a mozgalom kiszélesítéséhez rendelkezésre álltak. Ennek következtében számos tsz-gazdaságunk van. ahol a munka szervezésében, a fegyelemben, a gazdálkodásban hiba van, s amely hibát — különösen az ellenséges elemek — egyenesen a szövetkezeti gondolat számlájára akarják írni. Mi az ol a annak, hogy megyénkben, ahol a szövetkezeti mozgalomban az előző évek munkája gyümölcsöző volt, most nem haladtunk kellő sikerrel előre? — A legalapvetőbb oka. hogy vezető megyei, járási párt- és állami szerveink előtt nem tisztáztuk időben, hogy itt nem lehet megállás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése szívós, mindennapi munkát igényel. A falu sokoldalú problémáival való foglalkozás közben ezt a feladatot szem elől tévesztettük. Olyan nézetek keltek szárnyra, hogy most, miután az egész mezőgazdasági termelés fellendítése van napirenden, nem szükséges és nem időszerű a termelőszövetkezetek fejlesztésével behatóbban foglalkozni. Ennek következtében járási, községi párt- és tanácsszerveinknél a megnihenés hangulata uralkodott el. Termelőszövetkezeti pártszervezeteinket több helyen magukra haevtulc és ígv a szövetkezet ezernvi problémáiéval nem mindenütt tudtak megbirkózni. Sz’nte általánossá vá’t, hogy a községi instruktorok is elsősorban a falu általános problémáival foglalkoztak, idejüknek csak kisebbik részét töltötték a terme’őszövetkezctek- ben. Gyakran ez is csak látogatásszeru volt. A vezetőkkel való beszélgetés nem a dolgok ismeretén, a helyzet elemzésén alapult, hanem gyakran a járási végrehajtóbizottság határozatait közvetítették. Ez a módszer kétségtelen hibás volt és a lehető legsürgősebben változtatni kell rajta. A termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításának, a szövetkezeti mozgalom további ki- szélesítésének alapvető feltétele a szövetkezeti pártszervezet állandó erősítése, a párttagság és a szövetkezeti tagok politikai nevelése. — Ennél sürgősebb és fontosabb feladat nincs a vezető pártszervezetek előtt. Előttünk az új gazdasági év. Már a tavasz lehellete érezhető a mezőn. Most készül a falu a mezőgazdaság fejlesztésének második esztendejére. Ebben a küzdelemben a derékhadat kétségtelenül szövetkezeteink alkotják. Az ő példás munkájuk, termelési eredményük immár fontos tényező az ország ellátásában. Amellett, hogy az egész mezőgazdaság termelésének emelése a cél és egyben a feladat — ne tévesszük ezt szem elől. A szövetkezetek erősítése és fejlesztése nem csak a tagság ügye. Érdeke ez egész dolgozó népünknek, benne az egyénileg dolgozó parasztságnak is, amelynek felemelkedését csak ezen az úton tudjuk véglegesen megoldani. A tiszafüredi járásban januárban is több mint 60 belépő volt. A vezető eMársaknak az a véleménye, liogy ez szinte tudtuk és akaratuk nélkül történt. Megye- szerte jellemző, hogy a jó eredményeket nem ismertetik a dolgozó parasztokkal. Pedig erre a faluban számos új lehetőség van. Kibontakozott a Hazafias Népfront mozgalom; nagyszámban alakultak népkörök. Ezekre a helyekre eléggé szórványosan jut el a szövetkezetek jó híre. Pedig a meghitt, baráti beszélgetések a legalkalmasabbak arra. hogy megértsék dolgozó parasztjaink: a ma szövetkezeti tagja az ő boldog jövőjét is hirdeti. Sőt, a jászapáti járás egyes szövetkezeteiben egyenesen titkolják az eredményeket, attól félve, hogy a gyarapodással nehézségeik lesznek. Az ilyen nézetek nem kisebb veszélyt rejtenek magukban, mint az elszigetelődést. Nem eltitkolni az eredményt, nem elzárni, ellenkezőleg, meg kell nyitni a szövetkezetek kapuit az egyénileg dolgozók előtt. Hadd ismerjék meg a kollektív munka nagyszerűségét, a szövetkezet és a tagság életét. A icrraeloezövetkezetek fejlesztése áldozatkész, lelkes munkát, türelmet, politikai tisztánlátást követel mindenekelőtt a vezető pártós állami szervek dolgozóitól. Fártunk gondoskodása jut kifejezésre abban is, hogy a járási pártbizottságok megerősítése után a falut, a termelőszövetkezeteket is mind nagyobb számban segítjük politikailag és szakmailag képzett káderekkel. De ez továbbra is megköveteli, hogy a járási pártbizottságok teljes erővel segítsék a falut, benne a termelőszövetkezeteket. Enél- kül nem teljesíthetjük azokat a feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés emelése, a szövetkezetek megerősítése terén előttünk állanak. E feladatot a falusi ösztályharc közepette kell végrehajtanunk. A falu kizsákmányolói, a kulákok, kupecek nem mondtak le arról a szándékukról, hegy népünknek ártsanak, összeforrva a falu dolgos népével, kemény küzdelemben tudjuk ezeket az elemeket szándékukban megakadályozni. Eddigi munkánkból le kell vonni a tanulságot. Félre kell tenni a határozatlanságot, a passzivitást, a feladat nehézségeitől való félelmet. Használjuk fel termelőszövetkezeteink eddigi sikereit, eredményeit és pártunk politikájának következetes betartásával szélesítsük megyénk termelőszövetkezeti mozgalmát, A felszabadulási munkaverseny hírei A UTÁSZ dolgozói a vállalt érték felét már teljesítették Hazank jelszabadulása 10. évfordulójának tiszteletére vállalást tettek a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Szolnoki Üzletigazgatóságának dolgozói is. Az egyes szere- lőségek versenyre keltek egymással. Ennek egyik eredményeként az üzletigazgatóság januári tervét 106.8 százalékra valósította meg s ebben az időszakban egyetlen nor- mán-alul teljesítő dolgozó sem volt. , Különösen jó munkát végeztek a szolnoki szerelők. Sarkady Gyula 167, G. Molnár Lajos 152, Gyöngyösi Sándor 147, Szépfalvi György 142, Takács János 138 százalékos teljesítményt ért el. A csépai sze- relőség 183, a kunszentmártoni 172, az újszászi 166, a kunhegyesi 166, a lurkevei 170 százalékot teljesített. Eredményesen dolgozott a mezőtúri lakatosműhely is. Ezt az élért 161 százalékos teljesítmény bizonyítja, A verseny során 43.000 forint értékű vállalást tettek a dolgozók s ennek mintegy felét, 18.000 forint értékben már teljesítették is. Jó munkát végez a mezőtúri vasútállomás A mezőtúri vasútállomáshoz tartozó szolgálati helyek valamennyi dolgozója versenyben van. Különösen jó eredményeket értek el a forgalmi, a kereskedelmi és a vontatási szakszolgálat dolgozói. Az állomás a fajlagos kocsimozgatási tervet 105 százalékra teljesítette. Ezzel egy vonatpárhoz elegendő mozdonyt, annak költségeit megtakarította. A kocsitartózkodási tervet 302 órával túlszárnyalta, s így 46 kocsit tartózkodás nélkül — a megérkezés után azonnal — rendelkezésre bocsátott. A menetrendszerű vonatindítási tervet a csatlakozó fővonali vonatok késése miatt csak 99 százalékra tudták teljesíteni a forgalmi szolgálattévők. A fűtőház az elmúlt negyedévben az élüzem- szint minden feltételének eleget tett. Megtakarított 18 tonna szenet. Ez a szén Mezőtúr és Orosháza között négy vonatpár továbbításához elegendő. A forgalmi és kereskedelmi szolgálatnál Barta József forgalmi szolgálattevő jár a verseny élén. Brigádjával ’együtt januárra tett vállalását is 7 százalékkal szárnyalta túl. Uzsoki János raktári munkás brigádjának teljesítménye állandóan 110 százalék fölött van. Érdemük, hogy a küldeményeket tóén gondosan kezelik. s szolgálatuk alatt árusérülés még nem történt. A fűtőház kiváló eredményeinek kialakításában igen nagy szerepe van Zoltán Ferenc műszaki vezetőnek, a szénmegtakarítás és a százelegy- tonna továbbítás terén nedig Papp Sándor és Szabados László mozdonyvezetők járnak az élen; TAVASZRA KÉSZÜL A FALU A rákóczifalvi dolgozó parasztok kihasználták a téli napokat A rákóczifalvi gazdák az elmúlt vasárnap gazdaköri gyűlésen beszélték meg tennivalóikat, a tavaszi munkára való felkészülésnél. Kerekes Imre, Balogh István és Hernek Antal gazdálkodók elmondották, hogy a birtokukban lévő vetőgépek és más gazdasági felszerelések kijavításához hozzáfogtak s úgy igyekeznek, hegy amikorra a föld felpirkad, készen álljanak a gazdasági szerszámok, s megkezdhessék a munkát. A Béke tsz tagjai is kihasználják a jó időt. Amíg a talaj elbírta a szekereket, a trágyát hordták, most pedig 25 holdas rizsA tiszaföldvári tanács a jó gazda gondosságával foglalkozik a tavaszi mezőgazdasági munkák sikeres felkészülésével. Már hetek óta különböző gyűléseken, vagy személyes beszélgetések során is felhívják a gazdálkodók figyelmét a gépek és gazdasági szerszámok kijavításár’a és a vetőmag előkészítésére. A Termény forgalmi Vállalat vezetőivel megbeszélve, úgy mint az ősszel, most is biztosítják, hogy a dolgozó parasztok igényibe vehessék a szelektort. A cibakházi gépállomás a homoki részre húzatott ki egy szelektort, s a tanáccsal karöltve szervezik meg a folyamatos vetőmagtisztítást. A Lenin tsz-ben a vetőmag csíráztatásd próbáját is elvégezték. A többi tsz-ekbem szintén szorgalmazzák a vetőmag tisztítást, és csíráztatják a vetőmagot. A tanács mezőgazdasági állandótelepük öntözési berendezéséi; javítják. A Rákóczi tsz-ben is a rizs- gátak építésénél tevékenykednek a tagok. Most készül a 7 holdas halastó terve, amelynek megépítése szintén jó munkalehetőség lesz. A téli napokat tanulásra is felhasználják Rákóczifalván. A gazdakörben most fejeződött be az eg hetes tanfolyam, ahol az öntözéses gazdálkodás kérdéseit, feladatait tanulták a gazdák. 10-én nedig a kenyérgabonatermesztés helyes módszereiről tart előadást a dolgozó parasztoknak Alberczki István agronómus. bizottsága és a tanácstagok továbbra is felvilágosító munkát végeznek a távaszi előkészületek meggyorsítása érdekében. E héten a község különböző részein kisgyűléseket tartanak, ahol a mezőgazdasági munkák, a begyűjtés feladatait beszélik meg a gazdálkodókkal. Tudatosítják a termelőkkel azt is, hogy a föld- művesszövetkezeteknél rendelkezésükre áll a műtrágya és a különböző védőszerek. — Ezideig egy vagon rézgálic érkezett a községbe, s a folyamatos szállítással biztosítják a szükségletek további kielégítését. n cibakházi határban 100 hold tavaszi búzái vetnek Egy héttel ezelőtt a cibakházi határban 8 traktor kezdte meg a szántást. Mintegy 1100 hold terület vár felszántásra tavasziak alá. A mezőgazdasági áltóndóbizottság féléves munkatervet készített, amelyben pontosan meghatározták a tennivalók határidejét. S azt, hogy. a tanács milyen segítséget nyújt e munkák elvégzéséhez. Az elmúlt őszön a búzavétéster- vet 100 hold hijjával teljesítették. Most a tanács legfontosabb feladatának tartja, hogy a tavaszi búzavetéssel pótolják mulasztásukat. 70 mázsa tavaszi búzát igényeltek, mert az egyéni gazdáknál is található vetőmag. A Vörös Csillag tsz-ben február 2-ika óta folyik a vetőmag-tisztítás. Az árpa. zab már készen várja a vetés idejét. E hét végén a mákot és borsót elvetik. A tsz ebben az évben is tovább akarja fokozni eredményeit, s ezt az idejében és jóminőségben végzett munkával biztosítja. A fisza'enői dolgozó parasztok vetik a borsót A múlt esztendő utolsó napjaiban Vezsenyi-szőlő és Pusztajenő tanyaközpontokból új község alakult a szolnoki járás délnyugati csücskében. A község a Tiszajenő nevet kapta. Lakói mintegy 6000 hold földön gazdálkodnak, és a téli napokat hasznosan töltötték el. Az olvasókörben szinte naponként beszélgettek a tavaszi munkára való előkészületekről. A hét elején megkezdték a szántást, s eddig 60 holdat készítettek elő. Tóth László, Csontos LászJó, Kovács Ignác és Herédi Sándor dolgozó parasztok pedig már elvetették a borsót. — Üj községünk szorgalmas gazdálkodóit ebből az alkalomból szeretettel köszönljük. A ffszaföldvári Lenin tsz-ben elvégezték a vetőmagcsiráztatási próbát A megyei tanács mezőgazdasági osztálya Is szabadít te! újabb irodahelyiségeket Horvath Imre a megyei tanács végrehajtóbizottsága mezőgazdasági igazgatóságának vezetője a következő levelet küldte lapunknak; „A Szolnokmegyei Néplap 1955 február 3-j számában jelent meg „Adjon segítséget a Megyei Tanács is a lakáskérdés enyhítéséhez” c. cikk, amely bírálja — többek között — a mezőgazdasági igazgatóság irodahelyiségeiben a terület kihasználását. Ez a cikk — úgy gondoljuk — hogy nemcsak nekünk szól. hanem minden szervnek. A kérdés felvetésével egyetértünk, és ezzel mindenkinek egyet is kell értenie, s a szükséges intézkedést minden szervnek a saját vonalán meg kell tennie. Jóval a cikk megjelenése előtt igazgatóságunk már foglalkozott ezzel a kérdéssel, átszervezést hajtottunk végre, melynek során hat irodahelyiséget szabadítottunk fel. Elfogadjuk a cikk bírálatát, s egy újabb átszervezést kívánunk végrehajtani, amelynek során — amennyiben a végrehajtóbizott- ság javaslatunkat elfogadja — újabb két-három helyiséget tudunk átadni. Biztosra vesszük, hogy a Nép. lap ezen cikke nagyban elősegíti a lakáskérdés enyhítését. Javasoljuk ezért a szerkesztőségnek, hogy hasonló látogatásokat tegyen egyéb szerveknél is — nem felejtve ki az Irodaházat, s azon belül a Néplap szerkesztőségét sem“. A szerkesztőség örömmel vette Horváth Imre elvtárs levelét. *— Örül annak, hogy a mezőgazdasági igazgatóság újabb helyiségeket akar felszabadítani. Ami a Néplapot illeti, emlékeztetni kell Horváth élvtársat arra, hogy mi voltunk az elsők Szolnokon, akik irodahelyiségeinket átadtuk lakás céljára. Tavaly júniusban a szerkesztőség a Beloiannisz- utca 7. sz. alatti kilencszobás szerkesztőségét felajánlotta és ennek helyén három család lakik. Jelenleg a szerkesztőség hét szobában dolgozik. Nekünk az a javaslatunk, hogy Horváth elvtárs jöjjön el és nézze meg munkakörülményeinket. És hogy elfogultsággal ne vádoljon bennünket, készségesen végigvezetjük a szerkesztőségen és azt is megígérjük, hogy tapasztalatairól írott cikkét leközöljük lapunk hasábjain. A szerkesztőség.