Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-06 / 31. szám
355 február 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 9 A jászfényszarui termelők tervei, kívánságai éleire, szóló bntáhnqot kötöttek A Jászok hazájában, a jászberényi járás községeiben mindenütt forr, pezseg az élet, a járási párt- bizottság és a Hazafias Népfront nagy szeretetel segíti a gazdálkodók termelési kedvének széleskörű kibontakozását. Hogy mennyire helyes, mennyire eredményes a járás vezetőinek munkája, azt legjobban a mostani állattenyésztési hónap sikere igazolja. — Vannak községek, ahol a mezőgazdálkodást a gabona és takanmányfélék mellett zöldségtermeléssel teszik még jövedelmezőbbé. Jászfényszarun már hosszabb idő óta országos hirű paradicsomter- melés folyik. — Az ottani gazdálkodók most honosítják meg a paprikát és az egyéb zöldségféléket. Pár nappal ezelőtt a Szolnokme- gyei Néplap sajtóankétot tartott a községben és érthető, hogy a dolgozó parasztok főleg a zöldségtermesztés problémáival foglalkoztak. Jászfényszarun ismerik és szeretik a megyei lapot. Ezt igazolja az is, hogy több mint kétszáz gazdálkodó vett részt az ankéton. Elmondták: nagyon büszkék arra, hogy a budapesti dolgozók zöldségszükségletének nagyrészét a jászfényszarui gazdálkodók termelik. Az idén növelni akarják termésátlagaikat s éppen ezért az illetékes szervek jobban segítsék törekvéseiket. Etéren ugyanis még hibák vannak. Nagy András gazdálkodó és több gazdatársa elmondta, hogy szorgalmas munkájukat sok bosszantó körülmény nehezíti. A nagy kampányok idején nehézségekbe ütközik a megtermelt zöldségfélék elszállítása. A községtől mintegy 4 km-re van a vasútállomás és ez az útvonal nincs kivilágítva. Tavaly nyáron több esetben a megrakott szekerek árokba fordultak. Ilyenkor többhónapi munka eredménye vész kárba. Nagy szükség lenne Jászfényszarun egy rakodótérre is, ahova a vasúti szállítókocsikat kitolhatnák a rakodás gyors lebonyolítása érdekében. De miután nincs rakodótér, így az átadások idején szekerek egész tömege áll sort. — A dolgozó parasztok idejük nagyrcszét várakozással töltik az állomáson. Mondani sem kell, hogy más egyéb mezei munkák rovására. Az ankéton felszólaló gazdálkodók megmondták, hajlandók anyagilag is segíteni a villanyhálózat kiépítését és a rakodótér kikövezését. Az illetékes szervek vegyék figyelembe kérésüket és hassanak oda, hegy az idei termést már megfelelőbb körülmények között juttathassák el rendeltetési helyére a jászfényszarui gazdák. Mint a megyében legtöbb helyen, így Jászfényszarun is megalakult az olvasó-kör. Ma már 130 tagja van és az ankét résztvevői elmondták, hegy a téli estéket tanulással, szórakozással töltötték. Szeretnének azonban még többet tanulni és több szakelőadást hallani az olvasóköriben. — Kérték a Szolnckmegyei Néplap szerkesztőségét, hogy tolmácsoljuk üzenetüket a megyei tanács mezőgazda- sági igazgatóságához. Horváth Imre elvtárs, az igazgatóság vezetője tegye lehetővé, hogy több szakelőadást tartsanak az állattenyésztőről, zöldségtermelésről és a szőlészetről. Küldjenek hozzájuk többször agronómusokat. A dolgozó parasztok nagyon szeretnék tudni, hogy a jászfényszarui földeken melyik szőlőfajta terem legjobban. Sok gazdálkodó ugyanis telepíteni akar s egyelőre tanácstalan, mert nem' tudja, milyen vesszővel kísérletezzen. A sajtóankéton a 90*30 lakosú község valamennyi gondja-baja szóbakerült. Nagy baj, hogy a já.sz- fényszarui dolgozók sportigényeivel senfcisem törődik, pedig nagyon szeretnének az odavaló fiatalét: is szórakozni, művelődni, sportolni. A felszólalók elmondották, hogy akár saját erejükből is eltartanak egy sportvezetőt, aki majd a község sper-tgendjait magára vállalja. A megyei TSB vezetőinek érdemes elgcndollkozm a jászfényszarui gazdálkodók kérésén. Sokan bírá'lák a községi tanács vezetőit. A végrehajlóbi- zottság egyszer-mássic.r megfeledkezik a közérdekű rer.de'.e- tek ismertetéséről. A jászfényszarui dolgozó parasztok szeretnék, ha a közérdekű rendeletekről mindig tájékoztatnák őket. Itt mondták el azt is, jó lenne, ha a Szolnckmegyei Néplap rendsze- r?sem írna a különböző rendelkezésekről. Szóbakerült, hogy 2—3 liter tejjel naponta 4—5 kilométert kell gyalogolni. A gazdálkodók véleménye szerint még egy tejcsarnokra lenne szükség, de ezt a problémát a Tejipari Vállalat nem akarja megoldani. Hasznos és tanulságos volt az ankét s az illetékesek bizonyára meghallgatlak a jászfényszarui gazdáílkcdók kívánságát. Kovács József. Ifjúsági fiúsat arattak Jászberényben Régi kívánsága teljesült a napokban a jászberényi fiataloknak. A Petőfi-utcában, a régi ipartestületi helyiségben felavatták az „Ifjúsági Házat”. Esténként itt találkoznak össze a munkás-, paraszt- és a tanuló fiatalok. A szakkörökben tanulással, szórakozással töltik az időt. 161 ha'ad a tojás- és baromNbegvilités a jászberényi járásban A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a múlt hónap elején megkezdték a tojás- és baromfibegvüj- tési tervek teljesítését. — Ebben a jászberényi járás ért el legjobb eredményt. Antal Sándor. Lukácsi Z. László. Farkas Imre. jászjákóhalmi dolgozó parasztok már eeészévi kötelezettségüket kiegyenlítették. Klementisz Lajos Január 1-e óta huszonhárom új taggal gyarapodtak a jászberényi járás termelőszövetkezetei A jászberényi járásban 17 termelőszövetkezet van. Közülük néhány 1000 holdon felüli, mint a jászjákóhalmi Béke és jászárokszállási Táncsics tsz. Többségük azonban 600—800 hold földön gazdálkodik. A jászteleki Tolbuchin termelőszövetkezetben nemrégen tartották meg a tervismertető közgyűlést, amelyre meghívták a községből több egyénileg dolgozó parasztot is. A kívülállók közül hét család, összesen tizenhét tag kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A járás közös gazdaságaiban ebben az esztendőben huszonhárom új tag lépett be. 4 látsdgói Alkotmány fss-ben 1954 ben 32 forint 44 fillér volt a munkaegység értéke A jászsági Alkotmány termelő- szövetkezetben harminc tag 350 holdon gazdálkodik. Az állattenyésztés mellett főként kertészkedéssel foglalkoznak. A múlt esztendőben 40 holdon termesztettek zöldséget, konyhakerti veteménye- k.et és dinnyét. Ha a jégverés nem pusztítja el termésük javarészét, csak a kertészetből egymillió forintos jövedelmük lesz. Az állattenyésztés azonban kisegítette őket. Ilyenformán zárszámadáskor 32 forint 44 fillér lett egy munkaegység értéke. A konyhakertészet mellett, melynek területét 1955-ben bővítik, az állattenyésztésre fordítanak különös gondot. Ennek meg is van az alapja. Takarmányuk van bőségesen. 7 kiló lucerna és vöroshere- szén.a jutott munkaegységenként és a közös állomány takarmányozására még mindig van kilenc hatalmas kazal szénájuk. 25 anyakoca, több szarvasmarha képezi a közös állományt. A juhokat most szerezték be és ebben az esztendőben a sertéshízlalás mellett a szarvasmarhatenyésztést és a juhtenyésztést fejlesztik. Vasárnap Jászárolcszáiláson rendezik meg az állattenyésztési napot Ma, február 6-án, vasárnap Jász- árokszállás községben került sor a jászsági állattenyésztési hónap következő rendezvényére. A községben délelőtt tenyészállatbemutatót tartanak. A kulturházban állattenyésztési kiállítást, majd délután állattenyésztési tapasztalatcserét rendeznek, melyet színes kultúrműsor követ. Az körülményesen éppen eltenni készül a pipáját. Egyszer jobb, másszor bal mellényzsebével kísérletezik. Sehogyse sikerül bele- tvszkolni a rézkupakost. Suhint vele egyet, visszateszi a szájába. Újból benyúl valamelyik belsőzsebbe s egy mocskos kis papírcsomagot vesz elő. Forgatja, gyűrögeti feketebarna markában, végre megtalálja a nyitját. Szétbontja. Néhány forintot meg fillért csúsztat egyik tenyeréből a másikba. Nagysokára megállapítja: — Három forint nyolcvan. A vaddisznóformájú alig észrevehetően elsomolyodik. Odébb húzódik szomszédjától és csak úgy a beszélgetés kedvéért átsúgja az apónak. — Mikor jössz már ki hozzám a tanyára? Jóltartalak disznósajttal... Ilyen van ni — kanyarint malomkőnyit a levegőbe. A másik csak morog valamit. Erre a köpcös visszacsúszik rózsaszínbőrű társéhoz, akin kopott, de még így is igen jószabású prémes kabát van s a kucsmája is csikó- bőrből. Erős ujjat érdesek, földszintiek, látszik, hogy munkában is forgatja a villát. De ruházata, elegáns csizmája, finom arca úgy mutatja, hogy nem olyan régen, talán r'ér.séoére szokott erősebb munkához. Ebből a következő párbeszéd is elárul valamit, — Magánál nem volt cseléd ezeknek a Margitja? — bök a pi- pás bácsi irányába a nagyfejű. — Nem ... Sokat evett — jegyzi meg színtelen hangon az úribirtokos külsejű s utána pillant körül óvatosan. — Nálam négy évig volt Margitkátok, igaz-e, Barna? — kérdez a pipás felé a vörös, majd kuncogva hajol a nyalkabajuszú föléhez — ... Még most se fogna ki rajtam... ilyen faros, csecses ni... Az úriképű fölényesen bazsalyog, de nem szól. Az alacsony gazda most megint feláll, indul vissza a kaskájához. Útközben újból az öreg mellé lép és egy szalagos szivart dug az orra alá: — Szídd el, Barna. Értetlenül bámul rá a bácsi, vonakodik egy kicsit, végül elveszi a szivart. Most már gyorsan zsebbe dugja pipáját s rágyújt a szalagosra. Az ajándékozó hasra fekszik a pádon s állát két tenyerébe fámasztva figyeli. Pufók arcahúsa felnyomódik, szeméből csak két alattomos rés látszik, megnyiilt száiaszélét töprenkedve birizgálja nyelvével. — Kijössz-e hát? — Minek? — kérdi engedékenyebben az öreg. — Vóna vagy három nanra való fa Fel kék aprítani. Elébb meg kivágni... Tán nem jól szelei? — lép le tüsténkedve, mikor látja, hogy amaz úgy szipákol a félig elkopott szivarral, hogy még az erek is kidagadnak a halántékán, a szeme meg kidülled... Itt egy másik — dug egy újat a szájába, míg a félig elszívottat gyorsan kikapja, még össze is tapossa az öreg helyett. Az pedig feláll nagybüszkén. Fejét hátravetve, szivart tartó ujjait urasan kiegyenesítve járkálni kezd fel-alá a váróteremben. Hadd lássák, hogy szalagos szivart szív. A nagyfejű pedig már ismét ott ül az úriparaszt mellett s gúnyosan röhög az öregen. Még oda is kiáltja: — Akár egy báró. Az apó most egyet gondol. Odamegy eléjük. — Mit fizet, ha kimegyek? — kérdi. A sunyi magabiztos vigyorral kacsint a rózsaszín arcúra. — Mit akarsz még? Jól is tartsalak, meg még fizessek is? Koszt. ... Punktum! Az öreg erre lassan hüvelyk- meg mutatóujja közé fogia a szivart, mintha égetné száját, ujját. Leejti, rátapos. Előveszi a pipát, rágyújt s míg idegesen szipákolva előkeríti a kis vapircsomagot, ki- iózanodva. dühösen nézi ama kettőt,. Kiönti pénzét a tenyerébe, három forintot kiszámol belőle s odanyomja a kerekfejű markába. — Itt a szivar ára... Te, kulák’ TÓTH ISTVÁN MARKÖ JÁNOS a jászberényi AprKógépgy ár egysik legjobb villanyszerelője. MOLNÁR LAJOSSAL együtt ő is tagja annak a bri gádnak, amelyik a karcagi Április 4 termelőszövetkezetet patronálja. A kőművesmunkák befejezése után két hétig a villany- szerelést végezték a szövetkezeiben. Munkájuk értéke pénzben kifejezve 13—14 ezer forint. Az elvtársi segítségnek azonban nem az összeg az értékmérő-e. MARKO JÁNOST és társait igen ve "szerették a karcagiak. Egész életre szóló barátságot kötöttek a tzöve tkezeti parasztokkal. Jászberény iskola-város Jászberényről túlzás nélkül el lehet mondani, hogy az iskolák városa. Megyeszerte híres tanítóképzője, gimnáziuma. MTH isk oiája és mezőgazdasági szakiskolája van. A város beiterü étén négy általános iskolában, a tanyavilágban, Megyespelén, Tőte- vényen, Pórtelken, Hajtan, Öregerdőn, a Sz elei úton szépen felszerelt iskolákban tanuknak a fiatalok. A tanítóképzőben ebben az évben számos fiatal végez. Legtöbben jászságiak. BARATH MARIA Jászberénvb öl, SÁNDOR ANNA JászjákóhaImáról, TÖRÖK ERZSÉBET Jászfényszaruból, BAJT AI MIKLÓS Pusztamonostorról. ANTAL SÁNDOR Jászladányból került az iskolába. Kivétel TÓTH ANTAL, aki törökszentmiklósi. Valamennyien ebben az évben végez nek, s utána otthon, saját községükben, városukban szeretnének tanítani. 892 kisiparos dolgozik a jászberényi járásban A kormányprogramm megjelenése előtt Jászberényben 142, a járás községeiben 72 kisiparos dolgozott. Azóta különösen a szolgáltatást nyújtó iparosok fordultak kéréssel a járási tanácshoz iparigazolvány kiadása iránt. Jásztelken a kormányprogramon megjelenése előtt nem volt pék, nőiszabó, kőműves, ács, most mindezekben a szakmákban kisiparosok dolgoznak és a községben ezenkívül 3 darálómalom működik. Alattyánon három kőműves, egy villanyszerelő és vegyes javító, Jászfelső- szentgyörgyön három kovács, két bognár, három férfiszabó, három kőműves, egy kádár, ács és vegyesipari javító látja el a lakosságot. Jászágó új község, nemrégen alakult, és i iparos egyáltalán nem volt a községben. Most van négy kovács, lakatos, asztalos, férfiszabó és cipész is. A jászágói dolgozó parasztoknak ma már nem kell más községbe menniök, ha ruhát, cipőt, csizmát akarnak csináltatni. Jász- boldogházán a kormányprogramon megjelenése óta női és férfi fodrász, vegyes- javító, asztalos, kerékgyártó, kovács, férfiszabó, cipész, kőműves és villanyszerelő kapott iparengedélyt, és a községben három darálómalom működik. A jászberényi járás 5 községében pékiparosok biztosítják a kenyérellátást A jászberényi járás 5 községében, Jászjákóhalmán, Alattyánon, Jásztelken, Pusztamonostoron és Jászf elsőszent györgy ön hamarosan megoldódik a kenyérellátás problémája. Eddig a szomszédos községekből szállították át a kenyeret és emiatt bizony előfordultak fennakadások. A járási tanács ipari osztálya most több magánkisiparosnak adott engedélyt iparuk gyakorlására. A hiba az, hogy a megyei tanács élelmiszeripari osztálya ragaszkodik egy bürokratikus rendelkezéshez, mely szerint az öt község pékiparosai kizárólag jász- berényben a FÜSZÉRT-nél szerezhetik be a kenyérsütéshez szükséges lisztet. Jóllehet Jászjákóhalmán és Jászf elsőszent györgy ön malom, Jásztelken és Alattyánon cseretelep van. Ez a minden észszerűséget nélkülöző rendelkezés mázsánként 10 forint fuvarköltséggel drágítja a termelést. Ázetüp/t1 halmán hontaqla Lás kúti Le'eteket tártak { t A nemrég lezárult Jász Kultur- hónap, valamint a most rendezés alatt álló Jászsági Állattenyésztési Hónap tapasztalatainak feldolgozására, ismertetésére szép tervet dolgozott ki a iászberényi iárási kultúrotthon. A néprajzi szakkör több rég elfelejtett jászsági népdalt gyűjtött össze, amelyeket a különböző rendezvényeken az énekszakkör tagjai énekeltek. Gyakran szerepeltek a megyei vezetékes rádió műsorában is. A járási kultúrotthon régészeti szakköre a Jász Múzeummal karöltve több községben ásatásokat végez. A Jászberény—borsóhalmi határrészen középkori. Szentpái- halmán honfoglaláskori leleteket tártak fel. A jászboldogháza—csi- kosi határrészen két évvel ezelőtt indult meg a kutatás és 70—80 cm-re a föld színe alatt egy középkori temetőre bukkantak, melynek feltárása folyamatban van.