Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-06 / 31. szám

355 február 6. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 9 A jászfényszarui termelők tervei, kívánságai éleire, szóló bntáhnqot kötöttek A Jászok hazájában, a jászberé­nyi járás községeiben mindenütt forr, pezseg az élet, a járási párt- bizottság és a Hazafias Népfront nagy szeretetel segíti a gazdálko­dók termelési kedvének széleskörű kibontakozását. Hogy mennyire helyes, mennyire eredményes a já­rás vezetőinek munkája, azt leg­jobban a mostani állattenyésztési hónap sikere igazolja. — Vannak községek, ahol a mezőgazdálkodást a gabona és takanmányfélék mel­lett zöldségtermeléssel teszik még jövedelmezőbbé. Jászfényszarun már hosszabb idő óta országos hirű paradicsomter- melés folyik. — Az ottani gazdálkodók most honosítják meg a paprikát és az egyéb zöldségféléket. Pár nappal ezelőtt a Szolnokme- gyei Néplap sajtóankétot tartott a községben és érthető, hogy a dol­gozó parasztok főleg a zöldségter­mesztés problémáival foglalkoztak. Jászfényszarun ismerik és szere­tik a megyei lapot. Ezt igazolja az is, hogy több mint kétszáz gazdál­kodó vett részt az ankéton. El­mondták: nagyon büszkék arra, hogy a budapesti dolgozók zöldség­szükségletének nagyrészét a jászfényszarui gazdálkodók ter­melik. Az idén növelni akarják termés­átlagaikat s éppen ezért az illeté­kes szervek jobban segítsék törek­véseiket. Etéren ugyanis még hibák vannak. Nagy András gazdálkodó és több gazdatársa elmondta, hogy szorgal­mas munkájukat sok bosszantó körülmény nehezíti. A nagy kam­pányok idején nehézségekbe ütkö­zik a megtermelt zöldségfélék el­szállítása. A községtől mintegy 4 km-re van a vasútállomás és ez az útvonal nincs kivilágítva. Ta­valy nyáron több esetben a megra­kott szekerek árokba fordultak. Ilyenkor többhónapi munka ered­ménye vész kárba. Nagy szükség lenne Jászfény­szarun egy rakodótérre is, ahova a vasúti szállítókocsi­kat kitolhatnák a rakodás gyors lebonyolítása érdekében. De miután nincs rakodótér, így az átadások idején szeke­rek egész tömege áll sort. — A dolgozó parasztok idejük nagyrcszét várakozással töltik az állomáson. Mondani sem kell, hogy más egyéb mezei munkák rovására. Az ankéton felszólaló gazdálko­dók megmondták, hajlandók anya­gilag is segíteni a villanyhálózat kiépítését és a rakodótér kikövezé­sét. Az illetékes szervek vegyék figyelembe kérésüket és hassanak oda, hegy az idei termést már megfelelőbb körülmények között juttathassák el rendeltetési he­lyére a jászfényszarui gazdák. Mint a megyében legtöbb he­lyen, így Jászfényszarun is meg­alakult az olvasó-kör. Ma már 130 tagja van és az ankét résztvevői elmondták, hegy a téli estéket ta­nulással, szórakozással töltötték. Szeretnének azonban még többet tanulni és több szakelőadást hal­lani az olvasóköriben. — Kérték a Szolnckmegyei Néplap szerkesztő­ségét, hogy tolmácsoljuk üzenetü­ket a megyei tanács mezőgazda- sági igazgatóságához. Horváth Imre elvtárs, az igaz­gatóság vezetője tegye lehető­vé, hogy több szakelőadást tartsanak az állattenyésztőről, zöldségtermelésről és a szőlé­szetről. Küldjenek hozzájuk többször agronómusokat. A dolgozó parasztok nagyon sze­retnék tudni, hogy a jászfénysza­rui földeken melyik szőlőfajta te­rem legjobban. Sok gazdálkodó ugyanis telepíteni akar s egyelőre tanácstalan, mert nem' tudja, mi­lyen vesszővel kísérletezzen. A sajtóankéton a 90*30 lakosú község valamennyi gondja-baja szóbakerült. Nagy baj, hogy a já.sz- fényszarui dolgozók sportigényeivel senfcisem törődik, pedig nagyon szeretnének az odavaló fiatalét: is szórakozni, művelődni, sportolni. A felszólalók elmondották, hogy akár saját erejükből is eltarta­nak egy sportvezetőt, aki majd a község sper-tgendjait magára vállalja. A megyei TSB vezetőinek érdemes elgcndollkozm a jászfényszarui gazdálkodók ké­résén. Sokan bírá'lák a községi ta­nács vezetőit. A végrehajlóbi- zottság egyszer-mássic.r megfe­ledkezik a közérdekű rer.de'.e- tek ismertetéséről. A jászfényszarui dolgozó parasztok szeretnék, ha a közérdekű rendele­tekről mindig tájékoztatnák őket. Itt mondták el azt is, jó lenne, ha a Szolnckmegyei Néplap rendsze- r?sem írna a különböző rendelkezé­sekről. Szóbakerült, hogy 2—3 liter tejjel naponta 4—5 kilométert kell gyalogolni. A gazdálkodók véleménye sze­rint még egy tejcsarnokra lenne szükség, de ezt a problémát a Tejipari Vállalat nem akarja megoldani. Hasznos és tanulságos volt az ankét s az illetékesek bizonyára meghallgatlak a jászfényszarui gazdáílkcdók kívánságát. Kovács József. Ifjúsági fiúsat arattak Jászberényben Régi kívánsága teljesült a na­pokban a jászberényi fiataloknak. A Petőfi-utcában, a régi ipartestü­leti helyiségben felavatták az „If­júsági Házat”. Esténként itt talál­koznak össze a munkás-, paraszt- és a tanuló fiatalok. A szakkörök­ben tanulással, szórakozással töl­tik az időt. 161 ha'ad a tojás- és baromNbegvilités a jászberényi járásban A termelőszövetkezetek és egyéni gazdák a múlt hónap elején meg­kezdték a tojás- és baromfibegvüj- tési tervek teljesítését. — Ebben a jászberényi járás ért el legjobb eredményt. Antal Sándor. Lukácsi Z. László. Farkas Imre. jászjákóhalmi dolgozó parasztok már eeészévi kötelezettségüket ki­egyenlítették. Klementisz Lajos Január 1-e óta huszonhárom új taggal gyarapodtak a jász­berényi járás termelő­szövetkezetei A jászberényi járásban 17 ter­melőszövetkezet van. Közülük né­hány 1000 holdon felüli, mint a jászjákóhalmi Béke és jászárok­szállási Táncsics tsz. Többségük azonban 600—800 hold földön gaz­dálkodik. A jászteleki Tolbuchin termelőszövetkezetben nemrégen tartották meg a tervismertető köz­gyűlést, amelyre meghívták a köz­ségből több egyénileg dolgozó pa­rasztot is. A kívülállók közül hét család, összesen tizenhét tag kérte felvételét a termelőszövetkezetbe. A járás közös gazdaságaiban eb­ben az esztendőben huszonhárom új tag lépett be. 4 látsdgói Alkotmány fss-ben 1954 ben 32 forint 44 fillér volt a munkaegység értéke A jászsági Alkotmány termelő- szövetkezetben harminc tag 350 holdon gazdálkodik. Az állatte­nyésztés mellett főként kertészke­déssel foglalkoznak. A múlt esz­tendőben 40 holdon termesztettek zöldséget, konyhakerti veteménye- k.et és dinnyét. Ha a jégverés nem pusztítja el termésük javarészét, csak a kertészetből egymillió forin­tos jövedelmük lesz. Az állatte­nyésztés azonban kisegítette őket. Ilyenformán zárszámadáskor 32 fo­rint 44 fillér lett egy munkaegység értéke. A konyhakertészet mellett, melynek területét 1955-ben bővítik, az állattenyésztésre fordítanak kü­lönös gondot. Ennek meg is van az alapja. Takarmányuk van bősége­sen. 7 kiló lucerna és vöroshere- szén.a jutott munkaegységenként és a közös állomány takarmányozá­sára még mindig van kilenc hatal­mas kazal szénájuk. 25 anyakoca, több szarvasmarha képezi a közös állományt. A juhokat most szerez­ték be és ebben az esztendőben a sertéshízlalás mellett a szarvas­marhatenyésztést és a juhtenyész­tést fejlesztik. Vasárnap Jászárolcszáiláson rendezik meg az állattenyésztési napot Ma, február 6-án, vasárnap Jász- árokszállás községben került sor a jászsági állattenyésztési hónap kö­vetkező rendezvényére. A község­ben délelőtt tenyészállatbemutatót tartanak. A kulturházban állatte­nyésztési kiállítást, majd délután állattenyésztési tapasztalatcserét rendeznek, melyet színes kultúr­műsor követ. Az körülményesen éppen elten­ni készül a pipáját. Egyszer jobb, másszor bal mellényzsebével kí­sérletezik. Sehogyse sikerül bele- tvszkolni a rézkupakost. Suhint vele egyet, visszateszi a szájába. Újból benyúl valamelyik belső­zsebbe s egy mocskos kis papír­csomagot vesz elő. Forgatja, gyűrögeti feketebarna markában, végre megtalálja a nyitját. Szétbontja. Néhány forin­tot meg fillért csúsztat egyik te­nyeréből a másikba. Nagysokára megállapítja: — Három forint nyolcvan. A vaddisznóformájú alig észre­vehetően elsomolyodik. Odébb hú­zódik szomszédjától és csak úgy a beszélgetés kedvéért átsúgja az apónak. — Mikor jössz már ki hozzám a tanyára? Jóltartalak disznósajttal... Ilyen van ni — kanyarint malom­kőnyit a levegőbe. A másik csak morog valamit. Erre a köpcös visszacsúszik rózsa­színbőrű társéhoz, akin kopott, de még így is igen jószabású prémes kabát van s a kucsmája is csikó- bőrből. Erős ujjat érdesek, földszi­ntiek, látszik, hogy munkában is forgatja a villát. De ruházata, ele­gáns csizmája, finom arca úgy mutatja, hogy nem olyan régen, talán r'ér.séoére szokott erősebb munkához. Ebből a következő pár­beszéd is elárul valamit, — Magánál nem volt cseléd ezeknek a Margitja? — bök a pi- pás bácsi irányába a nagyfejű. — Nem ... Sokat evett — jegyzi meg színtelen hangon az úribirto­kos külsejű s utána pillant körül óvatosan. — Nálam négy évig volt Margit­kátok, igaz-e, Barna? — kérdez a pipás felé a vörös, majd kuncogva hajol a nyalkabajuszú föléhez — ... Még most se fogna ki rajtam... ilyen faros, csecses ni... Az úriképű fölényesen bazsalyog, de nem szól. Az alacsony gazda most megint feláll, indul vissza a kaskájához. Útközben újból az öreg mellé lép és egy szalagos szivart dug az orra alá: — Szídd el, Barna. Értetlenül bámul rá a bácsi, vo­nakodik egy kicsit, végül elveszi a szivart. Most már gyorsan zsebbe dugja pipáját s rágyújt a szala­gosra. Az ajándékozó hasra fek­szik a pádon s állát két tenyerébe fámasztva figyeli. Pufók arcahúsa felnyomódik, szeméből csak két alattomos rés látszik, megnyiilt száiaszélét töprenkedve birizgálja nyelvével. — Kijössz-e hát? — Minek? — kérdi engedéke­nyebben az öreg. — Vóna vagy három nanra való fa Fel kék aprítani. Elébb meg kivágni... Tán nem jól szelei? — lép le tüsténkedve, mikor látja, hogy amaz úgy szipákol a félig el­kopott szivarral, hogy még az erek is kidagadnak a halántékán, a sze­me meg kidülled... Itt egy másik — dug egy újat a szájába, míg a félig elszívottat gyorsan kikapja, még össze is tapossa az öreg he­lyett. Az pedig feláll nagybüszkén. Fejét hátravetve, szivart tartó uj­jait urasan kiegyenesítve járkálni kezd fel-alá a váróteremben. Hadd lássák, hogy szalagos szivart szív. A nagyfejű pedig már ismét ott ül az úriparaszt mellett s gúnyosan röhög az öregen. Még oda is kiáltja: — Akár egy báró. Az apó most egyet gondol. Oda­megy eléjük. — Mit fizet, ha kimegyek? — kérdi. A sunyi magabiztos vigyorral ka­csint a rózsaszín arcúra. — Mit akarsz még? Jól is tart­salak, meg még fizessek is? Koszt. ... Punktum! Az öreg erre lassan hüvelyk- meg mutatóujja közé fogia a szi­vart, mintha égetné száját, ujját. Leejti, rátapos. Előveszi a pipát, rágyújt s míg idegesen szipákolva előkeríti a kis vapircsomagot, ki- iózanodva. dühösen nézi ama ket­tőt,. Kiönti pénzét a tenyerébe, há­rom forintot kiszámol belőle s oda­nyomja a kerekfejű markába. — Itt a szivar ára... Te, kulák’ TÓTH ISTVÁN MARKÖ JÁNOS a jászberényi AprKógépgy ár egysik legjobb villanyszerelője. MOLNÁR LAJOSSAL együtt ő is tagja annak a bri gádnak, amelyik a karcagi Április 4 ter­melőszövetkezetet patronálja. A kőművesmunkák befejezése után két hétig a villany- szerelést végezték a szövetkezeiben. Munkájuk értéke pénzben kifejezve 13—14 ezer forint. Az elvtársi segítségnek azonban nem az összeg az értékmérő-e. MARKO JÁNOST és társait igen ve "szerették a karcagiak. Egész életre szóló barátságot kötöttek a tzöve tkezeti parasztokkal. Jászberény iskola-város Jászberényről túlzás nélkül el lehet mondani, hogy az iskolák városa. Megyeszerte híres tanítóképzője, gimnáziuma. MTH isk oiája és mezőgazdasági szakiskolája van. A város beiterü étén négy általános iskolában, a tanyavilágban, Megyespelén, Tőte- vényen, Pórtelken, Hajtan, Öregerdőn, a Sz elei úton szépen felszerelt iskolákban ta­nuknak a fiatalok. A tanítóképzőben ebben az évben számos fiatal végez. Legtöbben jászságiak. BARATH MARIA Jászberénvb öl, SÁNDOR ANNA JászjákóhaImáról, TÖ­RÖK ERZSÉBET Jászfényszaruból, BAJT AI MIKLÓS Pusztamonostorról. ANTAL SÁNDOR Jászladányból került az iskolába. Kivétel TÓTH ANTAL, aki törökszentmik­lósi. Valamennyien ebben az évben végez nek, s utána otthon, saját községükben, városukban szeretnének tanítani. 892 kisiparos dolgozik a jászberényi járásban A kormányprogramm megjelenése előtt Jászberényben 142, a járás községeiben 72 kisiparos dolgozott. Azóta különösen a szolgáltatást nyújtó iparosok fordultak ké­réssel a járási tanács­hoz iparigazolvány ki­adása iránt. Jásztel­ken a kormánypro­gramon megjelenése előtt nem volt pék, nőiszabó, kőműves, ács, most mindezek­ben a szakmákban kisiparosok dolgoznak és a községben ezen­kívül 3 darálómalom működik. Alattyánon három kőműves, egy villanyszerelő és ve­gyes javító, Jászfelső- szentgyörgyön három kovács, két bognár, három férfiszabó, há­rom kőműves, egy ká­dár, ács és vegyes­ipari javító látja el a lakosságot. Jászágó új község, nemrégen alakult, és i iparos egyáltalán nem volt a községben. Most van négy kovács, la­katos, asztalos, férfi­szabó és cipész is. A jászágói dolgozó pa­rasztoknak ma már nem kell más község­be menniök, ha ruhát, cipőt, csizmát akar­nak csináltatni. Jász- boldogházán a kor­mányprogramon meg­jelenése óta női és férfi fodrász, vegyes- javító, asztalos, kerék­gyártó, kovács, férfi­szabó, cipész, kőmű­ves és villanyszerelő kapott iparengedélyt, és a községben három darálómalom műkö­dik. A jászberényi járás 5 községében pékiparosok biztosítják a kenyérellátást A jászberényi járás 5 községé­ben, Jászjákóhalmán, Alattyánon, Jásztelken, Pusztamonostoron és Jászf elsőszent györgy ön hamarosan megoldódik a kenyérellátás problé­mája. Eddig a szomszédos közsé­gekből szállították át a kenyeret és emiatt bizony előfordultak fenn­akadások. A járási tanács ipari osztálya most több magánkisipa­rosnak adott engedélyt iparuk gya­korlására. A hiba az, hogy a me­gyei tanács élelmiszeripari osztálya ragaszkodik egy bürokratikus ren­delkezéshez, mely szerint az öt község pékiparosai kizárólag jász- berényben a FÜSZÉRT-nél szerez­hetik be a kenyérsütéshez szüksé­ges lisztet. Jóllehet Jászjákóhalmán és Jászf elsőszent györgy ön malom, Jásztelken és Alattyánon cserete­lep van. Ez a minden észszerűsé­get nélkülöző rendelkezés mázsán­ként 10 forint fuvarköltséggel drá­gítja a termelést. Ázetüp/t1 halmán hontaqla Lás kúti Le'eteket tártak { t A nemrég lezárult Jász Kultur- hónap, valamint a most rendezés alatt álló Jászsági Állattenyésztési Hónap tapasztalatainak feldolgozá­sára, ismertetésére szép tervet dol­gozott ki a iászberényi iárási kul­túrotthon. A néprajzi szakkör több rég elfelejtett jászsági népdalt gyűjtött össze, amelyeket a külön­böző rendezvényeken az énekszak­kör tagjai énekeltek. Gyakran sze­repeltek a megyei vezetékes rádió műsorában is. A járási kultúrotthon régészeti szakköre a Jász Múzeummal kar­öltve több községben ásatásokat végez. A Jászberény—borsóhalmi határrészen középkori. Szentpái- halmán honfoglaláskori leleteket tártak fel. A jászboldogháza—csi- kosi határrészen két évvel ezelőtt indult meg a kutatás és 70—80 cm-re a föld színe alatt egy közép­kori temetőre bukkantak, melynek feltárása folyamatban van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom