Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-05 / 30. szám

1955 február 5. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Adjanak naivabb segítséget az építőipari művezetők munká éhoz A művezetők — a termelés leg­közvetlenebb irányítói — eddig is gyakran mostohagyermeken voltak az építőiparnak. Most. az ipar át­szervezésével Kapcsolatban még ne­hezebb helyzet elé kerültek, s pa­naszuk nem talál elég megértésre. Hogy a feladatok pergőtüzében mennyire elsikkadt a velük való foglalkozás, mutatja az is. hogy megyéinkben egyetlen sztahanovista művezető sió csen. A napokban az Építésügyi Mi­nisztérium és a SZOT konferenciá­ra hívták meg a megye műveze­tőit, hogy közös megbeszélés alap­ján rendezzék helyzetüket, s meg­tegyék az előkészületeket az új év tervfeladatainak megvalósítására. A konferencia tapasztalatai és az elhangzott felszólalások arról ta­núskodtak. hogy a művezetők jo­gait és a hatáskörük kiterjesztését szolgáló minisztertanácsi határozat a jelenlegi körülmények között pa­pírformává vált. Bardóczi Mihály a közlekedési építővállalat művezetője elmondot­ta. hogy sok esetben 10—12 méter mélységben dolgoznak a föld alatt. Amikor elkezdik a munkát, néha a szükséges méretű anyagok nem állnak rendelkezésre. Ilyenkor fel­tétlenül a művezető felelősségérze­tén. leleményességén múlik, hogy le ne álljanak. Hogy ilyen nehéz körülmények között is jól ellát­hassák feladatukat, szükséges vol­na az intézkedésre való jog. — De kezünk, lábunk meg van kötve, annyira, hogy a legsjirgő- sebb esetben sincs jogunk 2—-a túl­órát igénybevenni,,. Pedig nem lehet közömbös az, hogy egy mun­kát egy, vagy esetleg két—három hét alatt végzünk el. — Ha biztosítják a művezetők jogait, jobban megy majd a ver­seny s nagyobb eredmények szület­nek az önkölts^ek csökkentése te­rén is — fejezte be Bardóczi elv- tars. Az átszervezéssel kapcsolatban egy sor adminisztrációs-ügykezelési többletmunkával terhelték a mű­vezetőket. ami végeredményben az íróasztalhoz köti azokat, akiknek éppen a munkaterületen volna a legfontosabb tennivalójuk. Borics Sándor, a jászberényi fő­építésvezetőség művezetője elmon­dotta. hogy a munka irányítására jut a legkevesebb idő. Az anyag- kezelés és — átvétel az adminisz­trálás. a teafőzés, az anyag bizto­sítása. a munkaszervezés annyi munkát ad, hogy végül egyiket sem tudják tökéletesen elvégezni. Sok problémát vetettek fel még a bérezéssel és az átszervezéssel kapcsolatban is. Kötél eilvtárs el­mondotta, hogy az elmúlt évben háromfajta bérezés járta, ami gyak­ran munfcásvándoríáshoz vezetett. Sok jó szakmunkás nem maradt munkahelyén, mert a termelőszö­vetkezetek s más szervek sokkal jobban fizettek, mint a vállalat. — Nyugtalanságot okoz az átszervezés is. A mezőtúri vállalatot már har­madszor rendezik át és senki sem tudja, hogy megy-e vagy marad. Emellett megnehezíti a munkát, a verseny szervezését az is, hogy az építőipari gépek és szerszámok rendkívül kopottak, csakúgy, mint a szociális felszerelések. Ferenczi József, a karcagi főépí- téevezetőség dolgozója is az ellen emelt kifogást, hogy egyik helyen 7 forintot fizetnek egy köbméter falért, a másik épületen, melyet más szerv készíttet már a dupláját, vagy annál is többet Báli Mihály, a szolnoki főépítés­vezetőség művezetője arról beszélt, hogy az átszervezésnél megmutat­kozó bizonytalanság, az állandó át­csoportosítás a lakóházépítkezésen ,.ma még...’1 hangulatot teremtett. Nem tudják ki megy és mikor. Hiá­nyolta, hogy a munkák technikai keresztülvitelének megbeszélésébe nem vonják be a művezetőket, hi­bák esetén azonban a felelősségre- vonás nem marad el. Dávid Rozália, a Tatarozó Válla­lat művezetönője megemlítette, hogy a versenyt csupán az autója­vító építkezésen tudták megszer­vezni. Itt is csak rövidétetű válla­lásokra van azonban lehetőség, mert senki sem tudja mit fognak csinálni. — A munkautalványokat nemhogy előre megcsinálnák, ha­nem még a munkakezdésekre is ne­hezen. E néhónv kiragadott felszólalás is azt bizonyítja, hogy az újjászer­vezett építőiparnak többet kell tö­rődni a termelés legalsóbb parancs­nokaival. Minden körülmények kö­zött biztosítani kell számukra az önálló irányításhoz nélkülözhetetlen jogokat, hogy ezévi feladataikat az eddigieknél is eredményesebben tudják megoldani. Félévi bizonyítvány M agyon izgulok. Ma kapom kéz­*' hez a félévi bizonyítványt. A bizonyítvány arról szól majd, hogy a fiam számtanból, helyes­írásból. beszélgetésből és maga­viseletből milyen osztályzatot ka­pott. Arról, hogy az én nyolcéves emberkém hogyan birkózott meg a számtan, a betűvetés tudományá­val. Este, mikor hazamegyek, felve­szem az atyai ábrázatot, ünnepé­lyesen helyet foglalok, kézbeve- veszem a bizonyítványt és ítéletet mondok a fiam felett. Pedig ebben a bizonyítványban arról is szó lesz, hogy én, a szülő az elmúlt negyedévben — milyen előmenetelt tanúsítottam gyermek- nevelésből. eamondom: erre tegnap gon­■ * doltam először teljes világos­sággal, amikor Budai Péter, a szol­noki Beloiannisz-úti iskola igazga­tója megkérdezte tőlem: — Szoktál a fiaddal játszani? — Nem.. i nem szoktam. De, tudod, én annyira elfoglalt ember vagyok, nem érek rá..-. Ahogy kimondtam, már szégyel- tem is. Nem érek rá a fiammal játszani, nem érek arra rá, hogy kézenfogjam, amikor a számok ri­deg világában tévelyeg, nem érek rá, ha felteszi lázas miértjeit, nem érek rá.-.-. E szembejutott az én másodikos ^ tanítóm. Fáradt, fásult kis öregember volt, csak a méhei ér­dekelték. Tavasszal maaárahagyta az osztályt és kiment a kertbe mé- hészkedni. A nyitott ablakon be­záporozott a tavaszi napsugár, mi meg hangosan fújtuk: — Egyszer egy, az egy, kétszer egy, az kettő..: Egészen százig. Aztán megint élőiről. Én negyedikben nem tudtam sok­kal többet, mint fiam most a má­sodikban. e viszont az én öreg tanítóm azt sem kérdezte meg soha az apámtól, hogy szokott-e velem látszani. Mikor mindezt végig gondoltam, akkor nyilait először belém a mai bizonyítványosztás miatti izgalom,. Mert azok a számok, amelyeket ma fiam hazahoz, három tényező­ből tevődnek össze: A gyerek ké­pességeiből, a pedagógusok munká­jából és az otthon hatásából. És most már világosan látom, hegy a harmadik tényező körül bajok vannak. itt, a Beloiannisz-utcai általá­■ nos iskolában mennyi gond, mennyi törődés veszi körül a gyer­mekeket. A pedagógusok tantár­gyanként nevelői munkaközösségei alakítottak, hogy megkönnyítsék a tananyag elsajátítását. Zabolai Kálmánná a kicsinyek számára ol­vasógépet szerkesztett. Milyen iátszva lehet úgy tanulni, amikor látszik, hogy a piros, a kék, meg a fekete betűk szavakká állnak össze. Kialakították a tanulópár rend­szert a gyengébbek segítségére. „Szám-háborúsdit” — játszatnak a gyerekekkel, hogy az izgalom, a romantika, a harc hevében a szá­mok — könnyebben hódíthassák meg a fiatal agyakat. Mennyi szeretet, mennyit törő­dés ... És én még napszámban fúj­tam az egyszeregyet. I gén, mindenki megtette a kö­* telességét, csak én nem. Én, aki szív és vér szerint a fiam éle­tének első felelőse vagyok. Nem tudom, hogy milyen lesz a bizonyítványom, de megígérem, hogy a harmadik negyedévre javí­tani fogok,: s TÓTH KORNÉL Várjuk a tavaszt Gazdaságunkban a dekádtervek szigorú betartásával végezzük a téli gépjavítást. A traktorok nagyré- szót már rendbeboztuk s pár nap múlva befejezzük a munkát. — Schmied Vendel főgépész és mun­katársai nem kímélték a fáradsá­got. Mi, a tiszaszentimrei állami gazdaság dolgozói jól felkészülve várjuk a tavaszt. Én is számolom a napok múlását, hegy mielőbb dologhoz lássak. Orosz Imre, sztahanovista traktoros, Tiszaszentimre, Kőlelek most is első akar lenni T avaly a szolnoki járás közsé­gei között mindig elsők vol­tunk a mezőgazdasági munkák ver­senyében. Ez főleg annak volt kö­szönhető, hogy a kőtelki dolgozó parasztok örömmel fogadták a me­zőgazdaság fejlesztéséről szóló ha­tározatot s annak a célkitűzéseit magukévá tették. — Szorgalomban nem volt hiány. De nem lesz az idén sem. Községünk valamennyi dolgozó parasztjának szilárd elha­tározása, hogy Kőtelek megőrzi jó hímevét. Tavaly 520 holdon termeltünk rizst, az idén 1100 holdon aratunk. A dolgozó parasztok esténként, rrd- kor összejönnek, arról beszélget­nek, hogyan gondozzák az őszi ka­lászosokat s milyen módon bizto­sítják a tavaszi munka gondos, gyors elvégzését. Eddig 64-en tet­tek versenyvállalást. A Petőfi tsz tagjai voltak a kez­deményezők. ők határozták el, hogy április 4-e tiszteletére a kukorica, valamint a rizsvefés kivételével minden munkát befejeznek. Bozsó Béla, Kőteleik. A BEGYŰJTÉS HÍREI R karcagi Táncsics tsz február 17-ig Kunhegyesen napról-napra hevesebb kiegyenlíti adósságát a hátralékosok száma Karcagon a Szabad If­júság tsz tagjai évről évre pontosan, idejében teljesítik állampolgári kö­telezettségüket. A példa­mutató szövetkezeti ta­gok tavaly is mindenből megadták azt, ami az ál­lamnak jár. Elhatároz­ták. hogy az idén is meg­tartják ióhírüket és élen­járnak a begyűjtésben. Az első negyedévre be­ütemezett hízóbeadást március végéig teljesítik. Már beállították a hí­zóknak valót s azoknak az átlagsúlya jelenleg megközelíti a 90—100 kg-ot; A Szabad Ifjúság tsz tagjainak példája lelke­síti azokat a közös gaz­daságokat is, ahol elma­radtak az állampolgári kötelezettségek teljesité- sével. A Táncsics tsz tagjai adóssággal kezd­ték az évet, 60 mázsa hátralékuk van hízottser- iésböl. Ezt az elmaradást most pótolják. Február I7-ig kiegyenlítik tartozá­sukat. Már arról is gon­doskodtak, hogy a ne­gyedévenként esedékes hízókat időben beadhas­sak: 180 süldőt fogtak be hizlalásra. A kunhegyest begyűjtési hivatal dolgozói ezekben a napokban felkeresnek valamennyi hátralékos ter­melőt és felszólítják tavalyról visszamaradt beadási kötelezettségének teljesítésére. Munkájuknak megvan az eredménye. A községben napról napra kevesebb a hátralékosok száma. Ifjú Bakos János, Benkő Zsig- mond, N. Szabó Gábor és még jónéhány gazdálkodó most, ezekben a napokban egyenlítette ki tavalyi tartozását. Persze jobb lett volna igyekezniük, mert akkor a 10 százalékos felemelést elkerülhették volna. A rendelkezések értelmében ugyanis a hátralékos termelők beadását 10 százalékkal növelni kell. Az elmúlt hét elején Kunhegyesen még 625 olyan hátralékos volt, aki vagy kuk oricából, vagy takar­mányféléből tartozott az államnak. Ez a szám azóta örvendetesen csökkent. — A begyűjtési csoport jelenlegi adatai alapján alig 500 hátralékost tartanak nyilván. Február 10-ig sor kerül ezeknek a lelátogatására is és felszólítják őket, hogy adósságukat rendezzék. fi szolnoki fürészüzsm -dolgozói teljesítik Ígéretüké! A szolnoki fűrészüzem dol­gozói januárban becsülettel valóraváltották tervük túl­szárnyalására tett Ígéretüket: 3.5 százalékkal adtak több árut a tervezettnél. Ez a szám azonban nagy végleteket takar s ez kétség­telenül egyik árnyoldala a jólvégzett munkának. Míg fenyő bányaszéldeszkábói pl. 50 százalékkal túlszárnyalták tervüket, bükkfánál csak 62.5, biikk-dongából 53, tölgy vál­tótalpfából 72.4, tö’gy frízből csak 69 százalékos tervteljc- sítést értek el. A műszaki szervezés és irá­nyítás nagyban elősegítette a verseny kibontakozását s a termelékenység melleit javult az anyagkihasználás is. Januárban Hamzi Gyula kerctffírészes brigádja 159, Pálinkás Ferenc gálerosbri- gádja HO százalékos telje­sítményt ért el .— A Dobos rönktéri brigád 155. a Mar- kóth vagonrakóbrigád 111, a Kelemeii József osztályozó­brigád 118 százalékos telje­sítményéért érdemel dicsé­retet. Jómínőségii konyhabútorok készülnek a jászárokszáliási hutorüzemben A felszabadulási versenyben jó­iramú munka folyik a Jászárok- szál’ási Asztalosipari Vállalatnál is. Az üzemnek az első negyedévében 190 garnitúra konyhabútort keli gyártani terv szerint. Ennél azonban jóval több bútor lesz, ha az asztalosbrlgádok teljesí­tik ígéretüket. Már a tervismertető értekezleten elhatározták ugyanis a legjobb dolgozók, hogy több munkát végeznek el a kiszabásnál Boros László és brigádja rreg- ícgadta, hogy a felszabadulás ün­nepére 75 darab konyhabútort ké­szít el. Juhász Béla és Éliás Fe­renc még eggyel rájuk ígértek s 78 darab elkészítését vállalták. — Dobos Alajosók további 35, Földi Antalék 36 konyhaszekrény gyár­tására tettek Ígéretet. Az asztalok, fásládák, ülőkék készítői sem ma­radtak le s így már az év első nap­jain szépen megindult a brigádok közötti versengés. Hogy munkájuk nem volt ered­ménytelen. azt mutatják az eddigi eredményeik is. A Boros brigádnak ígérete szerint 25 darab konyha- szekrényt kellett volna elkészítenie. Január végéig 26 darabot adtak ki kezük alól, emellett munkájuk mi­nőségét is 99 százalékra értékel­ték. Juhászék darabszámúban nerr ma­radtak le mögöttük, mert ők is 26 konyhaszekrényt gyártották ja­nuár 30-ig, azonban 1 százalékkal gyengébb minőségű munkát végez­tek. Földi Antalék vállalásukén felül is egy konyhaszekrényt ké­szítettek el. Ülőkéből, fásládákból, asztalokból is elkészült az ígért mennyiség. Jó munkát végeztek a gépházi brigádok is az alkatrészek készíté­se során. Krecsmarik Béla teljesí­tette ígéretét, mert egész hónapben egyetlen óra se esett ki a terme­lésből géphibák miatt. Ismét műsoron az „Egy pohár viz“ A Szigligeti Színház 6-án, va­sárnap délután ismét bemutatja Seribe: „Egy pohár víz” című víg­játékét. A szellemes, fordulatos francia darabot, amelynek most vasárnap lesz a negvvenötödik előadása azért játssza újból a szín­ház, mert az elmúlt hetekben a közönség köréből számos kívánság érkezett a darab műsorratűzése ér­dekében. Ugvancsak többen kér­ték a Csárdáskirálynőt is. Ezt a darabot is felújítja a színház feb­ruár közepén. Az „Egv pohár víz” vasárnapi előadása délután 3 órakor kezdő­dik. Főszereplők: Harsány: Margit, Győri Ilona, Bőd Teréz, Bánky Ró­bert, Somogyvári PáL T’szaroff környékén csatornahálózatot építenek Ha a növények, a tavaszi olvadás idején túlságosan hosszú ideig állnak talajvíz clatt, megrothadnak. Ebből jelentős kára származik a tsz-eknek, állami gazdaságoknak, egyénileg dolgozó pa­rasztoknak, de az egész népgazdaságnak. Több évtizeddel ez­előtt, de különöskép­pen a felszabadulás óta azért létesítettek megyeszerte belvíz le­vezető csatornahálóza­tokat. A Vízügyi Igazgató­ság hatalmas térké­pein jól láthatók azok a csatornarendszerek, amelyek több mint 3300 kilométer hosszú­ságban behálózzák az egész megyét. Mióta megyénkben a rizster­melést megkezdték, ezek hármas feladatot teljesítenek. A bel­víz levezetésén kívül a csatornákon keresz­tül jut el a víz a rizs­telepekre, majd azok lecsapolása után visz- sza a folyókba. Ebben az esztendő­ben Tiszaroff környé­kén nagyösszegű be­ruházással újabb csa­tornahálózat építését kezdik meg. Ez elké­szülte után tovább ja­vítja a belvízszabályo­zást és az öntözési le­hetőségeket. A tavasz ugyan belvízmentes­nek ígérkezik, mégis 27 állandó szivattyú- telep várja készen a belvizet. Szükség ese­tén ezek mellett még kisebb mozgatható szivattyútelepekkel is dolgozhatnak. Ezek együttesen a csator­nákból másodpercen­ként 57 köbméter vi­zet tudnak átemelni. n Grizrük meg a talajban a téli nedvességet 1 A JO GAZDÁLKODÁS I törvé_ nye: tavasszal, amíg az őszi szán­tások nincsenek simitózva, foga­sokra, a vetésihez ne kezdjünk. — A kellő mélységben és idejében fel­szántott talaj ugyanis magába vette az őszi és téli nedvességet éis elraktározta arra az időre, ami­kor a legkevesebb a csapadék, s a növényeknek a legnagyobb szük­ségük van rá. Ezt az elraktározott nedvességet azonban meg is kell őrizni, hogy a termelés hasznára váljon. A talajból állandóan párolog a víz. Ez a tjsrrr.észatben szakadat­lan folyamat és még akkor is tart. amikor a hőmérséklet a fagypont alá sűlyed. Egy-egy szeles, vagy melegnapon annyi nedvesség is el­párologhat, ami egy 15—20 mra-es eső csapadékmennyiségének felel meg. ~T~NÖVENYEk| számára szük­séges nedvességet elsősorban is úgy biztosíthatjuk, ha az őszi szántáso­kat gondosan ápoljuk és vigyázunk arra, hogy a talajt mindig olyan­kor műveljük meg, arrikor az arra legalkalmasabb. Sem túl nedves, snm túl száraz állapotban nem szabad bolygatni, ezzel csak ártha­tunk. Tehát kora tavasszal, amikor már annyira megszifckadt a föld hogy minden károsodás nélkül igá­val rámehetünk, nyomban sírni tózni kell. Simítózásra alkalmai lehet egy szekéroldal, vagy háiárr fordított fogasborona is, ha simí- tót nem készítettünk. A szántás elmunká'ásával sima felületet ala kítunk ki. így csökkentjük a pá­rolgást és nagyon sok, már kellőiéi­ben lévő csírázó gyamot elpusztít tűnik. Indokolt a simító után fo-t Sóst is akasztani, mert ezzel meg-i bontjuk a talaj hajszálcsövességéb F.NlVlSlj A MUNKÁNÁL | nagyon‘ fontos a gyorsaság. Éppen ezért termelőszövetkezeteink, ahol nagy-? mennyiségű őszi szántás elsimító-? zásáról van szó, vegyék igénybe a' gépállomások könnyű, gumik ere kés traktorait. : Az őszi szántásokra a sknítózás után is fordítsunk gondot. A ké­sőbb vetésre kerülő kapásnövényck talaját a vetésig fogasoljuk meg annyiszor, ahányszor azt a talaj állapota megkívArvjia. Ezzel ismét kettős célt érünk el: a párolgás roegakadályozáa&t és a gyomirtást, | TGA7.| ho.gy a tavaszi és a nyári eső az elmulasztott talajmunkát részben pótolhatja, de ki tudhatja még most, hogy lesz-e elegendő csapadékunk. Az az agronómus, vagy az a gazda, aki csak az esőre számít és mindent az időtől vár, könnyelmű ember. Ihrig Pál, főagronómus. Borult, ködös idő Várható időjárás szombat estig: Jobbára borult, keleten ködös Idd Sokfelé eső. —- Mérsékeli, majd élénkülő déli — délnyu­gati. később nyugati — északnyugati szél. Az enyheség egyelőre még' tar?, de holnap a Dunántúlon már gyengül, várható leg­alacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: északon nulla — plusz bárom, délen három — hat, legmagasabb nappali hőmérsék'et szomba­ton: nyugaton őt—nyolc, keleten kilenc— tizenkettő tok között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom