Szolnok Megyei Néplap, 1955. február (7. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-01 / 26. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. évfolyam, z6. szám-vra i>0 iiaer lúao. teoruar i., Kedd MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A Magyar Dolgozók Pártja Szolnokmegyei Végrehajtó- bizottsága Üdvözlete a magyar sajtó napja alkalmából (3. o.) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának üdvözlete (3. o-) A begyűjtési miniszter rendelete a beadási kötelezettség elengedésének szabályozásáról (3. o.) Teremtsünk rendet a beadási kötelezettség teljesítése körül! Irtat Csőtó István, a megyei tanács vb. elnökhelyettese | A-Z 1954-es | évben Szolnok megye dolgozó parsztjai és termelőszövet­kezetei a termény, állat és állati termék beadásban jelentős ered­ményeket értek el. Ez így is van rendjén. Hiszen termelőszövetkeze- teink és egyénileg dolgozó paraszt­jaink az 1953-as júniusi határo­zatok óta lépten-nyomon tapasztal­hatták, hogy pártunk és kormá­nyunk mindent elkövet a határo­zatok valóraváltása érdekében: — Hogy csak a legjelentősebbeket említsem: 1953 óta javult az áru­ellátás, nagyobb mennyiségben kap­hatók mezőgazdasági gépek, szer- e zárnak, háziszükségleti cikkek, vagy a mezőgazdasági termelést fokozó műtrágya és növényvédő- szerek. Ezen túl tapasztalhatták azt is, hogy megszűnt a begyűjtés és adófizetés terén azoknak a dol­gozó parasztoknak a zaklatása, aikik kötelezettségüknek maradék­talanul eleget tettek. Járási, városi és községi végre- hajtóbizottsógainkat a legmesszebb- menően köteleztük, a törvényesség betartására, ahol a lakosság részé­ről panasz merült fel, azt igyekez­tünk azonnal kivizsgálni és atneny- nyiben a panaszok igaznak bizo­nyultak, a törvénysértő tanácsdol- gozóval szembein rriinden esetben a legszigorúbban eljártunk. Műiden dolgozó előtt ismeretes az, hogy 1953-ban pártunk javas­latára kormányzatunk rendezte a beadási hátralékokat és jelentős mennyiséget törölt .azoknál a ter­melőknél, akik erre valamilyen formában érdemesek voltak. 1 a kormányzat! részéről tapasz­talt sok kezdeményezés és juttatás Után feltehető a kérdés, mi az oka annak, hogy az utóbbi időben egyes községeikben, városokban és eze­ken belül egyes gazdakörökben, sőt népfrcntibizottsági üléseken tnind több begyűjtés ellenes szó hangzik el. A kulákck, a spekulán­sok, a kupecek és azoknak az egyé­neknek a hangja, akik soha nem számították a falu dolgozói előtt rendes embernek. Ezek uszítanak jelein esetben a sertésbegyüjtés el­len. Azt tanácsoljuk minden be­csületes dolgozó parasztnak, hogy ezeket az elemeket, ahol találkoz­nak velük, legyen az gazdakör he­lyiség, piactér, vagy bármely más hely, azonnal hallgattassák cl. — Minden dolgozó em/bernek joga van a mi államunkban mindahhoz, amit egy szabad országban lákó ál­lampolgár élvezhet. De ezt a jogot és szabadságot becsületes köteles- bégteljesítéssel kell viszonozni. •— Nem szabad a szabadságot a sza­badosság g:il összekcverni. | 1 Angisaink 1 végrehajtóbizolisá- gai tehát a vélt érdekek helyett az igazi érdekeket nézzék és igyekez­zenek meggyőzni minden termelőt a beadási kötelezettség pontos tel­jesítésére. Nem a dolgozok egyéni érdekét képviseli az a községi, vagy városi tanács, amelyik megal­kuvó módon eltűri, elnézi, hogy egyesek az ellenség szavára, nem teljesítik államiránti kötelezettsé­güket. Felvilágosító munkával meg kell magyarázni, hogy a júniusi politi­kát csak úgy tudjuk megvalósíta­ni, ha dolgozó parasztságunk hí-, ven a munkás-paraszt szövetség jelszavához eleget tesz kötelezett­ségének. Többet adni csak úgy tu­dunk, ha többet termelünk és a többtermelésből többet adunk a közösségnek. Az új utak, iskolák, kútak építését, a villanyhálózat további bővítését, szociális és egészségügyi terveink megvalósí­tását semmiből nem tudjuk végre­hajtani. Dolgozó népünk békéjét védő néphadseregünket úgy tud­juk igazán ütőképes hadsereggé tenni, ha mindennel megfelelően ellátjuk. Csak úgy tudunk előreha­ladni a szocializmus építésében, ha a népgazdasági arányoknak meg­felelően iparunkat tovább fejleszt­jük. Különösen nagy jelentősége van ezekben a hónapokban a hí­zottsertés begyűjtési terv pontos teljesítésének és az 1954-es évről áthozott hátralékok rendezésének. Dolgozó parasztságunknak több mint 90 százaléka a sertésbeadási kötelezettségének eleget tett a múlt évben is. Járási, városi és községi tanácsaink végrehajtóbizottságai tehát ne engedjék, hogy dolgozó parasztságunk túlnyomó többségé­nek tiszta becsületességét az alig pár százaléknyi, csak a saját egyé­ni érdekeit néző kupec, kulák és spekuláns elemek bemocsfcolják. I semmi | néven nevezendő hátra­lékot nem engedünk el senkinek. Tudomásul kell vennie minden hátralékosnak, hogy nem engedjük a beadási kötelezettségüket becsü­letesen teljesítő dolgozó parasztok szabadpiaci jogait spekulánsok mesterkedései által megcsorbítani. Következetesen érvényt szerzünk annak a törvénynek, amely ki­mondja, hogy szabadpiacra ter­ményt, állatot, állati terméket, így természetesen hízottsertést is csak az vihet ki, aki kötelezettségét ha­táridőre hiánytalanul teljesíti. Kö­nyörtelenül eljárunk azokkal szem­ben, akik a szabadpiac adta lehe­tőséget kihasználva spekulálnak, munka nélkül bűnös úton, nagy ha­szonra akarnak szert tenni. Melyek tehát azok a feladatok, amelyeket sürgősen végre kell hajtanunk a beadási, elsősorban a scrlésbegyüjíési hátralékok és az esedékes terv teljesítése ér­dekében: 1. Tanácsainknak, begyűjtési dolgozóinknak mint legfőbb fel­adatot a begyűjtési terv teljesí­tését, ezen belül a sertésbegyüj- tési terv teljesítését és a hátra­lékok felszámolását kell tekinte­ni. Ehhez kérjék a tanácstagok, n begyűjtési állandóbizottságok és valamennyi tömegszervezet segítségét. Tanácstagjaink válasz­tókerületeikben, az esedékes be­adási terv teljesítését szorgalmaz­zák választóik között. 2. Valamennyi járási, városi és községi tanácsún^ csatlakozzon Jánoshida felszabadulási verseny- felhívásához. Tanácstagjaink, bé­kebizottsági aktivistáink használ­ják fel a már kiküldött verseny­felajánlási lapokat és felvilágo­sító munkával minél több tér? melót csatlakoztassanak e nemes mozgalomhoz. 3. Minden becsületes dolgozó segítsen leleplezni a vágási ren­delkezéseket kijátszó kulákokat, kupeeeket és spekulánsokat. Szé­les körben tudatni kell a dolgo­zókkal, hogy a felderített tör­vénytelen, vagy fekete vágások után a feljelentőnek 10 százalék jutalom jár pénzben az elkobzott értékből. 4. Feltétlen meg kell szüntetni az állat- és zsírbegyüjtő vállalat­nál még mindig fennálló lehetet­len állapotokat. Kötelezni kell a vállalat embereit arra, hogy az átadásra bevitt sertéseket azon­nal folyamatosan vegyék át és rögtön számolják el. Ne történ­jen meg az, hogy dolgozó parasz­tok napokig «csorogjanak az át­vevő helyen. A martfűi állami gazdasáq tehenészei április 4-i vállalásukat már teljesile fék A martfűi állami gazdaságban & javító-színeik építése miatt több mint másfél hónappal elmaradtak a gépjavítással. A szerelőmunkásak áldozatos munkával azonban hely­rehozták az elmaradást, sőt úgy számítják: határidő előtt pár nap­pal be is fejezik a munkát. Három traktoruk, egy vontatójuk és sok különböző munkagép már üzemké­pes állapotban várja a tavaszi mun­kált megindulását, A gépjavítás eddigi tartama alatt 3150 forintot takarítottak meg, ugyanaíkkor ter­ven felül három új boronát és 16 kocsikereket is készítettek. A tehenészek a felszabadulási verseny kezdetén vállalták, hogy április 4-re tíz és fél'liteirre emelik a fejési átlagot. Helytálltak. — Január 26. óta tíz és félliter a fe- iési átlag. Szombatig terven felül 250 liter tejet fejtek ki és szállí­tottak el. A FELSZABADULÁSI VERSENY KÉPEKBEN KISS MIHALT, a szolnoki hús­feldolgozó finomáru készítője. El­sőrendű töltelékáruk kerülnek' ki keze alól. A felszabadulási ver­senyben még több s még ízesebb szalámifélét akar készíteni. Tervét átlagosan 30—50 százalékkal túltel­jesíti. Képünk munkaközben ábrázolja. KRAFTSIK BÉLA, a Szolnoki Papírgyár gépvezetője brigádjával együtt jó munkát végez a felsza­badulási versenyben. Január máso­dik dekádjában 17 százalékkal túl­szárnyalták tervüket. Képünkön KRAFTSIK BÉLA el­ső segítőjével RIGÓ JÓZSEFFEL megindítja, a papírgépet. Miért nem jelentkeznek az érintett vállalatok ? Elek Lajos a városi tanács végrehajtóbizottsága elnökhelyettesének nyilatkozata a lakáskérdésröl Január 27-én jelent meg a Megyei Pártbizottság határozata a Szolnok városban az eredetileg lakás célját szolgáló és jelen­leg más célokra használt épületek felszabadításával kapcsolat­ban. Ezt megelőzőleg több miint egy hete jelent meg a Szolnok-' megyei Néplap cikke ugyanerről a kérdésről. Mi történt ébfben az ügyben a párt határozata és a Nép­lap cikke nyomán? Hírt adtunk arról, hogy a kérdés fedülvizs- gáilására és a párthatározatok végrehajtására társadalmi bizottság alakult, a párt, a Hazafias Népfront, a városi tanács és a szak- szervezetek képviselőiből. Ennek a társadalmi bizottságnak egyik tógda. Elek Lajos elvtárs, a városi tanács vógrehajtóbizattéágá- rnak elnökhelyettese. Felkértük Elek elvtársit, hogy adjon nyilat­kozatot: milyen eredmények születtek eddig, és mik a tervei a bi­zottságnak. —1 A Néplap is hírt adott arról — kezdte Elek elvtárs, •— hogy a KPDSZ elfogadta a cserét és már be is költözött a Kossuth- Lajos-téri új helyi­ségbe. Ugyancsak megegyezés jött létre egyrészt az Építő­ipari Tröszt, másrészt a KIOSZ és a KISZÖV cseréjének ügyé­ben. Az Építőipari Tröszt ki­üríti a volt ipartestületi szék­hazat és a járási tanács épüle­tébe költözik. A KIOSZ és a KISZÖV teljes egészében meg­kapja az ipartestületi szék­hazat. Ez teljés megelégedéssel telítheti el a város kisiparosait, hiszen is­mét birtokukba vették régi ottho­nukat. Értesülésem szerint a bel­ügyminisztérium szolnokmegyei fő­osztálya felajánlotta: a Ságvári- útcun lévő napköziotthonát átviszi a Magyar-utcai bölcsőde épületébe ha a Dózsa sportkör megkapja " volt Séra-féle vendéglő helyiségét Ezt az ajánlatot a bizottság köszö­nettel veszi, jó példamutatásnak tartja és a cserének semmi aka­dálya nincsen. — A Megyebizottság csütörtökön megjelent határozata irányt szab munkánk számára és egyúttal elő­segíti azt is, hogy a meghatáro­zott ötven lakás felszabadítását valóra váltsuk. A bizottság azonban ezúton kérdezi meg a vállalatoktól és az intézményektől: miért hall­gatnak? Miért nem jelentkez­nek a Megyebizottság határoza­tára, a Néplap cikkére, és miért nem segítik elő a bizott­ság munkáját? — Meg vagyok róla győződve, hogy az érintett vállalatok és intézmények most azt csinálják, hogy felettes hatóságaikhoz szaladgálnak vé­delmet kérni. Ml ezzel nem ér- > tünk egyet. A város dolgozói jogosan elvárják a vállalatok * és intézmények vezetőitől, hogy a legmesszebbmenő jóindulatot és segitökészséget tanúsítsák. — A bizottság tagjai a jövő hét­től kezdve helyszíni vizsgálatokat végeznek. Kezemben van egy ki­mutatás, amelyen fel vannak tün­tetve: azok a vállalatok és intéz­mények, amelyeknek irodahelyisé­gei a múltban lakások voltak. —■* Ennek a listának az alapján kezd- jük ed a munkát. Mi nem akarjuk azt, hogy a vállalatoknál és intéz­ményeknél a zsúfoltság következ­tében csak emeletes íróasztaloknál lehessen dolgozni, de ott, ahol le­hetőség van rá, végre fogjuk haj­tani a párt határozatát. — A cél: ezév végéig ötven lakás felszabadítása. A bizottság úgy akarja a munkájút végezni, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. Ehhez kérjük a vál­lalatok, intézmények vezetőinek se­gítségét, s egyúttal a város dolgo­zóinak aktív támogatását — fejezte be Elek Lajos élvtárs nyilatkozatát, Vasárnap Jászfelsőszentgyörgyön lesz állattenyész*ési nap A Jászsági Állattenyésztési Hó­nap keretében vasárnap Jászfény- szaru községben rendeztek állatte­nyésztési napot. Délelőtt tenyész­állatbemutató volt, amelyre a köz­ség állattenyésztő gazdái hajtották fel jószágaikat. Délután a szomszé­dos községekből érkezett látogatok, valamint a község dolgozó paraszt­jai állattenyésztési tapasztalatcse­rét tartottak. Vasárnap, február tí-án Jászfel­ső '.zentgyörgy községben rendez­nek állattenyésztési napot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom