Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

1955 január 12. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP A kunszentmártoni járás vezetőinek figyelmébe i j /«. i. • • .1 . ___________ i • _ s'i- _ fi., n: „ ^ i- ™i a 1,.» »1». «»«í n A**« v* o.rrTj c* rz i í ln c Q c Az utóbbi időben sok panaszos levél érkezett a kunszentmártoni járás községeiből. Ezek arról tanús­kodnak, hogy a járásban nem megy minden rendben és van mit javí­tani a dolgozók ügyeinek intézése terén. Az érkezett levelekből köz­lünk egy párat. Kocsmáros István cserkeszöllői dolgozó paraszt a kö­vetkezőket írja: „A kunszentmártoni gépállomás cserkeszöllői rregbizottjánál szerző­dést kötöttem közép- és mélyszán­tásra. Ennek díját a szokásos mó­don meg is fizettem. A középszán­tást el is végezték, a mélyszántás azonban elmaradt. Sürgetésemre azt a választ adták, hogy azon a környéken nincs több terület, ahol mélyszántást kellene végezni és ezért az egy darab földért nem há­zalnak oda gépet. Ekkor kértem, hogy fizessék vissza a nekém járó 106 forintot. Ez szintén nem sike­rült. A gépállomás arra kért, vár­jak még. valahogyan kiokoskodják a dolgot. A könyvelő nem akar visz- szamenőleg könyvelgetni, s a bank­tól kellene megkérni a pénzemet. Azt hiszerr, mult év augusztus 19-e óta eleget vártam s eleget hi­tegettek azzal, hogy visszakapom a pénzemet. Helyes lenne, ha az Ígérgetés helyett valóban a pénzt kapnárp meg.“ Jakab Elek csépal lakos leveléből: „965 négyszögöl szőlőterülettel rendelkezem. Szántóföldem egyálta­lán nincs. A járási tanács pénzügyi osztálya mégis a szántóföld után is kivetette az adót, s 1949 óta fizet­tetik velerr. Erre úgy jöttem rá, hogy érdeklődtem a községi tanács­nál, miért kell ilyen sok adót fizet­nem az után a kis szőlő után? Az adóügyi megbízott erre azt vála­szolta: „Nemcsak szőlője, hanem szántóföldje is van, ami után szin­tén adót kell fizetni.“ A községi tanácsnál intéztem az ügyet s kaptam is egy igazolványt arról, hogy nekem szántófölden nincs. Bent jártam a járási tanács­nál és kértem, töröljék a jogtalanul kivétett adót, de ez még nem tör­tént meg. Ezért fordulok a Néplap szerkesztőségéhez, hogy az igazság­nak megfelelően segítse ügyem in­tézését. A szintén csépai Kónyái András levelének egyik mondata így hang­zik: „A jövőben nem igyekszem ha­táridőre teljesíteni beadásomat, mert nem becsülnek meg.“ Miért született meg ez a gondolat a be­adást eddig példamutatóan teljesítő öcsödi dolgozó paraszt fejében? — Erre levelének olvasása után köny- nyű választ adni. A következőket írja: „Az elmúlt év júliusában két hízót adtam be. Eredetileg decemberre volt beüte­mezve. Az egyiket húsbeadásba a másikat pedig a tavaszi termény helyett, mivel kevés termésre szá­míthattam. A helyi begyűjtési meg­bízott közölte velem, hogy 220 kg. kukoricabeadási kedvezmény illet meg, arrit októberben a Termény­forgalmi Vállalaton kersztül ható­sági áron fogok megkapni. Október már régen elmúlt s még­sem kaptam1 meg jogos járandóságo­mat. A kukoricára nagy szükségen lenne, mivel 1955-ös sertésbeadá­somat az első negyedévre ütemez­ték be. A sertés megvan, de takar­mány nélkül nem tudom meghíz- lalni. Ezt a tervfelbontásnál közöl­tem is az illetékesekkel, de ők bíz­tattak, hegy megkapom a kukori­cát. Múltak a hetek, de ügyem nem nyert elintézést. A szerkesztőség ta­nácsára a Hazafias Népfront helyi bizottságához fordultam. Ez támo­gatta jogos követelésem^.. A sok utánajárásnak azonban még mindig nincs meg az eredménye. Most arra kell várni a helyi begyűjtési hi­vatal szerint, hogy a járástól Gácsi elvtárssal megebszéljék ügyemet. Sokan mondják itt, hogy majd má­jusban kapjuk meg a kukoricát. Jó lenne ez akkor is, ha a hízót nem az első negyedévben kellene bead­nom. A sok huza-vona meggátolja, hogy határidőre teljesítsem terve­met. Ügylátszik, egyeseknek kö­zömbös, hogy az első negyedévre beütemezett sertést a második, vagy harmadik negyedévben tudjuk csak beadni.“ * Ezeket az ügyeket figyelmébe ajánljuk a járási tanács vezetői­nek. Hassanak oda, hogy a dolgozók ügyeit gyorsan intézzék Ne engedjék, hogy a bürokrácia bizalmatlanságot szüljön a dolgozó parasztok körében, ugyanakkor pe­dig a dolgozó parasztok ügyeit bü- rokrtikusan kezelőket vonják fele­lősségre. az állampolgári kötelezettségének mint Eckhauer János. Gulyás Imre VB-elnök Tiszakürt Meddig halogatják a jászberényi gépállomás átadását? Jászberényben elkészült az új gépállomás. Mindenki azt várná, hogy a korszerű gépek, felszerelések most már nem állnak tovább kihasználatlanul, hanem segítséget nyújtanak a környező gépállomá­sok traktorainak, munkagépeinekjavításában. Sajnos, nem így van. A 62/5. Építő Vállalat már három hét óta ígérgeti a kapcsolótábla felszerelését. Enélkül ugyanis a szerszám­gépek nem működtethetők. Három hét alatt azonban előbbre nem ju­tottak. Legutóbb, amikor a jászberényiek felelősségre vonták a vál­lalat embereit, és megkérdezték tőlük, mikor hajlandók átadni a kész munkát, csak himeltek-hámoltak. S az alig pár órahosszás szerelési munka miatt a jászberényi gépállomás még mindig nincs átadva rendeltetésének. Érdemes ezen gondolkoznlok1 a 62. Építő Tröszt vezetőinek Is és ••ondoskodni arról, hogy a kormányprogramul megvalósítását akadá­lyozó személyek elnyerjék méltó büntetésüket. Példamutató tisxabürti tanácstag £özséeünkben minden dolgozó ismeri és becsüli Eckhauer János tanácstagot, a begyűjtési ál­landó bizottság elnökét. Ismerik- 1ó é-zjárásáról. Bzókimondásáról. el­sősorban azonban példamutatásá­ról. Az egykori cselédember nem fe­lejti el a múltat. Ha az uraságnak úgy tellett kedve. Eckhauer Já­nosnak éjfélkor is meg kellett előt­te jelennie És Eckhauer János be­szél is erről, meg erról is. hosv mi mindent kapott a népi demokráciá­tól. A szabadsággal egvütt 4 hold földet, a régi petróleumlámpa he­lvett villanyt, emberi megélhetést. Eckhauer János mindezt azzal viszonozza, hoev a mezőgazdasági munkákban állandóan éleniár. neve a beavüités és az adófizetés példamutató teliesítéséért állan­dóan a dicsőségtáblán szerepel. ’ 955 első negyedévi sdóiát január 5-én kifizette. Sertésből, baromfi­ból már szintén tisztázta egészévi beadását. Ezenkívül vállalta, hogv "lázárak felszabadulásának 10. év­fordulóiára toiásbeadási kötelezett­ségét is 100 százalékig teljesíti. Eckhauer János tehát mint ta­ré est as és a begviiitési állandó bi­zottság elnöke saiát munkáiéval és példamutatásával neveli az állam- iránti kötelességteliesítésre dolgozó narasfettársöit. Az egvik állandóbi­zottsági ülésen mondotta: ..Támo­gassuk kormányunkat, mert úgv kaphatunk mi is csak támogatást“ Példáiét eevre többen követik Szabó István. Királv Sándor és sokan mások, akik becsülettel ele­get tesznek államiránti kötelezett­ségeiknek. Vannak még községünkben olya­nok is akik nem követik Eckhauer János példáiét. Ilven például Bo­dor István, vagv K. Bézi Sándor. Viszont a kötelességtel iesíf ősben elmaradók is észreveszik hoev sok tenni- és éoítenivalónk van még a községben, Ez igaz. de sokkal ha­marább tudnánk terveinket megva­lósítani. ha ők is becsületesen tel­jesítenék adófizetési és beadási kötelezettségeiket. Ezek a dolgozó parasztok elfelejtik hogv úgv még jobban haladhatunk előre, ha min­denki olyan becsülettel eleget tesz Egy éve működik i szandaszőllősi önkéntes tűzoltó testű et Egy évvel ezelőtt alakult úiiá a szamdszöllősi önkéntes tüzoltótestü- let- Mikor megindultunk, nem volt csak egv rossz fecskendő és eav feldúlt szertár. Az elmúlt évben szép fejlődést értünk el. Ma már 40 tagja, ió ruhái« és felszerelése van a tüzoltótestületnek. Korszerű őr­szoba áll a tagok rendelkezésére benne szórakoztató társasiátékok. Büszkék vagyunk arra. hogv egyévi munkánk eredményeként mi nyertük meg a járási tűzoltó- versenyt. Ez az elsőség arra köte­lez bennünket, hogy még tovább­fejlesszük az önkéntes tűzöl tótestü­let kiképzését és szellemét. Hegedűs Károly tűzoltóparancsnok Kölcsönös segítség Tavasszal, nyáron, de még ősszel is, majd minden szomba­ton és vasárnap népes csoport érkezett Kengyelre. A rendszeres látogatók a Tiszamenti Vegyiművekből jöttek, segíteni a „Sallai“ terneiőszövetkezetnek. A gyár és a szövetkezet dolgozói együtt kaptáltak, arattak. Sokat és jól segített a Vegyiművek pártszer­vezete is Kengyelen. Erősítették a szövetkezetét, a munkásság és a parasztság testvéri szövetségét. Nem újdonság ez, s most mégis újszerű dologról számolha­tunk be. Az elmúlt napokban 45 vagon pirít érkezett a Vegyimű­vekbe, jórészt külföldi kocsikban. Nagyon kell ez az anyag a gyár­nak, hiszen a pirít a kénsav alapanyaga. S felhasználni mégsem tudták, nem lehetett kirakni, mert fenékig lefagyott a gyersartyag. A pártszervezet — látva a bajt — a Sailai termelőszövetke­zet kommunistáihoz fordult: „Segítsetek most ti, elvtársak“ És a kengyeli tsz tagok segítettek. Velük együtt három nap alatt ki­rakták a 45 vagon piritet. Ennek eredményeként óráról-órára több vagon szabadult fel, és nem lett hiány nyersanyaípil sem. A vállalat a termelőszövet­kezetnek természetesen megtéríti a munkabért s gondoskodott a segítők ellátásáról is. A Hazafias Népfront megyei bizottsága tagjainak fogadóórái A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának tagjai minden nap fogadóórát tartanak a bizottság he­lyiségében (Szolnok, Ságvári E.-u. 20.) délelőtt 10 órától 12 óráig. Ma, január 12-én, Mengyi Ju­lia jászapáti tsz-tag, 13-án Mihály- falvi István kisújszállási tudomá­nyos kutató, 14-én Molnár Gergely kunmadaras! tsz elnök, 15-én Ná­das Imre tiszagyendai egyénileg dolgozó paraszt, 17-én Nyikos Ká­roly kisújszállási tsz eniök, 18-án Oravecz Julia tiszafüredi gimná­ziumi DISZ-titkár, 19-én Panyi István turkeveí tsz-tag, 20-án Papp Emánuel jászárokszállási traktoros, 21-én Papp Mária mezőtúri szövő- gyri munkás, 22-én pedig Pádár Erzsébet jászapáti tsz-tag tart fo­gadóórákat. A Hazafias Népfront megyei bi­zottsága kéri a dolgozókat, hogy javaslataikkal, panaszaikkal ebben az időpontban személyesen fordul­janak a bizottság tagjaihoz. Schiller drámája a tiszasütyi kulturházban Január 9-én kedves vendégei voltak a ti- szasülvi kulturházmaik. A nasvkörűi színját­szók látogattak el s igen nagv sikerrel ad­ták eiő Schiller „Ár­mány és szerelem“ cí­mű drámáiát. Az elő­adásért dicséret illeti mind a szereplőket. mind pedig a rendezőt a lelkes ás gondos munkáért, amivel szín­padra vitték Schiller drámáiát. A kancel­lárt alakító szereplőt külön Is meg kell di­csérnem szén iátéká­ért. A tiszasülvi kultúr­otthon aktívái tanul­hattak a nagykörűi színjátszók példájából, akik nem törődve « nehézségekkel, azokat legyűrve arra töreked - nek hogv a legigé­nyesebb színdarabokat is bemutassák közsé­gük és más községek dolgozóinak. Vallyon Aladár Tiszasülv INTÉZKEDÉSen Lázók Sándor és Laikó János, a ■jásztelki Alkotmány tsz tagiai csa- ládipóttékukat nem kapták meg többszöri sürgetés ellenére sem a szolnoki SZTK alközponttól. — • Mindkét tag igénviogoisult. ré­szükre a legközelebbi utalásban, e hó 22-én folyósítjuk a családioót- iékot. A késedelem ofca. hogv több­szöri felhívásra a tsz csak most küldte be a szükséges okmányokat“ — válaszolta megkeresésünkre az SZTK alközpontja. 1 íjud&á- Ohatyi cim^úMÍ EGY MEGYEI KIADVÁNY MARGÓJÁRA Jludas Jtlaiqi, az urak eszén túljáró paraszti furfang, a nép iga­zának és töretlen erejének megtes­tesítője. És még valami: meg-meg- újuló reménység a reménytelenség idején arra hogy egyszer eljön az idő, amikor minden sérelmet es megaláztatást háromszorosan lehet majd visszafizetni. Nem véletlen, hogy ez a népi hős egyáltalában nem' hasonlít Toldi Miklósra. Matyinak nincsen rend­kívüli ereje, legfőbb fegyvere für­ge észjárása. Nem lesz belőle, sem gazdag, sem király, mint általá­ban a népmesék legtöbb hőséből, ö jobbágysors hűséges igazságte­vője marad. Ludas Matyi alakja Fazekas Mi­hály irodalmi feldolgozása nyomán emelkedett ki a többi ludasmatyi közül. Alakja helyenként rrás és más néven, mint nemzedékről nemzedékre öröklődő szájhagyo­mány élt a nép között. <>£/ bironuitfa Szűcs Sándornak a „Jászkunsági füzetek“ első szá­mában megjelent nagyszerű gyűj­tése is. A Kunságban a hagyomány „ ... több olyan karakán legény emlékét őrzi, aki a jobbágyi, zsel­lért sors békójával sem ment el a megtorlásra méltó cselekedt nel- lett, hanem móresre tanította a hetvenkedő és hóbortoskodó föl­desurat.“ A kunsági ludasmatyikat Csere Ferkéknek, Bezzeg Miskáknak, Csuba Ferenceknek hívták. Törté­netük más-más indítékkal, de majdnem ugyanaz, mint az orszá­gos hírre szert tett cimborájuké: végül ők is háromszor verik el a port, vagy vesznek csúfságos elég­etett a kunsági döbrögieken. cA hit {űzet hitei kunsági pászto­rok. dudások, vándorló mesterleeé- nyek és bujdosó katonák. Fennma­3ÁSZKUNSAGI FÜZETEK 1. SZŰCS SÁNDOR LUDAS MATYI CIMBORÁI radt írásos emlékeik és „magvideiű“ emberek elbeszélései nyomán hozza elérik Szűcs Sándor, a könvv íróia. a karcagi múzeum vezetője. Zöld Marci. Fábián Pista. Nyéki Pista. Kiss Vígfa Miska betvárök. Tulok Balogh Márton, a varázslatos du­dás. Nagyereiű András bátyánk és a névtelen, csalafinta mesterlegé­nyek ízes történetét. Valamennyi tőrőlmetszelt néni hős. aki szembe- szállva a hatalommal és a hatal­masságokkal. mindig felül marad és ha egy csöppet is. de törleszt ab­ból az adósságból, amellyel az el­nyomott nép tartozik az uraknak. A 4R-as szabadságharc leverése után. amikor a magvar főnemesek ott hajbókoltak a Habsburg-trón kerül. « nép az. amelv hű maradt a szabadság eszméiéhez, c amely­nek lelkében rnélven élt az idegen elnvomók elleni gyűlölet. Wem oi'ellen hogv a kunsági be­tyárhistóriák hősei nemcsak az urakat sarcoliák. hanem egyúttal csúffá teszik n bujdosó katonákat hajszoló vasasnémeteket is. Zöld Marci. Fábián Pista és a többiek hőstetteit nemcsak azért őrizte meg a szájhagyomány, mert szembe­szálltak n földesurakkal, meavéd- ték a népet hanem azért is. mert szembeszálltak az idegen hatalmat képviselő zsandárokkal is. Ezekből a ^ történetekből szinte kiérezni a nén mélységes elégtételét­Fábián FisfJi a füstre akasztja az elfogott zsamdárokat. A? erről szóló verses históriának csak töredékei maradtak fent. íme belőle négy sor: „Amíg Fábiánék szalonnát sütöttek És a pirítóssa! szépen elkészültek. Pirult a nésv zsandár körme. szemöldöke. Jól megfüstölődött a hátuk közepe..." cA ,/Jnsekunníqi füeeJrk“ S7^. m« fontos lépés meevénk népi ha­gyományainak feltárása és köz- kinccsététele terén. Szűcs Sándor a tudós alaposságával és kiváló írói eszközökkel eleveníti fel az elmúlj idők néni emlékeit Amikor az em­ber a könyvet olvassa, nem esvszer rádöbben: hiszen útra (tanulja a magyar nyelvet- Uira felfedezi a már-msr elfelejtet ízes szavakat s gyönyörködik nyelvünk o*lv gazdag hasonlataib'n. fordulatosságában. Szép és tanulságos olvasmány ez a füzet. f l nietpi 'i faunn népművelési e.sztálva néprajzi muokeVözösséeé- nek. a Társadalom- és Természet- tudományi Ismerett,eri°s7tő Társu­lat megvet szervezetének és a szolnoki Damjanich János-műzeum- nak az összefogását dicsért és azt a segítőkészséget, amellyel a Ha zafias Népfront megvei bizottsága kiadásához hozzájárult. Tóth Kornél „December 23-án este 18.30 óra­kor Szolnokon a Cukorgyár felé in du!ó autóbusz a Kossuth-téren már nem vett fel utasokat, mert tele volt. Utána jött egy „rásegítő“ ko­csi, amely csak a temetőig közié* kedett. Annak ellenére, hogy a vég­állomásig szóló 1.50 forintos menet­jegyet többen megvettük, a teme­tőtől gyalog kellett mennünk a Cu­korgyárig. Kilenc társam nevében kérem a panaszunk kivizsgálását' — írta hozzánk Gere Lajos szol­noki lakos. — „Gere Lajos panasza jogos, a kalauznő követte el a hi­bát, akinek kötelessége lett volna az utasokat a végállomásig elszál­lítani. mivel odáig szóló menetje­gyet adott ki. Ellene ?z eljárást megindítottuk“ — közölte szer­kesztőségünkkel Dobos Ferenc, a MAVAUT igazgatója. „Az öcsödi földművesszö vetke­zetnél voltam 1952-ben silózásl fe lelős. Mikor a szövetkezet a silóé értékesíteni tudta kértem, hogv a A r.ekem járó díiat fizesse ki. De két "A év. ótiq hiába fordultam bárhova, nem kaptam meg ioeos követelé­sem“ — írta Rónai Antal Öcsödről. A Szövetkezeteik Országos Szövet­sége arról értesített bennünket hogy a 2104 forintot. Rónai Anta1 munkabérét kifizették. * Golyba János fegyvernek! lakos 1954. évi adőiát 26 forint hiányával rendezte. Mikor utolsó részletét ment befizetni, közölték vele. hogy 167 forint tartozása van. Panaszát a fegyverneki tanács adóügyi cso­portjánál vizsgáltuk. Golyha János adótartozását valóban rendezte. A 147 forint kivetés téves könyvelés folytán történt. Azonos nevű adó­köteles tartozása került számlájára. A járási tanács pénzügyi osztálya rendezi panaszát. * „Hat hold földem van. ezen ma­gam gazdálkodom. 66 éves vaavok és megkaptam a szociális kedvez­ményt. De előttem ismeretlen ökolr miatt visszavonták azt Szeretném, ha visszakaphatnám a 320 kg bú­zámat. mert ennvivei adtam be többet“ — kérte Lajtos Ferenc la­punk tiszafüredi ankétián. „A szociális kedvezmény kérése jogos Lajtos Ferenc részéről. A 320 kg többletként beadott búza vissza- uertűására a szükséges intézkedést a Begyűjtési Minisztérium és a Megvei Terménvforcalmi Vállalat felé megtettük" — közölte a tisza­füredi iárási begvültési hivatal. * Hideg Gábor tiszaörvenyi lakos panaszát kivizsgáltuk, járandósá­gát január hó 10-én számfejtik. — V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom