Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

ASSZONYOKNAK—lean ij k n a k .................................................................................................................................................................................................................... \ ' . . : ’> :d , N f ­m ■ rL- -fi ■■'■■Mi V< í1 k J?\ ts-k \ :,-f f "" ■ ív- -Oí«- ,fcjg* i ' ’V *V” ' - s í ^ r $of' V I n m t '^An. . {* *-* >< , f}£\ ,> ■ ■,. Sf~:ry*' -■ . • ; , • & •- ;sfe*T\*íffet.-. . * e v Ü:ti \ ’ . , ■ ' , : Vc*i&« f y '• - v# * ? ■ - ■ ! is.» iái { ' . w Mi? I íVí * a *e ' - —■— >■—■■ i r T * >' .\Fr* /,^/t ^yi !:> ' '.■ ! lip ' í • • ,<Ä Á4? sf-m Heiresses isléscs rühes * délelőttre és délutánra CdőHÚuUadéktól a/L atak'iúbdig, j^elyi-k hentes vagy háziasszony az, ■ aki arra gondolna, hogy vájjon abból a csontból, amit félretesz, vagy odadob a szöméibe, jobbik esetben a kutyának, tr.d-minden készülhetne. Nem mai keletű már, hogy a nagyobb állatok csontja a legértékesebb ipari nyersanyagok egyike. Már évszázadok óta dívik a nyers, fehérített cson­tok feldolgozása. Cigarettaszipkát, gombot, zsebkések nyelét, fésűt, szobrot, s a hétköznap sok-sok hasznos apróságát készítik csontból. Az ember- és az álilatgyógyászatbam iis nélkülöz­hetetlen orvosi szén ás csontiból készül. Ilyen esetben a steril-csontokat levegőtől mentes helyen elégetik, majd ártalmatlan masszával keverve préselik, vagy poralakban hozzák forgalomba. A csonfezenet nen> csak mint béltisztító orvosságot ismerjük, hanem nélkülözhetetlen a cukoriparban is. Itt a szag és a festékanyag felvevőképességét hasznosítják. Fekete bokszcipők kenőcsét, melytől tükörfényességű lesz a bőr, szintén csantszénből állítják elő. modern lakásberendezés nélkülözhetetlen tar­tozéka a törhetetlen galalit-csésze, vagy a fogmosópdhár. Ennek is az olyan csont a nyers­anyaga, amelyet a kutya se rágna meg. A csontok­ban lévő enyvanyagokból készül a zselatin. Nélküle az egész modem fényképészet és filmművészet el­képzelhetetlen lenne, mert a film felső rétege ma már mindenütt ebből a csonttermékből készül. — Ugyanebből készítik az enyvef is, mely a kisiparosok és nagyüzemek nélkülözhetetlen ragasztóanyaga. Mindannyiunk által keresett legjobb bőríinamító, a glicerin is nagyrészt csontból származik. Melyik hölgy merne minden borzongás nélkül arra gondolni, hogy tündöklő arcszínének alapja az arckrém, va­lamint az ajkát pirosító szölőzsír, vagy ajakrúzs is voltaképpen egyszerű csont-hulladékból készül. a már a mai modem és fejlett iparunk min­den tőle telhetőt elvett — ezek után bátran mondhatjuk — az ipar nélkülözhetetlen nyersanya­gából, a csontból, ezután következik a mezőgazda­ságban való hasznosítása. Baromfiak tenyésztésénél nélkülözhetetlen az állati eredetű takarmányok ete­tése. A csontból készült lisztet nagyszerűen haszno­síthatjuk ilyen célra is. Végül, a másra nem hasz­nálható csont-törmelékeket porrá őrlik és mint leg­kitűnőbb foszfát-trágyát hordják ki a szántóföldre műtrágya gyanánt. Az így trágyázott földeken dús növényzet terem. Risztet Ráth-Viir István n Mfl­vélt Nép Könyvkiadónál most meg­jelent „Két évezred babonái’* cí­mű művéből. A XVI. SZÁZAD táján Grön- laaidot és az északi tengereket járt utazok elterjesztették a hírt, hogy ezeken a vidékeken különös fajta vizimadár tenyészik, az úgyneve­zett Bemiola-kacsa. Ez nem tojás­ból jön a világra, mint egyéb tisz­tességes fajrokonai, hanem a szó szoros értelmében fán terem, — amennyiben bizonyos tengerparti fák olyan gyümölcsöt hoznak, amelyben mag helyet kis kacsa­fióka rejtőzik. Mikor a gyümölcs megérett, szétnyílik s az immár ki­fejlett kacsa kipottyan belőle, be­lehull a tengerbe s ott elúszik, vagy elröpül, amint a kedve tartja. Nagyhírű tudósok, köztük Aeneas Sylvius (a későbbi I. Pius pápa) és a XVII. század rendkívüli tudá­sú enciklopédistája, Kircher je­zsuita atya, elfogadták a kacsater- mö fát való ténynek s iparkodtak a tudományos magyarázatát meg­találni. Kircher páter így okosko­dott: a sarki tengereken a vizima- darak milliónyi tojást raknak le a jégre. A viharok a tojásokat szét­zúzzák, a vízbe sodorják s bizonyos tengeráramlásek a temérdek tojás­sárgáját leviszik a Hebridák szi­getcsoportjáig. Itt a tengerparti fák hű'C&űi^t'ó’tcct* a -tojássárgájával telített vizet ma­gukba szívják s ennek eredménye* képpen gyümölcsükben mag he­lyett éleven madár képződik. A NAGY TUDOMÁNYŰ Nirem- bergius, a XVII. század közeípéa a madridi egyetemen a természet­rajz tanára, azt írja híres termé­szetrajz! munkájában, hogy ő a Bemiola-kacsa történetét teljesen szavahihető utazóktól tudja, „akik­nek inkább hisz, mintha a tulajdon szemével látta volna“. Le is írja a kacsaanyafát: olyan, mint a fűzfa; gyümölcse ibolyaszínű és alma­nagyságú, már magán a fán alakul at kacsaformájúvá s vízbe esve életet nyer és tovább úszik. A de­rék tudós meglepő következtetése­ket von le a kacsa fejlődési folya­mataiból: arra a végső eredmény­re jut, hogy eszerint a kacsa volta­képpen nem rendes kacsa, hanem inkább hal természetével bír, en­nélfogva böjtben szabad enni. Még ezzel sem zárult le a kacsa tudományos legendája. Más uta­zók más hírekkel érkeztek haza s híreik alapján a tudományos világ két táborra oszlott. A maradiak cső* könyösen hittek a kacsatermő iá­ban, de a haladó szelleműek új el­méletet hirdettek. Eszerint a Bér* hlola-kacsa a tengerben rothadó fá­nak a terméke. Szemtanúk jelen­tése szerint a kacsa a következő fejlődési fokokon megy keresztül: a rothadt fából először is kis vörös kukac kel ki. Ez növekszik, gya­rapodik s tengeri ragadozók elleni védekezésül kagylót termel maga köré. A kagylóban azután nyugod­tan kifejlődik madárrá s érett ál­lapotban kibújik belőle. „Olyan igaz,ez, mint hogy a nap fennra­gyog az égen’* — írja a XVI. szá­zad derekán Hector Boetius, aki mint skóciai kanonok közelebb fér­kőzhetett a különös madár termé­szetrajzához, mint olasz és spanyol kollégái. TÖRTÉNT azonban hoev tamás­kodó tudósok nem érték be a nap- ragyogású elmélettel és nekivág­tak az északi tengereknek, hoev saját szemükkel lássák a kacsával bélelt gyümölcsöket. Ilyeneket per­sze nem találtak, ellenben meg­figyelhették a Bemiola-kacsáknak akár ezreit, amikor a tojásaikon ül­ve teljesítették anyai kötelességü­ket, mint az egész világon minden atyafiságuk. KERESZTREJTVÉNY Megfejtésül beküldendők: vízsz.: 1., 14., 50, és a függ.: 1. sorok. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 i BIBS IHR 10 •iie strsa Cilii ■ BB* Diai 11 BBBB BBBB ni! 12 13 sasa B»N ■ ■ne 14 15 16 SUB* «MB« ■ BBB CHI 17 18 19 I ■■■■ t ■■■■ i ma 1 un 20 IBII • BBB *■*£ 9*11 21 22 23 ital *■■■ «■■■ 24 BBBB BBBB BBBB BBBB 25 26 27 naaa «■■■ ■ni BN» 28 9BBB NBBB BBBB ■ BBB 29 ■ ■■■ ■■■■ ■ IM 30 31 ■■BK ■■■■ B3BB 1 ■■■■ ■■■■ I ■■ÜB □ IBI BOJQB 32 ■ BBB ■ Bau BBBB ■ KBIT ■ ZDI 33 «■■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ ■■■ ■ BBB ■ ■■« ■ «■« 34 ■ BBB SEBB HM3B ■ ■■■ 35 36 :s:: •■■■ rmr.m 37 38 BifiRH ■ ■DK 39 40 41 «■■■ BI4BB :::: 42 43 ■■■■ BESa BBBB BBBB 44 45 ■ ■■■ iái ■■■■ 46 47 ■ BBB BBBB ■ ■■■ BBBB 48 49 Hí! 50 51 BBBB ■ ■■■ ■ BBB ■ BBB 51 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■ ■■■ 53 ms» :::::: 3ttgl HHk 54 55 ■ ■■■ ■■■■ ■■■3 ■■■■ 1. Vízszintes: A Rákosi Mátyás Művek kezdeménye­zésére indult el és egyre nagyobb mozgalommá fejlődik Ilyen nyúl is van. Győzelmes sakkjáték befejezés Felkiáltószó. Most Kenderesen épül, de Szolnokon is hamarosan épülni fog. Ellentétes kötőszó, írországi borókafenyő pálinka Baklövés, hibás cselekedet. P. R. U. Január 1-én kezdődik. A román parasztlázadás vezére volt, kerékbe törték. Mint a függ. 17., de ékezethiánnyal. Távolkeleti nép. Állóvíz. Megrövidített végtag. Asszony — németül. A mai napig. Húsos leves — kiejtés szerint írva. Egyik nagy termelési ág. Elhunyt regény- és drámaírónk (Sándor). L. G. Dísznövény fajta, több évtizedig él. Bebizonyult eset. Jób — más néven. Perzsa költő és tudós <1040—1124). Helyhatározószó. Fülemmel észlelem. Nem ugyanaz Téli sporteszköz Megva.ósításáért mindnyájunknak kö­zös érdeke küzdeni. (folyt.: függ 19. és 21.) Irány. A Sajó jobboldali mellékfolyója. Csavar Függőleges; 1. Er ellen védekezünk. 2. Mint a vízsz. 12. 3. Végtag. 4. Egy pontból kiinduló két egyenes szá­rának egymáshoz való hajlása. 5. Erdélyi megyeszékhely. 6. Véglény-falta. 7. Gyermekgondozó. 8. A Bp. Dózsa elődje volt. 9. L. T. 13. ... van, hiányzik belőle. 15. Fekete bélésanyag. IS. Zokogó. 17. Ritka férfinév 19. A vízsz. 50. folytatása. 21. A függ. 19. folytatása. 23. Költő, drámaíró és műfordító volt. (Antal). 25. Olasz város, az ú. n. „Hitközség-1 székhelye. 27. Kicsi — ellentéte. 29. Porcogós tengeri ragadozó. 31. Azonos mássalhangzók 32. Eri és te 36. Héja-fajták jelzője. 37. Szín. 38. Skót eredetű, ötös sportjáték. 40. Afrikai folyó, 680 km hosszú. 42. Honi. 43l Idaho, USA-állam fővárosa. 46. Ilyen veder Is vau (elégetett holttest van benne). 47. Legközelebbi bolygótársunk. 50. Közlemény, üzenet. 51. Etelt ízesít. * 53. Tetejére. 55. F. E. Multheli keresztrejtvényünk helyes megfejtése A Jászkunság! füzetek kiadása. Budavár. A korcsolyapálya megnyitása. Baromfi- keltető állomás. Helyesen fejtették meg: Deutsch Sándor, Batta Mihályné, Szekeres Lásálóné, Szé­kely Tiborné, Bagán Andrásné, Takács Erika, ifj. Pusztai János, Sá’osdi Ferenc, Sípos Istvánné, Csömöz Mihályné Szol­nok; Seniegi Béla Jászárokszállás, Szűcs Ferenc, Kecze István Kisújszállás; Erdei Balázs Rákóczifalva; Dézsi Mária Kunhe­gyes; Bakondí Pál, Ráczi Eszter, Lévny Zsigmondné, Erdei Gyuláné, Daróczi Afid- rásné, Molnár Gyula, Sípos Ferenc, Varga Sándorné Törökszentmiklósi Deák Julian­na, Mohácsi Bálint, Tarr Károly, Schmidt János, Kiss Erzsébet Kunmadaras; lily Ottó, I. Varga Margit, Török József né Karcag; Szabó Miklós, Kerti Miklós Ti- szabura; Dorok Irén Tószeg; Nagy Ká­roly, Csáky Kálmán Turkeve; Vágó Béla, i/j. Derzbach László Jászapáti; Juhász Mihály, Kéki. Ervin, Tóth Erzsébet, Handa Gyula, ökrös Sándorné, Kozák Jánosné Mezőtúr; Csendes Csaba, Molnár Péter, Bíró Erzsébet, Bosnyák László, Csontos Béláné, Pataki István. Terenyei Jánosné, Bálint István, Várad! Alajos Szolnok; Mártó Kálmán, Pintér János, Csípés ZoU tán, Apostol Emikő Karcag; Pók Józsefnél ifj. Kiss Mihály. Bálint Miklós Török- szentmiklós; Kóczián Tibor Jászárokszál­lás; Torma Imréné Jászberény; F. Nagy Mária Turkeve; Gyetvai Gyuláné Tisza- süly; Botlik Jenő Jászjákóhalma; Bognár Éva, Bagdány Márta Tiszaföldvár; Borús Marianna Csataszög; Nagy Erzsébet Ti- szapüspöki; ifj. Papp Lászlóné Cserke- szöllő; Gombos Mária Jásztelek; Horváth Mária Nagykörű; Fiilöp Magdolna Jász- felsőszentgyörgy; Szekeres Agnes, Soós Istvánné, Heimann Judit Szolnok; Kiss Mária Turkeve; Kovács Pál Jászberény; Meleg Mária, Terényi Borbála Jászárok­szállás; Fülöp Istvánné Csápa; Mátyás Józsefné Tiszafüred; Posztós Gáboroé Karcag; Gere Magdolna; Tóth Béláné Szolnok; Pigniczki Ferencné, Stuhl Ilona Szelevény; Abri Istvánné Kisújszállás; Fás! János Kengyel. Könyvjutalmat kaptak: Ifj. Pusztai János Szolnok; Szűcs Ferenc Kisújszállás; Kiss Erzsébet Kunmadaras; Juhász Mihály Me­zőtúr; ifj. Kiss Mihály Törökszentmiklós; Botlik Jenő Jászjákóhalma. JCőtelki heti Étrend I HÉTFŐ: | Bableves csipetkével és kol­básszal, bureonyafánk, befőtt. IKEDD: | Rántottleves pirított zsemlye- kockává1, rakott pörkölt, savanyúság. |.Sdr.Rl>A: | Csoutlcves, kapros tökfőze­lék tükörtojással, (készétel) fcsETORTOKrj Krumplileves, grízét- tészta gyümölcsízzel,-SS REGE BURGONYAFÄNK: 21 &g liszt­ből, 21 dfeg héjában főtt, áttört burgonyából, 1 tojásból, 5 dkg zsírból, kevés sóból, langyos tej­ben feloldott 1 dkg élesztőből tej­jel, pogácsa keménységű tésztát készítsünk. Gyúródeszkán jól ki­dolgozzuk és letakarva langyos helyen pihentetjük kb. 1 és fél óráig. Utána kétujjnyi vastagra kinyújtjuk és fánkszúróval kiszag­gatjuk. Forró zsírban, vagy olaj­ban mindkét oldalát szép arany­sárgára sütjük. Ha kiszedtük a zsírból, hintsük meg reszelt sajt­tal. RAKOTT PÖRKÖLT: Bármi­lyen húsból a szokásos módon pör­költet készítünk. Szükséges meny- nyiségű rizsit petrezselymes zsír­ban megpárolunk, majd vékony |penteio| pirított tísztaleves, rántott hal, szilva kompót. ] SZOMBAT: j ParadícsoflílerrcSi, szos paprikás krumpli, savanyúság. (VASÁRNAP:! Húsleves, vagdalthús tsli­bán süli burgonyával, befőtt, diós rácsos* linzer. PTEK ss­metélt tésztát készítünk és sós víz­ben kifőzzük. Egy lábast kizsíro- zunk, aljára tesszük a tésztát, s ráöntjük a pörköltet. Azután a pá­rolt rizzsel befödjük, juhtúróval, vagy reszelt sajtal meghintjük, tej­fellel meglocsoljuk és sütőben jól átíorrósítjuk. MÁJGOMBÓC, LEVESBE: A májat apróra vagdaljuk, sózzuk, kevés zsírban sült reszelt vörös­hagymával. borssal, apróra vag­dalt petrezse’.yemzö'-ddel, kevés liszttel, egy tejben áztatott zsem­lyével — melyet jól kicsavarunk — két egész tojással jól összedol­gozunk. Lisztes kézzel gombócokat formálunk belőle, s a levesbe főz­zük. 3tfa: cxjytiL Qáuci Határidős levél jött a járási tanácstól: Számoljunk be a tsz-bc« elvégzett munkánkról! Válaszunkat gyorsan küldjük, postafordultával, Oly sebesen, amiként a postagalamb szárnyal! Kézbesítve «sombat röggel, — kilenc óra éppen, — „Rögtön írni!7* szói az elnök; ..Ott az írógépen." Nincs tovább mit dévártkozni. Zörög a gép: csitt-csati. B 6 .Sietésre nem az elnök: önszorgalmunk bíztat. Kész a válasz. — Szaladunk is a postára sebten, Szolnokon a jóhírnevünk meg ne kissebbedjen. „Express”-módon azon nyomban postára is teltük S önlelteii a saját vállunk mcg-niegvercgcttük. Nagy megnyugvás: elintéztük a levelet gyorsan, Büszkék vagyunk nem kődorgunk az utolsó • sorbanl — Pár nap múlva — szégyenünkre ■ ránk csapott a végzet, Telefononcn sürgettek a válaszadás végeit. Hol a hiba? — összenéztünk; hisz mi rögtön írtunk, Postakönyvbeh dátumozva, s még tanúkat hívjunk? Felettesünk — lehetséges — nem ok nélkül sürget. Mi pedig a súlyos vádtól nioisuk két kezünket.., Nézzük csak meg: a levél jött éppen péntek este. Amikor már a postásnak fáradt volt a teste. Különben is éjjel járul nem kötelessége. Majd megvirrad! — b másnap délig eljut hozzánk végre. A levelet me grögződött kötél ki szokásból Mindennap úgy esto hétkor ‘«/edit a ládából. .Másnap reggel autóbusz viszi félöt tájban n aki este hét után ír; duzzoghat magában .. s \ postás, ha Önszántából kézbesít la este, Főnöknője azt daloíla: ..Tente baba, tcnfe?* . . 0 A levelet maid e’küldi egy hosszú nap múlva S aki késett, majd megfrissü1 ünkáráu okulva ..« Köteteken ‘ a vasárnap üres napnak számít. Ezen napon levé’-fé ét a posta nem szá'lft. Bárki, bármit hivatkozhat postafordulatra: Megkapja ?z exreress-választ a negyedik napra! Kőte’eVfőj $zofnok éppen harminc kilométer, Gyalog vándor p’hengetve megjárhatja négyszer, Mikorra az „express”-írás eljut a címzetthez, Gmv^ollrv.zon, aki illet: mit szói r,mukz<ki:ez? Xalálós KÉRDÉSEK öten elkezdtek este játszani, h mikor reggel abbahagyták, mind­egyiknek több pcnzc-volt, mint este. Senki más nem játszott. Lehetsé­ges ez? * Melyik az a kis állat, amelyik­nek a nevéről egy ékezetet elvéve híres magyar város nevét kapjuk? Melyik ész nem egész? * A pesti gyors és a bécsi személy- vonat Gyoméi találkoztak. Melyik van közelebb a találkozás pillana­tában Budapesthez? * Édesanyád gyermeke, a neked nem testvéred. Ki az? * Egy fiú azt mondta: annyi fiú­testvérem van, mint leány. Vi­szont a nővére azt mondta, hogy háromszorannyi a fiú, mint a leányíestvére. Igazuk volt? (A helyes megfejtést jövő va­sárnapi számunkban közöljük.) Aggodalomra semmi ok A szolnoki Három Rózsa cuk­rászda egyik sarkában két megál­lapíthatatlan korú nő beszélget, — Igazán kíváncsi vagyok •— mondja az egyik — vájjon Laci akkor is szeretni fog-e, ha meg- ötegszem? . . Mire a másik: — Ha eddig nem szakított ve­led, ne nyugtalankodjál, 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom