Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-20 / 16. szám
1055 január 20. SZOLNOKMEGL'EI NÉPLAP 3 A SZOLNOKI LAKÁSKÉRDÉS ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN hajtsák végre a megyei népfrontbizottság akcióprogrammját DCliszönljiik a T)hza (^ipúqt/ár lapját, legfiatalabb testvérünket Szolnok a felszabadulás óta Ipari várossá fejlődött. A város lakossása a háború előtti helyzethez viszonyítva mesnövekedett. Ezzel egyidejűleg tehát megnőttek a lakásigények is. Meg kell nr.ondani, hogy a városban a lakásépítés üteme korántsem elégítette ki a szükségleteket. Továbbra is számítani kell arra, hogy a lakáshiány probléma marad. Ilyen körülmények között igen nagyjelentőségű volt a Megyei Pártbizottság aktívaülésének felhívása. a vállalatokhoz és az intézményekhez: tegyenek meg mindent, hogy minél több helyiség szabaduljon fel lakás céljára. Ezt követően a városi pártbizottság, majd a megyei népfront-bizottság is felhívással fordult a vállalatokhoz és intézményekhez. És most nézzük meg, milyen eredménnyel járt ez az akció? A megyei népfrontbizottság 55 szolnoki vállalathoz és intézményhez intézett levelet. Ebben felkérte őket: ha mód és lehetőség van rá. helyiségeikből adjanak át lakások céljára. A felhívásra több pozitív válasz érkezett. A Szolnokit, egyel Épületszerelő Vállalat igazgatója, Deák József elvtárs válaszában többek között megírta, hogy a felhívás nyomán három irodahelyiséget, valamint egy raktárát felszabadít. Ezenkívül 1955-re négy családiház építését vették tervbe. A Gyógyszertár Vállalat közölte, hogy ebben az évben Törökszent- miklósra költözik, így a Marx-park 9. szám alatti irodáit lakás céljára átadja. A Szolnokmegyed Gépjavító Vállalat három családi házat épít dolgozói számára. Az SzTK, amint beköltözik az új rendelőintézetbe, a Madách-utca 4. szám alatt hárem helyiséget szabadít fel. A Megyei Pártbizottság határozata óta a városban 33 lakást adtak át a dolgozóknak. amelyek azelőtt irodahelyiségek voltak. Ez még kezdeti eredménynek is kevés. Hegedűs Vilmos elvtárs, a Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője szerint, ha a vállalatok és az intézmények nagyobb megértést tanúsítottak volna, mégegyszer ennyi lakás válik szabaddá. A vállalatok és az intézmények egyrészének közömbösségét bizonyítja az is. hogy a negyei népfront-bizottság levelére az 55 címzett közül mindössze 18 válaszolt. Talán nincsen Szolnokon fölösleges üzlet, irodahelyiség, vagy már a vállalatok és intézmények kép- * telenek összébbhúzódni, hegy újabb lakásokat lehessen biztosítani? A dolog nem így áll. Nézzünk meg néhány példát. A TÜZÉP a megyei népfrontbizottságnak adott válaszában bejelenti: a 904-es telepén lévő épület első emeletét átadja lakások céljára. Az első pillanatban ez az ajánlat igen tetszetős, de csak papíron. Ugyanis az épület első emelete erősen romos állapotabn van Szerintünk a TCZEP akkor lett volna igazán nagylelkű, ha kiüríti Beloiannisz-utcai iroda- helyiségeit, rendbehozatja a Thö- köly-úti épület első emeletét és ott rendezi be az adminisztrációját. A Kecskeméti Ütfenntartó Vállalat arról írt a megyei népfront- bizottságnak, hogy mit tett Kecskeméten a lakásínség enyhítésére. De itt Szolnokon öt-hat tisztviselője egy négyszobás irodahelyiséget foglal el. A Budapesti Dohánybeváltó Vállalat arról panaszkodik, hogy náluk Is helyhiány van, de ugyanakkor ott áll kihasználatlanul nagy kultúrtermük. Ez a kul- túrhelyiség kiválóan alkalmas lenne mondjuk a Textilnagykéreske- d sírni Vállalat szamára raktárhelyiségnek. A Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat működési területe a Jászság, mégis Szolnokon tart fenn központi irodahelyiséget és raktárt, ami csak fölösleges adminisztáriós és szállítási költségeket okoz. A vállalat nyugodtan kiköltözködhetne Jászberénybe és az itteni helyiségeit átadhatná lakások céljaira. A dolgozók jogosan elvárnák, hogy az irodahelyiségeknek a lakások céljára való felszabadításában elsősorban a tömegszervezetek vezetői tanúsítsanak megértést. Ez a legtöbb esetben így is van, hiszen a Megyei DISZ-bizottság is átadta helyiségeit és beköltözött a Megyei Pártbizottság székházéba. De nem így gondolkozik a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéinek elnöksége. A városi tanács a Kossuth Lajos-téren telajánlott számukra egy három szobás, nagy, világos helyiséget. A KPDSZ elnöksége ezt a cserét azonban mm.' volt hajlandó elfogadni, holott mostani helyiségeiből három kétszobás lakást lehetne kialakítani. A Malinovszki-utca és a Beloian- nisz-utca sarkán van a KIOSZ megyei és városi szervezete. Ebben az épületben három-négy üzlethelyiséget és két lakást lehetne felszabadítani. Ez azonban nehézkesen megy a KIOSZ elnökségének vonakodása miatt. A városi tanács a KIOSZ számára felszabadítja a volt ipartestületi székház első emeletét. A kisiparosok tehát így elfoglalnák jogos örökségüket. A városi tanács a KIOSZ mellé még oda akiarja tennj a KISZÖV irodahelyiségeit is. Mi elismerjük, hogy a hely a két szerv számára nem elég tágas, de szerintünk a ICIOSZ-nak bele kellene egyeznie ebbe a cserébe, hiszen tagjai számára ezzel üzlet- helyiséget biztosítana. Legkirívóbb azonban a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat magatartása. A városi tanács egy év- •vel ezelőtt határozatot hozott, hogy a TITÁSZ adja át lakások és üzlethelyiségek céljára Beloiannisz- utcai székházát. A TITÁSZ fellebbezett. Már csaknem egy esztendeje, hogy a fellebbezést tárcaközi bizottság tárgyalta. A bánya- és energiaügyi minisztérium, valamim az érdekeltek, így elsősorban a városi tanács, nem hoztak döntést. Az ügy azóta alszik. Ugyanakkor a TITÁSZ Ságvári Endre-űti épületében helyiségek hosszú sora áll kihasználatlanul. Az emeleti részen például vendégszobákat tartanak fenn. Az iroda- helyiségek majdnem teljesen üresek és nagy csoda, ha egyikben- másifeban egy-két dolgozót találni. Szerintünk a TITÁSZ elférne a Ságvárj Endre-úti székházban és a Beloiannisz-utcai egyemeletes épületet átadhatná lakások céljára. A példákat tovább lehetne sorolni. A Nemzeti Bank egy év óta nem hozza rendibe a székházában lévő beszakadt mennyezetet, ezért külön irodahelyiséget tart fenn. A RÁVEL Beloiannisz-utcai üzlet- helyiségeinek egyikében kukorica- csutkát tárol. A Posta, szintén a Beloiannisz-utcán üzlethelyiségeket alakított át üzemi konyha számára, ugyanakkor a város áruellátásában zavarok mutatkoznak, mert nem tudunk »lég helyiséget biztosítani a kereskedések és a kisiparosok számára. Mindezek a példák azt bizonyítják, hogy a vállalatok és intézmé nyék nagyrésze nem vette eléggé komolyan a dolgot. Ezt azért is megtehették, mert az illetékes szervek nem kezelték kellő eréllyel és következetességgel a Iakásfc-1- szabadítások ügyét. Pintér Dezső elvtárs, a városi tanács végrehajtó- bizottságának elnöke meghátrált arra a nagyfokú ellenállásra, amelybe ütközött. A városi tanács végrehajtóibizottságának még ma sincsen határozott terve arra, hogy mi a legközelebbi tennivaló. Nagymértékben felelős a megyei népiront-bizottság is. Nem ismerje fél, hogy itt is a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága ahelyett, hogy igyekezne közüggyé tenni a szolnoki lakásínség enyhítését, csupán adminisztrációs feladatnak tekinti a lakáskérdést. Mikor megkérdeztük a megyei népfront irodától, hogy mi a terve, a következő választ kaptuk: „Ismét írunk egy udvarias hangú levelet azoknak a vállalatoknak és intézményeknek, amelyek eddig nem válaszoltak.“ De felelősség terheli ebben az ügyben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnökségét is, amely még azt s?m tudta elérni, hogy a KPDSZ-t más álláspontra bírja. A Hazafias Népfront Megyei Bizottságának akcióprogrammja előírja, hogy Szolnokon minél több helyiséget fel kell szabadítani lakások céljára. A dolgozók jogosan elvárják, hogy ez az akoiópro- gnamm végre legyen hajtva. Az ak- cióprogrsmm végrehajtásában a megyei népfront-bizottságot a dolgozók széles tömegei támogatják Éppen ezért következetesen és bátran kell e’iámia. hoev Szöliroikom enyhíteni tudjunk a lakásínségen. (Pzép, ízlésesen tördelt és tegyük mindjárt hozzá, gondosan <") szerkesztett újsággal kopogtatott be hozzánk a postás. Asztalunkra, tette a Tisza Cipőgyár új lapját, az elsőízben megjelenő „Tisza cipő“-t. Már az első példányszám bizonyítja, a lap elindítói értik a legfontosabbat, azt, hogy az újságot nem egy-két embernek kell elkészítenie, megírnia, hanem az üzem dolgozóinak, önmagukról, munkájukról, mindarról, ami az életet teszi, s mindazt, ami az életet derűsebbé változtatja. A lap első oldalán Kávási elvtárs, az üzemi párt-végrehajtóbizottság titkára köszönti a lap olvasóit. Cikke programmot ad a lap szerkesztői, az üzem dolgozói számára. Első helyen a hazaszeretet elmélyítéséről, a szülőföld, az üzem szeretetéről szól. A párt, az élő lelkiismeret szava ez, nemcsak hallgatni kell, hanem írni, beszélni róla. Nem külön feladat, hanem.1 szorosan egy ezzel a most indult esztendő jobb kihasználása, az olcsóbb termelés megteremtése, melyben a Tisza Cipőgyár már komoly eredményeket ért el. A szülőföld, a szép, az egészséges, magastechnikájú üzem szeretete és a dolgozók jobb élete egytőrőí; fakad, együtt jár. A munka gondos megszervezése, az észszerű'- termelés Útján. Jt felszabadulási munkaverseny és a lap majdnem egyidő- sek. Tehát már születése pillanatában nagyszerű feladatokat kell segítenie a ..Tisza eipő“-nek. Meg kell ismertetnie minden dolgozót e verseny célkitűzéseivel, fel kell emelnie szavát a hibák ellen, s becsületet, tiszteletet kivívnia azok számára, akik mindennapi munkájukhoz szívüket adják: a verseny hőseinek. A párttitkár elvtárs már a lap bölcsőjénél kéri: legyen bátor, harcos, szókimondó, ha a hibák feltárásáról van szó. Ehhez csak annyit, ha erős akar lenni és biztos, ha eleget akar tenni a feladatának: az igazságot és a dolgozók szeretetét írja zászlajára. Nem új jelszavak ezek. A júniusi programún feltárta a tennivalókat, végre kell hajtani azokat. (9szinte szeretettel köszöntjük legfiatalabb testvérünket, a „Tisza cipő“-t, — azt kívánjuk, legyen méltó olvasói szeretettre, bizalmára. Mi — a Szóin okmegvei Néplap szerkesztői — együtt az üzem dolgozóival nagy érdeklődéssel és figyelemmel várjuk a következő s a „Tisza cipő“ minden lapszámát. ^ fl Papírgyár és a kunhegyesi Vörös Október tsz szerződés Néhány nappal ezelőtt Kunhegyesen, a VÖ1Ö6 Október tsz iro- dóiáibam elfogadták a Papírgyár és a tsz közötti szocialista szerződést A szerződésben mind a két fél kemolv kötelezettségeket vállalt masára. A Papírgyár vállalta a tsz meeiseflí- téeét anyaggal és munkaerővel. Hoav ennek nagyságáról képet kapjunk, csak azt nézzük meg miért felelős a evár lakaitos- műhelve. Még ebben a hónapban üzembe helyezik a tsz új darálóiát és a hibás ve tógépeket is feljavítják. A különböző asztalos- munkákhoz faanyagot szereznek ás úgy oldják meg a gvár munkáját. hogy egv asztalost két hétre kölcsönadhassanak a tsz-nek. Hetven méter kisvasúti sín lefektetésére van szükség és a sín nagvrészét a lafea- toeműhelvben készítik el. A hizlaldának vályúk szükségesek. Ezenkívül 170 négyzetmétert betonoznak le itt. A kovácsműheJv- ben villanyfúrót szerelnek fel. Ezenkívül sok egvéb feladat mea- oUdátát is vállalta a evár a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. S a tsz nem haev viszon za tlanul a se segítséget. A válaszuk J Maid minden ter-i menyiből holdankéqtj többet termelnek, j amennyit először t; i veztrefc. Ez év vés több mint kétezer hj] zott sertést adnak az államnak. A gazdasási seeH sés mellett a Far svár nártszervezéjl segíti a tsz Dártmu'l kárát is. A barátsás a ióviszonv elmélvítő| se érdekében köz kultúrműsort és munf kás-naraszt találkozó szerveznek a evárboj és a tsz-ben ©avar II Jászberényi Spritógépgyár munkásainak ás a karcagi Április 4 tsz tagjainak nagyszerű barátsá Az Aprítógépgyár munkásai a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megjelenését követő napokban keresték fel először a szövetkezetét. Beszélgettek mindenről, de főleg a határozat megjavításáról volt szó. A tsz-tagok akkor mondták el. hogy bajban vannak, mert sok gondot ekez az egyre szaporodó állatállomány elhelyezése. Nem tudják biztosítani a férőhelyeket, ment nincs megfelelő képzettségű építkezési szakemberük. Emiatt aztán sok“ gondot okoz és nagy költséggel jár a takarmányozás- Nehézségekbe ütközik a trágyakezelés, a talajerő visszapótlás. Legnagyobb baj azonban, hogy nem olyan magas a tejtermelés, mint ahogyan szeretnék. Legjobban tehát eev korszerű tehénistállóra lenne szükségük. Ennek a beszélgetésnek eredményeiként az Aprítógépgyár munkásai patronálási szerződést kötöttek. Sok segítséget ígértek, mert ahogy mondták, így is ki akarják ítésze különösen annak örült hoev fejlesztéséből. A tsz-tagok nagyrésze különösen annak örül, hogy a gyár munkásad szakmunkásokat küldenek és a tsz tagjaival együttműködve megépítik a 100 férőhelyes tehénistállót, Voltak persze olyanok is, akik nem nagyon hitték, hogy Jászberényből átjönnek hozzájuk Karcagra. építkezni. A munka azonban hamarosan megkezdődött, s ezen az emlékezetes találkozón a gyár munkásai és a tsz tagok az épület átadását ünnepelték. Azon sem lehet csodálkozni, hogy ilyen előzmények után rég ismerősként üdvözölték a tsz- tagokat. Több aprítógép gyári öreg szakmunkás, mint Keresztesi Sándor bácsi, hónapokat töltött Karcagon csupán csak azért, hogy mielőbb teljesítsék vállalásukat. Mert olyan a munkásbecsület, hogy amit 1 f fii * uj Mm-mi A szövetkezet egyik tagja kipróbálja a vízcsapot. Az Aprítógépgyár dolgozó! és a tsz tagok regi ismerősként beszélg ötnek, egyszer megfogadnak, azt meg is csinálják. Szombaton délben került sor a 100 férőhelyes tehénistálló átadására- Az ünnepség résztvevői felkerekedtek, hogy újból megszemléljék a már kész épületet. Olyan is az, hogy annál szebbet, korszerűbbet még festeni san lehet. Az nprítógépgyáriak kitettek maguk- . ért. A jószággondozók örömmel vizsgálgattáfc töviről-hegyire az ajtókat, a jászolt, meg a vízvezetéket. Egyik-másik kíváncsian csa- ; vargatta a vízcsapokat- Kipróbál- i la, hogy folyik-e igazából a víz. — Folyt bizony az önitató vályúba. Nem volt ezen az épületen semmi kivetnivaló. — Keresztesi Sándor munkástársaival kedvtelve nézte a ' a tsz-tagok örömét, j Oláh elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke íev beszélt az úi épület jelentőségéről: „Az állatok szétszórtsága miatt idáig egy jószággondozó 10—12 tehén helyett hattal kényszerült foglalkozni- Ez természetesen munkaegységhígításhoz vezetett. Most megszűnik ez az lapot. Bevezethetjük ezenkívül egyedi takarmányozást, az itat borjúnevelést. Ez a segítség annál, mint amire számított Szabó Sándor bácsi, a szövetkl zet alapító tagja pedig azt monl ta: „Legnagyobb értékű az a szel vezet tség és általános munfeaszej retet, amit a munkásoktól tanulj tunk. — Ezek az emberek nem ismertéle akadályt”. Délután vidám mulatozással tel az idő. Itt fogadták meg a tsz-ta] gck az Aprítógépgyár dolgozóinak hogy ebben a gazdasági évbej még derekasabb munkát végeznél) mint eddig. — Az Aprítógépgyí munkásai pedig megígérték, hogí továbbra is segítik, támogatják szövetkezet többtermelésre irányt* ló törekvését. Tető alatt áll a mintegy egymij lió forint értékű korszerű épüle' bizonyságául annak, hogy a muij kásek és a parasztok szövetség egyre erősebb. | Sz. pJ
