Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-20 / 16. szám

1055 január 20. SZOLNOKMEGL'EI NÉPLAP 3 A SZOLNOKI LAKÁSKÉRDÉS ENYHÍTÉSE ÉRDEKÉBEN hajtsák végre a megyei népfrontbizottság akcióprogrammját DCliszönljiik a T)hza (^ipúqt/ár lapját, legfiatalabb testvérünket Szolnok a felszabadulás óta Ipari várossá fejlődött. A város lakos­sása a háború előtti helyzethez vi­szonyítva mesnövekedett. Ezzel egyidejűleg tehát megnőttek a la­kásigények is. Meg kell nr.ondani, hogy a városban a lakásépítés üteme korántsem elégítette ki a szükségleteket. Továbbra is számí­tani kell arra, hogy a lakáshiány probléma marad. Ilyen körülmények között igen nagyjelentőségű volt a Megyei Pártbizottság aktívaülésének felhívása. a vállalatokhoz és az intézmények­hez: tegyenek meg mindent, hogy minél több helyiség szabaduljon fel lakás céljára. Ezt követően a városi pártbizottság, majd a me­gyei népfront-bizottság is felhívás­sal fordult a vállalatokhoz és in­tézményekhez. És most nézzük meg, milyen eredménnyel járt ez az akció? A megyei népfrontbizottság 55 szolnoki vállalathoz és intézmény­hez intézett levelet. Ebben felkérte őket: ha mód és lehetőség van rá. helyiségeikből adjanak át lakások céljára. A felhívásra több pozitív válasz érkezett. A Szolnokit, egyel Épületszerelő Vállalat igazgatója, Deák József elvtárs válaszában többek között megírta, hogy a fel­hívás nyomán három irodahelyisé­get, valamint egy raktárát felsza­badít. Ezenkívül 1955-re négy csa­ládiház építését vették tervbe. A Gyógyszertár Vállalat közölte, hogy ebben az évben Törökszent- miklósra költözik, így a Marx-park 9. szám alatti irodáit lakás céljára átadja. A Szolnokmegyed Gépjavító Vállalat három családi házat épít dolgozói számára. Az SzTK, amint beköltözik az új rendelőintézetbe, a Madách-utca 4. szám alatt há­rem helyiséget szabadít fel. A Megyei Pártbizottság határo­zata óta a városban 33 lakást adtak át a dolgozóknak. amelyek azelőtt irodahelyiségek voltak. Ez még kezdeti eredmény­nek is kevés. Hegedűs Vilmos elv­társ, a Városi Tanács igazgatási osztályának vezetője szerint, ha a vállalatok és az intézmények na­gyobb megértést tanúsítottak volna, mégegyszer ennyi lakás válik sza­baddá. A vállalatok és az intéz­mények egyrészének közömbössé­gét bizonyítja az is. hogy a negyei népfront-bizottság levelére az 55 címzett közül mindössze 18 vála­szolt. Talán nincsen Szolnokon fölös­leges üzlet, irodahelyiség, vagy már a vállalatok és intézmények kép- * telenek összébbhúzódni, hegy újabb lakásokat lehessen biztosítani? A dolog nem így áll. Nézzünk meg néhány példát. A TÜZÉP a megyei népfront­bizottságnak adott válaszában be­jelenti: a 904-es telepén lévő épü­let első emeletét átadja lakások céljára. Az első pillanatban ez az ajánlat igen tetszetős, de csak pa­píron. Ugyanis az épület első eme­lete erősen romos állapotabn van Szerintünk a TCZEP akkor lett volna igazán nagylelkű, ha kiüríti Beloiannisz-utcai iroda- helyiségeit, rendbehozatja a Thö- köly-úti épület első emeletét és ott rendezi be az adminisztrációját. A Kecskeméti Ütfenntartó Válla­lat arról írt a megyei népfront- bizottságnak, hogy mit tett Kecs­keméten a lakásínség enyhítésére. De itt Szolnokon öt-hat tisztvise­lője egy négyszobás irodahelyisé­get foglal el. A Budapesti Dohány­beváltó Vállalat arról panaszkodik, hogy náluk Is helyhiány van, de ugyanakkor ott áll kihasználatla­nul nagy kultúrtermük. Ez a kul- túrhelyiség kiválóan alkalmas len­ne mondjuk a Textilnagykéreske- d sírni Vállalat szamára raktárhe­lyiségnek. A Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat működési területe a Jász­ság, mégis Szolnokon tart fenn központi irodahelyiséget és raktárt, ami csak fölösleges adminisztáriós és szállítási költségeket okoz. A vállalat nyugodtan kiköltözköd­hetne Jászberénybe és az itteni he­lyiségeit átadhatná lakások cél­jaira. A dolgozók jogosan elvárnák, hogy az irodahelyiségeknek a la­kások céljára való felszabadításá­ban elsősorban a tömegszervezetek vezetői tanúsítsanak megértést. Ez a legtöbb esetben így is van, hi­szen a Megyei DISZ-bizottság is átadta helyiségeit és beköltözött a Megyei Pártbizottság székházéba. De nem így gondolkozik a Keres­kedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetéinek elnöksége. A vá­rosi tanács a Kossuth Lajos-téren telajánlott számukra egy három szobás, nagy, világos helyiséget. A KPDSZ elnöksége ezt a cserét azonban mm.' volt hajlandó elfo­gadni, holott mostani helyiségeiből három kétszobás lakást lehetne kialakítani. A Malinovszki-utca és a Beloian- nisz-utca sarkán van a KIOSZ me­gyei és városi szervezete. Ebben az épületben három-négy üzlethelyi­séget és két lakást lehetne felsza­badítani. Ez azonban nehézkesen megy a KIOSZ elnökségének vo­nakodása miatt. A városi tanács a KIOSZ szá­mára felszabadítja a volt ipartes­tületi székház első emeletét. A kis­iparosok tehát így elfoglalnák jo­gos örökségüket. A városi tanács a KIOSZ mellé még oda akiarja tennj a KISZÖV irodahelyiségeit is. Mi elismerjük, hogy a hely a két szerv számára nem elég tágas, de szerintünk a ICIOSZ-nak bele kellene egyeznie ebbe a cserébe, hiszen tagjai számára ezzel üzlet- helyiséget biztosítana. Legkirívóbb azonban a Tiszán­túli Áramszolgáltató Vállalat ma­gatartása. A városi tanács egy év- •vel ezelőtt határozatot hozott, hogy a TITÁSZ adja át lakások és üz­lethelyiségek céljára Beloiannisz- utcai székházát. A TITÁSZ felleb­bezett. Már csaknem egy eszten­deje, hogy a fellebbezést tárcaközi bizottság tárgyalta. A bánya- és energiaügyi minisztérium, valamim az érdekeltek, így elsősorban a vá­rosi tanács, nem hoztak döntést. Az ügy azóta alszik. Ugyanakkor a TITÁSZ Ságvári Endre-űti épületében helyiségek hosszú sora áll kihasználatlanul. Az emeleti részen például vendég­szobákat tartanak fenn. Az iroda- helyiségek majdnem teljesen üre­sek és nagy csoda, ha egyikben- másifeban egy-két dolgozót találni. Szerintünk a TITÁSZ elférne a Ságvárj Endre-úti székházban és a Beloiannisz-utcai egyemeletes épü­letet átadhatná lakások céljára. A példákat tovább lehetne so­rolni. A Nemzeti Bank egy év óta nem hozza rendibe a székházában lévő beszakadt mennyezetet, ezért külön irodahelyiséget tart fenn. A RÁVEL Beloiannisz-utcai üzlet- helyiségeinek egyikében kukorica- csutkát tárol. A Posta, szintén a Beloiannisz-utcán üzlethelyiségeket alakított át üzemi konyha számára, ugyanakkor a város áruellátásában zavarok mutatkoznak, mert nem tudunk »lég helyiséget biztosítani a kereskedések és a kisiparosok számára. Mindezek a példák azt bizonyít­ják, hogy a vállalatok és intézmé nyék nagyrésze nem vette eléggé komolyan a dolgot. Ezt azért is megtehették, mert az illetékes szervek nem kezel­ték kellő eréllyel és következetességgel a Iakásfc-1- szabadítások ügyét. Pintér Dezső elvtárs, a városi tanács végrehajtó- bizottságának elnöke meghátrált arra a nagyfokú ellenállásra, amelybe ütközött. A városi tanács végrehajtóibizottságának még ma sincsen határozott terve arra, hogy mi a legközelebbi tennivaló. Nagymértékben felelős a megyei népiront-bizottság is. Nem ismerje fél, hogy itt is a dolgozók széles tömegeire kell támaszkodnia. A Hazafias Népfront Megyei Bizott­sága ahelyett, hogy igyekezne köz­üggyé tenni a szolnoki lakásínség enyhítését, csupán adminisztrációs feladat­nak tekinti a lakáskérdést. Mikor megkérdeztük a megyei népfront irodától, hogy mi a terve, a következő választ kaptuk: „Ismét írunk egy udvarias hangú levelet azoknak a vállalatoknak és intéz­ményeknek, amelyek eddig nem válaszoltak.“ De felelősség terheli ebben az ügyben a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnökségét is, amely még azt s?m tudta elérni, hogy a KPDSZ-t más álláspontra bírja. A Hazafias Népfront Megyei Bi­zottságának akcióprogrammja elő­írja, hogy Szolnokon minél több helyiséget fel kell szabadítani la­kások céljára. A dolgozók jogosan elvárják, hogy ez az akoiópro- gnamm végre legyen hajtva. Az ak- cióprogrsmm végrehajtásában a megyei népfront-bizottságot a dol­gozók széles tömegei támogatják Éppen ezért következetesen és bát­ran kell e’iámia. hoev Szöliroikom enyhíteni tudjunk a lakásínségen. (Pzép, ízlésesen tördelt és tegyük mindjárt hozzá, gondosan <") szerkesztett újsággal kopogtatott be hozzánk a postás. Asztalunkra, tette a Tisza Cipőgyár új lapját, az elsőízben meg­jelenő „Tisza cipő“-t. Már az első példányszám bizonyítja, a lap elindítói értik a legfontosabbat, azt, hogy az újságot nem egy-két embernek kell elkészítenie, megírnia, hanem az üzem dolgozóinak, önmagukról, munkájukról, mindarról, ami az életet teszi, s mindazt, ami az életet derűsebbé változtatja. A lap első oldalán Kávási elvtárs, az üzemi párt-végrehajtó­bizottság titkára köszönti a lap olvasóit. Cikke programmot ad a lap szerkesztői, az üzem dolgozói számára. Első helyen a ha­zaszeretet elmélyítéséről, a szülőföld, az üzem szeretetéről szól. A párt, az élő lelkiismeret szava ez, nemcsak hallgatni kell, ha­nem írni, beszélni róla. Nem külön feladat, hanem.1 szorosan egy ezzel a most indult esztendő jobb kihasználása, az olcsóbb ter­melés megteremtése, melyben a Tisza Cipőgyár már komoly eredményeket ért el. A szülőföld, a szép, az egészséges, ma­gastechnikájú üzem szeretete és a dolgozók jobb élete egytőrőí; fakad, együtt jár. A munka gondos megszervezése, az észszerű'- termelés Útján. Jt felszabadulási munkaverseny és a lap majdnem egyidő- sek. Tehát már születése pillanatában nagyszerű felada­tokat kell segítenie a ..Tisza eipő“-nek. Meg kell ismertetnie min­den dolgozót e verseny célkitűzéseivel, fel kell emelnie szavát a hibák ellen, s becsületet, tiszteletet kivívnia azok számára, akik mindennapi munkájukhoz szívüket adják: a verseny hő­seinek. A párttitkár elvtárs már a lap bölcsőjénél kéri: legyen bá­tor, harcos, szókimondó, ha a hibák feltárásáról van szó. Ehhez csak annyit, ha erős akar lenni és biztos, ha eleget akar tenni a feladatának: az igazságot és a dolgozók szeretetét írja zászla­jára. Nem új jelszavak ezek. A júniusi programún feltárta a ten­nivalókat, végre kell hajtani azokat. (9szinte szeretettel köszöntjük legfiatalabb testvérünket, a „Tisza cipő“-t, — azt kívánjuk, legyen méltó olvasói szeretettre, bizalmára. Mi — a Szóin okmegvei Néplap szerkesztői — együtt az üzem dolgozóival nagy érdeklődéssel és figyelemmel várjuk a következő s a „Tisza cipő“ minden lapszámát. ^ fl Papírgyár és a kunhegyesi Vörös Október tsz szerződés Néhány nappal ez­előtt Kunhegyesen, a VÖ1Ö6 Október tsz iro- dóiáibam elfogadták a Papírgyár és a tsz kö­zötti szocialista szerző­dést A szerződésben mind a két fél kemolv köte­lezettségeket vállalt masára. A Papírgyár vállalta a tsz meeiseflí- téeét anyaggal és munkaerővel. Hoav ennek nagyságáról ké­pet kapjunk, csak azt nézzük meg miért fe­lelős a evár lakaitos- műhelve. Még ebben a hónapban üzembe he­lyezik a tsz új daráló­iát és a hibás ve tógé­peket is feljavítják. A különböző asztalos- munkákhoz faanyagot szereznek ás úgy old­ják meg a gvár mun­káját. hogy egv aszta­lost két hétre kölcsön­adhassanak a tsz-nek. Hetven méter kis­vasúti sín lefektetésé­re van szükség és a sín nagvrészét a lafea- toeműhelvben készítik el. A hizlaldának vá­lyúk szükségesek. Ezenkívül 170 négyzet­métert betonoznak le itt. A kovácsműheJv- ben villanyfúrót sze­relnek fel. Ezenkívül sok egvéb feladat mea- oUdátát is vállalta a evár a mezőgazdaság fejlesztése érdekében. S a tsz nem haev viszon za tlanul a se segítséget. A válaszuk J Maid minden ter-i menyiből holdankéqtj többet termelnek, j amennyit először t; i veztrefc. Ez év vés több mint kétezer hj] zott sertést adnak az államnak. A gazdasási seeH sés mellett a Far svár nártszervezéjl segíti a tsz Dártmu'l kárát is. A barátsás a ióviszonv elmélvítő| se érdekében köz kultúrműsort és munf kás-naraszt találkozó szerveznek a evárboj és a tsz-ben ©avar II Jászberényi Spritógépgyár munkásainak ás a karcagi Április 4 tsz tagjainak nagyszerű barátsá Az Aprítógépgyár munkásai a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat megje­lenését követő napokban keresték fel először a szövetkezetét. Beszél­gettek mindenről, de főleg a hatá­rozat megjavításáról volt szó. A tsz-tagok akkor mondták el. hogy bajban vannak, mert sok gondot ekez az egyre szaporodó állatállo­mány elhelyezése. Nem tudják biztosítani a férőhelyeket, ment nincs megfelelő képzettségű építkezési szakemberük. Emiatt aztán sok“ gondot okoz és nagy költséggel jár a takarmányozás- Nehézségek­be ütközik a trágyakezelés, a ta­lajerő visszapótlás. Legnagyobb baj azonban, hogy nem olyan ma­gas a tejtermelés, mint ahogyan szeretnék. Legjobban tehát eev korszerű tehénistállóra lenne szük­ségük. Ennek a beszélgetésnek ered­ményeiként az Aprítógépgyár mun­kásai patronálási szerződést kötöt­tek. Sok segítséget ígértek, mert ahogy mondták, így is ki akarják ítésze különösen annak örült hoev fejlesztéséből. A tsz-tagok nagy­része különösen annak örül, hogy a gyár munkásad szakmunkásokat küldenek és a tsz tagjaival együtt­működve megépítik a 100 férőhe­lyes tehénistállót, Voltak persze olyanok is, akik nem nagyon hit­ték, hogy Jászberényből átjönnek hozzájuk Karcagra. építkezni. A munka azonban hamarosan meg­kezdődött, s ezen az emlékezetes találkozón a gyár munkásai és a tsz tagok az épület átadását ünne­pelték. Azon sem lehet csodálkoz­ni, hogy ilyen előzmények után rég ismerősként üdvözölték a tsz- tagokat. Több aprítógép gyári öreg szakmunkás, mint Keresztesi Sán­dor bácsi, hónapokat töltött Kar­cagon csupán csak azért, hogy mi­előbb teljesítsék vállalásukat. Mert olyan a munkásbecsület, hogy amit 1 f fii * uj Mm-mi A szövetkezet egyik tagja kipróbálja a vízcsapot. Az Aprítógépgyár dolgozó! és a tsz tagok regi ismerősként beszélg ötnek, egyszer megfogadnak, azt meg is csinálják. Szombaton délben került sor a 100 férőhelyes tehénistálló átadá­sára- Az ünnepség résztvevői fel­kerekedtek, hogy újból megszem­léljék a már kész épületet. Olyan is az, hogy annál szebbet, korsze­rűbbet még festeni san lehet. Az nprítógépgyáriak kitettek maguk- . ért. A jószággondozók örömmel vizsgálgattáfc töviről-hegyire az aj­tókat, a jászolt, meg a vízvezeté­ket. Egyik-másik kíváncsian csa- ; vargatta a vízcsapokat- Kipróbál- i la, hogy folyik-e igazából a víz. — Folyt bizony az önitató vályúba. Nem volt ezen az épületen semmi kivetnivaló. — Keresztesi Sándor munkástársaival kedvtelve nézte a ' a tsz-tagok örömét, j Oláh elvtárs, a termelőszövet­kezet elnöke íev beszélt az úi épü­let jelentőségéről: „Az állatok szét­szórtsága miatt idáig egy jószág­gondozó 10—12 tehén helyett hat­tal kényszerült foglalkozni- Ez ter­mészetesen munkaegységhígításhoz vezetett. Most megszűnik ez az lapot. Bevezethetjük ezenkívül egyedi takarmányozást, az itat borjúnevelést. Ez a segítség annál, mint amire számított Szabó Sándor bácsi, a szövetkl zet alapító tagja pedig azt monl ta: „Legnagyobb értékű az a szel vezet tség és általános munfeaszej retet, amit a munkásoktól tanulj tunk. — Ezek az emberek nem ismertéle akadályt”. Délután vidám mulatozással tel az idő. Itt fogadták meg a tsz-ta] gck az Aprítógépgyár dolgozóinak hogy ebben a gazdasági évbej még derekasabb munkát végeznél) mint eddig. — Az Aprítógépgyí munkásai pedig megígérték, hogí továbbra is segítik, támogatják szövetkezet többtermelésre irányt* ló törekvését. Tető alatt áll a mintegy egymij lió forint értékű korszerű épüle' bizonyságául annak, hogy a muij kásek és a parasztok szövetség egyre erősebb. | Sz. pJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom