Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

1955 január 19. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 fi j'ánosiiidai dolgozó parasztok fellendítik a szarvassarbalenyésztést A régi írások szerint a há-om jászsági község, Jánoshida, Alattyán és Pusztamonostor nem tartozik a szorosan vett Jászsághoz. A nevük is erről tanúskodik. Mégis ha manapság valaki kétségbe­vonná eredetüket, vagy megsértené a jász-hecsületet, hamarosan a rövidebbet húzná. Vasárnap hallottam Jánoshidán, hogy a jó n ült- korában járt ott egy másfelől jött forrófejű fiatalember. A helyi szokásokat nem ismerve ilyen, nem éppen megtisztelő jelzővel illette őket: — Hát, mi újság errefelé, sötét jászságbeüek? A jánoshidai le­gények aztán megvilágosították előtte, ni a jászsági becsület. Ala­posan helybenhagyták, Még egyre büszkék a jános- hidaiak, a jószágaikra s a híres jászsági tájfajta szarvasmarha te­nyésztésükre. Mikor a múlt év jú­niusában állattenyésztési napot rendeztek Jánoshidán, a vásártéren alig lehetett mozogni a szebbnél- szebb jószágoktól. S nagy hibát kö­vettek el a mostani állattenyésztési nap rendezői, amikor a tenyészál­lat-bemutatót kifelejtették a pro­gramúiból. Még a 6—7 km-r-e fekvő tótkéri tanyavilágból is behajtották az állatokat. Az időjárás egy csep­pet sen' volt alkalmatlanabb, mint egy héttel előbb, a jászboldogházai tenyészállatbemutató alkalmával. A Jászságban, sőt egész me­gyénkben Jánoshidán a legnagyobb az. állatsűrűség. 100 kát. holdra 36 szarvasmarha és 17 sertés jut A Dimitrov termelőszövetkezet 24 szarvasmarhájából 8 törzskönyve­zett tehén. Cukor nevű tehenük több kiállítás és teny-észállatbemu- tató alkalmával nyert értékes díjat. A párszázholdas közös gazdaság­nak a múlt esztendőben az állat- tenyésztés kereken 550 ezer forint jövedelmet hozott, A jánoshidai dolgozó parasztok többsége csak 10 esztendő, a felsza­badulás óta gazdálkodik önállóan, a maga földjén. Addig nagybirto­t kokon cselédeskedtek. Az állat­tenyésztés szeretető azonban nem ismeretlen náluk. Több mint 70 törzskönyvezett tehén van a köz­ségben. Tóth A. István 6 holdas mintagazdának 2 törzskönyvezett tehene majdnem kilencezer liter tejet adott a múlt évben. S a tej értékesítése 22 ezer forint jövedel­met hozott gazdaságának. A vasárnap délutáni tanácsko­zásra mintegy ötszázan gyűltek össze a jánoshidai kultűrházban. Eljöttek a jászboldogházai állat­tenyésztő szövetkezet tagjai, akik pár nappal előbb segítséget adtak a jánoshidaiaknak szövetkezetül? létrehozásában. A múlt héten pén­teken alakult meg a községben a megye második állattenyésztő szö­vetkezete. — Elhatározásukról, to­vábbi terveikről s a munkájukat hátráltató körülményekről számol­tak be ezen a tanácskozáson a já- noshidaiak, Muhari Sándornak", a járási Ha­zafias Népfrontbizottság tagjának megnyitó beszéde után Magas. László, megyei főállattenyésztő rö­vid előadás keretében ismertette a korszerű állattartás néhány alap­vető feltételét, majd számos fel­szólalás következett. Fehér Miklós elmondotta, hogy a jánoshidai dol­gozó parasztok szeretik az állatot. Takarmány hiányában még sem *udják megfelelően ellátni. Kevés a pillangós takarmány- növények vetésterülete, ami van, az is arankával fertő­zött. A megalakult állattenyésztő szövetkezet egyik legfontosabb teendőjének tartja, hogy a tisztí­tott, arankamentes lucemavetőma- got tavaszra beszerezze. Szöllősi Béla szerint sokkal kevesebb költ­ségbe kerülne az állattartás, ha a községnek elegendő legelője volna, így az a helyzet, hogy az év IC hónapjában kész takarmányon, is­tállóban kell tartani a jószágokat. Kéri a felsőbb szervek segítségét, hogy más vidékeken előnyösen vá­sárolhassanak takarmányt. Papp Gábor a jánoshidai tanya- világ lakóinak kérését tolmácsolta. Szeretnék ők is minél többen törzskönyvi ellenőrzés alá vetetni szarvasmarháikat. El­mondotta továbbá, hegy a jáncshl- dai gazdálkodók földjét is évente fenyegeti a Zagyva áradása. He­lyesli a járási Hazafias Népfront- bizottság Zagyvaszabályczási ter­vét. Az a fontos — mondotta Papp Gábor, hogy most már ne, sokáig tanakodjunk, hanem lássunk mun­kához. A jászboldogházai dolgozó pa­rasztok képviseletében megjelent Konkoly Béla és Szőrös Vendel, többek között elmondotta, hogy a jászboldogházaiak nem rejtik véka alá tapasztalataikat, s minden se­gítséget megadnak a versenytárs, község állattenyésztő szövetkezeté­nek jó működéséhez, különöskép­pen az apaállat nevelés fellendíté­séhez. Késő esti órákban ért véget a ta­nácskozás, melyet színes kultúr­műsor és baráti vacsora követett Kiss Antal turkevei séoállo- más traktorosa, diáki István tényleges katonai szolgálatot telje­sít néphadseregünkben. Amikor megtudta, hogv Franciaországban — ha kevés többséggel is —- megszavazták az úi há­borús terveket — ceruzát fogott és levelet írt a szerkesztőségnek: „Egy évtizede, hogv a fasiszta horda véres fei- iel hordta ei magát ha­zánkból. pusztulást, nyo­mort. éhséget. halált hagyva maga után. Nem felejtettem Turkeve és a nép szomorú sorsát, azt, hogy bátyámat lemészá­rolták. házakat evuitogat- tak. állatainkat szinte egv szálig elhaitották. A szalonnát összekeverték a mézzel, vaiial s ha ez sem tetszett nekik, ki­dobták a sárba. , „ Nem, semmit sem feleltettem el. Á leeerélvesebben til­takozom az ellen, hogv újra fegyvert adianak azoknak a pusztítóknak a kezeibe, akik temérdek keserűséget okoztak sze­retteinknek. mindiannvs- unfcnak. Hiába leselkednek a fasiszták hazánkra, me­leg családi otthonaink szétszórására. A madár­nak is kedves a fészke—• nekünk meg még kedve­Qsákl Adóiul sebb szüléink, testvé­reink. rokonaink és isme­rőseink családi otthona. Ezekért nemcsak tiltakoz­ni. ha kell. fegyvert fogni is készek vasvunk.'' ár nap múlva Csáki István letette a ka­tonai esküt. Amikor rá­került a sor az eskütétel­ben. az erősödő szél már ismét a havat teregette és az alacsonyan szálló fellegefeből egvre sűrűb­ben hullottak a puha selymes oelvhek. <— ..Én. Csáki István, a dolgozó magvar nép fia-., *— csendül ércesen a fia­tal férfihang. s.“ ■— Csá­ki elvtárs érzi. hogv sok­sok szempár figyeli né­mán. követelőén, bizta­tóan és ő bátran, nvílt te­kintettel néz vissza dlv- társai szemébe. Nem is olvassa a-7 eskü szövegét, hanem csak úgy mondja mondja kívülről, hiszen ki tudja, hogv az utóbbi napokban hányszor ol­vasta már és minden szó a szívébe vésődött. Min­den egves szót külön-kü- lön megnvom. minden szóra külön esküszik. Közben gondol a költő szavaira is. amit tegnap­előtt parancsnoka olva­sott fel: hotwéd esküje „Esküszünk, hogy szent törvényed, népem szívem szakadtáig tartani fogom, igazságos rended mindentől megvédem, s parancsaidat meg nem tagadom. S ha csatatér lenne a halottas ágyam. Szép piros véremet éretted. Hazám. Kiontanám, mert szabadságra vágytam, csorba nem esne e szent eskü szaván.** eskütétel után úi- 171 na szól Csáki elv­társi „Sohase fog reszketni kezemben a fegyver. Lel­kesít hőseink harca, hoz- záiuk méltóan védeni a hazát. Bármelyik oldalát la­pozzuk fel igazságos hon­védő háborúink történe­lemkönyvének mindegyi­ken találkozunk szülő­földem. az Alföld népé­nek hősi példáival. Teg­nap este olvastam az 1849 március 5-i szolnoki csa­téról. amalvet Kossuth a híres tavaszi hadiárat ki­indulópontjának tekin­tett. Azidőben a 3. hon- védzászlóali a 48-as hon­védsereg legvitézebb zá'sz- l®Ja feltar tózta thatarfia n. szuronyrohammal foglal­ta el a szolnoki vasút mellett felállított 11-es császári ágyút. A szolnoki ütközet főhőseit a Hon­védelmi Bizottmány ér­demiéi lel tüntette ki.-f 919-ben halólmegve- téosel foglalták visz- sza Szolnok városát a fia­tal Vörös Hadsereg har­cosai. Ez a példa örökké él 37 emberek szívében, örökké fénves marad. Szabadságiszerető elő­deink esküi ük szerint él­tek és haltak. Az ő ne­vükhöz fűződnek szülő­földem. az egész magyar nép nagy költőiének sza­vai: „Ha lehull a két kezünk is. Ha mindnyájan itt veszünk is, Előre! Hogyha el kell veszni, nosza. Ml vesszünk el, ne a haza. EJŐre!’* /ste a haza úgy kí- vánia. akkor az alatt a csapatzászló alatt kelek védelmére, amelvik előitt eskümet letettem. Egyben ez az én ünnepi üzeneten szüleimnek, minden turkevei ismerős- nek.‘‘ Köwegi Frigyes tiz. A tagok javaslataival még jobb lett a szövetkezet termelési terve Tiszafüreden az egyik szép park közepén vén tölgy- és bükkfák kö­zött emelkedik egy kastély, mely­nek homlokzatán ez olvasható: Hámán Kató termelőszövetkezet. A park is, meg a gazdasági udvar is csendes most, reggel 9 órakor. Bent az épületben zajlik az élet. A tsz tagjai együtt ülnek a nagy­teremben. Fiatalok és idősebbek, férfiak és nők vegyesen. Feszült figyelemmel hallgatják Dudás elv­társat, a termelőszövetkezet agro- nómusát, aki a jövőről beszél. A közgyűlésen ugyanis a tsz ter­melési tervét tárgyalják. Komoly dolog ez, mert a jó termelési terv, fél eredmény, Papírra vetik, hogy miből mennyit vetnek, milyen termést várnak és egész évben hogyan gazdálkod­nak. Milyen gazdag lesz az új év mun­kája, hány termelőszövetkezeti tag­nak hoz új családi házat, magas jövedelmet, jobb megélhetést, ■— ez nem kis mértékben attól is függ, milyen termelési tervet ké­szítenek most, A Hámán Kató termelőszövetke­zet tagjai art már gyakorlatból tudják, Néhányan már ismerik a termelési tervet, mert elkészítésé­ben resztvettek, de a tagság csak most ismeri meg egészében, A közgyűlésen bebizonyosodott, hogy a termelőszövetkezeti tagok sok helyes javaslattal tudják ki­egészíteni a bizottság által készí­tett tervet. Rózsa Balázs elvtárs azt kérte h'ogy a tavaszi búzát ne oda ves­sék, ahová a terv szerint kerülne mert az nem nekivaló. — Ismerem én jól azt a földet — mondotta — és tudom, hogy nem terem meg rajta. Kovács bácsi, aki a kerté­szetben dolgozik, azt javasolta, hogy a rigolírozott földbe ne borsói vessenek, hanem ültessenek diny- nyét, A közgyűlés és különösen az asszonyok támogatták Kovács bá­csit, sőt vállalták, hogy az 5 hol­don több dinnyét termelnek az elő­irányzottnál, Csengén József javasolta, hogy a kukoricavetőmag mennyiséget csök­kentsék, mert 80 cm-es sortávol­ságra sűrűvetésnél is elegendő 20 hg vetőmag, a tervben pedig 30 hg van% Svercz Miklósné azt kérte: a tervbe beállított 300 db. libát kora tavasszal szerezzék be, hogy több­ször is meg tudják tépni, mert kü­lönben nem tudják teljesíteni a tervet, Zsigri Sándor, a kertészeti bri­gád vezetője javasolta, hogy az ön­tözéses kertészetnél holdanként ne 200 mázsa istállótrágyát hasz­náljanak. mint ahogy a tervben van, hanem 300 mázsát. Majd ja­vasolta, hogy a meglévő meggye­süket gondozzák jobban, mert így Több segítséget I;érnek az 'újszászi vasutas kultúr munkások Ás u} izé isi vasutas kuitur gárda karácsonykor, szilveszterkor és újévkor telt házak előtt, nagy sikerrel hozta színre — Jacobi: „Leányvásár" című operettjét. Nem első eset ez, hogy a szírjátszó- csoport egész estét betöltő előadást rendez, hiszen — ha nem is min­den héten — a nagyobb ünnepek alkalmával azonban szinte mindig komoly előadással szórakoztatja a község lakóit. A színjátszócsoport törekvését örömmel kell üdvözöl ni, ha az előadások nem is men­tesek minden hibától. Örömmel márcsak azért is, mert a község­ben komolyabb kulturális megmozdulásra csak a vasutas gárda ké­pes ielen pillanatban. Meg kell azonban mondani, hogy a kulturgárda „ jobb eredményeket is elérhetne megfelelő támogatással, pyji A vasutas szakszerve zet területi vezetői tudomásul ve- E—szik a kulturgárda m unkáját, nem érdeklődnek azonban ÉSj>S£&^ÉÍ iránta, nem irányítják, nem nyújtanak neki sem erköl­csi, sem anyagi támogatást. — A szakszervezet helyi vezetői megadják a támogatást. Ez azonban kevés s csak a kulturgárda tagjainak lelkesedése tette nagyrészt lehetővé eddig, hogy szép eredményt értek el s anyagilag is hozzájárultak a vasu­tas kultúrotthon szebbé, nagyobbá tételéhez. Érdemes lenne támogatni az újszászi vasutas kulturgárdát —> nemcsak a szakszervezet területi vezetőinek, hanem a megyei és járási népművelési osztálynak is. A megfelelő irányítás és a támo­gatás fellendítené, hasznosabbá tehetné a kulturgárda munkáját. Nagy Elemér Uj szász, Törődjünk tökket a dolgozók lóvéiéivá!. | „KÖSZÖNETEMl fe1ezem M a szerkesztőségnek, amiért jogos pa­naszomat orvosolták. A szülési pénzt az SzTK-tól megkaptam'* — számolt be levelében Cibakházáról Benyovszky Ferencné. Nemcsak ő az egyedüli, aki bizalommal írt a Néplapnak. Naponta átlag 35—40 levél érkezik hozzánk, amely azt Jelenti, hogy megyénk majd rrin- den területéről kapunk jelzést az eredményekről, a problémákról, a hiányosságokról. Az elmúlt öt évet figyelembe Véve nagyon sokait emelkedett a levelek szánva. nak időben választ a levélírónak és szerkesztőségünknek. Megtörté­nik, hogy ■ nem a valóságot közlik, Erről írt Erdős Ferencné kunhe­gyes! levélírónk is többek között, .......a Nagykunsági Állami Gazda­ság nem a valóságot írta, mert kis­lányom születését a férjem bejelen­tette a gazdaságban. Különben nen.i kaptuk volna meg az SzTK-tól a szülési segélyt., . “ Ne mcsak a Nagykunsági Állami Gazdaságban vannak ilyen hibák. A megyei tanács város és köz­1919 novemberében 4—5. az év végén mintegy 35—40 ember állt kapcsolatban az akkor in­duló Néplappal. 1950-ben már 2500, 1951-ben 4389, 1952-ben 4992, 1953-ban 9614, 1954-ben 11.267 levelet kaptunk. A megnövekedett szám mellett nőtt a dolgozók felelőssége az üzem, a termelőszövetkezetek éle­tében ugyanúgy, mint az egyéni életben. Nemcsak a nagyobb pro­blémákat írják meg a dolgozók hogy pl. nem elegendő a MÄVAUT kocsiparkja, s ami van is, az sem rendszeresen közlekedik, — mint erről Tímár Erzsébet szolnoki kert­városi, s igen sok más levélírónk is beszámolt. — | MEGÍRJAK azt is, ha piszkos, szemetes a járda, valamelyik utca, vagy goromba a boltban a kiszol­gáló, nem megfelelő a javító ci­pész üzletek zárórarendje stb. Nincs olyan kérdés, amiről ne tájékoztat­nának levelezőink, s amelyhez ne kémének tőlünk segítséget. A hozzánk érkező panaszokat nem minden esetben tudjuk magunk kivizsgálni. Erőnk sincs ehhez, s vannak olyan problémák, melyek megoldása valamelyik szervhez, vagy hi­vatalhoz tartozik, s ezért gyak­ran kérünk segítséget tőlük. Egyes helyeken nem.’ kezelik lel­kiismeretesen a leveleket, nem ad­nom ad megfelelő termést. Java­solta mésziszap használatát. Véle­ménye szerint a meggyfák azért nem.' termettek a múlt évben, mert a talajban kevés volt a mész, Sok hozzászóló volt még, s azok a jó gazda szemével bírálták el a tervet. Arról azonban senki sem beszélt, hogy hevés a termésátlag, amit egyes növényekből előír ány ont ah. Búzáiból 8.25 mázsát, tavaszi árpá­ból 6.5 mázsát, kukoricából 11.4 mázsát terveztek. Néhányan még ezt is sokalfák. Pedig az alacso­nyan tervezett term, és átlagok nem ösztönöznek azok növelésére. — S végeredményben a gazdálkodás jövedelmét csökkentik. E hiba el­lenére a tiszafüredi Hámán Ka'tŐ tsz termelési terve többé-kevésbé jó és a közgyűlés azt helyesen vi­tatta meg. A megvalósításnak pe­dig nemsokára itt lesz az ideje. scggazdálkodási osztálya több­szöri sürgetésünkre sem vála­szolt Patkós József tiszaföld- vári, Teleki Imre turkevei, Mi- kóla Gergely karcagi, Hódi Kálmán szandaszöllősi levél­íróink sorára, pedig még az el­múlt év elején küldtük el azok nagyobb részét. |EZEN az osztályon 1 tizen3t| a mezőgazdasági osztályon tiz, & pénzügyi osztályon nyolc, a be­gyűjtési osztályon öt dolgozónak nem válaszoltak múlt évben be­adott kérelmeikre, A jászapáti JÁSZÖV-nél Bagi Mártonná, a szolnoki Állami Biztosítónál Olajos József, a Mezőgazdasági Gépjavító­nál Németh István, a Kertészeti Vállalatnál özv. Bagi Istvánná, a KIOSZ titkárságán Szalai Sándor levelét nem válaszolták meg eddig, A földművelésügyi miniszté­rium pártbizottsága muH év áprilisa óta nem válaszolt Vö­rös István jászapáti dolgozó, az SzTK budapesti központja múlt év júliusa óta Lázár Ist­ván levelezőnk részére, a vá­ros és községgazdálkodási mi­nisztérium illetékes osztályán is a fiók mélyére rejtették dr. Bordás Béla és Surányi Jó- zsefné jászárokszállási lakosok levelét, mert szeptember óta nem értesítet­ték szerkesztőségünket az intézke­dés eredményéről. Pedig rendelet is előírja, hogy legkésőbb egy hó­napon belül választ kell adni a le­vélíróknak, [“MINDEN VEZETŐNEK | dennapos kötelessége törődni a dolgozók problémáival, a jogos pa­naszok elintézésével. így várhatjuk ioasal a munka ió elvégzését. Szer­kesztőségünk minden alkalmat fel­használ azért, hogy a dolgozókhoz közelebb kerüljön, a jogos pana­szukat megismerje. Ezért rendsze­resítettük üzemekben és más he­lyeken a „Néplap postaládáját*^ tartunk amkétokat és fogadónapo­kat. Forduljanak hozzánk bizalom­mal a jövőben is üzemi és falusi dolgozóink. írják meg eredményei­ket, észrevételeiket, s a lappal kapcsolatos javaslataikat. Vágási Kálmán, Fülemen Lajo*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom