Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-19 / 15. szám

2 SZOLNOKMEGYE1 NÉPLAP 1955 január 19. EGY TSZ ELNÖK HÁZÁBAN liek, hogy a tsz-ben törődnek egy­Csajági Jánost? — Persze, hogy ismerem, hiszen idevalósi. Ott la­kik a Bíró Jani házában. Hogy milyen utcában? — Azt már nem tudom megmondani. A hatodik embert kérdezzük már. s mindegyiktől hasonló vá­laszt kapunk. Egyikük még le is rajzolta az utat. A hevenyészett vázlat szerint a Tiszasüly felé ve­zető út mindössze kettőt kanyaro­dik. A valóságban közel százmé­terenként. így aztán nem tudunk célhoz jutni. Na talán az a bama- kucsmás, hetykejárású bácsi útba­igazít. Lassítunk, s megállunk mel­lette. — A Janit keresik? «— Elvezes­sem magukat hozzá? •— Szívesen vennénk. _ De akkor elvisznek Tisza- sülyre? _, Nem arra megyünk bácsi­kéin. Jászladányra, azonban szí­vesen. Tiszasülyre vigyenek. 5-* De nem arra megyünk. «— Akkor én sem vezetem el ma­gukat Beszéd közben vesszük észre, hogy az öreg egy kicsit a pohár fenekére nézett. Otthagyjuk. Jó félórai keresés után elfeledjük az esetet. Nyakig sárosán állítunk be Csajágiékhoz. Otthon van az egész család, s még valaki: a bar- nakucsmás, spicces bácsi. Derűsen hunyorítva nyújtja a kezét; „Bál­lá József vagyok”. i Hát maga? — nézek rá bosz- szúsággal vegyes meglepetéssel. Eljöttem megmondani a Ja­ninak, hogy két fiatalember keresi. * A sezlon szélén Csajági elvtárs mellett foglalok helyet Középkorú parasztember. Féléve ő az elnöke a jászkiséri Táncsics tsz-nek. Az­előtt a „megyénél“ dolgozott, de a szívének, meg a tsz tagok hívó szavának engedelmeskedve vissza­tért a tsz-be. Nem lehet valami könnyű dolga az ilyen keményfe­jű, akaratos emberekkel, mint ez a Baka József — nézek még min­dig parázsló bosszúsággal az öreg­re. Szemjárásomat figyelve a tsz elnök is őrá tereli a szót. „Bállá bácsi a tsz egyik legjobb dolgozó­ja. Tíz kilométerre lakik, de min­dennap megjelenik a munkában. Most — pihenőnapja lévén poha- razgatott egy kicsit a komájával”. «—Aztán már kérés nélkül beszél a többleterői. Örömmel, jogos büsz­keséggel mondja; „1953-ban 30—40 ezer forintot adtunk idegen munkaerőnek. Ta­valy már csak a Kossuth tsz segí­tett pár napot a kapálásban, meg az aratásban. Pedig semmivel sem volt kevesebb a tennivaló, mint az­előtt. Igaz, aratástól kezdve, az őszi betakarításig vasárnaponként is ment a munka. Ősszel mégis úgy tűnt, hogy nem tudunk meg­birkózni a temérdek feladattal. El is határozta a vezetőség, hogy ide­gen munkaerőt fogad. Akkor reg­gel odaadtam a dolgozók elé. Mon­dom nekik: Emberek! Holnaptól kezdve idegen munkaerőt is igény­beveszünk. Nem hagyhatjuk kint a kukoricát. Az idős V. Tóbh rerenc elmoso­lyodott, Bizony nem szabad a ter­ményt kinthagyni, hiszen egész évben azért dolgoztunk. De hát segítség nélkül is betakaríthatjuk — mondotta. — Ugybizony! — bó­lintott rá Bende Ferenc, s a töb­biek is így vélekedtek. így aztán nem a vezetőség, hanem a dolgo­zók álláspontját fogadva el, min­denkit kivezényeltem a földekre. Még az „irodistákat" is. Haladt is a kukoricatörés, nem győzték hor­dani a kocsik a csöveket. Idejé­ben végeztünk a betakarításai, sőt még négy év alatt összegyűlt trá­gya is kihordására is futotta az időből”, Pár percnyi szünetet tart, gon­dolkozik rajta, mit említsen még meg a tsz tagokról, hogy olyannak ismerjék meg őket, amilyenek. Ke­ménynek, munkaszere tőnek, a ter­mőföld szerelmeseinek. — Van is értelme fáradozásuknak <— foly­tatja. —i Vagyonunk hárommillió forint felett van. Elnéztem a terv ismertetésekor a tagokat. Jólesően láttam, hogy majdnem mindegyik­nek új csizma van a lábán. Hízója mindegyiknek van, s megvan már a jövőre is a hízónak valój ■ Aprónak tűnő esetek melengetik az ember szívét. Mikor idekerül­tem, özv. L. Kovács Urbánnénak elég rongyosak voltak gyermeked. Most meg barna bársanyruhában, új csizmában feszítenek. Melyikőnk ne nézné büszkén őket? Az any­juk meg azon gondolkozik, hogy háztáji tehenüket jobban tejelőre cseréli át, — Akinek nincs háztáji tehene, az a közösből kap tejet gyermekei- I nefc 80 filléres áron — szól közbe I a felesége. •—■ Látják is a falube­mással az emberek, s könnyebb az élet így, egymást támogatva. Fi­gyelnek, gondolkoznak, s egyre inkább közelebb kerülnék hozzánk, ősz óta huszonnégy új belépő van. Elnézem azt a fiatal, életerős asszonyt. Gömbölyű karjaival át­öleli két kislánya vállát, s olyan magabiztosan mondja: „Egy év múlva el se lehet kergetni az em­bereket a tsz-ből". — Beszélgeté­sünk elején mé; azt hittem, nem helyesli a férje pályaválasztását, hiszen Szolnokon a postán dolgo­zott, „itt meg ilyenkor, télidőben nagy a sár, s nincs munkaalka­lom”, A két kislány csendesen figyel, Bállá bácsi meg nagyokat pislog. Eddig azt hallgatta, miről folyik a szó, s mivel látja, hogy a szö­vetkezetről, közbeszól: —i Mióta Jani az elnök, máskép­pen megy az élet. Győri Pista is azt beszéli, hogy mostmár nem le­het olyasmit csinálni. i—i Miféle „olyasmit?" —>> kér­dem. Az elnök elmosolyodik. — Hát nem engedem, hogy „vegyes mun­ka” címén munkaegységet számol­janak el. Győri István megcsinálta azt, de levontuk tőle. Mindenkinek meg kell szokni, hogy a közért végzett munka arányában része­sedjék. Lehet, hogy ez egy-két sze­mélynek nem tetszik, de helyessé­gét a többség elismeri. Mert hát nem elég az, hogy áprilisban 10— 12 hízót értékesítünk majd a sza­badpiacon, meg elárusító standot létesítünk, stb. t Erősödésünkhöz, gazdagodásunkhoz mindenekelőtt rendre van Szükség­Csendben hallgatom, s elnézem határozott, kemény vonásait. •— Eszembe jut a járási pártbizottság egyik tagjának véleménye. „A jászkiséri Kossuth tsz az ország egyik legjobb szövetkezete. Ezzel lépett versenyre a Táncsics tsz. S meg kell hagyni, mióta a felsőbb szervektől odakerült két kommu­nista, Kiss Emánuel gazdász és Csajági János tsz elnök intézd a csoport ügyeit, azóta nem is ered­ménytelenül versenyeznek”, —' Pedig egy személyre kétszer akkora terület megművelése vár. mint a Kossuth tsz-ben. Simon Béla. Eddig ezt Á jászapáti tanács igyekszik az új tanácstörvény szellemében dolgozni. A pártszervezettel és a Hazafias Népfront Bizottsággal karöltve kisgyűléseket szervez­tünk a tanyavilágban is, ahol elég szép számban lőttek össze a lakók. Ismertettük a politikai helyzetet s a soronlévő feladato­kat, a vetőmagcserét, a szerződé­ses termelés előnyét, beszámol­tunk a tsz-ek fejlődéséről stb. Az állandó bizottságok egy- másközt megosztva végzik mun­kájukat. Autóbuszmegállót épí­tettünk, már csak a vakolás és a villany hiányzik. Két hónap óta dolgozunk a Szőke-utcai kút vi­zéért, de még teljes eredmény nincsen. Tervbevettük egy kor­szerű mozi építését — nem hiá­nyozna ehhez a társadalmi mun­ka sem, - de a felsőbb szervek részéről még semmi bíztató jel nincs ezirányban. Megalakultak az első gazdakö­rök:, amelyeknek a tanács segített a régi bútorok beszerzésében. A fiatalok, a tanács és a Hazafias végeztük Népfront támogatásával kulfcúr- csoportokat szerveznek. A 48-as kör „A falu rossza“ című szín­darabot már tanulja is. A lakosság a tanács fogadó­óráin — és íráskor is — felveti, hogy nincsen elegendő zománc­edény, füstcső, könyökcső. Ez utóbbiaknak a minőségével is baj van. Némelyik egy hónap irúlva behorpad, kilyukad. Még csak azt kívánom közölni, hogy a tanácsházán működik egy ezüstkalászos tanfolyam, jó ered­ménnyel. Szigetvári György, Jászapáti. A Párloktatás Háza hírei: Közöljük, hogy január 20-án, csü­törtökön este 6 órakor, központi előadóval előadást tartónk a Párt- oktatás Háza nagytermében. Az előadás címe: „Munkatermelékeny­ség — önköltségcsökkentés — élet- színvonal.“ — Az előadáson min­denkit szívesen látunk. PARTOKTATÁS HAZA, Szolnok, Szabadság-u. 8. A bonni kormány sajtóosztá lyának közleménye a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormánynyilatkozatról Berlin (TASZSZ). A nyugatnémet kormány saitóosztáilva ianuár 16- án közleményt adott ki a német kérdéssel kapcsolatos szoviet kor­mánynyilatkozatról. A közlemény a többi között kí­sérletet tesz arra. hogv a Nvusat- Németország felfegyverzéséről in­tézkedő párizsi egyezményeket a béke eszközének tüntesse fel. min­denképpen dicsőíti a párizsi egyez­ményeket és azokat az állítólagos távlatokat, amelyeket a párizsi egyezmények nyitnak meg Nyugat­éiémetorszás előtt, A közlemény befejezésül a tény­leges helyzettől homlokegyenest el­lenkező állítást tartalmaz, amelv szerint ..A ielek alapián indokolt az a következtetés, hosv a Szovjet­unió a párizsi egyezmények ratifi­kálása után hajlandó lesz tárgyalni Németország egységének helyreál­lításáról”. _ A közlemény annak ellenére ál­lítja azt. hogy a szoviet kormány­nyilatkozat egyenesen óva int az ilyen következtetéstől. (MTI) BRÓDY SÁNDOR: A PÉNZEMBER Váci-utcában találkoztam vele, fázott a szegény, az orra cinkét fogott. Megvehetné az összes városi bundákat, éppen ezért kis, béleletlen téli bekecs­ben jár. *— Fázom sí mondá a jó es­tére — köszönöm, rosszul va­gyok, fázom. Nem tudok télika- bátot viselni, kimelegszem benne és azonnal meghűlök. Aztán utá­lom a prémet, mennél drágább, annál jobban. *— Persze, hogy mégfagy, miért megy ilyen lassan? i— Az étvágy miatt. *— Nem jobb volna kocsin? <=— Undorodom a kocsitól, ne­kem egy bábaasszony — aki köl­csönkért és nem kapott — meg­jósolta, hogy egykor, nem is soká, az ég haragja fog elpusztí­tani. Biztosan a villamost gon­dolta, amelynek a fogatom vé- letlenséebő! nekirregy. Lehet, hogy nem is véletlenségből, már napok óta megfigyelem ;a kocsi­somat, a Gábort, az van a sze­mébe beleírva, hogy mi okon és mi jogon ülsz te bent, én pedig kint és fent?! No megállj, elvisz­lek magammal oda, ahol nincs többé se fent, se lent, se úr, se kocsis! — Tehát ön nemcsak fázik, de fél is. édes milliomos úr!.,, önnyű magának, de ne­héz a gazdag embernek! önnek van mit keresnie a vilá­gon — pénzt, amije nincsen. De engem a pénz keres föl és nincs semmi tennivalóm, csak be kell vámom. Hull rám, csak úgy ko­pog a fejem, néha az élével a lelkiismeretembe is vágódik. -— Olykor szeretnék elfutni előle, de mégis csak bevárom. Van rá eset, hogy örömet is okoz, amikor egy asszony eladja magát nekem és egy vagyont vár az ára fejé­ben és kénytelen kiegyezni velem huszonöt percentre. A gazdagság — néha úgy vélem — azért jó, hogy az ember smucig lehet. Most azonban szeretnék pata­rolni, összevenni az egész Váci­utcát, de nincs szívem és nincs kinek. <— Nincsenek a rokonainak gyermekei? 1— Vannak, csakhogy mind fiú, gyűlölöm őket. A kis kerek sze­mükből kiordít a vágy: bácsi, vajha meghalnál, az apa akko­rára ígért nekem igazi vasutat, beszélő bábut! -~’~ *— F.syéb baja nincs? -*-■ J£öszőnöm, van. Rettegek az ünneptől, mikor nem dolgoznak az embereim. Fölir.e­I Pravda a bonni kormány sajtóosztályának a német kérdéssel kapcsolatos szovjet kormány-nyilatkozathoz fűzött kommentárjáról Moszkva (TASZSZ.) A Pravda megjegyzéseket fűz ahhoz a kom­mentárhoz, amelyet a Német Szö­vetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya adott ki a német kér­désben tett legutóbbi szovjet kor­mány-nyilatkozattal kapcsolatban. A Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormányá­nak sajtóosztálya által kiadott köz­leményt — írja a Pravda — nyil­ván a hivatalos bonni körök első visszhangjának kell tekinteni a német kérdéssel kapcsolatos szov­jet kormány-nyilatkozatra. E közlemény szerkesztői védel­mükbe veszik a párizsi egyezmé­nyeket, de ugyanakkor olyan lát­szatot igyekszenek keltem, mintha Németország egységének helyreál­lítását kívánnák. A Pravda hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány-nyilatkozat az alábbi következetetésre jut: „Tel­jesen nyilvánvaló, hogy a békesze- rető Német Demokratikus Köztár­saság és a felfegyverzett, katonai csoportosulásokba bevont Német Szövetségi Köztársaság egyesítése lehetetlen. A párizsi egyezmények ratifikálása összeegyeztethetetlen Németországnak egységes, béke­szerető államként való helyreállí­tásával.” Ennek ellenére <— írja a továb­biakban a Pravda — a bonni kor­mány sajtóosztálya azt az állítást kockáztatja meg, hogy „A Szovjet­unió a párizsi egyezmények ratifi­kálása után hajlandó lesz tárgya­lásokat kezdeni Németország egy­ségének helyreállításáról”. Ug”’át- szik, a párizsi egyezmények hívei­nek helyzete nem szilárd a Német Szövetségi Köztársaságban, ha szükségük van arra, hogy ilyen nagy igyekezettel titkolják az igaz­ságot Nyugat-Németország lakos­sága előtt. Ha a bonni kormány sajtóosztá­lya megpróbál kitérni a válasz­adás elől erre a kérdésre, akkor kétséges, vájjon a bonni kormány­körök akarják-e vagy ellenzik az általános német választásokat, ame­lyek nélkül lehetetlen Németország egyesítése. A sajtóosztály nem’ tá­jékoztatta Nyugat-Németország la-' kosságát arról, hogy a párizsi egyezmények összeegyeztethetetle- nek az össznémet választásokkal és hosszú évekre rögzítik Német­ország kettészakítottságát, A Pravda rámutat arra is, hogy a szóbanforsó közlemény szerkesz­tőd kitértek a német békeszerző­dés kérdésének megvizsgálása elől is, pedig a német békeszerződés megkötésének előfeltételeit az össz- német szabad választások megtar­tása és Németország egységének helyreállítása teremtené meg, A szovjet kormány-nyilatkozat jelentőségének csökkentésére töre­kedve, a közlemény szerkesztői jobb hijján azt eszelték ki, hogy ez a nyilatkozat és a benne foglalt következtetések, nempedig a nyu­gati hatalmak jelenlegi politikai irányvonala vezet „Németország kettészakítottságának elmélyíté­sére.“ Ez az ügyefogyott mesterkedés azonban nem leplezheti azt a tényt, hogy a párizsi katonai egyezmé­nyek Németország kettészakítottsá­gának hosszú évekre szóló rögzíté­sére vezetnek, .és azt a tényt, hogy a német nép többsége határozottan elutasítja ezt az utat. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának sajtóosztálya részéről kiadott közlemény szerkesztői el­utasítják a tárgyalásokat Németor­szág egységének helyreállításáról, de ugyanakkor a tárgyalások hívei­nek mondják magukat. Elutasítják a tárgyalásokat Németország újra­egyesítéséről, mr amikor még le­hetségesek az ilyen tárgyalások, ugyanakkor arról igyekeznek meg­győzni a német közvéleményt, hogy a bonni kormánykörök tárgyalni alkarnak a párizsi egyezmények ratifikálása után, vagyis azután, mikor már ezek a tárgyalások le­hetetlenné válnak. Ennélfogva a sajtóosztály közleményéről meg kell állapítani, hogv hamis és céllá Nyugat-Nérr.'tország közvéleményé­nek félrevezetése. (MTI.) A szovjet kormány nyilatkozatának további nyugati visszhangja Bonn A nyugatnémet kormány hivata­los hírszolgálata, az Informations­dienst hétfőn ismertette a szövet­ségi kormány állásfoglalását a Szovjetunió kormányának ianuár 15-i nyilatkozatáról. A bonni kor­mány a párizsi egyezményeket úgv igyekszik feltüntetni, mint ..A béke eszközeit”. Az úi Wehrmacht feltámasztására törekvő Adenauer- klikk odáig megy. hoev a Szovjet­unió javaslatával kapcsolatban, amely szerint a békeszerződés meg­kötése után az újraegyesített Né­metország biztonságának biztosítá­sára megszervezheti nemzeti had­erőit. azt állítja: ..Az úiraesvesített Németországnak nincs módiéban saiát ereiéből az ilyen védelmet megteremteni”. Végezetül az Infor­mationsdienst minden alap nélkül ismételten azt hangoztatja, hoev a Szovjetunió a Párizsi eevezménvek ratifikálása után is hallandó tár­gyalni a német kérdésről. TV r • Párizs Az illetékes francia körök véle­ményét közli a Szovietunáó kormá­nyának nyilatkozatáról, amely sze­rint az úi szoviet nyilatkozat ..Nem téríti el Mendes-France kormányát arra irányuló szándékátóL hoav Végrehajtsa a párizsi egyezmények ratifikálását“. Ugyanakkor a fernt- amlíteft körök a közvélemény fél- 1 re vezetésére most is ahhoz a fogás­gyek a rengeteg hivatalba és ér­zem, hogy ott a néma csendben két napra kiterítve és megalázva fekszik a Pénz, nem fiadzik, nem paráználkodik, nem is pénz többé. És úgy fogom érezni ma­gam, mintha én is meghaltam volna. Aztán magamban, egyedül fogok vacsoráim, egy ostsee- heringet és nérri száraz sonkát. Mert ha valakit, családot arra méltatnék, hogy a körében tölt- sem el a szent estvét, az nekem jelentékeny anyagi áldozatomba kerülne. Nem akarok, félek sze­retni! — Tudja-e mit, maga se sze­ressen, — a ridegség pénzt hoz. 1900. A fenti fräs Bródy Sándor <1863— 1924) „A sas Pesten” címmel a Szép- irodalmi Könyvkiadó kiadásában nem­rég megjelent válogatott írásai közül való. hoz folyamodnak. hogv a kormány a ratifikálás után ..folytatja erőfe­szítéseit a Kelet és Nvugat közötti enyhülésnek diplomáciai előkészí­tése után történő keresésére”, London Az AFF szerint az angol főváros-* ban a szoviet kormánynyilatkozat különböző fogadtatásra talált. A hivatalos források azzal az üriigv- gvel zárkóznak el a kommentálás elől. hoev a kormánynyilatkozat „Nem diplomáciai közlemény”. Másfelől — ugyancsak az AFP szerint — „Egyes londoni körökben a szoviet nyilatkozatot a legna­gyobb horderejű diplomáciai offen- zivának tekintik a párizsi egyezmé­nyek ellen. Ez az úiabb szoviet ak­ció azzal a veszéllyel iár. hoav sú­lyos nehézségeket támaszt a nyu­gati szövetség kebelén belül és kü- lönösen érzékeny kihatásokkal iár- hat a német közvéleményre”. A hétfő reggeli londoni lapok hírmagyarázói kommentárokat fűz­nek a Szovjetunió kormányának nyilatkozatához. A The Times és a Dailv Tele­graph vezércikke elismeri, hoev a szovjet nyilatkozat életbevágóan fontos engedményt aiánl: az össz­német választó sodr nemzetközi el­lenőrzését. A The Times vezér­cikke hangozta ti a. hogv a választá­sokra vonatkozó ellenőrzésbe való beleegyezéssel a szoviet kormány­nyilatkozat közelebb kerül a nyu­gati állásponthoz. A Daily Worker íria vezércikké­ben: *— A Nyugat ismét azt mondta maid. hogy a Szovjetunió javaslata nem őszinte és célra a párizsi szer­ződések ratifikálásának, azaz a nyugatnémet militarizrnus felélesz­tésének elhalasztása. De mit árt­hatna bárkinek, kivéve az engesz­telhetetlen nyugatnémet militaris­tákat és amerikai pártfogóikat, ha elhalasztanák a német militariz- mus feltámasztását amíg a szoviet javaslatokat négyhatalmi értekez­leten komolyan megvizsgálják? Ha a szoviet javaslatot esv érte­kezleten alaposan megvizsgálnák akkor ez nem jelentene semmiféle kockázatot. Ellenben sokat lehetne nvemii. ha ezek a iavaslatok kel’ö módosítások után a német kérdés maradandó megoldásához vezetné­nek. — A Szovjetunió javasolta kon- forenria hrivett a márik út csak a? “urópai háKne-űs veszedelem borz” más súlyosbodásához vezetne Ez‘ a zord kilátást az ar^oi népnek vissza kell utasítania! (MTI) Eddig ezt végeztük

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom