Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

1955 január 18, SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Gép avításunk előrehaladását gátolja az alkalrészhlány | AZ ŐSZI | kampányfeladatok elvégzése után hozzáfogtunk^ az erő- és munkagépek kijavításához. Idejében megszerveztük a javítóbrigádokat, s így minden dolgozó ismerte beosztását. A gépjavítás igen fontos munka, mert ettől függ a gépek egészévi za­vartalan üzerr eltetése. Az eke és aratógép javítóbri­gád teljesítette novemberi és decemberi tervét. De a kijavítótt gépeket egyes alkatrészek hiányával kel­lett átadni, mivel azokat nem bírtuk beszerezni. — Gépjavításunk előrehaladását gátolja az alkatrész- hiány. Megtörtént olyan eset, hogy utasításra az összes ekékből kiszedtük a tengelyeket és perselye­ket azzal, hogy másnap helyettük újakat kapunk. A régi alkatrészeket pedig csereként adjuk le. Azóta egy hónap elmúlt, s az ekék még mindig szét­szedve hevernek. Sok idő vész így kárba és a ter­vezett ötven óra helyett egy-egy eke javítása sokkal több időt felen észt. | AZ ARATÚGEP | javítóbrigád igyekezett meg­oldani az alkatrészhiányt. A még kijavítatlan gépek­ről szereltek le egyes hiányzó alkatrészeket. Most a kérdés az, vájjon mi marad az utolsó aratógépre. A cséplőgépeknél törekrázó-csapágyból áll fenn hiány. A gépállomás vezetősége gondoskodott a dolgo­zókról, lakásról, fűtésről. A javítóműhelyek fűtési rendszere jelenleg lényegesen jobb, mint az elmúlt esztendőben volt. A vidéken lakó dolgozóknak az utazási lehetősége is rregfelelő. Azt kérnénk az ille­tékes szervektől, hogy az alkatrészek, a javításhoz szükséges anyag biztosításával segítsék munkánkat, hogy hiány nélkül teljeíthessük gépjavítási tervün­ket. Gyenes Sándor, jászszentandrási gépállomás. egészséges téli ruházkodás? hirtelen lehűl, ez lehűléshez, be­tegségekhez vezet. Aki felváltva, hói zárthelyiség­ben, hol a szabadban tartózkodik, „többrétegű” ruházkodással kell védekeznie a hideg ellen. így a meleg szobából a szabadba való tá­vozás alkalmával ruházatát gyor­san tudja növelni, illetve csökken­teni. Az öltözködés mértékét nemcsak az időjárási, vagy szobahőmérsék- leti viszonyokhoz kell alkalmazni, hanem a munkához is. Az emberi szervezet munka közben igen sok hőt termel, tehát nehéz munkát végző dolgozóknak sokkal köny- nyebben kell öltözködniök, mint annak, aki könnyű munkát végez. Azoknak, akik a szabadban sok­mozgású munkát végeznek, a bunda nem megfelelő viselet, mert aka­dályozza őket- Ilyen körülmények között a vatta-kabát, vattával bé­lelt ruha a legalkalmasabb viselet. Tűiméi egtn öltözködni, vagy ut­cai öltözékben a szobában tartóz­kodni egészségtelen. Egyrészt azért, mert a szabadon hagyott és fedett testrészek között hőmérsékleti kü­lönbség nagyon megnő, másrészt az „alsópemű“ átnedvesedik és így a legkisebb légmozgás is nagy hő­hatást fejt ki. Túl meleg ruhában a szervezet működése ellanyhul, elpuhul és amikor hideg hatás éri, akkor nem tud kellően alkalmaz­kodni, védekezni a lehűlés ellen. A ruhák átnedvesedésének megaka­dályozása igen fontos, különösen a szabadban dolgozóknál, akik ki vannak téve az esőnek, hónak. ■ Ezek részére nélkülözhetetlen ruha­darab a vízhatlan esőkabát. Ha ruhánk a verejtéktől átned­vesedik, munka végeztével ruhát kell cserélnünk, vagy föléje meleg kabátot kell felvennünk, mert az átnedvesedett alsóruha még nagyobb mértékben hűti a testet, mint az esőtől átázott felsőruha. Hazánkban rendelet írja elő,— hogy télen a szabadban dolgozókat köteles a munkaadó vállalat ellátná a megfelelő ruházattal. — Többen vannak, akik. a vállalattól kapott ingyen ruha viselésével saját ruhá­jukat megkímélik. Minden körül­mények között azt hordják, még akkor is, ha az egészségükre kedve­zőtlen. A vöröskereszt-aktiváknak e téren is fontos szerepük lehet abban, hogy a dolgozókat megfelelő felvilágosító munkával rávezessék a helyes öltözködésre­Ä modern „Minerva” pártfogása bereiken keresztül mű­ködnek­Igen iellemző Giuserroe de Santis, a híres olasz filmrendező ..A szerelem napjai“ című egvik leg­újabb fiimiének történe­te. De Santis nevét nem­csak hazáiéban, hanem külföldön is jól ismerik. „Tragikus vadászat*’-. „Nincs béke az olaifák alatt“. ..Róma 11 óra’* cí­mű filmiei az egész vilá­got beiáírták. Azt hinné az ember, hogy a kiváló rendező tefcintélve és hírneve alkotásainak tisz- teletbenitartáisára készteti a kölcsönzőket. „A szerelem naoiai*’ cí­mű film a déloteszországi parasztok életéről szól. Egy ifjú és agy leánv története, akik szeretik egymást. Házasságuk kü­lönböző körülmények akadályozzák, különösen a két család között vá­ratlanul kirobbant ellen­ségeskedés. de vésül gvőz a szerelem. A filmet a ki­váló rendezés és a cse­lekményszövés átgondolt következetessége iellemzi. minden kén fontos szere­pet látszik. Ez különben a legjobb olasz filmek közös saiátossága. Az elkészült film a „Minerva** filmkölcsönző céghez került. Signor Ichioneri. a cég Igazga­tója megnézte a filmet, maiid minden valószínű­ség szerint így gondolko­zott: ■— De Samtils filmje üz­leti szempontból termé­szetesen jó film. De... nem elég dinamikus. A mai néző a mozgást, a heves kitöréseket szereti Elmondhatiuk-e ezt „A szerelem naro1ai'*-iról? Csak bizonyos mértékben. Azt jelenti ez. hoev el kell temetnünk a filmet? Dehogy! Hát akkor mit tegyünk? Ki kell javítani. Kérjük a rendező bele­egyezését? Még mit nem! Hiszen valahol külföldön jár. Elintézzük ezt ma­gunk is. De Santis nem sértődik meg. Igv is történt. De San­tis azonban megsértődött. Munkatársai vele egvütt tiltakoztak amiatt, hoev a „Minerva“ filmkölcsön­ző cég az amerikai széria­filmek színvonalára sü- lyeszbefte „A szerelem napiai*’-t. Az ügyet a bírósás dönti el. Reméljük, hoev az igazság győzedelmes­kedni fog. De Santis a a sajtó képviselőinek ki­jelentette. hogv „olvan emberek sértették meg a rendezői jogot, akiden ok semmi közük sincs a film Sétrehozásához. A módo­sítások elferdítették a film mondanivalóját, ért­hetetlenné tették a cse- lekmónyszövést“. De San­tis a kivágott részek visz- szaóllítását követeli. ,.. A régi Rómában Minerva istennő az ipar. a tudomány és a művé­szet pártfogója volt. A ..Minerva’* nevű olasz cég főkolomposai, akik a ró­mai istennő nevét bito­rolják. ellenkezőleg, el­fojtják az Olasz kultúrát és az amerikai film-ma- kulatúra útiát egyenge­tik. A modem római „Minerva“ Holdvood gaz­dáit szolgálta, akiknek — amint tudtuk — szeren­cséire nem volt semmi­féle névrokonuk az antik világban.. Milyen az Az emberi szervezet normális működésének egyik alapfeltétele, hogy állandóan 37 fok körüli hő­mérsékletű legyen. A bőr felszínén átlag 30 fokos a hőmérsékletünk. A jó ruházkodásnak ezt a hőmér­sékletet kell biztosítani szerveze­tünk számára. Télen az a ruha a legalkalmasabb, amely a test me­legét visszatartja, tehát hőszige­telő tulajdonságú és nem járja át könnyen a levegő. Ezt el lehet ér­ni a ruharétegek vastagságának növelésével, azonban ügyelni kell arra is, hogy ruházatunk emellett könnyű és kényelmes legyen. Leg­jobbak a gyapjúból és a gyapotból készült anyagok, amelyek nagyfo­kú levegőtartalmuk következtében jól szigetelnek, emellett rugalma­sak, hajlékonyak, könnyűek. A test szellőzését a sűrű szövés esetén is lehetővé teszik, a verejtéket fel­szívják és felületükön egyenletesen elpárologtatják. A bőrön ugyanis állandóan verejték válik ki, még ha olyan kis mértékben is, hogy sza­badszemmel nem látható. Ha a testtel érintkező alsóruhák a ve­rejtéket nem szívják fel és a testet légáramlat, szél, huzat éri, akkor a párolgás fokozódik és a szervezet Már a szkeptikusok sem csodálkoznak azon. hogy a kapitalista orszá­gok filmkölcsönző válla­latai miiven kíméletlenül elbánnak a filmék szer­zőivé!. Ezeknek a vállala­toknak tuilaidanosaií csak a haszon, a készpénz ér­dekli. s annak kedvéért mindenre kénesek. Áru­nak tekintik a filmet és elsősorban azt nézik mi­iven lesz a bevétel. Ha a nagyobb haszon érdieké­ben szükségesnek vélik, kénesek meghamisítani a filmet, kihagynak eaves ieleneteket. vaev ielen- téktelen epizódokkal cse­rélik fél. Az amerikai fiknköl- csönzők különösen a kül­földi filmekkel bánnak el felháborítóan. ..Erköl­cseik'* egvre nagvobb tért hódítanak a nvueat- euróDai országokban is. ahol az amerikai üzlet­emberek egymás után magukhoz ragadták a nemzeti filmek kölcsön­zését. vagy az illető or­szág filmkölcsönző válla­lataiba becsempészett em­Tegnap kezdődött a tanftás. Reggel tavasza zápor verte az utca kövét s oaskolta az iskolá­sok sapkáját arcát, táskáját. A Kodtói An na-úti iskodába igye­keztek a gyerekek. Barna és sző­ke fejek bújtak a celofán stanic- Jik alá. hogv a szalag olvan szép maradion, ahogy édesanya meg­kötötte. Az iskola lábtörlőin két-három cKusszanás s máris szaporán fel az emeletekre! A második leámv- osztálv tegnap még méltóságom csendjét felváltja a gverekzsivai. Egy nagyobbacska lánv az ajtóba áll és megcsókolja az érkezőket. S utána megkérdi: — Te hánv sort írtál? Előkerülnek a füzetek. De előbb nagy gonddal és még több nehézséggel leveszik a ka­bátot. a sapkát, a sálat, a puló­vert. Mert ió meleg van. a har­minchárom kislány számára előző napon befűttetett már a tanító­Tegnap kezdődött néni. hogv ne fázzanak az apró­ságok a hosszú — falat, levegőt hűtő — szünet után. Apró nevetés csilingel, felszáll, azitán felsír egv kicsike lánv. — Nem hoztam el a kiskabátom. röviduíias a ruhám, mit csinál­jak? — Az semmi — szipog egv má­sik —. de én csak tíz sor szám­tant írtam a szünetben. — Az kevés — bigveszifci a szá­ját egv fehérmasnis. legalább egy oszlopot írhattál volna. — Hogyisne, hiszen nem is volt ennyi feladva . i. 1— Akkor miért sírsz? — Mert a Kati többet írt • , 1— Kifolvott a tustinta — bök a padra a klottköténves Ica . de nem most. még tavaly. i— Hoztál nyelvtanfüzetet? “ Hol a poirtörlő? •— Mikor csengetnek? —Mind­egyik csacsog, csipog, kérdez, örülnek is. félnek is. váriák az első órát. a tanítónénit, a lecke­nézést. Valamelyik hangosan nyel — aztán körülnéz szégyenlő­sen. észrevették-e •— ő már a hangos olvasás izgalmát érzi. Amikor a tanítónéni belép, kö­rülfonja az öröm. az élmények félszavakban röpködnek felé. mindenki beszél, kérdez •— és indokol. A t-anftónéni néhány percig hallgat Az ő kis kertje ez. az 6 kis virágai szólalnak meg csengve-boneva. mosolyog felel vigasztal. Aztán odameav a tábla elé. végigtekint az osztá­lyon. csendet int — a zai elül. a gyerekek figyelnek, s felhangzik az idén először: — Kislányok, most számtanóra következik. Elkezdődött a munka, meg­indult a tanítás az iskolákban, /?hi ú(óá# A A VÖRÖS SZIKRA GYÁR dol­gozói úgy tervezik, hogy aratásra már forgalomba kerül a mezőgaz­dasági jmmkairányííó berendezés az egybeépített rádió-adóból és ve­vőből álló „trakterrádió“. * A POSTA Központi Járműtelep dolgozói egy régi csomagszállító gépkocsiból elkészítették az első magyar „autópoeta” ‘ hivatalt. A gépkocsi berendezése kezelősztalok­ból és levélelosztó szekrényből áll. A világítást és a kocsi fűtését sa­ját erősáramú telep biztosítja. A postahivatal értékcikk árusítással, közönséges és ajánlott levél felvé­tellel foglalkozik. Az „autóposta’’ működését ja­nuár 27-én, a Városligetben rende­zendő műkorcsolyázó Európa-baj­nokság színhelyén kezdi. A guruló postahivatal ezenkívül egyes na­gyobb sporteseményeken, kiállítá­sokon, vidéki városokban is műkö­dik majd. * AZ AKADÉMIAI KIADÓ 1955- ben sek olyan könyvet jelentet meg, amely/nemcsak a szakembe­rek igényeit, hanem a dolgozók szé­les rétegeinek érdeklődését is ki­elégíti. A kiadó folytatja irodalmi nagy­ságaink munkáinak kritikai kiadá­sát. Megjelenik, az Arany János sorozat hetedik és a Petőfi sorozat ötödik kötete. Kiadták József At­tila műveinek harmadik kötetét, amely a nagy magyar proletárköltő prózai írásait tartalmazza. Ez év­ben megjelenik Balassi Bálint Az új vezetőség megválasztása óta három új tag lépett szövetke­zetünkbe, s ez nem véletlen dolog. Annak tulajdonítható, hogy a ter­melőszövetkezet és a falu egyéni parasztjai között erősödött a kap­csolat. Az új vezetőség ugyanis mindjárt intézkedett egy daráló létesítése iránt. Ez nemcsak a szö­vetkezeté lett, hanem községünk lakói is, akiknek most már nem kell messze kilométerekre, Ujszász. ra, vagy Jászifelsőszentgyörgyre menniök, ha dar áltatni akarnak, HAZÁBAN? munkáinak második kötete. Meg­kezdik Ady Endre írásainak kriti­kai kiadását Föidessy Gyula szer­kesztésében. Juhász Géza szerkesz­tésében elkezdődik Csokonai Vitéz Mihály m"nká‘inak kritikai ki­adása. 1955-ben megjelenik Hatvány La­jos „így élt Petőfi“ című több kö­tetre tervezett munkájának első része, amely Petőfi hétköznapjairól szól. A mezőgazdasági kiadványok so­rozatban monográfia-sorozatot in­dít az Akadémiai Kiadó „Magyar- ország kultúrflórája*’ címmel- A so­rozatban egy-egy növény leírását ismertetik. (MTI). * az óra és műszerkészítő Kisipari Szövetkezet az idén két új mérőműszer sorozatgyártását kezdi meg. Az egyik a lökeíszámoló berendezés, amely a palac­kozó, préselő és más automata gépeknél önműködően számolja a megmunkált da­rabokat. — A textFgyárak számára méter- számolót készít a kisipari szövetkezet. A MAGYAR HANGLEMEZGYÁRTÓ Vál­lalat ebben az évben 660.000 normállemezt hoz forgalomba, csaknem 200.000-rel töb­bet. mint tavaly. Néhány zenemű az ezévi felvételek ter­véből: teljes terjedelmében felveszik nem­zeti nagy operánkat a ,.Bánk-bán”-t az Állami Operaház legkiválóbb művészeinek előadásában. Felveszik továbbá Bartók: ,,Concerto,'-ját, „Hegedűverseny"-én ,,Di- ,,Concerto”-ját, „Tánc-szvit”-jét, Liszt: ,,Esz-dur zongoraversenyét” és Kodály: „Psalmus Hungaricus” című zenemüvét. A vállalat azonban nemcsak jó komoly­zenei felvételekről gondoskodik az idén, hanem arról is, hogy kaphatók legyenek a legkitűnőbb operett-, tánc- és filmzene­számok lemezei is. Egy mikóbarázdás le­mezre például nyolc, változatos összeállí­tott tárcszámot vesznek fel, úgyhogy egy lemezről egy teljes kis táncmíísor játsz­ható le. A szövetkezeti daráló felállítása azonkívül a tsz jövedelmét is gya­rapítja. Nemrégen elkészült termelési tervünk igyekezetünket tükrözi. — Búzából 12 mázsát, árpából 13 má­zsát, kukoricából 35 mázsát aka­runk termelni holdanként ebben az esztendőben. Jószágállományunkat is jobbakkal cseréljük fel. Mindez növeli jövedelmünket, az államnak átadott termények és állati termé­kek pedig a közellátást javítják meg. Burda György szászbereki Béke tsz. A tiszaroffi gépállomás dolgozói nagy igyekezettel végzik a gépek javítását. Arra törekednek, hogy erőgépjavítási tervüket határidő előtt befejezzék. 9 erőgép, a cséplő és más munkagépek már kijavítva várják a munkák megkezdését. A traktorosok és szerelők még szebb eredményről számolhatnának be. ha az anyagellátással nem len­nének problémáik. A Fömáv csak hosszú idő múltán küldi meg a megrendelt alkatrészeket. Pld. egy differenciál nagyfogaskereket még december 17-én Igényeltünk, de mindeddig nem érkezett meg. ígér­getéseket kaptunk ugyan de ez nem viszi előbbre munkánkat. A szolnoki mezőgazdasági gépja­SZÓV Ál ESSZÜK... Egy kát. hold földen' a tagosítás alkalmával a megalakuló Alkot­mány tsz területébe esett. Helyette 1953 őszén kaptam másikat. Sajnos, ennek a földinek harmadrésze most is víz alatt áll. Annakidején kértem a tanácstól, hogy írják le nevenről ezt a rossz földet, kérésemet nem fogadták el, sőt a beadási kötele­zettséget a vízjárásos terület után is kivetették. Férjem beteg, én is idős vagyok. A kunmadarasi ta­nácsnál azonban hiáJba jártam már többször is, nem vették figyelembe panaszomat. Somogyi Lajosné, Kunmadaras, Arany János-utca 4. szám. * A bánhalmi állami gazdaság ve­tésterületemből egy hold búzát a rizstelepek tavaszi építési munkája közben kisajátított. Ezt a körül­ményt a nálam' lévő jegyzőkönyvi másolat is igazolja, amit a gazdaság részéről Ardai József igazgató és Szabó János főagronómus írt alá. A gazdaság vezetői akkor megígér­ték, hogy egy hold föld után járó kártérítést, a 10 mázsa búzát, vagy ennek értékét megkapom. Ez azon­ban nem' történt meg. Négy hónap pal ezelőtt egy stráfkocsit adtam el 3000 forintért a gazdaságnak, az érte járó összeget azonban még a mai napig is várom. Szautner János. Kenderes Lenin-utca 78. szám. vító vállalat munkájában is hiá* nyosság tapasztalható. A hozzájuk küldött két erőgép közül az egyi­ket kifogástalanul rendbehozták. A másiknál azonban csak a festés ér­demel elismerést. Az első csuklós- tenge'y hegesztése repedt. Mégsem cserélték ki Több csavar menet- nélkül volt a furatba helyezve. Az első kerekekre nem lehetett a taré­jokat felszerelni a furatok kopott­sága miatt. Az ilyen hibákat nem lehet a festéssel eltüntetni. Azok a brigádok, melyek a javí­tást végzik gondoljanak arra. hogy milyen súlyos károk származhatnak később e felelőt’en munkából. BORSÓS ANDRES technikus tiszaroffi Ä. M. G­A konyhai« ertészet több mint 30 ezer forintot jövedelmezett A iúniusi határozat óta hathatós segítséget kaptam a termeléshez. 13 hald földön gazdálkodom és földe­men a nagv munkát a talaielőké- szítést géppel végeztettem. Az aiJattyáni gépállomás traktora ké­szítette elő a talait. Szántóföldem i órészén a kenyérgabonát és takar- mánvféléket termesztek, de foglal­kozom kertészettel is. A múlt esztendőben zöldborsót. mákot, zöldségmagot és burgonvát termesz­tettem. Több mint 30.000 forintot kaptam értük. Ebből bevásároltam az öntözéshez szükséges motort, szivattyút, és a kertészeti szerszá­mokat. Számításom szerint ebben az eszteröőf'en megkétszerezem a Q köíelk’ dolgozó parasztok csatlakozlak a felszabadulási versenyhez Községünk dolgozó parasztjai a néhány nappal ezelőtt rregtartott termelési bizottsági ülésen csatla­koztak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak felhívásához. ígéretet lettek, hogy őszi vetéseiket a na­gyobb termés elérése érdekében most a tél folyamán is ápolják, a tavaszi mezőgazdasági munkálato­kat htáridő előtt elvégzik és becsü­lettel teljesítik állam iránti kötele­zettségüket. B!rkás József. Kőtelek, konyhakerti veteménvek területét de a termését is. Kerekes Béla 13 holdas dolgozó Paraszt Jéncshida! II szászbereki Béke Isz-be három új tag lénett be Felelősségteljesebb munkát várunk a Mezőgazdasági Gépjavítótól

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom