Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-15 / 12. szám
VIL évfolyam, 12. szám « Ara <üÍ3 tíiiér 1Ö35. január 15., szombat MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: A tanáccsal karöltve eredményes munkát végez a Hazafias Népfront karcagi bizottsága (2. o.) Az aranyember (3. oldal.) Rádióműsor (4. oldal.) Sport (4. oldal.) GAZDAKÖRI ANKÉT JÁSZÁROKSZÁLLASON iiiiiiiitmiiimiiiiiimimiimmitmiiiiiiiitiiiiiiiiiimitiimiiiimiiiiiiiiiimmtiiiiiiimmiiiiiiimiHiiiimiiiiiiitiiiiii Mi kell a gazdálkodáshoz, szerencse, vagy tudás? JLeoíL a (^MdtnimelfoügyL JMjutisziíthunba Balázs £niil, tíql h aic&i társamnak JLedou 'Batálom. ! A jászárokszállási gazdakör nemrég újjáalakult. A falu népe előtt igen népszerű. Szépek a gazdakör! tagok törekvései is, hogy a régi, mindenki által kedvelt keretet új tartalommal töltik be. Első ilyen szárnypróbálgatás volt tegnapelőtt a gazdálkodók kívánságára megtartott sajtóankét. Meghívták a Szolnokit, egyei Néplap szerkesztőségét, hogy a sajtó nyilvánossága előtt mondhassák el. milyen terveik vannak, hogyan készülnek a mezőgazdaságfejlesztés második esztendejére. Közel százhúsz jelenlévő volt. Résztvett a sajtóankéton Vrebovszki elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa is. Szívesen látnánk körünkben a Jászberényi új gépállomás Igazgatóját A gazdálkodók különösen sokat foglalkoztak a gépállomás munkájával. „Az aprómag-cséplés karácsonyig is eltart, s ebből súlyos károk keletkeznek, rr.ert az idő és az egerek foga nem kíméletes“ — mondotta Kasza Béni gazdálkodó. Márkus Béla ennek a késlekedésnek tulajdonítja, hogy az aprómag ellátás még mindig igen hiányos. A lucerna és a hereféleségekhez nehezen tudnak hozzájutni. így persze nem képesek olyan mértékben növelni takarmányvetés területüket, ahogyan azt szeretnék. Szóba kerültek egyéb, gépállomással kapcsolatos problémák is. Csányi József, Kiss János a gábo- nacséplés idején történt mulasztásokkal foglalkozott. Vrebovszki elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa javasolta a sajtóankét résztvevőinek, hogy a sok mulasztás megszüntetése érdekében a gazdálkodók hívják meg körükbe a jászberényi új gépállomás igazgatóját. Közösen beszéljék majd meg, hol, mit kell tenni. A gazdálkodók helyeselték és elfogadták a javaslatot. „Erre a megbeszélésre szükségünk van, mert már megtanultuk, hogy a jó gépállomás áldás” — vélekedett Bódis Balázs gazdálkodó. Az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében gyors Intézkedésre van szükség Az állattenyésztésre fordult a szó, amikor élénk vita alakult ki a jelenlévők között. — Pádár Ignác gazdálkodó kezdte: „Tenyészállat tartó vagyok, de nincs olyan jász- paraszt, alá -nem -szereti a jószágot. Arra vagyunk büszkék, ha nemcsak szép, hanem jóltejelő teheneket nevelünk. Itt azonban a tehéntartással bajok vannak. Kevés az apaállat és a meglévők gondozása rossz. Mondani sem kell, hogy ez milyen sok kárt okoz nekünk gazdálkodóknak.“ „Régen mintegy 200 törzskönyvezett tehén volt a községben“ — mondotta Faragó János tanító, gazdaköri szakkör-vezető — „az idevalósi gazdák tehát nemcsak szeretik a jószágot, hanem a tartásukhoz is értenek. Mi az oka mégis, hogy mindössze 25—30 törzskönyvezett tehén van a községben?1’ > tette fel a kérdést. Voltak akik a gondozatlan apaállatok rr. ellett takarmányszűkire hivatkoztak. Ezzel magyarázták az állattenyésztés minőségi romlását. Többen viszont amellett kardoskodtak, hogy a sokesztendős termelési tapasztalatokat egybe kell kapcsolni az agronómiái tudománnyal. Akkor sokkal több takarmány termelhető, nr.lnt eddig. • Vagyis tanulni kell. Szemmel tartani az újabbnál-újabb tudományos módszereket. Hisz a mezőgazdálkodás tudománya évről- évre fejlődik. A vita során egy közbeszóló megjegyezte, hogy a gazdálkodáshoz nem tudomány, hanem szerencse kell. Csányi József viszont példákkal igazolta, hogy ott a szerencse, ahol a tudás. Igaza van. Elsősorban tudás kell, mert aki ezzel rendelkezik', az nem bíz semmit sem a véMenre. Még a közmondás is tartja, hegy az okos embert nerr lehet legyőzni. Vagyis ott van a szerencse, ahol tudják, hogy a kukoricatermés átlagát nemcsak kapálással, hanem pót'beporzással, a búzáért pedig felültrágyázással is lehet növelni többek között. Persze, mindent a maga idejében és a maga helyén. Éppen ehhez kell az ismeret, A tószegi gépállomás dolgozói az egyéni parasztság megsegítésére 10 db, fogatos láncboronát és kerti vetégépst készítenek A tószegi gépállomás dolgozói csatlakoztak a Rákosi Mátyás Müvek kezdeményezéséhez. Április 4.-e tiszteletére lelkes verseny- mozgalom indult a gépállomáson. Az időszerű gópjavítási munkák határidő előtti elvégzésén kívül február 25-ig az általuk patronált tiszavárkonyi Uj Élet termelőszövetkezetben kijavítják a szerszámokat, gazdasági eszközöket. Az egyénileg dolgozó parasztság megsegítésére 10 db. fogatos lánoboronát készítenek. A lebontásra kerülő selejtes szártépőgépet kézi répavágók háza előállítására használják fel. A körzetükben sok tsz és egyéni gazda foglalkozik kertészkedéssel. Munkájuk megköny- nyítésére a gépállomásiak 10 kerti vetőgépet készítenek. A javításoknál megtakarított időt pedig arra használják fel, hogy huljadékanyagokból hálókocsit, valamint traktoros vetőgép után kapcsolható láncboronát készíten efc, Ma adják át rendeltetésének a Mezőgazdasági Vízi Építő Vállalat uj munkásszállóját és kulturházát Ä Mezőgazdasági Vízi Építő Vállalat Szolnokon a Vöröshadsereg- útja 16. szám alatt új munkásszállót és kulturházat épített. A nagyszerű új létesítményt ma adják át rendeltetésének bensőséges ünnepség keretében. Délután 2 órakor a vállalat budapesti központjának és a szolnoki részlegnek a dogozói asztalitermisz és sakk-mérkőzést vívnak egymással. Majd három órakor a meghívott vendégek megtekintik az új munkásszállót és a kultúrházat. — Este 7 órakor pedig műsoros esten jutalmazzák meg az új munkás- szálló és kultúrotthon építésében résztvett dolgozókat. A műsoros esten fellép a vállalat országos központjának ének- és zenekara is, majd a jelenlévők reggelig tartó tánccal ünnepük a vállalat nagy eseményét. Először is erőt, egészséget kívánok neked és családodnak. Mos-1 tanában sokat beszé’gettünk rólad, s megmondom őszintén, hogy az emlékezés adta kezembe a tollat.. Mikor ezt a levelet írom, a régi harcos időkre gondolok. Azokra a napokra és estékre, amikor sokat beszélgettél velünk. 1945 előtt sokszor elmondtad, jön majd egy jotb világ. A felszabadulás után pedig már az első években felvilágosított tál bennünket arról, hogy lesz, mint lesz, esztendők múltán. Kerek hat esztendeje, hogy elkerültél tőlünk, s azóta bizony, sok minden megváltozott. Jobban élünk. Sajnáljuk, hogy nem voltál itt köztünk, nem fáradoztál velünk a termelőszövetkezetek megalakításának idején. Azok voltak csak a szép napok. Küzdelmesek, nehezek. De te az ilyen munkát szeretted. Jól emlékszem, mikor negyvenöt tavaszán búzát küldtünk a munkásoknak. Nálunk még nem volt vonatközlekedés és Jászberénybe szekereztünk. Bizonyára emlékszel, milyen fáradságos munka volt. És milyen szép. Én tsz-tag vagyok és már nagypapa is. Hat kis unokám van. István fiam megnősült. S ha hiszed, ha nem, a gyerekből katonatiszt lett, hadnagy. Közös gazdaságunkban a jószágáUcmány van rámbízva. Csak látnád, milyen szenek a teheneim. Különben eljöhetnél körülnézni. Nálam jövő héten disznótor lesz. Jól fizetett a tavalyi esztendő. Egész évi jövedelmem készpénzre átszámítva 1800 forint havi fizetésnek felel meg. Fekete Mihály meg — bizonyára ismered — 35.000 forintért házat vett nemrég. Sok-sck szórakozási lehetőségünk is van. Könyvtár mozi, kultúrterem. A mi kis községünk lassan nem sókban különbözik már a várostól. Most, hogy levelem befejezem, eszembe jutott, milyen szépen tudtál tárogatózni. Megvan-e még a tárogatód? Jó munkát kíván, barátod: Pomázi Mihály, a jászladányi Úttörő tsz állattenyésztési brigádvezetője. LEGFRISSEBB HÍREINK Egyre nagyobb a jászárok- szállási gazdák termelési kedve A sajtóankéton sokan elmondták, hogy a tanács és a dolgozó parasztok között jó a kapcsolat. Pádár Ignác örömmel újságolta: „Nekünk gazdálkodóknak jól esik, hogy a tanács dolgozói tisztességesen beszélnek velünk s ha valamilyen ügyben hozzájuk fordulunk, hellyel kínálnak, barátságosak. — Ilyenkor egészen más az ember kedve.“ Fielt János gazdálkodó és még jó páran elmondták, hogy nem ismerik eléggé a földek adásvételére és a földek csereügyére vonatkozó hivatalos rendelkezéseket. Ebből aztán sok felesleges munka származik. Az ankét résztvevői kérték a Szolnokmegyei Néplap szerkesztőségét, hogy egyszerű, közérthető módon, a „Gazdaköri tanácsadó“- bari írják meg, hol mit kell tenni a földvásárlás és a földcsere ügyében. A Szolnokmegyei Néplapról Szólva, a községi párttitkár elvtárs és Vrebovszki élvtárs kérte a szerkesztőséget, hogy a levelezők által közölt adatok valódiságát ellenőrizzék, azok ugyanis jónéhány- szor nerr.1 fedik a valóságat. Elmondották még, hogy különböző intézményeknél hivataloknál felháborító módon intézik a dolgozó parasztok ügyeit. Sokszor felesleges lótást-futás't okoznak a gazdálkodóknak. Különösen sok panasz merült fel az Állami Biztosító jászberényi kirendeltsége ellen. — Bódis Ferenc olyan kirívó esetről számolt be, amely valóban tűrhetetlen. Bódis Ferenc gazdálkodót jégkár érte. A kár összegét a biztosító vállalat ki is utalta számára, de ebből az összegből rr.ind a kétszer levonták a szomszédja 280 forintos biztosítási hátralékát. Az ügy még ezzel sem fejeződött be, mert harmadszorra egy hivatalos felszólítást kapott, hogy fizesse be a hátralékát, holott egy fillérrel sem tartozik az Állami Biztosítónak. A jászárokszállási sajtóankét meghitt, baráti légkörben zajlott le. Szekulity Péter A HAZAFIAS NÉPFRONT Országos Elnöksége minta-alapszabálynak fogadta el a szolnoki gazdakör alapszabályát. * A TISZAFÜREDI járásban a Jászsági Állattenyésztési Hónaphoz hasonlóan a koratavasz folyamán állattenyésztési hónapot rendeznek. * MEGYESZERTE MOST EOEYIK a községicjlesztési tervek készítése. A cserlteszőlői tanács vezetői, a tanács tagjaival és a hazafias népfront-bizottsággá] karöltve kis- gyüléscket szerveztek. A kisgyűlé- seken elhangzott javaslatokat, a község 1955-ös fejlesztési tervében legnagyobbrészt meg is valósítják. A kor hányj iskolához az ottani DISZ fiatalok segítségével a 600 méteres vízvezetéket már el is készítették. A községben ártézikú- tet fúrtak, s ennek vizét a tanács többirányban elvezettette a lakosság ivóvíz ellátásának megjavítására. A kisgyüléseken elhangzott javaslatok nyomán a cserkeszeiéi tanács és a földművesszövetkezet étkezdét létesít ezévben. A községben jól működik a pénzügyi állandó bizottság. Tagjai ismertették az új adófizetési rendeletét, mely szerint az adóba fizetett ösz- szegnek 50 százalékát a község fejlesztésére fordíthatják. Az év első napjaiban erre több dolgozó paraszt máris kiegyenlítette negyedévi adóját, sőt Illés Lajos egyénileg dolgozó paraszt az adófizetésen kívül egészévi hízó- cs baromfibeadását is rendezte. * A TISZAIGARI dolgozó parasztok kérésére január U-ém ezüstkalászos gazdatanfolyam indult a községben, melynek számos hall-* gatója van. * A SZAPÁRFALUI gazdakörben, vasárnap, január 16-án vacsorás bált rendeznék, .melynek jövedelméből bútorokat vásárolnak. ÜFtg, meite.F Lfáí LeLk&sedíic Az üzemi bizottságel- nőkétől hallottam először Hoksári Mihálv- ról. Nemcsak ő. de még az adminiisztrátor-lánvok is ígv nyilatkoztak: — Öh. a Hoksári? A legöregebb mester. Tán itt is született a Gőzfű- részbetn. S mikor azt is elárulták:. hoev a szolnoki Gőz- fúrész. telepen ö az egyik legjobb keretfűrészmes- ter. eílenállhataüamul úrrá lett ran tárni a kíváncsiság. A csarnokiban találtuk meg. Épp egv nagv rönköt segített kocsira tenni. Pokoli zait keltve sivított a le-föl iáró keret, hasították a szalagok a fatörzset. éls a gép túlsó oldalán egyszerre több száldeszka siklott kifelé. A r.a,zv zaiban nem lehetett szót érteni. Kimentünk- a csarnok elé. a kis Pihenőbe. S miközben Hoksári elvtárs megcsavart eev cigarettát, váratlanul tettem fel a kérdést: 1— Igaz-e. hoev itt született a telepen? Az öreg huncutul elmosolyodott. előbb a gyufát kerítette elő. s csak azután válaszolt: — Igaznak igaz. hoev fatelepen születtem, de nem itt. hanem Maavar- k^jzsám. A sréei favágó-család saria. Az araia 76 éves koráig vágta a fát. ö mm is mindig ezt a munkát végezte, és idén lets* a 30 éves mesteri jubileuma. Életében de sokszáz köbméter fát vágott már fel. Varion mj volt a legkedvesebb munkája ? Nemsokára fénv derült erre is. Az életét kezdte mesélni Hol volt munkái«, hol nem. Sokait vándorolt, kereste mindig azt a helyet. ahol munkái- talál Hajtotta a kényszer. Iav került Szolnokra is. Itt sem talált rózsásabb helvzetet mint másutt. Egészen , s > De ezt hadd mond 1a el ő.-— Folyamatosan igencsak 1944 november tizedikle óta dolgozom. Akkor kezdtük felvágni a szovjet csapatoknak a Tisza partién összeszedett rönköket. A munka éoo olyan volt. mint máskor. De szebb volt mégis mindennél. Tudia. abból lett az efcő ideiglenes tiszai híd. Azó&> van nekem munkám. S ezzel már is elta- Possa a cigarettái át. indul vissza a génhez. A legnagyobb gén az övé. Hatalmas rönkökkel ..etetik'1 a masinát. Egv-egv adag két és félméter hosszú fatörzs, de a vas- taeráieulkat lemérni hir- telenében nem tudtam mert ahhoz még egv vaev két ember kellett volna, hoev átériük. S ők e darabokat. óránként — sokszor h-armincía+ •— görgetik a fűrész elé. Az öreg mester a fel- ■*"* szabadulási verseny együk élharcosa. Szerdán is 123 százalékot ért el négytagú brigádiával. Pedig kevés az anvag. hol ezt. hol ezt kell vágniuk. S minden úi munkánál ismét át kell állítani a szalagokat. Naponta legalább hatszor. A rönktér- fől rohamosan fogy az anvag. Nem tudnak anv- nyit szállítani, amit a keretes brigádok fel ne dolgoznának. Amíg csak tart az anvag. egy percre sem általak meg. Még a gépben a rönknek esek a felét érte el a szalag, ők már készítik a másikat; Szinte hozzárasasztiák az előbbihez. Igv érik el. hoev nincs megállás, üres iárat. Percről nercre több a bútornak, épületi ónak való. Még a hulladék se vés* kárba. Abból seprű- nyél lesz. vaev parketta- da-ralbok, N o. de ezt már nem Hoksári Mihály brigádja csinálja. Még sem lehet ezt eltitkolná, hisz akkor az öreg mesterről sem lenne telies a kép. Ha egvik üzemrész lassabban dolgozik, mint a másik, azt mindegyikük megérzi. összeszoktak, meg is értik egymást. A munkások szeretik a mesterüket hisz ő is alaposan meeíogia a munka végét. Hoksári elvtárs meg társait dicséri, mikor a saiát eredményeiről beszélünk. Níigvom szerény ember. Munkaérdemremd- tíel tüntették ki. de szívesebben beszél Csapó László lakatosról, mint önmagáról. ■— Ö gondozza a gépem. De nem is zörög sohasem. Ezt feltétlenül íria meg — köti a lelkemre búcsúzóul. tülKatrsogva az összes fűrész áriát. S mikor visszatérünk a rönktérre, szembetűnik: alig van már anyag. Holnap reggel va- karhatia a felét, a telepvezető. ho nem érkezik új szállítmány; Hiába no. a versenv. a felkesedés olyan ténvező. amit m anyagellátásnál is figyelembe kell venni. '' Valamikor fgv tél de® rókám munka nélkül álltak a fűrészek. Idén. «. hónap első műnk ana oiáirt megindultak a gének. A gőzfűrész már reggel hatkor sivítofta a boldog újévet. S ahosv a munka megy. nem indokolatlan Hoksári elvtárs nercenként hangoztatott vé&y mén ve: — Hozzanak sokkal több anvasot s akkor minden rendben lesz. Olvan eredménve lesz ennek a versenynek amilyet még nem látott« Ö csak tudta hisz született fűrésze*. Eátkaj János.
