Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-12 / 9. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ACS LAPJA,

VII. évfolyam, 9. «szám

Ara e>0 fillér

1955. január 12., szerda

MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL:

A tagok javaslata! alapján végzi munkáját

a turkevei pártbizottság (2. o.)

A kunszentmártoni járás vezetőinek figyelmébe (3. oldal.)

Kölcsönös segítség (3. o.) Nyereménybetétkönyvek scrsclásának nyertes megyei számai (4. o.)

v

______________________________________

V;

• •

II*

7

Elő, ©bven, l@ndü!©t#§ v@rs#nyt üi©m©’mkb©n

Irtst Sebestté»! Jánes, § Siaksiermetefc Meere! Tanácsának einbke

árosainkban és íalvainkban országszerte nagy a készülődés. Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját a gyárakban és szántóföldeken egyaránt szocialista munkaversennyel, a termelés újabb sikereivel akarják megünnepelni dolgozóink. Nem kétséges, hogy elhatározásuk nyomán lendületesebbé válik a munka, emelkedik a termelékenység s a takarékos, gazdaságos termelésért folyó harc újabb eredményei teszik nevezetessé ezt a nagy évfordulót.

Mindnyájan emlékszünk még szocialista versenyünk nevezetes szakaszaira. A hazánk felszabadulásának ötödik évfordulója tiszteletére indított versengés, az emlékezetes sztálini műszak egy-egy határkövet jelentettek fejlődésünk, felemelkedésünk útján. A most induló felszabadulási versenyney is hasonló eredményekkel kell végződni.

Ehhez azonban szükséges, hogy ne vegyük át az előző szakaszok hibáit. Kedvezőtlenül befolyásolta a munkát eddig az, hogy az elérendő célok megállapításánál nem vették figyelembe a vállasatok legfontosabb feladatát, nem voltak tekintettel az üzemek sajátosságaira, hanem igyekeztek belezsúfolni a versenypomtokba népgazdaságunk csaknem minden napireden lévő problémáját. így, az igen szerteágazó — nagyotalkaró — felajánlások pontjai közül nem lehetett kiragadni a legfontosabbakat. Ellenőrzésük is igen nehézkessé vált, a vállalásokat nem tudták kellően értékelni s így ezek gyakran feledésbe is mentek. A következmény az lett, hogy a verseny nem lett elég

eleven, élő.

'zemi éa mezőgazdasági dolgozóink között már eddig is nagy visszhangra talált a Rákosi Mátyás Művek verseny- felhívása. Megyénkben is egymásután csatlakoznak a nagyszerű kezdeményezéshez vállalataink, gépállomásaink, termelőszövet- kezeteink. A Tisza Bútorgyár nyitotta meg a sort s utána a Járműjavító, az Aprítógépgyár, a Gőzfűrész, a Vegyiművek s több más üzem dolgozta ki első negyedéves vállalását. Legjelentősebb üzemeinkben a dolgozók bevonásával tárgyalták meg, hogy az év első negyedében mit fognak tenni, és mivel ünnepük meg méltóképpen hazánk felszabadulásának tizedik évfordulóját.

A felajánlások megtételénél igen fontos feladata műszaki vezetőinknek, hogy az üzem kollektív fogadalmát műhelyekig, műhelyrészekig felbontsák. A gyár dolgozóinak egy-egy csoportja csak így láthatja tisztán, mit keil tennie ahhoz, hogy maradéktalanul vall óra váltjának az ígéretek. E téren jó példával jár elől a Tisza Cipőgyár, ahol műhelyenként megvitatták a vállalást és a dolgozók javasla tait belefoglalva hozták azt nyilvánosságra. A műhelyek célkitűzéseinek meghatározása konkrét alapot ad a brigádok és egyének reális versenyvállalásához.

Czocialista versenyünk e legújabb szakaszában a tervek teljesítése mellett döntő szerepe van a minőség megjavításának, az önköltség csökkentésének, az anyagtakarékosság- nak. Csak a tervek minden részletében való teljesítésével tudjuk elősegíteni a kellő mennyiségű, minőségű és olcsó áruk előállítását.

A felszabadulási verseny az 1955. év edső negyedévét, az év első három hónapját foglalja magáiban. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy üzemeink az év I. negyedében, az év első hónapjaiban lemaradtak terveik teljesítésével. Ebben az évben már nem szabad ennek megismétlődnie. Pártunk III. kongresz- szusánafc határozata is kimondja: 1955-nek a következő ötéves Tervünk előkészítésének, az ipar megszilárdításának, a műszaki gazdasági vezetés megjavításának, a gazdaságosabb termelés esztendejének kell lennie”,

Az év első napjaiban mutatkozó lemaradásokat csak rohammunkával tudják később pó tótod dolgozóink. Ezért fontos célja a jelenlegi versenyszakasznak az egyenletes termelés s ehhez természetesen a műszaki, feltételek megteremtése. Műszaki vezetőinknek gondoskodnick kell a műszaki feltételek maradéktalan biztosításáról, mert ezek hiánya gátolja, sőt megakadályozza a lendületes verseny kibontakozását.

f gyre jobban terebélyesedik napjainkban a párosverseny is. A Törökszentmiklósi Mezőgépgyárban a morzsoló készítői a szénarendrakót gyártó csoportot hívták párosversenyre. Szikszai Lajos esztergályos az üzemen ,kívül, a jászberényi Apntógépgyárban keresett magának párosverseoytársat s talált is olyan kiváló szakemberek, mint Márton Bak István és Simon Pál esztergályos ok személyében.

Ezzel kapcsolatban igen fontos a verseny nyilvánossága, a vállalások rendszeres értékelése, a párosversenyben dolgozók munkájának és eredményeinek elbírálása és népszerűsítése.

Igen fontos szerep jut a napjainkban folyó tervismretetö értekezleteknek. Ezt minden esetben meg kell előzni a műszaki értekezleteknek, ahol a műszakiak megtárgyalják, milyen módszerekkel és technológiai eljárások bevezetésével tudják biztosítani az 1955. éves tervek teljesítését. Jó példával szolgált erre a Törökszentmiklósi Mezőgépgyár műszaki gárdája. Konferenciájukon már nemcsak az első negyedév munkáira gondoltak,» hanem a későbbi időkre is. Már most dolgoznak azokon a műszaki eljárásokon, amelyek segítségével a II. negyedévben gyártásra kerülő gépeket sikeresen tudják előkészíteni. Ezzel ás elő akarják segíteni a mezőgazdaságfejlesztés programmjának végrehajt tásáí.,

Italában az eddig lefolyt tervismertető értekezletek azt mutatják, hogy dolgozóink lelkesen kapcsolódnak be a terveit megvitatásába és elmondják javaslataikat. Ez azonban csak akkor vezet kellő eredményre, ha a legjobb javaslatokat fel is használják és a legjobb ötletekért jutalmat is adnak.

Az első negyedéves tervek valóraváltása, a felszabadulás 10. évfordulójának tiszteletére tett vállalások teljesítése nem kis feladat. Sikeresen csak akkor tudjuk megoldani, ha a dolgozók kezdeményezéseit felkarolva, pártunk iránymutatását követve harcolunk a kitűzött célok megvalósításáért,

A'

A FELSZABADULÁSI VERSENY SIKERÉÉRT

87 flpriiógéngyár 2 százalékkal túlszárnyalja negyedévi készáru-tervét

Jlf i, az Aprítógépgyár dolgozói — ismerve a fel■I'-* szabadulás 10. évfordulójának jelentőségét, örömmel csatlakozunk a Rákosi Mátyás Művek felhívásához s a nevezetes évfordulóig a következő célok elérését tűzzük magunk elé:

1. Első negyedévi készárutervünket 2 százalékkal túlszárnyaljuk.

2. Exportkötclezettségünket 1.5 százalékkal teljesítjük túl. Ezen belül az indiai exportra készülő téglagyári berendezések 15 százalékát május 1-jc helyett már március 31-ig legyártjuk.

3. Rögtörő boronákból 10 százalékkal többet készítünk.

4. A negyedév végéig újabb 900.000 forint értékű elfekvő anyagot kutatunk fel és értékesítünk.

GRÓF KAROLY igazgató,

SZELEI FRIGYES,

5. A különféle költségeket az előző év hasonló időszakához képest 10 százalékkal csökkentjük.

6. Vállaljuk a szerszámköltségek 5 százalékos csökkentését 1954. első félévéhez viszonyítva.

7. Energiafelhasználásunkat — az elmúlt év hasonló időszakához képest 20 százalékkal — csökkentjük.

8. Az utókalkuláció úgy szervezi meg a mániáját, hogy minden hó 5-cn délig megállapítja az előző hónap termelési költségeit.

9. Az igazolatlan mulasztások számát 50 százalékkal csökkentjük.

10. Az 1955—56. évre szóló kollektív szerződés előkészítő munkáit olyan ütemben végezzük, hogy február vegére megköthető legyen.

KUBÄNYI ZOLTÁN párttitkár, SZUDI ISTVÄN ÜB elnök, PALÁSTI SÁNDOR, FARKAS ANRDÁS sztahanovisták.

Jászboldogházi dolgozó parasztok csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak versenyfelhívásához

— Jász őseink 700 esztendővel ezelőtt telepedtek meg ezen a vidéken. Nehéz küzdelmet vívtak a pusztító árvizeikkel, mocsarakkal, aszállyal, szikesekkel, amíg földjüket termővé tudták varázsolni, — mondotta megnyitó beszédében Gaáf Ferenc, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke, majd így folytatta:

— Életviszonyaik alakulása annak a régi közmondásnak az igazságát bizonyítja, hogy

a mező cseppen*!,

a jószág: csúrgaíja a pénztNapjainkban is az állattenyésztéshozza meg a legnagyobb jövedelmet a dolgozó parasztoknak. A járási népfront-bizottság a járási párt-végrehajtöbizottisággal karöltve ezért vette programmjába az állattenyésztés fejlesztését.

— Nemcsak az ősöknek, a mai jászsági parasztoknak is sok nehézséggel kell megküzdeniök. Vidékünket általában kétévenként árvíz, majd aszály pusztítja. A Zagyva folyó lehetne áldásthozó víz, ha szabályoznák. így azonban gyakran viszi el a dolgozó parasztok fáradságos munkájának gyümölcsét. 1952-ben 40 ezer hold földet öntött el. Ugyanabban az évben az aszály is megtizedelte a megmaradt termést. A népfront- bizottság a Jászság parasztságának évtizedes vágyát elégíti ki, amikor az állattenyésztés fellendítése mellett a Zagyva megrend- szasbályozását tervbe vette. Jász- felsőszentgyörgy, Jászboidogháza, Jánoshida, Jásztelek és

valamennyi vízmenii

község lakossága

kész igával és kézi munkaerővel résztvenni a folyó szabályozásában. A saját erő azonban kevés. Államunk segítsége nélkül nem tudjuk megvalósítani elhatározásainkat. Számításaink szerint mintegy 100 ezer forintos beruházással, másfélmilliós értéket menthetnénk meg az árvíztől és az aszálytól.

Gaál Ferenc a továbbiakban a Jászsági Állattenyésztési Hónap megrendezésével foglalkozott, majd a helyből és más falvakból nagyszámban összesereglett egyéni gazdák, tsz-tagok és szakemberek előtt Konkoly Béla 12 holdas középparaszt, a szövetkezet elnöke ismertette az ország első állattenyésztő szövetkezetének munkáját, megalakulásának körülményeit.

—1 Á múlt esztendő tavaszán számbavefctük a község állatállományát. Az eredmény nem volt éppen a legkielégítöbb. Községünk szarvasma r haállományának túlnyomó többsége 7—3 esztendős, vagy ennél is idősebb egyebekből áll. Ekkor ötlött fel a gondolat az egyik termelési bizottsági ülésen, hogy társulnunk kellene és a szövetkezés előnyeit kihasználva, ismét régi színvonalra emelhetnénk községünkben az állattenyésztést.

— A műit év októberében ezért megalakítottuk az ország első állattenyésztő szövetkezetét. Akkor negyvennyolcad magunkkal indultunk, s ma már százhúsz tagja van társulásunknak. r~ Célunk, hogy

minden tenyésztésre alkalmas állatot felneveljünk. Ezért a legfontosabbnak a takarmánytermelés növelését tartjuk. 1954-ben már

növeltük a lucerna

vetésterületét.

Ez azonban még nem fedezi a szükségletet. Számításaink szerint 60*0 köbméter silót építünk. Ennek jórészét már tavaly el kellett volna készítenünk, a TÜZÉP-től azonban. nem kaptuk meg a meszet, és az építkezés elmaradt. A téli hónapokat felhasználjuk a tanulásra. Községünkben jólműködő ezüst- kalászos gazdatanfodyam van.

—• Az állattenyésztő szövetkezet tagjai rendszeresen meglátogatják egymás gazdaságát. — Elmondják, mit tartanak helyesnek és igen élénk versengés alakult ki a szövetkezeti tagdk között, melynek végső eredménye a jobb tenyészállatok nevelése és a hozamok emelése terén mutatkozik meg.

Szükséges azonban, hogy a felsőbb szervek is segítséget adjanak. Községünkben van ugyan darálómaiam, de az illetékesek meglehetősen papírforma szerint állapítják meg az üzemanyagkeretet. Elfeledkeznek arról, hogy községünkben igen intenzív tenyész- állatnevelés folyik. S ehhez sok abrak, darált termény kell. Az elmúlt évben is 54 értékes tenyészállatot neveltünk államunknak, s az idén 90 tenyészbikát nevelünk. Véleményünk szerint más mértékkel kell a jászboldogházi üzemanyagkiutalást megállapítani, mint egy kevésbé állattenyésztő községben.

— A községi apaállatok megfelelő tartásához, ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges központi istálló építése. Eddig ezt nem sikerült megvalósítanunk. Reméljük, hogy az 1955-ös évben községünk állattenyésztésének fejlettségéhez méltó apaállatistállót építhetünk. Amint értesültem a mező- gazdasági igazgatóság már gondoskodott is az építkezés költségeinek előteremtéséről.

Konkoly Béla felszólalása után Nyíri Lajos 12 holdas középparaszt, az állattenyésztő szövetkezet tagja számolt be gazdálkodásának eredményeiről. Elmondotta többek

A Minisztertanács rendeleté értelmében a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek, továbbá felsőfokú képesítéssel még nem rendelkező vezető állásban lévő szakemberek szakmai, politikai továbbképzése januárban megkezdődik.

Az agrártudományi egyetem továbbképző intézetében 1955. ianuár 24-től február 19-ig növénytermelési iejlegű továbbképzést tartanak, a kertészeti és szőlészeti főiskolán pedig ianuár 24-től február 12-ig zöldség-termelési előadássorozatot rendeznek.

A hallgatók a továbbképzés ideközött, hogy ő évente felnevel 4 borjút. Megetet 5 ezer liter tejet. Ha fölözőgépet tudnának beszerezni, sokkal kevesebbe kerülne a nevelés. Ezenkívül 120 kg vajat tudnának értékesíteni, ami mind a lakosság ellátását javítaná meg.

Szeretnénk tanulni

—'mondotta tovább Nyíri Lajos — nagyon örülnénk annak, ha a kísérleti gazdaságok szakembereivel is megbeszélhetnénk, tapasztalatainkat és tanácsot kérhetnénk egy-egy szakkérdésben.

Szőrös Antal elmondotta, hogy nagy örömmel alakították meg az állattenyésztő szövetkezetét és bíztak abban, hogy társulásuk igen eredményes lesz. Ebben nincs is hiba. Az állattenyésztés, a tenyészállat nevelés azonban a jó szakemberektől, törzskönyvi ellenőröktől is függ.

— Két kiváló zoatechnikusunikat, Tóth Jánost és Bathó Ignácot — mondotta Szőrös Antal — azonban elhelyezték tőlünk. Kérjük, hogy kerüljön ismét vissza a két állat- tenyésztési szakember községünkbe.

Majd Szádvári János, a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke ismertette a jászboldogházi állattenyésztő szövetkezet tagjainak és a jászboldogházi dolgozó parasztoknak versenyvállalását.

„A Rákosi Mátyás Művek versenymozgalmához csatlakozva a tavaszi szántás-vetési munkálatokat elsőnek fejezzük be a jászberényi járásban és pillangós takarmánynövények vetési területét 18 százalékkal növeljük, — írják vállalásukban. — Tehenenként évi 3500 liter tejet termelünk és 1955. évben 90 tenyészbikát nevelünk fel, A I egjobb anyaállatok kiválasztásával biztosítjuk a jászsági tájfajta kialakítását. Arra törekszünk, hogy tehénállományunk 60 százaléka elérje a törzskönyvezési szintet. A növendékneveiés elősegítésére fölözőgépet vásárolunk, melyet az állattenyésztő szövetkezet üzemeltet".

A tanácskozáson résztvetf dolgozó parasztok nagy lelkesedéssel fogadták a felhívást és valameny- nyien arra törekednek, hogy teljesítsék ígéretüket.

Kiss Antal.

iére fizetésüket megkapják. úti— költségmeetérítésfoen. valamint élelmezési díjazásiban részesülnek, kedvezményes élelmezésükről és szállásukról is gondoskodnak.

Az írásbeli ieilentkezéseket ianuár 15-ig_ a növénytermelési tovább-1 képzésre az Agrártudományi Esve-* tem rektori hivatala (Budapest. XI.. Villánvi-út 4—7). a zcldségter- melési továbbképzésre a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola í Búd apóst XI,. Mémesi-út 44) címére kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell a munkahely vezetőiének ia- vaslatát. fel kell tüntetni az isko-* Iái végzettséget és a munkaljcosz-i fást. {MTI)

A Földművelésügyi Minisztérium közleménye a mezőgazdasági szakemberek továbbképzéséről

♦

>