Szolnok Megyei Néplap, 1955. január (7. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-28 / 23. szám
1955 január 28. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 LEVELEINK NYOMÁN ... Jegyzetek néhány családidí020iásról A napokban levelet hozott a posta, i Horgász Antalné Szolnok tanácstag adott hírt munkájáról. In éledésekről írt az elvtársnő, melyeket körzete la- | kól érdekében végzett. A levél nyomán elindu'tam, meg!á ogattam a családokat, feljegyeztem mindazt, amit tapasztattam. m A Beloiannisz.út 26. szám alatt lakik Szalai József műszerész és családja. A ház első emeletén az ő lakásuk mellett foglal helyet az SzTK egyik körzeti rendelője. — Azonkívül — közvetlenül Szalaiék lakása nr ellett két bezárt ajtó két kisebb helyiséget takar. Későbben — a beszélgetés nyomán tudom meg, — hogy az egyik, évek óta nem használt fürdőszoba, mely néhány partvis, seprő és veder raktárául szolgál — az SzTK rendelő takarítására. S ezzel a ténnyel máris eljutottunk Szalaiék egyik régi problémájához. A Szalai-család — apa, anya és a két gyerek — parányi konyha, előszoba és egy normálméretű szobáiban foglal helyet. Az előszoba a nemrégen önálló iparengedélyt kapott Szalai József számára a műhelyt is jelenti. Mint a felesége mondja, férje finorr -mechanikával foglalkozik, ért a töltőtoll javítástól kezdve az írógép és rádióig mindenhez, s ha lehetne, szélesebb területen is szívesen foglalkozna hangtechnikával, mikrobarázdás megoldásokkal, magnetofonnal. A család becsületesen megél az apa keresetéből — csakhát a fürdőszoba hiányzott eddig. Az előszoba mellett szinte csúfondárosan nevetett rájuk hét éven át a lezárt ajtó, s hiába kérték számtalanszor az SzTK gondnokát — Földvári elvtársat, — hogy adja át nekik a kulcsot, hiszen nem lehet elfoglalni semmiért egy fürdőszobát, hiá/ba volt rrimden. Most végre is Horgász elvtársnőnek panaszolták el a dolgot, aki elintézte az ügyet Neki is azt mondta ugyan a gondnok, hogy neki elsőrendű kötelessége az SZTK érdekeit védeni (!??), de azután — többszöri sürgetésre, végre is a szoba Szalaiéké lett, s most már sokkal vidámabb a család, — lehet fürdeni. üi Az Aradi-utca 14-es számú ház vakolatlan, vöröstéglás, emeletes épülete büszkén néz a mellette guggoló apró házakra. Itt van dr. Sánta Elek ügyész lakása. Neve ugyan nem szerepel a tanácstag elvtársnő levelében, de a KIK hármas számú körzeti házkezelője — Patainé elvtársnő — tájékoztat a kérdésről. A levélben az áll, hogy Horgászné elvtársnő eljárt a KIK- nél e ház lakója érdekében. Kályhát igényelt, írelyet azonban a KIK nem szállított le, bár a Sánta- lakás régen kályha nélkül van. Az ember első érzése a harag, a felháborodás. Hogyan élhet ember télvíz idején — ha enyhe is az idő — tűzhely nélkül? Aztán elszáll a harag és egészen más hangulatok, gondolatok jönnek. Lássuk csak. miért. Dr. Sánta Elek ügyész lakáséhoz volt kályha. Azonban az államosított ház volt tulajdonosa azzal az igénnyel lépett fel, hogy adják neki azt. Sánta Elek minden további nélkül odaadta a kályhát. S aztán szabályosan megkereste a jóindulatú tanácstagot — és bejeI lentette a szomorú tényt, hogy neki nincs hol, miben tüzelnie. S Hor- | gász elvtérsnő azonnal intézkedni próbált, ment, kért. Természetesen hiába. Nem kérdezte nr eg, mi van a laká hoz tartozó kályhával s nem vette tudomásul, hogy a KIK-nek sokszáz embert kell ellátnia, sokkal inkább indokolt esetekben. nn A levélben ugyan nem szerepel az Aradi-utca 12-es számú ház — de oda is bekopogtatok. Mint lehajtott fejű öreg ember bóbisko’ ez a kisablakos épület a nagy ház tövében. Ablakpárkánya szinte a földdel egyszintű —• régen építhették. Aki a szomszédos 14-be járt. az biztosan benyitott ide is — gondolom. — Éppen ezért mindjárt azzal kezdem, hogy mikor járt itt a tanácstag — Horgászné elvtársnő. A meleg konyhában Szendrei Klek ül — és olvas. Betegállományban van, egy hét múlva tér vissza a műhelybe, a Járműjavítóba. Szekrénylakatos. Télidőben is sokszor a szabad ég alatt iavítja a teherkocsikat. Pufajka, köpeny ugyan van rajta, de mégis megfázott valahogy. Most pihen, erőt gyűjt. Horgásznét nem igen ismeri, egyszer látta, amikor választás előtt bemutatkozott. Azóta nem találkoztak. A Szendrei családban az anya is dolgozik — lehet, hogy elkerülték egymást. A nagymama azonban siet leszegezni, hogy ő ugyancsak itt tartózkodik, amikot a szülők távol vannak — itt nem járt az elvtársnő. — Talán nincs is elintéznivaló dolguk — kezdem, de nem is folytathatom, mert máris válaszol a nagymama, özvegy Molnár Balázs- né. — Hát kéremszépen, én nagyon szívesen venném, ha valaki törődne az én ügyemmel. Itt lakom a szomszédságban, a Petöfi-utca 6- ban. Tetszik tudni, már 60 éves elmúltam, s most nem dolgozom sehol. Otthon összetakarítok, aztán jc vök ide, a fiatalokhoz segíteni. Megfőzök, hogy a lányomnak kevesebb legyen a dolga, ha hazatér. Voltam mosónő, szakácsnő, van bejelentett OTI-m is hat év. Most itt vagyok, s nincs aki azzal törődne, hogy valami kis öregségihez jutnék. A vejemék nem érnek rá ezzel törődni. Meg aztán jobb. ha valami hivatalos ember intézkedik, aki jobban is ért hozzá. Szendrei elvtárs arról beszél, hogy az építkezés — de inkább a gondatlanság miatt — a Petőfi-ut- cai átjárónál, a Kákóczi-utcába nyíló részen, elmerül a gyalogjáró a sárban. Fel kellene salakozni már, hogy biztonságosabb legyen a közlekedés. A lovaskocsik a járdára mennek, de hol járjon az ember? m Szükséges volna ide is — máshova is — ellátogatnia Horgászné elvtársnőnek. Hiszen ez a panasz és ez a kérdés van olyan fontos, mint — ha nem fontosabb — a kályhaügy, mert ez három utca lakóit érinti. S ami a legfőbb: ezért harcolni kell, mert igazságos ügy. A tanácstag munkáját az méri. milyen a kapcsolata a választókkal, hogyan harcol azok mindennapi érdekeiért. A lakosság különböző rétegei akkor tudják, tanulják meg, hogy a tanács értük dolgozik, ha mindenütt ott látják a tanácstagokat, ahol érdekeiket képviselni kell. Horgászné elvtársnő szorgalmas, munkáját szerető tanácstag. Választói várják őt a Beloiannisz- utcától a Petőfi-utcáig. Várják a munkások is — akik ismeretlenül rászavaztak — mint Szendreiék — s akik a bizalomért tetteket várnak tőle. Egri Aranka szédeket, de egyre jobban erőt vett rajta az indulat, nem állta sokáig, kirobbant, felugrott s a vele együtt nekilendülő has felborította a tanácskozó asztalt. Erre még jobban megharagudott, még aznap otthagyta Bécset és a kongresszust s hazament vadászni. Ugyanis az evés mellett a vadászat volt a főszenvedélye. Néha húszezer parasztot vezényeltek ki, hogy a király puskacsövei elé hajszolják a vaddisznókat, ét- len-szomjan, mert a vadászat napokig is eltartott. Az erről szóló jelentés hozzáteszi: „mindezért pedig nem kaptak egy krajcárt sem". Az ötlet eredetiségét azonban el kell vitatnom az osztrák császártól. Du Prat kardinálist, 1. Ferenc francia király kancellárját illeti az elsőség. Ez szintén igen kövér ember lehetett, noha csak azt a sovány adatot ismerjük róla. hogy rendkívül dombos hasa miatt ebédlőasztalába epy kerekded rést vágatott és dagadványát ebben a dekoltázsban helyezte el. György Frigyes brandenburgi őr'Dühbe keni! a íeoef, mint a hús . . . A jászjákóhalmi Béke termelőszövetkezet tagjai a kormányprogramra megjelenése utáni hetekben egy igen értékes Cornwall sertés tenyésztörzset kaptak államunktól. Terveikben ugyanis többek között a nagyhozamú, kiváló egye- dektől származó sertések tenyésztése szerepelt. Az állományt Deszpot elvtárs jószággondozóra bízták, s egyöntetű a vélemény, jobb kezekben már nem is lehetne: Az 1955-ös gazdasági évben többek között 200 Cornwall te- nyészkocát és kant akarnak felnevelni más szövetkezetek, valamint egyénileg dolgozó parasztok sertés- állományának feljavítására. Erről a körülményről tudomása volt Gara Lászlónak, az állatforgalmi vállalat jászberényi kirendeltségvezetőjének. Mégis addig erőszakoskodott a Bélcetsz-ben, míg a tsz vezetői megunva a folytonos zaklatást, sonkasüldő nevelésre szerződtek. Ennek alapján a tsz-nek és az egész népgazdaságnak igen nagy értéket képviselő törzskönyvi ellenőrzés alatt álló te- nyészsertéseket közfogyasztásra bocsátják: A szerződés ráadásul fehér hússertésekre szólt, jóllehet ilyen állománya nincsen a tsz- nek. Mikor a tsz vezetősége ezt kifogásolta, Gara László olyanformán nyilatkozott, jó lesz a Cornwall is, sőt a leghelyesebb felhizlalni a süldőket és 130 kg-os súlyban értékesíteni; A tsz vezetősége úgy döntött, ilyen feltételek mellett nem pré- dálja el az állományt, hanem felbontja a szerződést, amelyet nem éppen a legnagyobb önkéntesség mellett kötöttek: Gara Lászlónak módjában lett volna más szövetkezetét is felkeresnie. Olyanokat, amelyekben nem köz- tenyésztésre nevelnek sertéseket. A pillanatnyi anyagi előnyök (sonkasüldőnként 5 forint prémium) miatt sokezerforintos kárt okozott. Az állatforgalmi vállalat jászberényi kirendeltségétől joggal elvárják a dolgozó parasztok, hogy sokkal körültekintőbben végezze munkáját, segítse az állattenyésztés fellendítését: Dömötör Imre LAKODALOM ez két nyomatékos egyéniség adatait őrizte meg az utókor számára; az egyik Lipszky alkancellár, a másik Ponyatovszky kincstárnok. Az előbbi ebéd előtt megméretvén, a mérleg nehezékei 273 fontról tanúskodnak — ebéd után pedig már 278 fontra kellett a mérősúlyokat felszaporítani. Amikor a kincstárnok lépett a mérlegre, ez lett az eredmény: ebéd előtt 207, ebéd után 212 font. Tehát mindkettő öt fonttal, azaz két és egynegyed kilogrammal tetézte meg testének mázsás tömegét. A könyv mégis hallgat egy lényeges mozzanatról: a vendégurak koronként nem hagyták-e el az ebédlőtermet? Tudniillik ezeket a kimeneteleket számításba véve, még jóegynéhány latot lehetne az öt fonthoz hozzácsapni. Ilogy a teméntelen étel-ital ■*-* mekkorára dagasztotta a mértékletességet nem ismerő nagyurak testét, arról álljon itt néhány adati De la Garde gróf a Napoleon bukása után tartott bécsi kongresz- szusról írt karcolataiban megemlékezik 1. Frigyes württembergi királyról is, ez arról volt nevezetes, hogy feje dagadt a túltengő uralkodói gőgtől, hasa pedig szertelenre puffadt a túltengő táplálkozástól. A császár tekintettel volt a roppant méretű hasra s azzal kedveskedett neki, hogy udvari ebédek alkalmával ülőhelye előtt az asztalból egy félköralakú részt kifűrészeltetett, férőhelyül a szörnyű potroh számára. Azonban a tanácskozóasztalnál elmulasztották vele szemben ezt a gyöngéd figyelmet s kénytelen volt dagad- mányát valahogyan az asztal alá gyömöszölni. A tárgyaláson szóba kerültek a fejedelmi szuverénitás kérdései is s olyan hangok hallatszottak, hogy az uralkodói jogokat korlátozni kellene — természetesen nem a polgárság, hanem csupán a nemesség javára. A király egy darabig csak hallgatta a lázadó beJavihtAk meg a vezetékes rádiót Már hetek óta nem szól a vezetékes rádió 17—21 óra között. A jó előadásokat és zenét így nem tudjuk hallgatni. Napközben dolgozunk, este a munka után szeretnénk ismereteinket bővíteni, erre azonban nincs mód. Kérem a szerke«T*ő',éget járjon közbe illetékeseknél a hiba mielőbbi kijavítása végett. Ifj. NAGY JÖZSEFNÉ. levelező, Vezseny. Miért nem intézkedik az Állat forgalmi Vállalat? A Néplap január 5-i számában már írtak arról, hogy az Állatforgalmi Vállalat ne,m fizette ki Kánya Péter és öt társa munkabérét. A cikk után a mad napig som intéződött el a panasz, a vállalat válaszra sem méltatta a jogos követelést. szerintünk is a dogozóknak nem szabadnapokra, hanem a pénzre van szükségük, — ahogy ezt a vál lalattal már meg is beszélték. Kovács Sándor, Töröksze-itmiklós. is elvégezhetnénk, de ezt nem tehetjük anyag hiányában. Nem ide tartozik, de meg kell írnom azt is, hogy lámpa- és viharlámpaüveget sem tudunk beszerezni. Szeretnénk, ha kijavítanák a hibákat. ignácz Bálint Tiszaörs Számollak el követelésemet 1954 hűim 15-én szabályos rrevi- állapodás alapján bérbeadtam udvaromat a MEZÖKER zöldség- és gyümölcstermeltető csoportjának, ’aiktár-baszná’attal együtt. Ezért 100 forintot kaptam. A felvásárlás bejére engem, mint éjjeliőrt alkalmaztak h=vi 540 farirtért. A7 Presséig múlt év szeptember végéig tartott. Erre az időre hiányt a latiul megkaptam az engem illető összeget. A vállalat azonban a lejárt Idő •■tán is tovább hasznába udvaronrat felvásárló telepnek. Engem pedig még októberben is alkalmazott egy ideig. Erre az időre azonban nem .'zámolták el a járandóságomat. — Szeretném, ha ez az ügy is rendeződne közöttünk^ s mielőbb megkapnám azt a pénzt, amely engem illet. Gyorsabb munkát kérünk Csenda Mihály, a KTSX cipészeitől Községünkben a ktsz cipészrészlegében három mester dolgozik. A karácsonykor javításra átadott cipőt, csizmát a mai napig sem készítették el. Mindig hitegetnek, hogy a „jövő héten" készen lesz, ebből azonban csak a méreg van. Súlyos hiba az is, hogy a földmüvesszövetkezetben nincsen ja- szeg. A kisebb javításokat magunk Homok, Bátor-szőlő, Vezessék át a telefont Jó lenne, ha Tiszatenyőn a posta végre átvezetné a telefont a saját helyiségébe. A szolgálatot teljesítő postásnak egy magánlakásba kell átjárni, hogy a te’efnnt kezelje. Ez sok felesleges időtöltést jelent, s amellett szabálytalan is. Remélem, hamarosan segítenek ezen. TÖTH ERZSÉBET, Tiszatenyő, OLVASÓINKHOZ! Szerkesztőségünk igyekszik a Szolnokmegyei Néplapot minél színvonalasabbá, tartalmasabbá, olvasmányosabbá tenni. Hogy törekvésünk mégnagyobb eredménnyel járjon, adjanak ehhez kedves Olvasóink, Előfizetőink is segítséget. Olvassák el az alábbi kérdőívet s áldozzanak egy kis időt arra, hogy lehetőleg minden kérdésére válaszoljanak. Ez semmi megerőltetéssel nem jár, viszont hozzásegíti a szerkesztőséget, hogy még- jobban az Olvasók, Előfizetők kívánságainak megfelelően állítsa össze a lapot. A Néplap eddigi munkájához is nagyon sok hasznos útmutatást adott az olvasótábor. A mostani kérdőíveket beérkezésük után alaposan, nagy érdeklődéssel tanulmányozzuk át és igyekszünk minél gyorsabban gyümölcsöztetni Olvasóink, Előfizetőink tanácsait, észrevételeit. A kérdőív beküldése semmiféle kö'tséggel nem jár. Kitöltve bélyeg felragasztása és borítékozás nélkül keli azt postára adni. ___________ — Itt levágandó — ____________ kérdőív Az utóbbi hetekben milyen Írások tetszettek legjobban a Szolnokmegyei Néplapbanf Miről szeretne többet olvasni lapunkban? Mik a kifogásai a Néplap cikkei ellen? Mi a véleménye a Jász-Kun Kakasról? Segitett-e már megoldani községe, üzeme valamilyen problémáját a levelező írása? grófnak az ansbachi kastélyban őrzött arcképe arról volt nevezetes, hogy hátára feljegyezték a legszemélyesebb adatait is. Ezek szerint 7 láb (kb. 210 centiméter) magas volt és 400 fontot (kb. 180 kg-ot) nyomott. 1603-ban a hatalmas testből kiszállt a lélek. Felboncolták és mérlegre tették a máját és a tüdejét: az előbbi 5 font, az utóbbi 4 font súllyal bil- legtette el a mérleg nyelvét. A mérést kiterjesztették a gyomrára is, ennek befogadóképessége meghaladta a 6 itcét. Legyünk méltányosak, mai mértékben ez kevesebb, mindössze 4.8 liter. tanislas löbaui püspökről krónikásai érdemesnek látták feljegyezni, hogy 1571-ben bekövetkezett halála előtt már akkora hasat eresztett, hogy ha gyalog indult el hazulról, két szolga ment előtte, ezek külön hordozták egy kendőben a leomlással fenyegető testrészt. Mögötte egy harmadik egy székkel cepekedett, hogy közben leülhessen, mert néhány lépés után már nem bírta a járást; Kinek jár prémium ? 1950 óta dolgozunk a 62/1. Építőipari Vállalatnál. A múlt év tavaszán a szolnoki gépállotrás építkezésénél kezdtük meg az ácsmunkát s amíg az épületek el nem készültek, ott dolgoztunk. Tervünket átlagosan 160—170 százalék körül teljesítettük. Elértük a sztahanovista szintet s megkaptuk az oklevelet is. Mikor a szolnoki gépállomás elkészült, számos munkás, műszaki vezető jutalomban részesült. Mi kimaradtunk ebből a jutalmazásból, pedig egész esztendőn át helytálltunk, nem volt igazolatlan hiányzásunk serr. Feltesszük a kérdést: vajon annak jár-e a prémium, aki a munkavezetőt disznótorra hívja és emellett igazolatlan mulasztása van (mert erre számos esetet említhetnénk) vagy pedig, aki előreviszi az építési tervek teljesítését. Elek János, Tiszatenyő, Bódi Imre, Tis-upüspöki,
