Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-24 / 303. szám

2 »/.OLNOKlMLUktí NÉPLAP laö-i december 24. Termelőszövetkezetek feladata a zárszámadások után Irin: Bnbinsilci Ferenc, a Termelőszövetkezeti Tanács meqvei meqbfzottja A termelőszövetkezetek zárszém- sdó közgyűlése évről-évre sok ér­tékes tanulsággal gazdagítják a tsz-einket. Az idei évzárás különö­sen fontos esemény életükben. — Kerek eav esztendő telt el a mező gazdaság fejlesztéséről szóló párt­ós kormányhatározat megjelenése óta. így a mostani zárszámadások, mint pontos tükörképet, tárják elénk: a határozat végrehajtásának első évében hogyan haladtak előre, termelőszövetkezeteink a megszi­lárdítás útján. Az idei zárszámadások újra azt bizonyítják, hogy szövetkezeti moz­galmunk alapjaiban egészséges és hegy ez dolgozó parasztságunk erőteljes, hatalmas tömegmozgal­ma. Szövetkezeteink nagyrésze egy- esztendő alatt sokat szilárdult, erősödött és nem egy az ország legjobb közös gazdaságainak sorába küzdötte tal magát, mint pl.: a jászkiséri Kossuth, vagy az abád- szalóiki Lenin tsz. Az 1953—54-es gazdasági évben megyénk valamennyi termelőszö­vetkezete osztott évközben előleget tagjainak és a kiosztott előleg 36.527 forintot tesz ki. Van nem egy szövetkezet, mint a Rákóczi- falvi Rákóczi tsz, amelyikben Ifi fo­rintot, vagy a kőteleki Ezüst Ka­lász tsz, ahol 15 forintot, a k’súj- szállási Üjbarázda tsz, amelyikben 14 forintot osztottak előlegként. — Ezekben a termelőszövetkezeteikben gondos munkával fejlesztették az állatállományt és kihasználták a szövetkezés minden lehetőségét. A tanulság az, amit az idei zár­számadások mutattak a termelő- szövetkezeteinkben, hogv igen alacsony még mindig az állattenyésztés hozama termelőszövetkezeteink nagyrészé­ben. Hiba, hogy megyénk termelő- szövetkezeteiben az állattenyésztés­ből eredő bevétel az összes jőve delemnek egyötödét teszi ki. — Azokban a közös gazdaságokban, amelyekben az állattenyésztésből eredő bevétel magas, a termelő­szövetkezeti tagok évi jövedelme is igen kiemelkedő, miint pl.: a csa­taszögi Szebb Élet tsz-toen. Az egy munkaegységre eső ossz része­sedés 52.83 Ft. Az ilyen arányú erősödés eredményezte azt, hogy 1954 január 1. óta 3481 dolgozó pa­raszt lépett be a termelőszövet­kezetekbe. Közülük 165 hét kát holdon felüli 'középparaszt. Az a tanulság az idei zárszám­adásokból. ha a tagok jobban dol­goznak, több búzát termelnek, ha emelkedik a tejhozam, többet vi­het haza mindegyik tsz-tag. Nincs a megyénkben olyan gyenge talaj, hogy azon a szövetkezeti tagok munkájuk megjavításával, az ál­lami segítség okos felhasználásával jövőre ne tudnának többet ter­melni, mint az idén. A zárszámadások tanulságaiból okulva az a teendő, hogy nagv gondot fordítsunk a tél folyamán a vezetés megszilárdítására. A jó ve­zetés nem fél, hanem szinte teljes siker. Jól vezetni annyit jelent, mint érteni a gazdálko­dáshoz, a munka jo megszervezéséhez, biztos kézzel irányítani a tagságot, tanítani, nevelni őket és tanulni tőlük. Megfogadni ’ bírálatukat, okos tanácsaikat. Az ilyen helyes irányítás és vezetés következtében lett országosan első a mezőgazda- sági munkában a jászkiséri Kossuth tsz, ahol az egy munkaegységre jutó részesedés 40.72 Ft. Az erős- kezű, szilárd vezetés és a szövetke­zeti demokrácia tehát nemhogy ki­zárná, hanem.’ kiegészíti egymást. Biztosítja, hogy a termelőszövetke­zet tagsága gazdának érezze ma­gát. Előmozdítja a tervek teljesítését, az alapszabály megszilárdítását, s mindezen keresztül a jövedelem fokozását. Már most igyekezzünk jól kihasz­nálni a telet, amit úgy tudunk biz­tosítani, ha gondoskodunk a tagok téli foglalkoztatásáról, mint aho­gyan a szelevényi József Attila tsz teszi. A tél folyamán a tagok a hiányzó épületeket felépítik és 3 holdas halastavat létesítenek. Szá mos helyen megvan a lehetőség ar ra, hogy a kisegítő üzemágak léte­sítésével a tél folyamán megte­remtsék a jövedelem fokozásának alapját. Olyan terveket készítenek a jövő esztendőre, hogy a tenmelőszövet­kezeted nk nagyrészéiben 1955-ben elérjék, sőt túlszárnyalják a kör­nyék egyénileg dolgozó parasztjai­nak átlagos életszínvonalát. Külö­nösen nagy gondot fordítsanak az állattenyésztés fejlesztésére, gondo­zására, állat-egészségügyi véde­lemre, a takarmány helyes felhasz­nálására. A jó gazdálkodáshoz, a jövede­lem fokozódásához szükséges a ter­melőszövetkezeti alapszabály meg­tartása. A téli hónapok folyamán ismertessük a minta­alapszabályt, a tagok jogait és kötelességeit, hogy azok az eddiginél sokkal job­ban magukénak érezzék, óvják és fejlesszék a közös vagyont. Párt- szervezeteink tanítsák mieg harcolni a termelőszövetkezetek tagjait, a munkafegyelem megszilárdításáért, a közös tulajdon megőrzéséért. A tsz vezetősége és a pártvezetőség hangolja egybe a munkáját és tel­jes felelőséggel irányítsa és ve­zesse a közös gazdaságot. A tavaszi munkákra való felké szüléshez tartozik a jó brigádszer vezet. Legyenek minden brigádban arányosan elosztva a kommunisták az élenjáró dolgozók. A tsz veze­tősége ismertesse meg a brigádok tagjaival az elkészített tervet, s a terv teljesítése érdekében a reájuk háruló feladatokat. A karcagi Dózsa tsz-ben Kasza Béla elvtárs minden brigáddal részleteiben dől goztatja ki, s a brigád valamennyi tagjával egyénenként beszélj meg a reá eső tervet. A tagok így gazdának érzik magukat és oda­adással, lelkesen dolgoznak a ter­melőszövetkezet további fejlődé­séért, a jólét növeléséért. A párizsi egyezmények megkönnyítik az új német agresszió előkészítését Irta: Sz. Alekszejev AKIK SZERETIK AZ IFJÚSÁGOT, ­SZÓLJANAK HOZZÁ CIKKEMHEZ A SZABAD IFJÚSÁGBAN érdekes, értékes cikkeket olvashattunk mostanában ifjúságunk fejlődé­sének problémáiról. Ezekhez sze­retnék egy pár gondolatot, javas­latot fűzni, mintegy vitát indí­tani a pedagógus, a DISZ veze­tőségi tag és az úttörőcsapatve- zető szemszögéből. Úgy vélem, ennél * témánál mindhármat megilleti a szó. S megilleti a szó igen komolyan a szülőket is. Az a tapasztalatom, hogy a 6— 14 éves gyermekek eavrészének és n DlSZ-íiataJok egyrészének nem kielégítő a magatartása. Az elmúlt esztendők alatt komoly fejlődés volt ezen a téren, de mintha most vaflahol törés állt volna be. Ez az iskolásEverme- kekmek a felnőttek iránti tiszte­letlenségében. udvairiatlamsáigá- ban. fegyelmezetlenségében nyil­vánul meg. A DISZ-fiatalofcnál a trágár beszéd, a fiúk és lányok közötti nem megfelelő kapcsolat a főbb jellemzői ennék a törés­nek. Ezek a fiatalok nem érdeklőd­nek eléggé a tanulás után. hogy úgymondiuk. túlságosan nagy bennük az ..önérzet". Mi ennek az oka? Nem köny- nyű erre felelni. Egyet azonban meg kell állapítani: a fiatalság maga a szénre, lóra hajlamos el­sősorban. A hiba legtöbbször te­hát nem 'bennük, hanem a veze­tőikben. -nevelőikben van. Vagyis n felnőttek példamutatásában. Vájjon lehet-e az az iskoláseve- rek udvarias, aki otthon, a fel­nőttek között nem lát egv csepp­nyi udvariasságot sem? Miért ne verekedjen az utcán az a gye­rek. ,-ki mellett ilyenkor szó nél­kül elmennek a felnőttek és nem szólnak rá. yagv éonen maga lát veszekedő felnőtteket? A gvereik azt a szelemet veszi át. amely­ben felnő, s pzt viszi magával a DTSZ szervezetbe. Tehát a meg­lévő bajok eeyrészét nem egyszer már magával hozza. % MIELŐTT rátérnék arra. hogy a DISZ szervezetekben miben lá­tom a bajok gyökerét, szükséges­nek tartom hangsúlyozni, hogy sok jól dolgozó DISZ szervezet van — reméljük, számuk egyre több les? —. de én elsősorban a hiányosságokkal kívánok foglal­kozni. A DISZ szervezetek egyrésze csak papíron volt meg. Vagy jobb esetben volt vezetőség is. tagság is. csak ónpen nem csináltak semmit. Nyilvánvaló, hoev ilyen helyen nem lehet fejlődés. Voltak ugyanakkor olyan szervezetek is. amelyek túlságosan sokat akartak tenni, ide-oda kankodtak. min­denbe belefogtak s a végén már nem látták a fáktól az erdőt Itt aztán a legtöbbször elméleties- kedő vitákat rendeztek, míg má­sutt csak hálóztak, táncoltak. % HOGYAN kellene javítani n munkán? Elsősorban a vezetésnek kel­lene megjavulnia. Teret kell ad­ni az ifjúság kezdeményezésének, de csak addig, -amíg az egészsé­ges. Többet kell törődni a- ifjú­ság vezetőivel, azok nevelésével. Nagyon fontos például milyen a DISZ-vezető magatartása, példa­mutatása. de úgy vélem, egyma­gában még az sem elég. Megfe­lelően fejlett- kell legyen pofln'ti- kailag. sőt tovább megyek, arra is gondot fordítanék, hogy mi lyen beEZélőlképessége van. Nem mindegy az. hogy a fiataloknak valaki dadogva, hebegve mond el egy előadást, vagy beszámo­lót. Bármilyen nemes gondolato­kat is tartalmazzon <,z. nem tud­ja a hallgató érdeklődését fel­kelteni. Különösen vonatkozik ez a fiatalokra. Az ifjúsági vezetőknek emel­lett műveltnek is kell lenniök. Ismerjék Ady Endrét. József At­tilát. Ságvári életét is. S ezt nem úgy kell elérni, hogy kétórás elő­adásokat tartunk az fiataloknak, hanem úgy, hogy mindig, munka közben is hivatkozunk nagv- jainlkra. példaképül hozzuk fel őket. Az előadások magukban különbem sem elegendőek. Fel­adatokat kell adni a fiatalok­nak mégpedig olyanokat, ame­lyeknek végrehajtása valóban hősi munkát, kemény helytállást kíván. így érzik csak felelőssé­güket. s ugyanakkor a maguk erejét. Akik szeretik a fiatalokat, ér­deklődnek problémáik iránt, szól­janak hozzá cikkemhez. Több szem többet lát. s egész biztos, ha sokan, mindannyian segíteni akarunk, minden problémát mee- oldbntunk. Palotai Mihály nevelő Kengyel Az európai béke és biztonság biz­tosítására összehívott moszkvai ér­tekezlet deklarációja rámutat a párizsi egyezmények veszélyes kö­vetkezményeire. Ezeknek az egyez­ményeknek az érteimében félmil­liós nyugatnémet hadsereget állíta­nak fel. élén a hitlerista Wehr­macht tábornokaival, s Nvusat- Németországot zárt katonai csopor­tosulásba vonják be. Az imperialista propaganda, hogy elaltassa a népek éberségét és megkönnyítse a párizsi egyezmé­nyeik ratifikálását, azt hazudta, (hogy Ny ugat-Németország fegyver­kezését korlátozzák, s a nyugatné­met fegyveres -erők nem veszélyez­tetik sem Németország szomszé­dai t. sem Európa más országait. Hát ez csak nagyon egyűgyü em­berek hihetik el. Még a nyugatnémet sajtó sem tagadja a felállítandó hadsereg agresszív jelle­gét. A nyugatnémet csapatok, írja a „Neue Rheinzeitung” című lap, az első vonalban lesznek. Az Alpoktól a Balti- tengerig húzódó központi front mag- vát alkotják majd. Ezek a hadosztá­lyok gyorsalakulatok lesznek s „az atomkor hadviselésének követelményeit” kielégítő kiképzést nyernek. Az új Wehrmachtot az amerikai imperialisták elgondolása szerint a legkorszerűbb támadó haditech r.’kával látják el. Ennélfogva Nyu- gat-Németorszáőbam sürgősen hely­reállítják a nagv aluminiumgyá- rakat, amelyek Hitler ideiében a repülőgépiparnak dolgoztak. A ..Frankfurter Rundschau“ a napok' ban azt írta. hogy a grevenbroichi nagy alumindumgyár (Északnajna- Vosztfália) helyreállításával. Nyu- gat-Németomszág évi alumínium- gyártása eléri a 140.000 tonnát (1938-ban 166.000 tonna volt). Mint más nyugatnémet lapok közlemé­nyeiből kitűnik. Messerschmidt csak a jeladást várja, hogy meg­kezdje a legújabb típusú harci re­pülőgépek tömeggyártását. A ..We­ser Flugzeugbau“ gyár (Junkers) bármikor megkezdheti bombázó- gépek sorozatgyártását. A párizsi egyezményeknek megfelelően a német hadiipari monopóliumok atom- Kisérleteket folytatnak, amelyek lehe­tővé teszik az atomfegyver gyártását. Az egyezmények érteimében Nyugat- Németországot más országok elláthat­ják atomfegyverrel. Az Associated Press hírügynökség december ef.ején közölte, hogy a nyugatnémet konszernek atom- egyesülést alapítottak. Arra számí­tanak. hogy a Párizsa egyezmények ratifikálása esetén atomreaktor gyártását kezdik meg. A nyugatnémet hadiipari vállala­tok, amelyek a múltban Hitlernek szállítottak fegyvert, a párizsi egyezményeket jeladásnak tekin­tették a hadiipar haladéktalan fel­újítására. Bonnban már fegyver- verkezésügyi bizottságot alakítot­tak. A bizottság, amelynek tagjai rubrvidéki iparbárók. ..tanácsokat ad“ Blank hivatalénak és a gazda­sági minisztériumnak (aza? irá­nyítja ezeket » szerveket). Ez azt jelenti, hogy a hadiipari monopó­liumok saját kezükbe veszik a mi- litarizálásii előkészületeket. Schacht, a hitlerista birodalmi bank volt elnöke világosan kifeje­zésre juttatta a ruhrvidéki iparbá­rók és az éledező német szoida- teszka nézeteit Uj düsseldorfi bankjának megnyitó ün­nepségén Stinneshez, Dlnkelbackhoz és MAVAUT Értesít}ÜK az utazóközönséget, hogy f. hó 26-tól — vasárnaptól — kezdve az 5048/E. Szolnok—Szabadság-tér — Vegyimű­vek autóbuszvonal a Szabadság-térről 15.15 órakor induló járatának közlekedését mun­kaszüneti napokra is kiterjesztjük. Munka­szüneti napokon a vonalon fenti naptól kezdve új járatot közlekedtetünk. Vegyimű­vektől i.: vlö.OO órakor. December 27-től — hétfőtől — kezdve a 2976 Mezőtúr — Törökszentmiklós — Szolnok autóbuszvonal 42 és 45. sz. járatának for­galmát. a csekély érdeklődésre való tekin­tettel szerdai munkanapra korlátozzuk. December hó 27-t5I — hétfőtől — kezdve az 5032 V. Mezőtúr, Kossuth-tér— Vasútál­lomás autóbuszvonal Kossuth-térröl x 4.42 órakor és a vasútállomásról x 5.12 órakor induló járatainak forgalmát, a csekély ér­deklődésre való tekintettel, a hét első és utolsó munkanapjaira korlátozzuk. December hó 27-tŐl — hétfőtől — kezdve a 2950 Szolnok —- Abádszalók — Tiszafüred autóbuszvonal menetrendjében az alábbi módosításokat léptetjük életbe; 1) „Tiszabő” megállóhely neve a menet­rendi mezőben ..Tiszabő Th” elnevezésre, a hozzátartozó km adat pedig Szolnok fe­lől 39.9-ről 40.9-re, Tiszafüred felől 65.1- ről 66.1-re helyesbítendő. 2) „Tiszabő elág” és ,,Tiszabő Th” meg­állóhelyek között új feltételes megállóhe­lyet létesítünk a keskeny nvomközű vasút végállomásnál „Tiszabő v. á.” elnevezés­sel. 3) A 942 és 945 sz. járatok fenti naptól kezdve érintik „Tiszabő Th” megállóhelyet. A 942 sz. Járat „Tiszabői elág” i.: x 8.46, .Tiszabő v. á.’’ i.: x 8.49, „Tiszabő Th” ó.: x 8.51, i.: x 8.56, „Tisaabő v. á.” i.: x 8.58, „Tiszabő elág” i.: x 9.01, Teleki iskola 1.: x: 9.12, Borsóhalom puszta i.: x 9.15, Tiszagyenda elág. i.: x 9.21, Tisza- gyenda i.: x 9.25, Kunhegyes ó.: x 9.45, — A 945 sz. járat Tiszabői elág. i.: x 14.14, Tiszabő v. á. i.: x 14.17. Tiszabő Th ó.: x.: 14.19, i.: x 14.24, Tiszabő v. á. i.: x 14.26. Tiszabő elág. i.: x 14.29 Fegyvernek, Piac-tér i.: x 14.35, i.: x 14.40. Fegyvernek F. Szöv. i.: x 14.42. Fegyvernek. Telepes isk. i.: x 14.44, Szapárfalu i.; x 14.49, Sur­ján! All. Gazd. i.r x 14.55. Surjánkert i. x 14.59, Vargahalom i.: x 15.02, Törökszent mik'ós, Vásártér i.: x 15.07, Törökszent­miklós Th i.: x 15.11, Törökszentmiklós v. á. ó.: x 15.25. A 942 és 945 számú járatok menetrendjé­nek változása a 2948 Tiszafüred — Kunhe­gyes—Tiszaroff menetrendi mezőben ;s ke­resztülvezetendő. a többi hadigyároshoz fordulva kijelen­tette; „Újra bekövetkezett az az iúö, amikor Szarajevótól Japánig menetel­hetünk”. Adenauer egy alkalommal ezt mondta: „Eddig az újraegyesítésről beszéltünk. Ennek most vége. A keleti övezet felszabadításáról kell beszél­nünk. Seebohm bonni közlekedésügyi miniszter hangoztatta: „Németország­nak újra a Maastól a Memeiig kell ter­jednie”, « Azok a nyugati politikusok, akik rajta vannak, hogy Nyugat-Német- országot bevonják a ...nyugatéul ó- psd unióba *, kimutatták, hogy nin­csenek ellene Nyugat-Németország agresszív törekvéseinek, feltéve, ha azok Kelet felé irányulnak. Az 1946. évi brüsszeli egyezmény, amelybe most bevonják Nyűgöt- Németországot, még előírta, hoav a tagállamok „az agresszív német po­litika feléledése esetén tegyenek meg minden szükséges jntézke- dést‘‘. A londoni és párizsi esvez- ményekbetn ez a pont már nem szerepel. A „La Tribune des Nations" 5t­mű francia lap nem alaptalanul von párhuzamot a jelenlegi hely­zet és a müncheni időszak között. „A párizsi egyezményéit ratifiká­lása — írja a lap — egyértelmű volna egv második müncheni egyez­mény aláírásával, amely ugyan­olyan súlyos következményeket vonna maga után. mint az első“. Itt helyénvaló megemlíteni, hogy az első és második világháború kö­zött szintén voltak alván politiku­sok. akik a fasiszta fenevadat a másik fél ellen akarták uszítani, de alaposan pórul jártak. London és Coventry romjai. Champagne és Burgundia német csizmák tiporta mezői — ez vált a tandíj. A hitle­rista banditák betörtek Belgium­ba. Hollandiába. Dániába. Norvé­giába és Európa más országaiba, Ilyen következményekkel járt a müncheni szerződés. Ez lett a vége. amikor a nyugati hatamak össze­esküdtek a fasiszta Németország­gal. hogy a hitlerista agresszió élét Keletnek fordítsák. Erősen megnövekszik az új világ­háború veszélye, amikor az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország a német mill tarizmussal együtt katonai tömböt alakít. , Mint a francia, angol és amerikai kor­mányhoz december 9-én intézett szovjet jegyzék rámutat, a nyugati hatalmak politikája oda vezet, hogy „Nyugat- Németország militarista állammá válik, ennek összes veszélyes következményei­vel, nem is szólva arról, hogy az újra- felfegyverzés lehetetlenné teszi Nyugat- Németország és a békeszerető Német Demokratikus Köztársaság egyesülését egy egységes államban”. Az imperialista hatalmak állam* dúsítani akarták Németország két- tóosztottságát. Nyugat-Németorszá- got felvonulási területükké ipar­kodnak változtatni. A haladó erők azonban Európa valamennyi orszá­gában is erélyesen ellenzi ezeket a bűnös terveket. Egyre magasabbra csap a párizsi egyezmények rati­fikálását eMenző mozgalom hul­láma. Európa békeszerető erői aa imperialista reakció háborús ter­veivel szembeállít iák a kollektív biztonsági rendszer megteremtésé­nek eszméiét, amely mellett sikna- szálttt az európai béke és biztonság kérdéseivel foglalkozó moszkvai értekezlet. A békeszerető erők el­tökélt szándéka, hogy ezt a nemes eszmét va.lóraváltiák. Befejeződött a Jász Kultúrhónap ^ jászsági művészeti együttesek és kultúrcsoportok legjava gyűlt össze Jászárokszálláson december 19-én, a Jász Kul­túrhónap befejező ünnepségeire. A kulfúrotthont zsúfolásig megtöltöt­ték azok a dolgozók, akik a választások alkalmával kitűntek jó mun­kájukkal és hitet tettek a Hazafias Népfront mellett. Itt megláthattuk, hogy milyen nagy erő rejlik nemzeti kultú­ránkban. Az országszerte megalakuló művészeti együttesek után, a jászszentandrási együttes példája nyomán a jászság csaknem vala­mennyi községében alakultak művészeti együttesek. Ezek feldolgoz­zák a jászok körében mt^ ma is élő, vagy már lassan feledésbe menő népi hagyományokat. Már eddig is színpadra vitték a „ban- dázást“, a „pendzsonr.ot“, a „jász lakodalmast" és a jász betyárok küzdelmes életét. A jászszentandrásiak saját gyűjtésű Fehér László ballada játé­kukkal arattak nagy sikert. A jászárokszállásiak és jászalsőszentgyör- gyiek a betyárok életét mutatták be. A jászjákóhalmiak szép lako­dalmasát és a jászberényiek íonójátéka is gyönyörködtette a közön­séget. A rendezés hibáit leszámítva, dicséretet érdemelnek ezek a művészeti együttesek, mert fáradságot nem kímélve mentik meg az utókor számára is felbecsülhetetlen értékű jász hagyományokat. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom