Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-22 / 301. szám

1954 december 22 SZOLNOKMECTEI NtPLAl 5 „Fogadjuk, hogy hűek leszünk hazánkhoz és helytállónk a munkában“ A Megyei Tanács Ünnepi ülése ba tömörült hazafias erőknek, el­sősorban a magyar kommunisták­nak, a magyar munkásosztálynak jutott az a megtisztelő feladat, hogy kivezessék az országot elesett- segéfoől és a régi Magyarországból, melyet úgy emlegettek, rr.int Europa egyik legreakciósabb orszá­gát, uj hazát építsenek a dolgozók számára. A HAKOM MILLIÓ) koJdús országát kellett az elmúlt eszten­dő k alatt talpraállítani, virágzóvá tenni. Mi ezt a feladatot büszkén vállaltuk és a nemzet haladó erői­nek támogatásával sikerrel teljesí­tettük. — Hogy idáig jutottunk fejlődé­sünkben, ezért ezaikalommal is há­lánkat és köszönetünket fejezzük ki a szovjet népnek azért a sok oldalú, önzetlen támogatásén, amelyben országunkat részesítette. Befejezésül a következőket mon­dotta Fodor elvtárs: — Azt hiszem, mindnyájunk ne­vében mondhatom, hogy hűek le­szünk hazáméhoz és becsülettel helytállónk a munkában, követjük a párt útmutatásait országunk fel­virágzásáért, a szocializmus győzel­méért! Az ünnepi beszéd után több hoz­zászólás hangzott el, melyeknek végén dr. Lévai Károly zarta be a Megyei Tanács ünnepi ülését. Piacnap, hétköz­nap a szolnoki bol­tokban nagy a for­galom. Egyre köze­ledik karácsony, a pihenés, szórakozás napja. Mindenki en­nivalóról, innivaló­ról gondoskodik. — Van választék szépen. A 61-es fűszer- és csem.ege- boltban december 20-ig elérték a tavalyi év egész decemberi forgal­mát. Húsárúból 750 kg-mal töb­bet adnak most el, mint tavaly ka­rácsonyra kelve. Innivalóval sajnos, nem állunk ilyen jól — mondja Németh elv­társ, az üzlet vezetője. Pálinkánk ugyan van bőven, de rum és likőr- kásztetünk egyelőre hiányos. Ugyanez fennáll az 1-es Népbolt­ban is, amint Szentesi elvtárs tá­jékoztatójából kitűnik. Kisüsti pá­linkájuk van bőven, naponta 50—60 üveggel eladnak. Nem drága és mi­nősége is nagyon jó. Likőr azonban itt is nagyon kevés van, főleg a legkeresettebbekből, a csokoládé­ból, kávéból és meggyből kapnak keveset. Ez bizony hiba, s van még né­hány nap az ünnepekig, s jó lenne, ha segítenének ezen a kereske­delmi szervek. Annál is inkább sür­gős volna ez, mert a jó ennivaló kívánja az italt. Húsáruból jól el ■'annak látva az űz­etek. — A vágóhíd biztosítja a folya­matos szállítást. Az '«es Népből libán je- enleg 11-féle hen­tesáruban lehet vá­logatni. Van gépsonka, kolbász, főtt karaj, füstölt libamell és libacomb. Nincs hiány karácsonyfára való cikkeidből sem. Minden üzletben van belőle, amennyi csak kell. — Szetíbnél-szebb díszek, fenyőfa füg­gelékek, csokoládé-figuráik nagy vá­lasztéka várja a vásárlókat, Jut mindenből azoknak is, akik az utolsó napra hagyják a bevásár­lást. CjflőQjj. a eiihe, l&qy. A napokban hírt adtunk arról, hogy a ruházati, játék, élelmiszer és ékszerboltok választékai hogyan könnyítik az ajándékozni, pihenni készülők gondjait. Tegnap a piacra látogattunk ki, ahol kötöttség nél­kül, alku alapján megy a vásárlás. Először is a decemlbervégi napok jellegzetes áruja, a fenjiőfa körül néztünk széjjel. Nagy a választék, de nagy a forgalom is, különösen a lucfenyő körül. * •— Adja hétért, hiszen ez csak oldalág — mondja a vevő. — De sűrűágas, —■ erősködik az eladó. — S mivel elég nagy a fel­hozatal, nem.1 sokáig tartja, odaadja hét forintért. Pár lépéssel odébb két „óriás1* asztal mellett eladók, vevők sűrű­sége. Az asztalokon friss túró, tej­föl, vaj, tojás. Lesz mit tenni az ünnepi kalácsba. A legfinomabb túró is 12 forint. Van csirke, vad­nyúl, hízott baromfi. Mindenki siet. A csípős idő miatt is és a készülődés láza is fűti a látogatókat. Nagy az érdeklődés a hízottkacsa, liba iránt, amit 27—28 forintért mondanak a termelők. — Azonban végül mégis minden attól függ, mennyi a felhozatal, sokan keresik-e? * A csirke is nagyon kapós, mert a gondos háziasszony nem hagyja utolsó percre a bevásárlást. Aki vadast akar készíteni az ünnepre, az is megtalálja számítását, 35—40 forintért szép mezei nyulat. vehet. Almát, mákot, libamájat, savanyú­káposztát, s ki tudná mind felso­rolni, rr.it vásárolhatnak az asszo­nyok. Van hát a piacon is minden, ami a jó ebédhez, a kellemes kará­csonyi ünnepekhez szükséges. bált egyébként tiszteletreméltó érveléssel velünk elhitetni. •— hogy tudniilJnk a világban més nagyszámban fordulnak elő más királyságok és államok is. me­lyekben épp oly homár-formájú lények élnének, mint ön ós hoz­zá ezekben a méretekben: mon­dom. ezen állításaival kapcsolat­ban bölcseink változatlanul a kétely legnemlegesebb válfaját juttatják kifejezésre. Tudományos feltevéseik inkább afelé hajlanak, hogy ön valószí­nűleg a Hóidból pottyant kö­zénk. vagy legalábbis valamelyik égitestről: hiszen napnál világo­sabb. hogy száz darab hasonló méretű halandó « legrövidebb időn belül tönkretenné Őfelsége domíniumainak minden barmát és gyümölcsét. Arról nem is be­szélve, hogy hatezer Holdévet felölelő krónikáink soha semmi­féle feljegyzést nem tartalmaz­nak más országról, mint Lilliout és B'efuscu hatalmas birodai- mairól. p z a két nagyhatalom, amint­hogy bevezetőmben már utaltam is erre. harmnichat Hold­éven át a legirsalmatlamabb har­cot vívta egymás ellen. Hogy mi volt a „casus bellii1', pontosan el­mondom önnek. Azt hiszem, az egész univerzum megegyezik ab­ban. hogy emberi nemünk ősi s^nVása az idők kezdetéből fogva, hogv a légvtoiást a vastag végén töriiik föl evés előtt. Azonban történt a következő: ielenleg uralkodó császárunk felséges nagyapja, mikor még egészen kicsi gyerek volt és szeretett vol­na egy légvtoiást megenni, egész természetesen a megszentelt szo­kás szerint próbálta azt feltörni — viszont: a héjéval összevag- doista az ujját. Erre apacsászár azonnal egv ediktumot hirdetett ki minden népének, melyben a legszigorúbb büntetések terhe alatt megparan­csolja összes alattvalóinak, hoav ezentúl lágytoiás csakis a he­gyes végén bontható. A nép olyan gyűlölettel fogadta ezt a -■örvényt, hogy hivatalos króniká­saink hat országos lázadásról számolnak be a tojás-problémá­val kapcsolatban; ezekben a pol­gárháborúkban egy császár a? életét, egy másik a koronáját vesztette el. Persze ezeket a bel­politikai zűrzavarokat Biefuscu uralkodói minden erejükkel csak szították és ha a zavarokat sike­rült egy időre véletlenül elfoj­tani. a száműzöttek. magától ér­tetődőié«. párnázott páholyokat kaptak ellenségeink birodalmá­ban. Van olyan feljegyzésünk, melv szerint tizenegyezer ember vál­lalta inkább a halált a történe­tem folyamán, semhogy egv lágy- ‘njást a hegyes végénél ltezdlen fogyasztani. ^ nnakideién persze száz és száz hatalmas kötet leient meg a nagy vitát illetőleg: ma már természetesen a Vastag Vég felesküdtieinak minden nyomtat­ványa tilos az egész birodalom­ban, és az egész politikai szekta rég megkapta törvényes bünte­tését: senki közülük állami al­kalmazást nem kaphat. Mialatt ezek a belhüfoorúk dúltak. Biefuscu császárjai egyetlen alíkalmafc sem mulasz­tottak volna el. hogy tiltakozó jegyzékeket ne küldözgessenek hozzánk meghatalmazott minisz­tereik által. Azzal vádoltak ugyanis, hogy rettenetes vallás- szakadást idéztünk elő. durván megsértvén nagv Prófétánknak. Lustrong-nak legszentebb hitté­telét, mely a Brundreca! ötven- negyedik fejezetében olvasható (ez olyasmi nekik, mint a törö­köknek az Alkorán). Ha már épp erről beszélünk, meg kell je­gyeznem. hogy ez részünkről csak szofásztikus szócsavarás, mert hi­szen az a bizonyos szöveg szóról- szóna így hangzik: ..Minden igazhitű minden alkalommal megfelelő végén törje fel az ő tojásait." Hogy már most melyik a „meg­felel ő‘‘ vége a héjában felszolgált lágytojásmak. ez szerény vélemé­nyem szerint, az égvéni lelkiis­meret , diszkrét kérdése, illetőleg a legfelsőbb hatóságok döntésé­től függ. melyet szigorú rendelet formájában amúgyis közölnek ^ ivei a Vastag Vég mene- kü’tieit tárt karokkal fo­gadták BJeifuscu császári udva­rában és azok ott ezerféle titkos segítséget is kaotrk itthoni párt- híveiktől. forradalmi igazgatás­sal dúsan körítve: nem csooa. hogy háború tört kii a két biroda­lom között. TAVASZRA KÉSZÜLNEK A szászberek! gépállomás dolgozói a következő gazdasági évben még eredményesebb munkát akarnak végezni a termelőszövetkezeti és egyé­ni gazdák földjén. Ezért most sokk al gondosabban javítják ki a rájuk- bizott erő- és munkagépeket, mint az elmúlt esztendőben. Úgy szervez­ték meg a gépjavítást, hogy lehetőleg mindegyik traktoros, felelős ve­zető azt a gépet hozza rendbe, ame lyiken majd később dolgozni fog. — Képünkön; Molnár Béla brigád vezető és Pinczi Leopold szerelő az egyik cséplőgép dobját javítják. Velük egy brigádban dolgozik Nagy János és Csibdán János szerelő is. Az előirányzott 3 cséplőgép helyett 5 cséplőgépet javítottak ki határidő előtt, jóminőségű műnk ávab A tószegi gépállomás dolgozói hatható® segítséget adnak a körze­tükhöz tartozó termelőszövetkezet efc állatállományának átteleltetésé- hez. A tószegi Dózsa tsz közös állományában 54 szarvasmarha van, s ezek takarmányozására 700 köbméter silótaíkarmányt készítenek. Perjésd Sándor tószegi traktoros legelőször javította ki a rábízott erőgépet. A kijavított traktorral nyomban a siiózáshoz fogott a Dózsa tsz-ben. Képünkön; Lázár József tsz tag a silótöltőgépet eteti. Megtartják adott szavukat A szolnoki 62/1. Építővállalat dolgozói hamarosan átadják rendelte­tésének a szolnoki új gépállomást. Az átadási határidő ezév decem­ber 31-e leit volna, az építőmunkások azonban a műszakiak segítsé­gével már a múlt hónapban elkészítették « négy ikerlakást és de­cember 17. óta folyamatosan adják át a szerelőcsarnokot, a gépszínt, s a többi üzemi épületet. A munka jelenlegi előrehaladása szerint december 27-ére a gépállomás valamennyi épületét átadják ren­deltetésének. S ezzel új mezőgazdasági létesítménnyel gazdagodik Szolnok megye dolgozó parasztsága. A KARÁCSONYI KÖNYVVÁSÁR KÖNYVEI Vitányi János: Főhadnagy Fazekas Ez a történelmi hátterű életrajz­regény az első szépirodalmi mű, amely Fazekas Mihállyal, a magyar költészet e jelentős alakiéval foglal­kozik. Megelevenedik a híres deb­receni kollégium, s a város haladó polgárságának a papi vezetés alatt harcoló reakció ellen vívott küz­delme. II. József gyarmatosító tö­rekvései ellen létrejött a Martino- vics-féle összeesküvés, érződik a francia forradalom szele Magyar- országon. A regény bemutatja, hogyan hat­nak ezek az események Fazekas életére, melyet az írói képzelőerő a gyér adatokból elevenített fel. Ka­tonáskodása során Franciaországba kerül, ahová a forradalom elleni harcra küldték őket. Fazekas a pol­gári forradalom eszméivel s egy nagy szerelem emlékével tér haza Debrecenbe. Innen már nem is mozdul ki haláláig. Az itt töltött csendes évek alatt írja versei javét és nagy elbeszélő költeményét, a Ludas Matyit. A regény nagymértékben hozzá­járul Fazekas Mihály költészetének népszerűsítéséhez. I KEDDEN DP,LELŐTT | tíz óra. kor ünnepi tanácsülésre gyülekez­tek a Megyei Tanács nagytermé­ben a tanácstagok és a meghívott vendégek. Zsemlye Ferenc, a Me­gyei Tanács első elnökhelyettese javaslatára dr. Lévai Károlyt vá­lasztották meg az ünnepi ülés elnö­kének, aki rövid üdvözlés után ja­vaslatot tett a díszelnökség tag­jaira. Javaslatát elfogadta a ta­nácsülés és Mészáros János (Cibak­háza), Fodor Mihály (Szolnok). Nagypál Béla (Jászapáti), Farkas Józsefné (Kunszentmártoni, dr. Remete Tibor (Szolnok), Magyar t.ászló (Jászfelsőszentgyörgy), Papp Jánosné (Nagykörű) és Debreceni Róza (Kétpó) elfoglalták helyüket az elnökségben. A napirendre vonatkozó javaslat elfogadása után dr. Lévai Károlv mondott rövid, bevezető beszédet. — Ezeréves történelmünk során •— mondotta — nemzetünk nem egyszer jutott el a sír szélére, A második világháború embertelen sége, pusztításai nemzeti életünket szinte teljes katasztrófába sodorta S a legnagyobb sötétségben kelet relől kezdett pirkadnl. 1944 decem­ber 21-én a debreceni nagytemplom boltívei alatt megalakult az Ideig­lenes Nemzetgyűlés és utána a N'-TTzeti Kormány. [ soha olyan I feladat nem állt I osztály és nemzet előtt, mint a munkásosztály, fiatal demokratikus államunk előtt. — A pusztulás, az elesettség frta elő a legfontosabb tennivalókat. S hogy ujjászülettünk, annak magya­rázata az, hogy a munkásosztály és egy harcokban megedzett forra­dalmi párt vezetett, irányított ben­nünket! Eredményeink nagyok, s hogy megtarthassuk ezeket, nagy feladatokat kell vállalnunk „o- vábbra is — fejezte be megemléke­zését dr. Lévai Károly. Ezután az ünnepi ülés szónoka, Fodor Mihály, a Megyei Tanács el­nökhelyettese emelkedett szólásra. — ,,Mohács óta nem zúdult ilyen mélyre az ország“ — állapította meg az Ideiglenes Kormány nyilat­kozata. Ezt mutatták az elénk tá­ruló képek, bármerre mentünk, bármerre tekintettünk. Lerombolt házak, felrobbantott hidak, üszkös falak mutatták a háború nyomait. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány nyilatkozata alapján joggal nevezhetjük a megindult ország­építő munkát az új hongfoglalás kezdetének. A Függetlenségi Front­

Next

/
Oldalképek
Tartalom