Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-15 / 295. szám

1954 deemeb'er 15. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Egy régi munkás: Somogyi Mihály Somogyi Mihály bácsit keres­tem az elmúlt héten a Járműja­vítóban. Az asztalosműhelybe küldtek. Onnan a kilences osz­tályra mentem, míg végül is a teherkocsik sokasága mögött a létra legmagasabb fokán megpil­lantottam. Ablaküvegeket vágott be. Alacsony, zömök ember, ba­rázdált arca hosszú évek küzdel­mes múltját tárja elénk. Sokat dolgozott már életében, hisz alig volt 12 — 13 éves, amikor már nyakába szedte a világot. Hatvanadik évét tapossa, s milyen fürge, eleven még min­dig. Munkájára nincs is semmi panasz. A versenyben 120—130 százalékot is elér. — Érdekes ember, mondták róla többen. Szereti a rendet, a pontosságot, de végtelenül harag­szik az igazságtalan, tétovázó emberekre. Somogyi elvtárs kommunista. Ezt az eszmét vallotta már 1907- ben, s kitartott mellette az el­nyomás szörnyű évei alatt, a gyüjtőfogház falai között is. 1933- ban lebukott árulói által, mert röplapokat terjesztett, összejöve­teleket szervezett, segítette az il­legális kommunista pártot. A mgpróbáltatás, a szenvedés évei voltaik ezek. És a felszabadulás óta újra süt a nap. szabadon vallhatja az egyedül igaz eszmét. Az évek sajnos feltartóztathatatlanul röp­penek. Somogyi János asztalos felett is a hatvanadik év száll el. A jó multkorálban családi pro­blémáját szerette volna elintézni a bíróságon. Sajnos intézkedés helyett küldözgették jobbra-bal- ra. Nem lett volna ennél egysze­rűbb elintézési módot találni? Meg is mondta, hogy ezt a múlt­ban csinálták így. Lassan elbúcsúzunk. Somogyi elvtárs gittel a kezében, igyek­szik . fel a létra fokán. Beüvege­zi a hiányos ablakokat, hogy ez­zel is melegebb, kellemesebb le­gyen a kilences osztály levegője. A Szolnokmegyei Vezeféltesrádió műsora SZERDA: Hírek. Ifjúság hangja. A megye! DTSZ Bizottság rádiómsűora. „Egyszerű dicsé­ret”. Ferenc Lajos szolnoki költő versei­ből ad elő. CSÜTÖRTÖK: Hírek. Béke és Szabadság, a Vezefékes- rádió békeműsora. — „Téli képeskönyv”. Riportok. PÉNTEK: Hírek. A hozzánk érkezett levelekre vá­laszolunk. „A magyar színjátszás törté­nete". Szép Zoltán a szolnoki Sziglegti Színház művészének előadása a TTIT elő­adássorozata keretében. SZOMBAT: Hírek, sporthírek. „Jászfényszarui em­lékek”. — Irta és összeállította: Kádár Ágoston. Zenés hétvégi műsorunk. VASARNAP: Színház-közvetítés miatt az adás el­marad. HÉTFŐ: Hírek, sporthírek. „Egy cigányprímás emlékei”. Bemutatjuk a Vezetékesrádiő népi zenekarát. Közreműködik Várady Éva, Balázs Géza ének, Lukács József és népi zenekara. KEDD: Hírek. „Tíz perc Szolnok megye üzemei­ben”. Ipari híradó. A Hazafias Népfront Bizottság hírei. Megkezdődlek hazánkban a kutatá§ok a rádlóizotópokkal Az atomfizika rohamos fejlődése több más tudományágban is lehe­tővé tette, hogy az úgynevezett rádióizotópck segítségével új ku­tatási módszereket vezessenek be. Azzal, hogy az atommag szétesésé­nél felszabaduló energiát az atom­máglya segítségével a technika szolgálatába állítják, nemcsak a jövő energiakérdését oldották meg elvileg, hanem ez a folyamat olyan melléktermékeket is szolgáltat, amelyek más tudományágak fejlő­dését is rohamosan elősegítik. — Ugyanis az atommáglyákban, valamint az úgy­nevezett részecskegyorsító berendezé­sekben az anyagok legkisebb alkotó­elemei, az atomok, anélkül, hogy ké­miai tulajdonságuk megváltoznék, olyan tulajdonságra tesznek szert, hogy bizonyos ideig különböző faj­tájú és hatótávolságú láthatatlan su­garakat bocsátanak ki magukból. Az lyen anyagokat rádióizotópoknak ne­vezzük rádiónak, mert sugárzik és izotóp­nak, mert a különböző atomsúlyú, de azonos kémiai tulajdonságú atomok ugyanott foglalnak helyet a Mendelejev orosz tudós által 1869-ben az atomok kémiai tulaj­donságai szerint felállított táblá­zatban. A nádióizetópok az emberi tes­ten keresztülhaladva érzékelhetet- lensk, mégis különböző elváltozá­sokat okozhatnak. Jelenlétük vi­szont különféle műszerekkel kimu­tatható, Ez lehetővé teszi, hogy mint nyomjelzőt számos tudo­mányágban felhasználják. Az ilyen sugárzó anyag nagyon kis mennyiségének a szervezetbe juttatása lehetővé tesz olyan orvosi, biológiai vizsgálatokat, amelyek eddig teljesen hozzáférhetetlenek voltak a tudományos kutatás számára. A mezőgazdaságban például tanulmányozni lehet a táp­anyagnak a talajból a növénybe tör­ténő felszívódását. A műszaki tudományokban többi között a rcincsolás-mentes anyag- vizsgálati módszerek kiterjesztésé­re nyújt lehetőséget a ródióizoto- petk alkalmazása. A magyar tudósok ennek az új kutatási módszernek a jelentőségét látva, egyre gyakrabban vetet­ték fel a Magyar Tudományos Akadémián, hogy kutatásaikhoz mennyire szükségük lenne rádió- izotópokra. Az Akadémia a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájától kért támogatást a magyar tudo­mányos kutatás izotópigényeinek biztosítására, mivel a Szovjetunió­ban előállítják és kiterjedten al­kalmazzák a rádióizotópekat a ku­tatómunkában és a termelés egyes területein is. A Szovjetunió készséggel bocsátotta a magyar tudósok rendelkezésére a szükséges rádióizotópokat. így hazánk­ban is több területen folyamatosan megindulhattak az Ilyen kutatások. A fizikai kutatóintézetekben, az orvosi és biológiai intézetekben már folynak a kutatások, s rövidesen megkezdőd­nek a mezőgazdasági és egyes ipari kutatóintézetekben is. A rádióizotópok alkalmazása nemcsak a tudományos kutatások­ban jelent új módszert, hanem a termelés során a minőség ellenőr­zésében, valamint a nyersanyagok feltárásában. Ezeken keresztül hozzájárulhat a termelési önkölt­ségek csökkentéséhez is. Jelentős előnyök várhatók alkalmazásától az egészségügy — elsősorban a su­garas gyógykezelés — területén is. (MTH. IIIIIIIMIIIIIIIIIIIIHIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIItlIIIMIIIIIIIIIIIIIIII .......................................................................................................................... N ov ember első felében a szol­noki kórház szemészetének voltam a lakója. Különböző felfo­gású és foglalkozású emberekkel, mezőtúri villanyszerelővel, abonyi zenésszel, kisújszállási tsz-taggal, tiszabői gazdálkodóval, egy fiatal kereskedővel ismerkedtem meg. Mindig délelőtt volt a kezelés, s ilyenkor előtte azzal telt az idő, hogy résztvevő szavakkal bátorí­tottuk egymást. Kezelés után pe­dig rendszerint megállapítottuk, hogy nem is fájt olyan nagyon, mert Cukrász Ida tanárnőnek — aranykeze” van. Az abonyi zenész eskü alatt vallotta, hogy megfi­gyelte a tanárnőt kezelés közben és megállapította: a fájdalom neki még jobban fájt, mint a betegek­nek. Zenészünk ilyenkor mindig arra hivatkozott, hogy ő jó ember­ismerő, hisz muzsikált már egyné­hány lakodalomban. Szó, ami szó, annyi bizonyos, hogy állításában volt ugyan egy kis túlzás, de az való igaz, hogy a szemészet veze­tője és a dolgozói szeretik az em­bereket, fáradhatatlanul gyógyíta­nak. A kórházban eltöltött napok " jutottak eszembe, az ottani beszélgetésekre emlékeztem pár nappal ezelőtt, mikor a miniszter- tanács első elnökhelyettesének rá­dióbeszédét hallgattam. — Szavai nyomán szinte érzékeltem azt a hatalmas veszélyt, amit a nyugat­német Wehrmacht újjáélesztése rejt magában. Megnyugtató volt azon­ban a Szovjetunió és a népi demo­kráciák erejének tudata. A magyar dolgozók határtalan gyűlölete, til­takozása minden olyan próbálko­zással szemben, amely egy új há­A 11-ES SZOBA LAKÚI borút akar kirobbantani, a német militarizmust feltámasztani. A kórházban ebéd után szunyó- kálás, azután meg a végnélküli, hosszú estékbe nyúló beszélgetés következett. Az első napokban csakúgy ismerkedtünk. Tapogatóz­va tudakoltuk, hogy erről, vagy ar­ról melyikünknek ml a véleménye. A? idős tiszabői gazda megjárta az első világháborút, így hát arról mesélt legtöbbet. Zenészünk pedig a cimbalmozás rejtelmeibe avatott be bennünket. Pár nap alatt m. • gyón összeszoktunk. Őszintébbek, nyíltabbak lettünk egymáshoz. — Egyik este külnösen nekifelejtkez­tünk a mesélgetésnek. Ennek az ízét, hangulatát nehezen lehet el­felejteni. Ogy érzem1, ezestén let­tünk mindannyian jóbarátok. Az idős tiszabői gazdálkodó kezdte. A szőlőművelésről beszélt. A kisújszállási Sallai tsz tagja pe­dig elújságolta, hogy mielőtt bejött volna a kórházba, otthon elvégez­tek minden munkát. „Csudaszépen zölddel a vetésünk, így még nem volt egy esztendőben sem”. A tiszabői gazda pedig, újból elő­hozakodott azokkal a szörnyűsé­gekkel, amelyeket az első világ­háború óta eltelt sok-sok hosszú esztendő sem tudott véle feled­tetni. — Bizony csak jó legyen és béke legyen. Úgy pusztultak az első vi­lágháborúban is a magyarok, mint a legyek Sírt a lelkem, amikor a sok egészséges embert kilőtték mel­lőlem, — mondotta az öreg. qb If ésőbb bejött az ápolónő is és I» egyre elevenebb lett a beszél­getés. Mesélek én is történetet =■* szólt a mezőtúri villanyszerelő, egy fiatal, 32 éves ember, akit mind- ammyian szerettünk, őszinteségéért, tárgyilagosságáért. Kíváncsian hall­gattuk, vájjon mit fog mondani. — 1944 késő őszén történt. Egyik alkalommal légiriadó volt. Vala­mennyien ész nélkül rohantunk, hogy mentsük életünket.. Egyik jó cimborám, egy német teherautóra kapaszkodott. Vigyorgó SS legé­nyek ültek az autón és nem en­gedték, hegy a cimborám felszáll- jcn. Puskatussal szétverték az autó peremét fogó ujjait, majd lelökték. Ezt a magyar embert nem golyó érte, hanem a német teherautók taposták agyon. Sok halált, sok szenvedést láttam, de ezt az egyet sohasem tudom elfelejteni, — mon­dotta a mezőtúri villanyszerelő. Ezen az estén még sok szó esett arról, hogy mennyi fájdalmat, — mennyi bajt hozott nekünk magya­roknak a németek hatalmi törek­vése. % U etek teltek el azóta. A 11-es " szoba november eleji lakói ma már mind otthon vannak. Ki­ki a maga posztián, munkahelyén dolgozik. A kórházban az orvosok és az ápolónők mindent megtet­tek, hogy visszaadják a betegek egészségét. Nálunk ez így van. Nem gyilkolnak, hanem gyógyíta­nak. Az akarjuk, hogy az idős ti­szabői gazdálkodó jövőre sok sző­lőt szüreteljen, a kisújszállási Ady tsz tagjának meglegyen a 400 mun­kaegysége, az abonyi zenész kimu­zsikáljon még egy pár lakodalmat, a mezőtúri villanyszerelő megnő­süljön s boldogan éljen. —Szp-= (Jászberény zenei életének se rey szendéje. Ha sank csaknem valamennyi vidéki városában az új kormányt Programm nyomán megélénkült a gazdasági és kulturális élet. A me-i zőgazdasági termelés sajátos, tájhoz kötött jellege, de messze földön ismert terményei döntő tényezői lettek ismét egész népgazdaságunk-* nafc. így virágzott ki már az idén Jászberényben a többszáz eves múltra visszatekintő szőlőtermelés, s gyűlt hordóba az őszön, szüret után a kadar. Grafikonok és termelési statisztikák igazolják ez ui szakasznak e vidéki városokat újra eleven élettel megtöltő eredmé­nyeit. Van azonban e vidéki városok életében egy másfajta növekedés is, ami ugyancsak e másfél esztendő eredménye. A kulturélet, s fő­leg a zenei élet színvonalbeli fejlődése nem tűnik ugyan mindunta- la szemünk elé, csak akkor csillannak meg a jól végzett munka ered­ményei, amikor egy-egy, minden számbajöhető erőt összefogó nrű- seron felsorakozik egy -kis alföldi város zenei életének minden ér­téke. Ilyen seregszemle volt a jászberényi, december 9-i hangverseny is a Tanítónőképző dísztermében. Az est egyik állomása volt a Járási Könyvtár által kezdeményezett „Ismerkedjünk a komoly zenével“ c. előadássorozatnak, amely egy esztendővel ezelőtt indult, s ma már a szűkkörű müvászlemezhallgató kis társaság kereteit messze túlnőve a legutóbbi műsoron már öt énekkart, egy vonósnégyest, egy kamaratriót, s szólóénekeseket vonultatott fel. A m ü h o r n n praeklasszikus mesterek művei szerepeltek: Gas- toldi, Vivaldi, Couperin, Orlando di Lasso, Palestrina, stb. Színes, jól fejlődő kórusegyüttesinek mutatkoztt a Tanítónőképző női kara s a gimnázium énekkara. Kedvesen csengett a Pergolesi és Lully dalait éneklő, pedagógus Kopácsyné Emőffy Lilla szopránja, s ha valóban egy-egy vidéki város zenei életének a legszigorúbb fokmé­rője a város falai között működő kamara-vonósegyüttesek színvona­la, amint a szakemberek tartják, — akkor e téren is mérföldes lépé­seket tett előre útján a jász „főváros”. Mind az Eördögh —dr. Hor váth — Beller — dr. Feckó-íéle vonósnégyes, mind pedig a Vivaldi D-moll hegedűduóját játszó együttes komoly teljesítményt nyújtott, S a jászberényiek szívét külön megdobogtatta, hogy a járási kultúr­otthon kereteiben ez évben ismét életrekelt a sok dicsőséget szer­zett, valamikor Kodály Zoltán által is megdicsért Palotás-kórus, a mind hangtechnikájában, a dalok tolmácsolásának finomságában, —• mind lelkesedésben Bakki József karnagy vezetésével, előrelátható­lag sok sikernek néz ismét elébe. A mérlegnek a másik serpenyője az, amely a hallgatóság, a tömegek megjelenésével és érdekl ődésével fejezhető ki. S e téren is átütő a hosszú hónapok szervező munkája nyomán fellobbanó siker, Zsúfolt ház előtt folyt a mindvégig tapsvihartól végigkísért műsor. Ily komoly zenei műsor, ily széles felnőtt dolgozó tömegeket, — kö­zöttük a két gyár dolgozóit igen szép számmal, — még nem mozga­tott meg eddig egyszer sem Jászberényben. (A középiskolák ifjúsága is csaknem teljes létszámban ott szorongott a karzaton.) Sokat mondták, írták, legutóbb meg az egyik országos folyó­iratban is megjelent, hogy a Jász-vidék népe nem „zenei nép", süket-1 fülűek a jászságiak. Az évek és tények mást bizonyítanak. Déryné, Palotási és a Kossuth-díjas Rácz Aladár szülővárosa ma is megbe­csüli a Bakki Józsefeket, Eördögh Ilonákat, Belier Jánosokat, Szabó Mihályokat s a többieket, kik eleven zenei életet varázsoltak a fá­radhatatlan Haiklár József vezetésével, hogy most már a nagy töme­gek számára tegyék közkinccsé az emberiség zenei alkotásait. E csütörtöki hangverseny jelentős állomása volt az új Jászbe­rény saját hagyományait és értékeit megbecsülő, s továbbfejlesztő kulturéletének. Császtvai István. Van Nagyér, vagy nincs Nagyér? Szerződést kötöttem a Tenyészéllf.ttforgami Irodával keeskebaJ? tenyésztésére, Miikor a Sanyi kecske Sándorrá növekedett, értesítést kaptam, hogy Nagyérre szállítsam. Ki is szállítottam a kecskét a pályaudvarra, ahol mindent rendben elintéztek, a fuvarlevél kitölté­sével azonban baj volt. A szolgálatos vasutasok nem tudták, merre van Nagyér. Tőlem kérdezték. Meglepődtem, nekem kell tudnom, vagy azoknak, akik szállítással foglalkoznak? Azt mondták, hogy ők nem kötelesek tudni. Nem tudtam, mit tegyek. Meg is mondtam, hogy ha Tiszapüspökibe, vagy Nagykörűbe kellene feladni a kecs­két, akkor a vasút felvenné. Természetes, mondták, hiszen ezeket a községeket tudjuk, hol vannak. így hát vissza kellett vinnem a kecskét. Másnap mindenütt sza­ladgáltam, ugyan mondaná meg valaki, hogy Nagyér merre van. Végül a tanácsházán a járlatkezelő ráírta a járlatlevélre a szállítás irányát. így aztán a vasút végre felvette a kecskét. Az a javaslatom, hogy csak olyan községekbe adjunk fel árut, amelyet tudnak, hol van, vagypedig a vasutasoknak álljon rendelke­zésükre egy könyv, ami feltünteti a községeket. Makkos Zsigmondné Töröksz entmiklós MÉRLEG NÉLKÜL A kunmadaras! Kossuth tsz-nek 24 mázsa 95 kg rizs jár. Ezt 50 zsákban kapta meg a tsz. A zsá­kok súlya egyenként fél kg. A zsákok súlyát nem vonták le a rizs súlyából, tehát a tsz 25 kg rizszsel kevesebbet kapott, mint járt volna. Ez a mennyiség három tsz tagnak a részesedése körülbelül. S mindez azért, mert a földmű­vesszövetkezet felvásárló telepén nincsen mérleg s a tsz a terményt mérlegelés nélkül kénytelen át­venni, Utólagos reklamálással pe­dig nem élhet, mert mielőtt a ter­ményt a telepről elviszi, igazolást kell hagyni az átvevőnek, hogy hány kilogramm terményt vitt el. Friedrich Ferdinand Szolnok. Smeretnénk pihenni A nyár folyamán az Úttörő- utcában röpgyűlést tartottak. — Egyik ilyen röpgy ülésen került szóba az utca dolgozóinaik panasza, ígéretet is kaptunk arra, hogy el­intézik, ez azonban mind a mai napig nem történt meg. A helyzet az, hogy az utcában egy autójavító garázs működik, a kijavított kocsikat az utcában pró­bálják ki, s a hajnali óráiktól a késő esti órákig tart a kocsik köz­lekedése, motoruk zúgatása. Az Úttörő-utcai szülők ismétel­ten kérik panaszuk elintézését sa­ját maguk és gyermekeik pihenése érdekében. Rékasi János Szolnok, Uttörő-u. 23. Több autábuasjáratot a hunhegyeai járdában A kunhegyesi járás közlekedési szempont­ból a megye legrosz- szabb járásai közé tar­tozik. Csupán egyetlen községet lehet vasúton közvetlenül elérni Kunhegyesről, Kende­rest. A tárás községei­ben egyetlen bérautó sincs. A meglévő autó­buszjáratok menet­rendje pedig ügy van elkészítve, hogy mind a tiszamenti községek­ből. mind Kunmadaras felől reggel érkeznek a iárás székhelyére s délben indulnak visz- sza. Ha valaki Kunhe­gyesről « járás vala­melyik községébe uta­zik, onnét csak más­nap tud visszatérni, még a legközelebbiból is. A községekben ne­hezen lehet szállást kapni, gyakran a ta­nácsházán az asztalon alszik az ember. Ezen az állapoton lehet és kell javítani. Megoldás lenne, ha a MÁVAUT egyetlen autóbuszt indítani* Kunhegyesről a iárás községeibe Kende'res kivételével reggel 8 órakor Ez az autóbusz érintené Tiszaevendát, Tiszaroffot, Tiszabu- rát. Abádszalókot. To­majmonostorát és Kun­madarast. Délután 17 órakor pedig Kunma­darasról indulna visz- sza olyan menetidővel, hogy 20 órára « fent- említett községeket is­mét érintve megér­kezhessen Kunhegyes­re. Ez a járat nemcsak a járási székhelyt vin­né közelebb a járás községeihez, hanem » községeket is egymás­hoz. Az is szükséges lenne, hogv Kunhegyes sen bérautót állítsanak üzembe. Dr. Mészáros Elek járási főorvos Kunhegyes Áru- és divatbemutatóval eeybekötött szövetkezeti taggyűlés volt Karcagon Kicsinek bizonyult december 5-én a .kar­cagi tanácsháza nagy gyűlésterme, ahod a földművesszövetkezet vezetősége számolt be n tagoknak a III. ne­gyedévben végzett munkáról. Közel nyolcszáz szö­vetkezeti tag haílgat- ta meg Kovács Imre ügyvezető elnök beszá­molóját, majd számos értékes hozzászólás kö­vetkezett. Volt. aki a vezető­ség rmunk áj ált bírálta, s volt olyan is, aki az áruellátás hiányossá­gait tette szóvá. And­rási András szövetke­zeti tag helytelenítette, hogy a felügyelő bi­zottság nem ellenőrzött kellően a szövetkezet egyes üzemágainál. Előfordult, hogy a szál­lítás közben megsérült zománcozott árut ugyan olyan árban ad­ták el a vásárlóknak, mint a selejtmen teset. Többen hiányolták >azt is, hogy kevés a zo­máncozott tűzhely és a vizeskanna a vasszak- üzletben. iA külváro­siaknak pedig az volt a kívánságuk, a Veze­tőség tegyen lépéseket abban, hogy vagy n,a gyobbítsák meg a kül­városi boltot, vagy pe­dig eav újabbat is nyissanak. A kisbolt­ban ,a nagy forgalomra való tekintettél lassú a kiszolgálás és órák- r.Ofszat kell várakozni a vásárlóknak. A hozzászólások után -i szövetkezet kultur- gárdáia szórakoztatta a gyűlés résztvevőit. A kultúrműsort áru- és divatbemutató kö­vette. Ennek megszer­vezésében segítséget kapott a szövetkezet a Textilnagykereskedel­mi Vállalat kiküldött­jétől. Kiss András elv­társiéi. Az áru és divatbe­mutató szocialista ipa­runk, valamint a szö­vetkezet kisegítő szabó részlegének és a kis­ipari termelőszövetke­zetek termékeiből ké­szített téli divatujdon- ságait szemlétette. Nagy volt az érdeklő­dés a Zalaegerszegi Ruhagyár, a Május 1. Ruhagyár termékei iránt is. A divatbemutató al­kalmával 19 ezer forint értékű árút adtak el a kiskereskedelmi egy­ség dolgozói. Utána való napon pedig 103 ezer forint forgalmat értek el.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom