Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-15 / 295. szám

2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP *984 óeesmber IS. Szemináriumi tapasztalataim Elmondta t Mari Béláné propagandista Benoit Fraction nyilatkozata a PAP tudósítója előtt —• A rákócziújfalui Uj Élet ter­melőszövetkezetiben vezetek szemi­náriumot Még nem gyűjtöttem sok tapasztalatot, hiszen úgynevezett szemináriumi foglalkozásunk — ahol tehát vita van — nem sok volt. De azért már egy megállapí­tást nyugodt szívvel tehetek. Ez pedig az, hogy a mi pártunk tag­jai szeretnek tanulni, szívesen ta­nulmányozzák a marxizmust-lenin- izmust. Azért tartom fontosnak ennek hangsúlyozását, mert nem egyszer hallottam olyasmit — kü­lönösen, mikor valahol nem jön­nek a hallgatók, — hogy „nincsen érdeklődés”. Úgy vélem, sehol sem ax „érdeklődésben“ van a hiba, hanem vagy az előkészítésben, vagy a propagandista elégtelen munkájában, hiányos felkészültsé­gében, vagy éppen a vezetők pél­damutatása hiányzik. Mire alapozom ezeket a megál­lapításaimat? Szemináriumomnak tizenöt hall­gatóval kellett volna megindulnia De az első foglalkozáson csak nyol­cán jelentek meg. Elmentem, _ a hiányzókhoz. Nagy József elvtárs az Uj Élet tsz tagja nagyon érde­kes dolgokat mondott. Lényege az volt: tudja, a tanulás mennyire fontos, hogy enélkül nem lehet jól harcolnunk célkitűzéseinkért, de ő egyedül is tud tanulni. Végül ki­derült, azért nem akar a szeminá­riumra járni, mert az elmúlt esz­tendőben későn fejezték be a szer­vezett oktatást, olyankor, amikor a föld, a mezőgazdasági munkák jó, időbeni elvégzése megkövetelt minden időt. Sokáig beszélgettünk, magyaráztam, hogy helytelen ha nem tanul emiatt, s hogy egyedül mennyivel nehezebb a bonyolul­tabb kérdések megértése. De egy pillanatig sem erőltettem Nagy elv­társat. Nem kértem, Ígérje meg, hogy eljön. S ő sem tett ilyen Ígé­retet. Ennek ellenére a legutóbbi foglalkozáson már ott volt, s lát­szott tanulmányozta az irodalmat is. Annak ellenére, hogy szeminá­riumunk létszáma állandóan emel­kedik, —1 s ezt én igen jó jelnek tartom — meggyőződésem, hogy még többen jönnének el, ha a vezető beosztásban dolgozó elvtársaink jobb példát mutatnának. A tanácselnök elvtárs például — aki szintén ide van beosztva — még egyszer sem jött el. A tsz párttitkárával is előfordult már, hogy hiányzott. A hallgatók ilyen esetben könnyen azt mondják: ha a vezetők tudnak dolgozni tanulás nélkül, akkor majd csak elleszünk valahogy mi is tanulás nélkül. A foglalkozások színvonala ed­dig — az én megállapításom sze­rint megfelelő volt. Komoly, hasz­nos vita alakult ki például a mun­kás-paraszt szövetség megbeszélé­sénél. Mrenc Ferenc, Nagy András elvtársak értékes felszólalásaikkal segítették megértetni, mit jelent a két nemzetfenntartó osztálynak, a mumfcásoknak-parasztaknak szövet­sége, hogy ez a szövetség feltétele a hatalom megtartásának. Mint propagandista igen fontos­nak tartam, hogy minél több hall­gató mondja el véleményét. Ezt úgy próbálom elérni, hogy egyrészt igyekszem könnyen érthető, érde­kes kérdéseket feltenni, másrészt a bátrabb elvtársiakkal indítom meg a vitát. Mindkét módszer hasznosnak bizonyul. Németh Fe­renc brigádvezető elvtárs a szemi­nárium kezdetén kijelentette: ő szószerint is „hallgató’1 lesz, mert nem igen fog megszólalni. Koncz József elvtárs is hasonlóan véle­kedett. Mint elmondották, tavaly is így tettek. Örömmel töltött el, mikor ezt a két elvtársat is sike­rült a vitába vonnom. Igaz, nem ment könnyen, de mikor látták, hogy a többiek milyen bátran el­mondják gondolataikat, hogy sen­ki nem neveti ki azt, aki esetleg téved — nekik is megjött a bátor­ságuk. Segíti a halgatóimmal való kap­csolat kialakulását, hogy minden foglalkozás után megbeszéljük, ki- nék mi a véleménye a szeminá­riumról. a hallgatókról és a veze­tésről. Nem egyszer megbírálják egymást az elvtársak, figyelmeztetik a ké- sőnjövőket, vagy azokat, akik nem készültek fe] megfelelően. Az ilyen megbeszélések alapján alakult ki bennem az, hogy több szépirodal­mi művet kell olvasnom, olyano­kat amelyeknek segítségével érde­kesebbé tehetem előadásaimat. Ez kettős célt szolgál; érdekesebb lesz a szeminárium, jobban leköti a hallgatókat, s e mellett a szépiro­dalmi művek iránt is f elkeltjük érdeklődésüket, Befejezésül: hallgatóim szorgal­mas tanulása engem is ösztönöz. Eddig is törődtem vele, de a jövő­ben még nagyobb gondot fordítok arra, hogy a megbeszéléseikre ke­rülő anyagot minél alaposabban, mélyeben tanulmányozzam. A propagandista csak akkor áll­hatja meg helyét, ha tudása biz­tonságérzettel látja el. Tehát az alapos felkészültség — mint azt már annyiszor elmondtuk — a jó propaganda munka alapvető fel­tétele. Hiányzik a lelkesedés Amióta megkötötték a német mi- ü tarizmust felélesztő londoni és párizsi különegyezményeket, — Bonnban egyre nagyobb a keres­lete az úgynevezett „fenkölt lel­kesedésnek* ‘. Magyarán: szeret­nék, ha a lakosság engedelmesen sietne egy uj háború vágóhíd- jára. A nyugatnémet lapok egyes megnyilatkozásaiból következtet­ve a „fenkölt lelkesedés” iránti kereslet erősen meghaladja a kí­nálatot.. A Stuttgartban megjelenő „De­utsche Zeitung und Wirtschafts­zeitung“ cikket is írt erről. Cik­kének a sokatmondó „Hiányzik a lelkesedés” címet adta. A lap megfujja a riadót. „Csőd­be jutott a harci dicsőség nagy pátosza, amely egykor költőinket lelkesítette* ‘ — írja, Mint a „Deutsche Zeitung und Wirtschaftszeitung1* cikkéből ki­derül, Bonnak mindenekelőtt azért van szüksége „fenkölt lel­kesedésre’ hogy a jövendő Wehr­machet katonáiba beleolthassa a gondolatot: „nemcsak a puszta fe­nyegetés, mármint a békeszerető népek fenyegetése, a rendelteté­sük”, hanem túl ezen „harcra’*, vagyis az agresszióra és „a ha­lálra“ is el vannak hivatva. Ez a kevéssé derűs kilátás egyáltalán nem vonzza Nyugat- Németország lakosságának széles köreit, többek között az ifjúsá­got. Jellemző, hogy még az Ade- nauer-párt egyik sajtóorgánuma, a „Münchner Merkur*’ is beis­meri: „Behunyt szemmel láthat­nánk hozzá az újrafelíegyverzés- hez, ha nem kellene tekintetbe vennünk, hogy Nyugat-Németor- szág lakosságának széles rétegei elutasítják. Méghozzá nem a la­kosság egyes részei, vagy egyes politikai csoportok utasítják el; az egész népet áthatja az eluta­sítás szelleme”. Figyelemreméltó beismerés! PÁRTHÍR Közöljük, hogy december 17-én, pénteken délután fél hatkor a Pártoktatás Háza tanulószobájában konzultációt tartunk. Konzultáns TÓTH KALMAN elvtárs, a Ma­gyar Párttörténeti Szakcsoport tag­ja. A konzultációban az I. Inter- naclonálé megvalósulásának törté­nelmi jelentőségét és az ezzel kap­csolatos kérdéseket tisztázzuk. Kér­jük a Magyar Párttörténet első év­folyamán tanulókat, vegyenek részt a konzultáción. Pártoktatás Háza Szolnok, Szabadság-út 8. sz. Megkezdték ti Keopsz-piramis „nap-hajójának“ feltárását Kairó mellett megkezdték a Keopsz-piramis két „nap-hajójá­nak“ feltárását. Ezekről a hajókról azt tartja a legenda, hogy ötezer évvel ezelőtt Keopsz Kufu fáraó lelkét vitték a nap felé. E hajókat Kárnál el Malalkh fiatal egyiptomi régész fedezte fel az idén, május 26-án, amiről annak idején be is számoltunk. A hajókat 42 mészkőtömib rejti el a külvilág elől. Az első 20 ton­nás tömböt ünnepélyes szertartás keretében emelték ki. A hajó fe­letti mészkőboltozatban vájt nyílá­son át egyelőre csupán a hajó orra vált láthatóvá. Az első, amit a por eltakarítása után tapasztalni lehetett, erős, de nem kellemetlen illat volt. A szak­értők elmondották, hogy ez való­színű törr.'jén, amit régen a fa meg­óvására használtak, vagy talán a bomlásnak indult fa illata. A két hajót — feltevés szerint — Keopsz fáraónak, a nagy piramis építőjének temetési szertartásakor használták. Malakh szerint a „nap­hajók“ azt az elképzelést és azt a régi vallási hiedelmet tükrözik, amely szerint a halál után a hal­hatatlan lélek örökké tartó uta­zásra indul, követve a napot, a nappalokat és éjszakákat váltogató útján. A két hajóról úgy vélik, hogy az egyiket a nappalra, a másikat éj­szakára szánták. Felfedezésüket az évszázad egyik legjelentősebb ré­gészeti leletének tekintik. Csütörtökön adják át rendeltetésének az ujszászi tüdőbeteg-szanatóriumot Folyó hó 16-án, csütörtökön dél­ben 12 órakor ünnepélyes keretek között adják át rendeltetésének az ujszászi állami tüdőbeteg-szanató­riumot, megyénk új, nagyszerű tervléfceisítményét. Az ünnepélyes megnyitón dr. Drexler Miklós egészségügyi mi­niszterhelyettes mond beszédet. Varsó (TASZSZ.) A lengyel la­pok december 12-én közölték Benoit Frachorunak, a CGT jelen­leg Varsóban tartózkodó főtitkárá­nak a nyilatkozatát, amelyet a francia—szovjet szövetségi és köl­csönös segélynyújtási szerződés megkötésének tizedik évfordulója alkalmaiból a PAP tudósítója előtt tett. A francia—szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási ^szerződést a letesedés légkörében írták alá — jelentette ki Frachon. A szerző­dést az egész nép támogatta, mert a győzelemnek és Franciaország békés fejlődésének biztosítékát látta benne. Azok a francia politikusok, akik ma azt állítják, hogy Nyugat- Németorszóg felfegyverzését össze lelhet egyeztetni a tíz évvel ezelőtt Franciaország és a Szovjetunió kö­zött létrejött szerződéssel, egysze­rűen valótlanságot állítanak. Kény­telenek valótlanságot mondani, mert a francia nép vonzódik és hű ehhez a szerződéshez. (MTI.) Tárgyalni, amíg nem késő Lapszemle A többi burzsoá lap, közöttük a Scotsman és az Observer, tovább folytatja a kísérletet a közvéle­mény félrevezetésére és amellett kardoskodik, hogy rregvan a lehe­tőség á tárgyalásokra „az erő hely­zete“ alapján. (MT.) London (TASZSZ.) Az angol burzsoá lapok egész sora aggoda­lommal ír arról, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása fokozná a nemzetközi feszültséget. A Reynold’s News szerkesztőségi cikkében a december kilencedik! szovjet jegyzéket kommentálva a következőket írja: „A párizsi egyezmények végső eredménye az lehet, hogy fegyverkezési verseny bontakozik ki Európában .. . Mive’, a fegyverkezési verseny kiinduló pontja Németország felfegyverzése lenne, kétségtelenül megéri a fá­radságot, hogy ennek elkerülésére nr egtegyék az utolsó kísérletet. Még most sem késő feltenni a kérdést, érdemes-e vállalni ilyen kockáza­tot Nyugat-Németország felfegy­verzése miatt?“* Richard Crossman a Sunday Pictorial című lapban a szovjet kormány jegyzékéről szólva kifejti, hogy most beigazolódott azoknak a munkáspárti képviselőknek a vé- lerrénye, akik felhívták a figyel­met a Nyugat ,.erő-politikájának“ veszélyességére. Crossman a követ­kezőket írja: „Vájjon tagadhatja-e valaki, hogy mihelyt a németek megkezdik a fegyverkezést, késő lesz a tárgyalásokra? Tárgyalni még ezelőtt kell, nem pedig az­után .. Francia és német jogászok a párizsi egyezmények ellen Párizs (TASZSZ.) December 12-én Párizsban francia és nyugat- németországi jogászok értekezletet tartottak. Az értekezlet résztvevői határozatot dolgoztak ki, airely hangsúlyozza, hogy be kell tartani a nagyhatalmak egymás közötti szerződéseit. A francia és német jogászok kijeletették, hogy a Nyu- gat-Németország felfegyverzéséről szóló párizsi egyezmények ellen­keznek a nagyhatalmak szerződé­seivel és megakadályozzák a német kérdés békés megoldását. A német és a francia jogászok rr egállapítják azt is, hogy a pá­rizsi egyezmények fenyegetik a né­pek szabadságát, békéjét és bizton­ságát. A német és francia jogá­szok felszólítják a nyugateurópai országok parlamentjeit, vessék el a párizsi egyezményeket. (MTI.) fl nekingiek tízezrei tekintenék meg a Kinai Népköztársaságban folytatott amerikai kémtevékenység kiállítását Peking (Uj Kína) Pekingben de­cember 6-án nyílt meg a Kínai Népköztársaság területén folytatott amerikai kémtevékenység bizo­ny kőanyagának kiállítása. A kiállí­tást már eddig is a pekingiek tíz­ezrei tekintették meg. A látogatók között ott voltak a Pekingben irű- ködő külföldi nagykövetségek és követségek tagjai és a külföldi sajtó képviselői is. Nagy figyelmet szentelnek a ki­állítás látogatói a nemrég elítélt amerikai kémek tevékenységét be­mutató bizonyítási anyagnak. A legnagyobb érdeklődést az a külön­leges szerkezet kelti, amellyel Downey és Feeteau, a kémkedé­sért elítélt amerikai repülők a már 'iiiiiiiimiiiiiiiiMiiiiiiiiiiimiiiiMiiimiiiiiiiiiiiimimHiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiitiiiiMiiiiiiiiiiiiifiiiMiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiMiiiiiiimimiiMiiiiiiiiiiMiiiii EHRED/BVRG t PÁRIS BUKÁSA légebben ejtőernyőn kínai területre ledoobtt Li Csun-jing nevű kínai nemzetiségű hírhedt kénét repülő­gépükre igyekeztek felvenni, anél­kül, hogy gépük földre szállt volna, Az „United Press“ nevű amerikai hírügynökség egyik nemrégiben megjelent híre beszámol arról, hogy az amerikai légihaderők már régebben kísérleteznek ezzel a szerkezettel, amely lehetővé teszi hogy valamely repülőgép leszállás nélkül utast vegyen fel a földről, A kiállítás bemutatja Arnoldnak, a kémper egyik további amerikai vádlottjának írásos vallomását, amelyben beismeri, hogy utasítása volt kémtevékenység folytatására Kína, valamint a Szovjetunió tá- voilkeleti partvidéki tartományai ellen. A kiállítás vendégkönyvében a látogatóik ezrei fejezték ki felhá­ÁGNES valósággal kivirágzott: most teljesen boldog volt. Párizs­ban sokat nyugtalankodott Fierre miatt, féltékeny volt szenvedélyére, amellyel az eseményeken csüngött. Származás a, megpróbál látott élete és a belleville-iekhez fűződő kap­csolatai tulajdonképpen indokolttá fették volna, hogy Anges-t is érde­kelje: ml történik a világban, őt azonban visszariasztotta mindaz, ami általános és elvont jellegű volt: viták, programmbeszédek, lapok és főleg a gyűlések szónokai — egy­szóval mindaz amit ő dühösen és együttesen „politikának“ nevezett. A sztrájk hidegen hagyta. Arrikor azoniban Pierre Clámece-rél beszélt, elfordult, nehogy meglássa köny- nyeit. Férjének a Népfront iránt táplált előszeretét egyhelyben topogásnak, szóörvénynek látta. Azt gondolta: az ilyesmiért nem szoktak meghal­ni. Volt ebben valami öntudatlan önzés is — elsőízben ízlelte mega nyugalmat és rettegéssel töltötte el a gondolat: jaj, ha egyszer el­múlik .., Kisbabát várt, így ez az érzése még hevesebb, még maka- csabb volt: Ágnes két életet vé­dett. És hogy Pierre néhány napig nem hallgatott rádiót, ez a meg­váltás előjelének tetszett. NEGYEDIK NAP esté vihar tört ki. Váratlanul jött. Pierre és Ag­nes éppen a parton ültek. Egy szempillantás alatt a szél felkapta a part fövenyét. Agnes lehunyta szemét. A következő percben már elszabadultak az elemek. A tenger lebedta hátáról a csónakokat, ame­lyek a2tán egy-kettőre összezúzód­tak a sziklákon. A parti házak recsegtek, nyöszörögtek. Pierre és Ágnes csak minden erejük megfe­szítéséivel tudtak felkapaszkodni házukhoz. Ágnes az ablakhoz ült és varrást vett elő. Az alkony mór leszállt, de nem gyújtottak világot: nézték, milyen gyönyörű a magából kikelt, sötétlila tenger. Kis otthonukban úgy bújtak meg, mint egy csiga­házban: és a neki vad ült termé­szeti erők közepette még sokkalta hevesebben érezték a szerelem édességét, védelmét, éltető, üdítő erejét. Pierre szórakozottan forgatta a rádió gombjait. A készülék zöld szeme kigyulladt és az Óceán zú­gásához nemsokára egy másik, is­merős zaj csatlakozott: a morze rekedt bugása, csikorgása, nyöször­gése. Női hang angolul: „A tőzsdén az általános irányzat emelkedő. A Royal Dutch-t ma a következőkép- pen jegyezték...““ Jazz. Német románc: „Te vagy a leg­édesebb szőke.. — „Itt Párizs. Ile-de-France-ál- lomás. Hullámhossz... Hallgassák Maurice Chevalier-t: „Párizs örök­ké Párizs marad“’. — „Vegyen Lux-porszívót. Most pedig kedves hallgatóim a Lux hangjátékát közvetítjük: A látha­tatlan porszem.“ Olaszország. A fasiszta párt tit­kárának beszéde: ..Részesítsük fér­fias nevelésben a fiatal légionáriu­sokat ..Majd táncszámok. A franciaországi kerékpáros kör­verseny: — „A Pau-Cercassone szakaszon a belga Greier behozta hátrányát.. .’* — „Pontos-időjelzés következik..! A negyedik gongütés Greenwich-i időszámítás szerint 7 órát jelez. A náp eseményei.. — „Kétezer halott.. ÁGNES abbahagyta a varrást. Pierre oly görcsösen szorította a rádió csavarját, mintha bele akar­ná fojtani a szót. Közben a bemon­dó egyhangúan, érzéketlenül foly­tatta; —i „Barcelónában a tüzérség a Colomb-szállodát bombázta. Mad­ridban a kormánycsapatok, egye­sülve a munkásokkal, megtisztítot­ták a montani kaszárnyákat a lá­zadóktól. Sevilliában a Triana-ne- gyedért folyik a harc, ahol a la­kosság szegényebb része lakik. Aranda tábornok elfoglalta Övie­dét, Burgosban megkezdődtek a tö­meges kivégzések..És még min­dig ugyanezen a hangon gyorsan másra tért át: — „... A Coursia- Reine-i rózsakiállításon az első dí­jat . i PIERRE kirohant a házból. A vihar még javában dühöngött. A világítótorony sugarai rávetődtek a hullámhegyekre, amelyek, mint ka­tonák sorai, rohamra készültek a szárazföld ellen. Valahol messze vörös tüzek égtek. A tenger üvöl­tése óriási szirénára emlékeztetett. Pierre visszatért lakásukba: arca csupa víz lett. Ágnes a küszöbön várt rá és szelíden mondta; — Reggel hat órakor van egy vonatod. Estére Párizsban lehetsz. És átölelte férjét a sötétben. Így ültek egymás mellett, csendben, amíg csak meg nem virradt. A vi­har még ekkor sem csillapodott. teé:opocm bese (Részlet a nagy szovjet írd hasonló című regényéből.) borodásukat a hazájuk ellen foly­tatott arr.erikai kémtevékenység miatt. (MTI.) NyuRat-Németországbuu már eiőkésíületeket tesznek az atomfegyver gyártására Róma (TASZSZ.) Az „Avanti“ című lap bonni tudósítást közöl, amely szerint Blank, Nyugat-Né­metország tényleges hadügyrr inisz- tere a legnagyobb ipari vállalatok tulajdonosaival tárgyalásokat foly­tat annak érdekében, hogy a leendő német fegyveres erők különleges alakulatait atomfegyverre] lás=ák el. Blank két kérdésről folytat tár­gyalásokat. Elsősorban arról van szó, hogy a nyugatnémetországi gyárosok szervezzék meg külföldi, köztük a spanyolországi atomgyá­rak építését és felhasználását. — Adenauer már eszmecserét folyta­tott a Franco-kormánynyal és meg­szerezte beleegyezését több spa­nyol-német vegyes vállalat létre­hozásába. Ezekben az iparvállala­tokban német szakemberek vezeté­sével atomfegyvert gyártanának. A vállalatok termelését a nyugat­német hadseregnek szánják. Ugyanakkor Blank megbeszélése­ket folytat arra vonatkozólag is, hogy Nyugat-Németországban tu­dományos atemkutató laborató­riumokat létesítsenek, arrelyek tu­dományos adatokkal látnák el a külföldi atomvállalatokat és lehe­tővé tennék, hogy később magában Nyugat-Németországban megkezd­jék az atomfegyver gyártását. — .(MTI.), ( t

Next

/
Oldalképek
Tartalom