Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-11 / 292. szám

1954 dteeemlber H. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 A tanácsválasztás után fokozott erővel folytatja munkáját a Hazafias Népfront kisújszállási bizottsága Folyó hó 28-án, vasárnap 0 10 óna 30 perckor a Cukorgyár felé menő autóbuszon utaztunk a lá­nyommal. Jutott még ülőhely is egy oldalülésen. A Gólyánál azonban úgy megtelt a kocsi, hogy abban egymás hegyén-hátán álltak az em­berek és mozdulni sem lehetett. Ilyen helyzetben természetesen nem adhattuk át heti bérletjegyün­ket a kalauznak kezelésre, akit nem is láttunk, csak a hangját hal­lottuk. A temetői megállónál ki­szálláskor az ajtónál állt egy ellen­cikknek hamar visszhangja támad. 1859 december 27-én Havy Miklós társulata Kolozsvárott színrehozza Offenbach: „Eljegyzés lámpafény­nél1' című egyfelvonásos operettjét. Sikere igen nagy, eljut a Nemzeti Színházig is. A fővárosi színház 1860-ban mutatja be ezt az egyfel­vonásos operettet. A pesti közönség tetszését is elnyeri az új műfaj, úgyhogy a következő évben már három egyfelvonásos Offenbach- cperett került műsorra. Ezek a sikerek lendületet adtak a magyar operett kialakulásához is. Sok-sok kísérlet történik. A „Sür­göny’1 című lap 1861 december 6-án Veszter Imre és Madarassy Pál „A vőlegény álarcban1' című egyfelvonásos operettjéről számol be. Ez az első hír a magyar ope­rett keletkezéséről. Ezt a művet azonban nem mutatták be, s hiába is keresnénk, nyomtatásban sem jelent meg. * z első operettet, melyet be is ” mutattak, Bénye-i István szö­vegére Állaga Géza komponálta Címe: „A szerelmes kántor1*. A Budai Népszínházban játszották és jelentős sikert aratott. Ezután egymást követik az egy­felvonásos operettek, melyek több­kevesebb sikert arattak, de azóta mindegyiket befedte már vastagon a por. Még Szigligeti Ede kísérletei sem kivételek. („A fogadott leány1’, „A debreceni bíró1*.) Még mindig nem született azon­őr, aki jegyünket és igazolványun­kat csak 10 forint lefizetése ellené­ben akarta visszaadni. Minthogy nem csaltunk és a MÁVAUT-ot nem károsítottuk meg, a 10 forint megfizetésére természetesen nem voltunk hajlandók. így igazolvá­nyaink ma sincsenek birtokunkban, noha jogtalanul vették el. Ilyen és ehhez hasonló esetek megelőzése a MÁVAUT vezetőségének feladata. Dombai János Szolnok Épületkarbantartó V. ban meg az egész estét betöltő ma­gyar operett. Végül 1864-ben igen érdekes körülmények között végre bekövetkezik ez is. Offenbach, ma már kevésbé is­mert operettjét játszották a Buda Népszínházban. Címe: „Dunán apó és fia utazása*’. Ebben a darabban egy kánkán is szerepelt, amit ter­mészetesen efajta tánchoz illően magas lábemelgetéssel lejtettek (Gondoljuk a Csárdáskiránynő : Ja cica táncszámára). A közönség fel hördült és megbotránkozott. Óriás botrány volt! És ez az óriási bot rány 108 előadáson keresztül tar­tott ... Ennyiszer ment ugyanis e: az operett — messzire túlhaladve minden előző darab előadásszá­mát! A botrány tehát nagy volt, a si kér még nagyobb. Nos, ez a bot­rány lett a szülője az első, égési estét betöltő magyar operettnek melyet Rajkai István írt, zenéjé pedig Jakóbi Jakab szerezte. Címe „Cancan a törvényszék előtt1’. A darabnak egyáltalán nem vol H sikere, de megnyitotta a sort s most már egymásután születtek az operettek. „A szakálas farkas" „A furfangos prókátor és a kupak tanács’1 és a többi, melyeknek cí­mét és emlékét már csak a lexiko nők őrzik rendületlenül.. s Ezidőből ma is ismert művet nerr tudunk felmutatni. Nem jelentke­zett még egy olyan tehetséges ze­neszerző, aki maradandót tudót volna alkotni. Luikácsy Sándor Ül A Hazafias Népfront] kisúj­szállási bizottsága megalakulása után haladéktalanul elkészítette egy évre szóló akcióprogrammját. Ezt a választást megelőző jelölő- gyűléseken ismertette a város dol­gozóival, akik javaslataikkal bőví­tették ki. A bizottság első legfon­tosabb feladata a választás sikeré­nek biztosítása volt. A város fejlő­dése terén észlelhető pangást látva arra törekedett, hogy valóban te­vékeny tanács kezdhesse meg mű­ködését a választás után. A jelö­lőgyűlések demokratikusak voltak, a dolgozók gondos vitával válogat­ták ki maguk közül a Hazafias Népfront jelöltjeit. A megnöveke­dett politikai aktivitás eredményeit mérhettük le a tanács ünnepélyes alakuló ülésén, ahol a tanácstagok nagy alapossággal tárgyalták meg, kik legyeinek a végrehajtóbizottság tagjai. . Ül A népfrontbizottsó g n a k| az a tapasztalata, hogy — ha sike­rül a dolgozókat a politikai és a várost közelebbről érintő gazdasá­gi kérdések megvitatásába bevon­ni — azok megoldása lényegesen könnyebb. Ennek a tapasztalatnak az alapján a bizottság a választás után felkozott erővel folytatta és folytatja munkáját az akciópro- grammtoan lefektetett tervek meg­valósítása érdekében. Az akcióprcgramm célul tűzte ki, hegy a város gazdasági és kultu­rális életének fejlődését gátló kö­rülményeket megszüntesse, s meg­valósításával pótolja a múlt mu­lasztásait. A népfromtbizottság első köteles­ségének tartotta, hogy a megyei és országos vezető szervek figyelmét felhívja egy, a város sajátos hely­zetéből adódó kérdésre. Az új sza­kasz politikája a mezőgazdaság fej­lesztését állította a gazdasági élet homlokterébe. Éppen ezért feltét­lenül szükséges, hogy nagyobb fi­gyelemmel forduljanak Kisujszál’ás és a többi szövetkezeti várcsck fe­lé is. Kissé túlzottnak is tekinthető a bizottság igénye, mikor a minisz­tertanácshoz azzal a javaslattal for­dult, hogy a négy termelőszövetke­zeti város — egyes ipari gócpontok­hoz hasonlóan — kiemelt város, vagy területi egység legyen. Min­denesetre, ha ez nem is lenne meg­valósítható, a bizottság akkor is el­érte célját, felhívta az illetékesek figyelmét a szövetkezeti városok sa­játos — s az ország más városaiban nem tapasztalható — problémáira. no Gazdasági téren| kiemelke­dő terve a népfront-bizottságnak egy 200—300 dolgozót foglalkoztató édesipari üzem felállítása. Ennek az üzemnek a létrehozása még nem elintézett tény, a bizottság azonban már megtette a szükséges lépése­ket. Távolabbi terv az, hogy a föld­művesszövetkezet keretén belül jég- gyárat, hűtőházat, húsfeldolgozó üzemet létesítsenek. Nem kell kü­lön hangsúlyozni, hogy a mezőgaz­dasági ipar fejlesztése milyen fon­tos termelőszövetkezeti városunk­ban. A népfront-bizottság fontos fel­adaténak tekinti azt, hegy a ter­melőszövetkezetek lóállctmánya egészségesen fejlődjön. Éppen ezért a tanáccsal karöltve Budapesten járt el, hegy a tsz-ek a honvédség­től szerezhessenek be kiváló lova­kat. Meg kell jegyezni ezzel kap­csolatban, hogy a tanács — igen helyesen — minden fontosabb kér­désben igénybe veszi a néptfront-bi- zettség támogatását. Az így kiala­kult jó viszony egyre gyümölcsö­zőbbé válik. Bizonyítja ezt az is, hegy behatóan foglalkozik a nép- frontbizettság és a tanács is a la­káskérdéssel. A bizottság elintézte azt is, hogy az egyre szaporodó KIOSZ tagság megfelelő székházhoz jusson. Több helyen járda készült s pótolják az utcai közvilágítás hiárvcssígiait is a népfront javas­latára. m A váres| termelőszövetkezeti tagjainak törekvését segített meg­valósítani a bizottság, mikor a gazdakörök létrehozásán fáradozott és fáradozik. Négy gazdakör közül kettő már meg is kezdte működé­sét. A termelőszövetkezeti tagok és a dolgozó parasztok nagy lelkesedés­sel fogadták a gazdakörök életre* hívását s meg is kezdték azok köz­adakozásból történő felszerelését. Ebben a tanács és a termelőszövet­kezetek anyagilag is erősen támo­gatják őket. Az egyik gazdakör megalakulása alkalmával a volt ré­gi olvasókör — vagy amint erre­felé mond iák: kaszinó — egyik tagja, aki kútmester, a gazdakör megalakulása felett érzett örömé­ben vállalta, hegy az utca eléggé rossz karban lévő, eldugult kútját társadalmi munkával kitisztítja. Ehhez a munkához az utcabeliek szívesen ajánlották fel segítségü­ket. Hasonló eset máshol is előfor­dult. A népfront-bizottság a városban folyó művelődési munka legfonto­sabb bázisainak kívánja kiépíteni a gazdaköröket. Ennek érdekében kapcsolatiba lépet a Társadalom- és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat helyi szervezetével, amelynek tagjai előadásaikkal nagymértékben elősegíthetik, hogy a gazdakörök tagjai politikai és gazdasági téren egyaránt gazdag is­meretekre tegyenek szert. A haladó hagyományok! ápolása érdekében művelődési munkaközösséget hozott létre a népfront-bizottság. Ez kutatja fel a haladó hagyományokat, s felülvizs­gálja az utcák elnevezését is, hogy ezek a város nagy fiainak emlékét hirdessék. A bizottság tervbe vette Móricz Zsigmond szobrának a fel­állítását. A KTSZ-ek lelkes dolgo­zói felajánlották, hogy a szobor ta­lapzatát és kerítését elkészítik. A szobor anyagául megfelelő már­vány áll rendelkezésre s megmintá­zása csak idő kérdése. Általában igen fontos eredménye a népfront-bizottság eddigi munká­jának, hogy Kisújszálláson a dolgo­zók tudják és érzik, hogy a Haza­fias Népfront él, működik s az ő segítségükkel egyre jobban dolgo­zik, egyre több kérdést old meg a város lakóinak érdekében. Dr. BORÓK IMRE, a népfront-bizottság elnöke Kisújszállás Megtalálta számítását ....." Szabó János bácsi 1952-ben lépett be a szolnoki Uj Élet tsz tag­jainak nagy családjába. Azelőtt 7 hold földjén dolgozgatott. A közös gazdaságban megtalálta számítását. Idős kora ellenére nagy szorga­lommal és örömmel végzi munkáját a tehenészetben. Igyekezetét mu­tatja 410 munkaegysége is. A közösből származó jövedelmét gyara­pítja a háztáji gazdaságában lévő tehén, borjú és sertések haszna. Két szép hízója közül az egyiket saját részére vágja le. A nagyobbi- kat, amely 250 kg-os, szabadpiacon értékesíti. Csépán is megalakult a gazdakör A csépai dolgozó pa­rasztok nagy örömmel alakították meg a gaz­dakört. Ez az öröm ért­hető, hiszen a gazda- köbben összejöhetnek, beszélgethetnek, kicse­rélhetik tapasztalatai­kat s megtalálják itt szórakozásukat is. Az alakuló gyűlésen a kör elnökének id. Oberna Józsefet, a köz­ség mintagazdáját vá­lasztották meg. A vá­lasztás éppen azért esett rá, mert példa­mutató, nagy tapaszta­latokkal, gazdag mező- gazdasági ismeretekkel rendelkező dolgozó pa­raszt. A kör jegyzője Horpácsi Nándor lett. Ű ismertette az alap­szabályt. A kör tagjai tagdíjat fizetnek. Eb­ből és a különféle ren­dezvények bevételéből kifejlesztik a kör könyvtárát, hírlapokat, folyóiratokat járatnak annak érdekében, hogy a tagok azokat olvasva, tanulmányozva gyara­pítsák tudásukat. A kör tagjai elhatá­rozták, hogy komoly gonddal rendezik meg a tél folyamán a szak­mai előadásokat, ame­lyek meghallgatása hozzásegíti őket ahhoz, hogy gazdagabb ter­méseredményeket érje­nek el az ott hallotta­kat hasznosítva. Parádi Lajos Csépa Két levél a MÁVAUr-hoz Munkámmal jár az utazás, de csak utaz­nék, ha ezt a MÁV­AUT lehetővé tenné számomra. November 27-én a választásokkal kapcsolatosan kellett volna kimennem köz­ségekbe, Az autóbusz megtelt* lemaradtam. December 2-án a tsz- ekbe kellett volna ki­mennem. Azí autóbusz megtelt, egy kosaras­néni és én lemarad­tunk. Miért? Mert nem tu­dok tolakodni és ez helytelen is volna tő­lem. Kérésem és egyben javaslatom is van, a MÁVAUT dolgozói fe­lé. ■—■ Kérésem az, hogy a hozzám hasonlóan járt utasoknak ne kár- örvendően feleljék: —• „Hát láthatta, tele volt a kocsi’*, hanem igye­kezzenek néhány ba­rátságos szót is szólni hozzájuk. Javaslatom pedig az, hogy — mint már volt erre példa — ne resteljék megkér­dezni: ki megy hivata­los ügyben, s lehetőleg azokat vegyék fel. Én a járást járom, nincs módom bérletet válta­ni, a munkámat el kell végeznem. Ne aka­dályozzon hát, hanem segítsen ebben a MÁV­AUT. Szilvási Józsefné MNDSZ járási titkár Szolnok Az első tanácsülés Jászszentandráson December 3-én, délután 2 őráar volt kitűzve a gyűlés, és ami még sosem történt eddig, a tanács­tagok erre az időre néhány kivételével együtt voltak. A kultúrotthon olvasótermét erre az alkalomra ki- díszítettók. A terem közepére asztalokat tettek le­terítve, a virágtartókban késő őszi virágok illatoz­tak. Az ablakon beárad a kivételesen enyhe decem­beri napfény. Az arcokon boldog derű. Minden em­ber tudatában van, hogy nem kis dolog egy egész község lakosságát képviselni. Akiiben megbíztak, an­nak helyt is kell állnia! A gyűlés kezdéséig egymással beszélgetnek a tanácstagok. Miről is lehetne szó, mint az elmúlt választásról, a soronkövetkező munkákról, az új életről, a júniusi útról. Itt vannak a járási tanácstól is. Rimóczi Jánosné elnökhelyettes és özv. Szeren­csés Istvánná előadó. Ök is boldogok. Nem szólnak, de szemük beszél. Pontos időben nyitja m?g a gyű­lést a tanácsülés elnöke, Tősér D. Sándor, majd meg­választják a végrehajtó bizottságot. Erőteljesen hang­zik fel a taps, mikor tanácselnöknek Czakó Sándof elvtársat javasolják. A múltban is az volt. Munkája nyomán a dolgozók osztatlan szeretetét és meg­becsülését vívta ki. Most újból megválasztották. Nemcsak 51 tanácstag van itt jelen, — mondotta beszédéiben Czakó elvtárs, — hanem jelen van itt gondolatban az egész község dolgozó népe, akik tő­lünk sokat várnak. Ezután László Sándor ált. iskolai igazgató szó-* 1 lalt fel. Hangsúlyozta, hogy szép, de felelősségteljes munkája van a tanácsnak. A nép megbízott bennük. A tekintélyt nem lelhet megvásárolni, csak megsze­rezni. Becsületesen dolgozzunk, hogy a nép szeretetét továbbra is megtarthassuk! Léhi Pál MDP titkár biztosította a tanácsot a párt segítségéről. Hangoz­tatta, hogy a tanács, ha a párt által mutatta úton halad, akkor jó irányban halad. A Himnusz hangjai olyan lelkesen hangzottak fel az ajkakról, mint ta­lán még sohasem. Érezni lehetett, hogy ebben a községben tennivágyó, becsületes tanácstagokat vá­lasztott a nép. k. S. „Székely Katalin’1 és Rákosi Jene „Tiitiila hadnagy’1 című operettje már fejlődést mutat, de a magyai operett igazán csak Kálmán Imre Jacobi Viktor, Szirmai Albert éí Kacsóh Pongrác fellépésével hódít ja meg a színpadot get, P etrov testőrhadnagy megsze- ■ réti Sybilit és Sybil! i: megszereti Petrovot. Boldogságukat azonban megzavarja Petrov család ja, amely nem tűri, hogy gyerme kük rangon aluli házasságot kös­sön. Petrov fellázad ez ellen a szü lói zsarnokság ellen és otthagyja ezredét: megszökik. A két szerel mes sok veszélyen és kalandon ke resztül harcol egymásért, míg vé gül is harcuknak megszületik a gyümölcse: egymásé lesznek. Nyersen, szárazon ennyi a Jacob operett meséje. De valóban csak ennyi? —• Azt hiszem nagyon kévé.- olyan operett van, amelynek a tar talimát ne tudnánk elmondani egy két modattal — mondja Serf őze Ilona, az előadás Sybillje. — Ez ; Csárdáskirálynőre éppúgy vonat­kozik, mint a Leányvásárra, Gü Babára vagy a Sybillre. Nem is e; a lényeg. A kérdést azt hiszem ak­kor tesszük fe] helyesen, ha úgy fogalmazzuk meg: hogyan talál ja_ meg egymást, két boldogságra vágyódó ember. Itt a lényeg a „ho­gyan1’ szócskán van. e ezt a szócskát ne magya rázzuk meg — a közönsé; majd estéről-estére tudomást szere: róla. Inkább arról beszéljen Ser­QdeAz.Llqe.il!i SqbUlel La Q)etwooaL Seifen.5- 3/ena él TCideéqi Jßajet a leínháx. új ke mat diájáról és a közöns Híves László. D< főző Ilona, hogy milyen a szerepe hogyan formálta, alakította? — A darab első elolvasása utár megszerettem a szerepemet. Bátor és önfeláldozó nő Sybil], és nagyon nagyon szerelmes. Mindent elkövet hogy szerelmesét, Petrovot meg mentse a szökése miatt kirótt bűn tetősétől, s hogy vele együtt élje 1< az életét. Ez a darabban a főtörek- vésem, ezt szeretném hűen megfor málni. Érdekessége a szerepemnek hogy két embert, két különböző nőt kell megelevenítenem, hogy meg tudjam menteni Petrovot. E: a kettősség sok játékra ad lehető séget. — A próbákon a régi operettha gycmányokkal ellentétben arra tö rekedtem, hogy a primadonna sze repkörben is igazi, élő, hús-vér em bért formáljak. Régen ugyanis í primadonnánál csak az énekszá mdkra fektettek súlyt, a prózai rés: fölöttt gyorsan átsiklottak a pró balkon, — hiszen minden jól nevel primadonnának egyetlen köteles­sége van: szépen énekelni a nagy duettet... Nos, ezzel már szakitól tunk, s most is a leg-aiaposabt gonddal készültem, hogy nemcsal az énekrésze-ket, hanem a prózai szöveget is szénen kidolgozzam. S ez bizonyára nemcsak a pri­madonnára, hanem a bomvivánr is vonatkozik. — Úgy van 1— mondja Hídvéf Lajos, az előadás Petrovja. — Ja cobi fülbemászó muzsikájának h tolmácsolása mellett én is soka foglalkoztam a darab prózai része: vei. Petrov mély szerelme, elfo-gí tásától való izgatottsága, Sybdll or feláldozó magatartása láttán érze féltése, aggodalma a szerepem 1( nyege, s ennek nemcsak a zenében de a prózai szövegben is érvény« sülnie kell. L| id végi Lajost már ismeri 1 1 szolnoki közönség. 1945—4( ban és 1948-ban már játszott Szó: nokom. Sokan emlékeznek még Mosoly országára, a Három a ki: lányra, a Cirkuszhercegnőre, m< lyekben Hídvégi Lajos játszotta benviván szerepeket. — Sőt, a Sybilltoen is játszottál Szolnokon — emlékezik vissza. - Akkor négy nap állt rendelkezi sünkre, most négy hét. Akkor sóik kai szegényesebb, kisebbméret díszleteikkel játszottunk. S ez a ki löribség bizonyára az előadás mi vészi munkáján is meglátszik majc — No, de nem akarok jósolni » hiába is tenném, hiszen ebben kérdésben a döntést úgyis a közön ség mondja majd ki.äI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom