Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-09 / 290. szám
I SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1934 december 9m A. GAZDASÁGOS FŰTÉSRŐL BÁNYÁSZAINK nap mint nap hősi harcot folytatnak az „ipar kenyeréért“ a szénért. Ugyanekkor ötéves tervünk alkotásai, új üzemek, ipari központok épülnek. A legeldugottabb kis faluban is ki- gyúl a villanyfény, rádió, mozi, tanít, szórakoztat. A széntermeléssel szemben támasztott követelmények folyton növekszenek, indokolt tehát a másik oldalon a legmesz- szebbre menő takarékosság. — Az üzemek részéről meg is nyilvánul a törekvés, hogy ennek eleget tegyenek, de legkevésbbé sem állíthatjuk ugyanezt a másik nagyfogyasztóról, a háztartásokról. Elöljáróban néhány szó a fűtés általános szempontjairól: mindenekelőtt elégséges és egészséges legyen; biztosítsa a helyiség lehetőleg egyenletes hőmérsékletét. A berendezés kis helyet foglaljon el és tüzelőanyagkihasználása a leggazdaságosabb legyen. Végül a fűtésnek veszélytelennek kell lennie. Mindeme követelményeknek leginkább a központi fűtés felel meg. de mi itt kizárólag a széntüzelésű kályhafűtéssel fogunk foglalkozni. A FŰTÉST akkor mondhatjuk elégségesnek, ha lakószobákban, irodákban átlagosan 18—20 fok C-t biztosít, mellékhelyiségekben pedig 15 fok C-t. A mérést másfél méter magasságban végezzük. Ennél alacsonyabban kisebb, feljebb pedig nagyobb a helyiség hőmérséklete. Gazdaságos a fűtés akkor, ha a fűtőberendezésben (kályhában) a tüzelőanyag minél tökéletesebben ég el és a füstgázok melegét még a helyiségen belül ki tudjuk használni. További gazdaságossági szabály, hogy a fűtést állandóan használt helyiségekben minél rövidebb' ideig szüneteltessük. Kísérlet igazolta, hogy a fűtés 10 órai szüneteltetés után (20 fok kezdő szoba- hőmérséklet és mínusz 20 fok külső hőmérsékletnél) az újrafelfűtés körülbelül 8 százalékkal több tüzelőt fogyasztott, mint amibe a folyamatos tüzelés került volna. Sohasem lesz azonban a fűtésünk gazdaságos, ha fűtőberendezésünk nagysága nem felel meg a követelményeknek. Itt követjük el a legtöbb és legsúlyosabb hibát azzal, hogy rendszerint a szükségesnél kisebb kályhát állítunk be. Tény, hogy így a beszerzésnél valamit megtakarítunk, de ezzel szemben áll többféle súlyos hátrány és többletkiadás. — Egyik ilyen hátrány a túlfűtés, ami legelsősorban is tüzelőanyagpazarlás, nemkevésbbé pedig egészségtelen, mert a levegőben lebegő szerves por a kályha felületén megoörkölődik és a jól ismert kellemetlen szárazságérzetét okozza a torok és orr nyálkahártyáiban. A KÁLYHÁKAT két főcsoportra, vaskályhákra és cserépkályhákra oszthatjuk. A vaskályha gyorsan fűthető fel, de éppoly gyorsan ki is hűl, a cserépkályha lassan melegszik fel, de jó hötartó és így egyenletesebb, kellemesebb fűtést biztosít. A két kályhatípus kompozíciója a modern kandalló, mely egyesíti a vaskályha gyors alkal- mazákodását a cserépkályha jobb hőtartó képességével. A vaskályha leggazdaságosabb típusa a töltő vagy folytonégő kályha, amelynél szintén beszélhetünk bizonyosfokú hőtárolósról. A melegfelhalmozás itt magában a tüzelőanyagban van, mely a hozzávezetett levegő szabályozása mellett a hőszükségletnek megfelelően lassan ég le. A folytonégő kályhák egyik típusa az ú. n. „ír” kályha. Ez a típus jól bevált különböző fajtájú és alakú (darabos szén, brikett és iszap) szenek elégetéséhez. Készül szegletes alakban is, jól összeillő öntöttvas lapokból, kívül lemezköpennyel ellátva. A kályha belső falát samottbélés védi. Időközönkénti óvatos letisztítása igen fontos, mert a rásülő salak az egyéb hátrányok mellett csökkenti a hőátadó felületet, amit azután a kályha túlfűtésével szoktak ellensúlyozni. Az „eredmény“ a fokozott tüzelőanyag fogyasztásán felül a samottbélés rohamos tönkretétele. Üzemét illetőleg megemlítjük, hogy begyújtás után a kályhát a töltőtér körülbelül háromnegyed magasságáig töltjük fel a tüzelőanyaggal. A tüzelőajtó mögé állórostélyt, vagy egy ömtöttvaslapot alkalmaznak, amely utóbbin a tüzelőajtón át belépő ú. n. pótlevegő felmelegszik. Az égéshez szükséges levegő nagyobb része pedig a hamutéraj- tól elhelyezett szabályozónyíláson, majd a rostélyon keresztül érkezik az égéstérbe. A kettős levegőáramlás teszi lehetővé a különféle fajta és alakú szenek elégetését, közöttük alacsonyabb fűtőértékűeket is. Az égés szabályozását a tüzelő- és hamuajtón lévő szabályzónyílások segítségével eszközöljük, alkalmazkodva a tüzelő minőségéhez és a huzat erősségéhez. A FÜSTGÁZOK a kályhára épített csonkon keresztül lépnek a füstcsőbe. A csonkba szerelik a huzatszabályzót, mely zárt helyzetében is a csőkeresztmetszet kétharmadrészét fedheti csak. Megfelelően erős huzat esetén indokolt ú. n. hőfckozó vagy több- elágazású füstcsatorna alkalmazása. Utóbbi megoldást láthatjuk a modem kandallóknál, A füstgázok melegéinek jó kihasználása a cserépkályháknál valósul meg. Itt a tüzelőtér magas kiképzése lehetővé teszi a füstgázok és a levegő bensőséges keverését a tüzelőanyagréteg felett. A füstgázok többmenetű (terelőlapokkal ellátott) csatornán át ömölve, meleg®! nagyrészét a kályhafalak- nak adják le. Cserépkályháiknál fokozottabb mértékben kell arra ügyelnünk, hogy a töltő- és hamutér ajtókat zárva tartsuk, miihelyt a tüzelőanyag átízzott, különben a belépő hideg levegő a felraktározott meleg egy részét a kéménybe kiviszi. A régebbi cserépkályhák főként fafűtésre készültek. Átalakításuk felültöltős kályhákká — aránylag kevés kiadással jár, ezzel szemben széntüzelésre is alkalmassá válnak. EMLÍTETTÜK, hogy a gazdaságos fűtés alapja a helyes méretű kályha kiválasztása. Az előállító gyárak ugyan minden esetben megadják az egyes típusú kályhák teljesítményét, mégis lakáscsere, vagy használt kályha vételkor magunknak is el kell tudni dönteni, hogy a nagyság megfelel-e vagy sem* Új könyvek a mezőgazdasági könyvvásárokon Régóla várt zsebkönyv jelent meg az Országos Mezőgazdasági Könyvvásárra: A gépállomás dolgozóinak zsebkönvve. mely sok olyan adatot közöl, amelyre a gépállomások dolgozóinak napi munkájuk közben állandóan szükségük van, különböző átszámítási táblázatokat, műszaki normákat, a gépállomási dolgozók bérezését, premizálását, stb. Sok hasznos gyakorlati útmutatás is található a könyvben a talajművelési, a vetési, a növényápolási és betakarítási munkákra, az üzem- anyagellátás megszervezésére, továbbá a traktorok és munkagépek karbantartására. Nagy haszonnal forgathatják a könyvet a termelő- szövetkezetek tagjai, valamint az egyéni gazdálkodók is, mert megtalálják benne a gépállomások és termelőszövetkezetek közötti szerződéskötés módját, valamint az egyes gépi munkák díjtételeit. Állattenyésztésünk fejlődésének döntő feltétele takarmánybázisunk növelése, ennek pedig jelentős tényezője, hogy megfelelő időben és módon gyűjtsük be, készítsük és tároljuk a szénát, m * Bedők József: Szénakészités című könyve ezekre a kérdésekre ad útmutatást. A szénakészítésre alkalmas növények, valamint a szénarontó növények leírását is közli. A függelékben a silózást ismerteti, Megíe’ent a Mezőgazdasági Zsebkönyv Az első kiadás megjelenése után egy-két hét alatt elfogyott. A mezőgazdasági szakemberek azóta is állandóan keresik és kérik az új kiadást, mely most átdolgozott és bővített formában jelenik meg. Az általános rósz kiegészítései mellett lényegesen bővült a növénytermelési, kertészeti és növényvédelmi rész. Az állattenyésztés vonalán a leglényegesebb bővítést a ta- karmánytermelés adatainak beiktatása és a legfontosabb állategészségügyi tudnivalók jelentik. — MosmÉíi EGY FÁÉRT — AZ EGÉSZ ERDŐT C jodor Szeliversztovicsot meg- * választották a városi szovjet elnökévé. Hivatalbalépése első napján megjelent nála az épület gondnoka és udvariasan megkérdezte: — Engedje meg, Fjodor SzeJi- versztovics, hogy megkérdezzem: megfelel önnek ez a dolgozó- szoba? Vagy óhajt valami változtatást? — Köszönöm' szépen — válaszolta az elnök, — minden rendben van. Csak kissé állott a levegő. Nehezen nyílik a szellőztető. — Kérem, kérem ,. ■ Amikor másnap reggel belépett szobájába, váratlan látvány fogadta: az egész ablakkeretet kiemelték a helyéről, bontják a falat. A felelősségrevont gondnok udvariasan mentegetőzött: — Csak eleget akartunk tenni kívánságának.. * hiszen azt tetszett mondani, hogy itt, ,, szóval... állott a levegő. A következő napok egyikén hivatalosan meglátogatta a városi mosódét. Végigjárta az első tetemtől az utolsó szobácskáig, végül kijelentette: — Szép a mosódánk, csak a vezető bizonytalan kissé a dolgában Másnap már a legkülönfélébb személyiségek kezdték mondogatni és írni, hogy a mosoda csodálatos, nagyszerű, lenyűgöző, a vezető azonban lehetetlen, visz- szataszító, ellenszenves és tehetetlen. Fjodor Szeliversztovics igazságos ember volt, megharagudott. Meghívta magához ezeket a személyiségeket, megrótta őket. Az egyik meghívott —• valameny- nylük közül a legszolgálatkészebb — megkérdezte erre: — Nem kívánja esetleg, hogy olyan formában tolmácsoljuk a nézetét, hogy a mosoda visszataszító és a vezető csodálatos? Az elnök csak legyintett, mit lehet erre válaszolni? KJéhány nappal később egy ' mj parkot látogatott meg. Minden tetszett neki, de legjobban a virágágyak ragadták meg. Eszébe jutott gyermekkora, a mama kiskertje, a sok nefelejts, szegfű, árvácska és rezeda. Beszélgetés közben erről is mondott egypár szót a park gondnokának, —■ Igaz, hogy a rezeda nem különösen szép virág, de milyen illata van! Ügy veszem észre, hogy erről a virágról valahogy megfeledkeztek az utóbbi időben. Néhány nap múlva, egy csendes estén kinyitotta az ablakot — rezedaillat szállt a levegőben. Délelőtt az irodában — rezedaillat. Elindult meglátogatni a városi óvodát, a színházat — bármerre ment, mindenütt rezeda, A falon nagy plakát hirdetett egy előadást: AZ ELFELEJTETT VIRÁG (a rezeda élete és tevékenysége) Az előadás 8 órakor kezdődik. A színházban szintén nagy gondban voltak. Vaszja — a szeSzatíra repe szerint — virágcsokrot hoz Klavgyijának. Amikor átnyújtja, Klavgyija felhúzza az orrát: „Nem.1 szeretem a rezedát.“ így játszották mindig a színpadon. Ezen az estén azonban magához hivatta az igazgató Vaszját és Klavgyiját, s a „nem szere- tem“-et ,.ímádom“-ra változtatta. Egyidelg tűrte az elnök, tűrte, de végül igazán megharagudott. Valamennyi rezedást magához rendelte s igen határozottan felkérte őket, hogy azonnal hagyják abba ezt a históriát. így hát abbahagyták — de a maguk rr.ódján. A parkból kiirtották az összes rezedát, a színpadon Klavgyija a „nem szeretem“ helyett ezt mondta: „Utálom.“ A meghirdetett előadás címét így változtatták rr.eg: „A jogosan elfelejtett virág.“ pjodor Szeliversztovics elszo- ' moiodott. Mit tegyen? Elment az öntöde öreg mesteréhez, akitől annakidején a szakmát tanulta és elpanaszolta a dolgot. — Ezt ismerjük — bólogatott az apó. — Űj életet élünk már, de még mindig akadnak ilyen eir.bsrek... Hanem azért ne lógasd az orrod! Ha kiadsz egy rendelkezést, légy résen s figyeld: a kiadott feladatot oldják-e meg, vagy pedig nagy szolgálatkészségükben átesnek a ló másik oldalára? De semmit se halassz másnapra! Már akkor csapj le rájuk, amikor még csak készülnek, hogv az egész erdőt kiirtsák egy darab fáért! Virágzó helyiiparértl Rendelkesések keressüusében vegyesipari javítóvállalataink Az új Jcormányprogramm meghirdetése óta ides-tova másfél év telt már el s Valinak vagy rosszakaratúnak kellene lennünk ahhoz, hogy ne lássuk a komoly törekvést, — amely a lakosság életszínvonalának emelésére irányul. Tiszteletreméltó államigazgatási szerveinknek az a törekvése, hogy a lakosságot közszükségleti cikkekkel, ipari szolgáltatásokkal és javításokkal bővebben és választékosabban lássák el. Igaz ez csak kis területe az új szakasz feladatainak, de az egyszerű dolgozókat anyagilag nagyon érinti s ezért cseppet sem lebecsülendő. Indokolt és szükségszerű kormányunknak az az Intézkedése, liogy a ktsz-ek és a helyiipari vállalatok fokozzák a lakosság szükségleteit kielégítő munkájukat. Igen méltányos rende kezés az is, hogy a meglévő és piacra kerülő árualap felhasználását elsősorban a lakosság részére igyekeznek biztosítani. Ezt úgy érik el, hogy aa állami vállalatok és közületek bizonyos anyagokat és alkatrészeket sem a nagykereskedelmi, sem a kiskereskedelmi vállalatoktól nem vásárolhatnak. Kétségtelen, így önmagukban nézve a fenti rendszabályok helyesek. Egy hibájuk azonban, hogy figyelmen kívül hagyják mostmár egyes termelő, illetve javítóvállala- tok szervezeti felépítését, üzemmenetét. Hadd elemezzem e helyen, milyen hatással vannak ezek a rendelkezések egy helyiipari vállalatra: pontosabban a mi üzemünkre. Vállalatunk „profiljába" tartozik a város és a község lakosságának iparcikkekkel való ellátása, ipari szolgáltatások és javítások végzése mind a lakosság, mind az itteni közületek részére. Üzemünknek szabad kapacitása van havi 2000 füstcső és ugyanannyi könyékcső gyártására. Az előállításukra kiutalt feketelemez azonban egy hét alatt elfogy, ha a vállalat valóban kályhacsöveket gyárt belőle, s nem marad a dolgozók behozott kályháinak, edényeinek foltozására semmi sem. A Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat és a Szolnokvidéki Kiskereskedelmi Vállalat rendelkezik ugyan ilyen lemezzel, de vállalatnak nem adnak belőle, mivel a készletet fenntartják a lakosságnak. Ellenben füstcsövet korlátlanul átvenne tőlünk a kereskedelem, mert az is kellene a vevőknek. A leggyakoribb szolgáltatás, amit a vállalattól a lakosság igénybevesz, a kerékpár és motorkerékpár javítás. Hozzávaló alkatrészeket, azonban sem a nagy-, sem a kiskereskedelmi vállalat nem szolgál ki részükre, — egy rendeletre hivatkozva — ine.y a lakosság részére rezerválja ezeket az árukat. Es ami a legérdekesebb — egy másik rendelet —- megtiltja a vegyesipari javítóknak azt is, hogy a közii- letektől munkát válla janak, mert kizárólag a lakosságot kell cllátniok. Megpróbálom a fentieket összekombinálni és levonni belőlük a következtetést: Először is van a vállalatnak szabad kapacitása füstcső, könyékcső, fűrészporkályha készítésére, mely mind igen nagyon kellene a lakosságnak, de nem gyárthatjuk, mert nem kapunk elég kiutalást. Rengeteg kerékpár, motorkerékpár javítást tudnánk elvégezni az igények szerint, de a szükséges alkatrészeket ehhez csak a kirakat üvegein keresztül nézegethetjük, mert állami vállalat lévén, azokat nem vásárolhatjuk. így a lakosság javítat- lanul hordja haza tőlünk kerékpárjait •—1 holott az alkatrészeket az ő érdekében tartalékolják. Másodszor: érthetetlen, hogy egy bizonyos rendelet azonos elbírálás alá vonja a ktsz-ekkel a vegyesipari javítóvállalatokat; ugyanakkor: a ktsz-ek vásárolhatnak a lakosság részére fenntartott árualapból, a vállalatok pedig nem, holott mindketten csak a lakosság részére dolgozhatnak. Érdemes megnézni, hogyan is áll helyiipari vállalatoknál a közületi rendelések ügye. A mi üzemünkhöz például messze környékről hordták a személy- és tehergépkocsikat, traktorokat és gumi- abroncsköppenyeket, nagy erőgépeket és préseket javításra. Ezekre külön részlegeket állítottunk fel, melyek a lakosság igényeit kielégítő üzemrészektől függetlenül dolgoznak. Nem is lehet ezt másképpen megszervezni, mert magánemberek nyilván nem hoznak sem teherautót, sem erőgépet javítani. A közületek rendeléseire pedig nem jellemző a gumicipő javítás vagy kerékpár rendbehozás. Egy rendelet mégis megti.tja nekünk azt, hogy 5000 torinton felül közületek részére munkát végezhessünk. Ez azt jelenti, hogy vállalatunk kapacitásának nagyrésze kihasználat.anul marad, mert mint említettem a lakosságtól nem várhatjuk, hogy nagygépjavító részlegünknek adjon munkát. Az eddigieket összegezve: a fenti rendelkezések valamennyien a lakosság érdekeit hivatottak szolgálni. De mit csináljanak a nagy állami költségen ©létrehívott vállalatok ilyen körülmények között. Termelési tervünket ebben az évben kb. 120 százalékra teljesítjük majd, de közületi munkák nélkül adottságainknál fogva nem leszünk képesek eleget tenni állami kötelességeinknek, mert a lakosság nem tudja a vállalatot olyan természetű munkával ellátni, amivel kihasználhatná kapacitását, Mint minden problémára, ere is kínálkozik megoldás. Pl. át kellene alakítani a közületi munkákra fenntartott részlegét a lakosság részére végzendő munkára! Ebben az esetben — mivel a vállalat be van rendezkedve teher- és személy- gépkocsik és egyéb nagygépek javítására s ehhez a szükséges gépek is megvannak — .üzemen kívül kellene helyezni a gépeket és berendezéseket. — így vállalatunk összkapacitásának mintegy 60 százalékáról mondanánk le. A megmaradó 40 százalékot esetleg még 4—5 százalékkal tudnánk fokozni a lakosság javára. Ez sem biztos, mert erősen számításba jönnek az anyagbeszerzés nehézségei, Ennél a megoldásnál szerintem Jobb lenne az, ha áthida ó rendelkezésekkel biztosítanák, hogy a vállalat kapacitásának megfelelően közületi munkát végezhessen. Járásunk területén egyetlen kőzü éti munkára kijelölt ktsz vagy üzem sincsen s így elsősorban a mezőgazdasági szektorba tartozó gépállomások, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek látnák legnagyobb kárát annak, ha vá Ialatunk visszaesne a közületi munkák elvesztése miatt, A bizonyos ló „másik oldalára való átesés“ hibájába kerülnének vállalataink felettes szervei, ha a „lakosság érdekei” jelszó alatt profilváltozásra késztetnék a vállalatokat akkor, amikor hosszú évek munkájával sikerült megfelelő szakembereket, megfelelő berendezéseket és gépeket beállítani a na- gyobbszabású munkák elvégzésére. Ezzel ugyanis még a lakosság ellátásának problémája se lenne megoldva. Sulyák István Kunszentmártoni Vegyesipari Javító Vállalat. tagja vált betétkönyvet. Á nagysi- monyi földművesszövetkezet egyben versenyre hívta ki Vas megye valamennyi földmüvesszövetkeze- tét ennek a célnak elérésére Ahány termelőssövetheseti tag, annyi betétkönyv Nagy eredményeke t hozott ebben az évben a vasútiak által elindított „Ahány ház, annyi betétkönyv“ mozgalom. A vaskútiak felhívásának hatására több mint 2000 község csatlakozott a takarékossági mozgalomhoz és mintegy 40.000 dolgozó paraszt váltott takarékbetétkönyvet. Néhány héttel ezelőtt Gyulavári község Dózsa termelő- szövetkezete indított hasonló mozgalmat „Ahány termelőszövetkezeti tag, annyi betétkönyv“ címmel. A gyulaváriak kezdeményezéséhez máris számos termelőszövetkezeti tag csatlakozott. Többek között a gyöngyöshalászi Kossuth tsz, a dánszentmiklósi Micsurin tsz, a fé- nyeslitkei Fürst Sándor tsz tagsága határozta el. hogy valamennyien váltanak takarékbetétkönyvet. A napokban a vasmegyei „Nagysimo- nyl Földművesszövetkezet“ dolgozó; határozták el, hogy december 31-ig a földművesszövetkezet minden BÜTORVflSfiRLÓK, FIGYELEM! Kombinált szekrény Ft 5.400 Grádlis matrac (3 db) Ft 329 MATRAC közületek részére is kapható, azonnali szállítással büTORÉrt bütorértekesitö V. Szolnok, Beloiannisz.u. 8. boltjában. / 4
