Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-09 / 290. szám
2 SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 1954 december 9, Békénk érdekében kötelességünk mindent megtenni Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Hegedűs András rádióbesxéde jy árasokban, falvakban a dolgozók százezrei ülték körül kedden ' este nagy figyelemmel a rádiót, hogy meghallgassák Hegedűs Andrásnak, a minisztertanács első elnökhelyettesének, a Moszkvában járt magyar küldöttség vezetőjének beszámolóját a moszkvai értekezletről. Barátságos, meleg tűz lobogott a borsodivánkai „József Attila" és „Petőfi" tsz-ek irodájában, hogy a szövetkezet dolgozó" parasztjai minél kellemesebb estét töltve, hallgathassák a nagy éidaklődéssel várt beszámolót. Ormosbányán a legényszállás és felolvasóterem nagy rádiói körül gyülekeztek százan és százan. Szerencsen a csokoládégyári dolgozók a kultúrotthon nagytermében lévő rádiókészülék köré csoportosultak. # Megyénkben is élénk figyelem, érdeklődés előzte meg a rádióbeszédet, s bebizonyosodott, hogy nem hiába. Dolgozók százezrei kaptak ismét még világosabb választ a mindannyiunkat érdeklő legfontosabb kérdésre: mi a tennivalónk a béke ügyének további megvédéséért, A moszkvai határozatok fjrqyalási alapot nyújtanak minden országnak Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet egyike a második világháború utáni legfontosabb világpolitikai eseményeknek — kezdte beszédét Hegedűs elvtárs, majd ismertette az értekezlet összehívásának körülményeit, Nyugat-Németország felfegyverzése jogosan nyugtalanította és nyugtalanítja az európai népeket. Ez a megállapítás nemcsak a Szovjetunióra és a népi demokráciákra vonatkozik hanem az összes nyugateurópai országra is. Nincs úgyszólván Európának egyetlen országa és népe sem; amelynek a felfegyverzett imperialista Németország az utolsó félévszázad alatt ne okozott volna mérhetetlen kárt. A nyugati hatalmak vezetőkörei mégis — mit sem törődve népük történelmének keserű tanulságaival — most újra Nyugat-Németország felfegyverzése mellett szállnak síkra. — Nyugat-Németország felfegyverzése éppen történelmi tapasztalatból merítve erős ellenállásra talál a nyugateurópai népek között is. Erre mutat az a vita is. amely az európai hadsereg kérdésében a francia pai'lamentben lezajlott s amelynek eredménye az lett, hogy a franciák nem ratifikálták azt a kormányuk által megkötött egyezményt, amely lehetővé tette volna a német militarizmus újjászületését. A nyugati imperialisták nem nyugodtak bele a vereségbe; az európai hadsereg felállításának elvetésébe, így születtek meg a londoni és párizsi megállapodások, amelyek helyettesítik az európai hadsereg elvetett tervét. Ezután Hegedűs András adatokat mondott el a nyugatnémet hadiipar háborús felkészülésére, Nyu- get-Németország katonai táborrá változtatására. Érthető, hogy a nyugatnémet militarizmus felélesztésére irányuló tervet a Szovjetunió és a népi demokráciák — amelyeknek célja népeik jólétének emelése, életszínvonaluk állandó javítása — nem nézhetik tétlenül, mert ez a békés építőmunkájukat, biztonságukat fenyegeti — mondotta a továbbiakban s hangsúlyozta, hogy a német hazafiaknak is ez a törekvése. Valamennyi nép közös érdeke A Nyugat-Németország felfegyverzéséről való lemondás, az európai kollektív biztonsági rendszer mdgteremtése lehetővé tenné az egységes, békeszerető Németország étrehozását, amely tartós békét biztosítana nemcsak Európa, hanem az egész világ népei számára. A nyugateurópai országokban és köztük Nyugat-Németországban is más a tlép és más a kormány véleménye. A nép — és elsősorban a munkások — egyre határozottabban állnak ki a Szovjetunió javaslatai, az egységes, békeszerető Németország és az európai kollektív biztonság megteremtése mellett. Hangsúlyozta, a Szovjetunióban és a népi demokráciákban a kormány álláspontja és a nép érdeke azonos. A moszkvai értekezleten részvevő országok kormányai következetesen képviselik népeik érdekét és ezért állnak ki határozottan az európai béke fenntartása, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett. Magyarország kormánya is teljes erejével támogatta és támogatja a Szovjetunió javaslatait, mert ezekben a kibontakozásnak, a tartós békének biztosítását látja. Hegedűs elvtárs ezután arról beszélt, hogy a mi népünk Európa azon népei között foglal helyet, amelyek történelmük során a legtöbbet szenvedtek a német hatalmi törekvésektől. Történelmünk tapasztalata arra tanít bennünket, hogy teljes nagy-. ságában felismerjük azt a veszélyt, amelyet Nyugat-Németország felfegyverzése, a német militarizmus feltámasztása jelent. Elmondotta, hogy a felfegyverzett Nyugat-Németország egyik főtörekvése Ausztria bekebelezése, ami annyit is jelentene, hogy a nyugatnémet hadsereg Magyarország határán lenne. A magyar kormány békepolitikája A magyar népnek, éppúgy, mint az osztrák népnek — folytatta ezután — az az érdeke, hogy újabb Anschluss sohase következzék be. A békeszerető és újabb Anschluss- tól nem fenyegetett Ausztriával lehetséges országaink közötti kapcsolat további megjavítása mindkét nép javára. Ez az elgondolás vezette a magyar kormányt, amikor ez elmúlt években mindent elkövetett az Ausztriával való jóviszony kialakítása érdekében. A jószomszédi viszony megteremtésének további alakulása attól függ, hogy Ausztria milyen magatartást tanúsít Nyugat-Németország imperialista köreinek Ausztria bekebelezésére irányuló törekvéseivel, Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben. A nyugatnémet felfegyverzés veszélyességét hazánkra egyéb, ebből az országból közvetlenül hazánk ellen irányuló ellenséges cselekedetek is mutatják. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy hazánk ellen elsősorban éppen Nyugat-Né- metországból indulnak ki a különböző zavar tkeltő kísérletek; innen sugározza hazugságait a „Szabad Európa** rádiója, innen irányítják az úgynevezett ballon-akciókat Nyugat-Németország fegyverkező, revansra éhes uralkodó körei együttműködve különböző nyugat', elsősorban amerikai imperialista csoportokkal, nagy örömmel gyűjtik össze a magyar nép árulóit, a régi nagybirtokos, tőkés Magyarországot visszakívánó, a népi Magyar- országot, a népi hatalmat gyűlölő „urakat’*. Hegedűs elvtárs eután a következőket mondotta: Országunk számára nagy biztonságot és erőt ad a moszkvai értekezleten részvevő 900 millió szabad embert képviselő kormánydelegációk egységes kijelentése, amely szerint soha nem egyeznek bele a nyugatnémet militarizmus feltámasztásába és ha a nyugati hatalmak mégis erre az útra térnek, akkor közös intézkedéseket tesznek népeik és országhatáraik biztonsága érdekében. Jól emlékezünk még a háború borzalmaira és érthető, — folytatta ezután — hogy mindent megteszünk az új háború megismétlődésének elkerülése érdekében. Ezért a Magyar Népköztársaság kormányának a külpolitikájában az a célja, hogy minden országgal békés jóviszonyt alakítson ki. örvendetes számunkra, hogy az utóbbi időben javult a viszonyunk déli szomszédunkkal, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal is. Több fontos egyezményt kötöttünk mindkét ország érdekében, megerősödtek gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink is. Mindez azt mutatja, hogy eredményesen halad a két ország közötti viszony megjavítása, őszintén kívánjuk, hogy a magyar és jugoszláv nép közötti barátság és együttműködés továbbfejlődjék, mindkét nép javára és a tartós béke megőrzésének érdekében. Erre azért is szükség van, mert a jugoszláv népet most ugyanaz a veszedelem fenyegeti, mint a magyar népet s Európa más népeit: a német Wehrmacht feltámadásának a Hegedűs elvtárs ezután a béke megőrzésével kapcsolatos tennivalókról szólott: Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt olyan nemzeti egység van születőben, amilyenre péida eddig történelmünkben még nem volt. Népi egységünk alapja, pártunk politikája, a dolgozó nép életszínvonalának emelése, a szocializmus felépítése. Ez mindenekelőtt a munkásosztály politikája, de minden tekintetben megfelel az egész dolgozó nép érdekének is. A magyar nép pártunk helyes politikája mellett tett hitet, amikor az elmúlt héten 97.9 százalékban a Hazafias Népfront jelöltjeire adta szavazatát. Népi, nemzeti egységünk megerősítése érdekében az eddiginél keményebben kell szem- beszállnunk azokkal, akik rést akarnak ütni rajta, akik zavart akarnak okozni. Nem szabad elhallgatni, hogy országunkban rr.ég nem kevés ezeknek a száma és hangjuk városban és faluban is gyakran hallható. Itt az ideje, hogy megfelelő választ kapjanak, elsősorban maguktól a munkásoktól, a dolgozó parasztoktól, becsületes, néphez hű értelmiségiektől, de ha kell, hatalmi szerveinktől is, mert ahogy Petőfi írta: Ha kivesznek a belső bitangok, könnyű bánni külső ellenimkkel. Aki népünk egysége ellen támad, aki a háborús terveket, a német rrilita- rizmust szolgálja, s ezzel gyengíti népünk egységes helytállását, építő munkánk biztonságát, magára vessen, ha lesújt rá népi demokráciánk büntető keze. Népi, nemzeti egységünk megszilárdítása pártunk és a munkás- eszfa’y vezetésével, ez ma az egyik legfontosabb tényező, amely- ’yel a magunk részéről hozzájárulhatunk Nyugat-Németország felfegyverzésének megakadályozásához és békés építő munkánk biztonságának megerősítéséhez. A jól végzett munka hazánkban ma nemcsak egyéni érdek, hanem közérdek is. Nemcsak saját magának és családjának használ, hanem, a közjón is munkálkodik az, aki a tehetségéhez mérten a legjobb munkát végzi, bárhol is dolgozzék, gyárban, vagy szántóföldön, hivatalban, vagy iskolában. Bármilyen szilárd legyen is azonban népünk egysége és bármilyen erős legyen is gazdaságilag országunk, egyedül nem tudjuk megállni helyünket az imperialista törekvésekkel szemben. A békeszerető népek nagy egysége és határozottsága Baráti viszonyunkat a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal úgy őrizzük, ir.int a szamünk- fényét, mert jól tudjuk, hogy ez népünk eddigi vívmányai megőrzésének legfőbb biztosítéka. Ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, új helyzet teremtődik Európában, amely szükségessé teszi, hogy a bkeszerető országok — és köztük Magyarország is — megfelelő katonai — védelmi intézkedéseket is tegyenek országaik védelmére. Nem tűrhetjük tétlenül azt, hogy Európa szívében revan- siszta impsrialista hadsereget állítsanak fel és lássanak el atom- és más tömegpusztító fegyverekkel, A moszkvai értekezlet teljes egységet és határozottságot mutatott ebben a kérdésben is. A moszkvai értekezlet azonban nemcsak azt mutatta neg — ezt szeretném újból aláhúzni, — hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák a nyugatnémet imperializmus felélesztése esetén határozott intézkedéseket tesznek határaik védelmére, hanem elsősorban azt, hegy az értekezleten résztvett országok továbbra is bíznak olyan kibontakozásban, amely tárgyalások útján tartós békét biztosít, rrdnd Európa, mind az egész viliág népei számára. Továbbra is igaz az a megállapítás, hogy nincsen olyan vitás kérdés, amelyet békés úton, tárgyalások útján ne lehetne rendezni. A Szovjetunió és a népi demokráciák mindent megtesznek a vitás kérdések rendezése érdekében. Befejezésül Hegedűs elvtárs hangsúlyozta: Pártunk és kormányunk előtt nem kétséges, hogy a mi népünk — történelmünk tanulságai, saját keserű tapasztalatai alapján *— megérti és magáévá teszi a moszkvai értekezlet határozatait, ___ II Tisza Cipőgyár dolgozói röpgyülésen tiltakoztak Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A Tisza Cipőgyár dolgozói a következő szövegű táviratban tfl- takoztak a nyugati nagyhatalmak újabb háborús törekvésed ellen: „Mi, a Tisza Cipőgyár dolgozói december 8-án röpgyűléseken vitattuk meg a Nyugat-Németország felfegyverzésével kapcsolatos tárgyalások anyagát. Népi demokráciánk valamennyi dolgozójával együtt harcolunk azért, hogy megvédjük nagy ügyünket, a békét s nem tűrhetjük az ilyen háborús törekvéseket, A Tisza Cipőgyár valamennyi dolgozója ezért tiltakozó szavát emeli az újabb világháború kirobbantására irányuló felfegyverzési törekvések ellen. Követeljük a Nyugat-Németország felfegyverzését szolgáló cselekedetek azonnali beszüntetését. Tisza Cipőgyár dolgozói.“ A nyugatnémet revansiszták és a párizsi egyezmények Ä nyugatnémet militaristáknak eszükbe sem jut, hogy leplezzék igazi szándékaikat és céljaikat. Minden rangú és rendű bonni személyiségek, a miniszterektől egészen a volt hitlerista tábornokokig egészen nyíltan adnak hangot háborús vágyaiknak. Lássunk csak, úgy mutatóba, néhányat a bonni revansisztáknak az elmúlt években tett ilyen kijelentéseiből. ADENAUER, BONNI KANCELLÁR: „Eddig csak beszéltünk az újraegyesítésről. Ennek most vége. Mostantól kezdve a keleti övezet felszabadításáról kell beszélnünk.“ * A német ifjúság „politikai, gazdasági és kulturális terjeszkedéséhez nagyobb teret’* igyekszünk majd biztosítani. THEODOR BLANK. A BONNI „BIZTONSÁGI HIVATAL" VEZETŐJE: „Most már csak egy gombnyomás kell, s a német hadigépezet kerekei forogni kezdenek**. JAKOB KAISER, AZ ÖSSZNÉMET ÜGYEK MINISZTERE: „Emlékeztetni szeretném Önöket, hogy az egységes Németország Németországon kívül Ausztriát, Svájc egy részét, a Saar-vidéket és El- szász-Lotharingiát is magában foglalja .. .’* HANS CRISTOPH SEEBOHM, BONNI KÖZL. MINISZTER: „A Szudéta-vidék az elsőszülött- ség jogánál fogva bennünket illet.'* * „Németországnak újra a Maastól a Memelig kell terjednie.“ * Követeljük „a birodalom örökös részének, Elszász-Lotharingiának visszaadását". „A német Kelet nemcsak az Elbát és az Oderát, hanem Csehországot és mindazokat a földeket is magában foglalja, ahol valaha németek éltek.." THEODOR OBERLÄNDER, AT- TELEPÜLTÜGYI MINISZTER: „Fordítsuk tekintetünket a Kelet felé. Ez a feladat. Fel kell szabadítani mind a német, mind a nem német lakosságot. Eljő az idő, amikor végre egyszersmindenkorra megoldjuk a keleti problémát.“ ANTON STORCH, MUNKAÜGYI MINISZTER: „Az újraegyesített Németországnak magában kell foglalnia a Szövetségi Köztársaságon és a szovjet övezeten (Német Demokratikus Köztársaság) kívül az Oderán és a Neissén túli keleti területeket és a Saar-vidéket is." ADOLF HEUSINGER, VOLT HITLERISTA TÁBORNOK: „Amint lesz 20 hadosztályunk, más nyelven beszélünk majd a franciákkal.'* FRANZ JOACHIM VON MERKATZ A NÉMET PART EGYIK VEZETŐJE: „Az Oderán és Neissén túli volt német területek elszakitásába a németek semmi körülmények között sem nyugodhatnak bele. Ezeknek a területeknek a visszaszerzése a német külpolitika legfontosabb fel-* adata.“ FRANZ BLÜCHER, ALKANCEI» LAR: „A szövetségi köztársaság a baj-* társi szövetségek segítségével meg fogja valósítani Németország újraegyesítését." FRIEDRICH MIDDELHAUVE, A SZABAD DEMOKRATA PÄRT ELNÖKHELYETTES E: „Ma Németország, holnap meg egész Európa," CSIKÁGÖ - FRANCIAORSZÁGBAN A legutóbbi vasárnapon a Párizs melletti Noisy-le-Sec táborban megjelent egy tolmács és két embert kért az amerikai katonai parancsnokságtól. Én jelentkeztem egy brémai barátommal, mert nem akartuk az unalmas vasárnapot a táborban tölteni, i A tolmáccsal az őrségre mentünk és már ott is találtuk Jim törzsőrmestert. Ez ránknevetett és így szólt: „Jóreggelt, fiúk, nagyszerű munkánk van számotokra. Sok cigarettát kaptok, ha ma dolgoztok." Nos, rendben van mi mentünk. Amerikai „jeep“- autón mentünk Vin- cennes-be, a raktárhoz. Ott beszállt egy hadnagy és egy katona. Hosszabb utazás után megérkeztünk Versail- les-ba, egy utánpótlási raktárba. Itt teleraktuk a kocsit amerikai nadrágokkal, ingekkel, viharkabátokkal. Jim kihozott az irodából két rohamsisakot fekete „MP" jelzéssel és két karszalagot. De nem feledkezett meg két géppisztolyról sem. Mi nagyon csodálkoztunk, hiszen a három közül egyik sem volt az „MP" tagjai. (MF— amerikai katonai rendőrség.) Gyorsan folytattuk pedaire Amirecaine** utcában egy „kocsma" előtt álltunk meg. Jim és mi ketten néhány batyut vettünk ki, és már a jeep száguldott is tovább. Jimmel bementünk a kocsmába. Bent leültünk és Jim két pohár „pinards"-t rendelt — így hívják az olcsó vörös bort. Ezután Jim kezdte eladogatni az amerikai ruhákat a vendégeknek. Mi nyújtottuk oda a ruhadarabokat, mi kerestük lei a megfelelő nagyságot. A jenkik a feketepiaci árak 30—50 százalékáért adták el a dolgokat. A vendégek közül néhá- nyan még ismerősöket is hoztak, hogy ők is vásároljanak.., Mikor körülbelül 40 nadrágot, 50 inget és számtalan kabátot eladtunk, hirtelen kinyílt az ajtó és — most aztán igazán csodálkoztunk! Ugyanis az amerikai hadnagy és a katona, akikkel elindultunk, a katonai rendőrségi sisakban és karszalaggal léptek a terembe. A géppisztolyok a mellükön voltak. js Mikor „fqlfe-, dezték“, hogy Jim és mi ott vagyunk és a vendégekre próbáljuk a katonai holmikat, már le is csaptak a dolgokra, és „kezeket fel"-t parancsoltak, A katona elvette B vendégektől a ruhákat, a tiszt pedig ott maradt az ajtónál. Mi ketten — a „letartóztatottak" — aztán kénytelenek voltunk a katona „őrködése* ‘ mellett a zsákmányt behordani a jeep-re. A tiszt csak nevetett, amikor a vendégek tiltakoztak ez ellen, és legalább a pénzüket követelték vissza. A hadnagy ezután „elvezette" a „feketéző" Jim-et, A jeeppel gyorsan odábbmentünk néhány utcával. Ott megálltunk, s ők megosztoztak a zsákmányon ... Nagyon mulattak a „tréfán“. Még meg is ismételték Fonlaine- bleau-ban és Cormeil- les-en-Paris-ban. Különösen az utóbbiban —* egy kávéházban —csináltak nagyszerű „fogást". Mi mindketten kaptunk 200 frankot és 200 amerikai cigarettát.,, Egy sereg francia munkás és családapa sirathatta pénzét. Hiszen ezek csak „szövetségesek" ,,, (Klaus Cöliler cikke az USA in Wort und Bild című demokratikus folyóiratból,)
