Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-05 / 287. szám

?

SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP

1954 december 5.

1 Szovietvniti, a Lengni Népköztársaság, a Csehszlovák köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Romám Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az libán Népköztársaság Kormányának deklarációja

Moszkva, december 2.

(TASZSZ.)

Ä TASZSZ az aláWbáaüoban közli a Szovjetunió, a Lengyel Népköz- társaság, A Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Nép- köztársaság kormányának deklarációját.

A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság képviselői, a Kínai Népköztársaság megfigyelőjének részvételével értekezletet tartottak Moszkvában abból a célból, hogy megvitassák az egyes nyugati országok londoni és párizsi értekezletének határozataival kapcsolatban Európában kialakult helyzetet.

Az értekezleten résztvevő államok kormányai sajnálatukat fejezik ki amiatt, hegy nem minden európai ország tartotta lehetségesnek, hogy résztvegyen a kialakult helyzet megvitatásában. Nem vettek részt az értekezleten a londoni és párizsi egyezmények kezdemc- nyezői: az Amerikai Egyesült Államok. Franciaország és Anglia sem. November ?.9-i válaszuk orról a törekvésükről tanúskodik, hogy bármi áron keresztül akarják vinni a párizsi egyezmények ratifikálását.

A deklaráció ezután ismerteti azokat az előzményeket — az EVK bukását és a kilenc ország párizsi értekeletét — amelyek a jelen helyzethez vezettek, majd így folytatódik:

Ilyen körülmények között a jelen értekezleten résztvevő államok kormányai szükségesnek tartják felhívni valamennyi európai állam figyelmét arra, hogy a párizsi egyezmények megvalósítása a nemzetközi helyzet komoly súlyosbodásához vezet Európában. A szóbanforgó egyezmények megvalósítása nemcsak újabb, még nagyobb akadályokat gördít a német kérdés megoldásának, Németország, mint békeszerető és demo kratlkus állam egysége helyreál Utasának útjába, hanem Német ország egyik részét szembeállítja másik részével, újabb veszedelmes európai háborús tűzfészekké vál tozta.tva Nyugat-Német országot. — Ezek az egyezmények, ahelyett hogy elősegítenék a német kérdés békés megoldását, szabaddá teszik a nyugatnémet militaristák és revansisták kezét, ezzel fokozottan veszélyeztetve Európa népeinek biztonságát.

A párizsi egyezmények szöges ellentétben állnak a nemzetközi feszültség további enyhítésének az utóbbi időben megmutatkozó lehetőségeivel. A békeszerető államok erőfeszítései révén a múlt év közepén véget vetettek a koreai háborúnak. Az idén megtartott genfi értekezlet elősegítette a nyolc éven át folyt indokínai háború megszüntetését és ..e térségben a helyzet bizonyos rendezését.

Feltétlenül ki kell emelni azt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a fegyverzet általános csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kérdésével kapcsolatos tárgyalásokban bizonyos előrehaladás mutatkozott. Mindez egyes államoknak a nemzetközi feszültség kiélezésére törekvő agresszív körei által elfoglalt álláspontja ellenére történt.

Azonban éppen ebben az időben, amikor megjavult a megérett nemzetközi prob'émák rendezésére a helyzet, a londoni és párizsi egyezmények több résztvevő államának uralkodó körei veszedelmes lépést tettek a német militarizmus talpraállít ására, nem számolva e lépés következményeivel.

A párizsi egyezmények félmilliós nyugatnémet hadsereg megteremtését irányozták elő. E nyugatnémet fegyveres erő létszám?, ötszöröse annak a hadseregnek, amelyet annakidején a versailles-i béke- szerződés egész Németország számára engedélyezett, jóllehet közismert dolog, hogy az annakidején százezer főből álló német Reichswehr a sokmilliós hitlerista hadsereg megteremtésének a.’apj?, volt A továbbiakban a német militaristáknak a nyugatnémet hadsereg kifejlesztésére vonatkozó terveit ismerteti. Ránrutat arra a veszélyre, ami kitűnik már abból is hegy e hadsereg élére a volt hit

leri hadsereg vezérkarának képviselői kerülnének. Hangsúlyozza, hogy a párizsi egyezmények Nyugatnémetország hadiiparának nyílt helyreállítására és az atom- és hidrogén-fegyver gyártásának lehs- tővétételére is utat nyitnak.

Ez azt jelenti, hogy atomfegyver kerül azok kezébe, akik nem Is olyan régen a hitleri véres „új rend'* meghonosítása, érdekében halt és pusztulást zúdítottak Európára, egész népek kiirtását tűzték célul maguk elé. Ezek békés állampolgárok millióit — lengyeleket, oroszokat, zsidókat, ukránokat, — belomsszckat, franciák?.}, szerbeket, cseheket, szlovákokat, belgákat, norvégeket stb. pusztítottak el haláltáborokban.

Ez azt jelenti, hogy olyanok kezében lesz atomfegyver, akik már ma bejelentik európai rcvansvágyó terveiket. Ezeknek az egyezményeknek a megvalósítása nagy mértékben fokozza egy pusztító atomháború veszélyét, ennek minden súlyos következményével egyetemben, különösen Európa legsűrűbben lakott területein.

Azok a számítások, amelyek szerint a felfegyverzett Nyugat-Né- metország felvétele a nyugat-európai katonai szövetségbe lehetővé teszi majd a német militarizmus növekedésének bizonyos korlátozott keretek között tartását, jogos bizalmatlanságot keltenek az európai népekben. Ilyen kísérletek már azelőtt is történtek, de kudarcot vallottak. Nem lehet biztosítani Európa békéjét, ha megnyitják az utat a német militarizmus feltámadásához cs p.zzp.l áltatják magukat, hogy kitalálnak ellene valamiféle biztosítékokat, amelyeknek hatástalansága teljesen világos. Az európai béke biztosításához az szükséges hogy lehetetlenné váljék magának a német militarizmusnak a feltámadása.

A következő bekezdésekben deklaráció kifejti, hogy a párizsi egyezmények végrehajtása során Ny uga t-Námetországban méginkább elsorvasztanák a demokratikus sza badságjogokat és militarista ál Iámmá változtatnák Nyugat-Német országot. Bebizonyítja, hogy „megszállási rendszer megszünteté. séről“ és Nyugat-Németország „szu verénitásáról“ szóló frázisok ham! sa-k, mert hiszen a jelenlegi rreg szálló országok csapatai 1998-ig Nyugat-Némeforszégban maradná nak.

Ellentétben azokkal a kijelenté sekkel, amelyeket a nyugati álla mok egyes államférfiai hangoztat nak, a párizsi egyezményeket nem lehet egyébnek tekinteni, mint tu lajdenképpeni lemondásnak • a né met kérdés rendezéséről, hosszú időre történő lemondásnak Németország egységének békés és demokratikus alapokon való helyreállításáról. Azok a tervek, amelyek Nyugat-Németország felfegyverzését és katonai csoportosulásokba való bevonását irányozzák elő, jelenleg alapvető akadályt képeznek Németország nemzeti egységének helyreállítása útján. Ez azt jelenti, hogy ennek az akadálynak az eltávolítása lehetővé tenné, hogy megegyezés jöjjön létre a négy hatalom között Németország egységének és szuverenitásának helyre- állításáról és az össznémet szabad választások megtartásáról, a német nép érdekeinek kellő figyelembevételével.

A bonni politikusok számításai szerint egy félmilliós nyugatnémet hadsereg felállítására és felfegyverzésére körülbelül százmilliárd márkára van szükség, ami teljes súlyával a nyugatnémetországi dolgozók vállaira, elsősorban a munkásosztály vállaira nehezedne, ami elkerülehetetlenül a nyugatnémet dolgozók életszínvonalának erős sűlyedését vonná maga után. Nyugat-Németország felfegyverzése csak a nagy nyugat-németországi menpóiiumekat és az ezekkel szoros kapcsolatban álló amerikai, angol és francia monopóliumokat kecsegteti előnyökkel. Ezek a monopóliumok máris csettintgetik a nyelvüket, ha arra gondolnak, milyen hatalmas nyereséggel kecsegtetnek az újonnan létrehozandó nyugatnémet hadseregnek szóló fegyverszállítmányok.

Ezek a fegyverkereskedők már

nem egyszer hasznot húztak a háborúból, amely Európa népeinek csak mérhetetlen áldozatokat és nélkülözéseket hozott.

A párizsi egyezményeik a három nyugati nagyhatalom és a német militarizmus agresszív tömbjét térén, tik meg — állapítja meg a deklaráció, majd így folytatódik:

Egy ilyen agresszív tömb nem

szolgálhatja az európai béke és biztonság érdekeit. Ennek az agresszív tömbnek a megalakítása kiélezi az európai helyzetet, jelentős mértékben fekezza egy új világháború veszélyét.

Ennek az új katonai tömbnek létrehozása ellentétben áll az 1914. évi francia-szovjet szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel ős az 1042. évi angol-szovjet háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel, amelyek előírják, hogy Franciaország, Anglia és a Szovjetunió együttes intézkedéseket tesz annak érdekében, hogy a német militarizmus részéről lehetetlenné tegyen egy új agressziót. Ez a katonai tömb ellenkezik mind a jelen értelezleten résztvevő államok, mind más államok nemzetközi egyezményeivel, amelyeknek célja a béke és biztonság biztosítása minden európai ál- m részére. Nyugat-Németország felfegyverzése és katonai csoportosulásokba való bevonása összeegyeztethetetlen azokkal a német mili- tarizmus újjáéledésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségekkel is, amelyeket az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, m?.jd pedig Franc Írország is vállalt a potsdami egyezmény alapján. — Azoknak a kötelezettségeknek megszegése, amelyeket az Egyesült Államok, Franciaország és Anglia az említett szerződésekben és egyezményekben vá'Ialt, aláássa bizalmat az államok kölcsönös viszonyában és engesztelhetetlen ellentétben áll az európai népek biztonságának érdekeivel.

Ennek az új katonai csoportosulásnak a megalakítását azzal indokolják, hogy erre az említett tömbben résztvevő államok biztonsága érdekében van szükség, jóllehet valójában senki sem fenyegeti ezeket az államokat. Nyugat-Németország felfegyverzését és egyes nyugati országok katonai csoportosulásaiba való bevonását azzal próbálják indokolni, hogy a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való viszonyt az „erő helyzetéből“ kiindulva keli kialakítani. Úgy állítják be a dolgot, mintha ez a politika kedvezőbb feltételeket teremtene a tárgyalásokhoz és a megoldatlan nemzetközi kérd.ések rendezéséhez. E politika máris eléggé lejáratta magát, de hívei nem titkolják, hegy olyan határozatokat szeretnének rákényszeríteni más államokra, amelyek egyes nyugati hatalmak imperialista körei számára előnyösek. Valójában ebben kifejezésre jutnak az említett körök világuralmi törekvései. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, mivel végződtek a világuralomra törők efféle kísérletei.

Ezután a deklaráció emlékeztet arra. hogy ilyen katonai csoportosulások voltak már a múltban is, mint például a hírhedt „Antikö- mintem Egyezmény’1. Akkor is ideológiai“ motívumokkal próbálták igazolni a katonai csoportosulások létrehozását, s valami hasonló isrrétlődik meg most is.

Mindez azt bizonyítja, hogy az egyes nyugati hatalmak katonai csoportosulásai a remilitarizált Nyu- gat-Németcrszág részvételével — bármilyen indokokkal is próbálják igazolni létrehozásukat — nemcsak hogy nem szolgálhatják az európai béke és biztonság ügyét, hanem ellenkezőleg, komoly mértékben bonyolítják az európai helyzetet és elkerülhetetlenül előidézik a fegyverkezési verseny fokozását annak az összes európai és nemcsak az európai államok szempontjából veszélyes következményeivel.

Ha az említett európai katonai csoportosulások hadserege, légiereje és más fegyveres eszközei növekedni fognak és odáig megy a dolog, hogy helyreállítják az agresz- szív német militarizmust, akkor a többi erurópai állam elkerülhetet- lenül kénytelen lesz hatásos eszközökhöz folyamodni önvédelme, támadás elhárítása érdekében.

Ebből következik, hogy az európai béke és biztonság szavatolásában érdekelt összes államoknak arra kell törekedniök. hogy ne engedjék meg a német militarizmus talpraállítását, hegy megakadályozzák a fegyverkezési verseny fokozásának lehetőségét és előmozdítsák az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését az európai biztonság szavatolása érdekében.

A Szovjetunió, a Lengyel Nép- köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormánya fő feladatá- nr.k nyilvánítva a német kérdés rendezését, az európai béke megszilárdítása érdekében úgy vélt, hogy a német kérdés megoldása szempontjából mindenekelőtt elengedhetetlen:

azoknak a terveknek elutasítása, amelyeket Nyugat-Németország re- milita-rizálására és katonai csoportosulásokba való bevonására szőttek, ami fő akadálya Németország bckcszerető és demokratikus alapokon való újraegyesítésének;

megállapodás létrehozása az 1955- ben megtartandó össznémet szabad választásokra vonatkozóan cs e választások alapján az egységes, demokratikus, békeszerető Németország össznémet kormányának meg- lakitása.

Ekkor végre lehetővé válik a né met békeszerződés megkötése, ami az európai béke megszilárdítása szempontjából elengedhetetlen.

El kell ismerni, hogy a megszálló csapatok kivonása Kelet- és Nyugat-Németország területéről, amint azt a Szovjetunió javasolta, nagy mértékben előmozdítaná Németország két részének egymáshoz való közeledését és a Németország egységének helyreállításával kapcsolatos feladatok megoldását.

Ezután a deklaráció kifejti, hegy az európai biztonság szavatolása megköveteli a megállapodást az érdekelt hatalmak között Németország egyesítése kérdésében, márpedig a párizsi egyezmények megvalósulása kizárná az ilyen mag egyezés lehetőségét. A továbbiakban az európai kollektív biztonsági rendszer alapelveit ismerteti a deklaráció, majd így folytatja:

Az európai kollektív biztonság' rendszer és Németországnak békés és demokratikus alapokon történő egyesítése az az út, amely biztö sít Ja Németországnak, mint a nagy hatalmak egyikének fejlődését. Él férőén a militarista úttól, amelyen Németország fejlődése a múltban haladt, és amely szakadatlanul legsúlyosabb következményekkel járt a német nemzetre nézve. Né metor,szagnak az európai kollektív biztoság megteremtésének feltételei mellett való egyesítése széleskörű lehetőségeket tár fel a német békés gazdaságnak, iparának és mezőgazdaságának fejlődése előtt, Németországnak más országokkal különösen a hatalmas lakosságú és kimeríthetetlen tartalékéi kelet- európai és ázsiai országokkal való széleskörű gpzdaságí kapcsolatainak fejlődése előtt. Németország fejlődése békés viszonyok és más államokkal való fejlett gazdasági kapcsolatok mellett széles piacokat teremtene Ipara számára., biztosítaná lakosságának foglalkoztatottságát előmozdítaná a, lakosság életszínvonalának emelését.

Németországnak, mint nagyhatalomnak a, sorsa ilymóden szorosan összefügg azzal, hogy a békés fejlődés és a minden európai állammal való együttműködés, vagy az új háború előkészítésének útjára lép-e. A békés fejlődés és a nemzetközi együttműködés útja. amelyen a Német Demokratikus Köztársaság halad, Németország feltámadásához és felvirágzásához vezet. A másik út, amelyre a német militaristák Nyugat-Németor- szágot igyekeznek terelni, új háborúhoz és esetleg Németországnak a tűz és pusztulás földjévé változtatásához vezet.

Mindez azt bionyítja, hogy a német raép igazi nemzeti érdekei elválaszthatatlanok a béke és a hatásos európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésének érdekeitől.

A jelenlegi értekezleten részvevő országok teljes egészükben csatlakoznak azokhoz az elvekhez amelyek a, szovjet kormány által előterjesztett összeurópai kollektív biztonsági szerződésben vannak lcfek- totoc, és felhívnak minden európai államot, együttesen vizsgálják meg ez említett javaslatokat, amelyek megfelelnek a tartós európai béke biztosítása követeimén veinek. A jelenlegi értekezleten részvevő országok kijelentik, hogy készek megvizsgálni bármilyen más, e kérdéssel kapcsolatos javaslatot annak érdekében, hogy az európai kc'lektív biztonságról olyan szerződéstervezetet do’gnzzauak ki amely minden érdekelt állam számára elfogadható lenne.

A jelenlegi értekezleten részvevő államok mélységesen meg vannak

győződve arról, hogy a fentemlített elveken alapuló és az európai államok közötti baráti viszonyok által megerősített biztonság lehetővé tenné annak a helyzetnek a felszámolását, amelyben Európa, időszakonként az európai népektől számtalan áldozatot követelő pusztító háborúkat kénytelen elszenvedni.

Néhány nyugati állam parlamentjében a legközelebbi jövőben a párizsi egyezmények ratifikálása kérdésének megvizsgálása várható. Néhány állam hivatalos körei részéről egyre fokozódik a parlamentekre és a társadalmi körökre gyakorolt nyomás, ezen egyezmények ratifikálásának kierőszakolása érdekében.

Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió. Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköz- társaság, a Bolgár Népköztársaság cs az Albán Népköztársaság kormánya kötelességének tartja, hogy felhívja az-európai államok, különösképpen pedig a párizsi egyezményben részvevő államok figyelmét, hogy ezen egyezmények ratifikálása o'yan aktus lesz, amely a béke megőrzése eilen cs az új európai háború előkészítésére irányul. Az ilyen ratifikáció nagy mértékben súlyosbítja az egész európai helyzetet és aláássa a meg nem oldott európai problémák, mindenekelőtt a német kérdés rendezésének lehetőségét.

Ezeknek az egyezményeknek a ratifikálása és végrehajtása fokozza a háború veszélyét és ezzel fenyegeti a békcszereíő európai államoknak és különösen a Németországgal szomszédos államoknak nemzetbiztonságát.

Ez a vészé'y annak következtében keletkezik, hogy a párizsi egyezményben részvevő államok egyre nagyobb mértékben alkalmaznak katonai és gazdasági intézkedéseket a békeszerető európai államok ellen. Ma már odáig mentek, hogy katonai szövetségre léptek a német militarizmussel. hozzákezdenek Nyugat-Németország felfegyverzéséhez, fenyegetik a katonai csoportosulásokban részt nem vevő államok további békés életét. A párizsi egyezményekben részvevő államok fegyveres erői magukban foglalnák a hitlerista tábornokok vezetése alatt álló nyugatnémet hadsereget is.

Ilyen körülmények között az „erő politikájának'1 folytatása közvetlenül a feltámadó német mililariz- musra támaszkodna, ami sokban közelebb hozná egy új európai háború veszélyét.

A kialakult helyzet időszerűvé teszi azt a. feladatot, hogy a jelen értekezleten részvevő államoknak egyesíteniük kell erőfeszítéseiket biztonságuk biztosítása céljából. A békeszerető államok kénytelenek haladéktalan intézkedéseket tenni, hogy a nyugati hatalmak említett katonai tömbjének agresszív erőivel a békeszerető államok együttes erejét állítsák szembe saját biztonságuk biztosítása érdekében.

A jelenlegi értekezleten részvevő államok bejelentik azt az elhatározásukat, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén együttes intézkedéseket tesznek fegyveres erőiknek és ezek paracsnokságának megszervezése terén, továbbá más olyan intézkedéseket is tesznek, amelyek saját védelmi képességük fokozásához szükségesek annak érdekében, hogy megvédjék népeik békés munkáját, biztosítsák határaik és területük sérthetetlenségét és védelmét az esetleges agresszióval szemben.

Mindezek az intézkedések összhangban állnak az államok elidegeníthetetlen önvédelmi jogával, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával, a régebben megkötött szerződésekkel és egyezményekkel, amelyek a német militarizmus feltámadása ellen és újabb európai agresszió megakadályozására irányulnak.

A jelen értekezleten részvevő államok megegyeztek abban, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén újból megvizsgálják a helyzetet, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek saját biztonságuk biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében.

A jelen értekezleten részvevő államokat az az elhatározás tölti el, hogy továbbra Is kitartanak egy európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése mellett, mert az a meggyőződésük, hogy csak az európai államok együttes erőfeszí- (Folytatás az 5-ik. oldalion)

I

*