Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-31 / 308. szám

Siofiwkimgyd NÉPLAP A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA VI. évfolyam, 308. szám Ara 50 fillér 1954 december 31., péntek JÓ VADÁSZZSÁKMÁNYT! A nyár örömei: a horgászás, a vőben való lubickolás ilvenkor télidőben feledésbe mennek. Fel­váltja egy másik kedvelt szórako­zás. a vadászat és a vadfoaás. Me­gyénk évek óta híres vadgazdálko­dásáról. s esv iólsikerült haitás után dús vadászzsáfcmánv jutal­mazza a karvadászatok résztvevőit. Ilyenkor gyakran kerül a asztalok­ra a nyúl paprikás. vagy az lsen kedvelt pácolt nyúl. A fácánhúsle­ves sem tartozik a „nemszeretem'* ételek közé. Vámnak. akik évtize­dek óta vadászgatnak. mások csak cár éve élvezik ezt a téli szórako­zást. De a szórakozás mellett mm- denkéooen hasznos munkát végez­nek. A lőttvad keresett cikk a kül­földi és u hazai piacokon. Lukács N. András, vagy ahogyan a szolnoki vadá­szok ismerik Lukács bácsi, nem fiatal ember már. A hatvanat is rég betöltötte. A felszabadulás óta kapta meg a vadászengedélyt. Szabad idejében leg­szívesebben vadászik, Nem ír ült még el körvadászat nélküle. A nyúlprém igen értékes. A Melléktermék és Hul­ladékgyűjtő vállalat az I. osztályú nyúlöőrért 3 fo­rint 95 fillért fizet. A vadászok azért arra töreked­nek, hogy szállítás köziben se sérüljön meg a lőttvad, s a hús mellett a nyúObőrt is jó áron értékesíthessék. Prém lesz belőle. A Tisza Bútorgyár dolgozói Csatlakoztak a Rákosi Művek feihívásához Régóta ismerik az HM művek felhívását a Bútorgyárban. A 'egjobb munkásokat már napok óta foglalkoztatja a gondolat: meny­nyi az első negyedév kötelezettsége, mennyit végezhetnek el iólszer- vezett. jóiramú munkával. A szerdai taggyűlésen, ahol a verseny legjobbjai és a műsza­kiak rakták le az első negyedévi vállalás alapjait, már sok jó javas­lat, kezdeményezés került napvilágra, ötvös Gábor gépmunkás Ga- lajda elvtársat hívta versenyre. Szabó elvtárs egyéni vállalást tett. Kovács Mihály Szép Balázshoz intézett versenyfelhívást. A jó előkészítőmunka hozzájárult ahhoz, hogy a taggyűlést kö­vető napon, csütörtökön már konkrét, részleteiben is kidolgozott ja­vaslatot terjeszthettek az üzem dolgozói elé. melyet egyetértéssel lel­kesen fogadtak a munkások. S „1955 első negyedévében készárútervünket 101 szá­zalékra teljesítjük, r—j 1954. első három negyed­ül! évéhez viszonyítva, az új év első negyedében 2.4 százalék­kal csökkentjük az önköltséget Ezt úgy érjük el, hogy a fűrészáru normához képest 5 százalékot meg­takarítunk, ezenkívül a munka jobb megszervezésével a termelé­kenységet növeljük. m Konyhabútoraink minősé­gének megjavítása érdeké­ben a szerkezeti összeépítésnél olyan új megoldást alkalmazunk, mély a szekrények élettartamé: jelentősen növeli. Ugyanebből a célból az üzemrészek közötti koo­perációs szerződések eredményeit a havi termelési értekezleteken nyilvánosságra hozzuk. így akar­juk elérni, hogy a konyhabútorok­ba csak teljesen kifogástalan al­katrészeket építsenek be. rri A dolgozók erejének meg- ■!—! kímélése érdekében saját eszközeinkkel 8 db. gumikerekű anyagmozgató kocsit készítünk Újabb véáőberend—í k beszere­lésével és gondos oktatomunká- val elérjük, hogy az e' negyed­évben komolyabb bale -t nem les? ■nri A ■ szakír unkáspótlás és a 1—J szakmai színvonal növelése érdekében tanműhelyünket korsze­rűsítjük, átépítjük s 24 fő befoga­dására alkalmassá tesszük. Szta­hanovistáink, újítóink részére meg­felelő helyiséget biztosítunk és ki­bővíti ük a rendelkezésünkre álló műszaki könyvtárat. Az üzemi konyha helyisé­gét kicsempéztetjükí Az m ebédlő helyiségbe a kecskelábú asztalok helyett négyszemélyes asztalokat és hozzávaló székeket adunk. m A kétpói ,.Szabadság“ ter­melőszövetkezetet patronál­juk politikai, gazdasági és kulturá­lis vonatkozásban, l8| A munkafegyelem megszilár- — dítása érdekében a pártszer­vezet és a vállalatvezetőség egyé­nenként foglalkozik a mulasztók­kal“. Énekkel a feltételekkel csat­lakozlak a Bútorgyárban a Rákosi Mátyás művek felhívásához. Min­den lehetőség meg is van arra, hogy maradéktalanul valóraválja- nak a verseny pontjai. Most az év utoüsó műszakján, már kb. 100 konyhabútorral fórban van a gyár, ennyi bútor alkatrészei készültek el. Egyes műhelyek, mint a sza­bászat dolgozói már a februári gyártáshoz való anyag egy részét is elkészítették. Nagy hiba volt eddig, hogy a műhelyekben elhelyezett „verseny­táblák“ csak a dolgozók teljesít­ményét és forintkeresetét mutat­ták. Ezekből a krétával felírt szá­mokból ugyan senki nem tudhatta meg hogyan áll vállalása teljesí­tésével. esetleg arról gjőződhetett meg, jól számolták e a bérét. Ssabó József elvtárs javas­latára most tervbevették, hogy egy valódi versenytáblát készítenek, mely feltünteti a dolgozók vállalá­sait és az időszakonkénti értékelés eredményeit. Ezt valószínű a meny- njezet alatt, olyan helyre helyezik el. hogy ne takarhassák el a gé­pek mellett tomyosodó faalkatré szék, hanem az egész csarnokban jól látható legyen. A verseny értékelése és nyilvá­nossága hozzájárul majd ahhoz, hogy felkeltse a dolgozók érdeklő­dését s az eddigieknél is jobban számontartott, élénkefob verseny- bon takozzék ki. Újév első napján kezdi meg működését az új9 százerőgépes szolnoki gépállomás | PÁR NAPPAL I ezelőtt adták át a 62/1 építőváldalat dolgozói az új szolnoki gépállomást rendeltetésé­nek. Egy 67 méter hosszú kombájn­színt, egyszerre húsz traktor javí­tására alkalmas szerelőcsarnokot ötvenszemélyes munkásszállást, 8 két szoba összkomfortos lakást, azonkívül iroda, raktár és egyéb helyiségeket építettek. A szerelő­csarnokban most helyezik el az esztergapadokat, s egyéb gépeket. Tegnapelőtt megkezdték a munkás- szálló és egyéb épületek berende­lését is. A SZOLNOKI [ központi gépál­-omás létesítésével a szajoli, be- senyszögi és a csataszögi gépállo­más megszűnik, és mint a szolnoki gépállomás brigádtanyája működik tovább. Az új gépállomás korszerű műszaki felszerelésével lehetővé válik a gépek gyors és jóminőségű javítása, s ezáltal a traktorosok jobb munkaeredménye. A 3 millió 477 ezer forint költséggel épült új üzemben újév első napján kezdik meg a három régebbi gépállomás "épeinek javítását. EBBEN [ az esztendőben me­gyénk gépállomásainak korszerűsí­tésére, az épületek bővítésére, va­lamint az 58 új lakás építésre 16 millió 600 ezer forintot fordított ál­lamunk. Az új esztendőben a gépi és műszaki berendezéseken kívül ismét sokmillió forintos építkezé­sekkel fejlesztik gépállomásainkat. MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Gyorslista a ÜL Békekölcsön harmadik sorsolásáról (2. o.) Ez történt a nagyvilágban (2. o.) Szilveszteri készülődés (3. o.) Újévi üzenet a Légierő SK-nak (3. o.) Heti rádióműsor (4. o.) Szemeink feladatai az űj esztendőben Irta: 1. Kiss Mátyás, a Szolnok városi pártbizottság titkára A z 1954-es érv végére értünk, ez az év eseményekben, harcok­ban gazdag év volt. Fontos esemé­nyeik játszódtak le a nemzetközi politikai életben és országunkban is. Az ó-esztendő végén érdemes számvetést csinálni, megvizsgálni, mennyire jutottunk előre pártunk júniusi politikájának végrehajtásá­ban, milyen hibáikat követtünk el, eredményekkel zárjuk-e az eszten­dőt, vág# adósággal? Szolnok város területén, mivel Szolnok ipari vá­ros elsősorban az üzemeli munká­jával szükséges foglalkozni. Üzemeink ebben az évben jelen­tős eredményeket ériek el a ter­melésben, a teiv mennyiségi telje- sütésében sz örilzöltsés! cső Vi*kf*nté- sóben, a takarékosságban. Javultak a munka körülményei, több gondot fordítottunk a munkavédelmi ren­delkezéseik betartására. Az eredmé­nyeket legjobban bizonyítja az, hogy a Tiszamenti Vegyiművek, a1 Járműjavító, a Tisza Bútorgyár, a Cukorgyári Célgazdaság élüzemek lettek. Elérte az élüzem szintet a Szolnoki Gőzfűrész is. Komoly si­ker az is, hogy ebben az évben az üzemek harcoltak a gazdaságos termelésért. Szénmegtakarításban jó ered­ményt ért el a Fűtőház, a Cukor­gyár és a Papírgyár. Egyes üze­meinknél javult az anyagellátás is, ez azonban nem általános, vannak helyek, ahol rosszabbodott, önkölt­ségcsökkentés terén mutatkozó eredményeink lemérhetek abban, hogy ebben az évben a helyiipar vállalatai másfélmillió Ft nyeresé­get értek el. Az év végére fellen­dült a munkaverseny, az évi terv teljesítéséért folyó harcban a dol­gozóknak mintegy 80 százaléka vett részt. flz eredmények mellett azon- " ban voltak komoly hibák is. Vannak üzemeink, amelyek meny- nyiségileg nem teljesítették tervü­ket. A Papírgyár 99.5 százalékra teljesítette, a Mezőgazdasági Gép­javító IV. negyedévi tervét csak 88 százalékra teljesítette. Ez itt igen súlyos hiba, mert a mezőgaz­dasági gépeik javítása főként a téli időszakban történik és a Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat elmaradá­sa veszélyezteti a tavaszi mezőgaz­dasági munkák időben való elvég­zését. Egyes üzemek nem harcoltak a gazdaságos termelésért. Egyik leg­fontosabb iparunk, az építőipar, pl. egymillió Ft-os deficittel zárt. Biz­tos, hogy vannak ennek úgyneve­zett objektív okai, de csak ezzel nem lehet mindent megmagyarázni. Voltak hibák az anyagellátás terü­letén is. A Bútorgyár nem kapott elegendő megfelelő minőségű anya­got, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat használhatatlan alkatré­szeket kapott más üzemektől. — Mindez növelte az önköltséget, ran tóttá a minőséget. Még mindig elő­forduló jelenség, hogy a termelési tervhez viszonyítva a béralap a tervezettnél több. Az októberi 33.2 százalékos tervteljesítéssel szem­ben 33-9 százalékos volt a béralap felhasználása. z év elején sokat foglalkoz­tunk a szociális beruházások­kal, a munkások munka-körülmé­nyeinek megjavításával. Mindenki erről beszélt, minden felső szerv ezt nézte, vizsgálgatta, s akkor voltak is bizonyos eredmények. Az év má­sodik felében azonban kezdtünk erről megfeledkezni, amelynek az a következménye, hogy azóta a munkások munkaikörülményei nem javulnak kielégítően. Nem sikerült komoly eredményeket elérni a munkafegyelem megjavításában sein, még mindig sok a hiányzás, a lógás, különösen komoly mérete­ket öltött a karácsonyi ünnepek után. Súlyos hiba, hogy a munka termelékenysége nem növekedett hanem csökkent az utóbbi időben. Az egy főre — egy napra eső ter­melés 1954 novemberében a megelő­ző havihoz képest 3.4 százalékkal, 1953 novemberéhez viszonyítva 8.1 százalékkal csökkent. A hibákat nem elegendő azon­ban csak megállapítani, hanem har­colni kell azok kijavításáért. El kell érni, hogy az 1955-ös évben sokkal jobban dolgozzunk és na­gyobb eredményekkel zárjuk le a jövő esztendőt Milyen célkitűzéseket kell meg­javítanunk a jövő évben? A z 1955-ös év a felkészülés éve lesz, ami azt jelenti, hogy üze­meink nagyrészében nem a terme­lés mennyiségi növelése a legfőbb feladat, hanem a minőség megjaví­tása, az önköltség csökkentése, a munka termelékenységének foko­zása. Ez az év lehetővé teszi, hogy elhanyagolt, rossz állapotban lévő termelő berendezéseinket megjavít­suk, kisebb, de a termelés szem­pontjából komoly jelentőségű be­ruházásokkal növelni tudjuk a munka termelékenységét, javítsuk a minőséget, egyenletesebbé tudjuk tenni a termelést, megjavítjuk a munkaszervezést üzemeinkben. S akkor lehetővé válik az észszerűbb anyagfelhasználás. Ezt az évet fel kell. használnunk arra, hogy az épí­tőipar munkáját is komolyan meg­javítsuk. Kíméletlen harcot kell indítani az anyagpazarlás ellen, ami jelenleg nagyméretű és az egyik fő oka annak, hogy az építőipar defi­cittel zár. Különösön takarékoskod­ni kell a faanyaggal, amelyből nin­csen elegendő, s amelyet -külföldről hozunk be. Nemcsak az építőiparnak, hanem a többi iparágnak egyik fő felada­ta az anyagtakarékossás. Itt lát­szólag kis jelentőségű dolgok is nagy eredményt mutatnak. A Bú­torgyárban a fával való takarékos­ságnál döntő jelentőségű, hogy aki szabja az alkatrészeket, minden darab fát külön megvizsgáljon, hogy mire volna a legalkalmasabb. Itt olyan dolog is nagyon fontos, hogy hova esnek a görcsök, mert könnyen megeshetik, hogy éppen azért, mert a görcs a szabásnál rossz helyre kerül, az alkatrészből selejt lesz. Ha a vezetők javaslatait dolgozók figyelembe veszik, nagy eredményeket lehet elérni. Sok, látszólag apró dolog összességéből jelentős eredmények származnak. Hasonló a helyzet a minőségnél Is. Itt is sokat számít a gondos fi­gyelmes munka. Ha a Bútorgyárban helyesen választják meg azt, hogy a leszabott alkatrésznek melyik lesz a színe, javul a minőség, de ha rosszul választják ki, akkor romolhat. A minőségnél fontos té­nyező, hogy betartsák a technoló­giai fegyelmet, amelyet jelenleg nem vesznek figyelembe az üzemek jórészében. ü jövőévi munka sikere szem- H pontjából egyik legfontosabb kérdés -az, hogyan szervezzük meg, milyen eredményeket tudunk elér­ni a felszabadulási munkaverseny­ben. Ez a verseny bizonyos értelem­ben különbözni fog az eddigiektől. Nemcsak a tervek mennyiségi tel­jesítéséért folyik a küzdelem, ha­nem a minőség megjavításáért, az önköltség csökkentéséért, a takaré­kosságért. Ez megköveteli, hogy az eddiginél sóikkal jobban bevonjuk a versenybe a műszaki értelmisé­get, jobban támaszkodjunk a dol­gozók kezdeményezésére, ne felül­ről elrendelt, hanem alulról kezde­ményezett verseny legyen. Mind­ebben nagy^ szerep vár a szakszer­vezetekre és üzemi pártszerveze­tekre. A párttagoknak, a funkcio­náriusoknak kell élenjárni, kezde­ményezni, mert csak így lesz a munka eredményes. Talán szemre ez a verseny nem lesz olyan mu­tatós, mint az 1—2 év előtti ver­seny, mert nem lesznek olyan ki­ugró mennyiségi teljesítések. Ered­ményben azonban, ha tömegver- sennye tudjuk tenni, sokkal na­gyobb lesz. Ahhoz, hogy ezeket a feladato­kat megoldjuk, szükséges, hogy üzemeinkben megjavítsuk az irányítást._ Csökkenteni kell az ad­minisztrációt, ami még mindig sok es a vezetőket az íróasztalhoz köti. Ki kell ema, hogy a vezetők tény­leg irányítani tudjanak, ha szüksé­ges gyorsan mtézkedjenek, ehhez meglegyen a szükséges eszköz és a jogkör. Az üzemi pártszervezetek- nek !S „Teg kel1 javítani a munká- lUkat Meg kell javítani a termelés oartellen őrzését. mes keli szilárdí­tani a oartfeevelmet El kell érni. hogy a párttagok valamennyien élenjárjanak a munkában, harcol­janak pártunk júniusi politikájá­nak megvalósításáért. Az új esztendőben nagy munka vár ránk, de minden feltétel meg­van ahhoz, hogy jobb eredménye­iket érjünk el, mint 1954-bem*

Next

/
Oldalképek
Tartalom