Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)

1954-12-03 / 285. szám

1954 december 3. SZOLNOKMEGYEI NÉPLAP 3 Munkánkat úgy szervezzük, hogy a gépjavítás is, a mélyszántás is haladjon •• Ünnepélyes tanácsülés Cibakházán December 1-én, este 6 órakor tartotta a válasz­tás utáni első ünnepélyes ülését a cibakházi köz­ségi tanács. A tanácsülés megkezdése előtt már igen sokan gyülekeztek a teremben és a tanácsiháza előtt, ami azt mutatta, hogy a község dolgozóinak érdek­lődése e nagy esemény felé fordult. A tereim zsú­folásig megtelt érdeklődőkkel. A gyűlés korelnökének megnyitója után Sze- leczky János helybeli igazgató-tanítót, megválasztott tanácstagot kérték fel az ünnepi ülés levezetésére, aki rögtön, javaslatot tett a mandátumvizsgáló bi­zottság tagjaira és utána a végrehajfőbizottság tag­jaira. A mandátumvizsgáló bizottság — megválasztása után — azonnal megkezdte munkáját s annak be­fejeztével egyenként osztották ki az újonnan meg­választott tanácstagoknak a megbízóleveleket. Ennek során az összegyűltek Sárai Jánost, a végrehajtóbizottság volt elnökét, valamint az elnök- helyettest és titkárt megbízólevelük átvétele alkal­mával meleg és zajos ünneplésben részesítették. *— Kijutott azonban az ünneplésből sóik tanácstagnak is. — Az egész gyűlés képe azt mutatta, hogy a cibakházi dolgozók magukénak érzik a tanácsot és tisztelik, megbecsülik annak vezetőit. A szintén megválasztott új végrehajtóbizottság nevében Sárai János elnök szólalt fel. Megköszönte rövid beszédében a község dolgozóinak szeretetét és bizalmát, majd Ígéretet tett, hogy a községi ta­nács erejéhez mérten mindenkor becsülettel fogja szolgálni a dolgozó emberek érdekeit. A jelenlévők közül többen szót kértek és me­legen köszöntötték az új végrehajtóbizottságot. Kife­jezték feltétlen bizalmukat és segítőkészségüket Ennek során szólalt fel Kun Elek, a Hazafias Nép­front Megyei Bizottságának titkára is, aki örömmel köszöntötte a megválasztott tanácsot és arra kérte a helyi népfront-bizottságot, hogy támogassa to­vábbra is a községi tanács mindennemű tevékeny­ségét. Az ünnepi tanácsülés díszvacsorával zárult. Komoly támogatást kapnak az alakuló mezőtúri gazdakörök A Hazafias Népfront szükséges a segítség, tottak a gazdakörök mezőtúri bizottsága emellett a gazdakörök rendelkezésére. Ebből egyéb munkája és kéz- életének, működésének az összegből berende- deményezése mellett kialakítását is felada- zésl tárgyakat, rádiót, komoly támogatásban fának tekinti a nép- könyveket, sakkot és részesíti a gazdakörök front-bizottság. egyéb sportfelszerelést mpsalakítását és min- A népfront-bizottság vettelc- Ugyanakkor megalakta t kapcsolatokat napilapokat és folyó­dent elkövet annak er- igen J° kapcsolatokat . ' dekében hogy a meg- épített ki a városi ta- untokat rendeltek meg ueiieoen, au0y a . a kór látogatói igényei­alakított körök meg- "ács vezetőivel és mm- nek kielégítése céljá- kezdjék működésüket. den szervevei. Leg- ból A mezgturJ gazda- A kezdés, a megalaku- utóbb a város adópré- körök ezzel komoly tá­lás bizonyos nehézsé- miumrészesedéséből 1 mogatásban részesül- gekkel jár. Helyiség-és a népfront-bizottság tek és megvan a biztos bútorhiány, valamint közbenjárására — 15 alapjuk a további kö- egyéb kérdésekben ezer forintot bocsá- zös élet kialakításához. A kőtelki gazdakör alapszabály szerint működik Kőtelken a Hazafias Népfront helyi bizottságának ösztönző szor­galmazására megalakult a községi olvasókör, melynek osztatlanul örül mindenki a községben. A dolgozó parasztok, a jelek szerint* igen tevékenyen akarnak résztvenni a kör munkájában, Az alakuló közgyűlésen Bozóki Mihály elnök ismertette az olva­sókör létrehozásának céjait és az olvasókört élet különböző kérdéseit. A hozzászólók mind örömmel vették tudomásul, hogy újra megalakul az olvasókör, és mindjárt javaslatokat is tettek a kör további műkö­désére vonatkozóan. A többi között elhangzott olyan javaslat, hogy tartsanak ünnepélyes, vacsorával egybekötött közgyűlést, szerezzék be a kör bútorait s rendeljenek újságokat. Felolvasták a kör alapsza­bályát is, melyet a javaslatokkal együtt egyhangúan elfogadtak. Minden remény megvan arra, hogy a Hazafias Népfront további támogatásával kifejlődik az egészséges társadalmi és kulturális élet a kőtelki olvasókörben. Megyénk közrendjéről és közbiztonságáról Az utóbbi időben több hírt, szó­beszédet hallottunk arról, hogy me­gyénkben és különösen Szolnokon a külső kerületekben nem biztonsá­gos éjjelenként a közlekedés. Fel­vetődhet az a kérdés, hogy milyen legyen a jó közbiztonság? Olyan, hogy a becsületes állampolgár nyu­godtan járhat-kelhet az utcán anélkül, hogy megtámadnák, szóra­kozóhelyeket látogathat anélkül, hogy belekötnének, lakását a mun­kaidő, vagy a szórakozás ideje alatt nyugodtan elhagyhatja anélkül, hogy betöréstől kellene félnie. ­Ezen a téren Szolnokon valóban van hiányosság. A hírek valódisá­gának tisztázása végett a legille­tékesebb szervhez, a Belügyminisz­térium megyei Főosztályához for­dultunk. Felkerestük Varga Sándor őr­nagy elvtársat, a Megyei Főosztály rendőri helyettesét, s megkérdez­tük, milyen terveik vannak a köz- biztonság megszilárdítására, s mennyiben felelnek meg a valóság­nak a szóbeszédek? A közelmúltban a szolnoki Cu­korgyár környékén beszéltek arról, hogy Ismeretlen egyének megtá­madtak valakit. A nyomozás során bebizonyosodott, hogy az rémhír, s nem igaz. A közbiztonságot az utóbbi időben megszilárdítottuk — mondja Varga elvtárs. — A köz­rend- betartásánál vannak még hiá­nyosságok, s nehézségeink. —- Fiatalok, if jak és leányok, akik munka nélkül szeretnek és akarnak élni, ellepik a szolnoki Ságvári-úti Népbüfét, az utasellátókat, a Gólya­féle vendéglőt, ízléstelen öltözetük­kel és viselkedésükkel megbotrán­koztatják az oda betérő dolgozókat. s- Mik a tervei a rendőrségnek? I«— kérdeztük. s— Tudjuk, hogy ezen a téren ko­moly munka vár ránk *— válaszol Varga elvtárs. — Az elmúlt idő­ben kevés rendőr tartózkodott a területen. Tervünk az, hogy sűríte­ni fogjuk a járőr-szolgálatot, külö­nösen az éjjeli órákban, szombaton és vasárnap, valamint bérfizetések alkalmával. Ellenőrizni fogjuk a szórakozóhelyeket. Azokban a he­lyiségekben (például a Járműjavító kultúrházában), ahol a táncmulat­ságok alkalmával a rendezőség hi­bájából sorozatos verekedések tör­ténnek, nem engedélyezünk tánc- mulatságot. Megtörténik számtalan esetben, hogy ittas egyének végigdalolják, kiabálják a város utcáit. Nem gon­dolnak arra, hogy duhajkodásukkal zavarják a dolgozók nyugalmát. Ezzel kapcsolatban megkérdeztük Varga elvtársat, hogy mit tesznek az éjszakai csendháborítás meg­szüntetése érdekében? — Először is felhívjuk a vendég­látóipari egységek dolgozóinak fi­gyelmét, hogy részeg egyéneket ne szolgáljanak ki. Mozgó őrszemszol­gálattal fogjuk ellenőrizni ennek betartását. Ha a figyelmeztetés nem használ, avagy egyes józan egyének „segítenek’1 kijátszani a törvényt, ez esetben az illetékes ha­tóságnál teszünk feljelentést, «— Előadásokat is tartunk. Ter­mészetesen nemcsak ebben merül majd ki a rendőrség működése, ha­nem abban is, hogy következete­sen számonkérjük a rendeletek be­tartását, s amelyik italboltban szükséges lesz, szívesen és köteles- ségszerűen adunk az ott dolgozók­nak segítséget. ■— A részegség, a csavargás és a prostitúció a becsületes dolgozók megbotránkozását váltja ki és sú­lyosabb bűncselekmények elköveté­séhez adja meg az alapot. A közel­múltban két esetben végeztünk er­kölcsrendészeti ellenőrzést. Tizenhé' nőt állítottunk elő a rendőrségre hárman nem tudták igazolni, hol dolgoznak, s többen voltak közülük betegek. A jövőben több eseten vég­zünk ellenőrzést maid. — Mit kíván tenni a rendőrség a közlekedési balesetek csökkentése érdekében? —- A törvényesség betartását ÍV követeljük meg a legjobban. A KRESz mindenkire egyformán köte­lező, a legszigorúbb eljárást tesszük A Megyei Népfrontbiaottaág köabenjáráaára liaat-caere- telepet kap Alattyán Az alattyáni dolgozó parasztok már régen panaszolták, hogy mivel a községben nem volt, állandóan más, szomszédos községbe kellett eljárni lisztet cserélni. A malom­ipari szervek hosszú idő óta nem létesítettek Itt liszt-cseretelepet, holott erre itt igen nagy szükség lett volna. Az alattyáni dolgozók saját munkájuk megszakításával tudtak csak liszthez jutni. Termé­szetesen a fogatok és az idő ki­esése a termelés rovására ment. A panasz eljutott a Hazafias Nép­front Megyei Bizottságához is. Itt azonnal intézkedtek ebben az ügy­ben s az eredmény az lett, hogy az alattyániak megkapták az üzene­tet: napokon belül liszt-cseretelep létesül abban az épületben, melyet a Terményforgalmi Vállalat erre a célra átadott. A telep már ezen a héten megkezdte működését a köz­ség dolgozóinak nagy örömére és megelégedésére. • Erdődi János jászfelsőszentgyör- gyi lakos október közepén kérel­met adott be a községi tanácshoz iparigazolványa kiadása ügyében. A községi tanács továbbította a kérelmet a járási tanács illetékes osztályára. Itt sokáig húzódott a kérelem ügye. Erdődi János a Ha­zafias Népfront segítségét kérte. A Hazafias Népfront Megyei Bizott­sága eljárt ebben az ügyben s azóta Erdődi János megkapta iparenge­délyét. folyamatba azok ellen, akik sza­bálytalan közlekedéssel, gyorshaj­tással veszélyeztetik az úton járók testi épségét. — Itt szeretnénk felhívni a hon- vódalakulatok parancsnokságainak is a figyelmét arra, hegy kérjék szá­mon a honvédségi gépkocsivezetők­től a i törvény betartását. A legtöbb szabálytalanságot a gyorshajtással szabálytalan előzéssel, italfogyasz­tással ők követik el. Honvédtisztek este kerékpárral lámpa nélkül köz­lekednek, s ha a szolgálatban levő rendőrök megszólítják ezért őket molesztálásnak veszik, s kikérik maguknak. Tagserer József a HL 751. rend­számú gépkocsi vezetője ittasan ve­zetett ez év szeptember 28-án. A 44-es számú útvonalon összeütközőt! egy honvédségi gépkocsival. Szemé, lyi sérülés nem történt, de álla­munknak a gépkocsi tönfcretevésé- vel 10.000 forint kárt okozott. — A hadbíróság 2 évi börtönbüntetésre Ítélte. Október 10-én Lőrinczi Józsei az általa vezetett HR 616 rendszá­mú benziniankos autóval engedély nélkül kint maradt a városban Nagymennyiségű szeszesitalt fo gyasztott s több fekete utat téti' meg. Az esti órákban neki ment s személyszállító autóbusznak, s nerr állt meg. Majd Szandaszőlős belte­rületén az autóval kidöntött egy vil­lanyoszlopot, s kiérve a 44-es számú műútra az egyik kanyarban bele­fordult az árokba. 21.000 forint kár! okozott, s amellett ő is súlyos sérü­lést szenvedett. A szabálytalan vezetés folytán Acker Lajos Tiszakürt községiben az általa vezetett EE. 336. rend­számú személygépkocsijával a sűrű ködben keresztül ment Lovas Ta­máson, aki a kecskeméti kórház­ban belehalt sérüléséibe. A rákócifalvai Béke termelő­szövetkezet elnöke és a tsz két dol­gozója berúgott s szabálytalan he­lyen álltak meg lovaskocsival. Amikor a rendőrök felkérték, hogy más helyen parkírozzanak — rá- tárr.adtak a rendőrökre. — A bíró­ság előtt felelnek majd tettükért. Fülemen Lajos | November | első napjaiban gép­állomásunkon is megkezdődött a téli gépjavítás. Már az első napok­ban nehézségek adódtak, nem elég gondosan szerveztük meg ugyanis a javítóbrigádokat és a munka kez­detén szervezetlenség mutatkozott. Segítségül hívtuk e gépállomás pártszervezetét. Taggyűlésen ‘egyik napirendipontként a téli gépjaví- tási munkákkal foglalkoztunk. Az elvtársak részéről igen hasznos ja­vaslatok hangzottak el. A taggyű­lés útmutatásai nyomán a műszaki vezetőség kidolgozta a brigádok de- kádtervét. Ezt ismertettük a dol­gozókkal és gépállomásunkon ma már mindenki tudja: naponta, he­tenként milyen munkát kell elvé­geznie, hogy a téli gépjavítás za­vartalanul menjen. Az 1955-ös gaz­dasági évben nem akarjuk megis­mételni azokat a mulasztásokat, melyek az idén a gépjavítás elha­nyagolásából a talajmunka során adódtak. A párttagok| példamutatásával az előző hónapról elmaradt cséplő­gépek javítását is pótoltuk és telje­sítettük novemberi tervünket. El­készült öt cséplőgép, három vető­gép, öt tárcsa, négy eke, azonkívül két főjavítást és két folyójavítást végeztünk el az elmúlt hetek so­rán. Az erőgépjavító brigád Kun Imre vezetésével igen eredménye­sen dolgozik. Ennek a brigádnak tagja Mészáros István, aki kiváló minőségi munkát végez és politi­kai felvilágosító munkát is fejt ki munkatársai körében. Decemberben a dekádtervek rész­letes teljesítésére törekszünk, hogy egyenletesen, fennakadás nélkül 10 4 0 jelentős dátum.'. Nemcsak 10 •» U m agyarországon, de euró- paszerte az. „Minden napira esik egy forradalom“ s ez nemcsak gazdasági, politikai és társadalmi vonatkozásban hoz változást, de a művészetekre is kihat. Az írók 1848 előtt még hittek a polgárság társa­dalmat átalakító erejében. 1848-ban azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a pwlgárság megtagadta saját for­radalmi szellemét és hagyomá­nyait, elárulta a parasztságot és a munkásságot. Az írók előtt két út állott: vagy éles bírálatot írnak a polgárság életformájáról, magatartásáról, vagy kiszolgálják érdekeiket. A nagy, ma is olvasott írók az előbbi utat választották és megteremtői lettek a kritikai realizmusnak. A francia regényirodalomban Balzac nevé­hez fűződik ennek a művészeti iránynak a megteremtése. S mel­lette még ott találjuk Stendhalt- Flaubertet, Anatole Francéit, a ma Is halhatatlan regényírókat, E kor francia drámairodalmában azonban megközelítőleg sem talá­lunk a regényírókhoz méltó alko­tókat. A drámaírók nem követték Moliére, Beaumarchais, Victor Hugó nagyszerű példáit, igaz, em­beri sorsok, korprdblémák megele- venítése helyett felszínes, sekélyei, kérdésekről gyártották műveiket. A családi háromszögek, házasság­törés stb. jelentette számukra a fő- problémát. E kor francia drámája kétségtelenül erős hanyatlást jelen­tett az előzőhöz viszonyítva. Igen kevesen vannak olyanok, akik túllépve a szűk, családi pro­blémákon, s az előbb említett kér­déseken. a való élet bátor ábrázo­lását tűzték ki művészi feladat­ként. A kevesek között találjuk Seribet Is. A uguste Eugene Seribe (1791— 1861) Párisban született. Jo­gásznak készült, de érdeklődése hamar a színpad felé irányult. — Egymásután írta darabjait — töb­bet másodmagával — úgy, hogy összegyűjtött művei halála után 76 kötetre rúgtak. Több opera-szöveg­könyvet írt. Ismertebbek: Fra Diavolo és „A zsidónő.“ Színdarab­jai közül a legjobban sikerült az „Egy pohár víz.“ Seribe fellépésével új technikát, új módszert vitt a színpadra. Mi­ben áll ez az új technika? Megőrizte romantikus elődeinek cselekmény-gazdagságát, azzal a külő-VAg/el, hogy a cselekményt bevitte a szaténokba. — A darab helyzetei a cselekményből fakad­nak, még pedig úgy, hogy mindig az úgynevezett nagy jelene­végezhessük a gépjavítást. Ehhez azonban szükséges, hegy a felsőbb szervek az alkatrész beszerzésétien nagyobb segítséget nyújtsanak. Néhány nappal] ezelőtt a Föld-* művelésügyi Minisztérium Anyag- ellátó Vállalatához mentünk alkat­részekért, ott mégis Szolnokra uta­sítottak bennünket, holott tudták, hogy a szolnoki lerakatnál leltáro­zás van. Ez is hátráltatta munkán­kat. Vannak olyan alkatrészek, amelyek alig néhány forintba ke­rülnek, mégsem tudjuk beszerezni. Sokkal nagyobb gondot fordítunk az alkatrészek felújítására, mert ez­zel jelentős megtakarítást lehet el­érni. Gépállomásunkat a szolnoki Fű- tőház patronálja, s már eddig is igen komoly segítséget nyújtottak az üzem dolgozói. A Fűtőház fő­mérnöke gyakran kijön a gépállo­másra és hasznos tanácsokat ad a munka jobb megszervezéséhez, az anyagok, alkatrészek felhasználá­sához. A patronáló üzem azonkívül sokat könnyített a szerszámellátási nehézségeinken is. IA kijavított | erőgépeket máris munkábaállítottuk. A cibakházi* nagyrévi és a tiszainokai határban már legnagyobbrészt olyan trakto­rok dolgoznak, amelyek most javí­tás alatt voltak. Munkánkat úgy szervezzük, hogy a gépjavítás is, az őszi mélyszántás is haladjon. Valamennyien arra törekszünk, hogy jól kijavított gépekkel segít­sük a termelőszövetkezeteket és az egyénileg dolgozó parasztokat, HOLLÓSI GYULA Cibakháza, Gépállomás tét készítik elő. Ez az előkészítés rendszerint két felvonáson keresz­tül történik és a nagy jelenetre a második felvonás végén kerül sor. A harrr.adik felvonásban gyorsan kibogozza az erősen összekuszált cselekményt, Q másik jellemzője Seribe da­" rabjainak, hogy célzatosak. Nem esupiáin és egyszerűen ábrázol valamit az író, hanem állást is fog­lal mondanivalójával és megoldá­sával. Ezért nevezzük ezeket a da­rabokat tézisdrámáknak, >— Nem szabad azonban mély problé­mákra, mélyértelmű modanivatéra gondolnunk. Nem. Az író egysze­rűen elcseveg egyes aktuális kér­désekről, könnyed, társalgási for­mában mondja el véleményét. Seribe és követői — Sardou, Meilhac, Halévy, Augier — lénye­gesen gyengébb darabjainak a szerkezete tehát kitűnő. Hibájuk a Jellemábrázolásban van. Ezeknek a műveknek a szereplői igen sok esetben dróton rángatott bábok s csak olyan mértékben ábrázolják az írók, amennyiben a darabban számukra karót/ ‘eladatok a leg­szűkebb mértékben megkövetelik. Ez alól leginkább Seribe és főleg az „Egy pohár víz" kivétel. Itt sok­oldalúbban, bátrabban ábrázolja a szereplőit, flz „Egy pohár víz“ a világ min­den színpadának visszatérő darabja. S ez nem véletlen. Köny- nyed stílusa, cselekménygazdag­sága, váratlan fordulatai, szelle­mes párbeszédei ir.iatt méltán so­rolhatjuk e fajsúlybam a legjobb drámáik közé, BEMUTATÓ ELŐADÁS 1954. december 3-án, ; pénteken este 7 órakor S C B I B Ei EGY POHÁR VIZ Vígjáték 3 felvonás- ( ban, 5 képben. Fordítottat Harsányt Zsolt. SZEREPLŐK] ■ királynő . . HRRS9NYI MARGIT A hercegnő. . GYŰRI ILONA Abigail ... BOO TERÉZ Bol’ngbroke B9NKY RÓBERT Ma mutatja be a Szigligeti Színház Seribe „Egy pohár víz* cimű darabját Komoly támogatást kapnak az alakuló mezőtúri gazdakörök A Hazafias Népfront mezőtúri bizottsága egyéb munkája és kez­deményezése mellett komoly támogatásban részesíti a gazdakörök megalakítását és min­dent elkövet annak ér­dekében, hogy a meg­alakított körök meg­kezdjék működésüket. A kezdés, a megalaku­lás bizonyos nehézsé­gekkel jár. Helyiség-és bútorhiány, valamint egyéb kérdésekben szükséges a segítség, emellett a gazdakörök életének, működésének kialakítását is felada­tának tekinti a nép­front-bizottság. A népfront-bizottság igen jó kapcsolatokat épített ki a városi ta­nács vezetőivel és min­den szervével. Leg­utóbb a város adópré- miumrészesedéséből —1 a népfront-bizottság közbenjárására 1— 15 ezer forintot bocsá­tottak a gazdakörök rendelkezésére. Ebből az összegből berende­zési tárgyakat, rádiót, könyveket, -sakkot és egyéb sportfelszerelést vettek. Ugyanakkor napilapokat és folyó­iratokat rendeltek meg a kör látogatói igényei­nek kielégítése céljá­ból. A mezőtúri gazda­körök ezzel komoly tá­mogatásban részesül­tek és megvan a biztos alapjuk a további kö­zös élet kialakításához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom