Szolnok Megyei Néplap, 1954. december (6. évfolyam, 283-308. szám)
1954-12-25 / 304. szám
Negyvenkilencedik csípés SZATIRIKUS OLDAL 1954 december 25. VICC-PAR4DE nnuiiiiiiuiuuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiitiiiiu Mai lányok Fiú: Szeretnéd, ha híres költő lenne belőlem? Lány: Nem! Inkább légy híres futballista. Előrelátó gyerek — Nem megmondtam. Laioska. hogy pdszkoß kézzel ne üli le zongorázni! — De mama. csak a fekete billentyűkön játszom! /ő* »tanfolyamon •— De kérem, én pontosan a nyomtatott recent után főztem. «— Lehet, de akkor ebben a levesben két-három sajtóhiba van. Őszinte részvét — Fogadd őszinte részvétemet. Hallottam, meghajt a nagybácsid. — Szóval már azt is tudod, hogy nem örököltem semmit. Hajnali hazatérés — Nem értem, mi történhetett velem. Mindent duplán látok — Ezen igazán könnyen segíthetsz. Hunyd be az egyik szemed. Karácsony után egy nappal (ftűsíícesúfit (TZabiékiuU A tőkés karácsonyfája Az Üstökös 1900 december 23-i számából KARÁCSON YFÁK Gyertyavilág csillog mindenütt most, Gyertyavilág a zö.d fenyőfákon. Örvendező, vidám, fényes ünnep Mindenfelé a havas karácsony. Művészet és pazar ötletesség Már abban is karonfogva járnak: Hogyan kelljen mentői ragyogóbban Dekorálni a karácsonyfákat. S nézegetjük az ablakon által. Hogy melyik fa a legdíszesebb hát, Az-e, amely a padlásig ér fel S aranyosak rajta mind a gyertyák, Az-e, mely van arannyal borítva S csillog rajta drága, sok ajándék, Vagy az, melynek cifrázata oly szép Milyet gyerek még sohasem látott? Valamennyi szép, remek és pompás. De a legszebb most jön még csak osztán. Oda kint egy félrébb eső helyen, Oda kint a Podmaniczky utczán, Osztogatnak kenyeret ott ingyen Az éhséggel küzdő szegényeknek. ...Óh, ilyen szép, díszes karácsonyfát Budapesten sehol sem emeltek ... Legszebb ajándék — a könyv ■— Ebben a csomagban ugyan mi lehet? Kellemes munkamegosztás A hajó süllyed, a kapitány a fedélzetre hívja a legénységet. _ Ki tud közületek imádkozni? _ Én, — lép elő egy matróz remegve. — Rendben van! Te imádkozni fogsz, míg mi felvesszük a mentőöveket, s elhagyjuk a hajót.^ Tudniillik eggyel kevesebb mentőövünk van, mint amennyien vagyuk. * /Vem Szolnokon történt Egy ruhaszalon hölgyvevője a kirakatban lévő szép ruhára mutat. — Kérem, — mondja a szabónak — szeretném felpróbálni azt a ruhát ott a kirakatban! Mire az bizalmas mosollyal így szól: — Nem ajánlom, hogy a kirakatban tessék felpróbálni, mert csődület lesz... » Bosszú —• Igaz, hogy Ficeréhez adtad feleségül a lányodat? De hiszen múltkor azt mondtad, hogy utálod őt. ■—■ Ez így is van. Kellemetlen fráter. De most bosszút állok rajta. A feleségem lesz az anyósa. Házirend Rogyák vacsorára hívja Berkenyét, Rogyákná azonban dühös a váratlan vendég miatt, s nagy dér- rel -durral megy át a másik szobába. Rogyákot elönti a méreg és egymásután vagdossa utána a tányért, a villát, a kést. Mikorra lecsillapodott, már- csak a sótartó van az asztalon. Berkenye erre felugrik s a sótartót vágja át az ajtói. , , — Micsoda őisznósag ez — ordít Rogyák — hogy mered ezt csinálni nálam?!? — Mit mérgelődsz — feleli Berkenye — én csak segíteni akartam. Azt hittem, hogy a másik szobában vacsorázunk. * Diplomata, óh! Pálinkamérés előtt összetalálkozik egy járókelő egy részeggel. — Nem lát? — ordít az ittas emberre a másik. — Kérem, én most mindent duplán látok — vélekedik a részeg. — Na és? — És én önök között akartam elmenni. * Szeresd felebarátodat Dülöngélő férfi várakozik este az utcán az autóbuszra. Egy kalauz odalép hozzá. — Uram, az utolsó busz már rég elment. - : A dülöngélőnek könnybe lábad a szeme. — Elment? Miből fog akkor maga megélni szegény kalauz barátom? * Beteg — Dototor úr, elélhetek még 15 évig? . — Iszik? — Nem. — Dohányzik? — Nem. — Kedveli a társaságot? — Nem. — Hát akkor minek akar élni? * Egy remek vendég — Mondia. maguknál ezt nevezik egy fél csirkének? Nevetnem kell. há ránézek. — ön az egyetlen vendég, aki nevet ezen. a többi mind bosszankodott. * Vigyázat, nagyon buta ! — Tegnap a fogorvosnál voltam. — Na. és még mindig fái a fogad? — Nem tudom. Az orvos kihúzta és most nála van. KOVÁCSÉK NAL r~> MACKOEKNAL lifll Honvéd: Na, öcsém, örülsz. i vesztettem Woh-lverhamptonban, én Légierő: Talán sírjak? £n nem I Egerben nyertem. \
