Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-26 / 279. szám
2 SZULNOK.MEGVE1 NÉPLAP 1954 november 26.. Tiz küzdelmes év gondban, örömben fl bajorországi Augsburg felháborodott lakosai véresre verték Biankót, Adenauer hadügyminiszter jeidlljet pegyvemeken még ágyúk dübörögtek, lövedékek tarolták az emberi életet, s a határban maradt termést egyaránt, mikor Kenderesen a párt már hallatta szavát. Zömök, derese- dő hajú ember, Pataki István, aki 1919-ben a község párttitká. ra volt, kiadta a jelszót: Életre kell hívni a Kommunista Pártot. Régi elvtársai, L. Pádár Mihály, Csanádi József, Pataki Ferenc, s a többiek szíves örömest nyújtottak segítő kezet, hiszen életük vágyálmát, 25 éves, ezernyi megpróbáltatással telitűzdelt küzdelmük értelmét, új, emberi világ kezdetét látták ebben A Szovjet katonai parancsnok elmosolyodott, mikor tudomást szerzett tervükről — Ti akarjátok megalakítani a Kommunista Pártot, akik a lenini eszméket csak a fasiszta propagandából ismeritek ? — mondotta. — Elferdített nézeteitekkel, esetleges ballépéseitek, kel csak kárt okoznátok. S mivel üzenet jött a frontról, útjukra bocsátotta őket. Másnap azonban már ő hívatta Pataki elvtársat. Jelen volt a magasabb parancsnokságról egy őrnagy is. Közel négy órás beszélgetés, a magyat parasztok Horthy elleni küzdelmeinek ismertetése után megadták az engedélyt a gyülekezésre Ezután már gyorsan peregtek az események. Átgyalogoltak Kisújszállásra, s a Rigler nyomdában elkészítették az ideiglenes tagsági igazolványokat, valamint az alakuló nagygyűlés plakátjait. Tíz évvel ezelőtt, 1944. november 26-án aztán Kenderesen is megalakult a Kommunista Párt helyi szervezete, mely egy nap múlva már ezer kérgeskezű parasztot számlált sorai között. Ez is bebizonyította, hogy Füleki András, Kenderes szülötte, — akit a Héjas különítmény az abo- nyi kertben elevenen elfűrészelt i— s az a sokszáz hazafi, aki vele együtt szenvedett Horthyék uralomrajutása után, nem különc nézetekért, hamis álmokért, hanem a nép többségének vágyaiért küzdött, s áldozta életét. P ár héttel az alakuló gyű- ' lés után Pataki elvtárs Fegyvemeken is megszervezte a Kommunista Pártot, majd a kör. nyezö városok és falvak párttagjaival összefogva küldöttséget menesztettek Debrecenbe, az Ideiglenes Kormányhoz. A fasiszták elleni hadüzenetet, s a földosztást kérték mindenekelőtt. Nagy Imre elvtárs örömmel fogadta őket, s a régi rendhez húzó Dálnoki, katonai parancsnak kényszeredetten csak annyit mondott: „Teljesítjük a nép fiainak kívánságait“. — Próbálta volna ne teljesíteni. Az újjászervezett, friss erőtől duzzadó Magyar Kommunista Párt már újjászületésének első napjaiban legyőzhetetlen erőt képviselt. A pártvezetőség hívó szavára — a nap bármely időpontjában — ezres tömegek vonultak fel Kenderesen is. Ország világ előtt így tettek hitet a párt által megjelölt út mellett, így mutatták meg a föld visszaszerzésére spekuláló nagybirtokosoknak félelmetes erejüket, csendre, meghunyász- kodásra intve ezáltal őket. Tíz év alatt rengeteg munka, küzdelem volt a párttagok osztályrésze. Nemcsak a háborús károk helyreállításáért, a reakciós törekvések ellen, hanem a maradi nézetekkel szemben is küzdeniük kellett, sokszor saját sorai között is. Több párttag helytelenítette például a nőszövetség létrehozását, Ha minden áron politizálni akar az asszony, akkor lépjen be a pártba, — vallót, ták. Az asszonyok döntötték végül el a kérdést. Megalakították az MNDSZ-t, melynek az alakulás után mindjárt háromszáz tagja lett, s úgy határoztak hogy csak a legjobbakat küldik a pártba. Természetesen ez is volt a helyes. G yorsan peregtek ezután a hetek, szaporodott a munka. Az 1945-ös választáson a község lakóinak 34 százaléka adta szavazatát a Magyar Kommunista Pártra, a következőkön pedig egyre több. A múló évek tisztították a pártszervezetet is. Akiről kiderült, hogy csak egyéni érdekek hajszolása miatt lépett a kommunisták közé, azt eltávolították maguk közül: Ilyen ember azonban kevés akadt. A többségük — köztük Kolláth József, Bereczki János, Barabás — az első naptól kezdve hűséges katonái voltak a párt ügyének, s most a párthelyiségben rendezett gyűlésen meghatódva idézik tíz év helyenként hibákkal tűzdelt, de valójában mégis büszkeségre jogosító, eredményekben gazdag emlékeit. Csendben hallgatják Gyűjtő Imre községi párttitkár szavait: „Dicséret és elismerés azoknak az elvtársaknak, akik tíz éve fáradhatatlanul küzdenek a párt ügyéért. Róluk kell példát venni azoknak a párttagoknak, akik az utóbbi időben nem veszik ki eléggé részüket a pártmunkából. Most, a pártszervezet tíz éves évfordulóján azt kérjük ezektől, jöjjenek, segítsenek jobban országépítő munkánkban, mindenekelőtt a tanácsválasztás sikerre vitelében. A Hazafias Népfront jelöltjei munkájának, életének ismertetésével oszlassanak el minden olyan kételyt, mely velük kapcsolatban esetleg fennáll“. A z (elnökségben helye tfoglaló Pataki István elvtárs, az egykori párttitkár — most pártvezetőségi tag — felszólalásában ismételten hitet tesz a párt mellett, de ezt vallja a többi elvtárs is mondanivalójában: „Harcolunk tovább népünk boldogulásáért egész életünkben“ Tervek a megvalósulás útján Nemrég volt községünkben a Hazafias Népfront megalakulása. Levelemben szeretnék beszámolni községünk jövőbeli fejlődéséről, a Hazafias Népfront célkitűzéseiről. Nagyszerű tervek ezek. Hamarosan a község dolgozóinak szolgálatába áll a régen várt váróterem, a hasznavehetetlen fürdőt is 1955. I. negyedében 200 ezer forintos költséggel újjáépítik. A pénzt már meg Is kaptuk. t Járda dolgában is eléggé el voltunk hanyagolva. Ezen is változtatnak. A Hazafias Népfront célkitűzései között szerepel 5 km új gyalogjáró építése is. A sportpálya öltözőjének rendbehozása már meg is történt. Bízunk abban, hogy a Hazafias Népfront munkája nyomán eltűnik az állomás felé vezető örökké sáros utca is, mert ha az ősz beköszönt. legény a talpán, aki az állomást valamilyen járművön is megközelíti. Komoly tervek ezek, az ember világosan látja belőle községe fejlődését. Az a véleményünk, hogy s Hazafias Népfront választása után ez a fejlődés még rohamosabb lesi. LAPATH GÉZA Tiszaföldvár Alföldi vidékeink közül kevés akad talán, mely ily gazdagon változatos, mint éppen a mi megyénk. Ve- zseny, Csépa s Tiszakürt vidékén járva, úgy tűnik, mintha már a „Hírős Város“ határába jutottunk volna; az embereknek beszéd közben egyre gyakrabban ő-re kerekedő ajka, s a hajdani futóhomokon lugast varázsoló- szőlők, gyümölcsösök ezt sejtetik az idegennel, a Jászság szétszórt facsoportos tanyáin túl meg már a Mátra vonulata tűnik fel jóidőben. A Kunság Móricz Zsigmondi mozdulatlansága, rekkenő hőiségű tájait nyá- on már traktorok s arató-cséplők járják; az ország első szocialista mezővárosai alakultak megyénkben. Az ország leghatalmasabb rizstelepei öesenyszögön, s Tiszasü- lyön, Szolnokon a régi s az új üzemek, fent a füredi járásban meg a Hortobágy széléig merészkedő kicsiny faluk. A Tisza füzesektől végigkísért partja mentén a csendes kis halászfaluk végtelen sora szerénykedik. Mind megannyi külön világ ez, de népünk honának részei is egyszersmind. S érdekes; mindezt nem utazás, hanem dolgozatja- vftás közben láttam meg. Iskolánk a megye egyetlen tanítóképzője, az egész megyéből toborzódnak növendékeink. S most, hogy az idén a II, b)sa II. cj-ben cÁ mi merítik . (Egy pedagógus naplójából) magyar dolgozatot írt min-* denki a maga falujáról, városáról, honnan hozzánk került ez iskolába, e dolgozatokat javítva, kitárult előttem az egész Tárnától Körösökig terjedő vidék. „Ha visszagondolok azokra az estékre, amikor duruzsoló kályha mellett hallgattam kis falum történetét, örömmel telik meg a szívem. Egyszerű, de számomra mégis igen szeretetreméltó falum a Hortobágy szélén terül el. A hatalmas síkság szélén maroknyi kis földnek tűnik. E falu egyik fehérre meszelt házában születtem. Itt mondtam ki a szót először: Édesanyám! A kis ház muskátlis ablaka a nagy pusztaságra nyílik-’ — írja otthonáról, Nagyivánról Bohácsi Margit. Szonda Julianna dolgozata Mezőtúr főutcájára visz el bennünket. „Mezőtúr egyik legszebb útját, a Fetőfi-utat végig lombos fák szegélyezik. Ezen az úton van a Kultúrotthon és a Szabadság-filmszínház. Az út a fő-térre vezet, a téren két emlékszobor: a 48-as szabadságharc hősei, s a város felszabadításáért hősi halált halt szovjet harcosok emlékműve“. Székely Zsuzsa képzeletben Öcsöd utcáit járva, József Attilára emlékezik. „A falu szélén kis fehér házak, e házak egyikében élt a költő. Az iskolában még ma is őrzik József Attila elemi iskolai bizonyítványát”. Bizony az öcsödi tanító nem is sejtette, hogy kit tanít meg a betűvetés mesterségére, s mily termés érik a magvetésből! Fülöp Borbála s Ondók Erzsébet Szolnokra büszke, mindkettőjük számára e város jelenti a szűkebb hazát. „Az utcákon egész napon át nagy forgalom, esténként a hatalmas áruházak neonfényei világítják meg az utakat. A Vörös Csillag-mozi lángszínű betűi hirdetik a műsorra kerülő filmek címeit. Büszkék lehetünk színházunkra is... Ha időnként hazamegyünk látogatóba, nem győzünk csodálkozni, annyit szépült, elevenedett városunk“ — írják. S egyetlen szóval sem mondja, mégis minden sorát a haza s a szülőföld szeretetének hangja hatja át Szilvás Julianna dolgozatának, amint Nagykörűről, a kis halászfaluról ír. „Sok szép és jó jut eszembe ha ezt a szót hallom: falum. Mennyi emlék fűz engem is otthonomhoz, hol gyermekéveim nagyrészét töltöttem! A nádasokkal, füzesekkel szegélyezett Tisza partján épült. Mintha magam előtt látnám a kanyargó Tiszát, vizén halászcsónakokat ringat a szél... A révben állandóan nagy a forgalom, munkába siető emberek kelnek át a folyón. A túloldalról meg földjüket megművelni járnak át az emberek. A révészek kora hajnaltól késő estig munkában vannak. Én is sokszor átmentem már a csónakkal; ha fúj a szél, a magasra törő hullámok játszva emelgetik a csónakot ... A faluban szorgos, munkálkodó emberek élnek. A földeken mindenfelé hajladozó férfiak, nők nagy munkák idején. Esténként meg, alkonyaikor a gulya kolompja hallatszik, nagy porfelhő keletkezik a jószágok nyomán, mely magasra tör, s azután ismét alászáll. Jönnek haza az emberek is a munkából, az asszonyok meg a Tiszára mennek sietve vízért... Ha mindezek eszembe jutnak, úgy érzem, közelebb állok falumhoz s még jobban szeretem, mint eddig..." — futnak a füzetben a sorok s valahogyan ezt olvasva, érzi a nevelő is, a dolgozatot javító tanár is. hogy erre vezet valahol a jövő tanítónőjének az útja: a falujához, családjához, népéhez és nemzetéhez való hűség útja ez, melyen elindulni készül a sok-sok tanítónőjelölt. Ezen az úton; az egyetlen igaz úton. Császtvai István Berlin (MTI). Theodor Blank, a bonni kormány hadügyminiszterjelöltje szerdán este a Keresztény Demokrata Unió augsburgi választási gyűlésén megismerkedett a nyugatnémet lakosságnak az újra- felfegyverzésről vallott igazi nézetével. Amikor Blank megjelent a szónoki emelvényen és beszélni kezdett, a jelenlévők lehurrogták. — Nem akarunk új Wehrmach- tot! Négyhatalmi értekezletet követelünk! Takarodjék a pokolba! — ilyen és ehhez hasonló felkiáltások hangzottak el a teremben. Blank ennek ellenére folytatni akarta választási kortesbeszédét. A gyűlés résztvevői erre lerántották az emelvényről, földre teperték és — mint a DP A félhivatalos nyugatnémet hírügynökség is kénytelen beismerni — véresre rugdosták Adenauer hadügyminiszter jelöltjét. Blank ezután rendőri védelem alatt az irgalmasrend kórházába hajtatott, ahol bekötözték sebeit. A német nép élesen tiltakozik a karisruhei boszorkányper ellen Berlin (MTI). A Német Kommunista Párt elleni terrorper tárgyalásának megkezdése óta Nyugat-Né metország munkásságának, ifjúságának és haladó értelmiségének több mint száz küldöttsége érkezett Karlsruheba, hogy tolmácsolja az alkotmánybíróságnak a német nép erélyes tiltakozását a Kommunista Fárt elnémítását célzó politikai bo- szokányper ellen. Eddig még egyetlen küldöttséget sem engedtek át a bíróság épülete körül vont kettős rendőrkordonon. A karisruhei rendőrfőnök közölte: utasították, hogy a karhatalom kíméletlenül fegyverrel fojtson el minden tüntetést és a per ellen irányuló más tömegmegmozdulást. A nyugatnémetországi és a nyugateurópai polgári lapok nagyrésze elítéli a karisruhei terrorpert. A „Süddeutsche Zeitung” című müncheni lap nyomatékosan felszólítja az Adenauer-kormányt, hogy vonja vissza a Német Kommunista Párt ellen benyújtott beadványát, amelynek alapján megindult a boszorkányper. A kommunista párt esetleges betiltásával elháríthatatlan akadály gördülne a szabad össznémet választások végrehajtása és Németország újraegyesítése elé — állapítja meg a müncheni polgári lap. A londoni „The Times“ aggodalmaskodó hangon mutat rá: A bonni kormány azzal az akciójával, amelynek célja a kommunista párt törvényen kívül helyezése, önmagának tette a legrosszabb szolgálatot. Nyugat-német parlamenti körök állásfoglalása as európai értekesleten való réssvétel mellett Berlin (TASZSZ). — A „Freies Volk“ „Bundestagi polgári képviselők a biztonság kérdésében tartandó értekezlet összehívása mellett“ cí. mű cikkében a következőket írja: „Mint ismeretessé vált, a Bundestag számos képviselője amellett foglal állást, hogy a november 29-1 európai értekezlet összehívásáról szóló szovjet javaslatot vitassa meg a Bundestag külügyi bizottsága. — Ezzel egyidejűleg követelik: — Adenauer kormánya jelentse ki, hogy részt akar venni ilyen értekezleten. Ezenkívül Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke müncheni be szédében a szovjet jegyzék komoly tanulmányozása mellett foglalt állást. A német párt és az össznémet tömb képviselői nem hivatalosan felhívták Adenauer figyelmét, hogy e pártok funkcionáriusainak jelentős része Nyugat-Németországnak a javasolt értekezleten való részvételét kívánja. (MTI). Hz Angol Lordok Háza jóváhagyta a londoni ás párizsi egyezményeket Párizs (TASZSZ). Az „AFP” hírügynökség londoni tudósítójának közlése szerint az Angol Lordok Háza november 24-én szavazás nélkül jóváhagyta a londoni és párizsi egyezményeket. Mint ismeretes, a múlt héten az Alsóház, amelynek 625 tagja van, 264 szavazattal 4 ellenében, hagyta jóvá ezeket az egyezményeket. —> (MTI), Moszkvába érkezett a repülőgép A. J. Visin<!izkij koporsójával Moszkva. November 25-re virradó éjjel New Yorkból Moszkvába érkezett az a különrepüiőgép, amely A. J. Visinszkijnek, a kiváló államférfinak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminisztere első helyettesének, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének koporsóját szállította. A vnukovói repülőtér gyászba öltözött. Ide érkezett V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, a temetés megszervezésével megbízott kormánybizottság tagjai: M. G. Pervuhin, A. A. Gromiko, K. P. Gorsenyin, A. F. Gorkin és M. A. Jasznov, továbbá az elhunyt rokonai és barátai. A Szovjetunió külügyminisztériumának felelős munkatársai, moszkvai társadalmi szervezetek képviselői. Jelen voltak a külföldi államok követségeinek vezetői és munkatársai. 23.50 órakor a repülőgép leszállt. A repülőtéren katonai díszőrség sorakozott fel. Gyászindulókat játszottak. A. J. Visinszkij koporsóját és a koszorúkat kihozták a repülőgépből, majd a gyászmenet elindult a város felé. (MTI). r Ez történt a nagyvilágban TIRANA (ATA.) Az Albán Népköztársaság nemzetgyűlésének elnöksége, az Albán Népköztársaság állami és társadalmi rendjének megerősödésére, a lakosság politikai, kulturális és gazdasági színvonalának emelkedésére, a bűnözés csökkentésére és a törvényesség megszilárdulására való tekintettel, továbbá annak a ténynek alapján, hogy számos letartóztatott állampolgár a megbánás jeleit mutatja, a kormány javaslatára elhatározta, hogy a polgári és politikai bűnösök egy részének elengedi büntetésük hátralévő részének kitöltését. LONDON (MTI.) Mint jelentettük, az Angol Munkáspárt parlamenti csoportja kétórás, példátlanul viharos vita után ,,megvonta a pártf így elrnez tető“ köriratokat attól a hét munkáspárti képviselőtől, akik közül hat a párthatározattal ellentétben a párizsi egyezmények és a német felfegyverzés ratifikálása eljpn szavazott az Alsóházban, a hetedik pedig a kormánnyal együtt szavazott a ratifikálásra. A hét képviselő mindegyike fe- íenkint tíz percet kapott védekezésének előadására a Munkáspárt parlamenti csoportjának ülésén. Err.rys Hughes kijelentette: rendíthetetlenül küzdők a német felfegyverzés és általában a fegyverkezési verseny ellen. Bizonyosan tudom, hogy választóim akaratát fejeztem ki. A pártbüntetéssel sújtott képviselők közül néhányan röviden nyilatkoztak álláspontjukról az ülés után. Sámuel Silverman megjegyezte: — Minden nyilatkozatnál ékesebben beszél az a tény, hogy 93 munkáspárti képviselő ellenzett bárminő fegyelmi megtorlást ellenünk. Ez is mutatja, hogy a közvélemény milyen nagy része ellenzi a németek felfegyverzését. MONTEVIDEO (TASZSZ.) A „Voz Operaria“ című brazil lap szerkesztőségi cikkében „Konkrét javaslat az európai béke javára“ cím alatt kiemeli, milyen óriási jelentőségű a szovjet kormány november 13-i jegyzéke, amelyben az európai államok értekezletének összehívását javasolta a kollektív biztonság kérdésének megtárgyalására. $liKZdd, tanufonányatd a PÁRTÉPÍTÉS-H \
