Szolnok Megyei Néplap, 1954. november (6. évfolyam, 259-282. szám)
1954-11-24 / 278. szám
8ZOLNOKMEGTEI NÉPLAP PIQUE DAME Francia filmdráma Puskin novellájából Szereplők: Pierre Blanchar, Marguerite Moreno, Madelaine Ozeray, André Luguet. f~yh, milyen az én sorsom! Mi^ lyen szerencsétlen is vagyok! A világban a legszánalmasabb szerepet játszom, öreg nagynénim, Tomszkij grófnő mellett a ház mártírja vagyok. — így sóhajtozik Liza szürke hétköznapjain. Keserű is az alárendeltség kenyere ennél a főúri vénasszonynál, még Lizának is, aki szegény rokonleány. Az öreg hölgy nem elég, hogy önfejű, makacs, de hozzá még igen fösvény is. Fiatalabb korában a nagyvilág mindenféle szórakozásában résztvett. Világvárosok kártyabarlangjainak ismert alakja volt. Ezért is nevezik Fiuqe Dame- nek. Egy legenda jár róla még ma is: három kártyalapot ismer, amelv- lyel az egész bankot el lehet nyerni bármikor. Ennek a három kártyának nevét azonban nem árulja el senkinek. Fzt a történetet hallja Herman,-Ll a fiatal, csinos mérnökkari tiszt is egy kártyaparti alkalmával. Herman nemrég került fel Péter- várra. Sok pénzt szeretne nyerni, hogy nagyravágyó terveit megvalósíthassa. Nagy hatással van rá a Tomszkij grófnőről hallott történet. —■ Miért ne próbálják szerencsét? — kérdi önmagától. — Bemutatkozom neki.i. megnyerem kegyét... — biztatja magát. És Herman nem sokáig tétovázik. Egy nap, amint Liza szobája ablakán kitekint, látja, hogy az utca másik oldaláról egy fiatal tiszt mereven nézi ablakát. Ettől az időtől kezdve a férfi nap mint nap megjelenik egy bizonyos órában. Tekintetük mindig találkozik. Liza új. ismeretlen érzésekkel indul el Tomszkij grófnővel, megszokott sé- tó'-q. A vakmerő Herman odáig1 megy, hogy levélben szerelmet vall Lizának, sőt egy alkalommal erőszakosan mellészegődik és megcsókolja a leányt. Lizát megtéveszti a férfi látszólagos szerelme — nem is sejti, hogy ő csak eszköz Herman kezében. T ó hangulatban tér haza az öreg ' hölgy Lizával a bálból. A lányt felküldi szobájába, majd ko- momáit is kiküldve leül, elmereng ifjúságán. Egyszerre megjelenik előtte Herman. Először kérleli, árulja el neki a nagy titkot. — Ki számára tartogatja a titkot? Unokái úgyis gazdagok — kiáltja Herman. Majd mikor a szép szó nem használ, rászegezi pisztolyát. A grófnő ijedtében szörnyethal. De merev ujjal mutat a földön heverő kártyákra. Herman szinte hallja: Hármas... Hetes ... Ász.., Herman mindent őszintén elmond Lizának, aki szerelmesen várt rá. Könnyes szemmel veszi tudomásul, hogy 6 csupán játékszet volt és a gyilkosságot segítette elő. Hármas... Hetes. i. Asz.. s ez jár állandóan Herman fejében. Elhatározza, hogy felkeresi Párizst és a nagy játékpalotában a titok birtokában kierőszakolja Fortunától a szerencsét. A csilingelő trojka a templom előtt röpíti Herman! A férfi végtisztességet tesz a ravatalnál. Itt találkozik újból Lizával. Ismét fülébe csengenek a bűvös szavak: •— Hármas ... Hetes ... Asz... Állandóan csak azt a három szót hallja. Nem bír tovább menni, visszatér f étervárra. A kártyaasztalnál lázas izgalommal teszi le a nagy tétet. Pénzét azonban elveszti. Lázas veríték ül ki homlokára, majd összeesik. A nagy veszteség és a gyilkosság tudata megőrjíti. Bemutatja a szolnoki Vörös Csillag mozi november 25—dec. 1-ig. dz ellő nuiy-tdia ulán . örömmel vettük tudomásul, hogy a jász- alsószentgyörgyi iskolához neveztek ki bennünket gyakorló nevelőknek, ahol megkezdtük pedagógiai működésünket. Örömmel indultunk ebbe az iskolába, ahol a többi nevelő kartársakkal szoros kapcsolatot tartva végezzük munkánkat, Mindketten első osztályt tanítunk. Boldogok vagyunk, hogy a legkisebb pajtásainkat vezethetjük be az írás- olvasás-számolás birodalmába. Szorongó szívvel, de annál több reménnyel és elhatározással kezdtük meg nevelői pályánkat. Most már megszűnt a félelem. Az igazgató és nevelő kartársak minden segítséget megadtak számunkra. Iskolánk, irodánk családi otthonunkká vált. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy gondtalanul, zavartalanul előkészülhessünk a képesítő vizsgára. BERKÓ ILONA TÁNCZOS IRÉN gyakorlóéves nevelők BOLDOGAN ÉL ÉS ALKOT Községünk a felszabadulás óta sok új létesítményt kapott. Elsőnek a mi kedves gimnáziumunkat említem, ahol kétszázan tanulhatunk nyugodtan, kényelmesen. Az Ószöllőbem négy tantermes iskola épült s négy szépen berendezett óvoda könnyíti az édesanyák munkáját. Gazdasági téren is sok változás történt. A régi téglagyárat is villamosították és korszerű szállítóberendezésékkel látták el. Betonjárdát és két bekötő utat is kaptunk, Gyönyörű áruházunk van, amelyben mindent megvehetünk, amire szükségünk van. Tíz évvel ezelőtt még igen sok gondot okozott nálunk az orvoshiány. Mem volt, vagy nagyon mesz- sze volt, aki megmenthette volna egy gyermek, vagy akár felnőtt életét. Most van orvosunk és szép új lakást is építtetett neki államunk. A felsoroltakon kívül még számos példa bizonyítja, hogy a párt és a tanács segítségével boldogan él és alkot községünk dolgozó népe, Nagy Ilona, Tiszaföldvár. A NÉPLAP eőúitétte Szarvas Zsuzsánna a jászberényi, Szántó Katalin a jászágói MEZÖKER kirendeltségen dolgozott az elmuit nyáron. Munka, bérüket nem kapták meg rendesen. Szarvas Zsuzsannának 3 napra járó Illetményét 62.64 Ft-ot és Szántó Katalinnak kétnapl Illetményét 46.98 Ft értékben kiutaltuk, TÁNCOS BÉLA MEZÖKER bér csop. vez., Szolnok. • Kollektív szerződésünk szerint, ha bármivel fordulunk a központunk felé 48 órán belül azt elintézi, illetve választ ad arra. Már 48 nap is eltelt azóta, hogy engem kihelyeztek Jászárokszállásra, ahol 13 napot töltöttem. Még mindig nem kaptam meg kiküldetési dijamat. Mihályi János Jászapáti. Mihályi lános panasza Jogos volt, részé- re a jászkiséri Belsped kirendeltség pénz- tára 582 forint kiküldetési dijat kilizetett. « Több alkalommal vittünk cserellsztet a kunszentmártoni 8. számú földmüvesszö- vctkezetl boltba, de az érte járó kenyér súlya kevesebb volt az előírtnál. Különösen akkor tapasztaltuk ezt, ha gyereket küldtünk el. -fagyon sok szülő mérés nélkül adja a lisztet gyermekének, bízva a kiszolgáló becsületességében. KÖVÉR FERENCNÉ Kunsz-ntmárton. A Szolnokmegyei Szövetkezetek Szövetsége kivizsgálta panaszát és megállapi. tóttá, hogy valóban többször kevesebb kenyeret szolgáltattak ki a 8. sz. szövetkezeti bolt dolgozói. Kazal Sándorné ellen a járási központ fegyelmi eljárást indít. Szolnokmegyei Szövetkezetek Szövetsége. * Cserényl József törökszentmiklósi lakos a szolnoki Patyolat Vállalathoz vitte tisz- títtatnl ruháját. Két hónap múlva, amikor kitisztítva átvette, a kabát hátán egy lyuk volt. Cserényl József ruháját vállalatunk költségére műstoppolásra átadtuk. SZOLNOKI PATYOLAT. * Családi pótlékomat visszamenőleg is megkaptam. Köszönöm segítségüket. , CSAVAS LAJOS Szolnok. Szerkesztői üzenet Kérjük a „törökszentmiklósi munkás” aláírású levél íróját, hogy közölje velünk pontos címét. Több adatra volna szükségünk, ami nélkül pontos választ adni nem tudunk. Megkezdődött a télapó és szaloncukor szétosztása és szállítása A szolmokmegyei Fűszer és Édes ségkereskedeimi Vállalat megkezdte a szaloncukor és télapó kiszállítást a megye területén levő üzletekbe. Ebben az évben 200 mázsa szaloncukorral és 50 mázsa télapóval és egyéb csokoládés és cukorfigurával adnak ki többet, mint az elmúlt évben. Mostanáig 200 mázsa árut szállítottál! már ki, s a hó végéig még 300 mázsát adnak át ezen cikkekből a kiskereskedelemnek. •— Mintegy 6 millió forint értékű cukorka és édesipari cikkből válogathatnak a vevők a télapó és a fenyőünnep alkalmával, Választási nagygyűlés Törölcszenfmikláson j kedden este | Törökszentmiklós dolgozói a kulturházban tartották választási nagygyűlésüket. Az üzemi munkások, dolgozó parasztok, háziasszonyok mellett megjelentek a város értelmiségei s az alkalmazottak képviselői is. A nagygyűlést Simon Sándor, a Hazafias Népfront Bizottság köz- tiszteletben álló elnöke nyitotta meg. Simon elvtárs, a Mezőgazda- sági Technikum tanára — maga is tanácstagjelölt — rászolgált a megbecsülésre. Számtalanszor bebizonyította, hogy kiváló tudását, energiáját nem rest feláldozni a dolgozó parasztság tanításáért. Eddig már három ezüstkalászos tanfolyamot, s különböző szakköröket szervezett és vezetett. Simon elvtárs szavai után Juhász Imréné, a megyei tanács elnöke tartott beszédet. Országunk tízéves fejlődése, s az első tanács - választás méltatása után ezt mondta: „A magyar nép vasárnap újból hifet_ fog tenni! Szavazataikkal bizonyítják be a választópolgárok, hogy a volt burzsoá önkormányzati rendszer, a főszolgabírói, főjegyzői rendszer helyett bevezetett tanács- rendszert mennyire magukénak vallják.” | a tanacstaojeloltekTI népfrontbizottságok választás előkészítő munkájának értékelése után így folytatta: „De nemcsak a Hazafias Népfront, a különböző választási bizottságok és jelöltek készülnek ilyenképpen a választásra, hanem a választók is. Üzemeink dolgozói november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójára szervezett és teljesített forradalmi műszak után megkezdték a választási műszakot, a választás tiszteletére indított versenyt. E város mezőgazdasági gépgyárában a tanácsválasztások tiszteletére hatszáz munkás tett vállalást, — s négyszázötvenen már a múlt hét péntekéig teljesítették is ígéretüket. Termelőszövetkezeteink, dolgozó parasztságunk köréből is tömegesen tettek vállalást, hogy a tanácsválasztásokig rendezik beadási kötelezettségüket, adófizetésüket, kihordják a trágyát, elvégzik az őszi mélyszántást. |~Ä~VÄRQS TERÜLETÉN'! több mint kétszáz adófizető polgár adótartozása teljesítésére, közel háromszáz dolgozó paraszt pedig beadási kötelezettsége rendezésére tett felajánlást. Ezek fogadalmukat már 80 százalékban teljesítették. Külön Is ki kell emelni Ladányi Sándor és Kórődi Lajos dolgozó parasztokat, akik ezévi beadási kötelezettségüknek eleget tettek.“ A nyugati országok, s a Horthy rendszer választásának ismertetése után a régi idők vezető személyeinek cselekedeteit idézte: „Ki ne emlékezne még Návai István főszolgabíróra, akinek neve hallatára sok törökszentmiklósd lakos keze még ma is ökölbe szorul. Aki a nyílt utcán összeszidta és felpofozta a dolgozókat. Nagy András a gépgyárban, vagy Szabó Imre, jelenleg a Dózsa csoport tagja sokat mesélhetne erről. De nemcsak munkásokat, parasztokat pofozott meg, hanem előfordult, hogy a beteghez siető orvost is leborította kerékpárjáról. Tehát még a község értelmiségeit is megalázta. Aki pedig szót mert emelni brutális magatartása ellen, azt a frontra vitette, mint pl. Lengyel József gépgyári munkást is. | jlyenek voltak I a múltban nemcsak a község, hanem a járás, a megye és az egész ország vezetői Szerencsére ez az idő már a múlté De nemárt újra emlékezni rá, mert az ember a rosszat'hamar elfelejti, s talán ezért nem tudják sokan eléggé értékelni a jelent." Juhász Imréné elvtársnő szavai után B. Tóth Miklós középparaszt és Gál István esperes ßzölalt fel. Választásra készülnek katonáink is A repülőtér tiszti klubjának színházterme zsúfolásig megtelt hallgatókkal. Tisztek, tiszthelyettesek, növendékek és harcosok jöttek el, hogy meghallgassák Házi Sándor vezérőrnagy elvtárs választási beszédét. A tisztek családtagjai a karzaton foglaltak helyet. A széksorokban, halk beszélgetés morajlik. — Nagy az érdeklődés, hiszen már csak néhány nap választ el bennünket a választástól. A beszélgetés halk zsongásán túl száll a zene, amely betölti az egész terme! Ké- ler: Rákóczi nyitánya gyújtja lángra a szíveket, h Mély csönd üli meg a termet, amikor bevanu’nak az elnökség tagjai, élükön Házi Sándor vezérőrnagy elvtárs. Ott van Kun Elek a Hazafias Népfront megyei titkára, de ott látjuk katona tanácstagjelöltjeinket is Tuza és Remete főtiszt elvtársakat. *—1 Szeretett, drága hazánk fel- szabadulásának 10. évében választásokra készül egész nemzetünk a Hazafias Népfront zászlaja alatt — kezdte meg beszédét Házi Sándor vezérőrnagy elvtárs; majd rámutat, tott arra, hogy Dózisa, Rákóczi és Bercsényi, Kossuth és Petőfi az 1919-es dicső Tanácsköztársaság hőseinek célkitűzéseit folytatjuk és váltjuk valóra. Hangsúlyozta, hogy azért választhat ma szabadon a néip, mert 10 évvel ezelőtt a Szovjet Hadsereg verte le kezünkről a kapitalizmus bilincseit, II. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket Szolnok város a felszabadulást követő években elért. A felszabadulás után közel 500 nincstelen zsellér kapott földet. — 1950-ben megalakult a Szabadság termelőszövetkezeti csoport. Ezután következő évben még két szövetkezet megalakulása bizonyítja a dolgozó parasztság érdeklődését és ro- konszenvét a kollektív gazdálkodás iránt. Közismertek az iparban elért eredmények is. Az 5 éves tervben 72 millió forint beruházás nyert befejezést Szolnok város iparfejlesztésében. Ezután azokról a nehézségeikről beszélt, amelyele még gátolják az új szakasz célkitűzéseinek a megvalósítását. •— Különösen hús- és zsírellátásban vannak még nehézségek, — mondotta — azonban ezeket a nehézségeket a két szövetséges nemzetfenntartó osztály: a munkásosztály és a dolgozó parasztság még szorosabb összefogásával le tudjuk győzni. Többet és jobbat kell termelnünk a mezőgazdaságban és az iparban egyaránt. Ez vezet el bennünket az új szakasz célkitűzéseinek győzelméhez. III. Befejezésüla tanácsok négyéves munkájának eredményeiről és hiányosságairól beszélt. A tanácsok jó munkája mellett Szolnokon a 300 ágyas új tüdőkórház, a Bábaképző, a cukorgyári orvosi rendelő és nyolc új rendelőintézet tanúskodik. De nemcsak a dolgozók egészségének megóvásában, hanem a népművelés fejlesztésében is hoztak létre a tanácsok maradandó eredményeket. Szolnokon a régi három Óvoda helyett ma tíz napköziotthonos óvoda, valamint négyszáz főt befogadó diákotthon működik. Iskolák és tanintézetek karbantartására 1954-ben többet fordítottak, mint a Horthy-rendszer 25 éve alatt. Ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy a tanácsok, mint a népi hatalom új szervei az elmuit négy év alatt betöltötték a feladatukat. A hibák, amit elkövettek abból adódtak, hogy nem minden esetben hallgatták meg a dolgozók jogos panaszait, nem tartottak megfelelő kapcsolatot a lakossággal* rv* Házi Sándor vezérőrnagy elvtárs ezután rámutatott arra, hogy a mi hadseregünket ezer szál fűzi a néphez és a dolgozó néppel való széttéphetetlen barátság elmélyítésének új nagy lehetősége a Hazafias Népfront megalakulása után bontakozik ki. A Hazafias Népfront zászlaja alatt a katona tanácstagoknak egyik fontos feladata lesz a dolgozó néppel való barátság további elmélyítése. A beszédhez hozzászólt Kun Elek, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára. Felhívta a katonák figyelmét arra, hogy fokozzák felvilágosító munkájukat a munkások és a dolgozó parasztok közöt! Mutassanak rá arra, hogy soha nem volt még ilyen nagy jelentőségű az egész nemzet összefogása, az elmuit történelmünk folyamán, rr.imt éppen ma, a békés építőmunkában. IIHMIHIIIIIIIIIMHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIimilllltlIlllllltlIHUIHIHIHIIIIIIIIHIIIIIIIIIIHimillllHIHIIIHIHIIIIHIHIIIHKimillllllllllimillllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIUIIIIIIIMHIHIHT KENYÉRSÜTÉS Kiss Mihálynét keresem, a kunhegyes! 23. választókerület tanácstag jelöl tjét A Kelet-utca l’l, szám alatt lakik. Ebben az utcában azonban fura a számozás. Nem lelem sehol sem a há- za! Körbejárok egy kis zsákutcát (ez is Kelet-utca, amint errefelé nevezik, »a tnadrágszár“), megállók egy téren (ez is Kelet- utca), végülis találomra benyitok egy kapun. Értésemre adják, hogy a szomszéd háznál éppen jó helyen zörgettem volna, mert Kiss Miihályné ott lakik. Zörgetni nem kell, mert a kiskapu nyitva. A (komyhaajtó is, A ház végéről öregasszony kerül elő. Kezében kenyérsütőlapát. —* Erre tessék csak — igazít a szoba irányába, Ben van a lányom, Varr, Amint belépek, Kiss Mihályné hátrafordul a széken, — Fekete kendővel övezett tiszta arc, csodálkozó, kérdő tekintet. Kezében feketekeretes szemüveg. A varrógépen a tű alatt egy barna ing, Soff őr fiának vanrja. A hasas fehér kemence lágy melege körülfog a szobában. Enyhén érződik a szalma kesernyés füstje, olyan finoman csak, mint a tükrön a lehelle! Az öregasszony, özv. Faragó Imreié, Kiss Mihályné nevelőanyja meg is jegyzi: <— Ki kéne nyitni kicsinyt az ablakot. Aztán térül-fordul s már kint tesz-vesz a konyhában, a búbos ajtaija körül, hiszen inkább süt százszor egy esztendőben kenyere! minthogy egyetlenegyszer is péktől kelljen hozni. Kezdeném a mondókám, hogy miért jöttén.’.. A beszélgetést azonban megakasztja Borbély Kánolyné. Jókai ,.Szegény gazdagok“ című regényét hozza. Leánya kérte kölcsön Kissné lányától, Erzsitől, de azért ő is elolvasta. A kútra indult vízért, gondolta, beszalad s már megy is tovább. De azért letelepszik, Csak egy pillanatra, egy-két szóra. Gyerekfejjel hányszor voltam tanúja ilyen szomszédasszonyi beszélgetésnek, amely előbb a családról folyik csak, a gyerekekről, mint itt is, hogy később szóba kerüljön a mindennapi élet sok-sok apróbb-nagyobb öröme, nehézsége. S így tudom.’ meg, hogy Kissné három gyermeke közül a legkisebb, Milike, Szolnokon tanul a Közgazdasági Technikumban a nagyleány, az Erzsi milyen életrevaló leány, hogy Miska, a gépállomás volt traktorosa most teherautót vezet s hogy Suszter elvtárs, a gépállomás igazgatója alig-alig akarta elengedni a gépállomásról. Mert jó munkás a Miska. A két nagyobb gyerek adja össze a pénzt a legkisebb tanulására, mert csak az apa jövedelméből nerr< olyan könnyű. — Mert a tsz-ben a jövedelem még nem olyan nagy — mondja Kissné, s rögtön magyarázza is, azt ne gondolja Borbélyné, hogy rossz a tsz. — Ö most már sokkal több jut a 448 munkaegységünkre, mint akár tavaly, vagy tavalyelőtt jutott volna. De még több is lenne, ha a nyáron nerr.’ kellett volna idegen erővel dolgozni, fizetni neki, S aztán megbeszélik art is, hogy mostanában már másképpen van. Egyre többen jönnek vissza a tsz-be. Az meg nem vitás, hogy a község legjobb földjei sorakoznak a len in tábláiba. Könnyebb lesz a munka is, hiszen a gépállomáson a jövő gazdasági évben már hatvan traktor lesz. S mire Borbélyné búcsúzik, a végső szó az, hogy szóbeszéd ide, szóbeszéd oda, egyre jobb, könnyebb a tsz-ben is, egyénileg is. Borbélyné elment. Most én veszem át a beszéd fonalát. Az öregasszony is bejön. Már bevetette a kenyereket. S lassan-lassan teljessé alakul ki a kép előttem Kiss Mihály- néról, akit az utca tanácstagnak jelölt. Magamban már előzőleg is gondolkodtam azon, ugyan miért jelölték s miért éppen őt s miért örömmel s egyhangúlag? Az történt ugyanis, hogy a jelölőgyűlést Kissék házánál tartották, éppen abban a szobában, ahol ülünk. Kissné, mint afféle háziasszony, kint tevékenykedett a konyhák